A
Tiszavölgy rendezését illetügyekbena vezérelvek végle-gesmegállapítása.Az
alapszabályoktárgyalása.A
költségelésrendénekelintézése és evvel együtt a társulat pénzügyi dolgainak rendezése.A
Tisza folyón egy próbahajózásgzösön.A munkába veend
tervek a helyszinéni megvizsgálása s a közvetlen érdekeltekkihallgatása.A
társulatiosztályok alakítása ott, hol amunka megkez-dend
volt.A
külföldi szakértvel a Tiszavölgy beutazása ésa technikaimunkák
vezérelveinek megállapítása.A munkák
több pontoni megindításához szükséges pénz megszerzéseéseszközökkiállítása.Ennyi
munkának
akitzött rövidid
alattibevégzésére csak Széchenyi grófvállalkozhatott.Esezlehetségesislettazö sajátságosmunkafelosztási rend-szerével,mely
nem
mulasztottsemmit,minekmeg
kellétörténni,denem
isanticipáltsemmit, miremég idnk
volt,hogyérleljük.Napjainkbanépen,hol a Tiszaszabályozásügye
mind
techni-kai,mind
szervezetitekintetbenújalakitásokküszöbénáll,nem
tar-tom
érdekkivülinekazakkor megalapítottvezéreszmékrövid vázla-tát adni,mintminden
részleteiben az sajátképi vállalkozási con-ceptióját.A
nagyszervállalatota «Tiszavölgy rendezésének)) nevezte, melytág keretben amagyaralföld valamennyi folyói,a vizmun-kák valamennyi nemei:átvágások,töltésezések, kiszárítás, lecsapo-lás,csatornázás, öntözési készülékekstb.benfoglaltatnak.Az
út,melyen ezen évtizedekre terjed czélokat létesitni akarta,egyedül atársulati látszotthelyesnek.Ezenokból,mintmár
fennebbemlítem,ésmertsehol a világonnem
látunknagyobbszer
közgazdagsági fejldést keletkeznimintanépbenfeltámadt érdek-letéskifejtettértelem mellettmindigönmaga
anép által.A
kor-mányok
ilyféleközvetlenmködését
csak egészen fejletlen barbár népeknéltaláljuk,aculturalisviszonyokmás
utatminta közvetlen érdekeltekgondozásaáltal vezetettmködést sem nem
ismernek, denem
istrnének.A
társulatimködés
melletta gróf akormány
avatkozásá-nak a felügyeleti jog korlátai közt olyhatást szabottki,melyet a56
mai alkotmányos kormányzat is inkább szknek, mint tágnak tekintene.
A
költségelésrendére nézve telállitottauteend munkák
két cathegoriáját.Egyik: mely tülnyomólag a közlekedési czéloknak, másik
:
melyinkább amivelhetlöldmentesítésénekszolgál.
A elsnem munkák
költségeiaz államot, amásodika meg-mentetttold birtokosát,a nyerthaszon arányában,illetik.Mennyi valósággalaz áttér és
min
osztályozástkellezekben felállítani,mikéntkellaz érdekeltségek csoportozását megállapítani, hogyazegyvidékiosztálybatartózok valósággal egyesítve legyenek, mindez ésszámtalan evvel kapcsolatos kérdés sok elmunkálato-katéséveket kívánnak.Addigiskésbbi
kiigazításfentartása mel-lettalapulállítja felatársulat,hogy:
veszi a vidéki osztályokat a mint azok maguktól most ön-kényt csoportosulnak, ügyelve azonban,hogyazérdekeltségekigen fel ne apróztassanak.
Most egyelre lévén a társulatnakévi 150ezer forintja,mely
nem
visszatérítendösszeg,ezen alapbólfedeziatársulatiközponti ésamérnökikiadásokat, valamint az átmetszésekköltségeit.A
töltésezések kiadásaira fogszolgálniazonkölcsön,melyakormány
közvetítése mellettmár
biztosítva van,mely kölcsönök azonvidéki érdekeltek által lesznek törlesztendk,kik ezt földeik megmentésérefelhasználták.Kimondatott vezérelvül az is, hogya külföldiszakértáltal felülvizsgálttechnikaitervek anagygylésáltal fognak felveikben megállapíttatni.
Az
ezek alapján készítend helyi tervek avidéki osztályok kiliallgatásával fognak elintéztetni és ígyvégrehajtásul kiadatni.Ezenvezérelvek megállapítása után
nem
maradtegyél) hátra, mint anagytársulatbens
szervezeténekrészletes tárgyalása.E
])onton jutottunk ismét azon térre, melyen azels
pesti nagygylés alkalmával a kiküldött bizottság két ellentétes részre-oszlott ésmegegyezninem
tudott.E
nyáriülésen ami—
az akkori ellenzék—
helyzetünk némi-leg nehezedett,mert gr.Dessewffy Emilmár
rendezési tervezetét alapszabályok alakjában kidolgozva,még
a márcziusi ülésen bi-nyujtolta, s az a központi választmány által tárgyalás alapjául kitzve nvomtatásbankiosztva Ion.Mi ez által túl voltunk szárnyalva, de ennek ellenében is
megtartottukrégiálláspontunkatéskijelentettk, hogyezen terve-zet alapelveivel
nem
értvénegyet,miaz egészetésmindenrészeit eltbgadhatlannaktartjuk,smíga központiválasztmányakét ellen-tétes ajánlat alapelveire nézve megállapodásranem
jut.nem
lát-juklehetnekazeladottterv részletes tárgyalását.Ha
a központi választmány gr. Dessewffy rendezési elveit általánosságbanellogadja,akkorabeadotttervezetel van fogadvaminden
részeiben, mert azon elvekhez liiven van szerkesztve.Ellenijén ha a mi nézetünk nyer elfogadást, akkor e tervezet egyetlen pontja
sem
állhatmeg.Ez látszott épen kényesneka központi választmányra nézve smiutánavitákat ezenállásfoglalásból
nem
birtakimozdítani, az egészet vezet Széchenyi gróf pedig egészen hallgatagállást fog-lalt—
azon expedienshez nyúltak,hogyegy albizottságotneveztek ki b.Perénvi Zsigmond vezetésealatt,hovagr. Dessewffyíés enge-met mintakét ellentétesnézet képviselitésmég
pártagot kikül-döttek: kisértenökmeg
a két nézetlehetkiegyeztetését és ezáltal készitenökel
a központi választmányhatározatát.Gr.Dessewffyis ép úgy belátta mint mie kísérlet sikerte-lenségét, de elfogadtuk végkép épazért,hogya központi választ-mánytérdemleges határozatraszorítsuk.
Ma
isszinteelismeréssel emlékezem visszaDessewffyEmil erélyes,deminden
tekintetben loyaliséskifogástalaneljárására e vitában. Hévvel ésmeggyzdésének
egész erejével védte állás-pontját, de elismerte, hogy ezzel ellentétes nézetek pendittetvén meg,az érdekeltek várakozásai magasabbra hangoltattakésmostmár
a felkeltett remények a szigorubljmegoldástigenmegnehe-zítették.
B.PERÉNYinél kezdetben mindjárt elismerte gr.Dessewffy, hogy köztünk az összeegyeztetés lehetetlen.
Compromissum
nézeteink körül alig lehet, ittmás
nincs, mint a kiindulási alapok közt egészben ésösszeségben választani,csakha ez meg-történt, lehet a részletekrl szó. Módositványok a részleteknél csak megrontanák az egészet s élvezhetlen zagyvalékot állitná-nakel.Ezzel az albizottság beérte s ezt terjesztettea központi vá-lasztmány elé,ajánlva az alapelvekfelettiáltalános véghatározást.
A
központi választmány,melySzéchenyigr.vezetésealattsohasem
decretáltvalamit többséggel,hanem
a legtürelmesebb vitákban kimerítve atárgyat,szokottvolt közmegnyugvássalállapodásaihoz jutni, mostsem
nyúlt ezen eszközhöz, a többség határozatához.E
helyett Széchenyi gróf indítványozá, hogy miután mostnincs kilátás a nézetekkiegyeztetésére,készíttessékelmindkétalapon a szervezésimunkálatésapár hétmúlva
tartandó debreczeni nagy-gylés eltti napokon vétessék végleges tárgj'alás alá aközponti választmányáltal, s úgyterjesztessékanagygyléselé.Ezen megállapodás ésgr. Dessewffy szintesége
keznkbe
adtaagyzelmet.Ö
jóhiszemlegaggódott a vállalat menetén, haaközponti választmány a hatalmat megosztja az érdekeltek tömegével.Eltte akormány
ésmegyék
fennállóviszonyalebegett,snem
hittelehe-tnek
anyugalmas kormányzásta vidékiosztályok—
bár szabályo-zott—
beavatkozása mellett.O
neki a magyar Bonfin nemzete volt: «jugiimpatiens,lihcrtatisincapax»,melyetelbb
ki kell ne-velni.Még
Bach korszakánakels
éveibeniskétkedett:vagyunk-e eléggémaczerálvamár,hogyeszünkretérjünk.Azonban
bírt elég ügyszeretettel bevallani,hogymiután azels
nagygylésen eszmék támasztattak az érdekeltekben,melyekma már erre
kaptak,nem
tagadhatjamaga
sem,hogytervezetemár
mosta várakozástkielégíteni alig fogja.Eza központi választmányt a végelhatározásban habozóvá, Széchenyi grófot decidáltabbá tette, ki
midn
a fennebbi indít-ványttette, jól tudta,hogyadebreczeni atmospherában hova fog adolog eldlni.ígylettadebreczenigylésaszervezetikérdések
eldönt
szín-helyeés ottelisdlt,úgy mintóhajtottukazérdekeltekovátiói közt.Ha
ma, 34évmúlva, visszaidézemképzeletemben azon vitat-kozások emlékeit, melyek a szervezkedési kérdéstannyi értelem-mel és élénkséggeltárgyalták,ma
issajnálnom kell,hogya napi-sajtó akkori tartózkodó állása mellett a tanácskozásokaz ország figyelmébenem
jutottak, éscsak ajelenlevkbenhagyhattakmara-dandóbb
nyomokat.Annyit önérzetes elégltséggel
mondhatok ma
is,hogy ezen viták azépensznyegen
forgó legvítalisabbérdek
kérdésekköri
a legélénkebb részvétmellett folyván,annyi kölcsönöstisztelettel és loyalis tárgyilagossággal vitettekafelekáltal,hogysem
a csa-tázok, sem a nagy hallgatóság részérl,mely pedig a debreczeniváros-teremben
még
a collegiumifjúságábólisnem
csekély contin-genst foglaltmagában
; a mindenki irántgyöngédfigyelemésaz érzületnyilvánulásaiban azillemsoha megsértvenem
lettésmég
csakelnöki intelemresem
adott alkalmat.Mipedigamaz
izgalmasidkben
acsodákközévoltsorozható.A
vitákban gr. Dessewffy Emil a centralizált állami kor-mányzat álláspontját védelmezte olyszabatosfelfogással,hogyaz az akkormodern
doctrinaminden
hivét kielégíthettevolna. Báró Eötvös és Szalaymaga
afranczia iskolagyönyörködhetett volna eladásaiban.Az
elvei szerint ezlettvolna atársulatszervezete:A
nagyg}'léslettvolna amillió érdekeltnek jogosult képvi-selete,mely fictione jurisatársulatminden
hatalmánakegyedüli forrása.A
központi választmányt, mint a társulati ügyekközponti kormányátfelakartaruházni atársulat hatalmánakminden attri-bútumaival,minta melyatársulatiügyekbenrendelkezikés vég-rehajt, és eljárásárólaz évenkintinagygylésnekbeszámol.A
vidéki osztályokbanmköd
közegek tehátnem
lettek volna egyebek, mint a központi választmány vidéki expositurái, melyeket nevezésfizet,kikkel egyedülrendelkezik.E
mellett a vidékiosztályokérdekeltjeineknémifelügyeleti és ellenrködési jogot adott volna,melylyel esetleges rendetlen-ségeket ésvisszaéléseketönérdekükben megakadályozhattakésa központnaksegítségérelehettekvolna.Más
oldalon álltunkmi úgynevezett municipalisták.Az
elté-résekköztnk
ezek voltak:
Miaz egész végrehajtás kezelésétsazavval járóminden fele-lsséget a vidéki osztályokrafektettük, nekikadtukáttisztviselik megválasztását, a pénztárszabályszerkezelését és
minden
a végre-hajtás körülirendelkezést.Fentartottuk a központi választmánynak a felügyeleti és ellenrködési jogot azon biztosítékkal, hogy ha a vidéki osztály
nem
akarná vagynem
képes kötelességét teljesíteni,a központi választmányveszi átazintézkedést.Fentartottuk a tervek egységének s összevágó kivitelének garantiájáta központi választmánykezében,de az egységes keret-benisaspeciális terveket avidéki érdekeltek közremunkálásával kívántukmegállapittatni.
Szervezetünkben is avidékiosztályokmérnöki kara a tech-nikai terv és kiviteliszabályok tekintetében a központi
fmérnök
illetleg központitestületrendelkezése alatt álltak.Szóval szervezetünkbenmindenosztálynakmegvolt épen a központi gépezettel analóg szervezete, t. i. vidéki összgylése, választmánya, ennek vezetése alattigazgatója,pénztárnoka, ügy-védjeésjegyzjevalamintmérnökikara.
Az
rendszerükbenaközponté voltminden
jog, de egyszer-smind minden felelsség is.A
mi rendszerünkbena legnehezebl) felelsség a vidéki osztályokra mint közvetlen érdekeltekre lett ruházva,deegyszersmindannak megfeleljogis.Ellenünk voltak az akkor
modern
elmélet emberei,a tiatalkormánypárt conservativ tagjai, mellettünk a vidéki érdekeltek osztatlan érzülete,
st maga
a központiválasztmánytöbbsége igen hajlott olyszervezethez,melyrólaa terhesfelelsségsúlyát leveszi és eljárásáta vidékek panaszaitól megóvja lehet akadályok vagy esetlegesvisszaélésekesetébenis.Természetes, hogy ily körülmények közt a mi ajánlataink jutottak túlsúlyra ésa debreczeninagygylés azokhoz járult
csak-nem
egyhangúlag,miután ellenleleink is látva a közhangulatot,magok
kijelentették,hogy továbbellenezniadolgotnem
akarják, atapasztalásmeg
fogjamutatni, kinekvanigaza.Széchenyi gróf pedig,kiilydolgokbanfeletteóvatos volt,azon igen
kedvez
hangulatnaknyomása
alatt,melylyel ami szerveze-tünk az összes érdekeltség által fogadtatott, látva ez mennyire megnyugtatja a vidéki érdekelteket, készséggel járultmaga
isannakelfogadásához, demegnyugtatásul indítványozta,hogy szer-vezetünkelvilegelfogadtatván, miutánatiszai munkálatokat több ponton
még
azév folytában okvetlenülmegindítanunkkell,várjuk beajöv
évinagygylést,mikormár
azajánlott alapokoni ügyvi-tel a gyakorlatban kimutatjaeredményeit—
halaszszuk tehát ak-kora a végleges megersítést.Ez lön a debreczeninagygylés egyhangúhatározata.
A
debreczeni nagygylés után azonnalmegkezdtük ezen alapon a vidéki osztályok rendezését ott,holamunkát
megkez-detni lehetett,sazontúlhárom
évigcszervezetoltalmábanmköd-tünkés
ma már mondhatom,
hogyezen egészid
alatt:
a központi választmányésvidékiosztályokköztaz összeüt-közésnekvagvellenszegülésnek egvetlenesete
sem
fordult el.A munkák
haladása miattsohaaközponti választmánynak a vidékiosztályokellensemmi
panaszranem
voltoka.A
vidékiosztályok pénztáraiban, holszázezrek fordultakmeg, a kezelésolykifogástalanvolt,hogyafelülvizsgáltszámadásokbanmég
csak neheztelt kiadásokesetesem fordultel, annyival ke-vésbbé merült felpanaszhelytelen vagyépenhtlen
kezelés miatt.Késbb
hányszoremiitettefelnekem
a grófbens
megelége-déssel, mennyi szerencsénk volt ezen ügy vezetésében—
mert eznem
a miérdemünk —
ésmilymerész dologvoltilyvállalat kivitelét 13 osztálybancsupanem
iskolázott ésrenitentiára szok-tatott, épennem
fegyelmezett megyei elemekkel megkezdeni,és huzamosidn
átsem
legkisebb ellenkezésnek,sem
apénzek keze-lésében a legcsekélyebb helytelenségnekesetétnem
tapasztalni.Ez amilyváratlan,ép olylélekemel eredményvolt.Igaz, hogy e viták alatt, melyeknek oroszlánrésze
nekem
jutott,agrófmindinkábbkezdékövetelni,hogya központi igazga-tás élére én álljak, sez okona központi választmány
másnézet
tagjai is engedékenyebbek lettekolyrendszeriránt,melynek sze-rintök legyzhetlennehézségeivel
nekem
kellendels
sorban meg-küzdenishanem
sikerül,áldozatáulesni.Már
akkoris, dema még
inkábbmeg
vagyokgyzdve,
hogy ajókormányzástitkaabban rejlik,hogya központi hatalomsaját erejét tul ne becsülje, ésterjedtebbhatáskörtne vegyen magára, mint minek józan számítással megfelelni képes. Csak igy hárít-hatja el magától azon felelsség terhét,mely mindent tle köve-telve az elégületlenségállandó forrását képezi, és az izgatásnakbséges
anyagotszolgáltat.És ha a népekeulturálisfejldésének folyamatára
tigyelme-znk, nem
lehetnem
látnunk,hogya szükségletekfolyton szapo-rodnak, az érdekek mindinkább sokasodvaakormányzást fokon-kintszövevényesebbé ésnehezebbéteszik.Ha
ezen fejlemény természetes menetével szemben akor-mány
mindinkább a gondviselés szerepét vállalja magára, t. i.minden hatalmat
magához
vonva,minden
felelsségetismagára zudit,kétnagyszerencsétlenségetidézel
:
a
kormány
helyzetét teszi elviselhetlenné, melyben minél inkább erlködik, annál infensusabb lesz;
a nemzetettörpitiel,
midn
annakmindengondjaitmagára véveélhetetlennéteszi.Ennek
jelentségét felfogja az,kipéldául a régibbidkben
az osztrákésmagyar nép életétismeiieésösszehasonlította.Döblingben
idztem
18ö7-ben Széchenyigrófnál.Az idben
egymvelt
bécsi ifjú,kiaz irodalombanisneves volt, járthozzá sakkozni és társalogni. Beszélénekem
agróf, hogy azeltti nap délután szokott órájábanigen felizgultan lép behozzá.E nagy fel-indulás okát kérdezvéntle. Képzelje a gróf— monda —
most jövök ebédrl s kicsi hijja, hogymeg nem
mérgeztemmagamat
veszedelmes rézoldattal, mia legkínzóbb mérgekegyike. Eczetes ugorkát kértem, és hoznaknekem
olyszépzöldet, mintha épen most szedték volna le. Lármát ütöttem, végre kisütöttük,hogy az ugorkás tartányban rézkrajczárvan.Hogy
nepukkanjonmeg
mérgébenazember,—
végzéelbeszélésétazifjú,—
mikorolynyo-morú rendrségünk
van,hogylustaságamiattmég
életünkis kocz-káztatvavan.Szegény
magyar
népünk—
tévé hozzá a gróf—
hátate ugorkádrakiügyelfel?Szerencséreönmagad.A
szegény bécsinép,még
a míveltebbje is, úgyrászokott a rendrség gyámkodására, hogy hama
apiaczot elárasztják bolondgombávalésarendrségnem
confiscálja,utolsódarabig megeszik.Nálunk legföllebb kika-czagnákaz ügyetlent,kimagáranem
képes ügyelni ésbolond gom-báteszik.Nem-e
teljesen kifeszített vitorlákkalevezünkma
ezenálla-potok felé. Az országpárszázhatóságaiban
minden
kihágásért a központi kormányt kárhoztatjuk.O
hordja azemberiség bneit,magunk nem
is gondolunk arra, hogy megóvjukönmagunkat
a visszaélésektl, mert számunkra a gondviselés a— kormány
Budapesten.V.
FEJEZET.
Azadministratori rendszer keletkezése. Gr. Dessewffy Aurél törekvése Az1844. országgylilés utáni közingerültség.Gr.ApponyiGyörgyfellépése.
HerczegMetternich levelezése a föherczeg nádorral. Politikai helyzet.
Azon
epochalisévektörténelmében, melyetHorváth
Mihály nemzeti történészünk»25
év történetében« mint nemzeti fejldé-sünk legnevezetesebb korszakát megirt, ezen korszakban aligha fordulel
végzetesebb esemény, mint a hirhedt «administratori rendszert behozatala.Nemcsak
hogyerendszabály a 48-ki katastrofát megelzött kétévbenazországotfokozódottizgalombantartotta ésazellenzéki szellem túlkapásainakb
s állandó táplálékot adott,hanem —
tudják,kik 48-ban a válság napjaiban az események szemtanúi voltunk
—
hogy az ezen ügy által szított elkeseredés juttatta adönt
perczben diadalra a forradalmi elemeket és adotttörténel-münknek
végzetesfordulatot.Mikoréskinekagyábanfogamzottez eszme,
min
körülmé-nyekbefolyásahoztaazt életre, és hanem
volt e kérdés azid
szükségeibenérlelve,hogyan emelkedhetettazily végzetes fontos-ságra
—
ezsennekkíséretébenszázmás
liérdés talánymarad
anyomozó
történészeltt,hami,ekor emberei,nem
adjuk az ese-ményekindokainak egyesszálaitazutókor kezébe.A
fennebbikérdésekminden
oldalúteljesmegoldásáthiában keressükHorváth MmÁLY
fennebb említett nagy munkájában, a legfigyelmesebbkutatás szellemvilágunk akkori mozgalmairól ezen kérdés felöligen hézagos ismeretre vezethet.Az
emlékiratokbansem
nyerünkelég világosságot. B. Fiáth Ferencz rendkívül becsesmvébl,
nohaezactióban neki is kiválóhelyjutott, kevés eliga-zodástnyerünk.St
VirknerLajos udvari tanácsos emlékiratai e kérdésnél tévútraterelnek.Pedig ezen rendszabály
nyomása
nemcsakaz egészmagyar
politikai életre hatást gyakorolt akkoron,
hanem
a mint alább látnifogjuk,magáraSzéchenyigót'mködésére
isdöntölegbefolyt, annakérintései ötsem
hagytákérintetlenül.Nyomoznom
kellé tehát akkor ezen esemény forrásait, ésadom
itt akkorikutatásaim eredményeit.Az ifjabb nemzedéktagjai, kik 48eltti magyarvilágunkat
nem
ismerték,alig fogják tudnielképzelni,hogyan lehet az admi-nistratorirendszer azon hatalmaskovász,mely egészpolitikai éle-tünket forrásba hozta, ha azalábbihárom
körülményt azese-mények
sorozatoseladásánálelfeledik.Ezekegyikeez:az
idben
azavatottajjb löurimagyar körök-ben gyakran fordultel
apanaszügyeink folyamatafelett.Maga
Széchenyi boszankodva emliti fel,hogy minem
istudhatjuk dol-gaink eldöntése végelemzésben kin fordul meg. Ferencz császár életében ha sikerültt
bizonyos dologban megnyerni—
ellett a dologintézve.Most épennem
tudni kihez forduljon azember.Ha
a fherczeg nádorhoz fordulunk, az Bécsre utal.Ha
Bécsben hg METTERNicahez megyünk,azmagyar
ügybenanádorra utal vissza.Ha
gr.KoLOWRAxnak
szólunk, az fherczeg LAJoshozutasít,ezvégképGervayudvari tanácsoshoz, acsászáriiroda
fnöké-hez—
szóval Pontiustól Pilátushoz, anélkül,hogyma
tudnók, hol fordulnakmeg
végleg dolgaink.A
magyar fcancellár a magyarkormány
feje,dema
a legszánandóbb helyzetben van. Reviczky fcancellármég
mindentacsászárralszemélyesenvégzett.Ma, haa cancellár valamiresolutiótakar küldeni,száz retor-tánkeresztül kellannak menni, és ha egyik befolyást kifeledne, bizonyoslehet, hogy ügye megakad,ski
nem
mozdítja helyébl.Ilyen volt