Dalmády egyik levelének teljes – gyakorlatilag egészében sifrírozott – mellékletét annak szenteli, hogy az akkor huszonöt éves Teleki Mihályt házassági terveiben támogassa:
Éntőlem talán meglött dolog után kérd Kegyelmed tanácsot, mert mástúl is hal-lottam, hogy akarná elvenni leányt. Szegény Pekri Ferencznek jó hírét familiáját hallottam, magát is esmertem, értékét nem tudom, ha vagyon olyan. Az leány Kegyelmedet szereti, Kegyelmed is kedvelli, javallom az házasságot, csak vigyáz-zon az alkalmatosságra, mert másutt azt nem tudom, hol tanálja fel. A gratiát igen szűkön osztják a fejedelmek, még az Barcsai is, ez után meglátja Kegyelmed.
Az Istenért oda ne kösse magát házasságával együtt, mert Isten áldása nem lészen Kegyelmeden; jó hírét, nevét conscienciáját veszedelemben ejti. Nekem csak az lé-szen nehéz, hogy ilyen kedves atyjafi ának, kinek titkosabb barátságával senkivel nem éltem, csak hírét hallom és így a mi igaz barátságunk távul létünk mia csak meghül, kiről sokszor gondolkodom stb.103
101 Teleki 1. 500–502, 428. sz. (C.Dalm.09)
102 I. m.
103 Teleki 1. 372–374, 331. sz. 1659. március 24. (C.Dalm.04)
Titkosírás.indb 153
Titkosírás.indb 153 2015.05.02. 21:44:192015.05.02. 21:44:19
Powered by TCPDF (www.tcpdf.org)
154
A családi és magántitkok tárgyalásához sorolható a várúr, költő, katona és nagy csábító Balassi Bálint titkosírása is. Balassi többszörös örökösödési perben állt ro-konaival, összeférhetetlen személyisége és botrányai miatt számos város folytatott ellene eljárást, és szerelmi ügyei sem csökkentették elrendezendő problémáinak szá-mát. Viszontagságos és konfl iktusokkal teli életében sokat kényszerült magánéleti és anyagi titkokról levelezni.104 Részleges titkosítást használt, csak bizonyos szavakat, leggyakrabban személyneveket rejtjelezett.105 Kódja monoalfabetikus volt, és még e kategórián belül is egy egyszerű eljárás: az ábécé első felének betűit megfeleltette az ábécé második fele betűinek, és fordítva. Magát a titoktartási kérést is így titkosítja:
„De ha én uram és igaz atyámfi a vagy, bq zcqucb [ne szóljon] Kegyelmed gqbxubqx gqauh [senkinek semit]”106
Hogy ezzel az egyszerű módszerrel kit akart megtéveszteni, nem tudjuk, de végül is nem valószínű, hogy a bécsi udvar legjobb kódfejtői érdeklődtek volna örökösödési és szerelmi titkai iránt, a kotnyeles postások és orrukat mindenbe beleütő rokonok megtévesztésére pedig bizonyára ez is elég volt. Balassi Andrásnak és Kapy Sán-dornak írt összesen négy, magyar nyelvű levelében elsősorban nőkkel kapcsolatos terveit titkosította. Híres mondata, „nagy úr leszek, ha egyébképpen nem is, farkam után,” amelyben arra céloz, tervezett házassága révén meggazdagodhat, eredetileg így hangzott: „bmsu if yqzqx, ha egyébképpen nem is, rmfxma ihmb.”107
Ezekben a levelekben még csak a rejtjelezett szöveg tárgyául szolgálnak a nők és a családi ügyek, mint ahogyan Zrínyi nádori emlékiratában is láttuk, amely azonban sajnos – mint éppen a házassággal kapcsolatos titkosított részletek alapján gyana-kodtunk – kétes hitelességű, ezért idézésétől most eltekintünk.
Ennél érdekesebbek azonban azok az esetek, amikor a levelezőpartnerek feleségek, rokonok, női politikustársak. Az átvizsgált forrásanyag alapján kijelenthetjük, hogy ez korántsem elszigetelt jelenség: a rejtjelhasználat a kora újkori Magyarországon nem a férfi ak privilégiuma.
Sőt, már a késő középkorban sem az: Hunyadi Mátyás felesége, Aragóniai Beatrix számos itáliai politikai szereplővel folytatott levelezést, de csak kevés partnerével rejt-jelezte az üzeneteket, ezek egyike a nővére, Ferrara hercegnője, Aragóniai Eleonóra
104 Balassi konfl iktusokkal teli életének legfrissebb feldolgozása: Kőszeghy Péter, Balassi Bálint, Magyar Alkibiadész, Budapest, Balassi Kiadó, 2008.
105 Révay, Titkosírások, 69–73; Eckhardt Sándor, Balassi Bálint összes művei, Budapest, Akadé-miai Kiadó, 1951; Révay, II. Rákóczi Ferenc és korának rejtjelezése, 41–46. (C.Bal.01-04); Stoll Béla szerk., Balassi Bálint, Összes versei, Budapest, Helikon, 1974, 260–264, 5. sz.; 264–267. 6. sz.; 269–271, 8. sz.; 391–394, 87. sz. Balassi titkosírásának és akrosztikonjainak egy vitatott elmélete, amellyel a tanulmány szerzője azt akarja bizonyítani, hogy Balassi volt az Árgirus széphistória szerzője: Tóth István, Balassi Bálint és az Árgirus-széphistória szerzősége, Filológiai Közlöny 24 (1978), 155–194.
Az elmélet tételes vitatása: Kokas Károly–Szijj Ferenc, Megjegyzések Tóth István Árgirus-cikkéhez (Az Árgirus-széphistória szerzőjéről), Filológiai Közlöny 27 (1981), 320–331.
106 Stoll, Balassi, 394. (C.Bal.04)
107 Stoll, Balassi, 394. (C.Bal.04)
Titkosírás.indb 154
Titkosírás.indb 154 2015.05.02. 21:44:192015.05.02. 21:44:19
Powered by TCPDF (www.tcpdf.org)
155
volt. A testvérpár – grafi kus jelekkel titkosított – levelezése a Modenai Levéltárban maradt fenn,108 köztük az is, amelyben Beatrix elküldi a rejtjelkulcsot Eleonórának.109
Számos példa adódik feleségekkel való titkosított üzenetváltásra. Könnyen fel-törhető, mert kizárólag a magánhangzókat titkosító (bár az utókor által sokáig nem azonosított) titkosírásról van tudomásunk Illésházy István 1605-ben feleségéhez, Pálff y Katalinhoz intézett magánleveléből,110 kevésbé könnyen feltörhető – valójában egyelőre megfejtetlen – rejtjelezett sort küldött 1706-ban Károlyi Sándor feleségé-nek, Barkóczy Krisztinának,111 míg Teleki Mihály és felesége Veér Judit levelezésében mindkét irányban találunk rejtjelezett leveleket, bár érdekes módon a rejtjelhaszná-latot rendszerint az utóiratra korlátozzák. A rejtjelezett szövegrészekben politikai keveredik a házastársak egymás iránti szeretetével, aggódásával. 1662. május 23-án Teleki Veér Juditnak: „Édesem, most is elég német jő, semmit se félj, jót ad Isten.”112 1662. május 30-án Veér Judit már idézett levelében aggódik férjéért: „Ha Kegyelmed innét rég elindult volna, elfogták volna az puskások.”113 1662. június 6-án megint Veér Judit Telekinek, megint post scriptumban:
Katona Mihály uram Kegyelmednek jóakarója, de az udvarbíró ám álnok. Valami bitang marha felett, az ki Kegyelmedre nézendő volna, sokat veszekedik most is Katona Mihály uram, de én nem szóltam hozzá.114
Teleki egyébként nem csupán saját feleségével, hanem a nádornével, Széchy Máriá val is megpróbált kódolva levelezni,115 de hogy mit írt, azt sem a nádornének, sem ne-künk nem sikerült desifrírozni.116
108 A Modenai Levéltárban őrzött öt 1482 és 1486 váltott titkosírásos levél mikrofi lmmásolatai az Országos Levéltár fi lmtárában olvashatók: (Mf. 8620), (C.Bea.01-05)
109 Nagy Iván és B. Nyáry Albert eds., Magyar diplomácziai emlékek Mátyás király korából 1458–
1490. III. (Budapest, 1877.), 67: „Con la cyfra havemo antiquamente con Yostra Signoria con la quale la fara cavare, et accioche cla qua avante Yostra Signoria et suo consorte possa serivere ala Maesta de nostro marito et ad nuj, ne li mandamo qui alligata un altra nova, con la quale le Signorie Yostre potrano serivere, che cossi fara nostro marito, et nuj ancora con essa medesimo seriveremo ad Yostra Ill-ma Signoria, ala quale le ce recommandamo, et si dignara Yostra Signoria da parte nostra basarerre tutti soi Ill-mi fi glioli, li quali tutti salutamo.”
110 Vadai, Két XVII. századi titkosírás megfejtése,183–189.
111 MOL P. 398, Károlyi család levéltára, Rákóczi kor iratai: no. 35409, 1706.04.13. (C.Kar.06)
112 Teleki 2. 293–294, 220. sz. 1662. május 23. (C.Tel.70)
113 Teleki 2. 294–295, 223. sz. (C.VeérJ.01)
114 Teleki 2. 304–305, 229. sz. (C.VeérJ.02)
115 Teleki 3. 582–583, 432. sz. 1666. július 6. (C.Tel.68)
116 Széchy értetlenkedő válasza: uo., 593, 441. sz. levél csatolmánya.
Titkosírás.indb 155
Titkosírás.indb 155 2015.05.02. 21:44:192015.05.02. 21:44:19
Powered by TCPDF (www.tcpdf.org)
156