Az elemzéshez használt kategóriák kialakítása

A 7. kompetencia esetében a diákok válaszai alapján két témakör vált azonosíthatóvá: a tanulási tevékenységek jellemzői, valamint a bevált tanulási módszerek hatékonyságának értelmezése. A tanulók által megfogalmazott tanulási tevékenységek jellemzőit hat fő kategóriába soroltam be (l. 7. ábra), melyek közül az első három a tanulási módszerek, stratégiák azonosítására irányult; ez a három kategória a módszerek, módszerkombinációk és stratégiák elnevezést kapta.

7. ábra: A tanulási tevékenységek jellemzőinek kódolásához használt kategóriák és értelmezésük (a diákok válaszai alapján)

A „Módszer” kategóriájában olyan elemi tanulási szokásokat próbáltam elkülöníteni, melyek jellemzőnek tűntek a tanulói válaszok alapján, s amelyek köre a lehetséges mértékig lefedte a tanulók által említett szokáselemeket. A „Módszerkombináció” kategória alkalmazásával arra törekedtem, hogy azonosítani tudjam a diákok által említett legjellemzőbb kombinációkat, összekapcsolódásokat, s hogy ezek alapján láthatóvá tegyem a tanulási módszerek szerveződésének tendenciáit. A „Stratégia” kategóriában olyan szervezési elveket szerettem volna feltárni, amelyek a tanulási folyamat tudatosságával kapcsolatosak, amelyek megmutatják, hogy milyen döntések mozgatják a diákokat akkor, amikor a tanulási folyamatukat felépítik. Vitatható lehet, hogy miért nem a módszerkombinációkat neveztem el stratégiáknak, ezért e helyütt szükséges röviden indokolnom a névválasztást. A módszerkombinációkat véleményem szerint még nem feltétlenül tekinthetjük stratégiáknak, hiszen a stratégia valamilyen tudatos vezérelv alapján szerveződő módszerkombinációkat kell, hogy jelentsen. Ezt a diákok válaszai is megerősítették, hiszen a módszerkombinációk egyrészt gyakran nem is tudatosulnak bennük (inkább „leírják”, mit szoktak csinálni tanulás közben), másrészt a sorrendiség okáról csak nagyon ritkán nyilatkoznak (l.

11. táblázat).

A tanulási tevékenységek jellemzői

Módszer Elemi tanulási módszerek, technikák, szokások.

Módszer-kombináció A módszerek összekapcsolódása, sorrendje.

Stratégia A tanulási folyamat felépítését meghatározó elvek.

Tanulás szabályozása

A tanulási folyamat szabályozására irányuló tevékenységek.

Források A tanulás forrásaival kapcsolatos tevékenységek.

Környezet A környezet tanuláshoz történő alakítására irányuló tevékenységek.

11. táblázat: A tanulási tevékenységek jellemzőinek kódolásához használt kategóriák és elemeik

„Módszer” kategória „Módszerkombináció” kategória „Stratégia” kategória

 nem vagy alig tanul otthon

 „csak olvasással” tanul

 memorizál

 mnemotechnikát,

sajátos tanulási módszert alkalmaz

 elutasítja a magolást

 kiemeli a lényeget, értelmezi a tananyagot

 színeket használ a kiemeléshez

 ábrát, képet készít, másol

 saját jegyzetet, vázlatot készít (nem a tanórán)

 órai odafigyelésre épít

 felhasználja a füzetet, órai jegyze-tet, vázlatot

 interneten utána olvas

 részekre bontja a tanulnivalót, tananyagot

 ismétel, gyakorol

 járkál, mozog tanulás közben

 zenét hallgat

 1. olvasás 2. lényegkiemelés 3.

memorizálás

 4. ellenőrzés

 1. olvasás 2. lényegkiemelés 3.

lényegkiemelés áttekintése

 1. olvasás 2. lényegkiemelés 3.

memorizálás

 1. olvasás 2. memorizálás 3.

ellenőrzés

 1. olvasás 2. memorizálás

 lépésekre bontja

 könnyebbel kezdi

 nehezebbel kezdi

 szóbelivel kezdi

 írásbelivel kezdi

 kedvenc tantárggyal kezdi

 azzal kezdi vagy azzal foglalkozik,

ami másnapra kell

 beosztja az idejét

A tanulási tevékenységek feltárásához alkalmazott másik három kategória kevésbé szorosan kapcsolódik egymáshoz, mint az előző három. A „Tanulás szabályozása” kategóriában azokat a tevékenységeket igyekeztem azonosítani, amelyek a tanuló tudatos törekvéseit jelenítik meg annak érdekében, hogy valamilyen általa meghatározott módon valósuljon meg a tanulási folyamat, beleértve a felmerülő problémák vagy a fáradás kezelését és az ellenőrzés igényét is. A

„Források” kategória megjelenítésével az volt a célom, hogy a diákok által megfogalmazott tanulási tevékenységleírásokból kiemeljem azt, hogy mit tekintenek tanulási forrásnak, miként bánnak a tanulási céllal használt forrásokkal, hogyan vetik be azokat a tanulási folyamat során. A

„Környezet” kategóriában azoknak a tevékenységeknek a feltárására törekedtem, amelyekkel a diákok a fizikai környezetet igyekeznek módosítani annak érdekében, hogy azt a tanulási tevékenységükhöz igazítsák (l. 12. táblázat).

12. táblázat: A tanulási tevékenységek jellemzőinek kódolásához használt kategóriák és elemeik

„Tanulás szabályozása” kategória „Források” kategória „Környezet” kategória

 azzal kezdi, hogy előkészíti a tanul-nivalókat

 azzal kezdi, hogy áttekinti a tanulni-valókat

 segítséget kér

 utána olvas valaminek

 frissítővel aktivizálja magát

 szüneteket tart

 pihenéssel és/vagy étkezéssel kezdi

 ellenőrzi a tanulását:

felmondja, leírja magának

 ellenőrzi a tanulását: felmondja, leírja másnak

 előkészíti a forrásokat

 füzetet, órai jegyzetet, vázlatot használ

 tankönyvet használ

 saját jegyzetet, vázlatot készít (nem a tanórán)

 ábrát, képet készít, másol

 utána olvas valaminek

 órai odafigyelésből tanul

 saját vagy más magyarázatából tanul

 Internet megy a hát-térben

(nem tanulási céllal)

 zenét hallgat

 eltávolítja a figye-lemelterelőket

 optimális környeze-tet teremt magának

A bevált tanulási módszerek hatékonyságának értelmezéséhez nyolc fő kategóriát használtam (l. 8. ábra). A válaszok besorolásával elsődlegesen az volt a célom, hogy megkülönböztessem, a diákok által beváltként azonosított módszerek vajon a megőrzés vagy a megértés elősegítése miatt tűnnek számukra hatékonynak. Bár a 14. kérdés egyértelműen rákérdezett a hatékonyság okára, a válaszok egy részében nem jelent meg egyértelműen az indoklás, de azok értelmezhetőek voltak a diákok megfogalmazásai alapján. A hatékonyság értelmezésének szempontjai között több diák azonosította azt is, hogy az adott módszer az eddigi tapasztalatai szerint jó eredményhez vezetett. Néhány esetben a hatékonysággal összefüggésben az adott módszernek a tanulás időtartamára gyakorolt hatása is megfogalmazódott: azért tartják hatékonynak az adott módszert, mert azzal időben gazdaságosabb a tanulás vagy épp ellenkezőleg, a nagyobb időbeli ráfordítás miatt érzik hatékonyabbnak a tanulásukat (l. 13. táblázat).

13. táblázat: A bevált tanulási módszerek hatékonyságának értelmezéséhez használt kategóriák és elemeik

„Megértésben vagy megőrzésben, rögzítésben segít” kategória

„A tapasztalatok szerint jó eredményhez vezet” kategória

„A tanulás időtartamára gyakorol hatást” kategória

 megértésben segít

 megőrzésben, rögzítésben segít

 visszajelzések (másoktól)

 megértés

 jó jegyek elérése vagy rossz jegyek elkerülése

 időigényesebb, többet kell a tanulással foglalkozni

 időben gazdaságosabb

8. ábra: A bevált tanulási módszerek hatékonysága értelmezésének kódolásához használt kategóriák (a diákok válaszai alapján)

Mivel a kérdés direkt módon a hatékonyság értelmezésére irányult, több diák nem vagy tartalmilag nem kategorizálható választ adott rá. Ezért szükségesnek tartottam ezeknek tartalmilag nem releváns válaszoknak a differenciáltabb megkülönböztetését, s négy kategóriába soroltam őket: (a) nincs hatékonynak tartott tanulási módszere; (b) nem fogalmazza meg, miért hatékony;

(c) nem tudja, miért hatékony; (d) régóta ezt használja. Utóbbi kategóriát azért nem tekintettem valódi tartalmi kategóriának, mert önmagában az a tény, hogy egy módszert régóta használ valaki, azonosnak tekinthető azzal, hogy beváltnak tartja; az ebbe a kategóriába tartozó válaszok tehát nem hordoztak további jelentést a hatékonyság értelmezésével kapcsolatban.

A vizsgálatban részt vett pedagógusok 13. és 14. kérdésre adott válaszait kevésbé árnyalt szempontrendszerrel elemeztem – egyrészt azért, mert a kapott válaszok sem tették lehetővé a részletesebb kategóriarendszer kialakítását, másrészt pedig azért, mert a tanári válaszokat inkább kiegészítő információként használtam az egész kutatás során (vö. 5.1 fejezet). A tanárok válaszaiban elsősorban azt az információt kerestem, hogy ők az adott diák tanulásában inkább a memorizálásra, megőrzésre irányuló vagy az értelmezésre irányuló módszerek túlsúlyát feltételezik. Az elemzés közben szembesültem azonban azzal is, hogy a tanári válaszok jelentős részében az adott pedagógus határozottan megfogalmazza, hogy nem tudja, hogyan tanul az adott diák, ezért különösen kíváncsi voltam arra, hogy vajon a különböző háttérváltozók szempontjából van-e különbség e téren a vizsgálatban részt vett pedagógusok között.

A bevált tanulási módszerek hatékonyságának értelmezése

Megértésben vagy megőrzésben, rögzítésben segít

A tapasztalatok szerint jó eredményhez vezet A tanulás időtartamára gyakorol

hatást

Régóta ezt használja

Nem tudja, miért hatékony Nem fogalmazza meg,

miért hatékony Nincs hatékonynak tartott

tanulási módszere

In document Tanulási profil mint a tanulásfejlesztés alapja (Pldal 96-100)