Az antropogén eredetű légszennyezések néhány egészségügyi következménye

A felszín közeli ózon erősen mérgező agresszív gáz, a városi szmog egyik típusának, a fotókémiai (vagy Los Angeles-típusú) szmog fő alkotója. Száraz levegő és erős nap-sugárzás hatására a városi levegőben levő, főként gépkocsikból származó nitrogén-oxi-dok, szén-monoxid (CO) és különböző szénhidrogének bomlásával előbb ózon, majd re-aktív szerves gyökök, végül peroxi-acetil-nitrátok (PAN) keletkezhetnek. A fotokémiai szmog erősen izgatja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsítja a növények leveleit is.

Az oldószerként használt illékony szerves vegyületek (VOC) normál körülmények között könnyen gázokká válnak. Éppen ezért használják azokat számos ipari és ház-tartási vegyszerben, festékekben, viaszokban és lakkokban. Szerepet játszanak a fel-szín közeli ózon, és a városi szmog kialakulásában is.

Bár a CFC-k termelését és hasznosítását világszerte már 20-30 éve eredményesen visszaszorították, az öreg, elhasználódó hűtőgépek, légkondicionálók még hosszú időn keresztül jelentős forrásai lesznek ezeknek a káros anyagoknak. (Kína és India megkésett iparosítása és – a korábban említett – időben későbbre nyúló termelése és használata miatt főként ezekben az országokban okozhat problémát hosszabb távon.)

Egészségügyi problémákat jelentenek még az ólom és egyes nehéz fémek, amelyek főként a közlekedés hatására kerülnek a levegőbe. Az ólommentes benzin elterjedése az 1980-as évektől sokat javított a levegő minőségén.

A légszennyezések külön csoportját jelenti a 10 µm-nél kisebb (PM₁₀) szennyeződések.

Ezeknek zöme szilárd, és méretüknél fogva bejuthatnak a légutakba. Hosszabb időn át ezt a mérettartományt egységesen vizsgálták, később azonban kiderült, hogy a 2,5 mikro-mé-ternél kisebb átmérőjű, „finom” porszemcsék (PM_2,5) fokozott veszélyt jelentenek, mert belélegezve a tüdő mélyébe jutnak, innen pedig felszívódnak, és a keringésbe kerülnek. A PM_2,5 részecskék jellemzően másodlagosan keletkezett aeroszolokból, égési termékekből és kondenzálódott szerves vagy fém részecskékből állnak, és a szálló por mutagén hatá-sáért, valamint savasságáért felelősek. Nagyvárosi környezetben ezek mennyisége erősen megnő, aminek komoly egészségügyi következményei vannak: tüdő, szív és érrendszeri betegségeket okoznak, ami az átlagos élettartam csökkenésével jár.

A nagyvárosok légszennyezettségét leginkább a nem kellően szigorú környezetvé-delmi normák, vagy azok teljes hiányával működő ipar és motorizáció okozza. Szá-momra is megdöbbentő volt az a fotó, amit a bevezetőben is említett kiadvány mutat arról, hogyan lehetett kék eget látni Pekingben szmog idején (óriási LCD képernyőn).

2006 nyarán én is lehangolóan tapasztaltam, hogy reggelente a 7. emeleti szobámból kitekintve nem tudtam megállapítani milyen az idő: felhős, vagy csak szmog van. Kíná-ban az utóbbi években sokat javult a helyzet, és a kínai fővárosnál sokkal rosszabb hely-zetben vannak Ázsia és Afrika nagyvárosai (5.42. ábra). Ezekben az országokban még

sokszor a jobb környezetet akaró központi kormányzat is erőtlen a minél gyorsabb gazdasági fejlődést szorgalmazó helyi önkormányzatok, az ipari lobbi és a fogyasztói társadalom egyik szimbólumát jelentő motorizáció ellenében.

5.42. ábra Földünk legszennyezettebb levegőjű nagyvárosai és néhány főváros átlagos évi lég-szennyezettsége a 2010-es évek elején (a WMO adatai alapján)

Áttekintve a nagyvárosok részletesebb légszennyezettségi adatait¹⁰⁰ megállapítható, hogy a legszennyezettebb levegőjű városok kivétel nélkül Ázsiában és Afrikában van-nak¹⁰¹. A PM₁₀ kategóriában a 200 µg/m³-t meghaladó 31 város közül 27 Ázsiában (ebből 11 Indiában) és 4 Afrikában (valamennyi Nigériában) volt. Ha a légszennye-zettségi adatokkal rendelkező városokat nézzük, akkor elszomorító, hogy azok több-ségében 100 µg/m³-nél szennyezettebb a levegő: Indiában 122-ből 54, Kínában 210-ből 49, de Pakisztánban (5/5), Bangladesben (8/7), Szaúd-Arábia (7/7), Kuvait (11/10), Irán (25/12) is kedvezőtlen. A PM_2,5 kategória esetében a 100 µg/m³-t meghaladó 34 városból 32 volt Ázsiában (18 Indiában, 6 Kínában) és 2 Afrikában.

A Földünk légszennyezettségéről – a modern technológia és a globalizáció lehe-tőségeit kihasználva – napjainkban már igen részletes és napra kész adatokkal ren-delkezünk. 2015 óta működik az Air Visual app és weboldal¹⁰², ami több, mint 3000

100 A http://www.who.int/phe/health_topics/outdoorair/databases/cities/en/ címen a könyvünk írásakor a vi-lág 2971 városára találtunk jellemzően 2013-2014 időszakra vonatkozó adatokat az Ambient (outdoor) airpolution database menüpontnál.

101 Áttekintő térképi adatokat a http://www.who.int/gho/phe/outdoor_air_pollution/exposure/en/ címen ta-lálhatunk.

102 https://www.airvisual.com/. A világtérkép egy tetszőleges pontjára kattintva hozzávetőleges szennyezett-ségi adatokat kaphatunk, de lehetőség van egy-egy mérőhelyre vonatkozóan a következő napok várható szennyezettségéről is tájékozódni.

város nyilvános adatait összegzi folyamatosan, és ad valós idejű tájékoztatást a lég-szennyezettségről (PM_2,5, PM₁₀, a legszennyezettebb országok, fővárosok és városok sorrendjéről, a légszennyezettséget befolyásoló tüzekről, meghatározó szélirányokról, stb.) interaktív formában. Az alkalmazást használva jól érzékelhető volt az India nagy részét elborító szmog (a tarló égetések és a városi szennyezettség együttes hatására) 2019. november végén (5.43a ábra), vagy az Ausztrália délkeleti részén tomboló bozót-tüzek 2020. januárjában (5.43b ábra).

Európában lényegesen jobb a helyzet, azonban itt is még bőven vannak tennivalók.

Az említett interaktív térképen jól látható, hogy Európa nagyvárosainak többségében 2018-ban a szállópor mennyisége meghaladja a javasolt egészségügyi határértéket és a legszennyezettebb városok „élmezőnyében” rendszeresen feltűnnek Európa váro-sai. Ha nem az egész évi adatokat, hanem a legszennyezettebb időszakok helyzetét elemezzük főként Lengyelország, Észak-Olaszország, a balkáni országok és Törökor-szág helyzete értékelhető különösen kedvezőtlennek (5.44. ábra). Magyar vonatkozás, hogy ha a világ fővárosainak légszennyezettségi sorrendjét nézzük 2018-ban, Buda-pest a 37. helyen állt (a 62 értékelt város közül) 16,5 µg/m³-es PM_2.5-ös értékével.¹⁰³

5.43. ábra. A légkör PM_2.5 szennyezettsége a felszíni mérőhálózat adatai alapján 2019. november 28-án és 2020. január 8-án¹⁰⁴ (az Air Visual alapján)

103 A teljes lista elérhető az Air Visual World-air-quality-report-2018-en kötetében. Letölthető a https://www.

airvisual.com/world-most-polluted-countries oldalról.

104 A megjelölt Canberrához közeli helyen a szennyezettség mértéke 317 µg/m³ volt, ami akkor jelentősen meghaladta a legszennyezettebb városok értékét.

5.44. ábra. Európa légszennyezettsége 2018-ben (Forrás: EEA¹⁰⁵)