Mekong (Lancang), a környezeti csapdák folyója
6.1.6. A vízválság határán egyensúlyozva: Jordánia
Jordániára, mint a Közel-Kelet politikailag legstabilabb, legbékésebb országára, ked-velt és biztonságos turisztikai célpontra (pl. a világörökség részét képező Petra) gon-dolnak az emberek. Nem jut eszünkbe, hogy ez az ország a Földünk egyik legvízhiá-nyosabb térsége, ami hosszabb idő óta versenyt fut az elégséges vízellátás érdekében, még annak ellenére is, hogy Petrát 2018 novemberében halálos áldozatokat hozó árvíz sújtotta. De akkor mi is okoz vízproblémát az országban?
Jordánia népessége 1950-ben (az akkor még nagyobb területen) nem érte el a fél-millió főt. Az 1950-es évek során a népesedési ráta 4-7% körül alakult, majd ugyan a természetes gyarapodás üteme csökkent, de a háborús események több hullámban is hatalmas menekültáradatot zúdítottak az országra177. Bár a jordán népesség termé-szetes növekedése még mindig magas (2,2%), de ennek hatását túlhaladta az országba irányuló migráció. Az ország lakossága 2010 és 2020 között 7,2 millióról 10,3 millióra nőtt. Bő fél évszázad alatt a vízfogyasztás oldaláról tehát több, mint húszszorosára nőtt a népesség (melyből 3,5-4 millió külföldről érkezett). Az egy főre jutó
vízfel-174 A sok helyen elérhető fényképpárok a változásokat jól mutatják: https://www.buzzfeed.com/alexnaidus/
california-drought-images?utm_term=.lvro9ddxe#.wn9rKaaoM
175 http://www.kpbs.org/news/2016/dec/16/obama-signs-bill-california-drought/
176 Nem a víztakarékosságot dokumentáló fotók helyei: https://www.ibtimes.co.uk/california-drought-abo-ve-aerial-photos-show-need-water-restrictions-arid-state-1496483 vagy: https://www.reuters.com/news/
picture/californias-drought-from-above-idUSRTR4XFEB
177 Előbb az arab-izraeli konfliktuskor 1967-ben, majd a 2011 óta tartó szíriai polgárháború, később az iszlám állam térhódítása nyomán Irakból is sokan itt kerestek menedéket.
használás (a számos erőfeszítés ellenére) az 1975-ös 500 m3/év értékről 2016-ra már 100 m3/év alá esett.
6.31. ábra. A Disi vízszállító rendszer és a tervezett Vörös-tenger—Holt-tenger vízátvezetés vázla-tos terve (az ábra a Jordán Atlasz178 alapján készült)
Ha a természeti oldalt vizsgáljuk, akkor látható, hogy az ország adottságai miatt is vízhi-ányos. A jelenleg közel Magyarországnyi területű (89,3 ezer km2) Jordánia179 klíma szem-pontjából három részre osztható. Az ország keleti ¾-e sivatag, jellemzően 100 mm alatti évi csapadékkal, a Holt-tengert is magába foglaló Jordán-árok sivatagi-félsivatagi terület, a csapadék nagyobb részén 120 mm körül alakul (de a Vörös-tenger partján csak 25 mm), a többin pedig a domborzattól függően elérheti a 300 mm-t is. A kettő közötti terület északi és középső részén levő hegyvidéki tájon mediterrán klíma alakult ki, itt él a népes-ség nagyobb része, azonban a csapadék itt is mérsékelt (az északnyugati részen Irbidben 450 mm, de a főváros Ammanban csak 245 mm). A kevés csapadék miatt az ország alig rendelkezik felszíni vízkészlettel (2018-ban például csak 298 millió m3 volt, ami a teljes
178 https://books.openedition.org/ifpo/5060?lang=de
179 Az 1940-es évek végén Jordániához került Ciszjordánia az 1967-es ún. hétnapos háború során izraeli ellenőrzés alá került.
évi vízfelhasználás 27,8%-át adta). Itt kell még megemlítenünk, hogy mivel Izrael a Jor-dán-folyó vízkészletének jelentős részét elterelte (lásd korábban a Holt-tenger problémá-ját), a folyó alsó szakaszára csak minimális vízkészlet jut. Mindez azt eredményezi, hogy fokozottan igénybe kell venni a felszín alatti vízkészleteket, ezek azonban több esetben távol vannak a fő fogyasztási helyektől, és készleteiknek számottevő része nem megújuló.
2009–2013 között építették ki azt a 325 km hosszú vízvezetéket, ami a szaúdi határ kö-zeléből szállít évi 100-160 millió m3 vizet Ammanba és a sivatagi gazdálkodás számára (Disi projekt – 6.31. ábra). Ez a vízpótlás a főváros vízigényének kb. 30%-át biztosítja.
Azonban ez csak átmeneti megoldás lehet, hiszen a Disi- és a Jafr-medence egy részének készlete nem megújuló. Ezt bizonyítja, hogy egyes hidrológia egységekben a nyugalmi vízszint az ezredforduló táján 1-2 méterrel is süllyedt évente (6.32. ábra). A felszín alatti készletek szűkössége miatt komoly probléma azok megcsapolása illegális kutakkal, ami ellen a hatóságok megpróbálnak határozottan fellépni.
6.32. ábra. A nyugalmi vízszint süllyedése Jordánia két hidrológiai egységében az ezredforduló táján.
(Forrás: Salameh 2011)
Jordánia 12 felszín alatti vizet szolgáltató hidrológia egységéből csupán három képes tartósan évi 50 millió m3-nél több vizet szolgáltatni, azonban már ezek is jelentősen túl vannak használva (6.33. ábra), azaz többet termelnek ki, mint természetes pót-lódás. Az ország megújuló felszín alatti vízkészletetét hozzávetőlegesen 275 millió m3-re becsülik évente, de például 2018-ban már 454 millió m3-t termeltek ki, azaz 65%-kal többet, mint az utánpótlódás.
Az egyre bizonytalanabb felszíni vízmennyiség (lásd korábban a Holt-tenger és a Jordán-folyó problémáját) és a felszín alatti vizek – korlátozott ideig folytatható –
ki-termelésével nyilvánvaló, hogy ezek az elsődleges források mára csak az igények egy-re csökkenő részét képesek biztosítani. Éppen ezért elengedhetetlen a szennyvizek hasznosítása is (szinte kizárólagosan a mezőgazdaságban – 6.3. táblázat), sőt – újabb vízforrásokat keresve – 2017-ben átadták az ország első tengervíz sótalanító üzemét is180. A következő három évben végzett fejlesztésekkel 2019 elején már összesen napi 3500 m3 víz sómentesítését tudták elvégezni. A vízhiány mértékét látva azonban ez is csak csepp a tengerben. Jordánia felismerte, hogy hosszabb időtávon csak a tengervíz sótalanításával tudhatja a növekvő igényeket kielégíteni.
6.33. A valós vízhasználat és az évente biztonságosan kitermelhető felszín alatti vízmennyiségek hidrogeológiai egységenként Jordániában 2017-ben (Forrás: MWI 2019)
Már 2009-ben megfogalmazódott egy Vörös-tenger–Holt-tenger vízszállítási terv (lásd 6.31. ábra), amiről Izrael, Jordánia és a Palesztin hatóság 2013 decemberében már megállapodást is aláírt. A program eredetileg egy 10 milliárd dollárba kerülő, 180 km hosszú vezetékből, sótalanítókból, vízi erőművekből álló terv volt, ami évente kezdetekben 320 millió m3/év kapacitással indult volna, majd 2060-ig ezt 850 mil-lió m3/év-re tervezték bővíteni. Ezzel a Holt-tenger csökkenő szintjének megállítá-sa mellett az ország vízellátásán is sokat tudtak volna javítani. 2018 elejére azonban nyilvánvaló lett, hogy Izrael kihátrál ebből a közös programból.181 Jordánia azonban elkötelezett a program megvalósításában – igaz a változások miatt első lépésként csak 85-100 millió m3/év víz sótalanítását tervezik.
180 http://country.eiu.com/article.aspx?articleid=335238617&Country=Jordan&topic=Economy&sub-topic=Forecast&subsubtopic=Policy+trends&u=1&pid=311536815&oid=311536815
181 Úgy tűnik Izrael közben egy, a Földközi-tengerből kiemelt vízből történő sótalanítási programot helyez előtérbe:
https://www.timesofisrael.com/sinking-israel-jordan-relations-leave-dead-sea-a-natural-wonder-low-and-dry/
6.3. táblázat. Jordánia vízfelhasználásának szerkezete (millió m3) 2013-ban182 Ágazat Felszíni
víz Megújuló
fel-szín alatti víz Nem megújuló
felszín alatti víz Tisztított
szennyvíz Összes Arány (%)
Mezőgazdaság 104 216 34 100 454 53
Háztartások 122 197 34 - 353 42
Ipar 13 20 7 2 42 5
Összes 239 433 75 102 849 100
Arány (%) 28 51 9 12 100
Összegzésként megállapítható, hogy Jordánia az egy főre jutó vízkészletekben Föl-dünk egyik legszegényebb országa. A lakosság és annak élelemmel való ellátása érdekében a vízbeszerzés egyre újabb lehetőségeivel próbálkozik – egyre nagyobb népességgel. Nem megsértve az országot (megértve a problémájukat és az erőfeszíté-seiket), olyannak tűnik a helyzetük, mintha egy léket kapott, süllyedő hajón újabb és újabb rések keletkeznének, s miközben foltozzák be azokat, egyre többen igyekeznek felkapaszkodni rá.