Bevezetés
A tanulás, az élethosszig tartó tanulás gondolata a pedagógia történetében régóta jelen van. Már Platón-nál is kiemelkedő jelentőséggel bírt az oktatás. Konfucius (Kr.e.551-479) szerint szükség van az önművelésre, a jellem építésére.79 Comenius (1592-1670) meggyőződéssel hitte, hogy az embereket a helyes neveléssel jó irányba lehet befolyásolni. 80M. J. A. Concorcet nevéhez fűződik az élethosszig tartó tanulás legkorábbi programszerű koncepciója is, amely ekkor még a fiatalkori tanulás kiegészítéseként jelent meg. Harangi László meghatározása szerint „az egész életen át tartó tanulás olyan kora gyermekkortól késő öregkorig tartó kognitív folyamat” (Harangi 2003, 225).81
Európában és Amerikában az elmúlt néhány évtizedben lezajlott társadalmi változások következtében a felnőttoktatás, az élethosszig tartó tanulás kiemelkedő jelentőségre tett szert. A szakemberek felismerték, hogy az oktatásnak rendkívül nagy szerepe van, mint a személyes, mint a társadalmi fejlődésben, kiemelkedő jelentőséggel bír a szegénység, a társadalomból való kiszakadás, kirekesztődés, és a tudatlanság csökkentésében, segít a társadalmi integráció és esélyegyenlőség biztosításában A lifelong-learning lehetőséget ad a munkavállalók számára a folyton változó, fejlődő munkaerő-piaci kihívások leküzdésére.
2010-re az Európai Unió célul tűzte ki a teljes foglalkoztatottság elérését melyhez szükséges a munkaerő folyamatos megújulása, továbbképzése. Folyamatos tanulással megvalósítható a tudásalapú társadalom, ezáltal felnőttek tanulása immáron természetessé vált.
A kutatás célja
„Társadalmi igények a felnőttek felsőfokú továbbtanulásában” című kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy milyen társadalmi igények, elvárások, motivációk, nehézségek jelennek meg a felnőttek felsőoktatásban való részvétele kapcsán.
A kutatás két részből állt. Először kérdőíveket töltettük ki a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Tudományegyetem különböző és a gödöllői Szent István Egyetem karain a levelező képzésben résztvevő hallgatókkal. Ezt követte az interjúk felvétele.
A kérdőívek felvétele 2005 áprilisa és júniusa között zajlott. Alapos előkészítés után kerestük fel a tanulmányi osztályok munkatársait, majd később a hallgatókat a
78 A kutatás a T 047335 számú OTKA támogatás keretében zajlott, kutatásvezető: Prof . Dr.
Forray R. Katalin
79 http://hu.wikipedia.org/wiki/Konfucius
80 http://hu.wikipedia.org/wiki/Comenius
81 Óhidy Andrea: Lifelong Learning, Egy oktatáspolitikai koncepció értelmezési lehetőségei Európában, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-06-3l-ohidy-lifelong
konzultációs időpontokban. Megkérdeztük, a tanulmányi osztályok dolgozóit, akik a levelező képzések helyszínéről, idejéről, illetve a hallgatói létszámokról szolgáltak információval. A kérdőívek fogadtatása többnyire pozitív volt, a pécsi jogász hallgatók körében fordult elő némi aggodalom a személyek beazonosítását illetően.
A kérdőív kérdései a következő témák köré csoportosíthatóak:
Diplomások aránya a családban, baráti körben, Tanulmányok (korábbi, jelenlegi), Jelenlegi tanulmányokkal való elégedettség, Felmerülő nehézségek, Motivációk, Jövőbeni tervek Felmerülő nehézségek idő, költségek, tananyaghoz jutás,
tananyag elsajátítása
idő, tananyaghoz jutás, költségek, tananyag elsajátítása
Motivációk (sorrendben) szakmai érdeklődés, új diploma megszerzése, egyetemi végzettség
új diploma megszerzése, szakmai érdeklődés, új munkahelyhez való jutás, egyetemi diploma megszerzése
Jövőbeni tervek többség folytatná a jelenlegi munkáját, munkahely változtatás
A PTE-n diplomával legnagyobb arányban a természettudományi karra járók, a legkisebb arányban pedig a bölcsészettudományi karra járók rendelkeztek.82 A megkérdezett hallgatók családjában a jogász hallgatóknál fordult elő leggyakrabban diplomás a családjában. A DE megkérdezett hallgatóinak egyharmada rendelkezik már diplomával, és a teljes minta több felénél vannak diplomások a családban. Pécsett a családban diplomával nem rendelkezők aránya az egészségügyi kar hallgatói körében,
82 Az SPSS elemzéseket Kalocsainé Sánta Hajnalka készítette
valamint a műszaki főiskolások körében felülreprezentált. A megkérdezettek baráti, ismerősi körében magas a diplomások aránya mindkét egyetem esetében.
Az esetek többségében a hallgatók részben vagy egészben elégedettek tanulmányaikkal (teljes mértékben 42,9%-ban, részben 50%-ban). A legkevésbé elégedettek a mintában szereplő egészségügyi főiskolai karra járó levelezős hallgatók. Az "ugyanide iratkozna-e be?" kérdésre Pécsett a válaszadók 85,2%-a az "igen" választ jelölte be, a "nem"-mel leginkább az EFK hallgatói válaszoltak, ezzel ellentétben a DE-en ugyanide iratkoznának be egészségügyi, mezőgazdasági vonalon tanulók.
A tanulmányok során felmerülő a pécsi és a debreceni hallgatók is hasonló nehézségeket említenek, ezek között leggyakrabban a tanulásra fordítandó idő, költségek, tananyaghoz jutás, tananyag elsajátítása szerepel.
Pécsett a tanulmányokhoz való ösztönzést leginkább a család nyújtotta (36,8%), majd őket követte a munkatársak (23,1%), az egyéb (22,5%), illetve a barátok (5,2%) csoportja. A munkahelyi kötelező továbbképzés motivációja a megkérdezett hallgatók 17%-ára volt jellemző, leginkább a műszaki főiskolásokra, a pedagógia szakosokra, a FEEFI-sekre, valamint a természettudományi karon tanulókra. A szakmai érdeklődést a megkérdezettek 65,7%-a jelölte meg, leginkább az egészségügyi főiskolai karon, a pedagógia szakon, továbbá a bölcsészettudományi karon tanuló hallgatók.
Munkakeresésre az összes válaszadó 1,4%-át motiválják jelenlegi tanulmányaik, ez leginkább a jogi karra járókat jellemző. Új munkahely keresése a válaszadók 22,3%-ánál jelent meg motivációként, erősen felülreprezentáltan a jogi tanulmányokat folytató levelező tagozatos hallgatóknál. "Így még meg tud valahogy élni" motivációja a megkérdezettek 4,7%-ánál fordult elő, felülreprezentáltan a műszaki főiskolásoknál és természettudományi karon tanulóknál. A kíváncsiság a megkérdezettek 29,%-át vezérelte "jelenlegi" tanulmányaihoz, különösen így van ez a bölcsész hallgatóknál, legkevésbé pedig a műszaki főiskolásoknál. A család, barát, munkatárs hatása mint motiváció a válaszadók 13,5%-át érintette, de felülreprezentáltan a jogász hallgatókat. Új diploma megszerzését a válaszadók 48,9%-a jelölte meg motiváló erőként, elsősorban a levelező alapképzésben résztvevők, mint pl. a műszaki főiskolások, de a FEEFI-s hallgatóknak is egy csoportja. Az egyetemi diploma megszerzése sarkallt többeket (28%) "jelenlegi" tanulmányainak elkezdésére/folytatására; erősen felülreprezentált ebben a tekintetben a pedagógia szakosok 70,7%-os igenlő válaszaránya. A társadalmi kapcsolatok megújítása az összes válaszadó 11,3%-át jellemezte, de leginkább a bölcsészhallgatókat. A szabadidő hasznos eltöltését a hallgatók 5,5%-a jelölte meg, többnyire bölcsész és FEEFI-s hallgatók. Egyéb motiváció a válaszadók 8,5%-ánál jelent meg. Az összes válaszadó körében a dobogós motivációk az alábbiak: 1. szakmai érdeklődés 2. új diploma szerzése 3. egyetemi végzettség szerzése. A motivációk további sorrendje: 4. új munkahelyhez felsőfokú tanulmányok 5. munkahelyi kötelező továbbképzés 5. egyéb 6. kíváncsiság 7. barátok, család, munkahely 8. így még meg tud valahogyan élni 9. szabadidő hasznos eltöltése 10. munkakereséshez 11. társadalmi kapcsolatok megújítása. Debrecenben a motivációs sorrend a következőképpen alakult:
új diploma megszerzése, szakmai érdeklődés, új munkahelyhez való jutás, egyetemi diploma megszerzése.
A "jelenlegi" végzettség megszerzése után a válaszadó többsége folytatni kívánja eddigi munkáját. A munkahely-változtatás szándéka felülreprezentált Pécsett a jogi és az
egészségügyi főiskolai karra járók körében. A DE-n a többség folytatná eddigi munkáját, néhányan munkahelyet változtatnának, míg mások munkát keresnének. 83
Az interjúk felvételére 2007 nyarán került a fent említett két egyetem oktatói és hallgatói körében. Az interjúk felvételének célja megismerni, feltérképezni a felnőttként, munka mellett tanulók motivációit, igényeit a továbbtanulással kapcsolatos attitűdjüket, elvárásaikat, a választott intézménnyel, tanszékkel kapcsolatos motívumait, avagy hogy látják mindezt a tanszékvezetők, intézményvezetők, programfelelősök, oktatók, PhD hallgatók, hallgatók, illetve egy egész évfolyamot képviselő szakkoordinátorok.
Az interjúban található kérdések az alábbi témák köré szerveződnek.
Szocio-demográfiai összetétel
Felkeresett karok, tanszékek ETK, BTK TTK, ÁJK, KTK BTK, TTK, IK, AOK Tudományterület földrajz, romológia, történelem
irodalom, szociológia, földrajz, neveléstudomány, jog, közgazdaságtan
Szocio-demográfiai összetétel változó mind korosztály, mind lakóhely tekintetében
PR tevékenység nincs, de vannak
kezdeményezések
Hallgatók visszajelzése pozitív, hasznosnak érzik az itt megszerzett ismereteket
Jövőorientáció el tudnak helyezkedni, feljebb juthatnak, vezetővé válhatnak Hallgatók nyomonkövetése nincs kidolgozott rendszer,
informálisan tartják a kapcsolatot
Motivációk a munkahely megtartása, új
munkahely keresése
Jövőbeni tervek munkahely megtartása,
munkakeresés, ismeretszerzés,
83 Balázsovics Mónika – Kalocsainé Sánta Hajnalka: Képzési igények a Pécsi Tudományegyetem levelező tagozatos hallgatóinak körében, Educatio, 2006, Tél
Az interjúk elemzése
A Pécsi Tudományegyetemen nyolc interjú készült (EFK, BTK TTK, ÁJK, KTK karokon, földrajz, romológia, pedagógia, történelem, irodalom, szociológia, modern irodalomtudomány, jog, közgazdaságtan, neveléstudomány területeken), a Debreceni Egyetemen szintén nyolc (BTK, MFK, TTK, ÁOK, IK karokon, geográfus, pszichológia, gépészmérnök, sport, egészségügyi szakmanager, programtervező informatikus, szociális munkás, szakokon).
Mindkét egyetemen a szóban forgó hallgatóság szocio-demográfiai összetétele nagyon változó, mind a korosztály tekintetében, mind a hallgatók lakhelyét illetően.
Sem a PTE, sem a DE felkeresett tanszékei nem végeznek PR tevékenységet, de megfigyelhetőek kezdeményezések, tervek, és erre való konkrét törekvések a képzések népszerűsítése érdekében. Példaként említem PTE BTK magyar tanszékét, mely külön programokat szervez a levelező képzésben résztvevő hallgatók számára, azt mondják „ez a mi PR-unk”. A történelem tanszéken Baranya, Somogy és Tolna Megyében próbálják felkeresni az iskolai tanárokat és szaktanácsadókat.
A hallgatók visszajelzése többnyire mind Debrecenben, mind Pécsett pozitív volt, általában hasznosnak érzik a hallgatók az adott képzésen megszerezhető ismereteket. A kar, tanszék nyújtotta lehetőségek a hallgatóság által támasztott elvárásokkal általában megegyeznek. A PTE-n a hallgatóság által támasztott elvárások átlagosan 80%-ban megegyezik a tanszék, a kar által nyújtott lehetőségekkel. „…többen doktori iskolásaink már,… A hallgatók egyharmada hobbyból, luxusból végzi a szakot, szenvedélyből tanulnak, és a legjobbjaink lesznek. Mások neves szakemberek humán területen (színházigazgató, költő, kritikus), akik nem is tanárnak jönnek, hanem szükségesnek érzik ezt az általános műveltséget és a magyaros bölcsészdiplomát.” Az adott intézményben megszerzett diploma hasznosítható, a végzettség megszerzése után általában el tudnak helyezkedni a végzett hallgatók, bizonyos szakokon így előbbre jutási lehetőségük van vezetővé, oktatóvá is válhatnak. „A képzési tananyaggal kapcsolatban ami pozitívum szerintem, hogy gyakran előfordul, hogy ugye otthon kell elkészíteni egy programot és bemutatni. Mindenkinek a munkáját elemezzük, javaslatokkal, észrevételekkel egészítjük ki, mivel a vizsga időpontjában már nem lehet változtatni.” (Debrecen) „Ilyenkor nagyon nehéz eldönteni, hogy 12 óra alatt, ami három alkalmat jelent egy félévben, mi az, amit leadjak, milyen tananyagot. Nagyon nehéz feladat volt nekem a levelezős órák megszervezése a nappali szakosokhoz képest. Az teljességgel lehetetlen, hogy az egész tananyagot átvegyük, mert egyszerűen nem engedi az idő, és az óraszám sem.” Egyesek szerint a levelező tagozatos hallgatók a nappalisokhoz viszonyítva háttérbe vannak szorulva. A sportolók panaszkodtak “a megfelelő személyi sportfelszerelések biztosításának hiánya”-ra. (Debrecen)
A hallgatók nyomon követésével kapcsolatban összességében elmondható, hogy a fent említett két egyetem egyikén sincs kidolgozott rendszer, amely folyamatosan nyomon követné a hallgatók sorsát, a már diplomázott, szóban forgó hallgatók munkahelyi elhelyezkedését, jövőorientációját, a volt hallgatók informálisan tartják egyetemükkel a kapcsolatot.
Minden esetben elmondható, hogy a felsőfokú diplomaszerzés, munkahely megtartása, új munkahely keresése, szakmai előbbre-, vagy feljebb jutás reménye, a munkahely megtartása, a már meglevő munkahely hosszú távú biztosítása motiválta a hallgatókat tanulmányaik megkezdésére. Tanulmányaik befejeztével egyesek a magasabb fokú, vagy új végzettség megszerzésével munkahelyük megtartását tartják szem előtt, míg másokat
a munkakeresés, ismeretszerzés, későbbiekben PhD képzésben való részvétel ösztönöz.
Vannak, akik a társadalomba kívánnak visszatérni GYES, GYED letelte után.
A Bologna folyamatról igencsak megoszlanak a vélemények. A Pécsi Tudományegyetemen született válaszok szerint a pécsiek negatívabban élik meg a felsőoktatás ilyen irányú változásait. A Debreceni Egyetem válaszadói kicsit optimistábban tekintenek az új oktatási rendszerre. Mindkét egyemen a Bologna rendszer kapcsán felmerült kérdések közül leginkább az foglalkoztatja a hallgatókat, hogy vajon a három év után el tudnak-e helyezkedni a munkaerőpiacon, találnak-e végzettségüknek megfelelő munkát.
„A kreditrendszer jó, e rendszerben a tantárgyak egymásra épülnek.” „Nincs jó véleményem a Bologna folyamatról. Magyarország kicsi ország, egységes a tanügyi rendszerrel rendelkezik, véleményem szerint ezért nincs szükség a hallgatók közös szintre hozására, mint például Amerikában”. „Az egészségtudomány területén a Bologna folyamat erőltetett.” „A Bologna folyamat valószínűleg egyszerű rendszer, mégis néhol kaotikusnak tűnik.”
„Több sebből vérzik, … A legfőbb baj az azonban, hogy a harmadik év végén még nem lehetnek tanárok, ami alapvetően ellentétes a magyar oktatási rendszer eddigi jellegével.
A levelezősöknek ez nagyon nem éri meg. Sokkal tovább és többet kell tanulniuk az egyetemi magyar szakos diplomáért, mint a korábbi rendszerben.” „Senkinek nem hallgatják meg a véleményét. Jó lett volna, ha lett volna idő, alkalom arra, hogy a különböző országokban a már működő Bologna rendszert tanulmányozzuk, mind módszertanilag, mind tartalmilag. A régi rendszert belegyömöszöljük ebbe az új rendszerbe.” (Pécs)
„…A bolognai folyamat egy kétszintű képzés és az lenne a lényege, hogy gyakorlatiasabbá tegyék az oktatást, amiről már beszéltünk a múltkor, mivel a felsőoktatás ugye nem igazán gyakorlati. Nekem az alapelgondolás tetszik.” „Általában az a véleményem a szisztémáról, hogy önmagába véve ettől sem jobb, sem rosszabb nem lesz a felsőoktatás Magyarországon.”
„A bolognai rendszer előnyeit meg hátrányait még nem látom át, mivel csak most vagyok részese. Véleményem szerint a hároméves diplomával is jól fogok tudni érvényesülni a munkaerőpiacon.” „Ami a bolognai folyamatot illeti, ezen a szakterületen szerintem megfelelőbb lesz ez a rendszer, mivel a tananyagon is módosítottak és a mesterképzésben inkább azok a felnőttek vesznek majd részt, akik elméleti szinten szeretnék ezt továbbvinni.”
„A bolognai folyamattal kapcsolatos általános észrevételeim szerint azt gondolom, hogy amíg két, három évfolyam nem végez ebben a rendszerben, addig nem lehet tudni, hogy működik-e.” „A bolognai rendszerről újságokban, interneten tájékozódtam és egyetértek abban, hogy a kor változásai ezt érvényessé teszik, úgy szociális, mint politikai, gazdasági területen. Ami nagy előnye, hogy európai szinten bárhol érvényes az alapszinten szerzett diploma és a képzés során nemzetközi tanulmányutakra, szakmai tapasztalatcserére is sokkal több lehetőség adódik.” (Debrecen)
Összefoglalás
Több kérdés tekintetében hasonló válaszok születtek mind a PTE-n, mind DE-n.
A hallgatók összetétele igen sokszínű, különböző szociális és anyagi háttérrel rendelkeznek, szinte minden korosztály képviselteti magát. Kifejezett PR tevékenység a szóban forgó tanszékek egyikén sem működik, de vannak rá törekvése. A hallgatói elvárások többnyire megegyeznek a tanszékek által nyújtott lehetőségekkel. A hallgatók
visszajelzése általában pozitív volt. A hallgatók nyomonkövetésére az adott tanszékek egyikén sincs kidolgozott rendszere, de több tanszékre visszajárnak a hallgatók, vagy e- mailben tartják a kapcsolatot. Az adott képzések használható végzettséget adnak.
Összevetve a három egyetemen elemzett kérdőíveket elmondható, hogy a hallgatókat a szakmai érdeklődés, új munkahely keresése ösztönözték leginkább a továbbtanulásra.
Mindhárom egyetem hallgatóinak többsége elégedett tanulmányaival, ugyanide iratkoznának be. A Bologna folyamatról megoszlanak a vélemények.
Felhasznált Irodalom:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Konfucius http://hu.wikipedia.org/wiki/Comenius
Óhidy Andrea: Lifelong Learning, Egy oktatáspolitikai koncepció értelmezési lehetőségei Európában,
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-06-3l-ohidy-lifelong Balázsovics Mónika – Kalocsainé Sánta Hajnalka: Képzési igények a Pécsi Tudományegyetem levelező tagozatos hallgatóinak körében, Educatio, 2006, Tél Kóródi Márta: Nem nappali tagozatos képzések a Debreceni Egyetemen, Educatio, 2006, Tél