A ZÓNA ÉS A ZONALITÁS FOGALMA
IV. „Alföldi” zóna
A IV. zóna az Alsó-Bódva-vidék széles lapálya, s az Edelényi-völgykapu kör-nyezetében elterülő alacsony dombság fátlan, erdőségeket nélkülöző vidék.
Földművelő gazdaságait az 1860−70-es években túlsúlyra jutott, egyoldalú ga-bonatermesztés jellemzi. A gabonakonjunktúra idején a maradék erdők, legelők, rétek javát is feltörték, s csak a földművelésre alkalmatlan gyepterületek ma-radtak meg. Itt alakult ki Borsod megye egyik legjobb búzatermő körzete.49 Az árutermelést a miskolci malmok közelsége, a kedvező szállítási lehetőségek is serkentették. Üzemszervezeti és birtokszerkezeti téren is különbözött az előb-bi zónáktól: a nagyelőb-birtok részesedése itt volt a legnagyobb, s a parasztság po-larizációja, az agrárproletárok tömege a legfeltűnőbb. Ebben a zónában indult meg a tagosítás a legkorábban (az 1850−60-as években), s a századfordulóra itt szorult vissza az ugar (13%) és a nyomásos gazdálkodás leginkább. A kukorica vetésterülete (s vele a sertéstartás jelentősége) lényegesen meghaladta a II. és a III. zónáét, s a vetett takarmányok részaránya is itt volt a legmagasabb. A Bód-va-völgyben főként lóherét és bükkönyt vetettek, a lucerna részesedése csak az
46 Gunda Béla 1934.; Gunda Béla 1937. 60−64.
47 Szuhay Péter 1982. 83.; Paládi-Kovács Attila 1999. 256.
48 Paládi-Kovács Attila 1999. 263.
49 Csíki Tamás 1999b 194, 221.
bodva1113.indd 170
bodva1113.indd 170 2013.11.14. 10:12:282013.11.14. 10:12:28
Alsó-Bódva-vidéken közelítette meg az országos átlagot a 20. században.50 Ipari növényeket (cukorrépa, dohány, repce, kender, mák) szántóföldön szintén itt ve-tettek nagyobb mennyiségben. Szőlő- és gyümölcstermesztése a zónához tartozó dombságnak volt, főként a Cserehát déli szegélyén (Edelény, Damak, Aszaló, Szikszó).51 Juhtartása, szemben az északi zónával, a 19. század végén már telje-sen jelentéktelen volt. Szarvasmarha-fajtaváltásban viszont az északi tájak meg-előzték. 1911-ben az abaúji alrégióban a piros fajták aránya elérte a 86,3%-ot, a tornai alrégióban az 58,5%-ot. Ugyanakkor a borsodi alrégióban 46,2% jutott a pirostarka, s több mint 50% a szürke magyar fajtára.52
Az Alsó-Bódva-vidéken az erdei gyűjtögető gazdálkodás, az erdei méhészke-dés és a montánipar minden fajtája hiányzott. A kaptáras paraszti méhészet sze-rény méretű volt. Földművelő gazdaságát a 19. század utolsó harmadától fogva egyre több mezőgazdasági gép jellemezte. A vetőgép, a cséplőgépek különböző formái az 1880-as évektől kezdődően fokozatosan terjedtek északi irányba. Meg-szokott volt a tövisborona s annak is az alföldi típusa. A kaszás aratás (különö-sen az árpa és a zab esetében) már a 18. században megjelent, s az 1860−70-es években már a búzát is kaszával aratták. Boldván, Edelényben a 18–19. század fordulóján még lóval nyomtatták az uraság és a gazdák búzáját is. A csépfa a rozs cséplésére szolgált. Szeleléshez, szemtisztításhoz az alföldi típusú hosszú nyelű szórólapátot használták. A búza, árpa tárolása körte formájú vermekben történt, s a gabonásvermet többnyire (például Balajton) a csűrfi ókban alakították ki.53
Az Alsó-Bódva-vidék parasztsága rövidebb, könnyebb szekereket használt, mint felső-borsodi és tornai, abaúji társai. Hosszú szekéroldalt hordáshoz sem tett fel, megelégedett két vendégoldalnak nevezett rúddal. A rakomány leszorításá-hoz elegendő volt számára két rudalló kötél, nyomórudat nem használt.54
* * *
Lehetne a zonális tagozódást elemezni az építőkultúra, a népi táplálkozás, a pa-raszti szövés-fonás és a hagyományos műveltség egyéb részlegeinek jelenségeit számba véve is. Az északi népterületen, s a Bódva vidékén különböző
táplálkozá-50 Csíki Tamás 1999b 196, 201−202.
51 Dobány Zoltán 1998. 136.
52 Csíki Tamás 1999b 208.
53 Paládi-Kovács Attila 1999. 254, 256, 259, 263.
54 Paládi-Kovács Attila 1999. 360−361.
bodva1113.indd 171
bodva1113.indd 171 2013.11.14. 10:12:282013.11.14. 10:12:28
si tájak kontúrjai rajzolódnak ki.55 Maga a Bódva-völgy hosszában is több kultu-rális jelenség elterjedési térképén mutatkozik határvidéknek, kontaktzónának (pl.
a tőkés és keretes kézimalom, a puha fából vájt szakajtó).56
Arra is van példa, hogy a Bódva-völgy hosszában terjedtek el bizonyos tár-gyak, munkamódok és tájszavak. Említhető a székes guzsaly, a szegsoros rost-fésű (gracka) és a közepes minőségű kenderrost elnevezésére szolgáló makóca szó elterjedtsége a folyó mentében.57 A zóna alkalmas szakszó lehet ezeknek az utóbbi példákkal jelzett, földrajzi, történeti adatokkal kevéssé megokolható, s csupán egy-egy vagy néhány jelenségtérképen megjelenő, övezetes, sávos jellegű térségi alakzatoknak a megnevezésére is.
55 Lásd Paládi-Kovács Attila 1997. 154−155.
56 Lásd Paládi-Kovács Attila 1997. 142−143. és ott idézett szerzők, művek.
57 Dobrossy István–Fügedi Márta 1977.; Paládi-Kovács Attila 1999. 317, 318.
bodva1113.indd 172
bodva1113.indd 172 2013.11.14. 10:12:282013.11.14. 10:12:28
IRODALOM
BARABÁS Jenő
1963 Kartográfi ai módszer a néprajzban. Budapest.
1980 A népi kultúra zonális struktúrája. In: Paládi-Kovács Attila (szerk.):
Néprajzi csoportok kutatása. Előmunkálatok a Magyar-ság Néprajzá hoz 7. 23−39. Budapest.
BULLA Béla
1953 Bevezetés. Általános természeti földrajz. I. kötet 9−66. Budapest.
1954 Általános természeti földrajz. II. kötet. Budapest.
CIOARĂ, Maria
1979 Zona etnografi că Rădăuti. Bucuresti.
CSÍKI Tamás
1999a A Bódva-völgy település- és infrastrukturális szerkezetének alakulása a kapitalizmus korában (1867−1944). In: Bodnár Mónika–Rémiás Tibor (szerk.): Tanulmányok a Bódva völgye múltjából. 167−189. Putnok.
1999b A Bódva-völgyi települések mezőgazdasági termelésének néhány vonása a kapitalizmus korában (1867−1944).
In: Bodnár Mónika–Rémiás Tibor (szerk.): Tanulmányok a Bódva völgye múltjából. 191−234. Putnok.
DÉNES György
1998 A Torna megyei Galyaság középkori történeti földrajza. In: Frisnyák Sándor (szerk.): A Felvidék történeti földrajza. 273−287. Nyíregyháza.
DOBÁNY Zoltán
1998 Adalékok a csereháti települések 18. század végi történeti zához. In: Boros László (szerk.): Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 5. 122−142. Nyíregyháza.
DOBROSSY István–FÜGEDI Márta
1977 A paraszti fonalkészítés és eszközei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. 93−110.
FÉNYES Elek
1837 Magyarországnak ’s a’ hozzá csatolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. III. Pest.
GAJEK, Jozef
1976 Etnografi czne zróznicowanie obszam Polski. Etnogafi a Polski, Tom. I. 143−147. Wrocław–Warszawa–Kraków– Gdansk.
bodva1113.indd 173
bodva1113.indd 173 2013.11.14. 10:12:282013.11.14. 10:12:28
GOIA, Ioan Augustin
1982 Zona etnografi că Meseş. Bucuresti.
GUNDA Béla
1934 Tárgyi néprajzi adatok Felső-Borsodból. Néprajzi Értesítő, XXVI. 1−16.
1937 Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében. Néprajzi Értesítő, XXIX.
45−70.
1958 Műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők. Ethnographia, LXIX.
567−577.
HERKELY Károly
1941 Adatok Gömör megye népi erdőgazdálkodásához. Néprajzi Értesítő, XXXIII. 259−263.
KEMÉNYFI Róbert
1993 Etnikai ütközőzóna Várasfenesen. Néprajzi Látóhatár II. 1−2. 125−142.
1998 A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai rajza. A vegyes etnicitás és az etnikai határ kérdése. Debrecen.
KŁODNICKI, Zygmunt
1981 Die ethnographische Methode Kazimierz Moszyński. Ethnologia Europaea XII. 98−115.
KÓSA László
1998 Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880−1920). Budapest.
MÁRKUS Mihály
1941 Gyűjtögetés a Csermosnya völgyében. Néprajzi Értesítő, XXXIII. 173−177.
PALÁDI-KOVÁCS Attila
1973 Szállítás málhás lovakkal a Gömör-Tornai karsztvidéken. Ethnographia, LXXXIV. 549−558.
1980 A kulturális régiók néprajzi vizsgálata. In: Paládi-Kovács Attila (szerk.):
Néprajzi csoportok kutatása. Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 7.
57−76. Budapest.
1984 Kulturális határok és kontaktzónák Észak-Magyarországon.
In: Kunt Ernő–Szabadfalvi József–Viga Gyula (szerk.): Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. 61−73. Miskolc.
1987 Népi mészégetés a Gömör-Tornai karsztvidéken. Agria XXIII. 187−200.
1996a Természeti tájak és nyelvhatárok a Felföldön. Abaúj-Torna és Kishont megye példája. In: Frisnyák Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. 56−68. Nyíregyháza.
1996b A régi Torna vármegye és néprajzi jellege. Herman Ottó Múzeum ve XXXIII−XXXIV. 193−209.
bodva1113.indd 174
bodva1113.indd 174 2013.11.14. 10:12:282013.11.14. 10:12:28
1997 Táplálkozási tájak az északi magyar népterületen. A régi Torna megye konyhájáról. In: Kuti Klára (szerk.): Morzsák. Tanulmányok Kisbán Eszter tiszteletére. 139−158. Budapest.
1999 Népi gazdálkodás a Bódva völgyében. In: Bodnár Mónika–Rémiás Tibor (szerk.): Tanulmányok a Bódva völgye múltjából. 235−372. Putnok.
PEJA Győző
1941 A Csermosnya-völgyi táj geomorfológiája. Budapest.
PEUCKERT, Will- Erich
1954 Die ostdeutsche Kontaktlandschaft. Die Nachbarn 2. 15−35.
STOICA, Georgeta–ILIE, Rada
1990 Zona etnografi că Cîmpia Boianului. Bucuresti.
STRÖMPL Gábor
1922 A gömör-tornai karszt emberi telepei. Föld és Ember II. 1−7.
SZABÓ József
1999 A Bódva-völgy (településeinek) geomorfológiai adottságai a tájfejlődés rében. In: Bodnár Mónika–Rémiás Tibor (szerk.): Tanulmányok a Bódva völgye múltjából. 19−44. Putnok.
SZUHAY Péter
1982 A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus ban. Miskolc.
TAKÁCS Péter–UDVARI István
1989 Adalékok Torna vármegye vásáraihoz és a vásározó Torna megyeiek 18.
századi történetéhez. Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. 54−59.
TESZ 3.
1976 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Főszerk. Benkő Loránd.
Budapest.
ZSÚPOS Zoltán
1987 Dél-Gömör gyűjtögető gazdálkodása. Debrecen.
bodva1113.indd 175
bodva1113.indd 175 2013.11.14. 10:12:292013.11.14. 10:12:29