A történelmi drámák témarendje

A történelmi témák csoportosítása nagyon nehéz feladat, a kétezernyi adat, a több mint száz szöveg ellenáll a nagyon merev osztályozásnak. Már a kezdetekkor megpróbálták a kutatók tipologizálni a hatalmas anyagot, de nem sikerült az egyes kategóriákat konzekvensen kialakítani. Jablonkay Gábor pl. az előadási alkalmak szerinti csoportosítás mellett csak két fogalmat használ a tematikus jellemzők bemutatására, a comoediát és a tragédiát.⁴⁷⁸ A komédiákhoz általában nem készült színlap, ezért Juharos Ferenc könyvében ennek a kategóriának nincs értelme, ő a magyar nyelvű drámaprogramokat két nagy csoportban mutatja be (magyar tárgyúak, idegen tárgyúak), a több tucatnyi latin programot viszont már öt csoportba sorolja: magyar történelmi tárgyúak, a keleti népek történelméből vett tárgyúak, a Szentírásból és Bibliából vett tárgyúak, a görög és római történelemből vett tárgyúak (ezek egy része „csak” mitológiai, mint pl. a Meleager), idegen nemzetek történelméből vett tárgyúak, különféle tárgyúak.⁴⁷⁹ Az utolsó kategóriában nagyrészt mártírdrámákat (Julius martyr, Fortitudo Christiana, Triumphus Christianitatis) találunk.

Varga Imre a protestáns színjátékokat vallásos és világi csoportra osztja, az elsőbe tartoznak a bibliai drámák (ó- és újszövetség) és az ünnepi színjátékok, az utóbbiba a történeti drámák (magyar történelem, idegen, antik és fiktív témák együtt) és az iskolás darabok.⁴⁸⁰ Nagy Júlia a protestáns drámaszövegek pedagógiai aspektusait vizsgáló tanulmányában⁴⁸¹ az alábbi kategóriákat állítja fel a magyar nyelvű 18. századi darabok közt: 1. iskolai témájú drámák; 2. mesterségvetélkedések; 3. halállal foglalkozó drámák; 4. bibliai drámák; 5. antik, mitológiai témájú darabok. Az utóbbi csoport kifejezetten a poétai osztályokban került színre (a téma a verstani gyakorlatot is segítette), ez a drámák legnagyobb csoportja. Az iskolai témájú darabok és a mesterségjátékok, a certámenek az alsóbb osztályok előadásai voltak,

477 Hős, PAVIS 2005,178–179.

478 „5. Comoediák, inkább a köznapi életből vett hősökkel 6. Drámák vagy Tragoediák, melyek szereplői királyok és magas rangú személyek. E színdarabok között nagy számban vannak misztérium-, mirákulum- és moralitásjátékok és passiójátékok is, amelyeket néha a templomban vagy kongregációkban, olyakor a szabadban is előadtak.”Idézi JUHAROS 1933, 21.

479 JUHAROS 1933, 139–141.

480 VARGA 1995,207–208.

481 NAGY J. 1999, 375–387.

míg a másik két csoport darabjait a felsőbb éves diákok mutatták be az iskola ünnepi alkalmain.

Hosszú idő után Kilián István kísérelte meg egy komplex tipológiai rendszer felállítását: a minorita színjátékról írt könyvében egy olyan műfaji tipológiát alakított ki, amely hatféle szempont szerint határozza meg a feltárt adatokat, a dráma és a színjáték (konkrétan a szöveg és az előadás) jellemzőit is figyelembe véve. Itt a drámatéma alapján a vallásos alkategóriában tizenegy típust különböztet meg:⁴⁸² köztük a mártírdrámát, a bibliai történeti drámát és a bibliai példabeszédből írott drámát. A profán alkategóriában pedig két nagyobb csoport van: a valós témák között felsorolja a didaktikus, a klasszikus, és a történeti témát, a fiktív csoportban pedig az istenparódiát, a társadalmi, a szerelmi és a pastorale drámát.⁴⁸³ Ebben a felosztásban tehát a történeti drámának nincsenek külön csoportjai, viszont külön kategóriába kerül a „klasszikus” dráma, ami görög-római történelmi drámát is jelöl.

Másfél évtizeddel később elkészült egy jóval részletesebb tipológiai rendszer is, a jezsuita, a piarista és a minorita adatok alapján.⁴⁸⁴ A drámatémát tekintve ez a felosztás már jóval részletesebb, a két legnagyobb csoport (vallásos és világi drámák) kilenc-kilenc alfejezetre oszlik. A vallásos drámák között pl. az ünnepkörök szerint ötféle új kategória jött létre, emellett külön van egy a szentek és mártírok drámáit felsoroló (II.) fejezet (1. más országok szentjei, 2. magyar szentek, 3. Szűz Mária, 4. csoda, 5. lélektani dráma). A III. fejezetben az ószövetségi, a IV. fejezetben az újszövetségi drámák vannak.

A világi drámák között a II. csoport a történelmi drámáké, ezen belül van világtörténet, magyar történelem, görög-latin történelem, helytörténet, görög-latin mitológia.

A helytörténet kifejezéssel azokat a drámákat jellemzi, amelyek egy-egy város, régió történetét mutatják be, tehát a magyar történelem körébe tartoznak, annak egyik alfaját képezik. Ebben a felosztásban tehát a bibliai dráma és a mártírdráma nem tartozik a történelmi drámák körébe, a görög-latin mitológiai dráma azonban igen. Mivel azonban a szövegelemzések azt mutatják, hogy az iskolai színpadon minden történelmi dráma vallásos dráma lesz abban az értelemben, hogy erkölcsi példát ad, a gondviselésbe vetett hitet erősíti vagy példázza, ezért ebben az esetben nincsen létjogosultsága a megkülönböztetésnek vallásos és világi téma között. Ezt az ellentmondást Kilián István is látta, ezért írja máshol a

482 A többi: liturgikus spectaculum, liturgikus játék, misztériumjáték, miraculum, mártírdráma, lélektani dráma, moralitás, hitvitázó dráma, drámai költemény. A felosztás problematikussága, hogy a tartalmi jellemzők mellett formai, és az előadásmódra vonatkozó szempontokat is érvényesít a liturgikus spectaculum és a drámai költemény esetében. KILIÁN 1992, 173–174.

483 KILIÁN 1992, 174.

484 KILIÁN 2008, 18–22.

nagyszombati ószövetségi drámák kapcsán: „A színre vitt históriák azonban joggal keltik fel az emberben a kételyt, csak vallásos történetek-e ezek, vagy alkalmasint a történeti képzést is szolgálják? Azt hiszem, a történelmet is tanították ezekkel a bibliai történeti darabokkal, azaz a Bibliából soha nem is akarták a történetiséget a jezsuiták kizárni, kiaknázták azonban az azokban rejlő nevelési lehetőségeket. Ugyanígy a legprofánabb tárgykörben is megkeresték az erkölcsi nevelés lehetőségét.”⁴⁸⁵

Kilián István doktori disszertációjában az egyes iskolák gyakorlatának a bemutatásakor minden esetben kitér a színjátékok témarendszerére is, a fenti felosztás szerint.

A nagyszombati kollégiumnál vallásos tárgyú drámák cím alatt ír a mártírdrámákról, a szentek életéről szóló drámákról és az ószövetségi történetekről, a világi tárgyú darabok között pedig az iskolai, az antik, a magyar történelmi, a világtörténelmi, a mitológiai, és a napi politikai darabokat sorolja fel. (Ilyen pl. a törökellenes liga megalakulásáról szóló darab 1683-ból, vagyis a kortárs drámákat sorolja ide.) Megkülönbözteti a világtörténelmi témáknál a valós és a fiktív darabokat, az utóbbira olyan példákat hoz fel, amelyek a mártírdrámákkal rokonítják a cselekményt.⁴⁸⁶ Az összesítés szerint a legfontosabb és legnépesebb jezsuita kollégiumban (az összesen 448 előadásból) 29 ószövetségi dráma és 42 szentekről és mártírokról szóló dráma került színre 1617 és 1773 között. 60 előadás volt a világtörténelemről, 27 a magyar történelemről, 37 a görög-latin történelemről. Ha ezt összehasonlítjuk néhány más kollégium anyagával, azt látjuk, hogy a mártírdrámák és a világtörténelemről szóló drámák jóval nagyobb arányban vannak jelen, mint máshol, ennek oka nyilvánvalóan az érseki reprezentációban keresendő.

Pozsonyban (a 328 előadásból) 23 ószövetségi dráma, 25 mártírdráma volt 1628 és 1773 között a repertoárban, emellett 46 darabot játszottak a világtörténelemből, 30-at a magyar történelemből és 41-et a görög-latin történelemből. Itt egy új kategória is felmerül, a világi mártírdráma: 2 adattal.⁴⁸⁷ Egerben (a 182 előadásból) csak 8 ószövetségi dráma volt, viszont a 20 mártírdráma, a 29 világtörténelmi, a 17 magyar történelmi és a 16 görög-latin történelmi dráma egymáshoz viszonyítva már ugyanazokat az arányokat mutatja.⁴⁸⁸ A kötetben összesített témarend szerint, az öt jezsuita gimnáziumban (Eger, Nagyszombat, Székesfehérvár, Sárospatak, Pozsony) előadott (ismert témájú) 1100 előadásból mintegy 340

485 KILIÁN 2002, 59.

486 1696: Gussero, a mógusok királyának fia összeesküvést sző az apja, Selym ellen, aki ezért megvakíttatja és börtönbe vetteti. A téma hasonló a több iskolában is bemutatott Trebellus-drámákéhoz. 1742: egy szaracén apa és fia áldozatos szeretete, 1697: Abagarus királyi trónra kerülése. (Ez utóbbi a zsidók történeti könyveiben és Máté evangéliumában is szerepel, tehát nem fiktív személy.) KILIÁN 2002, 64.

487 KILIÁN 2002, 76.

488 KILIÁN 2002, 106–107.

darab volt történelmi tárgyú dráma (világtörténelem, görög-latin, magyar történelem), 100 szólt a mártírokról és szentekről, 70 pedig az ószövetségről, ez együtt az előadásoknak éppen a fele.⁴⁸⁹

A piarista anyagnál Kilián István már kevesebb kategóriát tud alkalmazni, az adatok szűkszavúbbak és kevésbé dokumentáltak, mint a jezsuitáknál.

A nagyszombatihoz hasonló kvalitású a piaristáknál a nyitrai gimnázium, amelynek

„dráma-téma választása tükrözi valamennyi piarista iskola témáinak rendszerét”,⁴⁹⁰ és reprezentativitás tekintetében sem marad el a jezsuitáké mögött. „Nyitra ugyanaz volt a piaristáknak, mint Nagyszombat a jezsuitáknak.”⁴⁹¹ 205 előadás volt a városban 1705-1799 között (ebből 42-nek nem lehet meghatározni a témáját). Ezek megoszlása: ószövetségi történet 11, szentekről és mártírokról szóló13, világtörténelem (itt együtt szerepel a fiktív és a valós kategória) 36, magyar történelem 17, görög-római történelem 23, napi politika 5.⁴⁹²

Pesten 127 előadás volt, ebből 6 ószövetségi, 19 világtörténeti, 3 magyar történelmi, 16 görög-római történeti volt, de mindössze csak egy mártírdrámát játszottak.⁴⁹³ Podolinban a mindössze 24 dokumentálható előadás között egy magyar történelmi adat van (Ulászló királynak a törökök elleni harcairól), három világtörténelmi dráma és öt ószövetségi darab.⁴⁹⁴

Az összes (24) piarista gimnázium témarendjében az arányok a következőek: 280 történelmi előadás volt (világtörténelem, magyar történelem, görög-római történelem, helytörténet együtt), a szentekről és mártírokról mintegy 50, az Ószövetségről 52. Ezek tehát együttesen 380 adatot tesznek ki, vagyis az (ismert témájú) 900 előadásnak kicsit kevesebb, mint a felét (pontosabban 40 százalékát).⁴⁹⁵

Varga Imre adattárát átnézve, a mintegy 480 (ismert témájú) protestáns előadásban azonos arányban volt jelen a történelmi dráma (66) (a magyar és világtörténelem, helytörténet) és az ószövetségi dráma (68), a két kategória azonban együtt is csak az adatok egyharmadát jelenti.⁴⁹⁶ Ebben az arányban az is benne van, hogy feltűnően hiányoznak a görög történelmi témák, és kevés a magyar tárgyú darab is. A repertoár sajátossága még a fiktív világtörténelmi dráma szinte teljes hiánya is.⁴⁹⁷

489 KILIÁN 2002, Függelék.

490 KILIÁN 2002, 172.

491 KILIÁN 2002, 181.

492 KILIÁN 2002, 182.

493 KILIÁN 2002, 236.

494 KILIÁN 2002, 147.

495 KILIÁN 2002, Függelék.

496 VARGA 1988, 525–542.

497 A téma szinte csak az evangélikus iskolákban jelenik meg, néhány példa: Annabella und der König Ferrario, Die Königin aus Utopia und der König Udene, VARGA 1988, 85, 87–88.