Bevezető gondolatok
2. A Jugoszláv társadalom külső migrációjának szociológiai jellemzése
2.3. A kivándoroltakkal kapcsolatos jellemző adatok és tulajdonságok
Az emigránsok lényeges tulajdonságai közül kiválasztjuk a legjellemzőbbeket. A migrációs hullám kezdetén (a hatvanas és hetvenes években) a kivándorlók adott jellemzők függvényében – életkor, nem, iskolai végzettség – maguk döntötték el, hogy kül-földön vállalnak-e munkát, tehát az ország kínálta az általában
14 Scara, Ljubica: Ekonomska emigracija stanovništva kao negativan fenomen društvenog i privrednog razvoja Srbije, Sociologija folyóirat (XIV) 1/1972. Belgrád, 14. oldal
15 Dragan Vlaković Torontóból küldött riportjában olvasható (Konkurs za budućnost, a Danas napilap 2000. 06. 3–4., 977–978. számában), hogy a kana-dai Imigrációs Iroda közleménye szerint az utóbbi tíz évben 2 millió idegen ér-kezett az országba. Az Ontario és Toronto tartományba 300 000 szerb települt (10%-uk menekültként). A becskereki születésű Angela Mihaljčić várja őket, szervezi meg első napjaikat. Szerinte a szerbiaiak 90%-a egyetemet végzett fi-atal; egyedül települ át vagy kisgyermekes családdal. Legtöbbnek a kötelezó or-vosi vizsgálat után letétbe kell helyezni 5000 dollárt, amit meg is tesznek. Ezek szerint Kanada állam már 1 millió dollárnyi összeghez jutott depozitként. A riport szerint a jugoszlávok türelmesek, habár lelki válságon mennek át, várnak, és nem hajlandók a hazatérésről beszélni.
szakképzetlen vagy szakképzett munkaerőtöbbletet. Ma viszont az, hogy valaki kivándorol-e, a befogadó ország igényétől függ.
Ma meghatározott szakképesítéssel rendelkező fiatal szakembe-reket keresnek, tehát tartós munkavállalásra éppen a tehetséges fiataloknak van esélyük. Azok, akik nem felelnek meg e követel-ményeknek, menekült státust kérnek, s várják a megfelelő pilla-natot, hogy visszatérhessenek hazájukba.
Az emigránsok nembeli megoszlását tekintve, jellemző, hogy először a férfi távozik, s később, amikor megteremtődnek a meg-élhetési feltételek, követi a feleség és a család. Kosovóból – a hagyományosan patriarchális közösségből, amelyben a nő vi-szonylag zárt családi közösségben él – 1971-ben az emigránsok 95,3 százaléka férfi volt. A nyolcvanas években Szerbiát több nő hagyta el: a feleségek követték férjüket, vagy egyedül távoztak (kivétel volt ismét Kosovó tartomány).
1. táblázat
A családostul külföldön tartózkodó vendégmunkások száma
Jugoszlávia Crna Gora Szerbia Vajdaság Kosovo-Metohija
Ideiglenesen 1971 207 316 7 829 199 487 60 545 24 361
külföldön 1981 239 756 9 781 229 975 48 078 28 965
dolgozók 1991 … 12 988 … 33 957 …
1971 33 123 3 228 29 895 9 948 1 139
Családostul 1981 87 533 9 062 78 471 17 513 10 469
1991 … 10 778 … 13 565 … Forrás: Jugoszlávia statisztikai évkönyve, Szövetségi Statisztikai Hivatal, Belgrád, 1994. 56. old.
Ami az életkort illeti, már említettük a fiatalok előnyét, amelyet szociológiai szempontból szükségtelen külön megindokolni. Az új környezetben előnyt jelent a fiatalság, az újdonságok iránti fogé-konyság, a kockázatok vállalásának készsége, valamint az, hogy nem terheli őket a gyermekeltartás felelőssége.
Szerbiában, sőt egész Jugoszláviában a gazdasági migráció főképp a fiatalokat érintette, ami az alábbi, Szerbiára vonatko-zó 1971-es adatból is kitűnik: ideiglenes munkavállaláson
kül-földön tartózkodók háromnegyede 40 évnél fiatalabb. Különö-sen sok a 20 és 24 év közötti fiatal (a Szerbiából kivándoroltak közel egynegyede).16Az európai országoknak az újonnan érke-zettek iránti megszorító politikája következtében megnő a be-vándorlók átlagéletkora. Ma, amikor ismét a fiatalok kelnek a legkönnyebben útra, megfigyelhetjük, hogy a külföldön élő idő-sebbek, akárcsak a fiatalok, megpróbálják elodázni a visszaté-rést, mert nem felelnek meg nekik az itthoni gazdasági és poli-tikai körülmények.
2. táblázat
Az 1965 óta külföldön dolgozók idegenben tartózkodásuk időtartama szerint
Szerbia,
Kosovo-Szerbia tartományok Vajdaság Metohija nélkül
Fő % Fő % Fő % Fő %
Összesen 69 092 100,0 54 329 100,0 9 472 100,0 5 291 100,0 1 év 15 718 22,7 13 259 24,4 1 415 14,9 1 044 19,7 2–5 év 32 923 47,7 25 472 46,9 4 511 47,6 2 940 55,9 6–9 év 12 938 18,7 9 857 18,1 2 416 22,7 935 17,7 10 évnél
több 7 513 10,9 5 741 10,6 1 400 14,8 372 7,0
Forrás: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának dokumentációs anya-ga, 1981.
Ami a külföldre távozók képzettségét illeti, ez többé nem a kí-nálattól függ, hanem elsősorban a külföldieket tervszerűen befo-gadó országban mutatkozó kereslettől. Mint már említettem, az emigrációs hullám kezdetén hazánk szakképzetlen munkaerőt kí-nált fel, amely Közép-Európában talált elhelyezkedési lehetősé-get. Ma elsősorban meghatározott profilú szakemberek iránt mu-tatkozik kereslet (informatikai szakemberek, mérnökök, újítók, programozók, mikrobiológusok, a tudományok doktorai,
egész-16 Scara, Ljubica idézett tanulmánya, 1972. 14. oldal
ségügyi szakemberek, művészek stb.), lehetőség szerint kezdő-tőkével, illetve eltartási garanciával. Az 1971-es adatokat ele-mezve megállapítható, hogy a külföldön munkát vállaló jugoszlá-vok, az ottani munkásokhoz viszonyított alacsonyabb szakkép-zettségük ellenére – képzettebbek, mint az itthon maradottak. A Szerbiából kivándoroltak mindössze 9%-ának nincs befejezett elemi iskolája (ezek 45%-a elkezdte, de nem fejezte be az általá-nos iskolát). Ezzel szemben 21% középiskolai végzettségű, 2%-nak magas fokú szakképesítése, illetve egyetemi végzettsége van.171981-ben a kivándorlók átlagos képesítése már magasabb szintű, ugyanakkor az egész lakosság is iskolázottabb. Kosovót hagyja el a legkevesebb felsőfokú képzettségű szakember, ami érthető, hiszen számuk otthon is a legkevesebb.
A külföldön élők gazdasági státusukat tekintve három csoport-ba sorolhatók: aktív munkaképesek, járandóságból (támogatás vagy egyéb jövedelem) élők és eltartottak. Teljesítményük, mun-kájuk színvonala magas, mert főleg a nagy szaktudású, ereje tel-jében levő nemzedék emigrált. Az 1971-ben Szerbiából távozott18 vendégmunkások 86,3%-a volt munka- és keresőképes, a többi eltartott, gyermek, tanuló, egyetemi hallgató, háziasszony, mun-kaképtelen. (A külföldre távozók foglalkozása szerinti összetétel-ét tekintve a hatvanas években és a hetvenes évek elején a föld-művesek álltak az első helyen.)
Érdekes téma az értelmiségnek a kilencvenes évekre jellem-ző kivándorlása a volt szocialista országokból. A változások korát élő egykori szocialista országoknak különösen sok gondot okoz, hogy a gazdasági és politikai nyomás miatt eltávoznak a nagy ne-hézségek árán iskolázott szakemberek. Az első helyen a volt Szovjetunió területéről, közvetlenül utána pedig Jugoszláviából.
Sajnos, nem szakembercseréről vagy ideiglenes munkavállalás-ról van szó, hanem általában hosszabb külföldön élésről. A befo-gadó országok, amelyek a kész szakemberek tudását használ-ják, előnyös helyzetben vannak. A nyugati országok munkaerőpi-acán 1991-ben (a jugoszláv háború kezdete) egyedül csak
Jugo-17 Scara, Ljubica tanulmánya, 1972. Jugo-17. oldal 18 Scara, Ljubica tanulmánya, 1972. 21. oldal
szláviából mintegy 435 000 személy jelent meg. Az egyesült Né-metországban a munkát keresők számát tekintve talán csak a lengyelek előzik meg őket.19
Szerbiában az 1993-as nagyméretű pénzromlás után sokan aggódni kezdtek a szakemberek külföldre távozása miatt. A Nemzetközi Politikai Gazdasági Intézet adatokat tett közzé a fia-tal tehetségek kivándorlásáról:20 Jugoszláviát 1990 és 1993 kö-zött 719 magiszteri fokozatú és tudományok doktora rangot vise-lő tudós hagyta el, ami a vizsgált időszakban a külföldre távozók 67%-a. Egyébként a jugoszláv háború kezdetén mintegy 200 000 fiatal szakember hagyta el az országot: a katonai kötelezettség, a háborús veszély és etnikai tisztogatás elől menekültek, vagy pedig egyszerűen azért, mert itthon nem látták biztosítva megél-hetésüket. Az oklevelet szerzett fiatalok közül sokan itthon ma-radtak, de a nemzetközi gazdasági zárlat, a termelés pangása miatt kereskedelemmel és a szolgáltató ágazatban próbálkoz-nak, sőt a túlélés érdekében illegális munkával, feketézéssel is foglalkoznak.
19 Grečić, Vladimir: Mass migration from eastern Europe: a Challenge to the West? In: The new Geography of European Migrations, London-New York, 1993. 135–151 oldalakon.
20 A nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó intézmény kérdőívet juttatott el a tudományos intézetekhez, egyetemekhez, iskolákhoz.
1994 januárjában a felkért intézmények 38 százaléka küldte el adatait. Mégis, azt állítják, hogy 1993-ban (hiperinflációs év) 600 neves szakember elhagyta az országot. Az Ekonomska politika 1994. november 7-ei száma szerint a Mihajlo Pupin belgrádi intézetet 86 kiváló szakember hagyta el, az Energo-projekt-től 50-en távoztak, a zemuni Fizikai Intézetből 40-en. A Szövetségi Honvédelmi Minisztériumból 40-en mentek el, a belgrádi orvosi karról pedig 16 doktor. A jó hírnek örvendő belgrádi Elektromérnöki Karról majdnem egy egész egyetemis-ta évfolyam “eltűnt”, ahol egyébként megszokták, hogy a végzősök 25%-a a dip-loma megszerzése után rögtön külföldre megy. Hihetetlenül nagy azoknak a száma, akik külföldön folytatják tanulmányaikat már középiskolai szinten, hogy könnyebben folytathassák az egyetemi tanulmányaikat, vagy munkát vállalja-nak az adott országban. Így például, két év alatt a belgrádi V. gimnáziumból és a matematikai-műszaki középiskolából 172 diák távozott külföldre. Az észak-bácskai a magyarajkú középiskolások közül sokan Magyarországon próbálkoz-nak tanulmányaik folytatásával.