A népességcsökkenési folyamatok okai összetettek, sokrétű-ek. Különböző időszakokban különböző okok kerülnek előtérbe.
Bonyolult és nehezen megmagyarázható jelenségről van szó, melynek okait a népességtudomány szakadatlanul kutatja. Eddi-gi feltárásuk elégtelen, és nem hozott gyakorlati eredményt. A népességfogyás folyamatát befolyásolni szándékozók mindig újabb és újabb meglepetésekkel találják magukat szemben. A népességcsökkenést tudománytalan dolog kizárólag az életszín-vonal függvényeként kezelni, de el sem lehet teljesen választani tőle. A magas életszínvonal utáni vágy, a még elégtelen, de biz-tató anyagi lehetőségek egy meghatározott műveltségi szinten, kétségtelen, hogy egyik oka lehet a népességcsökkenést előidé-ző jelenségeknek. Ez azonban nagyon általános. A népességfo-gyásnak nem egy, hanem számtalan oka van. Ezek az okok nem egymás után sorakoznak, és nem egyik a másikból következnek, hanem egyszerre jelennek meg, és kölcsönhatásban vannak. Az okok sem azonos eredetűek, hatásuk mégis hasonló. Elfedik egymást, és nem látszik, mi az ok, és mi az okozat.
A nemzetiségek között tapasztalható depopulációs folyamato-kat nem lehet kizárólag a majorizációval egybekötni. Hiszen azt látjuk, hogy a többségi etnikumnál is gyökeret vernek a depo-puláció jelenségei. Ugyanakkor a nemzeti kisebbségek között ta-pasztalható hovatovább ütemesebb és gyorsuló depopulációs je-lenségeket lehetetlenség megmagyarázni csupán ugyanazokkal az okokkal, mint amelyeket a többségi etnikumnál vélnek felfe-dezni. Ha így cselekednénk, a jelenség feltáratlan maradna.
Mint láttuk, a szerb polgári nacionalista világnézetű demográ-fusok mindenképp szerették volna előidézni a nemzeti kisebbsé-gek depopulációját. Nem tudták azonban, hogyan lehet
véghez-vinni nemzetközi közvélemény számára is elfogadható módon. A magyar nemzetiség depopulációja, sőt gyorsuló depopulációja ma valóság. A polgári világnézetű demográfusok (elsősorban Vladan Jojkić) jól ráéreztek, amikor a politikusoknál állandóan szorgalmazták a magyar kisebbség majorizációját szerb népes-ségi túlsúllyal.
A szerb népességi többség nyújtja azt a szükséges alapot, amelyen egyáltalán beindulhat, öngerjesztő lesz a gyorsuló depopuláció és asszimiláció. Ha a szerb népességi többség elér egy kritikus tömeget, akkor már van önmegtartó ereje, sőt a nö-vekedés is biztosítottnak látszik. Utána már a két következő fo-lyamat egymást támogatja. A depopuláció a maga részéről is a gyorsuló asszimilációt segíti, de fordítva is érvényes az állítás: az asszimiláció közvetlenül szűkíti az etnikum megújulási lehetősé-geit.
Nagyon nehéz pontos képet alkotni a nemzeti kisebbségek demográfiai helyzetéről: mi kaphat gyorsulóbb ütemet, az asszi-miláció vagy a depopuláció. Megtörténhet, hogy ahol depopulá-ciós jelenségeket vélünk felfedezni, ott tulajdonképpen már az asszimilációjukról kellene beszélnünk.
A magyar nemzeti kisebbségre vonatkozó demográfiai statisz-tika nem eléggé megbízható. Ha megbízható és idejekorán átte-kinthető lett volna a múltban, a magyar nemzeti kisebbség tuda-tosíthatta volna saját problémáit, és a negatív jelenségek számos hatását ki tudta volna védeni, vagy legalábbis enyhíteni. A vitális események statisztikájában a természetes népmozgalomra való adatok között egyedül az állapítható meg biztosan, hogy hány magát magyarnak valló ember halt meg. Nem pontosak viszont a születésekre vonatkozó adatok. A születési statisztikában a kér-dés arra vonatkozik, hogy a gyermekét szült anya milyen nemze-tiségű. Egy asszimilációnak kitett térségben ez semmit nem je-lent, ha tudjuk, hogy a szülők jelentős része vegyes házasságban él és életük folyamán többször is változtathatják nemzeti hovatar-tozásukat. A vegyes házasságokban született gyermekek nem-zetiségének a meghatározására közvetlenül nem vonatkoztatha-tó sem a gyermeket szült anya nemzetisége, sem az apáé. Vi-szont az sem állítható, hogy sohasem vonatkoztatható. Olyan
je-lenségekről van tehát szó, amelyek nagyon képlékenyek, nagyon könnyen kapnak ellenkező előjelet és irányt a politikai, a vallási, erkölcstudati műveltségi és számos más tényező ráhatása követ-keztében. Asszimilációs térségben, mint azt nap mint nap látjuk, még a homogén házasságokban, például az azonos nemzetisé-gű szülők esetében is azt tapasztaljuk, hogy gyermekük nemze-tisége nem mindig egyezik az övékével, stb. Még gyakrabban tör-ténik meg az, hogy amikor gyermekük fölnő, maga változtat a nemzetiségén.
A szerb államalkotó nép nacionalista közhangulatában az a lé-nyeges, hogy mennyi a nemzetiségi. Nemzetiségi szempontból, asszimilációs viszonylatban, más mérce bír jelentőséggel: az, hogy hányan beszélik még az anyanyelvet. E mércéket szem előtt tartva különböző a magyarság számának a megítélése is.
Az 5. táblázatbanközölt adatokból látható, hogy a magyarság száma egészen 1961-ig növekedett (1948-ban 428 750 fő volt és 1961-ben 442 561 fő.) Összpontosítsuk ezért figyelmünket a kö-vetkező, 1961–1991 közötti időszakra. Ugyanis ekkor játszódtak le a depopulációs folyamatok. A következő áttekintés szemlélteti a vajdasági magyarok és szerbek népessége növekedésének a mérlegét 1961–1991 között.
1961–1971 között
magyar szerb A népesség száma 1961-ben 442 561 1 017 717
A népesség száma 1971-ben 423 866 1 089 132 Tényleges növekedés-csökkenés -18 695 71 415 Ezen belül:
Természetes szaporodás útján 8 304 70 815 Vándormozg. és asszimiláció miatt -10 391 (+8304) 600 (becslés)
1971–1981 között
magyar szerb A népesség száma 1971-ben 423 866 1 089 132
A népesség száma 1981-ben 385 356 1 107 378 Tényleges növekedés-csökkenés -38 510 18 246 Ezen belül:
Természetes szaporodás útján -6 496 58 860
Vándormozg. és asszimiláció miatt -32 014 -40 614
1981–1991 között
magyar szerb A népesség 1981-ben 385 356 1 107 378 A népesség 1991-ben 339 491 1 143 723 Tényleges növekedés-csökkenés -45 865 36 345 Ezen belül:
Természetes szaporodásból -19 927 14 638 Vándormozgalomból és asszimilációból -25 938 21 707
A fenti áttekintésből a következő következtetés vonható le:
1. Harminc év alatt (1961–1991 között) a vajdasági magyarok közül kivándorolt és itthon beolvadt 76 647 fő. A kivándoroltak száma minden bizonnyal 60 000 fő, a többi pedig asszimilálódott, mint jugoszláv). Utóbb a jugoszlávvá asszimilálódottak legna-gyobb része is szintén kivándorolt az országból.
2. Sorsdöntő fordulatot jelentett az 1961–1971 közötti időszak.
Ekkor még a magyar nemzeti kisebbségnek volt természetes szaporodása (8304 fő), a kommunista párt még nem hirdette meg a jugoszlávvá válási elméletét. A beolvadás is kisebb volt, mint később. A népességcsökkenés ezért kizárólag a kivándor-lással magyarázható. A magyarság már ekkor elveszítette csa-ládalapító korcsoportjának egy nagyon jelentős részét.
3. Az 1961–1971 között kivándoroltak (a családalapító korcso-port jelentős része) és az újabban távozottak (összesen mintegy 40 000 fő) száma 1971–1981 között előidézte a depopulációt.
Ennek a nagysága 6496 főben állapítható meg.
4. Mivel a kivándorlás a következő időszakban sem szűnt meg (a 25 938 főnek legalább 80%-a), 1981–1991 között újabb né-pességcsökkenés következett be. A népességhiány ekkor már 19 927 főt tett ki.
5. Mivel a társadalmi mozgások, s így a vándormozgalmak irá-nya is irreverzibilis, a magyarság az 1961–1991 közötti időszak-ban végérvényesen elveszített 103 070 főt.
A szerbeknek sem sikerült megőrizni természetes szaporodá-sukat. Az elmúlt harminc évben náluk is csökkent a természetes szaporodás: 1961–1971 között még 70 815 főt tett ki; a követke-ző tíz évben már csak 58 860 fő volt, s végül 1981–1991 között
aggasztóan alacsony szintre, 14 638 főre csökkent. A szerbek esetében is jelentős szerepet játszott a csökkenésben, hogy 1971–1981 között 40 614 fő kivándorolt Vajdaságból külföldre.
Csakhogy éppen ezek a kivándorlások tették lehetővé már a kö-vetkező, 1981–1991 időszakban az újabb szerb bevándorlást Vajdaságba (21 707 fő). Ezzel sikerült kivédeni a szerb népesség tényleges fogyását Vajdaságban. A szerbiai-vajdasági kormány ebben az időszakban hathatós intézkedést foganatosított, és megadott minden támogatást a délről jött szerbek befogadásá-hoz és munkába állításábefogadásá-hoz.
A mechanizmus, amely állandóan működteti a szerb népessé-gi túlsúlyt, nem engedi Vajdaságban csökkenni a szerb népesség arányát az összes népesség százalékában, sőt növeli azt. Ez a gépezet Vladan Jojkić javaslatára támaszkodva indult be, és si-keresen működtették a kommunista politikusok. A magyarok tényleges csökkenésének az indexe 1961–1991 között -80,1 volt, a szerbek tényleges növekedésének az indexe viszont 105,0 volt.
Vagyis az említett időszakban újabb 25%-os relatív többség ke-letkezett a szerbek javára.
A harminc év eredményei a szerb népességi túlsúly fenntartá-sában elégnek bizonyultak volna szerb szempontból a jövőt ille-tően a legújabb jugoszláv belháború kirobbantása nélkül is. Ám ismeretes, hogy az 1991–2000 közötti időszakban a magyar nemzetiséggel szembeni majorizáció nem szűnt meg, hanem újabb lendületet kapott. Ennek méreteit megbízható pontosság-gal csak a 2001. évi népszámlálás fogja kimutatni. A becslések azonban nem sok jót sejttetnek: a természetes szaporodás csök-kenése következtében a vajdasági magyarság száma minden bi-zonnyal mintegy 30 000 fővel fog csökkenni. Az erőszakos moz-gósítás, sorozás, megfélemlítés következtében felerősödött kül-földre vándorlás a vajdasági magyarság számát még 35 000–
40 000 fővel fogja csökkenteni. Az asszimiláció mérete csökken-ni fog, de továbbra is hatékony tényező marad, különösen a szerémségi és a dél-bánáti szórványokban.
A vajdasági magyarság számának csökkenése meg fogja ha-ladni az évi két százalékot is. Ez biztos; csak árnyalatnyi eltérés várható.
Ugyanakkor Vajdaságba legalább újabb 300 000 szerbet fog az állam betelepíteni, s ezeknek gyorsított eljárásban meg fogja adni az állampolgárságot. A szerb demográfusok (köztük a nagy szaktekintélyű Dr. Baranislav S. Djurdjev13) azt javasolják a politi-kusoknak, hogy a szerb menekülteket elsősorban a ma-gyar–szerb határ menti helységekben helyezzék el. Ez folyamat-ban is van.
A tanulmányhoz tartozó táblázatok:
1. táblázat
A magyarság száma a Kárpát-medencében
Év Kárpát-medence Vajdaság, Muravidék, % összesen Horvátország
1880 6 422 159 331 081 5,15
1910 10 049 575 568 247 5,65
1921 ... 467 658 3,90
1930 10 659 307 465 800 4,36
1941 11 904 392 527 523 4,43
1949 11 537 552 479 825 4,15
1960 12 567 714 494 806 3,93
1970 12 969 158 468 418 3,61
1980 13 373 011 419 412 3,13
1990 12 917 000 375 000 2,90
Forrás: 1. Kocsis Károly–Kocsisné Hodosi Eszter: A magyarok a határain-kon túl – a Kárpát-medencében, Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. 12–13. oldal 2. Az 1990-es évre vonatkozóan Dr. Klinger András becsült adatai: A nem-zetiségi statisztika Európában, Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bi-zottsága, Nemzetiségi Statisztikai Konferencia, Budapest, 1992. szeptember 2–5.
13 Dr. Baranislav S. Djurdjev: Problem izbeglištva u Jugoslaviji, Zbornik Matice sprske za društvene nauke, Novi Sad, 100/1996
1a. táblázat
A Kárpát-medence népessége etnikai összetételének változása 1720–1910 között
Év össznépesség magyarok németek zsidók szlovákok románok 1720 4 300 000 1 750 000 ... ... ... ...
1790 9 940 000 3 130 000 ... ... ... ...
1840 12 880 406 4 812 759 1 273 677 244 035 1 687 256 2 202 542 1850 13 191 553 4 818 170 1 356 652 252 665 1 739 871 2 239 992 1857 13 667 868 4 869 234 1 484 260 412 702 1 631 732 2 416 874 1880 15 642 102 6 445 487 1 953 911 ... 1 864 529 2 405 085 1890 17 349 398 7 426 730 2 107 577 ... 1 910 279 2 591 905 1900 19 254 559 8 742 301 2 135 181 ... 2 019 641 2 799 479 1910 20 886 487 10 050 575 2 037 435 ... 1 967 970 2 949 032 Év ruszinok horvátok szerbek szlovének cigányok egyebek
1720 ... ... ... ... ... ...
1790 ... ... ... ... ... ...
1840 442 903 1 115 947 828 365 40 864 ... 32 058 1850 447 377 1 180 308 979 952 44 862 82 969 48 735 1857 424 263 1 198 964 993 816 54 779 143 150 38 094 1880 356 062 2 352 339 ... 85 551 82 241 96 897 1890 383 392 1 554 000 1 057 264 94 679 96 497 127 075 1900 429 447 1 770 156 1 048 645 98 941 61 658 149 110 1910 472 587 1 921 371 1 106 471 93 174 121 097 166 775 Év össznépesség magyarok németek zsidók szlovákok románok
1720 100,0% 40,7% ... ... ... ...
1790 100,0% 31,5% ... ... ... ...
1840 100,0% 37,4% 9,9% 1,9% 13,1% 17,1%
1850 100,0% 36,5% 10,3% 1,9% 13,2% 17,0%
1857 100,0% 35,6% 10,9% 3,0% 11,9% 17,7%
1880 100,0% 41,2% 12,5% ... 11,9% 15,4%
1890 100,0% 42,8% 12,1% ... 11,0% 14,9%
1900 100,0% 45,4% 11,1% ... 10,5% 14,5%
1910 100,0% 48,1% 9,7% ... 9,4% 14,1%
A Kárpát-medence népessége etnikai összetételének változása 1720–1910 között – folytatás a 69. oldalról
Év ruszinok horvátok szerbek szlovének cigányok egyebek
1720 ... ... ... ... ... ...
1790 ... ... ... ... ... ...
1840 3,4% 10,2% 6,4% 0,3% ... 0,3%
1850 3,4% 9,0% 7,4% 0,3% 0,6% 0,4%
1857 3,1% 8,8% 7,3% 0,4% 1,0% 0,3%
1880 2,3% 15,0% ... 0,5% 0,5% 0,7%
1890 2,2% 9,0% 6,1% 0,5% 0,5% 0,9%
1900 2,2% 8,7% 5,4% 0,5% 0,3% 1,4%
1910 2,3% 8,8% 5,3% 0,4% 0,6% 1,3%
Megjegyzés: A Kárpát-medence megnevezés a táblázatban Magyarország, Szlavónia–Horvátország és Fiume együttes területét jelenti.
1790-ben, 1840-ben, 1810-ben nemzetiség, 1880–1910 között anyanyelv.
A horvátok lélekszáma 1840-ben, 1900-ban és 1910-ben a bunyevácokkal, sokácok-kal, 1880-ban a szerbekkel, bunyevácokkal együtt, 1850-ben, 1857-ben és 1890-ben – az akkor szerbekhez sorolt – bunyevácok, sokácok nélkül értendő. A zsidók az anyanyel-vi statisztikákban nincsenek külön kimutatva.
Az izraelita vallásúak száma 1840-ben 244 035, 1900-ban 851 378, 1910-ben 932 458 fő volt.
Dr. Kocsis Károly: Az etnikai térszerkezet változásai a Kárpát-medencében (1896-1920); A Kárpát-medence történeti földrajza, szerk. Frisnyák Sándor, Nyíregyháza 1996.
53–54. oldal.
71 Betelepítések, kitelepítések és vándormozgalmak
JUGOSZLÁVIA Ebből
Év % Vajdaság Horvátország Szlovénia
magyarok magyarok % magyarok % ebből % magyarok % ebből %
száma száma száma Baranyában száma Muravidéken
élő magyarok élő magyarok
1880 336 464* ... 268 300 22,9 49 560 2,8 14 740 32,9 ... ... 13 221 17,7 1910 580 610* ... 431 874 28,8 119 874 5,0 20 313 40,0 ... ... 20 737 23,0 1921 467 658 3,9 371 013 24,1 76 432 2,3 16 638 33,8 14 489 1,4 14 065 17,7 1931 465 800 3,3 362 993 22,3 66 040* ... 15 717 30,2 ... ... 15 050 ...
1941 543 692* ... 456 770 28,4 64 431 ... 18 585 36,4 ... ... 16 510 20,1 1948 496 492 3,1 418 180 25,6 51 399 1,4 16 945 31,7 10 579 0,8 10 246 10,8 1953 502 175 3,0 438 636 26,0 47 711 1,2 16 012 31,5 11 019 0,7 10 581 11,3 1961 504 368 2,7 442 560 23,8 42 347 1,0 15 303 27,3 10 498 0,6 9 899 11,0 1971 477 374 2,3 423 866 21,7 35 488 0,8 13 473 23,9 9 785 0,6 9 064 10,0 1981 426 867 1,9 385 356 18,9 25 439 0,5 9 920 18,6 9 496 0,5 8 617 9,5 1981* 465 281* 2,1* 419 859* 20,6* 27 723* 0,6* 11 379* 21,3* 9 630* 0,5* 8 667* 9,5*
1991 ... ... 339 491 16,9 23 802 0,6 ... ... 8 499 0,4 ... ...
Megjegyzés: Minden adat az adott területek jelenlegi kiterjedésére van átszámítva! (Kivétel: Horvátország 1881-ban és 1910-ben – ekkor Dalmácia és Isztria nélkül), 1921-ben, 1931-ben, 1941-ben Isztria nélkül). Baranya = Pélmonostori (Beli Manastir) opčina, Muravidék = Alsólendvai (Lendava) és Muraszombati (Murska Sobota) opčinák.
Forrás: 1880. évi, 1910. évi magyar népszámlálások anyanyelvi, 1921. évi, 1931. évi jugoszláv népszámlálások anya-nyelvi, 1941.évi magyar népszámlálás (Bácska, Baranya, Muravidék), horvát népszámlálás anyanyelvi (Horvátország Bara-nya nélkül) adatai, valamint Kocsis K. becslése (Bánát, Szerémség), 1948–1981 közötti jugoszláv népszámlálás nemzetisé-gi adatai – *-gal jelölve – és Kocsis K. becsült adatai
1. Kocsis Károly – Kocsisné Hodosi Eszter: Magyarok a határainkon túl – a Kárpát-medencében –, Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. 66. oldal
3. táblázat
Vajdaság nemzetiségi megoszlása
az 1910. évi magyar és az 1921. és 1931. évi szerb népszámlálások alapján
Év Összes Magyar % Német % Szerb-horvát % népesség
Bácska
1910 718 550 310 490 43,2 161 776 22,5 202 106 28,1 1921 735 117 260 998 35,5 173 796 23,6 246 598 33,5 1931 784 896 259 355 33,0 169 852 21,6 293 327 37,4
Bánság
1910 593 178 112 783 19,0 136 663 23,1 236 620 39,9 1921 561 958 98 471 17,5 126 530 22,5 240 213 42,7 1931 585 548 99 628 16,0 122 615 20,9 271 498 46,4
Baranya
1910 50 292 19 733 39,2 13 011 27,7 15 947 31,7 1921 49 452 16 638 33,8 16 253 32,9 15 604 31,6 1931 52 847 15 663 29,6 15 059 28,5 20 341 38,5
Összesen (Vajdaság)
1910 1 362 020 443 006 32,5 312 350 22,9 454 673 33,4 1921 1 346 529 376 107 27,9 316 579 23,5 509 590 37,9 1931 1 423 291 368 646 25,9 307 526 21,6 585 166 41,2
Forrás: Nyigri Imre: A visszatért Délvidék nemzetiségi képe, A visszatért Délvidék, szerk. Csuka Zoltán, Budapest, 1941. 399. oldal
4. táblázat
A Vajdaságba 1945–1948 között állami szervezéssel betelepítettek (kolonisták) nemzetiségi összetétele
Nemzetiség A családok száma Családtagjaik %
Szerbek 26 963 162 447 71,97
Crna Gora-iak 6 696 40 176 17,80
Szerb nyelvű macedónok 2 000 12 000 5,31
Horvátok 1 189 7 134 3,17
Szlovének 460 2 091 0,93
Szerb eredetű muzulmánok 308 1 848 0,82
összesen 37 616 225 696 100,00
Forrás: Dr. Nikola Gaćeša: Agrarna reforma i kolonizacija u Vojvodini, Društveno – ekonomski razvoj Vojvodine u novoj Jugoslaviji, JMEO, Novi Sad, 1986. 53. oldal
5. táblázat
Vajdaság népességének összetétele anyanyelv (1953-ig) vagy nemzetiség szerint (népszámlálási adatok)
1910 1921 1948 1953 1961 1971 1981 1991 összesen 1 503 904 1 521 716 1 663 212 1 712 619 1 854 956 1 952 533 2 034 772 2 031 889
Vajdaság népességének összetétele anyanyelv (1953-ig) vagy nemzetiség szerint (népszámlálási adatok) – folytatás a 73. oldalról
1910 1921 1948 1953 1961 1971 1981 1991 magyar 28,3 24,4 25,8 25,4 23,9 21,7 18,9 16,9 német 21,4 22,0 1,9 2,1 0,6 0,4 0,2 0,2 lengyel ... ... ... 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 roma ... ... 0,5 0,7 0,2 0,4 1,0 1,2 román 5,0 4,4 3,6 3,3 3,1 2,7 2,3 1,9 orosz ... ... 0,3 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1 ruszin 0,9 0,9 1,3 1,3 1,3 1,0 0,9 0,9 szlovák 3,8 3,9 4,3 4,3 4,0 3,7 3,4 3,2 török ... ... 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 ukrán ... ... ... ... ... 0,3 0,2 0,2
vlah ... ... ... 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 egyéb 4,4 0,9 0,3 0,0 0,0 0,0 0,5 0,1
nem nyilatkoz. – – – – – 0,1 0,2 0,3
jugoszláv – – – – 0,2 2,4 8,2 8,8 területi megh. – – – – – 0,3 0,1 0,1
ismeretlen – – ... 0,0 0,1 0,3 0,2 0,8 Forrás: A Jugoszláv Szövetségi Statisztikai Intézet közleményeiben közzétett végle-ges népszámlálási adatok alapján.
Megjegyzés: A muzulmánokat 1948-ban mint „határozatlan muzulmánt”, 1953-ban mint „határozatlan jugoszlávot”, 1961-ben pedig mint „etnikai muzulmánt” és 1971–1991 között mint „muzulmán nemzetiségűt” mutatták ki. Az 1971. évi népszámlá-lásig nem választották külön az ukránt és ruszint.
6. táblázat
A magyar népesség csökkenése és az etnikai szerkezet változása Vajdaság nagyobb városaiban
Törökkanizsa % Törökbecse % Becskerek % 1880 2 727 50,5 5 833 43,7 3 777 19,3 Forrás: Kocsis Károly–Kocsisné Hodosi Eszter: Magyarok a határainkon túl – a Kárpát-medencében –, Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. 68. oldal