IX. EGYÉB PUBLIKÁCIÓK
3. A kiválasztott vers reprezentálása hálózatként
Első lépésként kijelöltük Füst Milán: A pásztor c. versében a legfontosabb kulcsszavakat, majd az azonos szemantikai mezőbe tartozó kulcsszavakból cso-portokat alakítottunk ki (ún. kulcskategóriákat). Alapvető kulcsszavaknak tekin-tettük a mondatokban szereplő, fizikai entitásokra utaló nominális elemeket (szél, felhő, nyáj, pásztor, föld, gőz stb.).5 Emellett kulcsszónak választottuk azokat a szavakat is, amelyek valamilyen érzelmi-hangulati hatást fejeznek és/
vagy váltanak ki, vagy a szavak stilisztikai jelentése (pl. hangalakja, konnotáció-ja stb.) alapján feltehető, hogy ilyen jellegű tartalomra utalnak (pl. tört szívvel, fájdalom, sírás, barna, lehull, hűvös, hűs, gond stb.). Míg első esetben a kulcs-szavak lényegében egyértelműen meghatározhatóak pusztán az értelmezett szö-veg alapján, utóbbi esetben szükségünk lehet olyan további szöszö-vegekre, amelyek alátámasztják, vagy legalábbis megerősítik a kiválasztott, érzelmi-hangulati ele-met hordozó kulcsszavak tartalmi-stilisztikai vonatkozásait. Lássunk ezekre né-hány példát.
5 Jelen tanulmányban a hálózat kialakításakor nem vettük figyelembe az időt kifejező szavakat (pl. közben, rég, már, akkor, míg, még), és nem vizsgáltuk külön a vers tér- és időviszonyait, va-lamint ezek összefüggését. Füst Milán költészetében azonban a hely és idődimenziók nagy jelentő-ségűek, néha egyenesen kozmikus távlatokat jelenítenek meg – mint ahogy A pásztorban is elju-tunk az égből a földre, majd a föld alól a csillagokig: „S e roppant távlatból, mintha egyenesen a kozmoszból látná a lélek a földet, tárgyait és önmagát. Pontosabban: onnan is, hiszen ez a két tel-jesen ellentétes kameraállás – a külső és belső, a távoli és közeli –, látványainak egymásra játszása adja Füst látomásainak különleges térhatásait.” (Kis Pintér 1983: 91)
1. táblázat: Érzelmi-hangulati hatást keltő kulcsszavak előfordulása különböző szövegekben
Kulcsszavak A
pász-tor c. versben A kulcsszavak, ill. jellemző asszociációik más szövegekben gond
tört szív búskomor zord
búval, gond, lánggal, bot, sír, ég, hulló, tört szív, csillag, zordon (Vörösmarty Mihály: A vén cigány)
búskomor, gondjaim, merengek, barna hajam, felhőid, fájdalom, könnyeim, fényétől, tört szivem (Füst Milán: Zsoltár)
fájdalom
sír ősz, fájón, sírok, hullni, szél (Paul Verlaine: Őszi chanson; ford.
Tóth Árpád)
(le)hull égi láng, barna fürt lehull (Berzsenyi Dániel: Cencimhez) sötét, őszbe, elhull, könnyezve, éj (közepén) (Petőfi Sándor:
Szeptember végén)
őszi, égen, felhő, (hideg) szél, lehull, (hazatérő) nyáj, csillag (Vajda János: Őszi tájék)
hűs, hűvös táncokat, sötétben, éjszaka, hűvös, lángjait (Füst Milán: Szelle-mek utcája)
barna ősz, barna réten, fájdalomtól, hull, felhők, fagyos szélvész, sír, búsan, gondba (Vasile Alecsandri: Ősz végén; ford. Dsida Jenő) A főbb kapcsolódási pontokat Füst Milán: A pásztor c. verse és a táblázatban szereplő további versek között a 3. sz. mellékletben foglaltuk össze.
Ezek után tekintsük át versszakonként Füst Milán: A pásztor c. versében a kiválasztott kulcsszavak (kulcskategóriák) előfordulásait:
2.1. táblázat: Kulcsszavak Füst Milán: A pásztor c. versének 1. versszakában 1. versszak Tört szívvel, melyből fájdalom
csordúl, tört szívvel
fájdalom Lejti táncát a szél s közben
bús-komor... szél búskomor
Felhők szállnak el felette zordúl (szél) felett felhők felette zordúl S már az alkony éjszakába
fordúl.
2.2. táblázat: Kulcsszavak Füst Milán: A pásztor c. versének 2. versszakában 2.3. táblázat: Kulcsszavak Füst Milán: A pásztor c. versének 3. versszakában
3. versszak Kietlen csöndje űlt, s
már hűs verem Az égnek boltja. Melyre
nesztelen 2.4. táblázat: Kulcsszavak Füst Milán: A pásztor c. versének 4. versszakában
4. versszak pásztor kuny-hó láng Kunyhójának akkor lángja éled (pásztor)
kunyhója
kuny-hó láng
S míg nem egy félszeg gondján bíbelődik,
(pásztor) bíbe-lődik
gond
Magános asztalán hosszú időkig (pásztor)
asz-tala asztal
Még a hűvös gyertyalángba
ré-ved. (pásztor) réved
gyertya-láng hűvös
(láng)
kapcsolatok → 2 ← 2
← 3
2.5a táblázat: Kulcsszavak Füst Milán: A pásztor c. versének 5. versszakában 5a versszak
út lándzsa csősz duhaj
S míg éji úton lándzsás éji csősz éji
éji út lándzsás csősz
Korhol duhajt, ki csendjét felveré,(éji) csend csendjét (csősz) korhol duhaj
kapcsolatok ← 1
← 3 ← 3
2.5b táblázat: Kulcsszavak Füst Milán: A pásztor c. versének 5. versszakában 5b. versszak
A táblázatok alapján grafikusan is ábrázolhatjuk Füst Milán: A pásztor c. ver-sének tematikus-stilisztikai összefüggésrendszerét (1. sz. melléklet), és egy táb-lázatban összefoglalhatjuk a vers tematikus struktúráját (2. sz. melléklet). A vers ezek alapján olyan komplex hálózatnak tekinthető, amelyben a versszakok erős belső kapcsolatrendszerrel rendelkező (mezo)hálózatnak („kis világnak”, vö. Ba-rabási 2013: 48 et passim) tekinthetőek, és ezeket meghatározott kulcsszavak gyenge kapcsolatrendszere köti össze. Különösen érdekes eredmény az, hogy a 2. és 4. versszakok, valamint az 1., 3. és 5. versszakok mintegy különálló „szige-teket” alkotnak (uo. 182–184), amelyeket – legalábbis az általunk választott kulcsszórendszerben – kizárólag az érzelmi-hangulati tartalmat kifejező, vagyis az adott szövegben releváns stilisztikai jelentéssel rendelkező kulcsszavak köt-nek össze. Az első sziget középpontjában a pásztor kulcsszó, a második sziget középpontjában a sötétség, a fenn és a csönd kulcskategóriák állnak. Mivel a cím alapján a pásztor kulcsszó az egész vers legfontosabb kulcsszavának tekinthető, mindezt akár úgy is értelmezhetjük, hogy a környezetet leíró második sziget
versszakai az érzelmi-hangulati tartalmat biztosítják a vers lényegi tartalmának kifejezéséhez – amely mintegy beleszövődik a komor természeti képek közé. Ha pedig a második szigethez társítjuk A VILÁG A PÁSZTOR KÖRNYEZETE metaforát, ez teljes összhangban áll a vers korábban említett lehetséges allegorikus értel-mezésével.
A versszöveg mint hálózat (komplex) csomópontjait makroszinten a cím és a versszakok adják; ezt ábrázoltuk az 1. sz. mellékletben. A versszakokat mezo-hálózatoknak tekintve ezen hálózatok csomópontjai az egyes versszakokban elő-forduló verssorok. Mind a versszakokat, mind a verssorokat a bennük közösen előforduló kulcsszavak, ill. kulcskategóriák kapcsolják össze. A verssorokat a fent, ill. a mellékletekben szereplő táblázatok soraiban adtuk meg; ezek kapcso-latait az azonos oszlopokban megjelenített kulcsszavak jelzik.
A teljes hálózat reprezentálásakor még egy további szintre van szükségünk: a verssorokat olyan mikrohálózatoknak tekinthetjük, amelyek csomópontjai a verssorokban előforduló kulcsszavak.6 A verssorokat mint mikrohálózatokat azok a kulcsszavak kötik össze, amelyek több verssorhoz is kapcsolódnak (pl. a
’pásztor’ kulcsszó). A kapott hálózatot hipergráfként ábrázolhatjuk (ld. 4. sz.
melléklet)
A kulcsszavak mint csomópontok kapcsolaterőssége azoknak a verssoroknak a száma, amelyekben az adott kulcsszó előfordul. Ha pedig egy verssorban egy adott kulcsszó többször is előfordul (pl. az éji szóalak a ’S míg éji úton lándzsás éji csősz’ sorban), ez a kulcsszó kapcsolaterősségét ugyanolyan mértékben növe-li (kb. úgy, mintha a kulcsszó és az adott verssor párhuzamosan több kapcsolat-tal is rendelkezne). Amennyiben több kulcsszó egy kulcskategóriához tartozik, a hálózatban ezeket a kulcsszavakat a megfelelő kulcskategória – mint a hálózat egy új csomópontja – kapcsolja össze. A fentiek alapján a csomópontok kapcso-laterősségét könnyen meghatározhatjuk:
3. sz. táblázat: A kulcsszavak, ill. kulcskategóriák kapcsolaterőssége sötétség (alkony, éjszaka, sötét) 7
pásztor 6
(gyakoriság: 3) (3) fenn (felette, égbolt, csillagok) 3 csendesség (csönd, nesztelen, csend) 3
gőz 3
(gyakoriság: 2) (5)
szél 2
ősz 2
6 Egy szöveg strukturális, valamint makro-, mezo- és mikroszerkezeti viszonyainak általános hálózati sémáját ábrázolva a különböző szintek egymásba ágyazottsága kiválóan szemléltethető (ld. Balázs 2007: 99).
föld 2 fény (láng, gyertyaláng) 2
csősz 2
(gyakoriság: 1) (12)
felhők 1
hegy 1
nyáj 1
rét 1
madár 1
bot 1
falu 1
kunyhó 1
asztal 1
út 1
lándzsa 1
duhaj 1
Az adott kapcsolaterősséggel rendelkező kulcsszavak előfordulási gyakorisá-gát a kapcsolaterősség függvényében ábrázolva elég jó közelítéssel megjelenik a skálafüggetlen hálózatokra jellemző hatványfüggvény7 (vö. Barabási 2013: 79 et passim).
kapcsolaterősség gyakoriság hatványfüggvény
7 1 1
6 1 1,2176
5 0 1,5368
4 0 2,0434
3 3 2,9505
2 5 4,9519
1 12 12
7 A hatványfüggvény esetünkben γ=1.28 együtthatóval rendelkezik.
Egy versszöveg esetében ez természetesen még csak ígéretes, de gondolatéb-resztő eredmény; általános következtetések levonása csak további (vers)-szövegek hasonló módon történő elemzése és a kapott eredmények összevetése után képzelhető el. Reményeink szerint azonban tanulmányunk jól szemlélteti a hálózati paradigma alkalmazásának potenciális lehetőségeit a szövegtan, ill. a stilisztika területén.
Szakirodalom:
Acél Zsolt 2007. Műfajok és hagyományok Füst Milán Bukolika című ciklusá-ban. Szövegközöttiség és szövegkritika. Irodalomtudományi Közlemények 313–339.
Acél Zsolt 2008. Pásztor, paraszt, katona? A „vergiliusi kerék” értelmezésének lehetőségei. In: Déri Balázs (szerk.): Oratoris officium. Tanulmányok a het-venéves Adamik Tamás tiszteletére. L’Harmattan Kiadó – ELTE BTK Latin Nyelvi és Irodalmi Tanszék. Budapest. 13–16.
Balázs Géza 2007. Szövegantropológia. Szövegek többirányú megközelítése.
Berzsenyi Dániel Főiskola – „Inter” Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Köz-pont. Budapest–Szombathely.
Balázs Géza 2010. Hálózatalakzatok. Hálózatok a természetben, a társadalom-ban és a nyelvben. In: Balaskó Mária–Balázs Géza–Kovács László (szerk.):
Hálózatkutatás. Hálózatok a társadalomban és a nyelvben. Tinta Kiadó. Bu-dapest. 81–97.
Balázs János 1961. Történeti bevezető. In: Stilisztikai tanulmányok. A Kiadói Főigazgatóság stilisztikai előadássorozatának teljes anyaga. Gondolat Ki-adó. Budapest. 7–61.
Barabási Albert László 2013. Behálózva. A hálózatok új tudománya. Helikon Kiadó. Budapest.
Boda István Károly–Porkoláb Judit 2012. A hipertext paradigma a szövegtanban és a stilisztikában. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen.
Bori Imre 1969. Füst Milán II. Híd 2. 163–177.
http://adattar.vmmi.org/cikkek/9588/hid_1969_02_03_bori.pdf
Havas László 1971. Bevezetés. In: Vergilius eklogái. (A szöveget gondozta, be-vezetéssel és jegyzetekkel ellátta Havas László.) Tankönyvkiadó. Budapest.
5–32.
HyperGraph | Free Science & Engineering software downloads at SourceForge.net.
http://sourceforge.net/projects/hypergraph/
Kerényi Grácia 1961. Utószó. In: Pásztori múzsa. Görög bukolikus költők. Ma-gyar Helikon. Budapest. 189–201.
Kis Pintér Imre 1983. A semmi hőse. Füst Milán költői világképe. Magvető Ki-adó. Budapest.
Pál József–Újvári Edit (szerk.) 2001. Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Balassi Kiadó. Budapest.
Schein Gábor 2006. Nevetők és boldogtalanok. Füst Milán művészete 1909-1927. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Szabó Zoltán 1988. Szövegnyelvészet és stilisztika. Tankönyvkiadó. Budapest.
Szikszainé Nagy Irma 1991. Stilisztika. Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola.
Debrecen.
Szikszainé Nagy Irma 1999. Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó. Budapest.
Szikszainé Nagy Irma 2007. Magyar stilisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
1. sz. melléklet: Füst Milán A pásztor c. versének tematikus-stilisztikai összefüggésrendszere
1. versszak
2. versszak
3. versszak
4. versszak
5b. vers-szak 5a. vers-szak cím
4. sz. melléklet. Füst Milán: A pásztor c. verse mint hipergráf (részlet)8
8 A hipergráf megjelenítéséhez a szabadon hozzáférhető Hypergraph appletet használtuk (HyperGraph 2013).
5. sz. melléklet