A kérdőív kialakítása

A kérdőíves felmérésem lehetőséget adott a helyzetértékelésre, közel másfél évtizeddel az első hazai ISO 14001 KIR tanúsítást követően.

A felmérést a vállalatok általános környezetmenedzsmentjének színvonalára és motivációira, a környezeti hatásértékelés során alkalmazott módszertanok jellemzőire, a KIR szerepére a környezeti elemek állapotának befolyásolásában, a KIR alkalmazással és a környezetvédelmi célkitűzésekkel kapcsolatos kérdésekre és megvalósulási hatékonyságukra, a KIR működtetésével kapcsolatos vállalati erőfeszítésekre, a vállalati környezeti teljesítményt kimutathatóan befolyásoló paraméterekre terjesztettem ki.

A vállalatok által adott válaszok kontrolljaként a hazai vezető KIR tanúsító cégek véleményét is felmértem, szintén kérdőíves módszerrel.

Az alkalmazott kérdőívek az 1. MELLÉKLETBEN találhatók meg. A fő kérdések kereszttáblázatában mutatom be a felmérések (minta-kontroll) közös pontjait (1. MELLÉKLET).

A kérdőívek összeállítása során a korábban hivatkozott optimalizálási paraméterek felmérését végeztem el, melyek az egységesen alkalmazott ISO 14001 szabvány kötelező követelményeken felül, inkább az alkalmazók sajátos megoldásait tükrözték. A nagyszámú kérdés összeállításakor az a szándék vezérelt, hogy általuk felszínre kerüljön a meghatározó paraméterek alakulása. A kérdőív összeállítása kulcsfontosságú volt a kutatás során, mivel a ezzel a felmérésem alaperedményeit szolgáltattam, mely később az erre alapozott fejlesztési lehetőségeimet is meghatározta.

Olyan kérdéseket tettem fel, melyekből az alkalmazott környezetmenedzsment minőségi színvonalára következtettem, mint pl. ”Alkalmaznak-e termékükre/szolgáltatásukra életciklus szemléletű vizsgálatot?”. Mellőztem az olyan magától értetődő kérdések feltételét, mint pl.:

„Rendelkeznek-e írott környezeti politikával?”

A feltett kérdések mögötti kritikus, kutató szándékomat, feltételezéseket az egyes témakörök elemzésénél külön-külön is részleteztem.

A kérdőívek számozott kérdései lefedik, ám nem feltétlenül követik a „Tervezési (Plan)” fázis és a KIR hatásértékelési eljárás lépéseit. Kialakításukban inkább az adatgyűjtést támogató és kitöltést könnyítő sorrendiségre törekedtem. Az adatbázis kiértékelésekor azonban már visszatértem a szabványosított folyamat lépéseihez, melyekhez a vállalati és tanúsítói kontroll válaszokat rendeltem hozzá (melyet a vonatkozó fejezetben táblázatos formában mutatok be).

A két kérdőív (1. MELLÉKLET) az alábbiak szerint épült fel főbb kérdéscsoportonként.

85

3-10. táblázat: A vállalati és tanúsítói kérdőívek felépítése I-II. (saját felépítés)

A. Vállalati kérdőív (102 kérdés) B. Tanúsítói kérdőív (kontroll) (92 kérdés) I. Környezetmenedzsment rendszerrel kapcsolatos

kérdések (10 fő kérdés és 11 alkérdés)

a KIR jövőbeli alkalmazásának fontossága erőfeszítések a szabványkövetelményekkel kapcsolatban

változtatási javaslatok a

szabványkövetelményekkel kapcsolatban a KIR testreszabottsága

I. Tanúsított szervezetek környezetirányításának színvonalára vonatkozó kérdések (10 fő kérdés és 46 alkérdés) teljesítmény szempontjából (kezdetben, hosszú távon)

II. Környezeti hatások értékelésével kapcsolatos kérdések (14 fő kérdés és 12 alkérdés)

a környezeti tényezők és hatások azonosítására és kezelésére vonatkozó szabványkövetelmények megítélése

hatásértékelési eljárás fejlesztése és módosítása

a jelentős hatássá minősítés módszerei a jelentős hatássá minősítés kritériumai az alkalmazott fő technológia hatásainak ismerete

anyag- és energiamérlegek környezeti adatai környezeti hatások értékelése, környezeti teljesítményértékelés

életciklus szemléletben való gondolkodás közvetett hatások befolyásolása, beszállítók környezeti minősítése

II. Környezeti hatások kezelésére vonatkozó kérdések a szervezetek környezetirányítási rendszereiben (11 fő kérdés és 29 alkérdés)

fontossági megítélés a környezeti hatások azonosítását és értékelését illetően

a környezeti tényezők és hatások azonosítására és kezelésére vonatkozó szabványkövetelmények megítélése

változtatási javaslatok a

szabványkövetelményekkel kapcsolatban környezeti hatások azonosítása és kezelése a hatásértékelési módszer eredete

hatásértékelés módszertana

a jelentős hatássá minősítés módszerei jelentős hatások kiválasztásának megfelelősége

a jelentős hatássá minősítés kritériumai környezeti célkitűzések megfelelősége a célkitűzések megvalósulási hatékonysága környezeti hatásértékelés problémájára visszavezethető auditbizonyítékok

a hatásértékelés menete proaktív szemlélet

környezetvédelmi megoldások a dokumentált eljárásokban

86

3-11. táblázat: A vállalati és tanúsítói kérdőívek felépítése III-IV. (saját felépítés)

A. Vállalati kérdőív (102 kérdés) B. Tanúsítói kérdőív (kontroll) (92 kérdés) III. Környezetvédelmi célkitűzésekkel és

intézkedésekkel kapcsolatos kérdések (10 fő kérdés és 39 alkérdés)

a telephelyi célkitűzések alakulása

környezeti célkitűzések illeszkedése a telephelyi jelentős hatásokhoz

a célkitűzések megvalósulási hatékonysága a környezeti célok kitűzésének kritériumai a KIR működtetését befolyásoló paraméterek

környezeti elemek befolyásolása környezetvédelmi intézkedésekkel a szervezet anyag/energia elvonásaira és kibocsátásaira

környezetvédelmi megoldások a dokumentált eljárásokban

környezetvédelmi konfliktus integrált irányítási rendszerben

környezetvédelmi kérdések érvényre jutása rendszerek integrálása

III. KIR tanúsítványok alakulására vonatkozó kérdések (7 fő kérdés és 8 alkérdés)

a szervezet által kiadott összes tanúsítványok száma

KIR tanúsítványok 2006-2008 között első KIR tanúsítások 2006-2008 között sikertelen KIR tanúsítások 2006-2008 között elállás a tanúsítástól 206-2008 között a tanúsítás mellőzésének okai

a KIR tanúsítással rendelkezők partneri megítélése

IV. Általános adatok (11 fő kérdés)

Iparág, vállalati központ, telephelyek száma, alapítás éve (anya- és leányvállalat), termelési egységek, dolgozói összlétszám, versenytársak száma, környezetvédelmi célú megbízások, telephely szomszédos környezete

A kérdéseket többnyire zárt kérdésként tettem fel, de mindegyik esetén lehetőség volt megjegyzések, egyéb észrevételek megtételére. A kérdőívbe ellenőrző kérdéseket is elhelyeztem, melyek alapján a hamis válaszokat korrigálni tudtam.

A kérdőíves felmérésemnek korlátai is adódtak, mely befolyásolta az eredmények értelmezését.

A kérdések megválaszolhatósága változott válaszadó szervezetenként. Adott kérdés néhány vállalatnál gond nélkül volt megválaszolható, máshol ugyanaz nehezen volt értelmezhető.

Az on-line kérdőív kitöltők fegyelmezettsége is meghatározó volt. A felmérés során ugyanis nem alkalmaztam kérdezőbiztosokat. Még személyes lekérdezés esetén is felléphet egyfajta

„pozitív torzítás”, amikor a válaszadó az általa inkább helyesnek ítélt választ jelöli meg, mely esetlegesen nem teljesen tükrözi a valóságot. Így a megadott „jó” válasz és a valós helyzet közötti különbség az eredményekben jelentkezik.

Az eredmények a felmérés jellegéből adódóan nem vonatkozhattak a teljes vállalati sokaságra, csupán egy adott csoportot jellemeztek. A reprezentativitás kérdéseit a vizsgált vállalati minta és kontroll tanúsítói minta elemzésénél a következő fejezetekben tisztázom.

87