A be-nem-avatkozás Olaszországban - Religio, 1861. 1. félév

A Turinban megjelenő „Armonia" ezen nevezetes czikke erőteljes vonásokkal jelöli m e g a j e l e n k o r politikáját és v é g ü l azon E g y e t l e n r e utal, ki a szereplőktől legkevesbbé sem v á r t módon f o g j a az ő „Erudimini reges"-ét a világtörténelem folyamában mennydörögni. — A III. Napoleon által febr. 4-én és az angol királynő által 5-én t a r t o t t beszédek megegyeznek a be-nem-avatkozás elvének föntartásában. Társadalmi fölforgatásoknál mindenkor két korszak van. Az elsőben a f o r r a d a -lom f ö n t a r t j a m a g á n a k a beavatkozási jogot, és miután czél-j á t elérte s a kormány gyeplőczél-jét kezébe r a g a d t a , a be-nem-avatkozás alepelvét állítja föl. Az olasz forradalom e két idő-szakon á t h a l a d o t t ; az elsőt a novarai veszteségtől kezdve az ú g y n e v e z e t t villafrancai b é k e k ö t é s i g , a másodikat Villafran-catól kezdve napjainkig. Az olasz forradalmárok ezen p o m p á s m o n d a t t a l kezdék meg : Olaszország önmaga erejével f o g j a elintézni ü g y e i t ; — és Olaszország önmaga erejével borzasztó liascot csinált. Franczia- és Angolország k e g y e s e n hajol-tak forradalmáraink kérelmére, s m a j d egy m a j d más uton folytak be a félsziget sorsára. Napoleon L a j o s beavatkozott, midőn Ney E d g á r d h o z i n t é z e t t hires iratával a p á p a k o r m á -nyának világivá t é t e l é t , s a napoleoni codex elfogadását r á akará erőszakolni. Beavatkozott, midőn dec. 2-ika u t á n a pie-montiakra tukmálta törvényének r e f o r m j á t a s a j t ó r a nézve, s később a királygyilkosság apologiája elleni törvényt. B e a v a t -kozott, midőn II. F e r d i n á n d nápolyi királyt kényszeríteni a k a r t a bizonyos újításokra, mellyek őt oda viendették, h o v á a bajnok II. F e r e n c z királyt vitték tanácsnokai. Beavatkozott, midőn Sardiniát kényszerité a szövetségi harczban részt venni Olaszország ellen, valamint a keleti h á b o r ú b a n , melly annyi szerencsétlenség szülő oka. Beavatkozott, midőn Walewszki gróf a párisi congressusban első pendité m e g az ú g y n e v e z e t t olaszkérdést, és a pápai államokat mint valami anomált t ü n -t e -t é föl. Beava-tkozo-t-t, midőn Napoleon L a j o s C a v o u r -t Plom-bières-be magához hivá, hol ők azon szép dolgokat, mellyeket szemeink előtt látunk, kifőzték. Beavatkozott, midőn h a d s e r e -gével az A l p e s e k e t átlépte, hogy M a g e n t á n á l és Solferinonál harczoljon, hogy az állítólagos osztrák befolyás h e l y e t t az ő valódi és félelmes befolyását alapítsa meg. Beavatkozott, mi-dőn Villafrancánál az olasz szövetség a l a p j á t m e g v e t e t t e , s a félsziget számára, m é g a kormányformát is, mellyet követnie keilend, m e g h a t á r o z t a . Beavatkozott végre, midőn, en faisant accepter, mint febr. 4-iki beszédében m a g á t kifejezte, midőn Nizza s Savoya á t e n g e d é s é t p a r l a m e n t ü n k n e k kegyesen meg-engedte. — És mindezen beavatkozások u t á n I I I . Napoleon a be n e m avatkozás elvét állította föl, hasonlag a nőhez, kiről a Példabeszédek könyvében mondatik : „ M e g t ö r l i s z á j á t és mondja : nem cselekedtem semmi gonoszságot." (Péld. 30, 20.) S a mi Francziaországról mondatik, áll Angliáról is, melly na-gyon is sokszor avatkozik be Olaszországban, h o g y a forradal-mat előkészitse. — Beavatkozott Toscanában a Madiai házas-p á r történeténél, hogy a n a g y h e r c z e g e t kényszerítse, misze-rint a p r o t e s t á n s proselytismust m e g e n g e d j e . Beavatkozott Nápolyban, midőn sir Gladstone-t odaküldé, ki h a z u g leveleit irta Carlo Poério fölött, mellyek az angol demagógiának sok ideig éleimül szolgáltak. Beavatkozott Piemontban, midőn kor-m á n y u n k r a s a j á t iparának kedvező kereskedelkor-mi szerződéseket, és a valdóiak részére egy templom megnyitását r á e r ő s z a

-2 0 *

156 M*

—

kolta. B e a v a t k o z o t t a pápai államokban midőn Clarendon lord a párisi congressusnál a szent atya k o r m á n y á t rágalmazta, midőn ő t ú l z o t t a n a bolognai C a m p a g n á b a n előfordult rablási e s e t e k e t f ö l e m l i t é , minők j e l e n l e g borzasztón szaporodnak, a nélkül, hogy csak a rosszalásnak egy szava emelkednék el-lenök. Beavatkozott, midőn Cavour grófnak ünnepélyesen fe-n y e g e t ő h a fe-n g o fe-n megtiltá Velefe-ncze megtámadását, m e r t egy illy meglámadás európai h á b o r ú t idézhetne elő. — E s e két hatalom, mellyek inkább mint a többi valamennyi beavatkozott Olaszországban és csak is ők avatkoztak be, az, melly a be-nem-avatkozás elvét állitja föl. Ez a forradalmi s z e r v e z e t ! H a az előbbi években Piémont, Franczia- s Angolország nem avatkoztak volna az olaszhoni ü g y e k b e , ugy a forradalom nem t ö r t volna ki. Az ő interventiójok t e h á t szükséges és j o -gos v a l a !

A sardiniai fölhatalmazottak, az ő szószerinti jegyzékök-b e n 1856-ról világosan fölhivták Franczia- és Angolországot az olasz ügyekbe való beavatkozásra. M i é r t nem kérték azu-t á n is, midőn a azu-tuilleriák és a sazu-t.-jamesi cabineazu-t a be-nem-avaazu-t- be-nem-avat-kozás elvét fölállította ? Az ok világos. Akkor ezen elv a for-r a d a l m a t előhaladásában gátolta volna, A z é for-r t P a l m e for-r s t o n és R ü s s e l , Napoleon és Cavour a beavatkozás mellett voltak. Az utóbbi é r v é n y e s í t e t t e azt, és a többi helyeselte. M i u t á n pedig a forradalom e l t e r j e d t és megszilárdult volna, s elég erős volt ü g y e i t terjeszteni, Cavour a be-nem-avatkozás elvére hivatko-zott, és a franczia s angol k o r m á n y azt fölállította. Ezen elv-n e k egy igazságos oldala vaelv-n, a meelv-nelv-nyibeelv-n a kormáelv-nyelv-nak au-tonómiáját elismeri. Altalános szabály szerint a kormányok önállók és f ü g g e t l e n e k az ő o r s z á g u k b a n , és egy szomszéd-k o r m á n y sincs följogosítva az ő viszonyaiba beavatszomszéd-kozni, a mennyiben ez által h á t r á n y t szenvedne. Azonban a be-nem-avatkozás elve m é l t á n y t a l a n s á g és i g a z s á g t a l a n s á g , ha az e g y i k n e k szabadságot ad a m e g t á m a d á s r a , s a többit gátolja a védelemben, h a az európai szerződések megsértését, h a a t á r s a d a l m a t nyugtalanító s fölíorgató tanok t e r j e d é s é t és gya-k o r l a t á t megengedi, h a gúnyos gya-közönyösséggel a n é p j o g o t és a nyilvános erkölcsiséget letapodni hagyja. H a Piémont két év előtt a n é p e k j a j k i á l t á s á t m e g h a l l h a t á , miért legyenek a többi hatalmasságok most siketek ugyanazon, sokkal kevesebb és őszintébb j a j k i á l t á s i r á n y á b a n a hallatlan kegyetlenkedések m i a t t ! H a Carlo Poerio szenvedései Angolországot m á r olly igen m e g h a t o t t á k , hogy annak p á r t j á t fogta, miért semleges akkor, midőn az emberek ezrei lövetnek agyon, helységek föl-dulatnak és l e é g e t t e t n e k , és arról van szó, h o g y Tagliacozzo az ország térképéről kitöröltessék ? H a Francziaország azt h i t t e , h o g y Savoya előnyére, melly franczia akar lenni, beavat-kozhatik, miért a k a r j a a toscanaiakat és nápolyiakat, kik tos-canaiak és nápolyiak a k a r n a k m a r a d n i , erőszakkal nyomás alatt t a r t a n i ? — Kérünk jól m e g é r t e t n i : itt nem az szándé-kunk, hogy Olaszország részére beavatkozást idézzünk elő, vagy a fiscussal p ö r t kezdjünk, h a n e m csak h o g y kimutassuk h o g y a most szőnyegre hozott be-nem-avatkozás csak egy kö-zönséges fogás, egy valódi beavatkozás a lázadás előnyére a f e j e d e l m e k és népek ellen. S E u r ó p á n a k mostani viszonyai közt a be-nem-avatkozás elve lehetlen valami, m e r t ez az ösz-szes uralkodók öngyilkossága volna, kik az események hatalma által kényszeritve volnának a beavatkozásra. Az öt millió ka-tona, kiket E u r o p a napjainkban, égő kanóczczal 03 karddal

ke-zökben, fölmutat, legszólóbb megczáfolása a be-nem-avatkozás elvének.

Nem fog egy hó elmúlni a nélkül, hogy meg nem mond-h a t n á t o k , mit szül ezen álelv; minő szerencsétlenséget és milly nagy h á b o r ú t fog előidézni. A mi minket illet, mi egy egyedüli beavatkozást v á r u n k , remélünk és összetett kezekkel kérünk, vagyis az isteni gondviselés, mindenhatóság, bölcseség és ir-galom beavatkozását kérjük. A királyok Királya ez egyszer a be-nem-avatkozás elvét é r v é n y r e j u t n i engedte. Ő intézi a vi-l á g ügyeit az ég a vi-l a t t egyik végétővi-l a másikig hatavi-lommavi-l és bölcseséggel ; ő kormányozza s g y ó g y i t j a meg alkalmas

idő-ben a n é p e k e t és nemzeteket. —y.

EGYHÁZI TUDOSITASOK.

I S Z K A - S Z E N T - G Y Ö R G Y , febr. 25 én. A m i n d e n ü t t t ü r e l m e t h i r d e t ő felekezet s annak katholikus n e v e t viselő s z ö v e t s é g e s e i , korunkban a békés s z e r z e t e s e k e t , sőt mi több, magokat a leánykák vallásos nevelésével és a b e t e g e k irga-lomteljes ápolásával foglalkozó apáczákat is, félretéve minden lovagiasságot, elég igazságtalanul, embertelenül, üldözőbe ve-szik. Ez nem e l é g ; ők Klio álforrásaiból, mellyeket elődeik nyitottak, a mult századok tiszteletre méltó katholikus b a j n o -kait is s á r r a l dobálják. E l é g adatot közölt már erről a ,Religio', szabadjon abban nekem is, miután jelenleg helybeli katholikus h i t é l e t ü n k más é r d e k e s t nem n y ú j t , legalább e g y e t fölemlíte-nem. A S u g á r F á b i u s o r v o s t u d o r ur által szerkesztett 1861-ik é v i , O r v o s i Napló' első czikkében, mellynek czime : „Az orvosok és az orvosi tudomány M a g y a r o r s z á g b a n , a legrégibb időktől fogva századunk elejéig", a 23-ik lapon ezek állanak : „A X V I I . század á l t a l á b a n , E u r ó p á t , s különösen h a z á n k a t tekintve, egyike volt a legszerencsétlenebbeknek. A török sanyargatás-nak folytonosan kitéve, e fölött még j e s u i t a - á r m á n y , több rendbeli p r o t e s t á n s fölkelés, és egyéb d u g á b a dőlt fölsza-badulási törekvések által is mélyen , igen mélyen megrázkódt a megrázkódt o megrázkódt megrázkódt . " U g y a n miben á l l h a megrázkódt o megrázkódt megrázkódt ama k ö n n y e n o d a v e megrázkódt e megrázkódt megrázkódt j e -suita-ármány ? Talán abban, hogy a jesuita-atyák a tiszta val-lást és erkölcsöket t e r j e s z t v é n , a testi nyavalyáknak fő okát, a bünt, szorgalmasan i r t o g a t t á k , s ez által az orvosi kísérlete-ket szűkebb körre szorították ? Talán a b b a n , hogy a g o n d j o k alá bizatott magyar i f j ú s á g n a k valódi keresztény h i t t e l p á r o -sult tudományos n e v e l é s t , s ez által a hazának olly férfiakat adtak, kik a r é s z r e h a j l a t l a n honi t ö r t é n e t t a n lapjain mint első fényű csillagok r a g y o g n a k , s míg a m a g y a r nemzet élni fog, ragyogni fognak ? Vagy talán abban, hogy ők, a tudós T h e i n e r szavai szerint: „a t u d o m á n y és h i t közti mennyei harmónia visz-szaállitásán, mellynek k ú t f e j e és alapja az isteni kinyilatkozta-tás, csüggedetlenül fáradoztak", s avalódi keresztény bölcseség f á k l y á j a mellett sok eltévedt j u h o t az igaz ösvényre visszave-z e t t e k ? U g y látsvisszave-zik evisszave-z b á n t o t t a , s b á n t j a leginkább a j e s u i t á k elleneit ; pedig h a a kath. egyház kebeléből olly sokakat a reformatio zászlói alá g y ű j t e n i szabad v o l t : azokból némellye-ket szeretetteljes fölvilágositás u t j á n v i s s z a t é r í t e n i , s igy az anyaszentegyháznak g y e r m e k e i t visszaszerezni talán még jogosabban l e h e t e t t . H a t e h á t e t e k i n t e t b e n nincs p r o t e s t á n s á r m á n y : akkor jesuitaármányról sem l e h e t szó. Ámde a j e -suita-rendnek hosszú b ü n l a j s t r o m á t m u t a t j a föl az ellenfél.

Azonban fölhozni valamit k ö n n y ű , de nehéz alaposan bebizo-nyítani. A jesuiták magok kívánták a t ö r v é n y e s v i z s g á l a t o t ; miért nem t e l j e s í t e t t é k ezt e l l e n e i k ? „ E n adsumus", igy szól P á z m á n y P é t e r jeles védiratában, „si quis ullius eriminis reos aceusare audeat, non defugimus iudicium : conscii enim nobis sumus , nihil a quoquam in nobis inveniri p o s s e , quo exilium p r o m e r e a m u r . I a e t a n t fortasse inter symposia quaedam de nobis odiosa (de quo enim bono h a e c talia non iaetant) sed ubi ad probationes d e v e n t u m fuerit, tunc intelligetis, somnia mera e s s e , quae iaetant." A jesuita-rend kitűnő é r d e m e és méltatlan üldöztetése mind a két magyar hazában e l i s m e r t e t e t t . H o g y e g y e b e t ne emlitsek : Rákóczy Zsigmond erdélyi feje-delem a medgyesi gyűlésen 1607-ben e n g e d e t t u g y a n a d ü h ö s többség h a t á r o z a t á n a k , azonban a jesuiták á r t a t l a n s á g á t , p r o t e s t á n s l é t é r e , nyilvános oklevéllel tanúsította : „ P r a e -sentibus nostris testificamur, P a t r e s societatis J e s u , ut bonos et morum i n t e g r i t a t e g r a v e s v i r o s , ex suis collegiis bonisque, non ob ullum delictum aut notae alicuius v i t i u m , v e r u m ad instantiam R o m a n a e e t catholicae fidei contrariam opinionem sequentium esse d e t u r b a t o s , exclusos et in alia loca demi-g r a r e coaetos." Kazy H . R e demi-g . 90. 1. A mademi-gyarorszádemi-gi kath. ka-rok és rendek is II. M á t y á s királyhoz az üldözött jesuiták mel-l e t t szinte hatamel-lmas kéremel-lem-mel-levemel-let n y ú j t o t t a k . „Cum dicti P a t r e s " , igy szólnak a többek közt, „nec accusati nec convicti f u e r i n t , nec quidquam vel publice in R e g n u m , vel privatim in quemquam d e l i q u e r i n t , communis iustitia exigit, ne ulla affi-ciantur iniuria." Kazy Hist. Univ. T y r n . p. 25. Nem hiteles-bek-e *) ezen okmányok, mint akár r e g é n y e k , akár ellenséges irányú t ö r t é n e t i munkák, a j e s u i t a - r e n d megítéléséről? Ezekben p e d i g a jesuita-ármánynak semmi n y o m a ; ellenben igen is vi-lágos nyoma van a jesuiták m e g b u k t a t á s á r a irányzott ember-telen ármánynak. — Szerző ugyanazon lapon á l l í t j a , mikép M a g y a r h o n b a n a X V I I . században a tisztább katholicismus m a j d n e m egészen jesuitismusra változott. U g y a n mit j e l e n t -h e t itt a jesuitísmus ? É n ugyan -h a j l a n d ó lennék annak szelí-debb értelmezést adni, minő például a térítési buzgalom ; á m d e a fönebb előforduló „jesuita-ármány" kifejezés a szerző szavai-nak olly é r t e l m e t a d , mintha nálunk az emiitett században a t i s z t á b b katholicismus m a j d egészen j e s u i t a - á r m á n y n y á változott, avagy a miveltebb katholikusok m a j d egészen á r m á n y -kodó jesuitákká f a j u l t a k volna. E szerint szerző a X V I I . szá-zadbeli magyar k a t h . e g y h á z a t közvetve és közvetlenül sérte-g e t i ; mennyiben először a katholicismus f ő b a j n o k a i t , azután pedig m a g á t a magyar katholicismust gyűlöletes fénybe helyezi.

— Valóban k á r , h o g y a különbeu igen becses müvébe szerző e két b o t r á n y k ö v e t belehengeritette. A történetirónak nem a kor f e r d e ízlését, h a n e m a többoldalú vizsgálat u t á n fölmerülő tiszta igazságot kell követnie. Audiatur e t altera pars. Stohl-b e r g állítása szerint a szilaj magyarok akkor kezdték a n é m e t n e m z e t e t becsülni, midőn attól az augsburgi csatában dereka-san m e g v e r e t t e k ; ezt kívánná az ellentábor m a g y a r lovagias-s á g a a derék jelovagias-suiták irányában ilovagias-s. Virtulovagias-s etiam in inimico laudanda. D e a katholika egyház iránti tiszteletről sem illik a keresztény felekezeteknek és keresztény rationalistáknak

meg-*) Hitelesbek igen, de nem olly népszerűek ; pedig a népszerűség vadászata napjainkban igen nagy szerepet játszik. Azután sokan mikép mutatnák meg müveltségöket, hacsak nem müveit éretlenségek által?

S z e r k .

feledkezniök, miután a szülő iránti tiszteletlenség *) s o h a s e m helyeselhető. M é g csak egyet mondok. A m á r magában v é v e sem nagy magyar n e m z e t vallási villongások által csak g y e n -gülni fog. Azon kell t e h á t lennünk , hogy köztünk ne csak a n y o m o r , h a n e m a szabadság korszakában is s z e r e t e t és béke uralkodjék, hogy a hon vallási és polgári tekintetben fölvirá-gozzék. S. A.

P E S T , mart. 8-án. A zágrábi bibornok-érsek ő eminen-tiájának böjti körlevele fekszik előttünk olly t e r j e d e l m e s e n , olly szép stylben i r v a , mint m á r évek óta megszoktuk azt e lapokban is olvasni. F o l y ó i r a t u n k szűkebb h a t á r a i tiltanak ugyan b e n n ü n k e t annak bővebb közlésétől; de nem akadá-l y o z h a t j á k méakadá-ltó föakadá-lemakadá-litését, s akadá-legaakadá-lább részbeni nyiakadá-lvánítá- nyilvánítá-sát. — A bibornok-érsek n é h á n y üdvö3 szót szándékozván intézni ö v é i h e z , m o n d j a : „ V e r u m e s t , tantis hoc momento animos nostros agitari e t Ecclesiae e t p a t r i a e vicissitudinibus, tantis p r a e s e n t i u m correlationum i n c e r t i t u d i n i b u s , tantis in-stantium r e r u m sollicitudinibus, u t difficile sít ad illám elu-ctari mentis cordisque malaciam, quam adcurata, f r u c t u o s a q u e sublimiorum religionis v e r i t a t u m recordatio deposcit. S e d v e r o p a r t e ab altera, haec recordatio in similibus temporum a d j u n -c t i s , magis etiam nobis est n e -c e s s a r i a , quam dum p r o s p é r a omnia sunt, pacata, e t votis nostris arridentia. Nisi enim agita-tus r e r u m h u m a n a r u m vicissitudinibus animus, p e r vices recur-r a t ad e x p e n d e n d a s a e t e recur-r n a recur-r u m v e recur-r i t a t u m recur-r a t i o n e s , p e recur-r q u a m facile absorbetur r e r u m temporalium curis ; nisi ad ea, q u a e sublimioris suae sunt destinationis, r e m e m o r a n d a f r e q u e n t i u s se c o n v e r t a t mens nostra, in rapinam cedit caducitatis e t v i l i s materiae, s e m p e r q u e p r o f u n d i u s d e m e r g i t u r in g u r g i t e m prae-j u d i c a t a r u m opinionum , fluctuations. E t quid etiam seu diri-gere passus nostros in tantis a recto t r a m i t e aberrationibus, seu veri nominis consolationem cordi nostro i n g e r e r e p o t e s t in t a n t o a d v e r s i t a t u m p e l a g o , nisi recursus ad f o n t e m omnis v e r i t a t i s , consilii et f o r t i t u d i n i s , ad D e u m , i n c a r n a t a m q u e Verbi divini s a p i e n t i a m , et doctrinam e j u s , q u a e sola e s t lux vera illuminans omnem hominem venientem in h u n c m u n d u m , sola robur, firmitatem, e t fiduciam ingenerare p o t e s t pectori-bus nostris." E z u t á n emlékezetbe hozza 1858-iki böjti körle-v e l é t , mellyben szólt az erkölcsi r o m l o t t s á g f o r r á s a i r ó l : de concupiscentia c a r n i s , concupiscentia oculorum e t superbia vitae ; j e l e n l e g ezek gyógyszeréről kiván értekezni, mellyek a humilitas, custodia sensuum és spiritus p a u p e r t a t i s ; e gyógy-szerek kifejtésében n e m téveszti szem elől korunk aggasztó viszonyait, és azokhoz alkalmazkodva halad fejtegetésében. K ü -lönösen az ,alázatosság'-ra nézve m e g j e g y z i : „Creatura ratio-nalis binis vicibus exeidit sublimi destinatione sua. Semel quia superbiae spiritu i n f l a t a , d i x i t : Similis ero altissimo. A l t e r a v i c e , quia fidem adhibuit se ad infelicem sui elationem invi-t a n invi-t ! mendaciorum painvi-tri : Eriinvi-tis sicuinvi-t dii. Q u i d feciinvi-t immensa

* ) Ez divatmajmoló korunkban a franczia császári politikának k i -folya'sa , vagy utánzása; a legidősb fiúnak a kereszténység atyja iránti tiszteletlensége sokak előtt dicső b á t o r s á g , pedig ki nem akarna most ,heros' lenni, habár herostraticus módon is ? Sorainkban is vannak , kik az ellentáborra kacsingainak ; és illyeneknek vajmi jól esik , ha hallják magokról mondatni: ez fölvilágosodott, türelmes, valóban a XIX. szá-zadba illő pap ! Az izlés különféle, csakhogy e különféleség az esküvel megpecsételt kötelesség rovására ápoltatik , mi már igaz jellemű

egyéni-ségre nézve nem lehet közömbös. S z e r k .

158 M*

—

C r e a t o r i s benignitas ad o b t u r a n d a m , aut saltem obvallandam h a n c omnis calamitatis n o s t r a e scaturiginem ? R e s p o n d e n t v e r b a Evangelii J o a n n i s Apostoli : E t v e r b u m caro f a c t u m est, e t h a b i t a v i t in nobis. Sic est, Verbum , q u o d fuit a principio a p u d D e u m , ipse unigenitus P a t r i s aeterni filius , humiliavit s e m e t i p s u m , t a n t o p e r e u t miseram h u m a n a m carnem sumere h a u d d e d i g n a r e t u r , formám servi accipiens, e t habitu inventus u t homo. E t quis est t h r o n u s , quod palatium , quae p u r p u r a quam sibi delegerat, ceu vel aliquatenus dignam sua m a j e s t a t e ? T r a n s e a m u s u s q u e ad B e t h l e h e m ! parvulus n a t u s e s t nobis ! I n B e t h l e h e m , minimo parvi regni oppidulo, inque despectis-simo ejus diversorio, in misero stabulo conspexit lucem h u j u s mundi, illic j a c e t miseris pannis involutus, in praesepio b r u t a i n t e r animalia, qui non rapinam a r b i t r a t u s est esse se aequalem Deo, qui fuit splendor gloriae P a t r i s et figura substantiae ejus."

K o r u n k b a n az emberiség törekvései egészen ellenkezők az alá-zatosság szép erényével, melly legbiztosabb u t a t nyit a valódi emberi méltóság megalapítására. Ezen törekvések ellenében föl-hozza : „ E n , e x opposito in medio h o r u m i n d e p e n d e n t i u m , u t compellari amant, spirituum, virum mundo ignotum, dignitosa f r o n t e , sed quae modestiae t e g i t u r velo, secus applausum mundi, h u m a n a s q u e laudes fugientem, n e c quidquam p r a e t e r Dei gló-riám, a n i m a r u m q u e salutem animo versantem. Homo hic, p e r sé-rias super caducitate t e r r e n a r u m r e r u m meditationes , j u g e m orationem, generosos secumipso conflictus, ad plenam pertigit tenuitatis suae agnitionem. Idem, licet nullis secus, quae mun-dum in admirationem r a p e r e possint, distinctus dotibus, multa, m a g n a q u e ac p a e n e incredibilia est o p e r a t u s in vita sua. Inte-gris populis ac nationibus ingeneravit sensum liumanitatis, j u s t i t i a e , morum puritatis. E t quamvis h a e r e d i t a t e acceptas opes suas, mox in exordio auspicati sacratioris vitae instituti, in p a u p e r e s p r o f u d e r i t , innumeris tarnen o r p h a n i s exstitit p a t e r , multis lugentibus consolator, derelictis refugii portus, famelicorum a l t o r , ooeno vitiorum immersis morális regenera-tionis causa e t instrumentum. E t tales omni saeculo, in omni natione, sub omni climate, nec paucos, n u m e r á t Ecclesia s a n c t a ; q u o r u m quidem vel unicus quandoque plus pro genuina hu-m a n i generis c u l t u r a , v e r a q u e p r o s p e r i t a t e p r a e s t i t i t , quahu-m u n i v e r s a philosophorum, literatorum, p o ë t a r u m e t politicorum t u r b a , christianae humilitatis sensu destituta. E x quo conclu-d e r e licet, t a n t a m illam unius, saepe in oculis munconclu-di conclu-despecti, individui vim, et admirabilem f o e c u n d i t a t e m , ex e j u s d e m , de qua nobis sermo est, humilitatis scaturigine profluxisse. Quod quidem tanto e s t certius, quanto determinatius affirmari pot-e s t , in toto illo, amplissimo s a n pot-e , copot-etu M a r t y r u m , Confpot-es- Confes-s o r u m , Virginum ac V i d u a r u m , quoConfes-s altarium h o n o r i b u Confes-s di-gnos r e p u t a v i t Ecclesia, ne u n u m quidem reperiri, qui humili-tatis v i r t u t e fuisset d e s t i t u t u s ; dicam verius, qui christianae humilitatis v i r t u t e m in lieroico g r a d u h a u d possedisset. Non d e f u e r u n t , qui se concipere h a u d quire a s s e v e r a b a n t , quomodo homines tantis praediti v i r t u t i b u s , t a m praeclara de g e n e r e h u m a n o m e r i t i , adeo humiliter de se sentire p o t u e r i n t ? Sed vero id ei t a n t u m minus c o h a e r e n s aut mirabile videbitur, qui non e x p e n d e r i t , sanctitatem electorum in ipsa eorum hu-militate constitisse, unam crevisse cum alia, aut potius ambas fuisse unum idemque. Q u i p p e sensus imperfectionis propriae, e t nisus altiorem perfectionis g r a d u m attingendi ; conscientia vacuitatum cordis, et desiderium e x p l e n d a r u m h a r u m

vacuita-tum ; intima persvasio suae f r a g i l i t a t i s , ac p e r p e t u a m a j u s robur, firmitatemque acquirendi contentio pari ambulabant p a s -su, ac uberius successive se e v o l v e r u n t in mentibus cordibus-que S a n c t o r u m ; plane quippe perspicientium, arctam duo int e r illa scripinturae effainta i n int e r c e d e r e harmoniam : E s int o int e p e r -f e c t i , sicut P a t e r v e s t e r coelestis p e r -f e c t u s e s t ; e t : Discite a me, quia mitis sum et humilis corde." ( V é g e köv.)

R O M A . G a e t a eleste u t á n a sor r e á n k kerül. J ó l m e g van annak alapja vetve. A franczia követ n e m tölti idejét tét-lenül. Azonban az még sem való, hogy ,.un nombre conside-rable de C a r d i n a u x " (a bibornokok j e l e n t é k e n y száma) részt v e t t soirée-iben, mint a „ M o n i t e u r " i r a t j a magának. Csak is az á l l a m t i t k á r , kinek hiányoznia nem l e h e t e , s ki az étkezés u t á n azonnal e l t á v o z o t t , és 4 bibornok volt j e l e n : Di P i e t r o , D ' A n d r e a , Grasselini s Silvestri. A praelatusok közül csak igen kevesen j e l e n t e k meg. Ez nem g á t o l j a a franczia hivatalos lapot azon czélzatos h a z u g s á g terjesztésében a bibornokok j e l e n t é k e n y számáról. A szent atyának szándéka m e g m a r a d n i R o m á b a n , h a h o g y azt m e g fognák szállani ; imádkozzanak a j á m b o r keresztények I s t e n h e z az e g y h á z f e j e é r t , a kit a fe-n y e g e t ő veszély e g y r e ife-nkább körülvesz. A z u t á fe-n fe-ne v á r j o fe-n öfe-n t ö b b é tudósításokat. Alig leend majd szabad csak egy szabad szót kimondani, annál kevesebbé irni s elküldeni. A mi szabad-sághőseink m i n d e n t föl fognak h a s z n á l n i , h o g y egy szabad nyilatkozat se mehessen ki R o m a falai közül. H á r o m lapnak, az „Equatore"-, „Croce R ó t t a " - és „ A u r o r a " - n a k , mellyek meg-kísérték a m e g j e l e n h e t é s t Nápolyban az egyház ügyének vé-delmére , csakhamar meg kelle szűnnie. A sajtó szétrombol-t a szétrombol-t o szétrombol-t szétrombol-t , és a kiadóknak az ulszétrombol-tima raszétrombol-tio-szétrombol-t, a szétrombol-t ő r szétrombol-t , m e g m u szétrombol-t a szétrombol-t szétrombol-t á k . Az Abruzzokban szörnyű dolgok t ö r t é n n e k ; nem férfiak , h a -nem n ő k , g y e r m e k e k , öregek gyilkoltatnak le. Ezek a világ-boldogítók ! — E p e n most v á l a s z t a t o t t meg és m u t a t t a t o t t be C a r t a g e n a p ü s p ö k é ü l msgr. R o d r i g u e z , a R o t a auditora Spa-nyolország részére. ( V f r . )

P A R I S . A diplomatikai iratoknak, mellyeket legújabb időben Francziaország más kormányokkal váltott, nyilvánítása alkalmat a d o t t a , J o u r n a l des Debats'nak l á r m á t ütni az a n -n a t á k ' miatt. Fra-ncziaország tud-nillik i-ndítvá-nyba hozta, hogy a p á p á n a k évi segedelem h a t á r o z t a s s é k meg, mellyet a k a t h o -likus kormányok népességökhez m é r t a r á n y b a n fognának fizet-ni. Antonelli bibornok azt válaszolta, h o g y a p á p a csak u g y f o g a d n a el segélyt, ha az a m e g ü r ü l t j a v a d a l m a k iránti egykori jogainak k á r p ó t l á s a fejében a d a t n é k , mit azonban jelenleg

nehezen l e h e t n e m e g e g y e z t e t n i azon statusok legtöbbikének intézményeivel, mellyek azt fizetni volnának kötelesek. E z L e m o i n n e u r a t ezen fölkiáltásra k é n y s z e r i t é : 0 a n n a t á k ! mit akartok ti velünk ? Istenem, minő h o l t nyelv az, melly igy szólal föl haladó korunkban. Az „ A r m o n i a " felelt Lemoinne ezen szavaira, és m e g m u t a t j a , hogy ezen holt nyelv sokkal okosabban szólt, mint a J o u r n a l des D é b a t s által b á m u l t diplomaták nagyon is élénk nyelve. „ A száz közül, irja a n e v e -z e t t lap, kik a-z a n n a t á k a t emlegetik, és haladással kérkednek, 99-en nem t u d j á k , mi az az annata. K ö n n y ű átlátni, h o g y Antonellinek, ki csak indirecte szólt ezen jog visszaállításáról, i n d í t v á n y a sokkal bölcsebb, illőbb, gyakorlatibb, s hasznosabb a n é p e k r e nézve, mint T h o u v e n e l u r é . " E z u t á n meghatározza az a n n a t á k fogalmát, fölemlíti a p á p á k a t és bullákat, kik azo-k a t megalapitáazo-k, m e g h a t á r o z t á azo-k a b e h a j t á s m ó d j á t stb., és igy

159 M*

—

folytatja : „ A czimek, mellyek alatt az a n n a t á k kivántatnak, igen alaposak. A p á p á k az egész egyház fölötti gonddal vágy-nák m e g t e r h e l v e , és az egyháznak kötelessége j a v a i t meg-osztani fejével. R o m á n a k n é h á n y ellenei az a n n a t á k b a n a si-monia j e l l e g é t akarták föltalálni ; azonban ezen intézmény négy zsinatban vizsgáltatott meg, tudnillik a viennei-, koszt-niczi-, baseli-, és trientiben, és ezen zsinatok egyike sem ta-lált b e n n e valami g á n c s o l a n d ó t , és mindegyik m e g e n g e d t e az a n n a t á k beszedésének folytatását. A mult században a hir-n e v e s Febrohir-nius kelt ki tartózkodás és szégyehir-nlet hir-nélkül az a n n a t á k és a azent szék ellen, de Zaccaria őt h a l l g a t á s r a kény-szerité. — T e g y ü n k m á r most n é h á n y hasonlítást T h o u v e n e l és Antonelli eszméje között. T h o u v e n e l azt a k a r j a , liogy a k a t h . kormányok adósságainak nagy könyvébe Írassék bizonyos összeg, melly évenkint fizettessék a p á p á n a k ; Antonelli bi-bornok p e d i g azt indítványozza, hogy a kath. világban megü r megü l t javadalmakból j á r j o n bizonyos részlet a pápának. T h o u -venel akarja, hogy a szent atya a kormányoktól f o g a d j o n el segedelmet, és nem veszi észre, hogy ez kisebbitésére szolgál a p á p a méltósága- és szabadságának. Antonelli pedig ó h a j t j a , h o g y az egyház biztosítsa fejét, és hogy a p á p á n a k adandó

se-gélyezés az egyház örökségéből kerüljön ki. Thouvenelkötelezni a k a r j a a kath. államok adózóit bizonyos dijnak fizetésére a p á p a j a v á r a ; Antonelli p e d i g nem a k a r n á t e r h e l n i az adózókat, ha-nem a megürült javadalmakból kívánná húzni ezen j ö v e d e l m e t . Thouvenel inditványa t e r h e l n i fogná a n é p e k e t , panaszokra, ellenállásra adna o k o t ; Antonelli inditványa p e d i g v é g r e h a j -t a -t h a -t n é k a nélkül, hogy valaki n e h e z -t e l h e -t n e , és állandó biz-tos módon növelné a szent szék jövedelmét. E g y szóval Thou-v e n e l u j Thou-valamiről, utópiáról álmodozik; Antonelli pedig ezen u j föladatnak gyakorlati megoldását a t ö r t é n e l e m b e n találja f ö l ; a j e l e n t a múlthoz fűzi, a j e l e n szükségeit fedezi a régi jogoknak u j szentesítést kölcsönözvén, és az eljárás olly mód-j á t amód-jánlmód-ja, mellynek a százados tapasztalat, t ö b b pápa hely-b e n h a g y á s a és az egész katholicismus hely-beleegyezése kedvez.

F r a n c z i a o r s z á g kormányzásáért a császár évenkint m a j d n e m 4 0 milliónyi civil-listát k a p ; és a p á p a az egész egyház kor-m á n y z a t á é r t ne h ú z h a t n á a kor-m e g ü r ü l t javadalkor-mak annatáit ? Milly képtelen, milly n e v e t s é g e s , és elviselhetlen ez azon ci-vilisatiora nézve, mellyel olly annyira kérkedünk!" F ö l d e r i t v é n ekkép a bibornok csak közvetve é r i n t e t t i n d í t v á n y á n a k elő-nyeit mondja, hogy csak azért keltek ki az annaták ellen,

m e r t igy t e t t l e g meg lenne oldva a romai kérdés és a p á p a s z o r o n g a t t a t á s a meg fogna szűnni. „ D e ők ezt nem a k a r j á k . Ők IX. Piustól jogainak föláldozását és esküje megszegését követelik ; olly inditványnyal léptek föl előtte, mellyet ő el n e m f o g a d h a t o t t , mellyet a kath. lelkismeret hangosan

In document Religio, 1861. 1. félév (Pldal 159-166)