A Jobbik 2009-es európai választási sikere után sokak számára kínált új karrierlehetősé-get a hazai politikában. A párt 2010-es egyéni választókerületi jelöltjeinek döntő több-sége „politikai újonc” volt, akik egyrészt a radikális jobboldali szubkultúrából kerültek a képviselőjelölti státuszba, másrészt a rendszerváltást követő két évtizedben csalódott alsó-középosztálybeliek voltak. Jelentős részük a következő években háttérbe került, vagy kiszorult a radikális pártból, és a képviselőjelölti csoport 2014-re jelentősen átalakult, pro-fesszionalizálódott.
A jelöltek kiválasztásakor az országos ismertség, a helyismeret és választási tapasztalat, valamint különféle választott pozíciók birtoklása jelentett fontos szempontot az országos elnökség, illetve Vona Gábor pártelnök bizalma mellett. A Jobbik politikusainak többsége fi atalabb korosztályokból került ki 2010-ben és 2014-ben is. Körükben még kevesebb a női politikus, mint a többi magyarországi pártban. Iskolázottsági mutatóik jelentősen elma-radnak a 2010 előtti magyar politikai elit jellemzőitől (Ilonszki, 2009).
A Jobbik képviselőjelöltjeinek sajátos rétegét jelentik azok a részben ipari szektorban tevékenykedő kisvállalkozók (pl.: autó- és gépipar), illetve azok az alkalmazottak (pl.:
mozdonyvezető, éjjeliőr), akiket a hagyományos társadalomtudományi megközelítések baloldali szavazóként azonosítanának. A nyugat-európai baloldali pártokról már az 1990-es években leírták, hogy eltávolodtak hagyományos szavazóiktól, és inkább a városi, ur-bánus, magasabban kvalifi kált rétegek felé fordultak a klasszikus munkásosztállyal és az alsó-középosztállyal szemben (Kitschelt, 1994). Ez lehetőséget adott a radikális jobboldali pártoknak, hogy olyan társadalmi csoportokban szerezzenek támogatókat, amelyek úgy érezték, magukra maradtak problémáikkal, elvesztették politikai érdekérvényesítőiket.
A „modernizáció vesztesei hipotézis” (Betz, 1994; Kitschlet - McGann, 1995; Kriesi et al., 2006) szerint a társadalom perifériájára szorulók, a gazdasági-társadalmi változásokhoz alkalmazkodni képtelenek válhatnak a radikális megoldások híveivé. Egy korábbi kutatás viszont arra jutott, hogy európai összehasonlításban a Jobbik közönsége kifejezetten ma-gas társadalmi státuszú és vagyoni helyzetű (Bíró Nagy et al., 2011:24-26).
Ennek azonban nem mond ellent annak lehetősége, hogy olyan kisvállalkozók, iparosok, alkalmazottak, akik elégedetlenek voltak saját, vagy lakókörnyezetük helyzetével, anyagi és kapcsolati tőkéjüket kihasználva léptek be egy olyan pillanatban a magyar politikai ver-senybe, amikor egy új, dinamikus szereplőnek szüksége volt olyanokra, akik révén helyi beágyazottságát kiépíthette. Egy közös képviselő, autómosó üzemeltető, vagy autószerelő ugyanolyan fontos szereplője egy kisváros, község életének, mint a körzeti orvos, vagy az iskola igazgatója. Kapcsolati hálójuk jelentős, anyagi lehetőségeik pedig sok esetben még jobbak is mint egy pedagógusnak, egészségügyi dolgozónak. 2010-re a baloldal meggyen-gülése új politikai teret nyitott nem csupán országosan, hanem a helyi politika színterén is olyan közéleti ambíciókkal rendelkező személyek számára, akik más szervezetekben
ad-dig nem juthattak szerephez sem a jobb-, sem a baloldalon. Ez a társadalmi réteg sikeresen kapcsolódott össze a felívelő szakaszban lévő Jobbikkal, és tette lehetővé azt a „szervezeti bummot”, ami 2008-tól egyre fokozódó mértékben jellemezte a pártot a 2010-es országgyű-lési választásig. A párt vezetői a következő ciklus során, a 2010-es kampány, valamint az azt követő helyi belharcok tapasztalatai alapján igyekeztek a legmegbízhatóbb, a professzioná-lisabb működés iránt nyitott személyek kiválasztásával stabilizálni pártjukat.
A 2014-es országgyűlési választás során számos olyan jelölt kapott ismét lehetőséget, akik 2010 őszén helyi politikai pozíciókat szereztek, azon keresztül erősítették kapcsolati hálójukat. A párt igyekezett politikai elitjét az Országgyűlésben tartani, ami lényegében meg is valósult 2014 tavaszán. Az országos és helyi intézményi politikai pozíciók révén folyamatban van egy új, stabil jobbikos politikusréteg kialakulása, amely más pártokhoz viszonyított alacsony életkora miatt hosszabb időn keresztül a magyar politikai élet meg-határozó szereplője maradhat.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Ablonczy Bálint (2012) Kié a vár? Heti Válasz, http://valasz.hu/itthon/kie-a-var-56653 Betz, Hans-Georg (1994) Radical Right-Wing Populism in Western Europe. New York: St.
Mar-tin‘s Press.
Bíró Nagy András – Róna Dániel (2011) Tudatos radikalizmus. A Jobbik útja a Parlament-be 2003-2010. In: Lánczi András (szerk.) Nemzet és radikalizmus. Egy új pártcsalád felemel-kedése. Budapest: Századvég Kiadó, 242-283.
Bíró Nagy András – Dúró József – Hajdú András – Róna Dániel (2011) Nemzet és radika-lizmus. In: Lánczi András (szerk.) Nemzet és radikaradika-lizmus. Egy új pártcsalád felemelkedése.
Budapest: Századvég Kiadó, 7-34.
de Lange, Sarah – Art, David (2011) Fortuyn versus Wilders: An Agency-Based Approach to Radical Right Party Buliding. West European Politics, Vol. 34, No. 6, 1229-1249.
Élő Anita (2010) A Jobbik fővárosa. Heti Válasz, http://valasz.hu/itthon/a-jobbik-fovaro-sa-32484?orderby=novekvo&numPerpage=50&hozzaszolas_oldal=0/
Enyedi Zsolt (2006) A befagyott felszín és ami alatta van. A 2006-os választás és a magyar pártrendszer. In: Karácsony Gergely (szerk.) A 2006-os Országgyűlési választások. elem-zések és adatok. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyarországi Központja Közhasznú Alapítvány, 204-228.
Enyedi Zsolt – Benoit, Kenneth (2011) Kritikus választás 2010. A magyar pártrendszer át-rendeződése a bal-jobb dimenzióban. In: Enyedi Zsolt – Szabó Andrea – Tardos Róbert (szerk.) Új képlet. Választások Magyarországon, 2010. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyarországi Központja Közhasznú Alapítvány, 17-42.
Givens, Terri E. (2004) The Radical Right Gender Gap. Comparative Political Studies, 37, 1:
30-54.
Givens, Terri E. (2005) Voting Radical Right in Western Europe. New York, Cambridge Uni-versity Press.
Gyömöre Máté (2008) A kiesők és a visszakerülők csoportjai a magyar országgyűlésben.
in: Ilonszki Gabriella szerk. Amatőr és hivatásos politikusok. Képviselők Magyarorszá-gon II. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 121-152.
Hajdú András (2014) A magyar radikális jobboldal képviselőinek két generációja. A MIÉP és a Jobbik parlamenti képviselőinek összehasonlítása. Politikatudományi Szemle, 23, 2:
59-86..
Ilonszki Gabriella (2009) Képviselők és képviselet Magyarországon a 19. és a 20. században.
Budapest: Akadémiai Kiadó.
Ilonszki Gabriella (2011) Képviseleti szerepek, politikai intézmények, képviseleti defi cit.
Két évtized változásai. In: Tardos Róbert – Enyedi Zsolt – Szabó Andrea (szerk.) Rész-vétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyarországi Köz-pontja Közhasznú Alapítvány, 267-290.
Ilonszki Gabriella – Kurtán Sándor (2011) Látszat és valóság. A 2010-ben megválasztott képviselők arculata. In: Enyedi Zsolt – Szabó Andrea – Tardos Róbert (szerk.) Új képlet.
A 2010-es választások Magyarországon. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyarországi Központja Közhasznú Alapítvány, 95-122.
Jeskó József – Bakó Judit – Tóth Zoltán (2012) Jobbik: Egy net-network párt természetrajza.
A radikális jobboldal webes hálózatai. Politikatudományi Szemle, 21, 1: 81-104.
Jobbik (2010a) Radikális változás. A Jobbik országgyűlési választási programja a nemzeti önren-delkezésért és a társadalmi igazságosságért.
Jobbik (2010b) A Jobbik nemzedék – dokumentumfi lm a Jobbikról. DVD
Karácsony Gergely – Róna Dániel (2010) A Jobbik titka. A szélsőjobb magyarországi meg-erősödésének lehetséges okairól. Politikatudományi Szemle, 19, 1: 94-123.
Kitschelt, Herbert (2007) Growth and Persistence of the Radical Right in Postindustrial Democracies: Advances and Challenges in Comparative Research. West European Poli-tics, 30, 5: 1176-1206.
Kitschelt, Herbert (1994) The Transformation of European Social Democracy. Cambridge:
Cambridge University Press.
Kitschelt, Herbert – McGann, Anthony J. (1995) The Radical Right in Western Europe. A Com-parative Analysis. Ann Arbor, University of Michigan Press.
Kovács András (2012) Torgyáni útra lépett a Jobbik. Magyar Nemzet, http://mno.hu/bel-fold/torgyani-utra-lepett-a-jobbik-1094930
Kovács István (2012) Bomlik a szélsőjobb Borsodban. Újabb tizenöt Jobbik-szervezet osz-lik fel. Magyar Narancs, http://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ujabb-tizenot-job-bik-szervezet-oszlik-fel-79950
Körösényi András – Tóth Csaba – Török Gábor (2007) A magyar politikai rendszer. Budapest:
Osiris Kiadó.
Kriesi, H. – Grande, E. – Lachat L. – Dolezal, M. – Bornschier, S. – Frey, T. (2006) Globali-zation and the Transformation of the National Political Space: Six European Countries Compared. European Journal of Political Research, 45, 6.: 921–956.
Lundell, Krister (2004) Determinants of Candidate Selection: The Degree of Centraliza-tion in Comparative Perspective. Party Politics, 10, 1: 25-47.
Machos Csilla (1999) A magyar pártok alapszabályai és szervezeti típusai. Politikatudomá-nyi Szemle, 8, 1: 23-66.
Magyar Nemzet (2010) Feljelenti Vonát a Jobbik volt kaposvári listavezetője. Magyar Nemzet, http://mno.hu/belfold/feljelenti_vonat_a_jobbik_volt_kaposvari_listavezeto-je-223990
Mikecz Dániel (2012) Új pártok, változó mozgalmak. A radikális jobboldali és az alternatív mozgalmak pártosodása. In: Boda Zsolt – Körösényi András (szerk.) Van irány? Trendek a magyar politikában. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 65-82.
Mudde, Cas (2007) Populist Radical Right Parties in Europe. Cambridge: Cambridge Uni-versity Press.
Mudde, Cas (2014) Fighting the system? Populist radical right parties and party system change. Party Politics, 20,. 2, 217-226.
Norris, Pippa. (2005) Radical Right: Voters and Parties in Electoral Market. Cambridge: Camb-ridge University Press.
Papp Zsófi a (2011) A választókerület helye a magyar parlamenti képviselők szerepfelfo-gásában. In: Tardos Róbert – Enyedi Zsolt – Szabó Andrea (szerk.) Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyarországi Központja Közhasz-nú Alapítvány, 291-312.
Róna Dániel – Sós Ildikó (2011) A térmodellen túl. Másodlagos preferenciák a 2010-es országgyűlési választáson. Politikatudományi Szemle, 20, 4, 113-140.
Róna Dániel – Sőrés Anett (2012) A kuruc.info nemzedék. Miért népszerű a Jobbik a fi a-talok között? In: Szabó Andrea (szerk.) Racionálisan lázadó hallgatók 2012. Apátia – Radi-kalizmus – Posztmaterializmus a magyar egyetemisták és főiskolások körében I. Szeged: Belve-dere Meridionale, 113-156.
Róna Dániel – Reich Jenő (2014) „Nemzetiek”, rendpártiak, első generációs értelmiségiek és közösségre vágynak. A Jobbik egyetemista-főiskolás támogatói. In: Szabó Andrea (szerk.) Racionálisan lázadó hallgatók II. Apátia – Radikalizmus – Posztmaterializmus a ma-gyar egyetemisták és főiskolások körében. Szeged: Belvedere Meridionale, 151-172.
Shomer, Yael (2014) What aff ects candidate selection processes? A cross-national exami-nation. Party Politics, 20, 4: 533-546.
Tóth Adrienn – Ilonszki Gabriella (2015) Pártok vagy választók? A női jelöltek esélyei az egyéni választókerületekben, 1998-2010. Politikatudományi Szemle, 24, 3: 27-50.
Tóth András – Grajczjár István (2011) Válság, radikalizálódás és az újjászületés ígérete: A Jobbik útja a Parlamentbe. In: Enyedi Zsolt – Szabó Andrea – Tardos Róbert (szerk.) Új
képlet. A 2010-es választások Magyarországon. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar-országi Központja Közhasznú Alapítvány, 57-92.
Tóth András – Grajczjár István (2012) A nemzeti radikalizmus. A jobboldali radikalizmus negyedik hulláma Magyarországon. In: Boda Zsolt – Körösényi András (szerk.) Van irány? Trendek a magyar politikában. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 83-108.
Tőkéczki László (2006) A Harmadik Út – a MIÉP és a Jobbik szövetsége. In: Kurtán Sán-dor – SánSán-dor Péter – Vass László (szerk.) Magyarország politikai évkönyve 2006. Budapest:
Demokrácia Kutatások Magyarországi Központja Alapítvány, 233-237.
Williams, Michelle Hale (2006) The Impact of Radical Right-Wing Parties in West European Democracies. New York: Palgrave Macmillan.
Zubor Zalán (2014) „Vona csak a Jobbik reklámarca” – Furcsa alapszervezet-megszűnések Szabolcsban. In: HVG, http://hvg.hu/itthon/20140619_Jobbik_Szabolcs_furcsasagok