Az egyes Békés megyei települések ínségbizottmányi iratanyaga tartalmilag kevésbé jelen-tős, irattípusait nézve viszont rendkívül sokszínű. Többnyire gazdasági iratokat (nyugták, számlák, utalványok, bizonyítványok etc.) tartalmaz, elvétve találunk kormányzati jellegűe-ket is (pl. ínségbizottmányi ülési jegyzőkönyv kivonata). Az iratok tökéletesen leképezik az ínségbizottmányoknak az ínség elhárítása érdekében tett intézkedéseit.
Általánosságban az egyik legfőbb kiadási tételt az egyes élelmiszerek, illetve a települé-sek ínségi konyháin főzött levesadagok képezték, amik jelentősen hozzájárultak az éhínség felszámolásához.
57 A Hon 1863. augusztus 4. 1.
58 A Hon 1863. augusztus 4. 1.
59 A Hon 1863. augusztus 5. 1.
A következő táblázat településenként tartalmaz erre vonatkozó adatokat:
település típus mennyiség fő időtartam
Szarvas leves 57 959 adag 57 959 1864. II. 1.–VI. 15.60
kenyér 767 adag 767 1863. IX.–1864. VI.61
Vésztő ételsör 2 450 adag320 adag 116 1864. IV. 27.–VII. 11.62 kenyér 37 169,5 font63 1 119 1864. I. 25.–VII. 11.64 Szeghalom ecetszalonna 181 icce8 font65 102 186466
Gyula kenyér 3 font/4 nap 680 1863. XI. 5.–1864. VI.67
leves 1 icce 170 1864. IV. 24.–VII.68
Békés kenyér 301 930 adag 18 126 1863. VIII.–1864. VII.69
Orosháza hús 1 778 font 2 065 1864. I. 20.–V. 14.70
kenyér 14 675 font 1 602 1864. V. 14.–VII. 11.71 leves 35 220 adag 35 220 1864. I. 12.–V. 31.72 Köröstarcsa gabona 5 160 adag 414 1863. IX.–1864. VII.73
A táblázatban feltüntetett kenyéradagok alapján megállapíthatjuk, hogy szinte minden ín-ségbizottmány nagy gondot fordított a lakosság kenyérrel való folyamatos ellátására.
Ezt támasztja alá a szarvasi ínségbizottmány és Pollák Károly szarvasi pékmester között 1863. augusztus 3-án létrejött kenyérsütési szerződés. A pékmesternek a bizottmány által
60 BéML IV. B. 255. 3. doboz. Szarvas ínségbizottmánya. 43/1864.
61 BéML IV. B. 255. 3. doboz. Szarvas ínségbizottmánya. 8/1864.
62 BéML IV. B. 255. 4. doboz. Vésztő ínségbizottmánya. 2/1864. E, Napló a süllyös és egyéb betegek számára naponta főzött ételek és sör kiosztásáról.
63 Súlymérték, 1 font átlagosan 0,4–0,6 kg volt. Bogdán 1991: 623.
64 BéML IV. B. 255. 4. doboz. Vésztő ínségbizottmánya. 2/1864. D, Napló a Vésztő községbeli mun-katehetetlenek számára kiosztott kenyérről.
65 Száraz űrmérték, 1 icce átlagosan 0,8–1,3 l és 0,6–1 kg közötti mennyiségnek feleltethető meg.
Bogdán 1991: 605.
66 BéML IV. B. 255. 4. doboz. Szeghalom ínségbizottmánya. 10/1864.
67 Scherer 1938: 152.
68 Scherer 1938: 152.
69 BéML IV. B. 255. 2. doboz. Békés ínségbizottmánya. Havi kimutatások a békési ínségbizottmány által kiosztott kenyérrészletekről (1863. augusztus–1864. július).
70 BéML IV. B. 255. 1. doboz. Orosháza ínségbizottmánya. Napló az ínségesek élelmezésére, ápolá-sára kiosztott cikkek kiadásáról. 1. füzet (1864).
71 BéML IV. B. 255. 1. doboz. Orosháza ínségbizottmánya. Napló az ínségesek élelmezésére, ápolá-sára kiosztott cikkek kiadásáról. 2. füzet (1864).
72 BéML IV. B. 255. 1. doboz. Orosháza ínségbizottmánya. Orosházán, az ínségi konyhán kiosztott levesrészletek jegyzéke (1864).
73 BéML IV. B. 255. 4. doboz. Köröstarcsa ínségbizottmánya. 24/1864.
rendelkezésére bocsátott különböző minőségű lisztek mázsájából74 meghatározott meny-nyiségű (130–180 font közötti) kenyeret kellett sütnie ahhoz, hogy fizetésül a liszt korpá-ját és 90 kr.-t vagy 1 Ft 20 kr.-t kapjon. A sütésért járó díjat a vállalkozó negyedévente, utólagosan kapta meg. A bármely gabonaféléből jól kisütött és megsózott kenyereket a megadott mennyiségben a városházára kellett szállítania. A következő adaghoz való ga-bonaféléket és a lisztet a saját költségén kellett a sütőházhoz vinnie. A szerződésben azt is rögzítették, hogy amennyiben rossz kenyeret süt, és ezt a bizottmánynak nem áll módjá-ban elfogadnia, akkor visszaadják neki, és kötelessége ugyanakkora mennyiségű jó ke-nyeret sütni. A szerződés kimondta továbbá, ha a vállalkozó nem lenne képes eleget tenni kötelezettségeinek, akkor az általa okozott károkat köteles megtéríteni a bizottmánynak – ennek biztosítására kezest kellett állítania. Pollák Károly kezese Pollák Emanuel lett.
A pékmester és az ínségbizottmány a kenyérsütési szerződést 1864 júniusának végéig kö-tötte, azonban a bizottmánynak lehetősége volt egy hónapos határidővel felmondania azt.
A szerződés bármely pontjának be nem tartása esetén a per útján történő döntésre és íté-lethozatalra a szarvasi járás szolgabíráját jelölték ki.75 Tudjuk, hogy az előző mondatok-ban vázolt esetek egyikére sem került sor, ugyanis a szarvasi ínségbizottmány 1864. má-jus 9-én tartott ülésének jegyzőkönyve arról tanúskodik, hogy Pollák Károly benyújtotta a harmadik negyedévről a kenyérsütési számlát. Pollák február–április hónapok alatt 300 mázsa lisztből sütött kenyeret, és 1 mázsa árát 90 kr.-ral számolva 270 Ft illette meg, amit Boros Pál pénztárnok fizetett ki neki az ínségi pénztárból.76
Gyulán – meghatározott árlejtési feltételekkel – pályázatot írtak ki a rendszeres ke-nyérsütés feladatának elvállalására. A felhívást 1863. október 12-én tudatták a gyulai és csabai lakosokkal. Október 18-án délelőtt fél 12-ig kellett írásban benyújtani a nyilvános árlejtéseket, amelyekhez minimum 1500 Ft értékű fekvő vagyon becsülevelet vagy 1200 Ft készpénzt kellett mellékelni. 1 font kenyér árát 6 Ft-ban jelölték meg. Az október 18-án ülésező bizottmányhoz három pályázat érkezett: Fraller József 5,95 kr.-t (1200 Ft kötbér-rel), Léderer Lajos 6,5 kr.-t (kötbér nélkül) és Wallfeich Bernát 6 kr.-t (1200 Ft kötbérrel) ajánlott. A gyulai bizottmány a legkevesebbet ajánló Fraller József gyulai sütőmesterrel kötött kenyérsütési szerződést. A vállalkozó kötelessége volt a bizottmány által meghatá-rozott mennyiségben „nagy korpábol tiszta, jól kisült egészséges, jó minöségü, kellöen sozott kenyeret 4 fontos czipokban sütni”. A sütést követő átadás meghatározott időkö-zökben történt, de Frallernek az átadás előtt 3 nappal készen kellett lennie a kívánt meny-nyiséggel, mert a bizottmány 3 naposnál fiatalabb kenyeret nem vett át. Az átvett kenye-rek után a bizottmány a hónap végén fizetett, de előleg formájában 600 Ft-ot kézbesített.
A szerződést 1863. november 1-től kezdődően 1864. június végéig, rögzített árral kötötték;
a megyei kormányzat október 28-án hagyta jóvá. A vállalkozás biztosítására – a szarvasi
74 Súlymérték, egy mázsa 49–73 kg között volt. Bogdán 1991: 624–625.
75 BéML IV. B. 255. 3. doboz. Szarvas ínségbizottmánya. 7/1863.
76 Vö. BéML IV. B. 255. 3. doboz. Szarvas ínségbizottmánya. 91. K. a./1864., A szarvasi ínségbizott-mány pénztári számadása (1863. augusztus–1864. július).
szerződéstől eltérően – itt nem kezest kellett állítania a vállalkozónak, hanem a bizott-mány minden vagyonát lekötötte, nyilvánosan betáblázták. E szerződés is kimondta, hogy amennyiben Fraller nem tenne eleget kötelességeinek, akkor a bizottmány a vállalkozó kárára bármilyen áron átadhatja másnak a lehetőséget.77