• Nem Talált Eredményt

SCHEDIUS LAJOS MINT NÉMET—MAGYAR KULTÜRKÖZVETÍTŐ

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "SCHEDIUS LAJOS MINT NÉMET—MAGYAR KULTÜRKÖZVETÍTŐ"

Copied!
122
0
0

Teljes szövegt

(1)

u n _______________________

f 6

NÉMET PHILOLOGI AI DOLGOZATOK

SZERKESZTIK: PETZ GEDEON, BLEYER JAKAB, SCHMIDT HENRIK ________________________________ LVI.__________________________

SCHEDIUS LAJOS MINT NÉMET—MAGYAR

KULTÜRKÖZVETÍTŐ

IRTA:

DOROMBY KAROLA

BUDAPEST, 1933

PFEIFER FERDINAND (ZEIDLER TESTVÉREK) NEMZETI KÖNYVKERESKEDÉSE.

(2)

(Von den in ungarischer Sprache verfassten und mit je einem deutschen Aus­

zug versehenen Arbeiten zur deutschen Philologie sind bis jetzt folgende Hefte erschienen:)

I. Thienemann Tivadar: Német és magyar nyelvújító törekvések.

(Bestrebungen auf dem Gebiete der deutschen und ungarischen Sprachreform.) 1912. ... ... 1*50 P II. Csáki Richárd: Honterus János német iratai forráskritikai és nyel­

vészeti szempontból. (Quellenkritische und sprachliche Untersuchung der deutschen Schriften des Johannes Honterus.) 1912... 1.50 P III. Dr. Hajek Egon: Az erdélyi szász regényirodalom a XIX. század közeoén. (Der siebenb.-sächsische Roman um die Mitte des 19.

Jahrhunderts.l 1913. ... ... . ... 2.50 P IV. Roth Alfred: Tanulmányok (az erdélyi szász) Roth Dánielről. I. Roth Dániel élete. II. Roth Dániel regényeinek és novelláinak forrásai.

íStudien über (den siebenb.-sächsischen Romanschriftsteller) Daniel Roth: 1. Das Leben Daniel Roths; 2. Die Quellen der Romane und Novellen Daniel Roths.) 1913... 3.— P V. Dr. Huss Richárd: Az erdélyi szász nvelvjárástanulmánvozás mai

állása. (Der heutige Stand der siebenbürgisch-sächsischen Sprachfor­

schung.) 1913. ... ... 2.— P VI. Hollítzer Gyula: Liszt Ferenc és a weimari irodalmi élet. (Franz

Liszt und das literarische Leben in Weimar.) 1913...3.— P VII. Schwarz Frigyes: A soproni hienc gyermekdal. (Das Kinderlied der

Hienzen in Scpron-Oedenburg ) 1913...4.— P VIII. Szentirmay Gizella: Mörike Eduard ,,Maler Nolten“ című regénye.

(Ed. Mörikes -.Maler Nolten“.) 1913... 2.— P IX. Czinkotszky Jenő: Oswald újbányái iegvző német verses elbeszélése

a XIV. századból. (Die deutsche Verserzählung Oswalds des Schreibers aus Uibánvr-Königsberg in Ungarn aus dem 14. Jahrh.) 1914. 2.50 P X. Schwartz Elemér: A rábalapincsközi (délbajor) nyelvjárás hangtana.

(Lautlehre der ísüdbaveríschen) Mundart zwischen der Raab u. Lafni7 in Westungarn.) 1914... ... ... 3.50 P XI. Trócsánvi Dezső: Humboldt Vilmos nyelvbölcsészete. (W. von Hum­

boldts Sprachphilosophie.) 1914. ... ... 2.— P XII. Kádár Jolán: A budai és pesti német színészet története 1812-ig.

Függelékül a budai és pesti német színházak műsora 1783— 1812.

(Geschichte der Ofner und Pester deutschen Theater bis 1812. Als Anhang das Repertoire der Ofner und Pester deutschen Theater 1783—1812.1 1914... 3— P XIII. Moór Elemér: A Toldi-monda és német kapcsolatai. (Die (unga­

rische) Toldi-Sage und ihre Zusammenhänge mit der deutschen Sage.) 1914. ... 2— P XIV. Koszó János: Fessler Tgnác Aurél élete és szénirodalmi működése

llgnaz Aurel Fesslers Leben und schöngeistiges Wirken.) 1915. 2.50 P XV. Mornau József: A szeghegvi német (rajnai franki nyelvjárás hang­

tana. ÍLautlehre der deutschen (rheinfränkischen) Mundart von S^eg- hegv (Kom. Bácsi) 1915... 2.50 P XVI. Hollaender Rózsi: Dérv Julianna (1864—1899.) élete és költészete.

(Julianna Dérv’s Leben und Dichten. 1864—1899.) 1915... 2.— P XVII. Zuber Marianne: A hazai németnyelvű folyóiratok története 1810-ig.

(Geschichte der ungarländischen deutschen Zeitschriften bis 1810) 1915. ... 3,— P XVIII. Happ József: Béb község német (középbajor) nyelvjárásának hang­

tana. TLautlebre der deutschen (mittelbayerischen) Mundart der G e­

meinde Béb (Kom. Veszprém.) 1915. ... 3.— P XIX. Dr. Weber Arthur: A szenesi nyelvjárástanulmányozás története.

(Geschichte der Zipser Dialektforschung.) 1916...1.50 P XX. Várady Imre: Gellért hazánkban. (Gellert in Ungarn.) 1917. ... 3.— P XXI. Pausz Gabriella: Nemes Artner Mária Terézia (1772—1829) és írói

köre. (Marie Therese von Artner (1772—1829) und ihr literarische^

Kreis.) 1917. ... 3.50 P

(3)

SZERKESZTIK: PETZ GEDEON, BLEYER JAKAB, SCHMIDT HENRIK L VI.

SCHEDIUS LAJOS MINT N ÉM ET- MAGYAR

KULTŰRKÖZVETÍTŐ

IRTA:

DOROMBY KAROLA

BUDAPEST, 1933

PFEIFER FERDINAND (ZEIDLER TESTVÉREK) NEMZETI KÖNYVKERESKEDÉSE.

(4)

M. T. AKAD. KÖNYVTÁRA

N ö v ed ék o & p ló

Iß S S .

3 0 2 0

,

_____

DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCS

(5)

ÉS TANULÓÉVEI.

Schedius Lajos m ár családi hagyom ányként k a p ta örök­

ségbe a m agasabb szellemi érdeklődést és a k u ltú ra iránti fo­

gékonyságot őseitől, kik polgári szárm azású, szellemi pályán m űködő emberek voltak. A családi hagyom ány Schede-Me- lissus Pált, a neves heidelbergi hum anistát tarto tta első kim a­

gasló elődjének.1 Ezt a feltevést természetesen nehéz igazolni, annyit azonban m indenesetre valószínűvé tesz, hogy a Sche­

dius család a XVI. század folyam án vagy a XVII. század ele­

jén telepedett be hazánkba. Pozsony megyében csakham ar több viselője is volt a Schedius névnek, kik valam ennyien a német polgárság m űveltebb, értelmiségi pályán m űködő ré­

széhez tarto tta k . A Schedius halálakor m egjelent emléksorok, m elyek a Melissussal való rokonságot is említik, Schedius G yörgy és Illés nevű régiségbúvárokról is szólnak.

I lső kim utatható őse Schedius K ristóf modori ág. ev. lel­

kész,1 2 aki 1660-ban I. Lipóttól nemesi címet kapott. Azonban m ár 1674-ben m enekülnie kellett, m ert a pozsonyi vértörvény­

szék. mely 730 protestáns egyházi férfiú t idéztetett meg. m int a W esselényi-féle összeesküvés résztvevőit, őt is gyanúsítot­

ta.3 A vádlottak legnagyobb részével együtt Schedius Kristóf is a láírta azt a reverzálist, mely az országból való kiköltözés­

re kötelezte, s így családjával egy ideig különböző országok­

ban tartózkodott. Volt Boroszlóban, m ajd Bojanovban (Len­

gyelország) ahol borkereskedéssel foglalkozott, 1676-ban pe­

riig a jénai egyetemre iratkozott be a téli félévre. Később is-

1 1. Emlékszavak néhai id. Schedius Lajos halotti tiszteletére. Pest, 1848. 2. 1.

2 1. Szinnyei József: Magyar Írók élete és munkái. XII. 336. h.

3 Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. Sá­

rospatak, 1874. 156. 1.

(6)

mét haza térhetett és Modorban (Pozsony megye) visszavo­

nu lt életet élt haláláig. U tódai továbbra is Pozsony megye te­

rületén éltek, ezt bizonyítja az 1754—55. évi országos nemesi összeírás,4 mely több Schediusról, köztük egy K ristóf nevű­

ről is tesz említést. Schedius K ristóf később Győrbe költözött s itt m int városi szenátor általános tekintélynek örvendett.5 1783-ban az ev. gyülekezet viceinspektorává választották meg s m int ilyen József császárnál is volt kihallgatáson az ev.

templom szám ára vásárlandó telek ügyében. Schedius Kris­

tófnak és feleségének P lank K atalinnak az 1784-i győri váro­

si összeírás szerint négy gyerm eke volt: Kristóf, Ferdinánd, Lajos és Klára, ezek közül Kristóf, G yőr várm egyei levéltá­

ros és Lajos tettek nagyobb hírnévre szert.

Schedius Lajos János 1768. december 20-án született G yőrött.6 Jám bor szellem és józan polgári gondolkodás jelle­

mezték környezetét, m elybe beleszületett. A kor szellemi irá ­ nya a felvilágosodás, vallási téren a pietizm us határozták meg a győri protestáns kispolgárok életét, mely semmiben sem különbözött a többi nyugatm agyarországi, nagyrészt német a jk ú város lakosságának életétől. Csak egy dologban tű n t ki Győr ezek közül, u. i. m ár ekkor nagyszám ú m agyar lakosa volt7 s így Schediusnak (mint később m aga is említi) m ár gyerm ekkorában egyenlő m értékben volt alkalm a a m a­

gyar és német nyelv elsajátítására. Környezetének igazi a n y a ­ nyelve és szelleme azonban teljesen német volt, m int ezt ne­

veltetésének későbbi irány a is m u tatja. A helytartótanácshoz intézett kérvényében m aga m ondja, hogy több alkalm a volt a német beszédre, m int a m agyarra: „ . . . e g o Jaurino oriun­

dus, ubi hungaricae atque germ anicae linguae usus p ariter hucdum vigebat, utriusque etiam linguae notitia a prim a iuventute im butus sum; quamvis ab aliquot inde annis mihi

4 Dr. Iléssy János: Az 1754—55. országos 'nemesi összeírás. Buda­

pest, 1902. 84. 1.

6 A következő, győri anyakönyvekből származó adatok Thold Dezső alezredes úr szives közlései.

6 Szinnyei i. m. XII. 356. k.

7 Győr életéről 1. Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszak­

ban. Győr, 1928.

(7)

m aior semper aderat occasio teutonicum excolere sermo­

nem.“8 *

Schedius első neveltetéséről fellengzős szavakkal emlé­

kezik meg K anya Pál, a pesti evangélikus tanoda tan á ra a Schedius halála u tán tarto tt gyászünnepségen: „Unter der sanften Leitung der trefflichen M utter m it seinen zwei älte­

ren B rüdern und einer Schwester bis in sein dreizehntes Jahr im väterlichen Hause von ausgezeichneten Lehrern u nterrich­

tet und besonders an H and des berühm ten Professors des Pressburger Lyceums Johann Gross schon im V aterhause den hum anistischen Studien im edelsten Sinne des W ortes gewon­

nen . . . “ ' Ennek látszólag ellentmond egy m ásik kortársá­

nak. K ertbenynek n yilatkozata.10 11 Szerinte Schedius szegény koldusdiák volt, aki jószivű embereknél k ap ott szállást, ellá­

tást és m ár korán tanítással kellett fen n tartania magát. Ez azonban valószínűleg későbbi éveire vonatkozik.

Az első iskolai oktatást Pozsonyban nyerte a m ár em lí­

tett Gross János és Sábel István rektor, illetőleg konrektorsá- ga alatt. A pozsonyi liceum Bél M átyás működése óta egyike volt a felvilágosodás főcsatornáinak M agyarország felé, ahol különösen a földrajzi és történelmi tanulm ányok művelésére fordítottak nagy gondot.11 Schedius csak az alsó osztályokat végezte itt, azonban kétségtelen, hogy az iskola hagyományos szelleme m ár ekkor hatott rá. Két ifjú k o ri költem énye elárul­

ja. hogy a kitüntetettebb élénk eszű tanulók közé tartozott, aki ünnepélyes alkalm akkor saját költeményével köszöntöt­

te fel az igazgatót.1*

A m agasabb osztályokat m ár a régi híres soproni gim ná­

zium ban végezte, melyet éppen abban az időben fejlesztettek ki liceummá. Az iskola ekkor akadém iai rangot kapott, tan-

8 1. O(rszágos) L(evéltár), Helytartótanács (Helytt.) Lit. pol. 1791. £.

3. p. 170.

!l Emlékszavak, u. o.

10 Kertbeny K. M.: Silhouetten und Reliquien. Prag. 1863. 92. 1.

11 1. Szekfű Gyula: Magyar történet. VI. A tizennyolcadik század.

Budapest, é. n. 331. 1.

,s Der dankbare Jüngling. Pressburg, 1782., és Ode an Stephan Sa­

bel verdienstvollen Conrektor der ev. Schule zu Pressburg. 1783. A pesti könyvtárakban nem találhatók.

(8)

terve 1785-ben készült el.18 A gimnázium két felső osztályá­

ból három évfolyam ú líceumot szerveztek, m elyben külön szaktanára volt a filozófiának, teológiának és jogtudom ány­

nak. W ietoris Jonatán rektor m ellett a huszonhét éves Schw artner M árton13 14 15 konrektor volt az iskola éltető lelke, aki akkor jö tt haza a göttingai egyetemről és töretlen lelkesedés­

sel fogott m unkához, hogy az iskolát a külföldiek színvonalá­

ra emelje. Kiváló segítőtársa volt ebben R akw itz Károly lel­

kész, aki a görög auktorokat és az újszövetséget m agyarázta nagy sikerrel. Schw artner személyében az akkor meginduló neohumanizm us szelleme vonult be a soproni főiskolába.

W inckelmann, Gesner, Heyne működése u j u tak a t m utatott a klasszika-filologusoknak.10 A klasszikus oktatás célját m ár nem az antik irodalom form áinak begyakorlásában, hanem az esztétikai Ízlésnek és az öntevékenységnek fejlesztésében lát­

ták. Az ókori irodalommal való foglalkozás nem m erül ki töb ­ bé száraz szövegkritikában és adatgyűjtésben, hanem átfogó képet ak a rn a k nyerni a klasszikus műveltség egész területé­

ről. A segédtudom ányok egész sora vonul be a klasszika-filo­

lógia arzenáljába ennek a célnak a szolgálatában, m elyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ókorral foglalkozó tudo­

m ány m indinkább elveszti egyoldalúságát és a jelen szám á­

ra is eleven kulturprogram m ot tu d adni. Ennek az irán yn ak egyik előharcosa és egyben terjesztője H eyne göttingai pro­

fesszor,16 akinek szem inárium ából kikerülő lelkes tanárok Poroszországban rövidesen m egvalósították m esterük tervét.

A göttingai egyetemen tanuló protestáns teológusok révén hazánkba is csakham ar eljutott ez az áram lat, úgyhogy á lta ­ lános jelenség ebben az időben a protestáns iskolák neohuma-

13 1. Payr Sándor: Negyedfélszázados főiskola Sopronban. Sopron, 1907.

14 Életét 1. Lukcsics Pál: Schwartner Márton élete és tudományos jelentősége. Veszprém, 1914.

15 1. Friedrich Paulsen: Geschichte des gelehrten Unterrichtes auf den deutschen Schulen und Universitäten vom Ausgang des Mittelalters bis zur Gegenwart. Leipzig, I. 1896. II. 1897., II. 189—208. 1.

16 Heyne Keresztély Gottlob. Életrajzát L Bursiantól ADB. XII. k.

375.-78. 1.

(9)

rusztikus irán yú átszervezése.17 18 N áluk ez annál könnyebb volt, mivel nem voltak a felvilágosodás szellemében készült utilitarisztikus Ratio Educationishoz kötve, hanem tanszabad­

ságot élveztek.

Schw artner hatása alatt a soproni liceum csakham ar a legjobb nevű intézetek sorába emelkedett. Kis János, ki szin­

tén ott tanult, büszkén emlékezik meg az iskola e virágkorá­

ról és a kiváló Schw artner-ról:lb „Ő a soproni tudományos égen rendkívüli csillagzat gyanánt tiinék fel s oly fényt ter- jeszte reá, m ilyen ra jta előbb még soha nem tündökölt

1786-ban 27 éves korában jővén Sopronba s 1788 m árciusban neveztetvén ki pesti professzorrá, ezen 20 hónap a la tt ta n ít­

ványai nagyobb részébe ú j lelket plán tála s^az iskolába ú j és jobb tanítási m ódszert hoza divatba. Különösen a régi klasszi­

kusok iránt, kiket addig a tanulók helytelen m agyarázás m iatt igen kevésre becsültek, részint helyes és célszerű m a­

gyarázás; részint szívre ható m agasztalás által m inden jobb érzésűekben tiszteletet gerjeszte. Azon elvet, hogy a gymna- sium ban a tudvágy ébresztése és táplálása még az esmere- tek terjesztésénél is főbb dolog, senki m élyebb meggyőződés­

sel nem hihette, m int ő, s azért kevés leckéket ta rta e végre adott s villámsebességgel ható rövid intések és útm utatások nélkül.“ Kis János szerint még a göttingai egyetem előadásai sem voltak Schw artner leckéinél különbek: „Schw artner Ho- rátiust és Virgilt, Rakw iz Homér Tliását és János Evangéliu­

m át úgy m agyarázták s világosították, hogy sem Göttingá- ban Heyne és Eichhorn, sem Jenában Griesbach és Schütz efféle leckéit nem hallgattam sem több gyönyörrel, sem n a­

gyobb haszonnal.“19

Schw artner újító módszere és szelleme m ellett a rektor Wietoris Jonatán inkább a régi iskolamester típ u sát képvisel­

te. Azonban hibái m ellett nem lekicsinylendők érdemei sem, m elyeket Kis János is elismer: „Mi oskolai dolgait illeti, ta n í­

tását esmereteinek gondosabb elrendezése s célerányosabban

17 1. Kornis Gyula: A magyar művelődés eszményei. Budapest, 1927.

I. 349. 1. kk.

18 Kis János: Emlékezései életéből. Bp. 1890. 59. 1.

19 u. o.

(10)

intézése által hasznosabbá tehette volna, m ert mélységre, rendszerességre, jó Ízlésű előadásra kelleténél kevesebb gon­

dot fordíta. M indazáltal másfelől hallgatóival oktatását csak­

ugyan nem un atá meg. M inden leczkéit könnyen s fáradság nélkül m egérthetőkké tu d á tenni, g y ak ran életéből s tap asz­

talásaiból vett történetecskéket s egyéb mellékleges kicsava­

rodásokat is szőtt közékbe, de a figyelmező s eszesebb ta n ít­

vány azokból is, kivált emberism eretre, uralkodó balvéleke­

désektől s babonáktól m enekvésre nézve sokat tanulhata. T a­

nítványait, különösen a nag yobbakat felette szerété.“20 Az iskolai tanításon kívül igen jelentős hatása volt a sop­

roni diákokra annak a sok német és francia könyvnek, me­

lyet W ietoris és Schw artner jóvoltából m egismerhettek.

Főleg a felvilágosodás Íróit olvasták: Yoltairet, Rous- seaut, Montesqieut. H elvétiust, a felvilágosodás szellemében újonnan értékelt Macchiavellit, Goldschmithet és ezeknek h a ­ tása alatt tömegesen keresték fel a németországi egyeteme­

ket.

Schedins tehát m ár a soproni líceum ban közvetlen érin t­

kezésbe ju to tt a német szellemi élettel, s így természetes, hogy súlyos anyagi nehézségek ellenére mégis keresztül vitte, hogy egyetemi tanulm ányait Ném etországban végezze.

Soproni diákéveinek is m arad t emléke egy ünnepi óda alak jáb an : D em Herrn Jonathan Wietoris, Rector und Pro­

fessor am ev. G im nasium zu Oedenburg. 1787. A költem ény egyesíti m agában a barokk dagályos stílust, a képek halm o­

zását, a felvilágosodás tudásvágyával és a kezdődő ú j hum a­

nizmus egyéniség-kultuszával. A tan á r a költem ény szerint:

„Der Weise, der mit Seherm uth durch das schw erzuenthül­

lende Gew and der strahlenden W ahrheit durchdringt und den Jüngling einem Engel gleich dorthin locket, wo grünen­

de Palm en w ehn.“ Legfőbb jótette azonban az egyéniség ki- fejlesztése:

..Ist das nicht himmlische Wohltat Denn, dessen wichtiger Zweck Des unsterblichen Ich’s Hoher Vollkommenheiten Entwicklung ist?“

20 u. o. 55. 1.

(11)

Hogy hogyan ju to tt ki Schedius G öttingába, hogy mi vit­

te őt elsősorban oda, azt nehéz m egállapítani. M ária Terézia rendelete folytán csak a protestáns teológusok kereshették fel a külföldi egyetemeket, mivel itthon nem volt megfelelő fő­

iskola szám ukra.21 A káros eszmék beszivárgásától való féle­

lem még ezt az engedm ényt is gyakran m egvonta tőlük. Való­

színű, hogy igen sokan m entek ki m int teológusok, csakhogy az engedm ényt élvezhessék, azonban tan ulm án yaik nak oda­

kint teljesen olyan irán y t szabtak, ami érdeklődésüknek leg­

jobban megfelelt. Ezt az egyetemek akkori berendezése is elősegítette, m ert ha valaki a teológiai fak u ltásra iratkozott be, ez korántsem jelentette azt, hogy a lelkészi p álya lebeg végső célként előtte. Ugyanis az összes egyetemi tanulm á­

nyokra előkészítő bölcsészeti fakultáson kívül a jogi és teo­

lógiai k ar volt az egyetemeken a legtekintélyesebb és legláto­

gatottabb. 2 Aki nem készült kim ondottan jogi pályára, h a ­ nem m agasabb, sokoldalú m űveltségre a k a rt szert tenni, ezt legjobban a teológián szerezhette meg. Schedius is valószínű­

leg Schw artner h atása alatt m ent ki és tervei között elsősor­

ban a hum ánus műveltség és a felvilágosodás megismerése, m ajd később ennek itthon terjesztése szerepelt, és nem a lel­

készi hivatás.

A nyagilag valam i jótevője, az egyházközség vagy a kol­

légium segíthette, m int azt Kis János is elbeszéli m agáról és szegény tanulótársairól. 1788-ban iratkozott be a göttingai egyetemre, mely akkor virágzásának tetőpontján állott.

Az egyetemet 1734-ben alap ították azzal a céllal, hogy a teljesen pietista hallei egyetemmel szemben a szabad k utatás és a tanszabadság székhelye legyen.23 Elsősorban az újonnan feltörekvő állam- és történettudom ányt ak a rták itt művelni, s így m int legfiatalabb, egyúttal a legmodernebb szellemű egyetem is lett a Georgia Augusta, m elynek m ár kezdettől német volt a tanítási nyelve. A felvilágosodás szellemében legszükségesebbnek tarto tt állam tudom ányi, statisztikai, jogi és politikai ism eretek elsősorban a közpályákra készülő, elő­

kelő szárm azású tanulóifjúságot vonzották G öttingába; fiatal

21 Kom is i. m. II. 350. 1.

2Í Paulsen i. m. II. 127. 1.

28 Paulsen i. m. II. 9.—14. 1.

(12)

hercegek és grófok nagy szám ban szerepeltek a hallgatóság soraiban, s így az egyetem ham arosan az előkelő és költséges főiskolák sorába emelkedett. Az arisztokraták m ellett főleg a külföldiek keresték fel nagy számban, kik itt tájékozódhat­

tak legjobban a német állam i és szellemi élet legújabb állapo­

táról. M agyar diákok is G öttingát keresték fel Jéna m ellett legsűrűbben.

Az égvetemnek az ú j irányokhoz könnyen alkalm azkodó szellemét m u ta tja az is, hogy az ide meghívott professzorok egyénisége csakham ar ú j színt v itt a k u tatásb a és így az egye­

tem a neohum anizm us legerősebb várává fejlődött.24 Ez az új irány a felvilágosodás m echanisztikus világm agyarázatával Aés u tilitarista szellemével szemben felismeri a történelem ben ható organikus, sokszor irracionális erőket és értékelésében nem a hasznosságot, hanem a belső értéket veszi figyelembe.

Ideálja tehát a harm onikusan kifejlesztett egyéniség, amelyet legtökéletesebben a görögök kalok ag athiájában lát m egvaló­

sulva. azért fordul érdeklődése az antik világ felé. H erder és W inckelm ann úttörő m u n k ája m ellett a klasszika-filológusok között Gesner János M átyás25 volt az első, aki ú j célt tűzött ki a klasszikus tanulm ányoknak: az antik szellemi élet meg­

ragadását és ú j értékelését. Ő alap íto tta a hires filológiai sze­

m inárium ot, mely később 1763-tól utóda, H eyne Keresztély G ottlob25 alatt a virágzás tetőp o ntjára ju to tt és világhírre tett szert.

A még sok tekintetben polihisztor Gesnerrel / szemben Heyne m ár szakember, emellett igazi hum anista, aki az ókor szellemét költőileg is m egragadta. A XVIII. század második felében elismert vezetője a németországi klasszikus filológu­

soknak. Óriási hatása az egyetemről indult ki. ahol előadá­

sait, m elyeket az akkori szokás szerint nagyrészt m int „Pri- vatvorlesung“-okat saját tanterm ében, a lakásán tartott, 80—

100-an hallgatták egyszerre, ami az akkori viszonyok között igen nagy szám. Előadásai a két ókori nép egész kultúréletére kiterjedtek s így hallgatóit négy szemeszter tartam a alatt tel­

jesen m egismertette az an tik szellemmel, irodalommal és régi-

84 u. o. 189—208. 1.

26 u. o. II. 15—28. 1.

26 u. o. II. 54—42. 1.

(13)

ségtudom ánnyal. Az elméleti tan ítást a szem inárium ban ta r­

tott gyakorlatok egészítették ki. Tehetségesebb hallgatóit sze­

rette saját tudományos m u nk ájáb a is bevonni, egyes aukto­

rok m űveinek m agyarázata és önálló tanulm ányok készítése azonban m indenkire kötelező volt. A göttingai m agyar diá­

kok kezdettől fogva élénken résztvettek a szem inárium i m un­

kában. H eyne maga említi Pindaros kiadásának előszavában, hogy két m agyar diák, — az egyik P auer Frigyes Pozsony­

ból — hathatósan segédkezett neki a szövegkritikában.27 * 29 Hogy jSchedius is kom olyan dolgozó tagja volt Heyne szem inárium ának, azt későbbi b a rá ti levelezése is elárulja volt tanárával. A klasszikus auktorok kiadásában is valószí­

nűleg tevékeny részt vehetett, m ert hazatérése u tán első pesti éveiben még élénken érdeklődik egy göttingai kollegájához, Meyerhez intézett leveleiben Heyne Hom eros-kiadása és M it­

scherlich H oratius-kiadásának m unkálatai iránt.22 Schedius göttingiai filológiai tanulm ányairól pontos adatok állanak ren­

delkezésünkre az esztétikai k ated ra elnyeréséért beadott fo­

lyam odványában, melyhez Heyne nagyon meleghangú bizo­

ny ítv án yát is mellékelte.2' Részletesen felsorolja itt a görög és római irodalom történet és régiségtan köréből hallgatott előadásokat, különösen kiemelve a m űvészettörténetet, m ely­

nek megértése annál is könnyebb volt szám ára, mivel a fes­

tészetben maga is jártas. Heyne, m int egyik legkedvesebb ta ­ nítványát em líti: „Schedium ornatissim um iuvenem .. .. am ­ plexus sum singulari amore et studio; inter fam iliares habui, quorum studia ex tra ordinem regerem, ad lectiones et exerci­

tationes Sem inarii philologici admisi habuique auditorem in loto fere litterarum hum aniorum am b itu “ etc. Végül kiemeli, hogy a bizonyítványt „libenter“ állította ki, mig más h a ­ sonló okm ányoknál a hivatalos befejezés: „rogatus haec scripsi“ szokásos.

De nemcsak hum anisztikus műveltségét köszönhette Schedius és vele együtt sok m agyar diák Heynének, hanem

27 Heyne: Pindari Carmina. Göttingae, 1773.

23 Meyer válasza, mely főleg helyi apróságokat tartalmaz, a M. T.

Akadémia levéltárában: Magy. Trod. Lev. 4. r. 154.

29 O. L„ Helytt. Lit. pol. 1791. f. 3. p. 130.

(14)

legtöbbjüknek későbbi p ály ájára, a tanítói vagy tanári h i­

vatásra való kiképzést is. H eyne nagyon jól tudta, hogy új elveit csak ilyen szellemben dolgozó középiskolai tanárok m unkája által valósíthatja meg, azért még az ú j porosz kö­

zépiskolai tan terv megszerkesztése (1798) előtt a leendő ta n á ­ rok alapos kiképzését tarto tta legfőbb feladatának. T an ítv á­

nyai m int a porosz iskolák rektorai és tan á rai valóban el is érték, hogy a neohum anizm us szelleme olyan mély gyökeret vert a német gim názium okban, hogy az ott még ma is közis­

mert és elevenen ható erő.

Nagyon természetes, hogy Heyne m agyar tan ítv á n y a i is ezekkel az eszményekkel eltelve jö ttek haza és legtöbbjük is­

kolaszervező m u nkájáb an félreism erhetetlen H eyne hatása.

Genersich Keresztély késm árki, Kis János, és Schw artner sop­

roni. Barcafalvi Szabó D ávid p ataki, Liedem ann M árton lőcsei, Budai Ézsaiás debreceni tan ár és nem utolsó sorban Schedius tevékenységén a pesti evangélikus népiskola és gimnázium alapítása és később az egyetemen a tanárképzésre irányuló m unkálatok körül észrevehető ez a reform törekvés.50

Heyne m ellett Eichhorn János G ottfried,30 31 a keleti nyel­

vek tan ára volt a göttingai tudom ányos világ egyik legkim a­

gaslóbb egyénisége. M unkássága a tudom ány széles területé­

re terjedt ki. ami a modern tudom ánynak ebben az erősen fel­

lendülő, de még kezdeti stádium ában természetes is volt. A Ke­

let tanulm ányozásából kiindulva később a szentirásm agyará- zatra adta m agát és a szent könyveket a felvilágosodás szelle­

mében irodalmi és kultú rtö rtén eti szempontból m éltatta. Mint a racionalista bibliam agyarázat egyik előharcosa nagy érde­

meket szerzett a szent könyvek filológiai k ritik á ja terén. Ké t sőbb általános kultúrtörtén etet irt, m elynek m unkálataiba Schediust is be a k a rta vonni.

Már ennek a két tan á rn ak m űködése m utatja a göttingai diákok tanulm ány ainak irán y át és terjedelm ét. Alapos és sok­

oldalú hum anisztikus m űveltségre tehettek itt szert, kiegé­

szítve teológiai és történelm i ismeretekkel, úgyhogy h azatér­

ve a legkülönbözőbb pályákon helyezkedhettek el. A m ai ér-

30 Kornis i. m. II. 244. 1. kk.

31 Életrajzát 1. Siegfriedtől: ADB. V. k. 731—37. 1.

(15)

telemben vett szakem ber a legnagyobb ritkaságok közé tarto ­ zott.

Schedius is, bár teológus volt, elsősorban Heyne hum a­

nisztikus kollégium aiban és gyakorlataiban vett részt, mint azt később az esztétikai tanszék elnyeréséért beadott kérvé­

nye és H eyne mellékelt bizonyítványa is m u ta tjá k .32 Azon­

kívül természetesen a m agyar történelem is erősen érdekelte.

A hazai német értelmiség körében m ár Bél M átyás működése felébresztette az érdeklődést a történelm i k u tatás iránt, mely a XV11. század vége óta széleskörű, szigorú forrástanulm á­

nyokat követelt meg m űvelőitől.83 A m agyar történelem re vo­

natkozólag azonban G öttingában kevés útm utatást kapott, azért itthoni tanárához, Schw artnerhez fordult tanácsért.

Egyik levelében m agyarvonatkozású pecsét felfedezéséről tesz említést, ami szintén a G öttingában tanuló hazai ifjúság hazaszeretetéről tesz tanúságot, mely állandóan kereste a m a­

gyar vonatkozásokat és kapcsolatokat, hogy ezek feltárásá­

val később itthon használjon. Schw artner válaszában a felvi­

lágosodott tudós egész elégedetlensége ju t kifejezésre a hazai tudom ányos élet h átram aradottsága és a jav ulásra való cse­

kély rem ény m iatt: „In Göttingen werden Sie es in der unga­

rischen Geschichte schwerlich weit bringen, Sie m üssten nur durch hartnäckigsten Fleiss sich selbst die Bahn brechen, und am Ende dürften Sie mit Ihrer Arbeit und der ungari­

schen Geschichte selbst unzufrieden seyn, weil in derselben noch unglaublich viele Lücken sind, welche auszufüllen noch kein Buch gedruckt ist. So gross in U ngarn gegenwärtig die Denk- und Pressfreyheit ü b erh au pt ist, so sehr ist dieselbe eingeschränkt in Rücksicht au f Geschichte und Staats-Recht.

Man läuft zu leicht G efahr den Patriotism us oder den Hof zu beleidigen. Doch muss ich es zur Ehre des W iener Hofs gestehen, dass unter seinen Leistungen die W iener Censur insonders auch in diesem Fach sehr tolerant ist. Die Geschich­

te Ungarns ist noch sehr mager, sie hat, wie Sie selbst wissen,

,s O. L. H ely tt Lit. pol. 1791. f. 3. p. 130.

,s 1. Koszó János: Fessler Ignác Aurél a regény és történetíró. Bp 1923. NPhD. XXX. 15. 1. kk.

(16)

allerdings viel fü r den Ungarn, aber zu wenig Reize fü r den D eutschen.“34

M agyar történeti búvárkodásairól nem is m aradt fenn semmiféle nyom, ellenben többi tanulm ányaiban valószínű­

leg m indenütt különös figyelemmel volt a m agyar vonatko­

zású kérdésekre. Ezt m u tatja a m ár em lített kérvényhez m el­

lékletül beadott, tíz fejezetből álló értekezés, valószínűleg szem inárium i dolgozat, mely a T raján us oszlopán levő dom­

borm űvek tárg y á t és idejét a k a rja m egállapítani a vallástör­

ténet, num izm atika és egyéb történeti segédtudom ányok a la p ­ já n .35 Címe Com mentatio de énoyfi expeditionis secundae contra Dacos in Columna Traiani Auctore Ludovico Schedio Jaurino Hungaro.

Schedius csak a kérdésnek az eddigi kutatások alapján vitás részleteivel foglalkozik, az oszlop 57., 58., valam int a 64. és 65. segmentumaival. Az előbbiekről a dáciai h a d já ra t történetének alapos részletezése ala p ján bem utatja, hogy a Róm ában tarto tt trium phust ábrázolják a 65. segmentum p e­

dig a második h a d já ra t előtt tarto tt vota publica-t, illetőleg a háború kezdetéből vett képeket ábrázol. Jellemző, hogy ez­

zel a tisztára archeológiái tárg y ú dolgozattal igazolta Sche­

dius az ,,artes pulchriores et amoeniores litterae ' vagyis az esztétikai tanszékre való alkalm asságát 1791-ben beadott fo­

lyam odványában.

Egyetem i éveinek legfontosabb irodalm i term éke kétség­

kívül teológiai disszertációja volt, mellyel tanu lm ányai befe­

jezésekor III. G yörgy angol király ösztöndíját elnyerte: Com­

mentatio de sacris opertis veterum Christianorum sive de dis­

ciplina quam vocant arcarii. A pesti ..Hadi történetek ' részle­

tesen beszámol az ünnepségről, m elyen a pályadíjnyertes m unkákat m egjutalm azták és a 26 a ra n y a t átad ták a n y erte­

seknek. ,ß Ez az ünnepség, m int Heyne az egyetemi k a rn a k mondott ünnepi beszédében kiemeli, nevezetes volt még „no­

vo laudis exemplo m em orabili illo etiam propterea. quod bini hungari palm a insignes e certam ine discesserunt“. A m ásik

34 Schwartner levele: M. T. Akadémia, írod. lev. 4 r. 154.

36 O. L., Helytt. Lit. pol. 1791. f. 5. p. 130.

33 Hadi és Más Nevezetes Történetek. 1791. IY. 182. 1.

(17)

győztes m agyar Engel Keresztély,87 a későbbi term ékeny tö r­

ténetíró volt Lőcséről, aki a történelem ből vitte el a pálm át.

Schedius értekezése a hazai kö n y v tárak b an nem talá lh a ­ tó. tartalm áról csak annyit lehet m egállapítani, hogy a szigo­

rú an katholikus bécsi udv ar kifogásolta katholikusellenes be­

állítását és ezt később, az esztétikai tanszékre való pályázása alkalm ával fel is használták ellene.

A szigorúan vett egyetemi tanulm ányokon kiviil a göt- tingai tartózkodás alkalm at adott különböző intézm ények és szokások megismerésére, s a környékre tett kirándulásokra.

Schedius három évet töltött G öttingában, ezalatt valószínű­

leg ő is alkalm at keresett a közeli nevezetesebb városok meg­

tekintésére.38 Anyagi erői azonban bizonyára korlátozták, k ü ­ lönben talán követte volna legtöbb társán ak példáját, akik a jénai egyetemen is hallg attak egy-két szemesztert és átrán- dultak W eim arba is Goethe m eglátogatására. Az egykori le­

írások szerint a göttingai diákélet sokkal csendesebb volt, m int a szomszédos Jenáé. Mint ú j egyetemen itt m ár nem ho­

nosodtak meg azok a durva diákcsínyek, m elyekről a régi né­

met egyetemek híresek voltak. Találóan jellemzi ennek a két városnak a diákságát egy kis illusztrált album lap á fra n k ­ fu rti Goethe m úzeum ban:

Fleissig und galant dabei: Göttingen Nicht galant, doch liederlich: Jena.

Előkelő, amellett kedélyes kisvárosi diákélet folyt G öttingá­

ban, de azért diákcsínyek itt is előfordultak. Schedius egy b a rá tja a fiatalon m eghalt Broxterm ann Teobald Vilmos köl­

tő"’ néhány tréfás jelenetről számol be a m ár hazatért Sche- diusnak és tréfásan panaszolja jótékony őrszellemének el­

vesztését, aki az éjszakai tréfáktól és a hatósági közegekkel való kellemetlen érintkezéstől addig távoltartotta.40

31 Életét 1. Szinnyei i. m. II. 1311. h.

*8 1. K. Wurzbach: Biographisches Lexicon des Kaisertums Öster­

reich. 29. k. 149—155. 1.

,0 Broxtermann Teobald Vilmos 1771—1800. Nemzeti tárgyú eposzai hamarosan feledésbe merültek. Életrajzát 1. Heigeltől: ADB. III. k. 373—

74. 1.

40 Levelét 1. M. T. Akadémia: írod. lev. 4 r. 154.

(18)

A szorgalm asabb diákokat a tanárok bánásm ódja is el­

vonta a közm ondásszerű kicsapongásoktól. Különösen a k ü l­

földi vagy valaki által b eajánlott tehetségesebb diákokkal közvetlenül érintkeztek, asztalukhoz is m eghívták őket és személyes érintkezéssel is h atottak ráju k . Heyne m ár em lített előszavában két m agyar ifjúról, m int ,.in fam iliaritatem re- cepti“-ről beszél és Sehediust is úgy emlegeti, m int „mihi fam iliarissim us“.

A tanárok és diákok b aráti viszonyát Kis János is említi és kiemeli a legtöbb tan á r kivételes jó in d u latát a m agyar diá­

kok iránt: . . . „midőn G öttingában tanult, azt m ondották a professzorok, hogy soha ott olly nagyrem ényű négy m agyar egyszerre nem volt, mint az akkoriak t. i. Kis János és Né­

meth László egy szobában. Sehedius Lajos és Liedem ann Márton egy m ásikban ugyanazon háznál.“41 M indenben segít­

ségükre voltak és különösen a k ö nyvtár használatát kön n y í­

tették meg nekik nagyon.

Sehedius egész életére m ély hatással voltak göttingai évei.

Itt ismerte meg a fellendülő modern k u tatás szellemét, m elyet a pesti egyetem szigorúan m egkötött és felülről éberen ellen­

őrzött előadásai sohasem ad tak volna meg neki. M egismerke­

dett az örökké mozgékony rendszeres német szellemmel a k ü l­

földön eléyt tudom ányos eredm ényekkel, szellemi szabadság­

gal és felsőbbséggel. M agával hozta az akkor m eginduló neo- hum anizm us szellemét. Természetes, hogy m indezt összeha­

sonlítva az itthoni állapotokkal fájdalm asan tapasztalta hát- ram aradottságunkat és nem látott nagyobb célt maga előtt, mint ezen segíteni. U gyanilyen eszmények indították egész generációját is, akik a külföldet szintén m egjárták, azonban közös h ib áju k vagy talán szerencsétlenségük volt. hogy tú l­

ságos sok helyen volt hiány, túl sok helyen kellett segíteni, s így vagy sokfelé kapkodva elforgácsolták erejüket, vagy el­

szigetelten m űködtek és nem volt meg a hatásuk a nemzet egyetemére. Ez csak később következhetett be, m ikor a m agyar szárm azású fiatal nemzedék is megmozdult és egységes fron t­

ként állott a küzdelem be eszményeiért. — Általános szellemi

41 1. Kazinczy Ferenc levelezése. 21. kötet. Bp. 1890—1911. Kiadta Váczy János. III. k. 335. 1.

(19)

irány án kívül G öttingának köszönhette Schedius azt a közve­

títő szerepet is, m elyet évtizedeken át viselt a m agyar és né­

met szellemi világban, személyes b a rá ti kapcsolatát sok né­

met tudóssal, akik előtt ő képviselte a m agyar tudományos világot. Tanúskodik erről az a sok levél, m elyet egész életén á t különböző kérdésekben hozzá intéztek a szaktudom ányok legkülönfélébb területeiről. T ragikum a itt is az volt, hogy a sok vállalt feladatnak, m egbízatásnak nem tu d ott eleget ten ­ ni, sok levelet válasz nélkül hagyott s igy a m agyar-ném et tudósvilág b aráti kapcsolatai m indinkább ellanyhultak.

Doromby Karola: Scbedius Lajos, mint német-magyar kultúrközvetitő. 2

(20)

PESTI IRODALMI ÉLETÉBEN.

Schedius még G öttingában értesült a pesti egyetem esz­

tétik ai tanszékének megüresedéséről, azért m ár onnan folya­

m odott a k ated ra elnyeréséért.1 Igen valószínű, hogy a köz­

ben Pestre k erü lt Schw artner h ív ta fel erre figyelmét.

A pesti egyetem esztétikai tanszékét M ária Terézia állí­

totta fel 1774-ben, m ikor az egyetem et elvette a jezsuitáktól és lényegesen átszervezte.1 Első tan á ra Szerdahelyi G yörgy’

váci kanonok volt, a tudom ányos esztétika első képviselője M agyarországon. A Ratio Educationis utilitarisztikus szelle­

mében az esztétika csak az aján lott tárg y ak közé tartozott, hallgatása nem volt kötelező. II. József emelte a rendes ta n ­ tárg y ak közé „aesthetica et amoeniores litterae“ cimmel. F el­

világosodott p o litik áján ak szellemében II. József az egyete­

m et is m indinkább ki a k a rta vonni a még m indig erős jezsuita hatás alól és azért igyekezett az egyetemen még tanító ex- jezsuiták at máshol alkalm azni s helyettük protestáns tan áro ­

kat is helyezni az egyetemre. íg y tett Szerdahelyivel is. A b u ­ dai egyetemi főgim názium igazgatóját M olnár Jánost kine­

vezte szepesi kanonokká, helyébe lépett Szerdahelyi G yörgy s így az esztétikai tanszékét W erthes Frigyes volt stu ttg arti tan árn ak adh atta, aki a legfelsőbb végzés szavai szerint a k ­ kor Bécsben tartózkodott és ak it ugyanez „praeclaris q u a lita ­ tibus suis nobis peculiariter com m endatum “-nak nevez.4 W erthest W ieland a já n latá ra nevezte ki II. József, ki első­

sorban ugyanebben az évben kiadott német nyelvi rendele-

1 O. L., H elyit. Lit. pol. 1791. f. 3. p. 130.

2 1. Pauler Tivadar: A budapesti egyetem története. Bp. 1880. 68. 1.

kk.

8 Életét 1. Szárnyéi i. m. XIII. 805. h.

4 O. L., H e ly it 1784. Distr. Bud. Lit. 2. f. 3. p. 19.

(21)

tének egyik végrehajtóját lá tta a m agyarul nem tudó, telje­

sen a korm ányzattól függő tan á rb an .6 H ét évi m űködés u tán W erthes 1791 jan u á rjá b a n , rövidesen II. József halála u tán egészségi okokból elbocsátását kérte, am it a legrövidebb időn belül, m ár feb ruárb an meg is kapott. H einrich G usztáv igen valószínű feltevése szerint W erthes gyors távozása II. József halálával és az azt követő nagy nem zeti felbuzdulással van kapcsolatban. Mint a németesítő törekvések eszköze nem nagy népszerűségnek örvendhetett a tan ári k a r és a diákság köré­

ben. Német nyelven ta rto tt előadásairól F ejér G yörgy leki­

csinylő hangon nyilatkozik: „Aestheticam ad calam um dicta­

verat miserando cum profectu“.6 A h elytartótanács W erthes elbocsátásával egyidejűleg u tasíto tta az egyetemet, hogy gon­

doskodjék helyettesítéséről.7 Gabelhof er egyetemi könyvtáros önként vállalkozott a helyettesítésre és azt a k ated ra betölté­

séig rá is bízták, m ajd felső utasítás értelm ében pályázatot hirdettek a tanszék betöltésére.8 A II. József halála u tán kö­

vetkező általános nemzeti lelkesedésnek érdekes tanujele a helytartótanács felterjesztése erről az ügyről, és az a betol­

dás. m elyet a hivatalos feliratban Makó tanácsnok kézírásá­

val találunk. A helytartótanács véleménye szerint olyan ta n ­ erők jelentkezzenek, „qui peculiariter in statu sint Iuventu- tem hungaram etiam in p a tria L iteratura, quantum haec ad amoeniores artes pertinet et cujus in Lingua quoque m aterna praeclara exstant specimina erudiendi; ne videlicet ob L in­

guae ap u d Professorem ignorantiam domestica sua deinceps etiam cogatur ignorare, (a következő betoldás) id, quod m en­

ti quoque M ttis otrae culturam literaturae hungaricae tanto­

pere cordi habentis majorem in m odum adversaretur.“

A tanszék betöltése körül azonban igen sok bonyodalom keletkezett, m ely a politikai helyzetre és a közhangulatra igen jellemző. Az a rendelkezés, hogy a m egüresedett tanszé­

ket nyilvános p ályázat ú tjá n kell betölteni, nem nyerte meg

5 1. G. Heinrich: Friedrich August Werthes in Ungarn. Ung. Revue.

1893. 508—513. 1.

6 1. Fejér, Georgius: Historia Academiae scientiarum Pazmanianae archi-episcopalis ac Maria-Theresianae regiae literaria. Budae, 1835. 128.1.

O. L., Helytt. Lit. pol. 1791. f. 3. p. 20.

8 „ n

2*

(22)

J JE-O- U * V

a helytartótanács tetszését és azért a királyhoz intézett fel­

iratban terjedelm esen k ife jti a rendelet káros voltát." A ren­

delet szerinte káros, m ert 1. eddig mindig a helytartótanács ú tjá n beadott kérvények a la p ján döntöttek a tanszékek betöl­

téséről, most bizalm atlanságot szülne tehát, ha a király egy­

szerre m ásképen intézkednék; 2. a Ratio Educationis elren­

deli, hogy a m egüresedett tanszékekre az egyetemi ta n á ro k vagy más tudós férfiak m inden p ály ázat mellőzésével jelöl­

jenek három férfiú t a helytartótanácsnak, az utóbbi években ezzel ellenkező rendelkezés nem jött, 3. sem a nemzet hírne­

vével, sem az egyetem m éltóságával nem fér össze, hogy en­

nek egy k a te d rája a konkurzus kockázatának legyen kitéve és azt a látszatot kelthesse, hogy a m agyar nemzet ennyi év alatt még nem ju to tt el odáig, hogy egyetlen egyetemét alk al­

mas férfiakk al tu d ja ellátni, hanem az ifjúság nevelését még m indig a véletlennek és egy igen rövid idő tartam ú vizsgálat­

nak teszi ki, ahol a tudásról igen kevés, a jelölt egyéb ké­

pességeiről egyáltalán nem szerezhető tudomás, 4. mivel a konkurzus téli időre esik, éppen az érdemdús, máshol m ár elfoglalt férfiak m aradn ának távol s így a tanszék vagy son­

káig helyettesítésre volna utalva, vagy olyan fiatal p ály ázd nyerné el, aki még m aga is diák.

Ez a felterjesztés azonban eredm énytelen m aradt, m ert dec. 23.-án mégis meg kellett tartan i a konkurzust, m elyen húsz pályázó vett részt.10 A vizsgálat írásbeli és szóbeli rész­

ből állott, m indegyiken két kérdésre kellett felelni, m elyeket előzőleg öt tagú, egyetemi tanárokból álló bizottság kérdései­

ből h ú ztak ki titkosan. A bizottság tag jai Dugonics András a m atem atika, Koppi K ároly a történelem, Kreil A ntal a böl­

cselet, Schönwisner István a num izm atika tanárai és Gabelho- fer G yula könyvtáros voltak. Az Írásbeli kérdés az esztétikai elmélet területéről való volt: „Cum duo praecipue sint, quae Aesthetici quoad mentis dotes a studioso artium et literarum elegantiorum exigunt, scilicet bonus gustus et ingenium ae- stheticum (Genie): ostendatur in quo eorum indoles et n atu ra

• Helytt. Lit. Pol. 1791. f. 3. p. 284.

10 A pályázók kérvényei, írásbeli és szóbeli feleletei a hozzájuk tar­

tozó bírálatokkal és az egyetem i magisztrátus, valam int a helytartótanács felterjesztései a pályázat ügyében: O. L., Helytt. Lit. PoL 1792. f. 9. p. 47.

(23)

consistat: an ista ad facultates anim ae prim itivas an deriva­

tas pertineant? et demum e quibus constitutivis constent et a quibus causis resultent?“ A kérdés természetesen a felvilágo­

sodás esztétikájának szelleméből fakad, mely Baum garten nyom án teljesen intellektualista-pszichológiai szempontból vizsgálja a szépet.“ Fő problém ája, hogy a szép megismerése milyen szellemi tevékenység, m ilyen lelki m űködésből szár­

mazik. Leibniz appercepció-elm életéből kiindulva kétféle m egismerést különböztet meg: a tiszta képzeteket adó logikai megismerést és a zavaros képzeteket közlő érzéki megisme­

rést, m ely utóbbi nem más, m int az ars pulchre cogitandi, tu ­ dom ánya az esztétika, a „scientia cognitionis sensitivae.“ A korabeli esztétika tehát elsősorban ennek az érzéki megisme­

résnek a m ódját és a lelki életnek szerinte fő tevékenységéhez, az értelm i megismeréshez való viszonyát igyekezett tisztázni.

Schedius dolgozatában pontosan sorra veszi a kérdés minden p ontját és aprólékos lelkiismeretességgel felel ráju k . A fel­

adat első részére adott feleletben m egállapítja, hogy az eszté­

tika alap ja két lelki képesség: a jóizlés, m ely felfogja a szépet és a tehetség, mely létrehozza, i. A jóizlés („bonus gustus seu sensus pulchri“) két részből áll: az érzékelésből és az Ítélet­

ből. Mivel ezek term észettől m indenkiben m egvannak, gya­

korlással, tanulással fejleszthetők. 2. Az esztétikai tehetség (ingenium aestheticum, Genie) nem más, m int az összes lelki képességek harm onikus fejlettsége és együttm űködése, úgy­

hogy egyik se nyilvánuljon meg a m ásik rovására, hanem in­

k áb b elősegítsék egymást. (A genienek ilyen tisztán racioná­

lis megfontoláson alapuló értelmezése tipikus felvilágosodási jelenség.“ ) A művészi szép létrehozásához elsősorban a követ­

kező lelki képességeket ta rtja szükségesnek: érzékenységet („facultas sentiendi, Em pfindung“), képzelőtehetséget („ima­

ginatio“) feltalálóképességet („facultas fingendi, D ichtungs­

vermögen“), ítélőképességet („iudicium, U rteilskraft“) elmés- séget („ingenium in sensu strido, W itz“), elmeélt („acumen, Scharfsinn“) és értelm et („ratio, V ernunft“). E zután rátér a 11 12

11 1. Hermann Lotze: Geschichte der Ästhetik in Deutschland. Mün­

chen, 1868. 4. 1. kk. és Jánosi Béla: Az aesthetika története. Bp. 1915. 65.

1. kk.

12 V. ö. H. Lotze: i m. 421. 1.

(24)

kérdés második részére, hogy ez a két képesség a lélek erede­

ti vagy szárm aztatott tehetségei közé tartozik-e. Már az előb­

bi felsorolás m u tatja, hogy sem az Ízlés sem a tehetség nem eredeti, hanem derivált lelki képesség, m ert m indegyik több elemből keletkezik. A kérdés h arm adik részére adott felelet­

ben Schedius azt a fontos problém át fejtegeti, hogy ez a két esztétikai képesség hogyan szerezhető meg. A jóizlés gyak or­

lás és tanulás által fejleszthető, a költői tehetség hasonlóké­

pen több körülm énytől függ. Természetesen nem tu d semmit a józan ész szám ítását meglepő rendkívüli, istenadta tehetsé­

gek fellobbanásáról, hanem egyszerűen m egállapítja, hogy az alkotó tehetségre elsősorban a nevelés és életmód van nagy hatással, azok pedig, akiknek a term észet \m ár eredetileg m egadta a képességeknek ezt a szerencsés harm óniáját, v i­

gyázva őrködjenek felette, m ert ha elvesztették, vagy rossz irány b a térítették, igen nehéz ismét visszaszerezni.

A második kérdés, m elyre a pályázóknak felelniük kel­

lett, az irodalom ban alkalm azott gyakorlati esztétika területé­

ről való volt, s szintén hű képe a kor felfogásának, m ely tisz­

ta észitélet a la p ján összehasonlíthatónak és pontosan érté­

kelhetőnek tarto tta a különböző korok költői tehetségeinek alkotásait: „C om parare Poetas recentiores cum antiqu iori­

bus, atque cum ratione definire, utris elegantiae et venusta­

tis m aior laus com petat?“ Schedius feleletében széleskörű ol­

vasottsága ala p ján az egyes költői m űfajok szerint csoporto­

sítja a költőket és hasonlítja össze a régieket az újak k al. Ál­

lásfoglalása az irodalom történeti szemlélet akkor legmoder­

nebb irán y át m utatja, s ebben az összes többi pályázók közül messze kiem elkedik. Míg azoknak legtöbbje tájékozatlanul tapogatózik az an tik és modern irodalm ak útvesztőjében és beéri egyes ism ertebb, főleg antik költők dicséretével, vagy annak m egállapításával, hogy az antik korm ányzati form ák jobban kedveztek a költészet fejlődésének, (Szentjóbi Szabó László) addig Schedius töm ör jellemzésének a la p ján értékeli a költőket és ism erteti a H erder, Lessing és a neohum anisták m űködésén alapuló ú j irodalm i szemléletet, m ely m ai értéke­

lésünknek is alapja. ítéleteiben teljesen német m esterei­

nek felfogását tükrözi. A neohum anistáknak, elsősorban H eynének érdeme volt, hogy a görög költészetnek erede-

(25)

tiségét és {"elsőbbségét a latinnal szemben m egállapították.

H eyne kollégium ai keretén belül elsősorban Homérost és Pindarost in terpretálta, a róm ai írók közül főleg csak H oratiusi.13 Őt követi Scbedius, m ikor az epikában rá ­ m u tat Homeros jelentőségére („princeps poetarum “) ak it azóta sem m últ felül egyetlen költő sem és igen sa jn á ­ latosnak ta rtja , hogy az ú jab b epikus költők valam eny- nyien a m esterkélt Vergiliust követték és nem az ősforrásból m erítettek. A tragédiában viszont Shakespearenek ju tta tja az elsőséget, aki a belső szépségekben („venustates internae“), a lélekrajzban és a szenvedélyek ábrázolásában felülm úlja a nagy görög tragikus költők külső, előadásbeli szépségeit. E b­

ben az ítéletében is félreism erhetetlen H erder h atása; m ellette Lessing k ritik á ja is érvényre ju t, m ert a nagy fran cia trag i­

kusoktól is elvitatja az igazi belső szépségeket, a többi európai nemzetnek pedig — úgymond — egyáltalán nincs értékes tra ­ gédiairodalma. A k ritik ai irodalom ban való jártasság a m el­

lett az egyidejű irodalmi élettel való eleven kapcsolatát m u­

tatja az, hogy nyom atékkai rám u tat Schiller értékére.

U gyanilyen tárgyism eretet tanúsított Schedius a többi m űfajok területén is, úgyhogy a bírálóbizottság m inden tag­

já t valósággal elk áp ráztatta fölényes tudásával. Hasonló si­

k ert ért el szóbeli feleletével is, m elyet a következő napon, december 24-én tarto tt vizsgán az egész filozófiai fak ultás és a Kir. Tanulm ányi Bizottság elnökének, Brunswick Antal grófnak jelenlétében adott. Itt a feladott kérdésre rögtönzött egyetemi előadás form ájában kellett felelni. Ism ét elméleti esztétikai, és pedig az esztétika a la p já ra és lényegére vonat­

kozó kérdést adott föl e bizottság: ,,D a tu ra e prim um princi­

pium ad quod cuncta principia aesthetica possunt revocari?

Q uale istud? et in species quomodo ad specificam indolem unius cujusque artis sive facundae sive form atricis applica­

tum ennuntiari debet? R ecenseantur principia Aestheticae Suprema hucusque a variis p rolata et revocentur ad crisim.“

Schedius előadásában ism erteti a különböző, törekvéseket;

melyek Baum garten óta az esztétika alapelveit igyekeztek fölfedni. C áfolja B aum garten m eghatározását, mely szerint

13 Paulsen i. m. 54—42. 1.

(26)

az érzéki megismerés teljessége a szép („Perfectio cognitionis sensitivae est pulchritudo“), m ert nem m inden érzékelése a léleknek egyúttal szép is, és v isszautasítja B atteux alapelvét is a természet utánzásának szükségességéről, mert nem minden szépnek ez a forrása. Ezekkel szemben a lipcsei Heidenrichre,14 m int legújabb tekintélyre hivatkozik, ak i K ant filozó­

fiá ján a k elveit alkalm azza az esztétikára és a szép alkotás­

nak lényegét abban látja, hogy a lélek érzékenységének bizo­

nyos állapotát m utassa („Vorstellung eines bestimm ten Zu­

standes der Em pfindsam keit“)

Ennek a fejtegetésnek m éltatását igen megnehezíti, hogy csak Schedius egyik bírálójának, Kreil A ntalnak rövid latin kivonatában m aradt fönn, aki azzal a megjegyzéssel kiséri, hogy B aum garten és B atteux ellen ez nem kielégítő érvelés.

M indazonáltal Kreil és a bírálóbizottság összes többi tag jai is készséggel elismerik Schediusnak a többi pályázó ism ere­

teit messze túlszárnyaló felkészültségét és Schönwisner István kivételével valam ennyien Schediusnak Ítélik oda az első helyet. Schönwisner is elismeri érdemeit és elutasító állásfog­

lalását azzal indokolja, hogy Schedius fiatal kora nem szerez­

ne elég tekintélyt a kathed rán ak , hogy T ra já n oszlopáról írt értekezéséből nem tűn ik ki kellőképen esztétikai tudása, végül pedig, hogy G öttingában kiadott disszertációja ala p ján nem kívánatos tan árn ak egy katholikus főiskolára, m ert érteke­

zésében Krisztus jelenlétét az O ltáriszentségben lehetetlen el­

képzelésnek minősíti. Ez az utolsó kifogás később az állam ­ tanácsban is felm erül és m ajdnem m egakadályozza Schedius kinevezését. Schönwisner Istv án n ak a ja n u á r 30-án tarto tt k ari ülésen adott nyilatkozata a viták hosszú sorát n y itja meg Schedius kinevezésével kapcsolatban, m elyek éles világot vet­

nek a helytartótanács és állam tanács tagjain ak gondolkozás­

m ódján keresztül az egész társadalom és közélet világnézetére, valam int a bécsi udv ar korm ányzati és kultúrpolitikai elveire.

Az egyetemi m agistratus u. i. a m egtartott vizsgálat a la p ­ ján első helyen Schediust, másodikon Belnai G yörgyöt15 a 11 * * *

11 Heydenreich Károly Henrik költő és filozófiai iró (1764—1801).

Kant esztétikai formalizmusát bizonyos szentimentalizmussal akarta össz­

hangba hozni. Életrajzát 1. J. Francktól: ADB. XII. k. 355—56. 1.

15 Belnai G yörgy pozsonyi akadémiai tanár. Szinnyei i. m. I. 804. h.

(27)

pesti egyetem az idő szerint még hallgatóját, későbbi pozso­

nyi akadém iai tanárt, harm adikon Tekuseh M ihályt,16 szintén G ötfingában végzett ev. ifjú t, későbbi brünni lelkészt ajánlotta kinevezésre. A helytartótanácsban Brunswick Antal gróf re­

ferálta az ügyet, azonban mivel a tanácsosok többsége nem csatlakozott indítványához, azt különvélem ény alak jáb an terjesztette fel. Itt először is kifejti, hogy erre a tanszékre, m elynek hallgatói között nemcsak az egyetemi ifjúság, h a ­ nem a m űvészetek irán t érdeklődő sok m űvelt, de az egye­

tem kötelékén kivid álló férfiú is van, okvetlenül tapasztalt, tekintélyes tan árt kell állítani. Ezután rátér érvelésének leg­

fontosabb részére, m elynek folyam án ebben a korban egye­

nesen meglepő határozottsággal száll síkra a pesti egyetem katholikus jellege érdekében. H ivatkozik a legutóbbi ország- gyűlés határozatára, m ely a protestánsok kérésére teljesen el­

választotta egymástól a katholikus és protestáns iskolákat, meghagyva nekik a jogot, hogy saját felekezetűkből válasz- szanak tanítókat. A méltányosság m egkívánja, hogy ennek a törvénynek az egész vonalon, a katholikusoknál is érvényt szerezzenek. Már pedig a tudom ányegyetem katholikus a la p í­

tás, ezért csakis a katholikusok kezében lehet. Ennek az ifjú ­ ság nevelésére csak előnye lehet, m ert a bécsi és más külföldi egyetemek példája m utatja, hogy a különböző vallású ifjú sá ­ got is egy felekezetből, a többségből választott tanítók oktat­

ják , hogy a nevelés szelleme egységes legyen. Ezen az alapon tehát az egyetemi m agistratus jelöltjei nem jöhetnek tekin tet­

be: de még egy másik oknál fogva sem: a leendő tan árn ál nem az a fontos, hogy tudja-e vájjon az esztétikai tehetség prim er vagy derivált lelki képesség-e, s hiábavaló és önkényes az an tik és modern költők mérlegelő összehasonlítása is. Hanem az esztétikai szép lényegét, természetét, megjelenését kell m egismertetni az ifjúsággal és Ízlését fejlesztenie, ez pedig elsősorban pedagógiai és nem m etafizikai feladat.

Csak természetes, hogy a felvilágosult szellemű és a to­

lerancia elvére féltékeny helytartótanács nem azonosította 15

15 Tekuseh Mihály ev. gimnáziumi tanár és lelkész. Szinnyei i. m.

XIII. 1378. h. Német írói munkásságáról 1. Pukánszky Béla: A magyar- országi német irodalom története NPhD. XXXI. Bp. 1926. 413. I.

(28)

m agát ezzel az indítvánnyal, és külön megjegyezte, hogy a k ath ed ra betöltésénél elsősorban a képességet veszi tekin tet­

be. M indazonáltal a h elytartótanács sem a já n lja első helyen Schediust, hanem a b u d ai archigim názium tudós professzorát, az ex jezsuita Tóth F ark ast,17 kinek több évtizedes, kiváló pe­

dagógiai m u n k áján ak lenne ez jutalm a. A tanácsosoknak csak kis része, köztük a nádor is ragaszkodott az egyetemi tanács in d ítv án y a szerint Schedius jelöléséhez.

Az állam tanácsban alapos vita u tán Izdenczy18 állam ta­

nácsos, szokásához híven az uralkodóház katholikus szelle­

mének hízelegni ak arv a Tóthra szavazott, hozzá csatlakozott báró Reischach is, míg Eger tanácsos Schediust ajánlo tta.19 * A nem régen tró nra került Ferenc császár ingadozására és be­

folyásolhatóságára jellemző, hogy b ár a királyi resolutiora m ár rá volt vezetve Tóth neve, azt hirtelen mégis áthúzta, Schediust írva rá helyette ezzel a megjegyzéssel: ..Wegen seiner besonderen Pähigkeit verliehen F ranz 31. März 1792.”

Ebben a hirtelen intézkedésben az u d v arn ál m ár ekkor nagy befolyásnak örvendő G abelhofer egyetemi könyvtáros­

nak, Ferenc titkos besúgójának80 kezét is lehet gyanítani, aki a pályam űvek bírálóbizottságában is szerepelt, és ott szintén határozottan Schediusra szavazott. Bárm int van a dolog, ezzel a döntéssel hosszú viták után ismét protestáns férfiút neveztek ki a pesti egyetemre, amit a protestánsok nagy elégtétellel vettek tudom ásul. A kinevezés u tán Schediust csak­

ham ar b eik tatták hivatalába. 1792 m ájus 24-én délelőtt volt a hivatalos beiktatás és még aznap délután megkezdte előadá­

sait.21

Schedius hazatérése és működésének megkezdése az 1790- es országgyűlést követő nemzeti lelkesedés idejébe esik. II.

József halála jelentős fordulatot jelentett a bécsi udvari kö-

17 T ó t h F a r k a s r ó l 1. S z i n n y e i i. m . X I V . 3 6 7 . h .

18 Az államtanács tagjainak jellem zését 1. Mályusz Elemér: S á n d o r Lipót főherceg élete és iratai. Bp. 1926. 30. 1. kk., és Szekfű G y u l a : Iratok a magyar állam nyelv történetének kérdéséhez. Bp. 1926. 37. 1. kk.

lu A kinevezéssel kapcsolatos tárgyalások iratait 1. Bécsben: Staats­

archiv. Staatsrat-Akten (St. R .) 1 7 9 2 Ü 676.

50 Gabelhofernek, mint besúgónak szerepét 1. Szekfű: Iratok. 47. L

21 M a g y a r H ir m o n d ó . 1792. I. 763. 1.

Ábra

Abbt  Tamás  37  Aesopus  39  Aigner  Ferenc  27  Anakreon  39  Aranka  György  56  Aretin  Kristóf  br

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

telen, h ogy a honfoglalás és letelepülés idejében e nyelvjárási különbségek, kivéve talán az ősm agyar -y kettős, -u, -ü ~ -{ m egfelelését, m ár

A szerzőnek ezek összegyűjtésével az volt a célja, hogy a m agyar közönség kezébe olyan népszerű útm utató kerüljön, amely a m agyar föld term ékeinek

fejezésére, részben azzal a politikai céllal, hogy a német és a m agyar nemzet között az egymás irán ti bizalm at fokozza, — az ország előkelőségeinek

A m agyar bányászati nyelv szem pontjából ennek csak káros következm énye lett, m ert az A kadém ia előadási nyelve német volt.. Az akadém ia m egalapítását

rozni, hiszen a nőági öröklés megállapítása alkalmával is tisztában voltak már azzal, hogy ezek az ügyek csak azok lehetnek, a melyek az ország és a

Ezen közvetlenül az országgyűlés bezárása előtt érkezett királyi leirat következtében, lia az ország re n ­ déi a m agyar nyelv dolgában egyáltalában

A «Magyar Történelmi Társulat* a «M agyar Tudom ányos Akadémia Történelmi Bizottságával* egyesülve, elhatározta, hogy Magyar Történeti Életrajzok czím alatt

2407 Az Udvari Kamara úgy rendelkezik, hogy a hivatali tisztviselők és könyvelők részére utazási napidíj nem számolható el, csupán a hivatalosan