• Nem Talált Eredményt

A HADSEREGBEN A MAGYARSAG

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A HADSEREGBEN A MAGYARSAG"

Copied!
168
0
0

Teljes szövegt

(1)

A MAGYARSAG

ÉRVÉNYESÜLÉSE

A HADSEREGBEN

NÉGY TÖRVÉNY

ORSZÁGGYŰLÉSI TÁRGYALÁSA

KÖZLI

D

r

. heltai ferencz

O R S Z Á G G Y Ű L É S I K É P V I S E L Ő

BUDAPEST

P E S T ! KÖ NY V NYO M D A - R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G NY OM ÁSA

1903

(2)
(3)

TARTALí)M JEGYZÉK.

La p

Elősző ... 5

I. F ejezet: Bevezetés ...· ... 7

II. F ejezet: Az 1791 : 9. tö rv én y czik k ... 23

III. F ejezet: Az 1807 : 1. tö rv én y czikk ... 60

IV. Fejezet: Az 1830 : 7. törvényczikk... 97

V. Fejezet: Az 1840 : 6. törvényczikk... 145

1

(4)
(5)

E L Ő S Z Ó .

A napi politika nagy kérdésével foglalkozván, a m agam tájékozására szükségesnek találtam azon törvények országgyűlési tárg y alásán ak anyagát össze­

állítani, melyek az 1867:12. törvényczikket megelőzően a m agyarságnak a hadseregben való érvényesülése czéljáből alkottattak.

Az összegyűjtött anyagot, mely, m int említőm, ki­

zárólag saját tájékozásom ra volt szánva, m egism ertet­

tem több politikai elvtársam m al, kik azt rendkívül érdekesnek találtak. Ez által hire m ent ezen anyag összegyűjtésének, a minek következtében ezen törvény­

hozási anyag közléséért sok oldalról ostrom oltattam , E rre való tekintettel közlöm négy törvény törvény­

hozási anyagát, abban az alakban, a m int az hozzáférhető volt, a latin okiratokat m agyar fordításban.

Az anjmg összegyűjtésénél távol volt tőlem a poli­

tikai czélzatosság; úgy közlöm az anyagot, a mint lelkiismeretes u tán járással találtam . Megjegyzéseket sem fűzök az anyaghoz, a melyből ki-ki úgyis poli­

tikai meggyőződéséhez szabott következtetéseket fog

levonni.

(6)

6

Ezen anyag összegyűjtésénél m egérlelődött bennem azon szükség tudata, hogy politikai gondolkodásunk érdekében kívánatos az 1715. óta alkotott katonai tö r­

vények törvényhozási anyagának összegyűjtése és fel­

dolgozása. Ezt a nagy m űvet m unkába vettem, jelen­

tékenyen előre is haladtam vele és ha a viszonyok megengedik, nem sokára közrebocsájtom. Ezen dolgo­

zat annak a m unkának részét képezi.

Budapest, 1900. október 28.

H E L T A I FERENCZ.

(7)

I. F E J E Z E T .

B E V E Z E T É S .

Az állandó hadsereg felállításakor, a felkelésről és az adózásról szóló 1715 : 8. t.-cz., a 2. §-ban akként h a tá ro ­ zott, hogy a rendes katonaságot úgy benszülöttekhől, m int külföldiekből kell tartani.

Ez a törvény, mely a rendes katonaság (regulata militia) ta rtá s á t kimondja, csupán azt állapítja meg, hogy a rendes katonaság zsold nélkül ion nem állhat­

ván, a mit pedig adózás nélkül beszerezni nem lehet, az erre szükséges segélyek és adók dolgában a karokkal országgyűlésikig kell határozni, a hová az ügy tudom ás szerint különben is tartozik.

Ezen törvény a következőleg hangzik:

1715:8. C ZIK K E L Y.

A felkelésről és adózásról.

M inthogy a nem esek és m indazok, k ik et a tö rv én y M agyarországon ez elnevezés a la tt összefoglal (bárm ely tisztsége, m éltóságú s állású szem élyek legyenek) az ország- védelm ére katonáskodni, te h á t szem élyesen fölkelni s illető­

leg sa já t b an d ériu m aik at előállítani és kiin d itan i ta rto zn ak : 1. §. E z t 0 császári és k irály i szent felsége, v a la h á n y ­ szor szükségesnek Ítéli, az ekk o rig e rre nézve alkotott tö r­

(8)

8

vények értelm ében m ostantól jövőre is m eg k ív án h atja és követelheti.

2. §. M inthogy azonban csupán ezzel emez országot eleg endőképen m egvédelm ezni nem lehetne, sőt in k ább minden eshetőségre erősebb és úgy bonszülöttekből, mint külföldiekből álló ren d es k a to n a sá g o t kell ta rtan i, m ely két­

ségtelen, ho g y zsolcl nélkül fenn nem állhat, ezt pedig adó­

zás nélkül beszerezni nem le h e t; ezért az e rre szükséges segélyek és ad ók dolg ában a k arok k al o rszág gy iilésileg (hova tudom ás szerin t különben is,tarto zn ak ) kell h atározni.

3. §. Ha ped ig a véletlen ellenséges betörésnek ren d­

kívüli esete m erülne fel, vagy a változó s előre nem lát­

ható rögtönös h á b o rú tekintete az ilyen fontos ü gy tá rg y a ­ lá sá n a k ren d es m ó d ozatát s a la k já t nem en g ed n é : ily esetekben ug yanazo n k a ro k és rendek nem csak tan ácso sn ak , hanem szükségesnek is találták , hogy a n ád o risp án t és az o rszág prím ását, m eg a főpapokat, b áró k at, a királyi Ítélő tá b lát, a m egyéket és szab ad királyi v áro so k at, a m ennyire lehet s m inél n agyobb szám ban az o rszág b an és nem azon kivid, összehívják.

4. §. Kik m egvizsgálván az ily véletlen szü kség okát s azt az o rszág h a s z n á ra és szü k ség ére elegendőnek ism er­

vén s ta lá lv á n ; az ily ad ókivetés dolgában (s nem az ország egyéb ügyeiben is) tan ácsk o zh assan ak és h atáro z­

hassan ak .

Ezen törvény 3. §-át m egm agyarázza a Mária Te­

rézia idejében alkotott 1741 : 22. czikk, mely következő­

leg h a n g z ik :

1741: 22. CZIKKELY.

Az 1715. évi ezikkelyben jelzett összejövetel magyarázatáról.

Az 1715. évi 8. czikkely a királyi szent felség jóv á­

h a g y á sá v a l o ly ank ép en m agyaráztalak.

1. §. H ogy tu d n iillik semmi m ás esetben, mint csak ak k o r legyen helye az előbb em lített ezikkelyben íro tt össze­

(9)

9 jövetelnek, midőn vag y az ellenségnek M ag yaro rszágb a való hirtelen betörése v a g y egyenesen az o rszág o t fenye­

gető rögtöni h áb o rú körülm ényei a ren d es o rszág g y ű lé st m egakadályoznák..

A törvény a rendes katonaság ta rtá sán a k törvénybe iktatása kapcsán, azon akkor sem v itás alkotm ány­

jogi tételt erősiti meg, hogy a rendes katonaság zsold- já ra szükséges adó és segedelem ügye csak a törvény- hozás által intézhető el, erre nézve tehát a fejedelem az országgyűlés határozatához van kötve. A törvény egy szót sem tartalm az a fölállítani rendelt rendes katonaság közjogi állásáról, sem az országnak erre vonatkozó jogairól, holott a törvény 1. §-a, mely a nemesi fölkelésről intézkedik, világosan kimondja, hogy a fölkelést a király csak az ország addig alkotott tö r­

vényei értelmében kivanhatja, a mely törvények h atá­

rozottan m egszabják a felkelésnek úgy szervezetét, mint közjogi állását.

Egym ás mellé állítván a törvénynek a fölkelésről intézkedő első szakaszát, és a rendes katonaságról intézkedő második szakaszát és egybevetvén ennek tartalm át, kétségtelen, hogy az országgyűlés a rendes katonaságot illetőleg csupán az ennek zsoldjára szük­

séges adó és segedelem tekintetében állapította meg az ország törvényes befolyását, semmi más kérdésről nem intézkedett.

Ezen helyzetben a szabad katonafogadás, toborzás, (Werbung) utján fölállított rendes katonaság fejedelmi zsoldos katonaság volt; közjogi állásában és a fejede­

lemhez való viszonyában semmiben sem különbözött

a fejedelem többi zsoldos seregétől, melynek úgy zsold-

(10)

10

járói, mint minden m ás szükségletéről a fejedelem gondoskodott.

Az ezen időben az ország által fizetett hadi adóból fen ta rto tt ezredek száma a szükséghez képest változott;

az ezredek m aguk semmi által meg nem különböztetett alkotó részei voltak a fejedelmi zsoldos seregnek; velők a fejedelem ép úgy ős oly módon rendelkezett, m int többi seregével.

A midőn az ország rém lei Mária Terézia fölhívá­

sára, 1741-ben, a trón és a haza védelmére az 1741:63. tör- vényczikkel elhatározzák az általános felkelést, mely­

nek m ódozatait az 1741 : 63. t.-cz. 3- 30. §-ai szabályozzák, a rendes katonaság kiegészítésére is, az akkor dívó katonafogadás erre a czélra, a törvény bevezetésében előadottak szerint kielégítőnek nem m utatkozván, föl­

ajánlanak az 1741 : 63. t.-cz. 1. és 2. §-ában m egállapí­

to tt föltételek m ellett 21.622 gyalogost.

A törvény ezen kőt szakasza következőleg szól:

>>1. §. A m ely általános fölkelés ezítnén előszőj· is tény­

leg k iá llítan ak 21.622, az o rszág portái szerint kivetett gyalogost, kik hat ú jon nan alak ítan d ó ezredbe lesznek lle­

osztva és zso ld ju k at összes tisztjeikkel eg y ü tt (kik közül a tö rzstisztek et u g y an Ő király i szent felsége fogja fizetni és kinevezni, a tö b b iek et pedig b ezáró lag a századostól kezdve a v árm e g y ék az ezredesek k el eg y etértő k ig nevezem lik ki) az ország ad ó alap jáb ó l k a p já k s u gyan azo n alapból lesznek a v árm egyék, v ároso k és elkü lö n ített p o rták kal biró hely­

ségek és k erü le tek által, beszám ítás mellett, ruh ázandók s m inden szükséges kellékekkel (a puskán , zászlón, dobon és sátrak o n kívül, a m elyekről (.) királyi szent felsége fog gondoskodni) hasonlóképen beszám ítás mellett fölszere- lendőlc.«

»2. §. Azon, ez irán y b a n külön kifejezett óvás mellett,

(11)

11 Ιιο”·.ν álcái· ίΐ fölkelés ta rta m a alatt, a k á r m egszűntével az ezekben bárm iképen felm erülő fo g y aték ok betöltésére és ujonczok állítá sá ra a k aro k és re n d e k semm i szín a la tt ne

köteleztessonek és soha ne leg y en ek kötelezhetők.«.

Ez volt az első eset, hogy az ország az 1715 : 8.

t.-ez. m egalkotása után a rendes hadsereg kiegészítésére katonát ajánlott, m ert az 1715 : 8. t.-cz. érvénye alatt M agyarországban is, m int az uralkodó többi országai­

ban, a rendes hadsereg kiegészítése - m int m ár em lítet­

tük — kizárólag szabad katonafogadás (W erbung) utján történt, az ország adójából csak a katonaság zsoldja fedeztetett. Ezen ajánlás a legnyom atékosabb jog- fentartás m ellett történt, a mi a 2. §-ban foglaltakon kívül a törvény bevezetésében külön is megemlittetik.

E rre az óvásra m indannyiszor utalnak az ország rendei, midőn a hadsereg kiegészítésének kötelezettsége szóba jön, a mit a rendi alkotm ány idejében soha el nem ismertek.

Látnivaló, hogy midőn az országgyűlés először ajánlott a rendes hadsereg kiegészítésére k ato n át és először vállalta el annak felszerelését, olyan jogokat is gyakorolt, a milyenekkel előbb nem élt, m eghatározta t. i., hogy a kiállított katonaság h a t gyalogezredbe so- roztassék, továbbá hogy a tiszteket a századostól lefelé az ezredesekkel egyetértve a várm egyék nevezzék ki.

Ezzel a joggal egyes várm egyék tényleg éltek is, a túlnyom ó többség azonban — úgy látszik — nem gyakorolta e jogát, m ert egyidejűleg szerveztetvén az általános fölkelés, nem rendelkeztek elegendő alkalm as emberrel.

A rendelkezésre álló adatokból m egállapítható,

hogy az ekkor alakított h a t gyalogezred ezredeseiül és

(12)

12

ezredtulajdonosaiul Ő felsége kizárólag m agyarokat nevezett ki.1

E h a t ezred ugyanis a következő volt:

Ujváry-gyalogezred (most 2. számú, I. Sándor orosz czár gyalogezred). Első ezredparancsnoka volt báró Ujváry László, ki 1745-ben ezredtulajdonossá is kineveztetett.

Az ezre d p aran csn o k k al u g y an az o n napon, 1741. o któ ber 21-én P ozson yb an kelt. ren deletével 2 a k irály n ő Sártori, E rn ő t alezre- dessé, gróf G y u l a y F erenozet ő rn ag y g vá nevezte ki aíz ezredben

Az ezred to b o rz á sá ra az aláb b i v árm eg y ék és v árosok je·

lő h e ttek ki, a m elyeknek a következő szám ú tisztet és legény- séget kellett állitaniok :

k apitány hadnagy zászlótartó( F ä h n r i c h ) legénység 1. Vas vármegye . . . . . . 8 8 8 1 40Γ) 2. Kőszeg v á ro s ... . . . . — - 43

3. Zala vármegye . . . . 4 ■1 730

4. Kanizsa város . . . . . . — — — 15

5. Baranya vármegye . . 2 2 2 385

6. Tolna - . . .. . . . 1 1 - 176

7. Fehérvár » . . . . . . 1 2 2 244

8. Fehérvár város . . . . — 40

9. Pest vármegye . . . . 9 3 1 560

17 20 20 3.598

E zen létszám ból a tisztek és :l()00 legény képezte az ezred létszám át, 598 leg én y t ellenben más fölállítandó ezred nek kellett átengedni.

H aller-gyalogezred (most 31. számú, Frigyes Vil­

mos m ecklenburg-strelitzi nagyherczeg gyalogezred).

1 L. Alfons Frh. W rede: Geschichte der k. u. k. Wehrmacht. Wien, 1898. I k.

2 L .: Ludw. Kíreh'thaler: Geschichte des k. n. k. Infanterie-Regi­

mentes Nr. 2.

(13)

13

Első ezredparancsnoka volt báró hallerkői H aller Sámuel ezredes, ki 1747-ben ezredtulajdonos is lett.

1741. ok tóber 21-én 1 2 az e z re d p aran csn o k k al egy napon, a k irály n ő l'ap/t T am ást alezredessé és Kerekes Is tv á n t ő rn ag y g y á nevezte ki. A főtiszteket az ezred-krőnika szerin t n a g y ré sz t az udvari haditanács u ta lta át, más, rég ib b csapatokból. A to b o rzási rendelet szerin t a következő tö rv én y h a tó ság o k n ak kellett az ujon- czokat k iá llita n io k : Bács várm egye 244 legényt, C songrád 122, C sanád 48, b ék és 212, Z a rá n d 88, A rad 212, B ih a r 800, Már- m aros 332, Ugocsa 84, S zatm ár 338, Szabolcs 312, B ereg 188, U ngvár 100, Jász- és k u n -k erü le t 294, h ajd ú v áro so k 139, P o lg árd i község 0, Szeged város 44, D ebreczen 184, S zatm ár város 52 ; összesen 3.039 legény.

Az ezred tisz tik a rá t az 1742. évi szem le-jegyzékben foglalt nevek után ítélve, egy k ap itán y kivételével, k iz áró lag m ag y aro k alk ották.

Forgách-gyalogezred (most 32. számú M ária Te­

rézia császárné és királynő gyalogezred). Első ezred­

parancsnokává a királynő 1741. október 30-án ghimesi gróf Forgách Ignáczot nevezte ki, ki 1744-ben ezred­

tulajdonos is lett.

A lezredes volt- m egyeri M e d m já m z k y Miklós, ő rn ag y B a y Ignácz. A m u strá lási jeg y zék szerin t a k ap itá n y o k egy kivétellel, a had n ag y o k és zászló tartó k n ag y részt m agy aro k . Az ezred to b o rzásán ak központja N agyszom bat volt.

A ndrássy - gyalogezred (most 33. számú I. Lipót császár gyalogezred). Első ezredparancsnokká 1741.

november 13-án báró A ndrássy Ádám neveztetett ki, ki 1744-ben ezredtulajdonos is lett.

1 L .: Kari Blazekovie: Chronik des k. k. 31. Linien-Infanterie-Regi- mentes. Wien, 18G7.

2 L .: Emil Seeliger: Geschichte des k. u. k. Infanterie-Regiments Nr. 32. Budapest, 1900.

(14)

14

A lezredes v o lt1 2 3 A rn th S ándor, ő rn ag y g ró f K á ln o k y Tam ás.

A tisz tik a r csak részben m ag y ar. Az ezred to b o rzá sá n ak köz­

p o n tja Sopron volt.

Szirmay - gyalogezred (most 37. számú, József főherczeg gyalogezred). Első ezredparancsnoka volt az 1741. október 21-én, Pozsonyban kelt rendelettel kine­

vezett Szirm ay Tamás, kiről neveztetett, m ásodik ezre­

dese b. Bossányi Gáspár, 1744-től gróf Eszterházy József, ki 1747-ben ezredtulajdonos is lett.

Az ezred fe lá llítá s a k o r1 alezredes volt b á ró Bonná u y i G áspár ő rn ag y A lbrecht Ján o s, a tisztek k ettő kivételével m ind született m agyarok, d acz ára an n ak, h o g y a várm eg y ék nem éltek kine­

vezési jo gukkal, m ert az eg y id ejű leg szerv ezett általán o s föl­

kelés k ö vetk eztéb en nem voltak alkalm as jelöltjeik. A legény­

séget a következő tö rv én y h a tó ság o k és városok állíto tták k i:

H eves várm eg y e 400 legényt, Borsod 330, T orna 52, A bauj 308, Z em plén 720, Sáros 560, Szepes 404, (töm ör 466, N ag y b án y a 21, F elsőbánya 14, K iskun-kerület 66, E g e r 36, Kassa 58, E p erjes 38, B ártfa 24, Szélién 6, Lőcse 34, K ésm árk 36.

Bethlen - gyalogezred (most 52. számú Frigyes íőherczeg-gyalogezred). Első ezredparancsnoka volt az 1741. október 27-én k. rendelettel kinevezett gr. Bethlen Farkas, kiről neveztetett, m ásodik 1745-ben gr. Ná- dasdy József, harm adik 1749-ben báró Balassa Gábor.

Ezredtulajdonossá 1747-ben gr. Bethlen Farkas táb o r­

nok, az első ezredes neveztetett ki.

Az ezred fe lá llítá s a k o r1 alezredes volt g ró f Ná<htn<hj .József, ő rn ag y báró B alassa (táb o r. Az ezred toborzási helyéül az észak- n y u g ati v árm e g y ék és a b án y av áro so k jelölteitek ki.

1 L .: Ferdinand E b h a rd t: Geschichte des k. k. Infanterie-Regiments, No. 33. Fehértemplom, 1888.

2 L. : Edmund F inke: Geschichte des k. u. k. ungarischen Infanterie- Regimentes Nr. 37. Wien 189G.

3 L .: Geschichte des k. u. k. 52. Linien-Infanterie-Regiments. Wien 1871.

(15)

E hat m agyar gyalogezred m ár ekkor a hadsereg többi ezredéitől különböző egyenruhát viselt.

A legénység kiképeztetése, egyes ezredtörténetek feljegyzése szerint, és a parancsadás részben m agyar nyelven tö rtén t

Ezen ekkor fölállított hat m agyar gyalogezreden kívül M ária-Terézia uralkodásának első éveiben még a következő m agyar gyalogezredek léteztek:

Pálffy-gyalogezred (m ost 19. számú Ferencz Fer- dinánd főherczeg gyalogezred). Fölállította kiskorú unokaöcscse, gróf P á lffy Lipót költségén 1734-ben, m int u. n. hajdúezredet gróf Pálffy Ferencz. Ezredtulajdonos volt gróf Pálffy Lipót.

Az ezred felá llítá sá ra 1 az 1734. ja n u á r 13-án k elt cap itu latio szerint, kiskorú unokaöcscse, gró f Pá l f f y L ipót nevében, gróf Pál f f y Ferencz ezredes vállalt kötelezettséget. Az ezred n ek 2300 legényből kellett állnia, kiket P álffy L ipót költségén, a k in cstár legkisebb h o zzá járu lá sa nélk ü l kellett teljesen felszerelni és 1734 m árezius végéig kiállítani. Gróf P álffy n ak jo g á b a n áll egész M agyarországon toborzania, különös to b o rzási h ely ek ü l azonban Sopron, Pozsony és P u d a jelö ltetn ek ki, a h o v á az ujonczokat gyűjteni kell. A b eso rozástól kezd v e az ujonczok a k in c stár költ­

ségén ta rta tn a k el. Az ezred tö rzstisztjeit és összes többi tiszt­

jeit gróf Pálffy teljesen szabadon nevezi k i; P álffy Lipót kis­

k o rúsága idejére két ta p a sz ta lt tö rzstisztet kell kinevezni.

A leg én y ség n ek m agyarokból vagy kurvátokból (czigányok kivé­

telével) kell állania. Az ezred ug y an azo n illetm ényeket és jo g o k at élvezi, m int a császári szolgálatban álló bárm ely m a g y a r g y alo g ­ ezred. Ila az ezred feloszlattatnék, más alk alm azásu k ig a tö rz s ­ tisztek egész, a többi tisztek fél fizetésüket húzzák.

Az ezred p aran c sn o k ság án a k vitelével A n d r á s sy Ádám 1 L . : V ietor W eissenbach er : G eschichte des k. u. k. Tnfanteri-Regi- m entes Nr. 19. W ien 1890.

(16)

alezredes bízatott meg, m ellette ő rn ag y volt báró hallerkői H aller Sámuel.

A to b o rzás nem m ent oly g yorsan, m int az idézett capitu- latio előírja, a m iért is az u d v ari h ad itan ács a toborzás k iter­

jesztését m egenged te egész M ag y aro rszág ra, m ajd 17114. aug u sz­

tu sá b a n E rd é ly re is.

E zre d p a ra n c sn o k volt 1739-ben, az 1735-ben bárói ran g ra em elt A n d r á s s y Ádám , m ajd a tu lajd o n o s g ró f l Yi l f f y Lipót, ez tá b o rn o k k á nev eztetv én ki, ezre d p aran csn o k lett a porosz szár­

m azású P reysacli J a k a b .

Az ezred első tisz tik a rá b an vegyesen van n ak m agyarok és m ások.

Vetésy-gyalogezred (most 34. számú I. Vilmos ném et császár és porosz király gyalogezred). Fölállította 1733- 34-ben kökényesdi Vetésy László, ki ezredtulajdo­

nos is volt.

Az ezred fe lá llítá s á ra 1 az 1733 no v em ber 13-án kelt capitu- latio szerint, R ákőczy volt hírn ev es tisztje kökényesdi VeUxy László vállalkozott, ki n o vem b er 14-én ezredessé, 1734 feb ru ár 4-én táb o rn o k k á , 1735-ben b áró v á neveztetett ki.

A eap itu latio szerint az ezred n ek 2300 em berből kellett állania, toborzó h ely ü l P est és D ebreczeu jelöltetett ki. Az ezredes jogot n y e rt a tö rzstisztek és összes tisztek kinevezésére1.

Az ezred első tisz tik a rá b a n vegyesen v an n ak m ag y aro k és m áso k : a k ap itá n y o k között v a n n a k : b. M odnyánszky Miklós, gr. P e tid e n F a rk a s, b. W esselényi József, gr. K álnoky Tamás, b. Kem ény László.

Az ezred p aran c sn o k áv á 1741. ja n u á r 21-én b. Λ udróxsy Á dám n ev eztetett ki.

Gyulai - gyalogezred (most 51. számú Probszt- gyalogezred). Fölállította 1702-ben mint hajdúezredet Bagosy Pál. Ezredtulajdonos volt gróf Gyulai István, ezredparancsnok E rőss Gábor.

16

1 L. : J u l i u s K r e ip n e r : G e s c h ic h te d e s k . u . k . I n f a n te r i e - R e g im e n te s N r. 34. K a s s a 1900.

(17)

17 I. Az e z re d e t1 az 1702. o k tó b e r 31-én k. kinevezési re n d e ­ lettel ezredessé k in ev ezett B a g o sy P á ln a k k ellett a m egyék ál­

tal k iállítan d ó legénységből fölállítania. K iállítandó volt a felső­

m a g y a ro rsz á g i v árm eg y ék és v á ro so k által 2000 legény, igy h atáro z az 1702. deczem ber 6-án k. to b o rzá si r e n d e le t; az ezred gyiilhelyénl E g e r je lö ltetett ki.

1702. novem ber 8-án E b ccky Is tv á n alezredessé, A n d r á s s y Jerem iás ő rn a g y g y á n ev ez tetett k i ; a tö b bi tisztek kinev ezésére az ezredtulajdonos te tt jav aslato t.

Λζ ezred to b o rz á sa 1741-ig állan d ó an M ag y aro rszág b an tö r­

tént, 1741-től fogva k iz áró lag E rd ély b en .

Ibigosy P á l u tá n 1707-től g ró f G yulai Ferencz, 1729-től gróf erdőd! P álffy Eerenez, u g y an az, ki k isk o rú unokaöcscse n ev éb en a fentem litett P álffy -ezred et fölállította, volt az ezred tu lajd o ­ nosa. M ária T erézia tró n ra lé p te k o r g ró f G yulai Istv án , kiről neveztetett. Az ezred p aran csn o k o n k ív ü l n a g y szám ban v a n n a k az ezredben m a g y a r tisztek.

M egállapítható az is, hogy a gyalogság m ellett a sereg m ásik tényezőjét alkotó huszárság ezredei is, melyek az 1715 :8. t.-cz. m egalkotása után hetvenegy év elm últával állandősitattak, ez időben kizárólag m agyar ezredtulajdonosok ős ezredesek parancsnoksága alatt állottak.

Mária-Terézia uralkodása kezdetén a következő huszárezredek léteztek :

Kálnoky-huszárezred. (Most 2. számú Frigyes Lipót porosz herczeg huszárezred.) Felállították 1742-ben Erdély rendei. Első ezredparancsnoka volt 1742-ben gróf Kálnoky Antal, ki 1749-ben m int tábornok ezredtulajdo­

nos lett.

Festetich-huszárezred. (Most 3. számú futaki

1 M a x im ilia n M a e n d l: G e s c h ic h te d e s k. u . k . I n f a n t e r i e - R e g i m e n t s N r. 51. K o lo z s v á r 1897.

‘2

(18)

18

H adik A ndrás huszárezred.) Ezredtulajdonos volt 1742- ben b áró Festetich József, ezredparancsnoka gróf Teleky Sámuel.

Az ezred f e lá llítá s á t1 az 1702. m árczius 2-án kelt conventió szerint g ró f Forgách Simon ő rn a g y v állalta el, kinek a leg ény séget Győr, Vas, S opron és Moson m egyékben kellett to bo roznia és G yőrött összegyűjtenie. A teljes ezred tisztek kel eg y ü tt 1000 em berből és u g y a n a n n y i lóból állott. L o g én y en k in t 45 forintot k ap g ró f F o rg ách és m inden lóra 40 forintot.

Az ezred felállításak o r ezred tu lajd o nos és p aran c sn o k volt g ró f F o rg ács Simon, ki 1703-ban átm ent R ákóczy tá b o rá b a . 1742-ig k izáró lag m a g y aro k v o ltak az ezred tu lajd o n o so k és ezre d p aran cs­

nokok.

H ávor, azután Dessewffy huszárezred. (Most 4. számú A rthur, Connaught herczege huszárezred.) Ezredtulajdonosa volt 1733-tól gróf H ávor Miklós, 1744-től b áró Dessewffy Jó z se f; ezredparancsnoka 1741- ben báró Bornemisza J á n o s; 1744-ben vizeki Tallián Ignácz.

Az e z r e d e t2 az 1733. n o v em b er 4-én kelt capitulatiő alap ján részb en s a já t k ö ltség én g ró f H áv o r Miklós állította föl, ki jogot n y e rt az összes törzs- és főtisztek kinevezésére. Az ezred n ek összesen 10 száza d b an 1000 em berből kellett á lla n ia ; H áv o r m inden kellően felszerelt leg én y u tá n 25 forintot, m inden ló után 40 forinto t kap o tt. Jo g á b a n állott egész M ag y aro rszág b an soroz­

n ia ; gyü lh ely Zalam egye.

Az ezred fö lállításak o r alezredes le tt b. B ornem isza János, ő rn ag y o k H o rv á t F erencz és Tallinn Ignácz, a főtisztek nagy­

ré sz t m agyarok.

Az 1740. jú n iu sá b a n fölvett szem le-jegyzék szerint a törzs- és fő tisztek m agyarok.

1 L .: Josef Baron O w : Geschichte des k. k. dritten Husaren-Regi- ments 1843.

- L .: Gustav A m on: Geschichte des k. k. IIusaren-Regimentes No. 4.

Wien 1882.

(19)

19

Károlyi-huszárezred. (Most 6. számú II. Vilmos w ürttem bergi király huszárezred.) F elállította 1734-ben sa ját költségén gróf Károlyi Sándor, ezredtulajdonos 1738-tól gróf Károlyi Ferencz; ezredparancsnok 1738-tól gróf Forgách Ferencz, ezután gróf Szluha György.

Az e z r e d e t1 g ró f K á r o ly i S án d o r titkos tanácsos, lo v a sság i táb o rn o k az 1734. ja n u á r 13-án k elt cap itulatio levél szerin t állította föl. Az ezred n ek 10 század b an 1000 em b erb ő l k ellett állania. Gróf K áro lyi S án d o r kötelezte m a g át a teljesen fölsze­

relt és alkalm as lo v ak k al ellátott ezredet, a zászlókkal eg y ü tt, a k in cstár m inden h o zzá járu lá sa nélk ü l sa já tjá b ó l kiállítani.

Jo g á b a n állott egész M ag y aro rszág b an , E rd ély b en , szü k ség ese­

tén H o rv áto rszág b an to b o r o z ta tn ia ; a leg én y ség et és lo v a k a t sa já t költségén kellett g y ű jten ie és a kijelölt g y ü lh ely ek re P e st és H evesm egyébe vezetnie. A leg énység élelm ezése és a lo v ak ellátása a k in cstár k ö ltség ére csak a besoroz ás n a p já v a l kezdő­

dik. Gróf K áro ly in ak jo g a v a n az összes tisztek et szab ad a k a ­ ra ta szerin t kinevezni. Gróf K áro ly in ak m int ezre d esn e k ellá­

tá sa a capitulatio n ap jáv al, a tiszteké a b em u tatá ssal kezdődik.

Gróf K árolyi S án d o rn ak jo g a lesz az ezred et k ét év m úlva fián a k m int ezre d tu lajd o n o sn ak á t a d n i ; h a előbb h a ln a m eg, az ezred külön re á ru h á z ás nélkü l átm egy fiára. F iát, ki a ty ja n y i­

latkozata szerin t a h a d iszo lg ála tb an já ra tla n , a h a d iszo lg ála t e lsa já títá s á ra egy tá b o rn o k mellé fo gja adni.

Gróf K árolyi S án do r különös k érelm ére fia m á r 1734. április 13-án valóságos ezredessé n ev ez tetett ki.

A leg én y ség to b o rzását C songrád, Békés és S zatm ár m e­

g y ék b en g ró f K árolyi F erencz intézte. Az ezred et g ró f K áro ly i S ándor ren d k ív ü li fénynyel állíto tta k i ; az összes k ö ltség 76.070 forint 30 k ra jc z á rt tett.

Az összes tiszti álláso kat tén y leg g ró f K árolyi S á n d o r töl­

tötte b e ; a tiszti állásokért, m elyeket a jelöltek, m int ez e k o r­

szak b an álta lá b a n szokásos volt, pén zen v á lto tta k meg, 31.400 forint 22 k ra jc z á r folyt be.

1 L .: Cajetan Pizzighelli: Geschichte des k. u. k. Husaren-Regimen- tes No. 6. Rzeszow. 1897.

2'

(20)

20

1734. m á ju sb a n az ezred teljesen föl volt állítva, m ájus 20-án az ezre d tu lajd o n o s szem lét ta rto tt fölötte. Az ezen napon fölvett szem lejegy zék szerin t az egész tisz tik a r k ivétel nélkül m a g y aro k b ó l alak u lt. T ényleges e z re d p a ra n c sn o k volt b o dorfalvi b á ró B a ra n y a y János.

B aranyai-huszárezred. (Most 8. számú gróf ordődi P á lfíy A ndrás huszárezred.) Ezredtulajdonosa volt bodorfalvi báró B aranyai Já n o s; ezredparancsnoka 1739-ben b áró Festetich József, utána 1742-ben ezred­

parancsnok Babocsai alezredes.

Az e z r e d e t1 az 1696. fe b ru á r 20-án kelt kinevezési oklevél értelm ében to b o rzás u tján D eák P á l állította föl. A tisz tik a r a föl­

állításn ál egészen m a g y a r volt. E zre d tu la jd o n o so k voltak, a kikről az ezred neveztetett, D eák P á l u tá n 1706-ban V iszlay A ndrás, m ajd m ég u g y an az o n év ben b. S p lé n y i M ihály, 1730-től b. Czuu- genberg (C sonka-B ég) Ferencz, 1735-től b áró Des sewf f y Im re. Az ezredparancsnok o k, az 1716—19. évek kivételével, 1790-ig m indig m ag yarok.

N ádasdy huszárezred. (Most 9. számú gróf N ádasdy Ferencz huszárezred.) Ezredtulajdonos volt 1741-ben gr.N ádasdy Ferencz; ezredparancsnok 1742-benlomnitzai Skerlecz Gábor.

E zen e z r e d e t2 az 1688. d eczem ber 10-én k elt capitulatio-, illetve kinevezési levél a la p já n gróf Csöbör Á dám vállalkozik fölállítani, ki jo go t n y e r egész M ag y aro rszág b an to b o rz a n i; az ezred gyűlölielyei K orpona, Léva, N yitra, V ágsellye.

E zre d tu la jd o n o ssá 1688. deczem ber 18-án g ró f Czobor Á dám v e je, g ró f erd őd y P á lffy J á n o s n ev eztetik k i ; ez eg y ú ttal az első ezred p aran csn o k . Az ezred tu lajd o n o so k 1806-ig, az ezred p aran cs­

nokok 1755-ig kiv étel nélk ül m a g y aro k voltak.

1 L. Gustav Am on : Geschichte des k. k. Husaren-Regimentes No. 8.

Wien 1880.

2 L. Geschichte des k. u. k. Husaren-Regimentes Graf Nádasdy No. 9.

Sopron 1903.

(21)

21

Az ezred tisz tik a ra a la p ítá sa k o r és később is n ag y részt m ag y ar.

Beleznay-husz árezred. (Most 10. sz. III. F rigyes Vilmos porosz király huszárezred.) Felállította 1741-ben, az ezredtulajdonos és parancsnok gróf Beleznay János.

Splényi-huszárezred.1 F elállittatott 1733-ban. E zred­

tulajdonos báró Splényi Gábor, ezredparancsnok 1743- ban báró Barkóczy Imre.

Az ezredet, mely 1768-l>an föloszlattatott, az 1733. n o v em b er 4-én kelt conventio a la p já n b. Splényi G ábor ezredes, ki ezred ­ tulajdonos is lett, állíto tta föl, részb en s a já t költségén.

Pestvárm egyey-huszárezred. Fölállittatott' 1734-ben.

Ezredtulajdonos volt P estvárm egyey József, ezred­

parancsnok Benyovszky.

Az ezredet, m ely 1748-ban felo szlattato k , az 1734. novem ber 10-én kelt conventio a la p já n P e stv árm eg y ey Jó zsef állíto tta föl, részben s a já t költségén.

Grlii lányi-huszárezred. F ölállittatott 1734-ben. Ez­

redtulajdonos b. Ghilányi János, ezredparancsnok 1740- ben b. Barkóczy Imre, 1742-ben b. Morócz Im re.

Az ezredet, m ely 1768-ban feloszlattatott, az 1734. o k tó b er 30-án kelt capitulatio-levél alap ján , részb en s a já t költségén, b áró G hilányi József, ki ezred tu lajd o n o s is lett, állította föl.

Az ezredtulajdo no sok és 1761-ig az ezred p aran csn o k o k is m indig m agyarok.

Esterházy-liuszárezred. E zredtulajdonos volt lierczeg E sterházy Pál, ki az ezredet 1742-ben saját költségén állította föl. E zredparancsnok H andley Á brahám.

Ebből az összeállításból látható, hogy az örökösö­

dési háború idején az összes m agyar csapatok, gyalog­

1 L. Alfons F reiherr von Wrede: Geschichte der k. u. k. Wehrmacht Wien 1901. III. k.

(22)

22

ezredek úgy, m int huszárezredek — egy ezred kivéte­

lével — kizárólag m ag y ar ezredesek parancsnoksága a la tt állottak. Az ezredeknől m agasabb szervezetei a seregnek e korban béke idején nem voltak, tudvalevő azonban, hogy M ária Terézia diadalm as csapataiban a tábornoki k arb an is kellőképen voltak a m agyarok képviselve.

Miként voltak a m agyar ezredekben a m agyar tisztek az ezredparancsnokon alól képviselve, a rra a rendelkezésre álló n y o m tato tt források csak a fentebb földolgozott felvilágosításokat nyújtják, melyek össz­

képe nem kedvezőtlen a m agyarságra.

H ogy az országgyűlés a hadsereg ügyeiben ezen időben jogokat gyakorolt oly term észetű kérdésekben is, melyek a hadsereg belső igazgatásához tartoznak, világos bizonysága az 1764/65. évi 24. törvényczikk a m agyar katonaság ru h ázati szükségletéről (de re vestiaria militiae H ungáriáé), melyben a király elren­

deli, hogy a m agyar katonaság ru h ázata Magyar- országban készíttessék, ha azt ugyanazon árban és minőségben, m int m ás tartom ányokban, beszerezni lehet.

E rre az intézkedésre az örökösödési háború és a sziléziai háború idején szerzett tapasztalatok szolgál­

ta tta k alkalm at, a midőn az egyenruhákat A usztriá.

b an kellett nagy időveszteséggel és sok alkalm atlan­

sággal beszerezni.

(23)

MÁSODIK F E J E Z E T .

Az 1791:9. törvényczikk.

A bevezetésben vázolt és a m agyarságnak a hadsereg­

ben való súlyára nézve kedvező helyzet M ária Terézia uralkodásának későbbi éveiben, midőn a trónörökös a katonai ügyek ig azg atására közvetlen befolyást nyert, különösen pedig II. József uralkodása a latt a h ad ­ sereg m ind következetesebben keresztülvitt egysége­

sítése, az egész hadseregben életbeléptetett azonos szolgálati szabályzatok behozatala, az ezredtulajdono­

sok jogainak korlátozása, az állások v ásárlásán ak meg­

szorítása stb. következtében alapjában m egváltozott.

II. József császár ős királynak alkotmányellenes, ném etesitő és központosító rendszere erős ellentállást szült a nem zetet képviselő rendeknél, kik József rend­

szerében az ország jogainak és a nemesi kiváltságok­

nak nem csak veszélyeztetését, hanem megsem m isítését látták. József rendszerének visszahatásaként m ag y ar­

ságának tu d a tá ra ébredt a nem esség ős minden téren kereste léte ős az ország önállása fönm aradásának biztosítékait.

A hadsereg József gyűlölt rendszerének legerő­

sebb oszlopa volt és igy term észetes, hogy a midőn

(24)

24

II. Lipót trónralépte után 1790. junius 6-ára, B udára összehívta az országgyűlést, ennek tárgyalásai jelen­

tékeny részét azon kérdés foglalja el, miként, lehetne a hadsereget kizárólag az ország érdekeinek szolgá­

latáb a állítani és a nemzet azon sérelm ét orvosolni, hogy a m agyar katonaság idegen tisztek parancsnok­

sága a latt áll.

Az idegen tisztekre vonatkozó panaszokat az ország- gyűlés előtt nem csak a követek emelik a várm egyék utasításából, sérelmeivel panaszosként úgy a v á r­

megyéknél, m int az országgyűlésnél föllép m aga a k ato n aság is.

A lázas izgatottság, mely II. József halálával az országot alapjában látszott megrázni, á tra g a d t a ka­

to n aság ra is, ezt m u ta tjá k az országgyűléshez intézett folyam odványok.

Ezek sorában az országgyűlés irom ányai sz e rin t1 első a Gyulai-ezred folyam odványa, mely a tiszai ke­

rület 1790. junius 19-én ta rto tt ülésében olvastatott föl.

A jegyzőkönyv nem közlik a m ájus 30-án kelt folya­

m odványt egész terjedelm ében, csak a kérelem pontjait időzi a következőkben:

1. Az ezred béke id ején az o rsz á g b a n ta rta s sá k és az ország g y ű lés h o z z á já ru lá sa nélkül o nnét ki no vitessék.

2. Az ezred ben a szü letett m a g y a r tiszteknek előny n y u jtassék .

3. A jövendő o rszág g y ű lé sre m indegyik m ag y ar ezred két, szabadon v álasztan d ó tisztet küldhesson.

1 L. -Acta diaetalia A. 1790,91.· czímű Budapest székes főváros könyv­

tárában található kéziratú kötetet. Ezen rendkívül becses gyűjtemény az 1790/91-ki országgyűlés kerületi ülései írásainak egy részét tartalmazza.

(25)

25

Ezen kérelem re az a kerületi gyűlés határozata, hogy nem lehet kétséges, hogy ezen ügy a kiállítandó hitlevél föltételeihez tartozik, tá rg y a lása te h át a rra ta rta tik fönn.

A m ásodik folyam odvány a junius 22-én ta rto tt kerületi ülés írá sa i között található. Ez a K árolyi, Pálffy, N ádasdy és Splényi gyalogezredek és az Erdődy, Toscana lovasezredek főtisztjeinek a brahovai tá b o r­

ban, 1790. m ájus 19-én kelt folyam odványa, melynek szövege a következő:

T ekintetes nem es H aza !

Nem szükség előhoznunk, m ely iszonyú s súlyos csa­

pások szállo ttán ak lég y en k ed v es H azán k ra, a m ióta a h ad i rend, o rszág u n k sta tu sa i szám ából kifelejtetvén, egyes és·

idegen kézre b oesájtato tt. T u d tá ra v ag y o n a nem es h azá­

nak am a m esterséges ezél is, a m ely által u g y an ez en szám ­ kivetésbe esett m a g y a r h a d i re n d k edv es h azájátó l, v érétő l elidegenedvén, egyes em berhez rag aszk o d o tt, tu d n iillik : a ném etnek, m ás gyiilevész nem zetnek, m a g y a ro k k a l össze­

k ev erte tűse.

E zek et tud ván, k étség k ív ü l tu d n i fo g ja azt is, hogy ezen gyiilevész em berek szinte an n yi őrálló kém jei v a lá n a k hazánk szab ad ság án ak , m int a m ennyin sz á m iáltattak sere­

giek között. Nem fo gun k te h á t az ig a zsá g ellen véteni, ha ezeket am a k íg y ó k n ak m ondjuk lenni, m elyek önnön keb e­

leinkben jól ólettek s u g y an veszedelm ére nem zetünknek, rá g a lm a z á sá ra s m ajd csaknem végső ro m lására ta rta tn a k .

Ez ig y lévén, kölletik a m a g y a r h a z á n a k e jelen lévő alk alm ato sság b an k ét felé tekinteni, m a g á ra tu d niillik és a hadi ren d re. Mi a h a z á n a k belső do lg áró l nem szólunk, m eg­

nyugodván teljesen m indazokban, a m ik az által fognak elrendeltetni, szólunk m in d azáltal am azokról, a m elyek eg y e­

nesen a mi re n d ü n k e t illetik v a g y av v al szövetkeztek.

(26)

26

B ecsben v a g y o n egész v ilág n ak részeiben a p ap i rend azért, hogy ez az égi jó n a k eszközlője s u g y a n a z é rt kedves h azá n k b an nem csak h o g y m a g á b a n sta tu st teszen, de első­

ség et is n y e rt az érdem e. T u dva való dolog az is, hogy a h a d i re n d (ha azok, a k ik n ek b irto k á b a vagyon, vissza nem élnek vele), előm ozdítója s to llta rtó ja lég yen a valóságos jónak, m iért te h á t ne lehessen ennek is m aga érdem eihez hasonló becsben lenni ?

S zükséges te h á t m ind erre, m ind pediglen a h azán ak s ezeknek állan d ó ság ára nézve, h o g y :

E lő sz ö r: A m a g y a r hadi ren d m agában különös sta tu st tegy en e h azában.

M á so d sz o r: H ogy ezen statu s m aga n y ájab eliekb ő l álljon, mely n é z v e :

H a rm a d s z o r: M inden idegen gen erálisok, stabalis és főtisztek, a k ik n a g y szám a m iatt a h azabeliek é csaknem lá th a ta tla n , és a k ö zk ato n án ak so rsa tű rh etetlen , m agok n y á ja i közé h a la sz tá s nélkül k ü ld ettessenek .

N e g y e d s z e r: A m a g y a r h ad i tisztviselők, a m ennyire lehet, o rsz á g u n k nem esei legyenek.

Ö tö dször: É rd em ek k el b író nem telenek az o rszág közbe­

vetése által m e g n em esittessen ek ; jó szág o k at ped ig nem a holdban, a ném et birodalom szokása szerint, hanem a hazá­

ban k ap jan ak .

H a to d s z o r: A m a g y a r h ad i sereg n ek m a g án ak legyen m ind h a d i tanácsa, m ind fővezére, com m andőja, a ki egyedül a hazától függjön.

H e te d sz e r: A m a g y a r h a d i sereg bék ességn ek idejében szüntelen és egészben a h a z á b a n qu artélozzon.

N y o lcza d sz o r: M inthogy tu d v a legyen az, hogy a föld­

népe az o rszág nak, csup án a ném et öltözet m iatt ü g y an n y ira gyűlöli a k aton aso rsot, hog y a z ta t m áskép nem, hanem erő ­ vel s a term észetes s z a b a d sá g n a k m egsértésével lehet ezen életre hozni, szük ség képen kölletik a ném et öltözetet a m a g y a rra l m eg változtatni, id eértv én a főtisztviselőket.

(27)

27 K ilenozedszer : A ném et nyelv, m elynek sú ly át nehezen viseli a közkatona, a m a g y a r sereg közül k iirta ssé k s az egész h a d i szolg álat m a g y a r n y elv en folytattassék , mi az ideg eneknek állandó tá v o z ta tá s á ra fog szolgálni.

T iz e d s z e r: A k ö zk ato n a szo lg álatá n ak bizonyos idő (p éldának o k á é rt 10 esztendő) k iszab attassék , a 30 eszten ­ dőkig szo lg áltak n ak egy bizonyos s kevés ju talo m re n d e l­

tessék, a nem telen tisztviselők pedig nem ességgel m eg­

ju talm azta ssan ak

T iz e n e g y e d sz e r: H á b o rú n a k idejében a m a g y a r sereg soha ném ettel össze ne kevertessék, hanem m aga s eg y ü tt liarczoljon, hogy ez által elk erülje am a m esebeli szam á rn ak sorsát, a ki a ló n ak ele d e lt.h o rd v á n , m ag a megírnia.

T izen ketted szer : H ogy m indezeknek szükséges k ifejte­

getésére nézve a jövő o rszág g y ű lésen m inden m a g y a r regem enttül p á r m a g y a r tiszt m egjelenjen, m elyet a jöv en d ő­

beli k irály n ál v ég b en köll vinni.

E zek v o ln á n ak Ítéletü nk szerin t am a g yö k eres pontok, a m elyekre a nem esbeli sta tu so k n a k a tu lajd o n m ag a és a h adi rendnek jobb v o ltá ra nézve figyelm ezni kölletik. U gyanezen pontok azok, m elyek súlya m ost is n yom ja szegény n em zetü n ­ ket. V érzenek m ind szüntelen sziv ü nk sebei, m elyeket az id eg e­

neknek ra jtu n k való ig a z sá g ta la n u ra lk o d á sa ütött, no h a jól tu d ju k , hogy az egész v ilág n ak nem zetei között mi legyünk azok, a k ik nek hizelkedés n élk ü l szab ad dicsekedni vitézségünket. B ízunk m in dazonáltal ked ves h a z á n k b a n ú g y vérszerin t való rok on ink b an, h o g y ők azon égből szárm a­

zott alkalm atossággal, a mi m egrom lott ü g y ü n k e t m éltó te k in tetb e fo g ják venni. A m iért m időn hazafiú i bizodalom - mal esedezünk, v ag y u n k álland ó ul hiv hazafiú i s alázatos tisztelői.

H arm adik az országgyűlési irato k szerint a Graeven huszárezred folyam odványa az országgyűléshez,1 mely­

1 L. Orsz. Irományok 13. ülés 12. iromány, 76. lap.

(28)

ben az ezred összes m agyar főtisztjeinek neveljen gróf Festetich G yörgy alezredes, Laczkovics János és Archi Pál kapitányok, Yincze Já n o s és Tsitsm án István fő­

hadnagyok a következő kéréseket terjesztik elő:

1. Az ezred bék e idején M a g y aro rszág b an ta rtassá k . A kérelem szavai szerin t »illendő, term észetes és hasznos, hog y a m a g y a r sereg m ag a o rszág áb an ta rtassá k , sőt a ném et reg em en tek ó h a jtá s á n a k is eleget lá tsz u n k tenni, a kik a m a g y aro rsz ág i levegő egészségtelenségéről és egyéb alkal­

m atlan ság o k ró l kén yesen p an aszk o d n i m eg nem szűnnek«.

2. T isztekül m a g y a ro k alk alm aztassan ak . E n n ek a ké­

relem nek in do ko lása a k övetkező : »S ajnosán kell fájlalnunk, ho g y életün k feláld o zásával és sok osztendőbeli szolgála­

tu n k fá ra d s á g á v a l szerzett érd em ein k n ek ju ta lm á t az idegen nem zetbeliek tő lü n k e lra g a d já k és főtisztség ek re m ajdnem m ind csak id egenek h ely eztetn ek élőnkbe.« 1775-ben egy­

szerre 24 és u tób b is n é h á n y idegen főtiszt h o zato tt az ezredbe. »Mivel ped ig m inden reg em en t azon igyekezett, h o g y a nem leg jo b b ik át re á n k taszítsa, el leh et gondolni, h o g y az annyiféle v iseletű és nem zetbeli em bereknek össze- szerkesztetése örökös v iszálk o d áso k n ak ado tt alkalm at. Mily te rh e s nekü nk , a m időn idegen nem zetből szárm azo tt kadet- te k alig v a n n a k n é h á n y h ó n ap ig a regim enteknél, sem hadi k ö telességek et nem tu d ják , sem szülötte« n y elv ü n k et (mely a m a g y a r reg em en tek et lelkesíti) nem értik, m égis igen rö v id idő a la tt em eltetnek főtisztségekre, mig a m agyarok k a d e tsá g ra és altisztség re is nehezeb ben ju th atn ak , főtiszt- ség re pedig szám os esztendőbeli ho sszas szenvedések és hű szolg álatok u tá n ép en ritk á n m ehetnek.« E zen tö rv én y ­ telenség sérelm e szám os h azafit an n y ira elkeserített, hogy nem törődve hosszas szo lg álatáv al és szenvedés idejével, b ú csú t v ett a fegyvertől.

»A ltai látni, m ily te rh e s a szolgálat, midőn a tiszt a köz­

em berrel nem tud szólani, v a g y h a v alam en n y ire a m a g y ar n y elv re kap v án , azt ütve, vetve töri s beszéli is, de azért

(29)

29 mégis m a g á n a k elég bizo dalm át nem sz e re z h e t; a h o n n an is az olyan, h a szinzésképen is m a g át m a g y a rn a k m ondja, mégis közönségesen a nem zetnek term észet szerin t való gyűlölsége és m a g y a rn a k titkos üldözése szive a la tt fedezve fekszik.«

Azt állítják, hogy a h ad i tu d o m án y b an való já rta s s á g okából szükséges az ifjak n ak bizonyos nev elést adni. E zen okból sem Iesz a jövőben a nóm etujhelyi, v a g y m ás eg y eb ü tt ta n u lt ném et if ja k ra szükség, h a az o rszág, m int a folyam odók rem ényük, a k ato n atisztsé g re készülő ifjú sá g neveléséről gondoskodni fog. Mivel mi a nem zeti szeretetet tök életesség­

nek és nem h ib á n a k ta rtju k , és en n ek p é ld á já t m ind en ü tt tap asz talju k , te h á t az id egen tisztek n ek is g o n d o lju k k ív á n ­ ság u k b eteljesittetik azzal, h a az o k a t visszaereszten i és azokkal m a g y a rja in k a t kicserélni k ív á n ju k , ú g y ők is nem ­ zeti szeretőtö kn ek o tta n a m a g y a r üldözése nélkü l eleget tehetnek.

;J. A közönséges szo lg álat re n d je és a p aran cso lás m a g y ar nyelven fo ly tattassék . In d o k o k : A ném et nyelv n ek értelm e, ta n u lása és m egfogása a m a g y aro k n ál nehezen megy végbe, ebből szárm azik, h o g y a leg én y ség a feg y v er­

g y ak o rlá sn á l elkö v etett leg kiseb b h ib á é rt n em csak kem ényen büntettetek, h an em sokszor m ég azonfelül az idegen tisztek által á rta tla n u l illetlen n ev ek k el is szid alm aztatik és elany- n y ira iildöztetik, h o g y szám o sak szivbeli b á n a tju k b a n a regem enttől elszökve, h a z á ju k a t ö rö k re e lh ag y ták . Az ellen­

ség előtt való ü tközetben ú g yis m indent a h aza i n y elv re kell fordítani, m ert m áskép a nem értésb ől n a g y tévelye- dések tám adh atn ak.«

H a ezen száztizenhárom év előtt kelt folyam od­

ványokat az országgyűlési irato k m egsárgult lapjain olvassuk, úgy tűnik fel, m intha m a szövegeztetett volna a kérelem, annyira egybevág minden pontja ős a pon- tozatok indokolása a ma folyó vitával.

Mi lett a kérvényező tisztek sorsa, az itt nem

(30)

30

érdekel,1 b ár a felett is hosszas vita folyt az ország­

gyűlésen, mely ez ügyben 1790. augusztus 13-án fel­

ira to t is intézett a királyhoz, sőt azt is elhatározta, hogy a tiszteken elkövetett sérelem a király t az ország- gyűlésre meghívó küldöttség szónoka, gróf Kolon its László kalocsai érsek által m ondandó üdvözlő beszéd­

ben m egem littessék és a sérelem orvoslása kéressék.

Ezen m egbízásnak a kalocsai érsek augusztus 20-án a királyhoz intézett beszédében eleget tett.

A katonaság által előterjesztett kérelm ek és pana­

szok fogékony ta la jra hullottak. A nemzet legjobbjai­

nak tépelődő lelkét az a gond foglalkoztatta, m iként lehetne törvényes biztosítékkal m egakadályozni a Józseféhez hasonló uralom visszatértét, hogyan lehetne intézményekkel körülbástyázni az ország függetlenségét.

Ilyen viszonyok között term észetes, hogy az ország- gyűlés tárg y alásai egész terjedelm ében felölelik a had­

sereg kérdését.

Az országgyűlés naplói ős jegyzőkönyvei, melyek ezen évtől kezdve vannak meg nyom tatásban, nem adnak hű képet a tárg y aláso k menetéről, egyrészt azért, m ert a »Naponként való Jegyzések« czím alatt kiadott napló csak kivonatos följegyzése a tárgyalásnak, más-

1 A bécsi hadi levéltárban HKR. 1790—44—351. sz. alatt őrzött irat­

csomóban fekszik gróf Festetich György sajátkezű jelentése, mely szerint az országgyűléshez intézett kérést nem irta alá.

A Graeven ezred folyamodványának többféle szövege van. Az ország- gyűlés írásai között s itt is az közöltetik, melyet az országgyűléshez intézett és 1790. augusztus 12. kelt kérvénye mellékletében Laczkovits István temesmegyei alispán és követ nyújtott be. A Graeven ezred folyamodvá­

nyának kelte 1790. julius 5. A kérvényt gróf Zichy Károly országbíró­

nak a hadi levéltárban lévő levele szerint az ezred két tisztje már előbb átadta az országbírónak és a personálisnak, a kik azt, mert különben is a követek keze közt volt, nem terjesztették az országgyűlés elé.

(31)

31

részt és főleg azért, m ert az érdemleges törvőnyelő- készitési m unka és az irányadó vitatkozás nem az or­

szágos ülésekben, hanem a kerületi ülésekben folyt.

Ezen országgyűlés kerületi üléseiről följegyzések nekünk nem állanak rendelkezésünkre; a kerületi ülések írása in ak is csak egy hézagos gyűjtem ényét ism erjük azon kézirati kötetben, mely B udapest székes főváros könyvtárában található.

A ma használt kifejezéssel élve, az 1790/91-iki országgyűlésen a legerősebb »obstrutio« folyt, a mi abban nyilvánult, hogy az alsó tábla ism ételve elhatá­

rozza, hogy m indaddig, mig a királyi hitlevél el nem készül ős a fölött az ország a királylyal meg nem egyezik, az országgyűlésre és a koronázásra nem hívja meg a királyt, hogy a király személyes jelenlétéből ős hosszas várak o ztatásán ak elkerültetősőből fakadó tekin­

tetek a hitlevél megfelelő m egállapítását ne akadályoz­

zák. Ez az oka annak, hogy a junius 6-ára B udára össze­

hívott országgyűlés, mely junius 10-én ta rto tta első ülését, — később az országgyűlés Pozsonyba té te te tt át, — csak novem berben ju to tt el a koronázáshoz.

A királyi hitlevél m egállapítására is lassan indult m eg az országgyűlési m u n k a ; az országgyűlés két tá b ­ lája csak julius 12-én rendeli ki azon elegyes k ü ldött­

séget (m ixta deputatio), melynek föladata lesz a kerüle­

tek m unkája alapján m egállapítani a királyi hitlevelet ős a koronázás előtt alkotandó törvőnyczikkelyeket.

A kerületekben m ár korábban kezdődött a m u n k a ; az alsó tábla ezen julius 12-őn ta rto tt ülésén a personalis ugyanis azt jelenti, hogy a dunamellőki kerületek vélemé­

nyükkel m ár készen vannak, a tiszamelléki kerületek

is rövid idő alatt készen lesznek. Ez a készenlét azon-

(32)

32

ban nem veendő sző szerint való értelemben, m ert az írá so k szerint a kerületi m unkák is többféle változáson m entek át.

A tiszai kerületek junius 19-én ta rto tt ülésükben kezdik tárgyalni a királyi hitlevél alapelveit, melyekre nézve m egállapodnak, hogy, m int az összes várm egyék u tasításai kimondják, a korábbi két király m egsértvén az alkotm ányos kötést, a trónöröklés fonala m eg sza k ad t;

m ásodik alapelvül szolgál M agyarország függetlensége, a mely alatt az értendő, hogy M agyarország semmi más országnak alávetve nincs, következőleg a háború ős béke­

kötésnek felségjogait per se et pro se föntartja.

Ezen alapelveket m egállapítván, a királyi hitlevél kidolgozására bizottságot küldenek ki, mely a junius 21-iki ülésben m u tatja be a hitlevél tervezetére vonat­

kozó jav aslatát. E hitlevél-tervezet 7-ik pontja szerint (ígéri a k irá ly ):

>>A h a tá rő rv id é k i és m inden más, a m a g y a r szent, koro­

nához ta rto zó k a to n a sá g jö vőre a k irá ly n a k és az o rszág n ak leteen dő h ű sé g e sk ü re köteloztetik. Az o rszág ellen sohasem fog harczolni, az o rszág b ó l csak az o rszág g y ű lés beleegye­

zésével lehet a k irály k öltségén kivinni. K özvetlenül a fel­

állítandó m a g y a r fő h a d p a ra n c sn o k sá g n a k lesz alárendelve, mely az u d v a ri hadi tan ácstó l teljesen függ etlen lesz.

E g y eb e k b en m indaz, a mit a k a ro k és re n d e k az ország- gyű lésen a k a to n a sá g állom ásozására, szám ára, fegyelm ezé­

sére, ö sszealk o tására, ellátá sá ra, v ezéreire és tisztjeire nézve m egállapíto ttak, azok m ost és m in d en k o rra elfo g a d tatn ak és ezen hitlevél által m e g ta rta n d ó k n a k n y ilv án íttatn a k .

T o vább á a ném et ezred ek ben szolgáló összes m a g y a r k a to n á k a m a g y a r ezredekhez és viszont a m a g y a r ezre­

dekben szolgáló idegenek, m ég ezen o rszág g y ű lés ta rta m a a la tt s a já t ezredeikhez tétessenek. Az idegen k ato n asá g az

(33)

33

országból eltávolitandó és b eh o zatala semmi czím alatt nem en g ed tetik meg, kivéve, h a azt az o rszág érdeke követeli és ekkor is eskü letételére köteleztessék és ha ez nem tö r­

ténik meg, rö g tö n táv o littassék el, különben a h aza ellen­

ségének fog ta rtatn i.

Ez a jav aslat nőm volt végleges szöveg, csak ki­

induló pontja a további tárgyalásoknak, melyek során a legkülönbözőbb tervezetek m erültek föl. A kerületek egym ással állandó érintkezésben állván, közös m eg­

állapodásra kidolgozzák az országban fölállítandó senatus tervét, melynek ta g ja it a nádoron, országbírón, liorvát bánon, tárnokm esteren ős prím áson kívül, kik hivatalból lettek volna tagok, az egyik tervezet sze­

rin t az országgyűlés, a m ásik tervezet szerint a v á r­

megyék választották volna. E senatus föladata lett volna az ország függetlenségét biztosítani, ezen czél- ból a király minden rendelete, elhatározása, parancsa csak az országgyűlésnek felelős senatus hozzájárulá­

sával lett volna végrehajtható.

Ezen senatusnak lett volna alárendelendő a Magyar- országban fölállítandó főhadi korm ányszék, mely a királynak a hadseregre vonatkozó minden rendeletét a senatus útján és hozzájárulásával vette volna.

Az országgyűlési m unkálatok m enetéről a király értesítést nyervén, szükségesnek találta ezek irányítása ózdijából a m aga a k a ra tá t az országgyűléssel tudatni.

Ezt a királyi elhatározást a kanczellár, gróf Pálffy K árolynak 1790. julius 20-ikán kelt levelében tu d a tta az ország báróival.1

Ezen levélben a kanczellár a király h atározott

1 L. O rszággyűlési Iro m á n y o k 18. szám, 105. lap.

3

(34)

34

akaratából közli, hogy Ő felsége csak a Mária Terézia királynő, vagy III. Károly király által kiállított királyi hitlevél m ását hajlandó kiadni. Nein zárkózik el () fel­

sége attól, hogy jövőre az alkotm ány biztosítására alkalm as módon, a királyi m éltóság megóvásával, az ország érdekében, neki megfelelő javaslatok tétessenek, m indazáltal nem engedheti meg, hogy a rendes és határőrvidéki k ato n aság ra vonatkozólag újítások hozas­

sanak be, melyeknél fogva a katonai fegyelem felforgat- tatik, az ország védelme, melynek gondját a törvények a király ra bízzák, m egingattatik.

Az országgyűlési munka, a kerületi tanácskozás, a m ixta deputatio tá rg y a lása ezután is az előbbi módon folyt tovább, daczára annak, hogy a külpolitikai viszo­

nyok m egváltozása következtében az alsó tábla la p ­ jai is elvesztették azon rem ényüket, hogy a király lényeges kérdésekben is hajlandó lesz eltérni a maga álláspontjától. Most m ár a koronázást is siettetni a k a r­

ták, hogy a m agyar koronázás korábban menjen végbe, mint a császári koronázás. E végből az alsó tábla augusztus 16-án ta rto tt ülésében elhatározza, hogy egy­

részt a fejedelemnek az országgyűlésre való meg­

hívása czéljából követség küldessék Ilécsbe, m ásrészt a m ixta deputatio m unkálatának bevégzése meg- sürgettessék, hogy a m unkálatot az országgyűlésnek egy hét m úlva ta rta n d ó elegyes ülésében föl lehessen

venni.

A királyhoz rendelt küldöttség, mint em lítettük, 1790.

augusztus 20-án já rt el küldetésében; m eghívta a ki­

rály t az országgyűlésre és a koronázásra. A küldöttség

vezetője hosszú beszédében tu d a tta a királylyal, hogy

a karok és rendek a királyi hitlevél azon föltételeinek

(35)

35

kidolgozásán, melyeket az ország örök élete és Fel­

séged háza biztonságára szükségeseknek, jogosaknak és Ihasznosaknak tartan ak , valam int a koronázás előtti tör- vényczikkelyek kidolgozásában annyira előrehaladtak, hogy (‘zen m unkát Felséged örvendetesen v á rt lejöve- tele előtt elkészíthetni rem ényük.“

A király a kalocsai érsek hosszú beszédére csak ennyit v ála sz o lt: „Hálás lélekkel fogadjuk a karok és rendek m eghívását; íö n ta rtju k M agunknak elh atáro ­ zásunkat minél gyorsabban közölni.“

Ez a királyi elhatározás még az nap k iad ato tt a kanczellárhoz, gróf Pálffy Károlyhoz intézett ném et nyelvű kézirat alakjában, mely az országgyűlési Iro ­

mányok között latin fordításban közöltetik. Ez a királyi kézirat következőleg h a n g z ik :1

Kedves gró f P álffy !

M iután a kö v etek n ek m a m eg v o lt a k ih a llg a tá su k és nekem ma in n ét meg kell kezdenem u tam at, hog y elébe m enjek a két Sziezilia k irá ly á n a k és k irály n éjá n ak , Ön az em lített követeknek nevem ben ism ételten m eg fog ja erősíteni, hogy kellem es volt őket fogadnom ős tőlök a re n d e k által ápolt azon kív án ság ot hallanom , hogy engem m a g u k n ál látn i és m eg k o ron áztatásom at végezni k ív á n ják . Meg fo g ja érte tn i a követekkel ős azok u tján a ren dek k el, hogy m int ők m aguk jól tu d ják , hogy ezen k ív á n sá g u k n a k eddigi nem teljesítése tőlem sem m iképen nem fü g g ö tt és to v á b b ra sem tőlem függ, m ert én azon p illan attó l kezdve, a m elyben M agyarország k o rm án y á t via legitim ae et im m ediatae suc- eessionis, átvettem , kész voltam ős m ost is v ag y o k a T heresianum vagy C arolinum D iplom at, azon egyedüli, m agától érteten d ő válto ztatással, hogy az u tób b i <3. szak asza

1 L : < )i‘szsl}íSyÍüési ir o m á n y o k 10. sz á m 103. la p . A n é m e t s z ö v e g az a z e m l í t e t v ia D i a e t a l i a 34S. l a p j á n .

3’

(36)

3 6

h ely ett az előbbi 6. szak asza tétessék, elfogadni, az esküt re á letenni és p o n to san m eg tartan i.

On m indezekhez hozzá fo g ja ten ni hogy szilá r d u l és e ltm ito r ith n tlm m l el v a g y o k h atáro zv a, ezen diplomát, és semmi m ást elfogadni, hogy e rre nézve a ren d ek haladék­

ta la n n y ilatk o za tát várom , m elynek m ódja fog engem elha­

tározni, vag y m egállapítan i az o rszág g y ű lés m egnyitásának és m eg ko ro náztatáso m ünn ep ély én ek id ő pon tját, ha lehet, m ég császári k o ro n áztatáso m előtt, v ag y pedig más tö r­

vényes ren d szab ály o k h o z nyúlni.

Az országgyűlés határozatához képest augusztus hó 23-ára összehívott elegyes ülésen a mixta doputatio m unkálatát nem lefietett tá rg y a lá sra fölvenni, m ert a bizottság m unkálatával még nem készült el. Ez okból az h atáro ztato tt, hogy a m it a m ixta deputatio elvégzett, az leírásra bocsáttassák és a bécsi követség visszatérté­

vel tá rg y a lá sra fölvétessék.

A m ixta deputatio m unkálatának befejezése az augusztus 30-án ta rto tt ülésben jelentetett be nz ország rendéinek, a kik ezen m unkálat felülvizsgálatára, össze­

vonására és a m ennyire lehet, a koronázandó fejedelem akaratához való alkalm aztatására, egy újabb vegyes bizottságot küldöttek ki.

A m ixta deputatio által m egállapított hitlevél-ter­

vezetben a hadseregre vonatkozó kérdésekkel a XIII., XIV., XY. és részben a XVI. föltételek foglalkoznak, jórészt azon szövegben, melyet a tiszai kerületi ülés állapított meg. Ezen föltételek, t. i. a koronázás föltételei a következők:

X III. föltétel. B eleegyezünk, a m int következik, hogy M ag y aro rszág b an és kapcsolt részeiben a n ád o r elnöklete alatt, a tö rv én y e k szerin t ennek h atásk ö réb e tarto zv án , töb bi ta rto m án y a in k h ad itan ácsátó l, valam int az összes ud­

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Érdekes mozzanat az adatsorban, hogy az elutasítók tábora jelentősen kisebb (valamivel több mint 50%), amikor az IKT konkrét célú, fejlesztést támogató eszközként

A helyi emlékezet nagyon fontos, a kutatói közösségnek olyanná kell válnia, hogy segítse a helyi emlékezet integrálódását, hogy az valami- lyen szinten beléphessen

A törzstanfolyam hallgatói között olyan, késõbb jelentõs személyekkel találko- zunk, mint Fazekas László hadnagy (késõbb vezérõrnagy, hadmûveleti csoportfõ- nök,

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

Továbbá megmutatta, hogy a történeti nézőpont megjelenítésével érzékeltethetjük, hogy a gyermekkor történeti konstrukció, azaz a gyermekkort nem

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez