A MAGYARSAG
ÉRVÉNYESÜLÉSE
A HADSEREGBEN
NÉGY TÖRVÉNY
ORSZÁGGYŰLÉSI TÁRGYALÁSA
KÖZLI
D
r. heltai ferencz
O R S Z Á G G Y Ű L É S I K É P V I S E L Ő
BUDAPEST
P E S T ! KÖ NY V NYO M D A - R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G NY OM ÁSA
1903
TARTALí)M JEGYZÉK.
La p
Elősző ... 5
I. F ejezet: Bevezetés ...· ... 7
II. F ejezet: Az 1791 : 9. tö rv én y czik k ... 23
III. F ejezet: Az 1807 : 1. tö rv én y czikk ... 60
IV. Fejezet: Az 1830 : 7. törvényczikk... 97
V. Fejezet: Az 1840 : 6. törvényczikk... 145
1
E L Ő S Z Ó .
A napi politika nagy kérdésével foglalkozván, a m agam tájékozására szükségesnek találtam azon törvények országgyűlési tárg y alásán ak anyagát össze
állítani, melyek az 1867:12. törvényczikket megelőzően a m agyarságnak a hadseregben való érvényesülése czéljáből alkottattak.
Az összegyűjtött anyagot, mely, m int említőm, ki
zárólag saját tájékozásom ra volt szánva, m egism ertet
tem több politikai elvtársam m al, kik azt rendkívül érdekesnek találtak. Ez által hire m ent ezen anyag összegyűjtésének, a minek következtében ezen törvény
hozási anyag közléséért sok oldalról ostrom oltattam , E rre való tekintettel közlöm négy törvény törvény
hozási anyagát, abban az alakban, a m int az hozzáférhető volt, a latin okiratokat m agyar fordításban.
Az anjmg összegyűjtésénél távol volt tőlem a poli
tikai czélzatosság; úgy közlöm az anyagot, a mint lelkiismeretes u tán járással találtam . Megjegyzéseket sem fűzök az anyaghoz, a melyből ki-ki úgyis poli
tikai meggyőződéséhez szabott következtetéseket fog
levonni.
6
Ezen anyag összegyűjtésénél m egérlelődött bennem azon szükség tudata, hogy politikai gondolkodásunk érdekében kívánatos az 1715. óta alkotott katonai tö r
vények törvényhozási anyagának összegyűjtése és fel
dolgozása. Ezt a nagy m űvet m unkába vettem, jelen
tékenyen előre is haladtam vele és ha a viszonyok megengedik, nem sokára közrebocsájtom. Ezen dolgo
zat annak a m unkának részét képezi.
Budapest, 1900. október 28.
H E L T A I FERENCZ.
I. F E J E Z E T .
B E V E Z E T É S .
Az állandó hadsereg felállításakor, a felkelésről és az adózásról szóló 1715 : 8. t.-cz., a 2. §-ban akként h a tá ro zott, hogy a rendes katonaságot úgy benszülöttekhől, m int külföldiekből kell tartani.
Ez a törvény, mely a rendes katonaság (regulata militia) ta rtá s á t kimondja, csupán azt állapítja meg, hogy a rendes katonaság zsold nélkül ion nem állhat
ván, a mit pedig adózás nélkül beszerezni nem lehet, az erre szükséges segélyek és adók dolgában a karokkal országgyűlésikig kell határozni, a hová az ügy tudom ás szerint különben is tartozik.
Ezen törvény a következőleg hangzik:
1715:8. C ZIK K E L Y.
A felkelésről és adózásról.
M inthogy a nem esek és m indazok, k ik et a tö rv én y M agyarországon ez elnevezés a la tt összefoglal (bárm ely tisztsége, m éltóságú s állású szem élyek legyenek) az ország- védelm ére katonáskodni, te h á t szem élyesen fölkelni s illető
leg sa já t b an d ériu m aik at előállítani és kiin d itan i ta rto zn ak : 1. §. E z t 0 császári és k irály i szent felsége, v a la h á n y szor szükségesnek Ítéli, az ekk o rig e rre nézve alkotott tö r
8
vények értelm ében m ostantól jövőre is m eg k ív án h atja és követelheti.
2. §. M inthogy azonban csupán ezzel emez országot eleg endőképen m egvédelm ezni nem lehetne, sőt in k ább minden eshetőségre erősebb és úgy bonszülöttekből, mint külföldiekből álló ren d es k a to n a sá g o t kell ta rtan i, m ely két
ségtelen, ho g y zsolcl nélkül fenn nem állhat, ezt pedig adó
zás nélkül beszerezni nem le h e t; ezért az e rre szükséges segélyek és ad ók dolg ában a k arok k al o rszág gy iilésileg (hova tudom ás szerin t különben is,tarto zn ak ) kell h atározni.
3. §. Ha ped ig a véletlen ellenséges betörésnek ren d
kívüli esete m erülne fel, vagy a változó s előre nem lát
ható rögtönös h á b o rú tekintete az ilyen fontos ü gy tá rg y a lá sá n a k ren d es m ó d ozatát s a la k já t nem en g ed n é : ily esetekben ug yanazo n k a ro k és rendek nem csak tan ácso sn ak , hanem szükségesnek is találták , hogy a n ád o risp án t és az o rszág prím ását, m eg a főpapokat, b áró k at, a királyi Ítélő tá b lát, a m egyéket és szab ad királyi v áro so k at, a m ennyire lehet s m inél n agyobb szám ban az o rszág b an és nem azon kivid, összehívják.
4. §. Kik m egvizsgálván az ily véletlen szü kség okát s azt az o rszág h a s z n á ra és szü k ség ére elegendőnek ism er
vén s ta lá lv á n ; az ily ad ókivetés dolgában (s nem az ország egyéb ügyeiben is) tan ácsk o zh assan ak és h atáro z
hassan ak .
Ezen törvény 3. §-át m egm agyarázza a Mária Te
rézia idejében alkotott 1741 : 22. czikk, mely következő
leg h a n g z ik :
1741: 22. CZIKKELY.
Az 1715. évi ezikkelyben jelzett összejövetel magyarázatáról.
Az 1715. évi 8. czikkely a királyi szent felség jóv á
h a g y á sá v a l o ly ank ép en m agyaráztalak.
1. §. H ogy tu d n iillik semmi m ás esetben, mint csak ak k o r legyen helye az előbb em lített ezikkelyben íro tt össze
9 jövetelnek, midőn vag y az ellenségnek M ag yaro rszágb a való hirtelen betörése v a g y egyenesen az o rszág o t fenye
gető rögtöni h áb o rú körülm ényei a ren d es o rszág g y ű lé st m egakadályoznák..
A törvény a rendes katonaság ta rtá sán a k törvénybe iktatása kapcsán, azon akkor sem v itás alkotm ány
jogi tételt erősiti meg, hogy a rendes katonaság zsold- já ra szükséges adó és segedelem ügye csak a törvény- hozás által intézhető el, erre nézve tehát a fejedelem az országgyűlés határozatához van kötve. A törvény egy szót sem tartalm az a fölállítani rendelt rendes katonaság közjogi állásáról, sem az országnak erre vonatkozó jogairól, holott a törvény 1. §-a, mely a nemesi fölkelésről intézkedik, világosan kimondja, hogy a fölkelést a király csak az ország addig alkotott tö r
vényei értelmében kivanhatja, a mely törvények h atá
rozottan m egszabják a felkelésnek úgy szervezetét, mint közjogi állását.
Egym ás mellé állítván a törvénynek a fölkelésről intézkedő első szakaszát, és a rendes katonaságról intézkedő második szakaszát és egybevetvén ennek tartalm át, kétségtelen, hogy az országgyűlés a rendes katonaságot illetőleg csupán az ennek zsoldjára szük
séges adó és segedelem tekintetében állapította meg az ország törvényes befolyását, semmi más kérdésről nem intézkedett.
Ezen helyzetben a szabad katonafogadás, toborzás, (Werbung) utján fölállított rendes katonaság fejedelmi zsoldos katonaság volt; közjogi állásában és a fejede
lemhez való viszonyában semmiben sem különbözött
a fejedelem többi zsoldos seregétől, melynek úgy zsold-
10
járói, mint minden m ás szükségletéről a fejedelem gondoskodott.
Az ezen időben az ország által fizetett hadi adóból fen ta rto tt ezredek száma a szükséghez képest változott;
az ezredek m aguk semmi által meg nem különböztetett alkotó részei voltak a fejedelmi zsoldos seregnek; velők a fejedelem ép úgy ős oly módon rendelkezett, m int többi seregével.
A midőn az ország rém lei Mária Terézia fölhívá
sára, 1741-ben, a trón és a haza védelmére az 1741:63. tör- vényczikkel elhatározzák az általános felkelést, mely
nek m ódozatait az 1741 : 63. t.-cz. 3- 30. §-ai szabályozzák, a rendes katonaság kiegészítésére is, az akkor dívó katonafogadás erre a czélra, a törvény bevezetésében előadottak szerint kielégítőnek nem m utatkozván, föl
ajánlanak az 1741 : 63. t.-cz. 1. és 2. §-ában m egállapí
to tt föltételek m ellett 21.622 gyalogost.
A törvény ezen kőt szakasza következőleg szól:
>>1. §. A m ely általános fölkelés ezítnén előszőj· is tény
leg k iá llítan ak 21.622, az o rszág portái szerint kivetett gyalogost, kik hat ú jon nan alak ítan d ó ezredbe lesznek lle
osztva és zso ld ju k at összes tisztjeikkel eg y ü tt (kik közül a tö rzstisztek et u g y an Ő király i szent felsége fogja fizetni és kinevezni, a tö b b iek et pedig b ezáró lag a századostól kezdve a v árm e g y ék az ezredesek k el eg y etértő k ig nevezem lik ki) az ország ad ó alap jáb ó l k a p já k s u gyan azo n alapból lesznek a v árm egyék, v ároso k és elkü lö n ített p o rták kal biró hely
ségek és k erü le tek által, beszám ítás mellett, ruh ázandók s m inden szükséges kellékekkel (a puskán , zászlón, dobon és sátrak o n kívül, a m elyekről (.) királyi szent felsége fog gondoskodni) hasonlóképen beszám ítás mellett fölszere- lendőlc.«
»2. §. Azon, ez irán y b a n külön kifejezett óvás mellett,
11 Ιιο”·.ν álcái· ίΐ fölkelés ta rta m a alatt, a k á r m egszűntével az ezekben bárm iképen felm erülő fo g y aték ok betöltésére és ujonczok állítá sá ra a k aro k és re n d e k semm i szín a la tt ne
köteleztessonek és soha ne leg y en ek kötelezhetők.«.
Ez volt az első eset, hogy az ország az 1715 : 8.
t.-ez. m egalkotása után a rendes hadsereg kiegészítésére katonát ajánlott, m ert az 1715 : 8. t.-cz. érvénye alatt M agyarországban is, m int az uralkodó többi országai
ban, a rendes hadsereg kiegészítése - m int m ár em lítet
tük — kizárólag szabad katonafogadás (W erbung) utján történt, az ország adójából csak a katonaság zsoldja fedeztetett. Ezen ajánlás a legnyom atékosabb jog- fentartás m ellett történt, a mi a 2. §-ban foglaltakon kívül a törvény bevezetésében külön is megemlittetik.
E rre az óvásra m indannyiszor utalnak az ország rendei, midőn a hadsereg kiegészítésének kötelezettsége szóba jön, a mit a rendi alkotm ány idejében soha el nem ismertek.
Látnivaló, hogy midőn az országgyűlés először ajánlott a rendes hadsereg kiegészítésére k ato n át és először vállalta el annak felszerelését, olyan jogokat is gyakorolt, a milyenekkel előbb nem élt, m eghatározta t. i., hogy a kiállított katonaság h a t gyalogezredbe so- roztassék, továbbá hogy a tiszteket a századostól lefelé az ezredesekkel egyetértve a várm egyék nevezzék ki.
Ezzel a joggal egyes várm egyék tényleg éltek is, a túlnyom ó többség azonban — úgy látszik — nem gyakorolta e jogát, m ert egyidejűleg szerveztetvén az általános fölkelés, nem rendelkeztek elegendő alkalm as emberrel.
A rendelkezésre álló adatokból m egállapítható,
hogy az ekkor alakított h a t gyalogezred ezredeseiül és
12
ezredtulajdonosaiul Ő felsége kizárólag m agyarokat nevezett ki.1
E h a t ezred ugyanis a következő volt:
Ujváry-gyalogezred (most 2. számú, I. Sándor orosz czár gyalogezred). Első ezredparancsnoka volt báró Ujváry László, ki 1745-ben ezredtulajdonossá is kineveztetett.
Az ezre d p aran csn o k k al u g y an az o n napon, 1741. o któ ber 21-én P ozson yb an kelt. ren deletével 2 a k irály n ő Sártori, E rn ő t alezre- dessé, gróf G y u l a y F erenozet ő rn ag y g vá nevezte ki aíz ezredben
Az ezred to b o rz á sá ra az aláb b i v árm eg y ék és v árosok je·
lő h e ttek ki, a m elyeknek a következő szám ú tisztet és legény- séget kellett állitaniok :
k apitány hadnagy zászlótartó( F ä h n r i c h ) legénység 1. Vas vármegye . . . . . . 8 8 8 1 40Γ) 2. Kőszeg v á ro s ... . . . . — — - 43
3. Zala vármegye . . . . 4 ■1 730
4. Kanizsa város . . . . . . — — — 15
5. Baranya vármegye . . 2 2 2 385
6. Tolna - . . .. . . . 1 1 - 176
7. Fehérvár » . . . . . . 1 2 2 244
8. Fehérvár város . . . . — 40
9. Pest vármegye . . . . 9 3 1 560
17 20 20 3.598
E zen létszám ból a tisztek és :l()00 legény képezte az ezred létszám át, 598 leg én y t ellenben más fölállítandó ezred nek kellett átengedni.
H aller-gyalogezred (most 31. számú, Frigyes Vil
mos m ecklenburg-strelitzi nagyherczeg gyalogezred).
1 L. Alfons Frh. W rede: Geschichte der k. u. k. Wehrmacht. Wien, 1898. I k.
2 L .: Ludw. Kíreh'thaler: Geschichte des k. n. k. Infanterie-Regi
mentes Nr. 2.
13
Első ezredparancsnoka volt báró hallerkői H aller Sámuel ezredes, ki 1747-ben ezredtulajdonos is lett.
1741. ok tóber 21-én 1 2 az e z re d p aran csn o k k al egy napon, a k irály n ő l'ap/t T am ást alezredessé és Kerekes Is tv á n t ő rn ag y g y á nevezte ki. A főtiszteket az ezred-krőnika szerin t n a g y ré sz t az udvari haditanács u ta lta át, más, rég ib b csapatokból. A to b o rzási rendelet szerin t a következő tö rv én y h a tó ság o k n ak kellett az ujon- czokat k iá llita n io k : Bács várm egye 244 legényt, C songrád 122, C sanád 48, b ék és 212, Z a rá n d 88, A rad 212, B ih a r 800, Már- m aros 332, Ugocsa 84, S zatm ár 338, Szabolcs 312, B ereg 188, U ngvár 100, Jász- és k u n -k erü le t 294, h ajd ú v áro so k 139, P o lg árd i község 0, Szeged város 44, D ebreczen 184, S zatm ár város 52 ; összesen 3.039 legény.
Az ezred tisz tik a rá t az 1742. évi szem le-jegyzékben foglalt nevek után ítélve, egy k ap itán y kivételével, k iz áró lag m ag y aro k alk ották.
Forgách-gyalogezred (most 32. számú M ária Te
rézia császárné és királynő gyalogezred). Első ezred
parancsnokává a királynő 1741. október 30-án ghimesi gróf Forgách Ignáczot nevezte ki, ki 1744-ben ezred
tulajdonos is lett.
A lezredes volt- m egyeri M e d m já m z k y Miklós, ő rn ag y B a y Ignácz. A m u strá lási jeg y zék szerin t a k ap itá n y o k egy kivétellel, a had n ag y o k és zászló tartó k n ag y részt m agy aro k . Az ezred to b o rzásán ak központja N agyszom bat volt.
A ndrássy - gyalogezred (most 33. számú I. Lipót császár gyalogezred). Első ezredparancsnokká 1741.
november 13-án báró A ndrássy Ádám neveztetett ki, ki 1744-ben ezredtulajdonos is lett.
1 L .: Kari Blazekovie: Chronik des k. k. 31. Linien-Infanterie-Regi- mentes. Wien, 18G7.
2 L .: Emil Seeliger: Geschichte des k. u. k. Infanterie-Regiments Nr. 32. Budapest, 1900.
14
A lezredes v o lt1 2 3 A rn th S ándor, ő rn ag y g ró f K á ln o k y Tam ás.
A tisz tik a r csak részben m ag y ar. Az ezred to b o rzá sá n ak köz
p o n tja Sopron volt.
Szirmay - gyalogezred (most 37. számú, József főherczeg gyalogezred). Első ezredparancsnoka volt az 1741. október 21-én, Pozsonyban kelt rendelettel kine
vezett Szirm ay Tamás, kiről neveztetett, m ásodik ezre
dese b. Bossányi Gáspár, 1744-től gróf Eszterházy József, ki 1747-ben ezredtulajdonos is lett.
Az ezred fe lá llítá s a k o r1 alezredes volt b á ró Bonná u y i G áspár ő rn ag y A lbrecht Ján o s, a tisztek k ettő kivételével m ind született m agyarok, d acz ára an n ak, h o g y a várm eg y ék nem éltek kine
vezési jo gukkal, m ert az eg y id ejű leg szerv ezett általán o s föl
kelés k ö vetk eztéb en nem voltak alkalm as jelöltjeik. A legény
séget a következő tö rv én y h a tó ság o k és városok állíto tták k i:
H eves várm eg y e 400 legényt, Borsod 330, T orna 52, A bauj 308, Z em plén 720, Sáros 560, Szepes 404, (töm ör 466, N ag y b án y a 21, F elsőbánya 14, K iskun-kerület 66, E g e r 36, Kassa 58, E p erjes 38, B ártfa 24, Szélién 6, Lőcse 34, K ésm árk 36.
Bethlen - gyalogezred (most 52. számú Frigyes íőherczeg-gyalogezred). Első ezredparancsnoka volt az 1741. október 27-én k. rendelettel kinevezett gr. Bethlen Farkas, kiről neveztetett, m ásodik 1745-ben gr. Ná- dasdy József, harm adik 1749-ben báró Balassa Gábor.
Ezredtulajdonossá 1747-ben gr. Bethlen Farkas táb o r
nok, az első ezredes neveztetett ki.
Az ezred fe lá llítá s a k o r1 alezredes volt g ró f Ná<htn<hj .József, ő rn ag y báró B alassa (táb o r. Az ezred toborzási helyéül az észak- n y u g ati v árm e g y ék és a b án y av áro so k jelölteitek ki.
1 L .: Ferdinand E b h a rd t: Geschichte des k. k. Infanterie-Regiments, No. 33. Fehértemplom, 1888.
2 L. : Edmund F inke: Geschichte des k. u. k. ungarischen Infanterie- Regimentes Nr. 37. Wien 189G.
3 L .: Geschichte des k. u. k. 52. Linien-Infanterie-Regiments. Wien 1871.
E hat m agyar gyalogezred m ár ekkor a hadsereg többi ezredéitől különböző egyenruhát viselt.
A legénység kiképeztetése, egyes ezredtörténetek feljegyzése szerint, és a parancsadás részben m agyar nyelven tö rtén t
Ezen ekkor fölállított hat m agyar gyalogezreden kívül M ária-Terézia uralkodásának első éveiben még a következő m agyar gyalogezredek léteztek:
Pálffy-gyalogezred (m ost 19. számú Ferencz Fer- dinánd főherczeg gyalogezred). Fölállította kiskorú unokaöcscse, gróf P á lffy Lipót költségén 1734-ben, m int u. n. hajdúezredet gróf Pálffy Ferencz. Ezredtulajdonos volt gróf Pálffy Lipót.
Az ezred felá llítá sá ra 1 az 1734. ja n u á r 13-án k elt cap itu latio szerint, kiskorú unokaöcscse, gró f Pá l f f y L ipót nevében, gróf Pál f f y Ferencz ezredes vállalt kötelezettséget. Az ezred n ek 2300 legényből kellett állnia, kiket P álffy L ipót költségén, a k in cstár legkisebb h o zzá járu lá sa nélk ü l kellett teljesen felszerelni és 1734 m árezius végéig kiállítani. Gróf P álffy n ak jo g á b a n áll egész M agyarországon toborzania, különös to b o rzási h ely ek ü l azonban Sopron, Pozsony és P u d a jelö ltetn ek ki, a h o v á az ujonczokat gyűjteni kell. A b eso rozástól kezd v e az ujonczok a k in c stár költ
ségén ta rta tn a k el. Az ezred tö rzstisztjeit és összes többi tiszt
jeit gróf Pálffy teljesen szabadon nevezi k i; P álffy Lipót kis
k o rúsága idejére két ta p a sz ta lt tö rzstisztet kell kinevezni.
A leg én y ség n ek m agyarokból vagy kurvátokból (czigányok kivé
telével) kell állania. Az ezred ug y an azo n illetm ényeket és jo g o k at élvezi, m int a császári szolgálatban álló bárm ely m a g y a r g y alo g ezred. Ila az ezred feloszlattatnék, más alk alm azásu k ig a tö rz s tisztek egész, a többi tisztek fél fizetésüket húzzák.
Az ezred p aran c sn o k ság án a k vitelével A n d r á s sy Ádám 1 L . : V ietor W eissenbach er : G eschichte des k. u. k. Tnfanteri-Regi- m entes Nr. 19. W ien 1890.
alezredes bízatott meg, m ellette ő rn ag y volt báró hallerkői H aller Sámuel.
A to b o rzás nem m ent oly g yorsan, m int az idézett capitu- latio előírja, a m iért is az u d v ari h ad itan ács a toborzás k iter
jesztését m egenged te egész M ag y aro rszág ra, m ajd 17114. aug u sz
tu sá b a n E rd é ly re is.
E zre d p a ra n c sn o k volt 1739-ben, az 1735-ben bárói ran g ra em elt A n d r á s s y Ádám , m ajd a tu lajd o n o s g ró f l Yi l f f y Lipót, ez tá b o rn o k k á nev eztetv én ki, ezre d p aran csn o k lett a porosz szár
m azású P reysacli J a k a b .
Az ezred első tisz tik a rá b an vegyesen van n ak m agyarok és m ások.
Vetésy-gyalogezred (most 34. számú I. Vilmos ném et császár és porosz király gyalogezred). Fölállította 1733- 34-ben kökényesdi Vetésy László, ki ezredtulajdo
nos is volt.
Az ezred fe lá llítá s á ra 1 az 1733 no v em ber 13-án kelt capitu- latio szerint, R ákőczy volt hírn ev es tisztje kökényesdi VeUxy László vállalkozott, ki n o vem b er 14-én ezredessé, 1734 feb ru ár 4-én táb o rn o k k á , 1735-ben b áró v á neveztetett ki.
A eap itu latio szerint az ezred n ek 2300 em berből kellett állania, toborzó h ely ü l P est és D ebreczeu jelöltetett ki. Az ezredes jogot n y e rt a tö rzstisztek és összes tisztek kinevezésére1.
Az ezred első tisz tik a rá b a n vegyesen v an n ak m ag y aro k és m áso k : a k ap itá n y o k között v a n n a k : b. M odnyánszky Miklós, gr. P e tid e n F a rk a s, b. W esselényi József, gr. K álnoky Tamás, b. Kem ény László.
Az ezred p aran c sn o k áv á 1741. ja n u á r 21-én b. Λ udróxsy Á dám n ev eztetett ki.
Gyulai - gyalogezred (most 51. számú Probszt- gyalogezred). Fölállította 1702-ben mint hajdúezredet Bagosy Pál. Ezredtulajdonos volt gróf Gyulai István, ezredparancsnok E rőss Gábor.
16
1 L. : J u l i u s K r e ip n e r : G e s c h ic h te d e s k . u . k . I n f a n te r i e - R e g im e n te s N r. 34. K a s s a 1900.
17 I. Az e z re d e t1 az 1702. o k tó b e r 31-én k. kinevezési re n d e lettel ezredessé k in ev ezett B a g o sy P á ln a k k ellett a m egyék ál
tal k iállítan d ó legénységből fölállítania. K iállítandó volt a felső
m a g y a ro rsz á g i v árm eg y ék és v á ro so k által 2000 legény, igy h atáro z az 1702. deczem ber 6-án k. to b o rzá si r e n d e le t; az ezred gyiilhelyénl E g e r je lö ltetett ki.
1702. novem ber 8-án E b ccky Is tv á n alezredessé, A n d r á s s y Jerem iás ő rn a g y g y á n ev ez tetett k i ; a tö b bi tisztek kinev ezésére az ezredtulajdonos te tt jav aslato t.
Λζ ezred to b o rz á sa 1741-ig állan d ó an M ag y aro rszág b an tö r
tént, 1741-től fogva k iz áró lag E rd ély b en .
Ibigosy P á l u tá n 1707-től g ró f G yulai Ferencz, 1729-től gróf erdőd! P álffy Eerenez, u g y an az, ki k isk o rú unokaöcscse n ev éb en a fentem litett P álffy -ezred et fölállította, volt az ezred tu lajd o nosa. M ária T erézia tró n ra lé p te k o r g ró f G yulai Istv án , kiről neveztetett. Az ezred p aran csn o k o n k ív ü l n a g y szám ban v a n n a k az ezredben m a g y a r tisztek.
M egállapítható az is, hogy a gyalogság m ellett a sereg m ásik tényezőjét alkotó huszárság ezredei is, melyek az 1715 :8. t.-cz. m egalkotása után hetvenegy év elm últával állandősitattak, ez időben kizárólag m agyar ezredtulajdonosok ős ezredesek parancsnoksága alatt állottak.
Mária-Terézia uralkodása kezdetén a következő huszárezredek léteztek :
Kálnoky-huszárezred. (Most 2. számú Frigyes Lipót porosz herczeg huszárezred.) Felállították 1742-ben Erdély rendei. Első ezredparancsnoka volt 1742-ben gróf Kálnoky Antal, ki 1749-ben m int tábornok ezredtulajdo
nos lett.
Festetich-huszárezred. (Most 3. számú futaki
1 M a x im ilia n M a e n d l: G e s c h ic h te d e s k. u . k . I n f a n t e r i e - R e g i m e n t s N r. 51. K o lo z s v á r 1897.
‘2
18
H adik A ndrás huszárezred.) Ezredtulajdonos volt 1742- ben b áró Festetich József, ezredparancsnoka gróf Teleky Sámuel.
Az ezred f e lá llítá s á t1 az 1702. m árczius 2-án kelt conventió szerint g ró f Forgách Simon ő rn a g y v állalta el, kinek a leg ény séget Győr, Vas, S opron és Moson m egyékben kellett to bo roznia és G yőrött összegyűjtenie. A teljes ezred tisztek kel eg y ü tt 1000 em berből és u g y a n a n n y i lóból állott. L o g én y en k in t 45 forintot k ap g ró f F o rg ách és m inden lóra 40 forintot.
Az ezred felállításak o r ezred tu lajd o nos és p aran c sn o k volt g ró f F o rg ács Simon, ki 1703-ban átm ent R ákóczy tá b o rá b a . 1742-ig k izáró lag m a g y aro k v o ltak az ezred tu lajd o n o so k és ezre d p aran cs
nokok.
H ávor, azután Dessewffy huszárezred. (Most 4. számú A rthur, Connaught herczege huszárezred.) Ezredtulajdonosa volt 1733-tól gróf H ávor Miklós, 1744-től b áró Dessewffy Jó z se f; ezredparancsnoka 1741- ben báró Bornemisza J á n o s; 1744-ben vizeki Tallián Ignácz.
Az e z r e d e t2 az 1733. n o v em b er 4-én kelt capitulatiő alap ján részb en s a já t k ö ltség én g ró f H áv o r Miklós állította föl, ki jogot n y e rt az összes törzs- és főtisztek kinevezésére. Az ezred n ek összesen 10 száza d b an 1000 em berből kellett á lla n ia ; H áv o r m inden kellően felszerelt leg én y u tá n 25 forintot, m inden ló után 40 forinto t kap o tt. Jo g á b a n állott egész M ag y aro rszág b an soroz
n ia ; gyü lh ely Zalam egye.
Az ezred fö lállításak o r alezredes le tt b. B ornem isza János, ő rn ag y o k H o rv á t F erencz és Tallinn Ignácz, a főtisztek nagy
ré sz t m agyarok.
Az 1740. jú n iu sá b a n fölvett szem le-jegyzék szerint a törzs- és fő tisztek m agyarok.
1 L .: Josef Baron O w : Geschichte des k. k. dritten Husaren-Regi- ments 1843.
- L .: Gustav A m on: Geschichte des k. k. IIusaren-Regimentes No. 4.
Wien 1882.
19
Károlyi-huszárezred. (Most 6. számú II. Vilmos w ürttem bergi király huszárezred.) F elállította 1734-ben sa ját költségén gróf Károlyi Sándor, ezredtulajdonos 1738-tól gróf Károlyi Ferencz; ezredparancsnok 1738-tól gróf Forgách Ferencz, ezután gróf Szluha György.
Az e z r e d e t1 g ró f K á r o ly i S án d o r titkos tanácsos, lo v a sság i táb o rn o k az 1734. ja n u á r 13-án k elt cap itulatio levél szerin t állította föl. Az ezred n ek 10 század b an 1000 em b erb ő l k ellett állania. Gróf K áro lyi S án d o r kötelezte m a g át a teljesen fölsze
relt és alkalm as lo v ak k al ellátott ezredet, a zászlókkal eg y ü tt, a k in cstár m inden h o zzá járu lá sa nélk ü l sa já tjá b ó l kiállítani.
Jo g á b a n állott egész M ag y aro rszág b an , E rd ély b en , szü k ség ese
tén H o rv áto rszág b an to b o r o z ta tn ia ; a leg én y ség et és lo v a k a t sa já t költségén kellett g y ű jten ie és a kijelölt g y ü lh ely ek re P e st és H evesm egyébe vezetnie. A leg énység élelm ezése és a lo v ak ellátása a k in cstár k ö ltség ére csak a besoroz ás n a p já v a l kezdő
dik. Gróf K áro ly in ak jo g a v a n az összes tisztek et szab ad a k a ra ta szerin t kinevezni. Gróf K áro ly in ak m int ezre d esn e k ellá
tá sa a capitulatio n ap jáv al, a tiszteké a b em u tatá ssal kezdődik.
Gróf K árolyi S án d o rn ak jo g a lesz az ezred et k ét év m úlva fián a k m int ezre d tu lajd o n o sn ak á t a d n i ; h a előbb h a ln a m eg, az ezred külön re á ru h á z ás nélkü l átm egy fiára. F iát, ki a ty ja n y i
latkozata szerin t a h a d iszo lg ála tb an já ra tla n , a h a d iszo lg ála t e lsa já títá s á ra egy tá b o rn o k mellé fo gja adni.
Gróf K árolyi S án do r különös k érelm ére fia m á r 1734. április 13-án valóságos ezredessé n ev ez tetett ki.
A leg én y ség to b o rzását C songrád, Békés és S zatm ár m e
g y ék b en g ró f K árolyi F erencz intézte. Az ezred et g ró f K áro ly i S ándor ren d k ív ü li fénynyel állíto tta k i ; az összes k ö ltség 76.070 forint 30 k ra jc z á rt tett.
Az összes tiszti álláso kat tén y leg g ró f K árolyi S á n d o r töl
tötte b e ; a tiszti állásokért, m elyeket a jelöltek, m int ez e k o r
szak b an álta lá b a n szokásos volt, pén zen v á lto tta k meg, 31.400 forint 22 k ra jc z á r folyt be.
1 L .: Cajetan Pizzighelli: Geschichte des k. u. k. Husaren-Regimen- tes No. 6. Rzeszow. 1897.
2'
20
1734. m á ju sb a n az ezred teljesen föl volt állítva, m ájus 20-án az ezre d tu lajd o n o s szem lét ta rto tt fölötte. Az ezen napon fölvett szem lejegy zék szerin t az egész tisz tik a r k ivétel nélkül m a g y aro k b ó l alak u lt. T ényleges e z re d p a ra n c sn o k volt b o dorfalvi b á ró B a ra n y a y János.
B aranyai-huszárezred. (Most 8. számú gróf ordődi P á lfíy A ndrás huszárezred.) Ezredtulajdonosa volt bodorfalvi báró B aranyai Já n o s; ezredparancsnoka 1739-ben b áró Festetich József, utána 1742-ben ezred
parancsnok Babocsai alezredes.
Az e z r e d e t1 az 1696. fe b ru á r 20-án kelt kinevezési oklevél értelm ében to b o rzás u tján D eák P á l állította föl. A tisz tik a r a föl
állításn ál egészen m a g y a r volt. E zre d tu la jd o n o so k voltak, a kikről az ezred neveztetett, D eák P á l u tá n 1706-ban V iszlay A ndrás, m ajd m ég u g y an az o n év ben b. S p lé n y i M ihály, 1730-től b. Czuu- genberg (C sonka-B ég) Ferencz, 1735-től b áró Des sewf f y Im re. Az ezredparancsnok o k, az 1716—19. évek kivételével, 1790-ig m indig m ag yarok.
N ádasdy huszárezred. (Most 9. számú gróf N ádasdy Ferencz huszárezred.) Ezredtulajdonos volt 1741-ben gr.N ádasdy Ferencz; ezredparancsnok 1742-benlomnitzai Skerlecz Gábor.
E zen e z r e d e t2 az 1688. d eczem ber 10-én k elt capitulatio-, illetve kinevezési levél a la p já n gróf Csöbör Á dám vállalkozik fölállítani, ki jo go t n y e r egész M ag y aro rszág b an to b o rz a n i; az ezred gyűlölielyei K orpona, Léva, N yitra, V ágsellye.
E zre d tu la jd o n o ssá 1688. deczem ber 18-án g ró f Czobor Á dám v e je, g ró f erd őd y P á lffy J á n o s n ev eztetik k i ; ez eg y ú ttal az első ezred p aran csn o k . Az ezred tu lajd o n o so k 1806-ig, az ezred p aran cs
nokok 1755-ig kiv étel nélk ül m a g y aro k voltak.
1 L. Gustav Am on : Geschichte des k. k. Husaren-Regimentes No. 8.
Wien 1880.
2 L. Geschichte des k. u. k. Husaren-Regimentes Graf Nádasdy No. 9.
Sopron 1903.
21
Az ezred tisz tik a ra a la p ítá sa k o r és később is n ag y részt m ag y ar.
Beleznay-husz árezred. (Most 10. sz. III. F rigyes Vilmos porosz király huszárezred.) Felállította 1741-ben, az ezredtulajdonos és parancsnok gróf Beleznay János.
Splényi-huszárezred.1 F elállittatott 1733-ban. E zred
tulajdonos báró Splényi Gábor, ezredparancsnok 1743- ban báró Barkóczy Imre.
Az ezredet, mely 1768-l>an föloszlattatott, az 1733. n o v em b er 4-én kelt conventio a la p já n b. Splényi G ábor ezredes, ki ezred tulajdonos is lett, állíto tta föl, részb en s a já t költségén.
Pestvárm egyey-huszárezred. Fölállittatott' 1734-ben.
Ezredtulajdonos volt P estvárm egyey József, ezred
parancsnok Benyovszky.
Az ezredet, m ely 1748-ban felo szlattato k , az 1734. novem ber 10-én kelt conventio a la p já n P e stv árm eg y ey Jó zsef állíto tta föl, részben s a já t költségén.
Grlii lányi-huszárezred. F ölállittatott 1734-ben. Ez
redtulajdonos b. Ghilányi János, ezredparancsnok 1740- ben b. Barkóczy Imre, 1742-ben b. Morócz Im re.
Az ezredet, m ely 1768-ban feloszlattatott, az 1734. o k tó b er 30-án kelt capitulatio-levél alap ján , részb en s a já t költségén, b áró G hilányi József, ki ezred tu lajd o n o s is lett, állította föl.
Az ezredtulajdo no sok és 1761-ig az ezred p aran csn o k o k is m indig m agyarok.
Esterházy-liuszárezred. E zredtulajdonos volt lierczeg E sterházy Pál, ki az ezredet 1742-ben saját költségén állította föl. E zredparancsnok H andley Á brahám.
Ebből az összeállításból látható, hogy az örökösö
dési háború idején az összes m agyar csapatok, gyalog
1 L. Alfons F reiherr von Wrede: Geschichte der k. u. k. Wehrmacht Wien 1901. III. k.
22
ezredek úgy, m int huszárezredek — egy ezred kivéte
lével — kizárólag m ag y ar ezredesek parancsnoksága a la tt állottak. Az ezredeknől m agasabb szervezetei a seregnek e korban béke idején nem voltak, tudvalevő azonban, hogy M ária Terézia diadalm as csapataiban a tábornoki k arb an is kellőképen voltak a m agyarok képviselve.
Miként voltak a m agyar ezredekben a m agyar tisztek az ezredparancsnokon alól képviselve, a rra a rendelkezésre álló n y o m tato tt források csak a fentebb földolgozott felvilágosításokat nyújtják, melyek össz
képe nem kedvezőtlen a m agyarságra.
H ogy az országgyűlés a hadsereg ügyeiben ezen időben jogokat gyakorolt oly term észetű kérdésekben is, melyek a hadsereg belső igazgatásához tartoznak, világos bizonysága az 1764/65. évi 24. törvényczikk a m agyar katonaság ru h ázati szükségletéről (de re vestiaria militiae H ungáriáé), melyben a király elren
deli, hogy a m agyar katonaság ru h ázata Magyar- országban készíttessék, ha azt ugyanazon árban és minőségben, m int m ás tartom ányokban, beszerezni lehet.
E rre az intézkedésre az örökösödési háború és a sziléziai háború idején szerzett tapasztalatok szolgál
ta tta k alkalm at, a midőn az egyenruhákat A usztriá.
b an kellett nagy időveszteséggel és sok alkalm atlan
sággal beszerezni.
MÁSODIK F E J E Z E T .
Az 1791:9. törvényczikk.
A bevezetésben vázolt és a m agyarságnak a hadsereg
ben való súlyára nézve kedvező helyzet M ária Terézia uralkodásának későbbi éveiben, midőn a trónörökös a katonai ügyek ig azg atására közvetlen befolyást nyert, különösen pedig II. József uralkodása a latt a h ad sereg m ind következetesebben keresztülvitt egysége
sítése, az egész hadseregben életbeléptetett azonos szolgálati szabályzatok behozatala, az ezredtulajdono
sok jogainak korlátozása, az állások v ásárlásán ak meg
szorítása stb. következtében alapjában m egváltozott.
II. József császár ős királynak alkotmányellenes, ném etesitő és központosító rendszere erős ellentállást szült a nem zetet képviselő rendeknél, kik József rend
szerében az ország jogainak és a nemesi kiváltságok
nak nem csak veszélyeztetését, hanem megsem m isítését látták. József rendszerének visszahatásaként m ag y ar
ságának tu d a tá ra ébredt a nem esség ős minden téren kereste léte ős az ország önállása fönm aradásának biztosítékait.
A hadsereg József gyűlölt rendszerének legerő
sebb oszlopa volt és igy term észetes, hogy a midőn
24
II. Lipót trónralépte után 1790. junius 6-ára, B udára összehívta az országgyűlést, ennek tárgyalásai jelen
tékeny részét azon kérdés foglalja el, miként, lehetne a hadsereget kizárólag az ország érdekeinek szolgá
latáb a állítani és a nemzet azon sérelm ét orvosolni, hogy a m agyar katonaság idegen tisztek parancsnok
sága a latt áll.
Az idegen tisztekre vonatkozó panaszokat az ország- gyűlés előtt nem csak a követek emelik a várm egyék utasításából, sérelmeivel panaszosként úgy a v á r
megyéknél, m int az országgyűlésnél föllép m aga a k ato n aság is.
A lázas izgatottság, mely II. József halálával az országot alapjában látszott megrázni, á tra g a d t a ka
to n aság ra is, ezt m u ta tjá k az országgyűléshez intézett folyam odványok.
Ezek sorában az országgyűlés irom ányai sz e rin t1 első a Gyulai-ezred folyam odványa, mely a tiszai ke
rület 1790. junius 19-én ta rto tt ülésében olvastatott föl.
A jegyzőkönyv nem közlik a m ájus 30-án kelt folya
m odványt egész terjedelm ében, csak a kérelem pontjait időzi a következőkben:
1. Az ezred béke id ején az o rsz á g b a n ta rta s sá k és az ország g y ű lés h o z z á já ru lá sa nélkül o nnét ki no vitessék.
2. Az ezred ben a szü letett m a g y a r tiszteknek előny n y u jtassék .
3. A jövendő o rszág g y ű lé sre m indegyik m ag y ar ezred két, szabadon v álasztan d ó tisztet küldhesson.
1 L. -Acta diaetalia A. 1790,91.· czímű Budapest székes főváros könyv
tárában található kéziratú kötetet. Ezen rendkívül becses gyűjtemény az 1790/91-ki országgyűlés kerületi ülései írásainak egy részét tartalmazza.
25
Ezen kérelem re az a kerületi gyűlés határozata, hogy nem lehet kétséges, hogy ezen ügy a kiállítandó hitlevél föltételeihez tartozik, tá rg y a lása te h át a rra ta rta tik fönn.
A m ásodik folyam odvány a junius 22-én ta rto tt kerületi ülés írá sa i között található. Ez a K árolyi, Pálffy, N ádasdy és Splényi gyalogezredek és az Erdődy, Toscana lovasezredek főtisztjeinek a brahovai tá b o r
ban, 1790. m ájus 19-én kelt folyam odványa, melynek szövege a következő:
T ekintetes nem es H aza !
Nem szükség előhoznunk, m ely iszonyú s súlyos csa
pások szállo ttán ak lég y en k ed v es H azán k ra, a m ióta a h ad i rend, o rszág u n k sta tu sa i szám ából kifelejtetvén, egyes és·
idegen kézre b oesájtato tt. T u d tá ra v ag y o n a nem es h azá
nak am a m esterséges ezél is, a m ely által u g y an ez en szám kivetésbe esett m a g y a r h a d i re n d k edv es h azájátó l, v érétő l elidegenedvén, egyes em berhez rag aszk o d o tt, tu d n iillik : a ném etnek, m ás gyiilevész nem zetnek, m a g y a ro k k a l össze
k ev erte tűse.
E zek et tud ván, k étség k ív ü l tu d n i fo g ja azt is, hogy ezen gyiilevész em berek szinte an n yi őrálló kém jei v a lá n a k hazánk szab ad ság án ak , m int a m ennyin sz á m iáltattak sere
giek között. Nem fo gun k te h á t az ig a zsá g ellen véteni, ha ezeket am a k íg y ó k n ak m ondjuk lenni, m elyek önnön keb e
leinkben jól ólettek s u g y an veszedelm ére nem zetünknek, rá g a lm a z á sá ra s m ajd csaknem végső ro m lására ta rta tn a k .
Ez ig y lévén, kölletik a m a g y a r h a z á n a k e jelen lévő alk alm ato sság b an k ét felé tekinteni, m a g á ra tu d niillik és a hadi ren d re. Mi a h a z á n a k belső do lg áró l nem szólunk, m eg
nyugodván teljesen m indazokban, a m ik az által fognak elrendeltetni, szólunk m in d azáltal am azokról, a m elyek eg y e
nesen a mi re n d ü n k e t illetik v a g y av v al szövetkeztek.
26
B ecsben v a g y o n egész v ilág n ak részeiben a p ap i rend azért, hogy ez az égi jó n a k eszközlője s u g y a n a z é rt kedves h azá n k b an nem csak h o g y m a g á b a n sta tu st teszen, de első
ség et is n y e rt az érdem e. T u dva való dolog az is, hogy a h a d i re n d (ha azok, a k ik n ek b irto k á b a vagyon, vissza nem élnek vele), előm ozdítója s to llta rtó ja lég yen a valóságos jónak, m iért te h á t ne lehessen ennek is m aga érdem eihez hasonló becsben lenni ?
S zükséges te h á t m ind erre, m ind pediglen a h azán ak s ezeknek állan d ó ság ára nézve, h o g y :
E lő sz ö r: A m a g y a r hadi ren d m agában különös sta tu st tegy en e h azában.
M á so d sz o r: H ogy ezen statu s m aga n y ájab eliekb ő l álljon, mely n é z v e :
H a rm a d s z o r: M inden idegen gen erálisok, stabalis és főtisztek, a k ik n a g y szám a m iatt a h azabeliek é csaknem lá th a ta tla n , és a k ö zk ato n án ak so rsa tű rh etetlen , m agok n y á ja i közé h a la sz tá s nélkül k ü ld ettessenek .
N e g y e d s z e r: A m a g y a r h ad i tisztviselők, a m ennyire lehet, o rsz á g u n k nem esei legyenek.
Ö tö dször: É rd em ek k el b író nem telenek az o rszág közbe
vetése által m e g n em esittessen ek ; jó szág o k at ped ig nem a holdban, a ném et birodalom szokása szerint, hanem a hazá
ban k ap jan ak .
H a to d s z o r: A m a g y a r h ad i sereg n ek m a g án ak legyen m ind h a d i tanácsa, m ind fővezére, com m andőja, a ki egyedül a hazától függjön.
H e te d sz e r: A m a g y a r h a d i sereg bék ességn ek idejében szüntelen és egészben a h a z á b a n qu artélozzon.
N y o lcza d sz o r: M inthogy tu d v a legyen az, hogy a föld
népe az o rszág nak, csup án a ném et öltözet m iatt ü g y an n y ira gyűlöli a k aton aso rsot, hog y a z ta t m áskép nem, hanem erő vel s a term észetes s z a b a d sá g n a k m egsértésével lehet ezen életre hozni, szük ség képen kölletik a ném et öltözetet a m a g y a rra l m eg változtatni, id eértv én a főtisztviselőket.
27 K ilenozedszer : A ném et nyelv, m elynek sú ly át nehezen viseli a közkatona, a m a g y a r sereg közül k iirta ssé k s az egész h a d i szolg álat m a g y a r n y elv en folytattassék , mi az ideg eneknek állandó tá v o z ta tá s á ra fog szolgálni.
T iz e d s z e r: A k ö zk ato n a szo lg álatá n ak bizonyos idő (p éldának o k á é rt 10 esztendő) k iszab attassék , a 30 eszten dőkig szo lg áltak n ak egy bizonyos s kevés ju talo m re n d e l
tessék, a nem telen tisztviselők pedig nem ességgel m eg
ju talm azta ssan ak
T iz e n e g y e d sz e r: H á b o rú n a k idejében a m a g y a r sereg soha ném ettel össze ne kevertessék, hanem m aga s eg y ü tt liarczoljon, hogy ez által elk erülje am a m esebeli szam á rn ak sorsát, a ki a ló n ak ele d e lt.h o rd v á n , m ag a megírnia.
T izen ketted szer : H ogy m indezeknek szükséges k ifejte
getésére nézve a jövő o rszág g y ű lésen m inden m a g y a r regem enttül p á r m a g y a r tiszt m egjelenjen, m elyet a jöv en d ő
beli k irály n ál v ég b en köll vinni.
E zek v o ln á n ak Ítéletü nk szerin t am a g yö k eres pontok, a m elyekre a nem esbeli sta tu so k n a k a tu lajd o n m ag a és a h adi rendnek jobb v o ltá ra nézve figyelm ezni kölletik. U gyanezen pontok azok, m elyek súlya m ost is n yom ja szegény n em zetü n ket. V érzenek m ind szüntelen sziv ü nk sebei, m elyeket az id eg e
neknek ra jtu n k való ig a z sá g ta la n u ra lk o d á sa ütött, no h a jól tu d ju k , hogy az egész v ilág n ak nem zetei között mi legyünk azok, a k ik nek hizelkedés n élk ü l szab ad dicsekedni vitézségünket. B ízunk m in dazonáltal ked ves h a z á n k b a n ú g y vérszerin t való rok on ink b an, h o g y ők azon égből szárm a
zott alkalm atossággal, a mi m egrom lott ü g y ü n k e t m éltó te k in tetb e fo g ják venni. A m iért m időn hazafiú i bizodalom - mal esedezünk, v ag y u n k álland ó ul hiv hazafiú i s alázatos tisztelői.
H arm adik az országgyűlési irato k szerint a Graeven huszárezred folyam odványa az országgyűléshez,1 mely
1 L. Orsz. Irományok 13. ülés 12. iromány, 76. lap.
ben az ezred összes m agyar főtisztjeinek neveljen gróf Festetich G yörgy alezredes, Laczkovics János és Archi Pál kapitányok, Yincze Já n o s és Tsitsm án István fő
hadnagyok a következő kéréseket terjesztik elő:
1. Az ezred bék e idején M a g y aro rszág b an ta rtassá k . A kérelem szavai szerin t »illendő, term észetes és hasznos, hog y a m a g y a r sereg m ag a o rszág áb an ta rtassá k , sőt a ném et reg em en tek ó h a jtá s á n a k is eleget lá tsz u n k tenni, a kik a m a g y aro rsz ág i levegő egészségtelenségéről és egyéb alkal
m atlan ság o k ró l kén yesen p an aszk o d n i m eg nem szűnnek«.
2. T isztekül m a g y a ro k alk alm aztassan ak . E n n ek a ké
relem nek in do ko lása a k övetkező : »S ajnosán kell fájlalnunk, ho g y életün k feláld o zásával és sok osztendőbeli szolgála
tu n k fá ra d s á g á v a l szerzett érd em ein k n ek ju ta lm á t az idegen nem zetbeliek tő lü n k e lra g a d já k és főtisztség ek re m ajdnem m ind csak id egenek h ely eztetn ek élőnkbe.« 1775-ben egy
szerre 24 és u tób b is n é h á n y idegen főtiszt h o zato tt az ezredbe. »Mivel ped ig m inden reg em en t azon igyekezett, h o g y a nem leg jo b b ik át re á n k taszítsa, el leh et gondolni, h o g y az annyiféle v iseletű és nem zetbeli em bereknek össze- szerkesztetése örökös v iszálk o d áso k n ak ado tt alkalm at. Mily te rh e s nekü nk , a m időn idegen nem zetből szárm azo tt kadet- te k alig v a n n a k n é h á n y h ó n ap ig a regim enteknél, sem hadi k ö telességek et nem tu d ják , sem szülötte« n y elv ü n k et (mely a m a g y a r reg em en tek et lelkesíti) nem értik, m égis igen rö v id idő a la tt em eltetnek főtisztségekre, mig a m agyarok k a d e tsá g ra és altisztség re is nehezeb ben ju th atn ak , főtiszt- ség re pedig szám os esztendőbeli ho sszas szenvedések és hű szolg álatok u tá n ép en ritk á n m ehetnek.« E zen tö rv én y telenség sérelm e szám os h azafit an n y ira elkeserített, hogy nem törődve hosszas szo lg álatáv al és szenvedés idejével, b ú csú t v ett a fegyvertől.
»A ltai látni, m ily te rh e s a szolgálat, midőn a tiszt a köz
em berrel nem tud szólani, v a g y h a v alam en n y ire a m a g y ar n y elv re kap v án , azt ütve, vetve töri s beszéli is, de azért
29 mégis m a g á n a k elég bizo dalm át nem sz e re z h e t; a h o n n an is az olyan, h a szinzésképen is m a g át m a g y a rn a k m ondja, mégis közönségesen a nem zetnek term észet szerin t való gyűlölsége és m a g y a rn a k titkos üldözése szive a la tt fedezve fekszik.«
Azt állítják, hogy a h ad i tu d o m án y b an való já rta s s á g okából szükséges az ifjak n ak bizonyos nev elést adni. E zen okból sem Iesz a jövőben a nóm etujhelyi, v a g y m ás eg y eb ü tt ta n u lt ném et if ja k ra szükség, h a az o rszág, m int a folyam odók rem ényük, a k ato n atisztsé g re készülő ifjú sá g neveléséről gondoskodni fog. Mivel mi a nem zeti szeretetet tök életesség
nek és nem h ib á n a k ta rtju k , és en n ek p é ld á já t m ind en ü tt tap asz talju k , te h á t az id egen tisztek n ek is g o n d o lju k k ív á n ság u k b eteljesittetik azzal, h a az o k a t visszaereszten i és azokkal m a g y a rja in k a t kicserélni k ív á n ju k , ú g y ők is nem zeti szeretőtö kn ek o tta n a m a g y a r üldözése nélkü l eleget tehetnek.
;J. A közönséges szo lg álat re n d je és a p aran cso lás m a g y ar nyelven fo ly tattassék . In d o k o k : A ném et nyelv n ek értelm e, ta n u lása és m egfogása a m a g y aro k n ál nehezen megy végbe, ebből szárm azik, h o g y a leg én y ség a feg y v er
g y ak o rlá sn á l elkö v etett leg kiseb b h ib á é rt n em csak kem ényen büntettetek, h an em sokszor m ég azonfelül az idegen tisztek által á rta tla n u l illetlen n ev ek k el is szid alm aztatik és elany- n y ira iildöztetik, h o g y szám o sak szivbeli b á n a tju k b a n a regem enttől elszökve, h a z á ju k a t ö rö k re e lh ag y ták . Az ellen
ség előtt való ü tközetben ú g yis m indent a h aza i n y elv re kell fordítani, m ert m áskép a nem értésb ől n a g y tévelye- dések tám adh atn ak.«
H a ezen száztizenhárom év előtt kelt folyam od
ványokat az országgyűlési irato k m egsárgult lapjain olvassuk, úgy tűnik fel, m intha m a szövegeztetett volna a kérelem, annyira egybevág minden pontja ős a pon- tozatok indokolása a ma folyó vitával.
Mi lett a kérvényező tisztek sorsa, az itt nem
30
érdekel,1 b ár a felett is hosszas vita folyt az ország
gyűlésen, mely ez ügyben 1790. augusztus 13-án fel
ira to t is intézett a királyhoz, sőt azt is elhatározta, hogy a tiszteken elkövetett sérelem a király t az ország- gyűlésre meghívó küldöttség szónoka, gróf Kolon its László kalocsai érsek által m ondandó üdvözlő beszéd
ben m egem littessék és a sérelem orvoslása kéressék.
Ezen m egbízásnak a kalocsai érsek augusztus 20-án a királyhoz intézett beszédében eleget tett.
A katonaság által előterjesztett kérelm ek és pana
szok fogékony ta la jra hullottak. A nemzet legjobbjai
nak tépelődő lelkét az a gond foglalkoztatta, m iként lehetne törvényes biztosítékkal m egakadályozni a Józseféhez hasonló uralom visszatértét, hogyan lehetne intézményekkel körülbástyázni az ország függetlenségét.
Ilyen viszonyok között term észetes, hogy az ország- gyűlés tárg y alásai egész terjedelm ében felölelik a had
sereg kérdését.
Az országgyűlés naplói ős jegyzőkönyvei, melyek ezen évtől kezdve vannak meg nyom tatásban, nem adnak hű képet a tárg y aláso k menetéről, egyrészt azért, m ert a »Naponként való Jegyzések« czím alatt kiadott napló csak kivonatos följegyzése a tárgyalásnak, más-
1 A bécsi hadi levéltárban HKR. 1790—44—351. sz. alatt őrzött irat
csomóban fekszik gróf Festetich György sajátkezű jelentése, mely szerint az országgyűléshez intézett kérést nem irta alá.
A Graeven ezred folyamodványának többféle szövege van. Az ország- gyűlés írásai között s itt is az közöltetik, melyet az országgyűléshez intézett és 1790. augusztus 12. kelt kérvénye mellékletében Laczkovits István temesmegyei alispán és követ nyújtott be. A Graeven ezred folyamodvá
nyának kelte 1790. julius 5. A kérvényt gróf Zichy Károly országbíró
nak a hadi levéltárban lévő levele szerint az ezred két tisztje már előbb átadta az országbírónak és a personálisnak, a kik azt, mert különben is a követek keze közt volt, nem terjesztették az országgyűlés elé.
31
részt és főleg azért, m ert az érdemleges törvőnyelő- készitési m unka és az irányadó vitatkozás nem az or
szágos ülésekben, hanem a kerületi ülésekben folyt.
Ezen országgyűlés kerületi üléseiről följegyzések nekünk nem állanak rendelkezésünkre; a kerületi ülések írása in ak is csak egy hézagos gyűjtem ényét ism erjük azon kézirati kötetben, mely B udapest székes főváros könyvtárában található.
A ma használt kifejezéssel élve, az 1790/91-iki országgyűlésen a legerősebb »obstrutio« folyt, a mi abban nyilvánult, hogy az alsó tábla ism ételve elhatá
rozza, hogy m indaddig, mig a királyi hitlevél el nem készül ős a fölött az ország a királylyal meg nem egyezik, az országgyűlésre és a koronázásra nem hívja meg a királyt, hogy a király személyes jelenlétéből ős hosszas várak o ztatásán ak elkerültetősőből fakadó tekin
tetek a hitlevél megfelelő m egállapítását ne akadályoz
zák. Ez az oka annak, hogy a junius 6-ára B udára össze
hívott országgyűlés, mely junius 10-én ta rto tta első ülését, — később az országgyűlés Pozsonyba té te te tt át, — csak novem berben ju to tt el a koronázáshoz.
A királyi hitlevél m egállapítására is lassan indult m eg az országgyűlési m u n k a ; az országgyűlés két tá b lája csak julius 12-én rendeli ki azon elegyes k ü ldött
séget (m ixta deputatio), melynek föladata lesz a kerüle
tek m unkája alapján m egállapítani a királyi hitlevelet ős a koronázás előtt alkotandó törvőnyczikkelyeket.
A kerületekben m ár korábban kezdődött a m u n k a ; az alsó tábla ezen julius 12-őn ta rto tt ülésén a personalis ugyanis azt jelenti, hogy a dunamellőki kerületek vélemé
nyükkel m ár készen vannak, a tiszamelléki kerületek
is rövid idő alatt készen lesznek. Ez a készenlét azon-
32
ban nem veendő sző szerint való értelemben, m ert az írá so k szerint a kerületi m unkák is többféle változáson m entek át.
A tiszai kerületek junius 19-én ta rto tt ülésükben kezdik tárgyalni a királyi hitlevél alapelveit, melyekre nézve m egállapodnak, hogy, m int az összes várm egyék u tasításai kimondják, a korábbi két király m egsértvén az alkotm ányos kötést, a trónöröklés fonala m eg sza k ad t;
m ásodik alapelvül szolgál M agyarország függetlensége, a mely alatt az értendő, hogy M agyarország semmi más országnak alávetve nincs, következőleg a háború ős béke
kötésnek felségjogait per se et pro se föntartja.
Ezen alapelveket m egállapítván, a királyi hitlevél kidolgozására bizottságot küldenek ki, mely a junius 21-iki ülésben m u tatja be a hitlevél tervezetére vonat
kozó jav aslatát. E hitlevél-tervezet 7-ik pontja szerint (ígéri a k irá ly ):
>>A h a tá rő rv id é k i és m inden más, a m a g y a r szent, koro
nához ta rto zó k a to n a sá g jö vőre a k irá ly n a k és az o rszág n ak leteen dő h ű sé g e sk ü re köteloztetik. Az o rszág ellen sohasem fog harczolni, az o rszág b ó l csak az o rszág g y ű lés beleegye
zésével lehet a k irály k öltségén kivinni. K özvetlenül a fel
állítandó m a g y a r fő h a d p a ra n c sn o k sá g n a k lesz alárendelve, mely az u d v a ri hadi tan ácstó l teljesen függ etlen lesz.
E g y eb e k b en m indaz, a mit a k a ro k és re n d e k az ország- gyű lésen a k a to n a sá g állom ásozására, szám ára, fegyelm ezé
sére, ö sszealk o tására, ellátá sá ra, v ezéreire és tisztjeire nézve m egállapíto ttak, azok m ost és m in d en k o rra elfo g a d tatn ak és ezen hitlevél által m e g ta rta n d ó k n a k n y ilv án íttatn a k .
T o vább á a ném et ezred ek ben szolgáló összes m a g y a r k a to n á k a m a g y a r ezredekhez és viszont a m a g y a r ezre
dekben szolgáló idegenek, m ég ezen o rszág g y ű lés ta rta m a a la tt s a já t ezredeikhez tétessenek. Az idegen k ato n asá g az
33
országból eltávolitandó és b eh o zatala semmi czím alatt nem en g ed tetik meg, kivéve, h a azt az o rszág érdeke követeli és ekkor is eskü letételére köteleztessék és ha ez nem tö r
ténik meg, rö g tö n táv o littassék el, különben a h aza ellen
ségének fog ta rtatn i.
Ez a jav aslat nőm volt végleges szöveg, csak ki
induló pontja a további tárgyalásoknak, melyek során a legkülönbözőbb tervezetek m erültek föl. A kerületek egym ással állandó érintkezésben állván, közös m eg
állapodásra kidolgozzák az országban fölállítandó senatus tervét, melynek ta g ja it a nádoron, országbírón, liorvát bánon, tárnokm esteren ős prím áson kívül, kik hivatalból lettek volna tagok, az egyik tervezet sze
rin t az országgyűlés, a m ásik tervezet szerint a v á r
megyék választották volna. E senatus föladata lett volna az ország függetlenségét biztosítani, ezen czél- ból a király minden rendelete, elhatározása, parancsa csak az országgyűlésnek felelős senatus hozzájárulá
sával lett volna végrehajtható.
Ezen senatusnak lett volna alárendelendő a Magyar- országban fölállítandó főhadi korm ányszék, mely a királynak a hadseregre vonatkozó minden rendeletét a senatus útján és hozzájárulásával vette volna.
Az országgyűlési m unkálatok m enetéről a király értesítést nyervén, szükségesnek találta ezek irányítása ózdijából a m aga a k a ra tá t az országgyűléssel tudatni.
Ezt a királyi elhatározást a kanczellár, gróf Pálffy K árolynak 1790. julius 20-ikán kelt levelében tu d a tta az ország báróival.1
Ezen levélben a kanczellár a király h atározott
1 L. O rszággyűlési Iro m á n y o k 18. szám, 105. lap.
3
34
akaratából közli, hogy Ő felsége csak a Mária Terézia királynő, vagy III. Károly király által kiállított királyi hitlevél m ását hajlandó kiadni. Nein zárkózik el () fel
sége attól, hogy jövőre az alkotm ány biztosítására alkalm as módon, a királyi m éltóság megóvásával, az ország érdekében, neki megfelelő javaslatok tétessenek, m indazáltal nem engedheti meg, hogy a rendes és határőrvidéki k ato n aság ra vonatkozólag újítások hozas
sanak be, melyeknél fogva a katonai fegyelem felforgat- tatik, az ország védelme, melynek gondját a törvények a király ra bízzák, m egingattatik.
Az országgyűlési munka, a kerületi tanácskozás, a m ixta deputatio tá rg y a lása ezután is az előbbi módon folyt tovább, daczára annak, hogy a külpolitikai viszo
nyok m egváltozása következtében az alsó tábla la p jai is elvesztették azon rem ényüket, hogy a király lényeges kérdésekben is hajlandó lesz eltérni a maga álláspontjától. Most m ár a koronázást is siettetni a k a r
ták, hogy a m agyar koronázás korábban menjen végbe, mint a császári koronázás. E végből az alsó tábla augusztus 16-án ta rto tt ülésében elhatározza, hogy egy
részt a fejedelemnek az országgyűlésre való meg
hívása czéljából követség küldessék Ilécsbe, m ásrészt a m ixta deputatio m unkálatának bevégzése meg- sürgettessék, hogy a m unkálatot az országgyűlésnek egy hét m úlva ta rta n d ó elegyes ülésében föl lehessen
venni.
A királyhoz rendelt küldöttség, mint em lítettük, 1790.
augusztus 20-án já rt el küldetésében; m eghívta a ki
rály t az országgyűlésre és a koronázásra. A küldöttség
vezetője hosszú beszédében tu d a tta a királylyal, hogy
a karok és rendek a királyi hitlevél azon föltételeinek
35
kidolgozásán, melyeket az ország örök élete és Fel
séged háza biztonságára szükségeseknek, jogosaknak és Ihasznosaknak tartan ak , valam int a koronázás előtti tör- vényczikkelyek kidolgozásában annyira előrehaladtak, hogy (‘zen m unkát Felséged örvendetesen v á rt lejöve- tele előtt elkészíthetni rem ényük.“
A király a kalocsai érsek hosszú beszédére csak ennyit v ála sz o lt: „Hálás lélekkel fogadjuk a karok és rendek m eghívását; íö n ta rtju k M agunknak elh atáro zásunkat minél gyorsabban közölni.“
Ez a királyi elhatározás még az nap k iad ato tt a kanczellárhoz, gróf Pálffy Károlyhoz intézett ném et nyelvű kézirat alakjában, mely az országgyűlési Iro
mányok között latin fordításban közöltetik. Ez a királyi kézirat következőleg h a n g z ik :1
Kedves gró f P álffy !
M iután a kö v etek n ek m a m eg v o lt a k ih a llg a tá su k és nekem ma in n ét meg kell kezdenem u tam at, hog y elébe m enjek a két Sziezilia k irá ly á n a k és k irály n éjá n ak , Ön az em lített követeknek nevem ben ism ételten m eg fog ja erősíteni, hogy kellem es volt őket fogadnom ős tőlök a re n d e k által ápolt azon kív án ság ot hallanom , hogy engem m a g u k n ál látn i és m eg k o ron áztatásom at végezni k ív á n ják . Meg fo g ja érte tn i a követekkel ős azok u tján a ren dek k el, hogy m int ők m aguk jól tu d ják , hogy ezen k ív á n sá g u k n a k eddigi nem teljesítése tőlem sem m iképen nem fü g g ö tt és to v á b b ra sem tőlem függ, m ert én azon p illan attó l kezdve, a m elyben M agyarország k o rm án y á t via legitim ae et im m ediatae suc- eessionis, átvettem , kész voltam ős m ost is v ag y o k a T heresianum vagy C arolinum D iplom at, azon egyedüli, m agától érteten d ő válto ztatással, hogy az u tób b i <3. szak asza
1 L : < )i‘szsl}íSyÍüési ir o m á n y o k 10. sz á m 103. la p . A n é m e t s z ö v e g az a z e m l í t e t v ia D i a e t a l i a 34S. l a p j á n .
3’
3 6
h ely ett az előbbi 6. szak asza tétessék, elfogadni, az esküt re á letenni és p o n to san m eg tartan i.
On m indezekhez hozzá fo g ja ten ni hogy szilá r d u l és e ltm ito r ith n tlm m l el v a g y o k h atáro zv a, ezen diplomát, és semmi m ást elfogadni, hogy e rre nézve a ren d ek haladék
ta la n n y ilatk o za tát várom , m elynek m ódja fog engem elha
tározni, vag y m egállapítan i az o rszág g y ű lés m egnyitásának és m eg ko ro náztatáso m ünn ep ély én ek id ő pon tját, ha lehet, m ég császári k o ro n áztatáso m előtt, v ag y pedig más tö r
vényes ren d szab ály o k h o z nyúlni.
Az országgyűlés határozatához képest augusztus hó 23-ára összehívott elegyes ülésen a mixta doputatio m unkálatát nem lefietett tá rg y a lá sra fölvenni, m ert a bizottság m unkálatával még nem készült el. Ez okból az h atáro ztato tt, hogy a m it a m ixta deputatio elvégzett, az leírásra bocsáttassák és a bécsi követség visszatérté
vel tá rg y a lá sra fölvétessék.
A m ixta deputatio m unkálatának befejezése az augusztus 30-án ta rto tt ülésben jelentetett be nz ország rendéinek, a kik ezen m unkálat felülvizsgálatára, össze
vonására és a m ennyire lehet, a koronázandó fejedelem akaratához való alkalm aztatására, egy újabb vegyes bizottságot küldöttek ki.
A m ixta deputatio által m egállapított hitlevél-ter
vezetben a hadseregre vonatkozó kérdésekkel a XIII., XIV., XY. és részben a XVI. föltételek foglalkoznak, jórészt azon szövegben, melyet a tiszai kerületi ülés állapított meg. Ezen föltételek, t. i. a koronázás föltételei a következők:
X III. föltétel. B eleegyezünk, a m int következik, hogy M ag y aro rszág b an és kapcsolt részeiben a n ád o r elnöklete alatt, a tö rv én y e k szerin t ennek h atásk ö réb e tarto zv án , töb bi ta rto m án y a in k h ad itan ácsátó l, valam int az összes ud