Egy kézilyukkártyás folyóiratcikk-dokumentáció rendszerelemzése és átalakítása megtekintése

025.173:681.527.4

E G Y K É Z ! L Y U K K Á R T Y Á S F O L Y Ó I R A T C I K K - D O K U M E N T Á C I Ó RENDSZERELEMZÉSE ÉS Á T A L A K Í T Á S A

M o l n á r Imre - Reínhard V e r a

MTA Könyvtára MTA Biokémiai Intézet Könyvtara

BEVEZETÉS

1 kézilyukkártyás dokumentációé r e n d s z e r e k teljssltőképessége és m&ködéel paraméterei megközelítő pontossággal m e g t e r v e z h e t i k . A kártya mérete, a d e s z k r l p t o r o k t l p u a a l és száma, a visszakeresés me- ehanísmuea e t b . megfelelő ponteseágu terrezéat t e s z n e k lehetővé. Ami a r e n d s z e r müködőaének o l y k o r meglepő Jelenségeit o k o z z a , a z a d o k u ­ mentumok t a r t a l m i kiértékelését eredményééi s z e l l e m i munka. E tevé­

kenység minősége e l e z a ü t h a t a t l a n a kiértékelést végző munkatársak felkészültségétől, szemléletétől, tehát mindenképpen szubjektív e l e ­ met a d a r e n d s z e r működéséhez.

A kiértékelő s z e l l e m i munka sajátosságai m e l l e t t a z a d o t t táro­

lás és visszakereeéa f o l y a m a t o s g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t a i i s hozzájá­

r u l n a k a dokumentációs r e n d s z e r minősítéséhez. A kézilyukkártyás do­

kumentációs r e n d s z e r e k minősítésének a l a p j a a z adatrisszanjsrés m i ­ nősége, módja és sebessége jellemzőinek megvizsgálása.

Optimális adatrlBezazryerést általában o l y a n r e n d s s e r biztosít­

h a t , a m e l y n e k minden e g y e s j e l h e l y e a többivel a z o n o s megtérneléssel d o l g o z i k /!/. E z e x Ideállá követelmény a g y a k o r l a t b a n a l i g h a t e l j e ­ síthető t e l j e e egészében. & t a r t a l m i föltárás deszkrlptorálnak e l ő ­ fordulási sűrűsége, a z a z a lyukkártya e g y e e j e l h e l y e i n e k megterhelé­

s e tág határok között váltakozhat. B z természetes Jelenség, de a z e¬

g y e s j e l h e l y e k megterhelésének szélső értékel között nem l e h e t akár­

m i l y e n nagy távolság. Ha i g a z , hogy egy dokumentációa lyukkártya­

r e n d s z e r működése a k k o r optimális, h a a d e a z k r l p t o r o k számára k i j e ­ lölt j e l h a l y s k mindegyikének a z o n o s /Vagy nagyjából a s o n o s / a magtér- bélése, a z a z a kódrendszer d e s z k r l p t o r a i a z o n o s gyakorisággal f o r d u l ­ n a k elő, a k k o r lehetőleg a r r a k e l l tBrsksási, hogy a kiértékelés dsszkriptor-táblázatai legalább megközelítőleg hasonló sűrűséggel e¬

lőforduló f o g a l m a k a t t a r t a l m a z z a n a k .

107

BOLHAB I . - HEIHHABS V.: Folyóiratcikk-dokumentáció

Az 11TA Biokémiai Intézet Könyvtárának kombinált lyukasztással működő* peremlyukkártya-rend Bzerét, a folyóiratcikk-dokumentáció' mun­

kavégzésének menetét és szervezetét e g y korábbi közlemény / 2 / már i s m e r t e t t e . E c i k k célja a r e n d s z e r 1 9 6 6 . évi működésének, a z össze­

gyűlt lyukkártya-anyagnak elemzése és a következtetésekből eredő g o n d o l a t i és t e c h n i k a i korszerűsítés leírása.

A r e n d s z e r részletes elemzését - a mennyiségi és minőségi j e l ­ lemzőkkel s z e m b e n i j o g o s kíváncsiság m e l l e t t - a következő okok t e t ­ ték kiváltképpen kivánatosaái

1. A s z a k i r o d a l m i a n y a g kiértékelése során a feltárást végző k u tatők számos a l k a l o m m a l hangsúlyozták egy-egy b o n y o l u l t a b b részprob­

léma kódolásának elégtelen lehetőségeit, a kódrendszer d a r a b o s , v a g y éppen atomizált Jellegét.

2. A kiértékelés alapjául szolgáló kódrendszer / 2 / e g y e s d s s z - k r i p t o r a i megterhelésénsk vizsgálata megmutatta a táblázatok f o g a l m i bontásának aránytalanságait. A d e s z k r l p t o r o k aránytalan eloszlása ne h e z i t e t t e a hatékony és g y o r s adatvisszakeresést. A deszkrlptor-elő­

fordulások sűrűségének elemző vizsgálata objektív a l a p o t t e r e m t e t t a f o g a l m a k érdemi súlya alapján meghatározott kőd-táblázatok összsálli taaára.

3. A kártyaterv e g y e s részeinek /szerzői n e v e k , folyóiratcímek/

a g y a k o r l a t i munka során megmutatkozó negatív sajátosságai a j kódo­

lás bevezetését igényelték.

A t a p a s z t a l t jellegzetességek és elégtelenségek o k a i n a k feltárá s a céljából l e f o l y t a t o t t rendszerelemzés végül i s a r e n d s z e r módosí­

tásához v e z e t e t t .

VIZSGALATI EBEDMÉffYEZ

A könyvtár 51 szakfolyóiratának feldolgozásából származó 1377 lyukkártya t a r t a l m a z z a a z 1 9 6 6 . évi folyóiratolkk-dokumentáció a n y a ­ gát. A z 1377 lyukkártya / 1 3 7 7 folyóiratcikk/ 4690 deezkriptor-előfor- dulást t a r t a l m a z . A dokumentumok kiértékelésének d e s z k r i p t o r - r e n d s z e r e 68 tárgyszóból áll. A f o g a l m a k három c s o p o r t r a tagozódnak:

Objektum: 24 d e s z k r i p t o r ; Módszer: 22 d e s z k r i p t o r : Problémakört 22 d e s z k r i p t o r .

A 68 d e s z k r i p t o r m i n d e g y i k e átlagosan 4 8 9 0 / 6 8 « 7 1 , 6 kártyán f o r d u l elő. E z a szám tekinthető a z 1 9 6 6 . óv lyukkártya-anyagára ér­

vényes átlagos előfordulási sűrűségnek.

Az 1 3 7 7 kártyán található 4890 d e s z k r i p t o r a z t m u t a t j a , hogy a z e g y e s c i k k e k t a r t a l m i feltárását a z intézet kutatói átlagosan 3,55

108

TüT 16.óvf. 2.szám 1969.február

d e s z k r i p t o r n . f e j e z i k k i . A deezkriptor-előfordulások megoszlását a z 1. táblázat m a t a t j a .

1. tábláiit AZ 1377 KÍETYA /FOLIÓIBATCIKK/ JELLEMZÉSÉHE FELHASZHÁLI

DBS2ZSIPTOEOK GYAKORISÁGI KBGOSZ1ASA DESZKEIPTOR-CSOP0H10K SZERINT

Megnevezés D e s z k r l p ­ t o r o k

Előfordu­

lások

Átlagos előfordulás Egy kártya átlaga

db

t

*

i

f

O b j e k t u m 24 35,2 1996 41,0 83,2 116,0 1,45 41,0 Módszer 2 2 3 2 , * 1476 30,0 67,1 94,0 1,07 30,0 Probléma­

kör 22 32,4 1418 29,0 64,5 90,0 1,03 29,0

összeseit i 66 100,0 4890 100,0 71,6 100,0 3,55 100,0 A 4 8 9 0 deszkriptor-előfordulás részletss megoszlását a 68 d e s z ­ k r i p t o r között a 2 - 4 . táblázat tárja f e l .

A dokumentációs szempontbői h a s z n o s n a k talált 5 1 folyóirat J e l ­ lemző a d a t a i t ós a z ezekből derivált relatív hasznossági i n d e x e k e t a z 5, táblázat t a r t a l m a z z a . A táblázat folyóiratonként közli a z évi t e l j e s o l d a l t e r j e d e l m e t , a f e l d o l g o z o t t c i k k e k számát, a f e l d o l g o ­ z o t t c i k k e k és a z összes t a r t a l o m arányát, feltételezve, hogy a do­

kumentált c i k k e k átlagos t e r j e d e l m e 5 o l d a l . A relatív hasznossági i n d e x a z t m u t a t j a , hogy a z a d o t t folyóiratban átlagosan hány o l d a l t k a l l átolvasni 1 f e l d o l g o z o t t c i k k r e , viszonyítva e z t a z e g y e d i mu­

tatószámot a z 5 1 folyóiratból álló h a l m a z hasonló átlagához. A táb­

lázat feltünteti a feldolgozást végső kutató számjelét i a , a m i r e a későbbiek során meg visszatérünk.

Az 5 1 folyóirat 1 3 7 7 f e l d o l g o z o t t cikkének folyóiratok s z e r i n t i megoeslását a 6. táblázat, a folyóiratok és a dokumentált c i k k e k n y e l v i megoszlását a 7. táblázat, a folyóiratok és a f e l d o l g o z o t t c i k k e k országonkénti a d a t a i t a 5. táblázat tünteti f a l . A f o l y ó i r a ­ t o k a t publikáld orsságok rangsorára a g / táblásat adataiból k ö v e t k e z ­ tethetünk.

A folyóiratcikkek feldolgozása egyenetlenségeinek o k a i t k e r e s v e , szükséges megvizsgálni a folyóiratanyag felosztását a kiértékelést végső kutatók között. Az 51 folyóirat c i k k e i n e k feldolgozásában a s intézet 1 1 tudományos munkatársa v e t t részt. A kiértékelő f a l a d a t k u ­ tatók s z e r i n t i megoszlását a 1 0 . táblásat m a t a t j a , a dokumentált c i k ­ k e k számának rangsorában.

109

MOLIÁE I . - REIKHARD T . t Folyóiratcikk-dokumentáció

2. táblásat

AZ OBJEKTUM CSOPOHT DESZKHIPTOH-ELŐPOPJJULASAIHAK MBGOSZLiSA AZ ELÖPOBDULAS GYAXOEISAQA SZSRIHT

B e l a t iT g y a ­

H a n g s o r Megnevezés Előfordulások

száma

korisági i n d e x /71,6 - 1 , 0 0 / 1 E n z i m e k általában, egyéb

B l l l l — I- 291 4,06

2 ?ehérje"k általában, egyéb

febérják 197 2,75

3 P r o t e o l l t l k u a enzimek 160 2,23

4 SE-vegyületek 138 1,93

5 Ssubsztrátok, azubaztrát-

analígok 113 1,58

6 nehézfémek, s p e c i f i k u s i o n o k TejBavdehldrogenás / L E E /

97 1,35

7

nehézfémek, s p e c i f i k u s i o n o k

TejBavdehldrogenás / L E E / 9 1 1,27

8 Sebldrogenázok általában,

egyéb deaidrogenázok 90 1,26

9 Koenzimek, k o e n z l m - e n a l d g o k 87 1,22 10 Általános ionbatás, p u f f e r ,

pH, ioneroeség 85 1,19

1 1 Aromás aminősavak 82 1,15

12-13 Bibonnkleáz, l l s o z i m , amiláz Hemoglobin, m l o g l o b i n

74 1,03

12-13

Bibonnkleáz, l l s o z i m , amiláz

Hemoglobin, m l o g l o b i n 74 1,03

14 Aminoaavak általában, sgyéb

a m l n o a a v a k 67 0,94

15 Oldószerek, n r e a , d e t e r g e n a e k S p e o i f i k o s gátlóanyagok

63 0,88

16

Oldószerek, n r e a , d e t e r g e n a e k

S p e o i f i k o s gátlóanyagok 61 0,85

17 P e p t i d e k 57 0,80

18 Aldoláz 40 0,56

19 Alkoholdenidrogenáz /ADH/ 35 0,49

20 Gliceraldehid-3-foszfát d e -

hldrogenáz /GATD/ 30 0,42

2 1 M o d e l l e k általában, egyéb mo­

d e l l e k 29 0,41

22 P o l i a m l n o a a v a k 26 0,36

23 Alfa-glioarofoszfát d e h i d r o -

0,36

ganáz /GDH/ 7 0,10

24 Adenllolklás 2 0,03

összesen: 1996 1,16

110

XMT 16.évi. 2.szám 1969.február

3 . táblázat A MÓDSZER CSOPORT DESZZHIPTOE-ELÖPORKJLASAIHAE MEGOSZLÁSA

AZ ELŐFORDULÁS GYAKORISAGA SZERINT

R a n g s o r Megnevezés

Előfordulások száma

Relatív gyakorisági

i n d e x A l , 6 « 1,00 1 C s o p o r t o k s p e o i f i k o s b l o k k o ­

lása 174 2,43

2 Reakciókinetikai analízis 143 2,00

3 Abszorpció 140

1,96

4 Analízis, meghatározás Oselcpkromatográfia

1 2 7 1,77

5

Analízis, meghatározás

Oselcpkromatográfia 123 1,72

6 O p t i k a i forgatás, cÍrkaláris

1,72

d l k r o i z m u s 115 1,61

7 H i d r o d i n a m i k a i módszerek 111 1Í55

8 Gélelektroforózia 76 1,06

9 C s o p o r t o k módosítása egyéb

76 1,06

módszerekkel 59 0,82

10 F l u o r e s z c e n c i a 58 0,81

11 Izolálás 56 0,78

1 2 Papirelektroforézis, fingér-

0,78

p r i n t 50 0,70

13 P r o t e o l i t l k o s lebontás,

emészthetőség 41 0,57

14 A l a k - és méretmeghatározás 32 0,45

15 Izotóp 31 0,43

16 Papirkromatográfla 27 0,38

17 E l e k t r o n s p i n - és magmágneses

r e z o n a n c i a 26 0,36

18 Szintézis 25 0,35

19 Immunokémiai módszerek 23 0,32

20 Szelektív kémiai hasítás 20 0,28

21 S p e o i f i k o s hatásokat okozó

módszerek 14 0,20

2 2 Röntgen-diffrakció 5 0,07

Ö s s z e s e m 1476 0,94

111

KŰLÍÍB I . - EBIHHA2D T . t Polyóirateikk-dokumentáoid

4. táblása^

A PROBLÉMAKÖR CSOPORT DESZmiPTOB-ILŐPORDULASAIHAZ MEGOSZLÁSA AZ ELŐPOREüLÁS GYAKORISÁGA S Z E R I B T

R a n g s o r Megnevezés Slőfordulások

száma

B e l a t i v gyakorisági

i n d e x / 7 L 6 - 1,00/

1 Enzimműködés /aktivitás.

gátlás, aktiválás/ 336 4,59

2 Knzim komplex 141 1,97

3 A p o l i p e p t i d láncok k a p c s o ­

lódása 121 1,69

4 A p o l i p e p t l d lánc konformá­

ciója 95 1,33

5 A k t i v c e n t r u m / a k t i v h e l y ,

kötő h e l y / 90 1,26

6 Aminosav s z e k v e n c i a 80 1,12

7 Reakciómechanizmus 75 1,05

8 A s z e r k e z e t átalakítása 72 1,01

9 Aminosav összetétel 63 0,88

10 I z o z i m e k 57 0,80

11 A p o l i p e p t l d gombolyag tér­

s z e r k e z e t e 53 0,74

12 ? a j - és aserv-speclf1táe,

0,60

evolació 43 0,60

13 Allosztétia 39 0,55

14 A s z e r k e z e t éa funkció k a p ­

c s o l a t a 35 0,49

15 Poláros oldalláncok t u l a j d o n ­

ságai 29 0,41

16 Apoláros oldalláncok / b l d r o -

fób arók/ 21 0,29

17 A s z e k v e n c i a és térszerkezet

v i s z o n y a 14 0,20

18-19 E n z i m m o d e l l e k 12 0,17

18-19 C h a r g e - t r a n s f e r kűlosönhatás 12 0,17

20 A k t i v , inaktív fragmentum 11 0,15

21 E l e k t r o s z t a t i k u s kölcsönhatá­

s o k 10 0,14

22 Kr 1 s tál y s s e r ke z e t 9 0,13

Összesen: 1418 0,90

112

TlíT lö.évf. 2.szám 1969.február

Ha a dokumentált c i k k e k számát kutatónként egybevetjük a z álta­

l a f i g y e l t folyóiratok oldalterjedelmável, a k U r t é k e l ő tevékenység intenzitására, a folyóirat tartalmára és / a z intézet kutatómunkája szempontjából v e t t / s z a k m a i értékére utaló, kvalitatív jellegű, bo­

n y o l u l t összefüggéseket takaró I n d e x e t kapunk / U . táblásat/.

T e k i n t e t b e véve, hogy a t e l j e s folyóiratanyag 86,4 £-a és a b e - lőle kiértékelt összes c i k k 90 £-a a n g o l nyelvű, szükséges a szerzői n e v e k lyukkártyás tárolásának megvizsgálása abból a célból, hogy a tárolás optimalizálása elsősorban a z a n g o l n e v e k a l f a b e t i k u s sajátos Bágálnak figyelembevételével l e g y e n elvégezhető.

Á vizsgált r e n d s z e r minden e g y e s c i k k esetében l e g f e l j e b b 2 szerző 3-3 olső nérbetüjét tárolja, szuperpozícióé módszerrel / £ / . A név "3 betűje mindegyikének számára e g y - e g y 8 lyukpárbői álló l y u k m e ­ ző szolgál. E g y lyuksező ASC-eloszlása a 8 j e l h e l y között a követke­

zőt

0 0 0 0 0 0 0 0

A-B C-E P-H I - K L-M H-Q H-T U-2

Az 1377 kártyán összesen 2354 szerzői név található. Szerzői ne venként 3 betűt véve, összesen 7062 betű megvizsgálása szükséges. A szerzői betűk betűhelyenkénti előfordulási sűrűségét a 1 2 . táblázat, a z egyenként 8 jelhelyből álló lyukmezők terhelését a 1 3 . táblázat t a r t a l m a z z a .

AZ EHEDKÉHTEK ÉRTÉKELÉSE

Az 1. táblázat a d a t a i a z t mutatják, hogy a " M i t ? " "Hogyan?"

"miért?" hármas kutatási kérdésfelvetés / o b j e k t u m - módszer - p r o b ­ lémakör/ Jól szolgálja a lyukkártyás dokumentációs r e n d s z e r t , a h á ­ rom d e s E k r l p t o r - c s o p o r t előfordulási sűrűsége nagyjából arányos, z- t a l a r r a , hogy a kutatók kiértékelési g y a k o r l a t a egységesen a r r a 1 - rányul, hogy lehetőleg minden c i k k tartalmát mindhárom d e s z k r i p t o r - c s o p o r t legalább egy-egy fogalmával fejezzék k i . E r r e m u t a t , hogy a z egy kártyára eső 3,55 d e s z k r i p t o r 1-nél több d e s z k r i p t o r t t a r t a l m a z mindhárom csoporthői / 1 . 4 5 ; 1,07) 1,03/.

Természetes, hogy a z átlagok kirívó szélsőértékeket i s magukban f o g l a l n a k . A kártyaanyag tüzetes átvizsgálásakor nagyszámú o l y a n kár­

t y a a k a d t , a m e l y e k c s a k e g y e t l e n d e s z k r i p t o r t /általában a z objektum- csoportból/ tűntetnek f e l . Számos kártyán található 2 d e s z k r i p t o r / e z e k közül a z e g y i k i t t i s s z i n t e kivétel nélkül o b j e k t u m / , v i s z o n y ­ l a g r i t k a a 6 v a g y több d e s z k r l p t o r r s l kiértékelt c i k k , bár találha­

tó 1 2 s z e m p o n t o t felsoroló lyukkártya i s . k nagy szórás o k a a z , hogy - m i n t a bevezetés l e említi - a kiértékelő tevékenység, a z Ítélet­

alkotás nem mentesíthető a szubjektív elemektől. U g y a n a z a kutató u -

113

MOLBAR I . - REIHHARD T . i íolyóiratcikk-dokumentáció

g y a n a z t a c i k k e t sem a z o n o s d e s z k r l p t o r o k k a l értékeli k i m i n d i g , A kártjak a l a p o s átvizsgálása azonban a r r a a felismerésre kéeztet.hogy a deszkriptor-táblázatok f o g a l m a i n a k alkalmazáséban a megengedhető­

nél lényegesen több a szubjektív e l e m . E z a jelenség p e d i g a z egész dokumentációs r e n d s z e r Információértékét gyengíti, A probléma n e h é z ­ ségét o s a k növeli, hogy a táblázatok f o g a l m a i néhány s s e t b e n kétér­

telműek, részben átfedő értelműek, Így e z a tényező i s jelentősen hozzájárul a kiértékelés szórásaihoz.

A kiértékelő munka leginkább szembeötlő gyengesége a z elégtelen kódolás és a tulkódolás.

1. Elégtelen kódolás

Abból adódik, hogy a kutató - a c i k k tartalmának komolyabb t a ­ nulmányozása nélkül - kapásból ad egy-két kódszámot. E z a tevékeny­

ség kettős hibát okoz, m i v e l a z i l y módon megállapított kódszámok nem c s a k mennyiségileg elégtelenek a publikáció feltárásához, de a hevenyészve kiválasztott d e s z k r l p t o r o k közül g y a k r a n éppen a legmeg­

felelőbb, legrelevánsabb hiányzik. Az elégtelen kódolás szélsőséges e s e t e a z , a m i k o r a folyóiratot átnéző munkatárs kiemelkedően érdekes c i k k e k e t sem értékel k i , nem v e s z i Őket észre. E z a felelőtlen maga­

tartás a z egész kutatóintézet kollektív tudatát negatívan befolyásol h a t j a , egy-egy f r i s s eredmény i s m e r e t e i n e k késése komoly s z e l l e m i és a n y a g i többletráfordítás elfecsérelését o k o z h a t j a .

2. Tulkódolás

E z a torzulás - munkaigényőssége m i a t t - ritkábban J e l e n t k e z i k . A kártyák átvizsgálása elsősorban a z t m u t a t j a , hogy a o i k k e k feltárá­

sánál a kódolási küszöb megítélése / v a g y i s annak megítélése, hogy a c i k k egy-egy t a r t a l m i eleme eléri-e Jelentőségében a z t a s z i n t e t , hogy a kutató külön kódszámmal f e j e z z e k i / jelentős eltéréseket u n ­ t a t . O l y a n o i k k e k i s találhatók a z anyagban, a m e l y e k n e k n i n c s közük a z intézet kutatómunkájához, célkitűzéséhez. S z utóbbi tünet légii­

kébe e g y e s kutatók személyi érdeklődéséből e r e d .

A legsúlyosabb h i b a , a téves kódolás, a megvizsgált a n y a g b a n nem tapasztalható.

További hiányosság, hogy a f o l y a m a t o s a n feltárásra kerülő folyő- iratszámok kiértékelésének időbeli lefutása i s e g y e n e t l e n , l e m r l ' . k a e s e t , hogy egy-egy, m á r hónapok óta beérkezett füzet c i k k a n y a g a sem s z e r e p e l a kártyák között. E z a tünet fti*ainiptt a r r a , hogy a z egyéb­

ként korszerű r e n d s z e r t állandó avultságban t a r t s a . Az érdeklődő mun­

katársak elsősorban a l e g f r i s s e b b c i k k e k e t k e r e s i k és i l y e n késedéi- más feldolgozás m e l l e t t éppen a z o k a t nem találhatják meg.

A 2- 4 . táblázat a d a t a i a z 1 9 6 6 . évi deszkriptor-táblázatok lénye ges prfthidmriWB íi-hainqV, A táblázatok néhány címszava o l y a n g y a k r a n f o r d u l elő, hopy kártyaanyaguk kezelése már nehézkes. I l y e n d e s z k r l p ­ t o r o k p l . P r o - o v ' . i t i k u s e n z i m e k . E n z i m e k általában, Pehérjék általá-

114

5. táblázat A DOKUMENTÁLT FOLYÓIRATOK ADATAI A RELATÍV HASZNOSSÁGI XKDEX RANGSORÁBAN

Rang- _fM

m

n

szánjaié

1 B i o c h e m i s t r y /USA/ /6 000/ 161 13,4 2,683 I I I

2 A n a l y t i c a l B i o c n e m i s t r y /USA/ 2 000 50 12,5 2,500 IV 3 J o u r n a l of B i o l o g L c a l

Chemistry /USA/ /9 ooo/ 220 12,2 2,444 I I I

4 Enzymologla B l o l o g i c a e t

C l i n i c a /Svájc/ 700 17 12,0 2,429 I

5 B i o p h y s i c a l J o u r n a l /USA/ 1 000 23 11,5 2,300 I I

6 F e d o r a t l o n Proceadinga /USA/ /6 500/ ¹⁴² 10,9 2,185 ^IX

7 B i o h i n i j a /SZU/ 1 300 25 09,6 1.923 ^V

e B i o c h a a i c a l J o u r n a l / A n g l i a / 3 200 56 08,7 1,750 IV

9 B i o p o l y a e r s /USA/ 1 200 ¹⁶ 06,7 1,333 ^{I I}

10 J o u r n a l of B i o c h e a i s t r y

/Japán/ 1 300 17 06,5 1,308 n

11 B i o f i z i k a /SZU/ 1 100 ¹⁴ 06,4 1,272 ^V

12 Voproszii Medicinazkoj H i a i l

/SZU/ 650 ^{8 06,2} 1,231 V

13 A r c h i v e s o f B i o c n e m i s t r y and

B i o p h y s i c a /USA/ 3 ooo 36 06,0 1,200 VI

14 A c t a B i o c h i o i c a e t B i o p h y s i c a

Acad. S c i . Hung. /UNK/ 450 5 05,6 1,111 V

15 B l o c h e m i c a l and B i o p h y a i c a l 15

Reaearch Comnunicationa /USA/ 3 500 38 05,4 1,086 V I I

16 P r o c e e d i s g s o f t h a N a t i o n a l Acadeey of S c i e n c e a of t h a

U.S. /USA/ 3 300 34 0 5,2 1.030 I X

17-18 J o u r n a l of Chroaatography

/ H o l l a n d i a / 2 500 25 05,0 1,000 I I I

17-18 B l o c a e a i a c h e Z a i t a c h r i f t

/NSZK/ 1 600 16 05,0 1,000 X

Hiochimic* a t B i o p h y s i c a Acta

11 000 109 05,0 0,991

^ o l l a n í l a / 11 000 109 05,0 0,991 V I

20 B u l l e t i n da l a Societé da Chínie

B i a l o g i q u e / F r a n c i a o . / l 500 14 04,7 0,933 V I

21 Natura / A n g l i a / /8 250/ 63 0 3, 8 0,764 V I I I

22-23 E n z y n o l o g i a A c t a E i o c a t a l y t i c a

0,764

/ H o l l a n d i a / 800 6 0 3, 8 0,750 V I

22-23 Ravue Rouaalna de Biochimie

0 3, 8 0,750

/Románia/ 400 3 03,8 0,750 I X

24 J o u r n a l of Molecular Biology

03,8

/ A n g l i a / 4 800 33 03,4 0,688 V I I

25-26 Hoppé S e y l e r ' s Z e i t s e h r i f t für

0,688

P h y s i o l o g i s c h e Chemie A'SZK/ 1 500 10 03.3 0,667 V I I

25-26 Naturwiaaenachaften /NSZK/ 1 050 7 03,3 0,66? X

27-28 Z e i t s c h r i f t fUr Naturforschung

0,66?

S e c t l o B. /KSZX/ 1 950 12 0 3,1 0,615 X

27-28 E x p e r l e n t i a /Svájc/ / l 300/ 8 0 3,1 0,615 I V

29 A c t a Cbaaica S c a n d i n a v i c a

/Dáaia/ 3 300 20 03,0 0,606 I I I

30 J o u r n a l of C o l l o i d and S u r f a c e

S c i e n c e /USA/ 1 200 7 02,9 0,583 ^I

31 Vüszokoaolekuljarnile-Szoedine-

02,9 0,583

a d j a /SZU/ 2 250 13 02,9 0,578 V

32 U k r a j l a s s k U j Biohlalcsnüj 02,9 0,578

tanai /SZU/ 700 4 02,9 0,571 X I

33 S e i e a c e /USA/ /7 500/ 41 02,7 0,547 I

J*-3* Taau-aal of t h * Aswrieac

Taeaili i l S e c l e t y /USA/ /9 000/ 45 02,5 0,500 I I I

3*-3* I s e c *.ea BaaÉSMl dea S i w n áa

Lúareteire C a r l a a e r s /Oáala/ 600 3 02,5 0,500 X I

3*-3S a c t a S i s c a i m l e a e t B j a p a j a l c a

02,5

t i a a . 400 2 02,5 0,500 V I

37 • o w ü . ra«a;«-.ioal M e l e g y

/ A a g U a / 1 700 8 02,4 0,471 V I

38 PhotocEemis-.ry and Pfcoto-

0,471

biology / A n g l i a / 900 4 02,2 0,444 I X

39 Canadian J o u r n a l of B i o - 40 c a n x s t r y /rL*n"u-«/

J o u r n a l of F b y a i c a l C h o a i a t r y

1 ?oo 7 02,1 0,412 V I I I

/USA/ /6 150/ 23 0 1,9 0,374 I I

41 Acta » a l o g i e a at Hediea 0,374 I I

:-t H Í ; . : Í TC t 1 000 _{3 01,5} 0,300 x

A t r u t l e r t l e i c a P o l o o i ; * * x 1 01,3 0,250 V I I

CaOlacrtiaai e f laeúoalo-ru

4 8oo 11 01,1 _{0,229 V I I}

44-45 A=-_» ?^ji.::«r-ii A C Í Í. ^íi-

^-r.g. ^ a j l 450 1 01,1 0,222 V I I

**-45 : t c t ü i iái ; : . ; : . : r i i

331 450 1 0 1,1 0,222 X I

a _ 006 4£l

?001 - ~ z z ? r

u u

J

=1 3 u

? ^{= q}/ 3 iipfTO/XBpxo 5 m a i s p s f j s i ^q.aA HEUSOSBXIV

I I I A I I I I A í m

AI rx

• i n H A

: n i I I I I I A .

X I I A I A n

:::

:

: i A I I I I AI X X I I A I I A XI IA I I I A IA I A

X I I I

XI

I I A A IA

A A I I n

000'T W)*0 oSo'o

•Wo'o 580'0 S3T'0 003*0 333*0 332*0 633*0

0S3*0 OOÍ'O v4£*0 5T*í_*0 w ' o U * ' 0 OOÍ'O OOÍ'O oos'o 4 y S' 0 I 4 S ' 0 8 4 5*0

£95'0 909*0 S l 9 * 0 ST9'0 499*0 499*0 899*0 054'0 OSZ'O v94*0

££6'0 T6é*0 OOO'T 000*1 0£o'l

980'I I I T ' I 003*1 l£3*I 3i3'T SOÍ'x

£££'!

364':

Q'SO 3*00 í'00 V o o t'oo 9'00 O'TO I'TO I'TO I'TO

£'10 S'TO 6*10 I'SO . 3*30 v*30 5*50 5*30 5*30 4*30 6'ZO 6'30 6*30 o'£o T'CO I'£0

£*£o

£'£0 V £ 0 8'£o 8'£0 8'£0 i'vO

o'So O'SO o'So 3*50

V S O 9*50 0*90 3*90 v'90 S'90 4*90 4*80

44£T

Z í 9 I

I

n

£ T

ÍZ

9

Z

£

S*

ttr

*T C l

L

03 8 z\

L

01

££

£ 9 VI ÍS

60T 91 53

*ií

8£

5

9Z 8 -«7T 41 91 95

006 4£l 001 3 000 3 004 3 0Ő£ 3 00*í z ooo £ o&»7 oSv ooe *•

00*7 000 I /OÍT 9 /

_ 004- T . 006 004 I OCH;

0 0 9

/OOO 6/

/OOS 4/

004 055 3 003 I Oo£ £ /00£ 1/

056 T OŐO I 005 I ooe *7 00*7 ooe /053 8/

OOS T OOO XX 009 T 005 3 00£ £

005 £ 05-v 000 £ 059 001 I 00£ I 003 I 003 í

TUaSaZSSQ / v s n / í3o-[oia it»o TBUjnor

/ v s a / ÍSoxoxsíWd THJBuag j o - [ B U J n o f

/ B T XSU V/ ÍSotOísAud pna &tiBT» a q a o t a o * f í a « d«03

/BlXSÓy/ " o n e - p s W I ÍSoxoaaiwaqd XMI^tpoT-a

/ n z s / / n z s / XT-30I0T9 F o u a o*eJAOZS xuadzsQ

• |os -peov BOXSoxoxsíild »1°V T >re AO x zs na E o/

snoxi-aaxurainoo xefT"^{e t}fO 3[BAíitBOii3eao j o n o x i o a x K O

/3BZBJox»Í3us 1/

B3Xnoxoj isoímxnooxa * * 0 V / a OH/ aoxuws-iao BOTp«H Í» aox2oxoT9 **í>V

/VSA/

íj^BT*euo X*aTs i1 d J*> X "u n° í ' /vgvns/ Sjqjíiwil3- -oxa j o xB n j n° r uHTpiBUBo

/•bu2*V/ í3»X<>Tq -c.c:..; pae ÍJlSXSla 1(301 oq<J /BTXSffV/

£2«X<>TS T»fT1SJ»*"!í J° i s n j n o p / HO T X / » 3 T « X S eoxsíijdoia 1« BOxnfqaoxa * %a¥ /ej-irany 3-i»qsxj«D aaxoiBJoqeT ap jensABJ^, sap snpuag ti^a'ao;

/VSfl/ A*«T-30S x " T " » V D /VSn/ a s i a x o s /nZS/ I H U j n s z

/ n z s / »fxu -auxpaozs-anuja fx n^axonoiiozsnA

/ V S Q / aousTOS a o s i a n s P»a p i o x i o o j o ívvurwp

/»TO?C/

aoXAentpuaos BOT^aTO a» 3 V / OCB A S/ axi-naTJsdia

/XZSU/ '8 oíioas a u n u a B J O j j n i a j i ^ n j ^3xauos^xa2

/aZSH/ uaijaqosuoBEXMjJtieij /SZSH/ axmano »iiOBx3oxoxBÍt{d

^ÜJ MTaV>*'»1**Z B,Jox*aS addoH / B X XSU V / íSoxoxa raT"o3X°W j o xau^nof

axmxt(ooxa »P »UTBBHOH BUABH /axpOEXIoH/

v a x t^X^ B O o x a e i ^ v CT3CXUHÍZUJ / B T XSB V/ w n i í R /•oaxouaa,}/ anbxSoxaiS

»I"Tt)0 »P « S T O O S a i »>P « M ° I I » 8 /"TPUBHOH/

«Í3V BCTsiiiáoTa BOi;nTijaoxa /XZSH/

íjxauos^xaz auoBtBsuooxg /aXpUBXXoH/

£ T|dBJ3o) e n o j q 3 j a ^BQJIICX1

/ v s n / 'S'O

»f% j o sasuaxos J<> ^aepaav XBD0T)EN s q ^ j o B3sTpeaaoJ<i /VSO/ SuoftBOXWWiraoo ^ a j a a s a g

XBDXBXqdoxa P«a X": ,TI t l 31: >0TS A W "3«nH 'T^S *peav eaxajCqdoxa *» aopüTqooxa "Í-^V

/VSn/ sax»íqdoxa pua íj^BXBaiiooTa j o saATqojy / n z s / IT"TH ro^ZBUxaxpaH nzsoadoA

/OZS/ aiTZTJOXff /UBdap/

i J i a p n a q o o x a j a xe^Jnop /VSA/ sjaaírodoT-g

/ B T T S U T T / T B B j n O f T H 0 T B 0 U 3 0 T O

15 oS 6*

8*7 4*

9*/

5i/ '/!/

I * 0*/

6£

4s:

9£ - 7 £ 9£-*T£

9f-»r£

££

3Í l£

0£

63 82- 43 83- 43 93-53 93-53

£3-33

£3-3S 13 03 61

BT-41 8T-4T

9T 5T

*7l

£T 31 n 01 6

TMT 16.évi. 2.ÖSÉÜE 1969.február

ban. Analízis, S p e c i f i k u s blokkolás, Enzimaktivitás s t b , S címszavak sűrű előfordulásának o k a kettős:

fontosságuk nagy a z Intézet a l a p f e l a d a t a szempontjából;

a s z a k i r o d a l o m jelentős mártákben f o g l a l k o z i k e kérdésekkel.

E f o n t o s tudományos problémákat hordozó d e s z k r l p t o r o k könnyű és gazdaságos válógathatoaága c s a k ugy biztosítható, h a a számukra k i j e ­ lölt j e l h e l y e k túlterheltsége - a f o g a l m a k további értelmes bontásá­

v a l - megszüntethető.

Az a n y a g Bzámos példát szolgáltat e g y e s d e s z k r l p t o r o k aránytala­

n u l r i t k a előfordulására i s , a z a z e g y e s j e l h e l y e k gyér kihasználásé­

r a . I l y s n d e s z k r l p t o r o k p l . GDH, Htg-diffrskciő, C h a r g e - t r a n s z f e r kölcsönhatás s t b . Kézenfekvőnek látszana e ritkán előforduló d e s z ­ k r l p t o r o k o l y a n összevonása, ami biztosíthatná a j e l h e l y e k átlag kö­

rüli megterhelését. A probléma a z o n b a n nem egyszerű, m i n t h o g y néhány kevéssé kihasznált d s s z k r i p t o r jelentős súllyal s z e r e p e l a z intézet kutatómunkájában /GDH, C h a r g e - t r a n s z f e r / , mások p e d i g / E t g - d i f f r a k ­ ció s t b . / m é g a kutatási eredmények k e z d e t i stádiuma m i a t t nem s z e r e ­ p e l n e k g y a k r a b b a n a s z a k i r o d a l o m b a n . E z utóbbi típus egyébként r o h a ­ mosan sűrűsödő s z a k i r o d a l m i előfordulást m u t a t .

H e l y e s n e k látszik, h a a z ajánlatos további bontások határozott keresztülvitele m e l l e t t f o k o z o t t Óvatosság kíséri a z összevonás meg­

fontolásét. Elfogadható a l a p e l v n e k látszik, hogy a dokumentációs r e n d s z e r átlagos előfordulási sűrűségét /példánkbán a z 1. táblázat

s z e r i n t deazkríptoronként 71,6 előfordulást/ e l nem érő d e s z k r l p t o ­ r o k Összevonása c s a k a k k o r h e l y e s , h a a z összevonás nem érinti a k u ­ tatómunka l e g f o n t o s a b b f e l a d a t a i t . A ritkán előforduló, de érdekes és f o n t o s témák d s s z k r i p t o r a i n a k Összevonását tanácsos a d d i g h a l a s z ­ t a n i , amig a lyukkártya J e l h e l y e i n e k szüksége k i nem kényszeríti. E z annál l a inkább megtehető, m i v e l a z átlagosnál k i s e b b előfordulási sűrűség n i n c s közvetlen negatív hatással a z Információ-visszanyerés­

r e . Az e g y e s J e l h e l y e k túlterheltsége a z o n b a n közvetlen és komoly a ¬ kadály a z adatvisszanyerés gazdaságossága és gyorsasága szempontjá­

ból, ezért a z érintett J e l h e l y e k d e s z k r l p t o r a i t - a r e n d s z e r jövője érdekében - tovább k e l l b o n t a n i .

Az 5. és 6. táblázat adataibői elsősorban a z a sajnálatos tény tűnik k i , hogy a z intézeti könyvtár 94 folyóiratéból mindössze 51 t a r t a l m a z o t t 1966-ban dokumentációs feldolgozásra a l k a l m a s c i k k e k e t . Meg k e l l vizsgálni a 4 3 látszólag érdektelen folyóiratot, v a j o n való­

b a n érdektelenek-e a z intézet tudományos tevékenysége szempontjából.

A huzamosabb időn, éveken át e g y e t l e n kiértékelésre megfelelő c i k k e t sem közlő folyóiratok sorsáról dönteni k e l l , h i s z e n e z e k a z Intézet könyvtárát feltehetően érdemi h a s z o n nélkül duzzaaztják, s i g más I n ­ tézmény munkáját e s e t l e g f o n t o s Információkkal gazdagíthatnák. E g y ­ s z e r s m i n d érdemes megvizsgálni a kérdés másik oldalát i s : m i l y e n f o n ­ t o s szakfolyóiratokkal nem r e n d e l k e z i k az intézet könyvtára? A gondo­

l a t következetes végigvltele a könyvtár folyóiratállománya s z e r k e z e ­ tének előnyös átalakulásához v e z e t h e t .

117

HOLHÍS I . - REIHHARU T . t Polyóiratoikk-dokuaentáció 6. tátiázat A DOKtlHÜTÁLT FOLYÓIEATOK RANGSORA A KIÉBTÉKELT CIKKEI SZERINT

fiangsor C l a Feldolgozott cikkek

1 Joaroal " t B l o l o g i c a l Chemlatry (DSA) 220 db 15,98 *

2 Biochaaiatry (USA) 161 11,69

3 Padsration Proeeediags (DSA) 142 10,31

4 B i a c h i n l c a a t BiophjaJoa Acta ( S o l l a n d i a ) 109 7,92 4,58

5 Rutára (Anglia) 63

7,92 4,58

fi Bioeheaieal Journal (Anglia) 56 4.07

7 A a a l y U c a l B i o c a e a i s t r * (USA) 50 3.63 e Journal of t h * Aaarieaa C h s a l e a l Sociaty (OSA) 45 ^3.27

2,98

9 S c l a a M ( I S A ) 41 ^{3.27 2,98}

10 Biochaa. aiophys, Baaaarsh C o a n a a i o a t i a u (USA) 38 ^2,76 íi Areaivaa of Blochamistry and Biopbyalea (USA) 36 2.61 12 Proe. l a t . Aead. S e l . ü.s. (USA) 34 2.47 13 Joaroal of Holacular Biologj (Anglia)

Journal of Chromatography (Hollandia)

33 2,40 14-13

Joaroal of Holacular Biologj (Anglia)

Journal of Chromatography (Hollandia) 25 1,82

14-15 B i o h i a i j a (SZD) 25 1,82

16-17 Biophyalcal Journal (USA) 23 1.67

X6-I7 Journal of P h j s i e a l Cbeuiatry (USA) 23 1.67

18 Ásta Chealea Soandinavioa (OAala) 20 1.45

19-20 Bniymologia B l o l o g i c a a t C l l n i e a (Svájc) 17 1,23

19-M Journal oí Biochamlatry (Japán) 17 1.23

21-22 Biochaniache Z a i t a e a r i f t (BSZX) . 16 1,16

21-22 Blopolymarn ÍDSA) 16 1.16

Z3-24 B i o f i z i k a (SZtO 14 1,02

2 > 2 4 B a l l . Soc. Cal>. B l o l . (Fraaclaoratóg) 14 1,02 25 TÜBtotoaolokulJarnüa Szoodlaoalja (SZü) 13 0,94

0,87 26 Z a l t s o b r i f t für Haturforschung. S o r i * B. (BSZX) 12 ^0,94 0,87 27 C o l l a c t i o n Czachoalov. Chaoioal Caanan. (CSSZSZK) 11 0,80 26 Zoitacttrif t für PhyniologiBcha Cbaoia (BSZl)

E z p o r i r a t i a (Svájc)

10 0,73

29-31

Zoitacttrif t für PhyniologiBcha Cbaoia (BSZl)

E z p o r i r a t i a (Svájc) 8 0.58

29-31 Journal of T h a o r e t i c a l Biolagy (Anglia) YoproasB Hadlelnazkoj B l a i l (SZD)

8 0,58

29-31

Journal of T h a o r e t i c a l Biolagy (Anglia)

YoproasB Hadlelnazkoj B l a i l (SZD) 8 0,58 32-34 Caaadiaa Journal of Biochaaiatry (Kanada)

Jouraal of C o l l o i d Scianoa (DSA)

7 0,51

32-34

Caaadiaa Journal of Biochaaiatry (Kanada)

Jouraal of C o l l o i d Scianoa (DSA) 7 0,51

32-34 Saturwiaaanscbaftan (BSZK) 7 0,51

35-36 Doklndü Akadaali Bank SzSzSzB. (SZD) 6 0,44

35-36 Bazyaolagla Acta B i o e a t a l j t l o a (Hollandia) fi 0,44 0,36 37 Aota Biochimica ot Blophyalea Baag. (MBl) 5 ^0,44 0,36

36-39 Pbotooaaaistry and Pbotoblology (Anglia) 4 0,29

39-39 DkrajinazkUj Blohlalozafij Zaurnal (SZD) 4 0,29 40-43 Acta B l o l o g i c a a t Hadion Garnanica ( I D E ) 3 0,22

40-43 Biochemlcal Pbaraaoology (Anglia) 3 0,22

40-43 Conptoa Rendua de a Travaax Lab. Carlsberg (Dánia) 3 0,22 40-43 Bavaa Boaaaiao da B i o e h i a i a (BSZX) 3 0,22 44-46 Aota Biochimica a t Biopkyaioa S i n l c a (Kína) 2 0,14 44-46 Cosparativa B i o o h a n i a t r j and Physiology (Anglia) 2 0.14

44-46 L i f o Sciences (Anglia) 2 0,14

47-51 Acta Biochimica Polonlca (LKÖ 1 0,07

47-51 Acta P h j a i o l o g i c a Baog. (KBK) 1 0,07

47-51 Journal of C a l l Biology (DSA) 1 0,07

47-51 J o u r a a l of General Pbyalology (USA) 1 0,0?

47-51 Daapabl Szovraaannoj B i o l o g i l (SZD) 1 0,07

Dzaseaeai 1377 100,00

118

T X I 16.ÉTX. 2 . M á m 1969.február

A 7. táblázat a r r a a feltűnő megállapításra hívja f e l a f i g y e l ­ met, hogy a z 1 9 6 6 . évben dokumentált 1577 o i k k között n l n c e m a g y a r nyelvű. E n n e k a Jelenségnek kát o k a v a u t

a fehérje-biokémla kérdéseinek jelentős t e r e t biztosító magya nyelvű folyóirat n i n c s }

a jelentősebb kutatási eredményeket, összefoglalásokat a k u t a ­ tók szívesebben j e l e n t e t i k mag a z MTA i d e g e n nyelvű folyóirataiban, v a g y éppen külföldi s z a k l a p o k b a n , m i v e l ez k a p c s o l j a be őket a k u t a ­ tás nemzetközi vérkeringésébe.

A táblásat másik szembeszökő a d a t a a z a n g o l n y e l v egyeduralmára u t a l a biokémiai a s a k i r o d a l o m területén. A b e m u t a t o t t a d a t o k híven tükrözik a a s a k i r o d a l o m valóságos n y e l v i erőviszonyalt, bár t a p a s z ­ talható a z o r o s z nyelvű folyóiratok gyorsütemű előretörése a z s i m u l t évekhez képest. A táblázat a d a t a i egybehangzók a több évi kölcsönzé­

s i , olvasótermi f o r g a l o m n y e l v i megoszlásának a d a t a i v a l .

A táblázatból kiszámítható a z egy dokumentált c i k k r e eső érdek­

t e l e n o i k k e k száma. E z t a számot / 2 0 / a z összes lapszám és a belőle dokumentált c i k k e k hányadosának egyötöde a d j a meg, m i n t h o g y l c i k k átlagos t e r J o a e l m o t T o l d s l n a k v e & ü k . "

A 8. táblázat relatív hasznossági i n d e x e l a z 5. táblázat láb- jegyzetében i s m e r t e t e t t képlet alapján ezűlettek. E z a kvalitatív jellegű mutató egy-egy ország folyóiratainak belső hasznosságát J e l ­ z i a dokumentált c i k k e k és a dokumentált folyóiratok lapszámának h á ­ nyadosával.

A 9. táblázat a részadatok összesítéséből n y e r t r a n g s o r t a d j a mag, e z - a ' g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k alapján i s - reálisan tükrözi a különböző országokból származó folyóiratok felhasználását a z intéze­

t i kutatómunkában. Az a n g o l nyelvterület i r o d a l m a i t t i s döntő több­

séget m u t a t , bár fölénye nem o l y a n n a g y , m i n t a n y e l v i megoszlás a - d a t a l b a n . E n n e k o k a a z , hogy néhány ország / p l . Magyarország, L e n ­ gyelország, Csehszlovákia, Japán/ a l e g f o n t o s a b b kutatási eredménye­

k e t nem /vagy nem o a a k / anyanyelvén, hanem elsősorban a n g o l u l p u b l i ­ kálja.

A folyóiratok i g e n aránytalan országonkénti megoszlása m i a t t a folyóiratcikkek országok s z e r i n t i válogathatóságának megoldása meg­

gyorsíthatná a z adatviaesaksreaést.

119

UCLKÁR X. - HEIHHAHU 7. i Folyóiratcikk-dokumentáeió

7. táblázat

A FELDOLGOZOTT C I K K E K I Y E L V T MEGOSZLÁSI

H a n g s o r H y e l v

O l d a l t e r j e d e l e a F e l d o l g o z o t t c i k k e k ssáma

Az 1 f e l d o l g o - z o t t c i k k r e j u - tó érdektelen c i k k e k száma H a n g s o r H y e l v

o l d a l db

Az 1 f e l d o l g o - z o t t c i k k r e j u - tó érdektelen c i k k e k száma 1

2 3 4 5

A n g o l O r o s z Német F r a n c i a E l n a l

119 0 5 0 9 4 5 0 7 100 1 9 0 0

400 8 6 , 4

6,8 5,1 1,4 0,3

1239 7 1 4 8 17 2

90,0 5,2 3.5 1,2 0 , 1

19 27 30 22 40

ösezesen 137 900 100,0 1377 100,0 20

8. táblázat A FELDOLGOZOTT F O L Y Ó K Á T O K ADATAI OESZACOHKÉNT,

A RELATÍV HASZNOSSÁGI INDEX HANGSORÁBAN

Hang-

Megnevezés Folyóiratok O l d a l t e r - F e l d o l g o z o t t Relatív s o r Megnevezés

száma j e d e l e m c i k k e k száma h a s z n o s - sági i n - d e x * / sági i n - d e x * /

db o l d a l

*

t

sági i n - d e x * /

1 USA 1 5 29,4 63 4 5 0 46,0 838 60,9 1,32

2 Japán 1 2,0 1 300 0,9 17 1,2 1,31

3 Svájc z 3,9 2 0 0 0 1,5 25 1,8 1,25

4 H o l l a n d i a 3 5.8 14 3 0 0 10,4 140 10,2 0, 9 8 5 F r a n c i a -

ország 1 2,0 1 500 1,1 14 1 , 0 0, 9 3

6-7 S z o v j e t -

unió 7 13,7 9 4 5 0 6,8 7 1 5, 2 0,75

6-7 Románia 1 2,0 400 0,3 3 0, 2 0, 7 5

8 HSZK 4 7,8 6 100 4,4 4 5 3,3 0,74

9 M a g y a r -

ország 2 3,9 900 0,7

19,1

6 0,4 0,67

10 A n g l i a 8 15,6 26 3 0 0 0,7

19,1 1 7 1 12,4 1,7

0,65

11 Dánia 2 3,9 3 900 2,8 23

12,4

1,7 0,59

12 Kína 1 2,0 400 0,3 2 0 , 1 0,50

13 K a n a d a 1 2,0 1 7 0 0 1,2 7 0, 5 0,41

14 NDK 1 2,0 1 0 0 0 0,7 3 0,2 0, 3 0

15 Lengyelország 1 2, 0 4 0 0 0,3 1 0 , 1 0,25 16 Csebszlovákia 1 2,0 4 8 0 0 3,5 11 0,8 0,23 összesen: 51 100,0 137 900 100, 0 1377 100,0 1, 0 0 z / Lásd 5.táblázat

120

T3tT 1 6 . é r i . 2.szán 1 9 6 9 . f a b r u a r

g. táblázat

A FOLYÓIRATOK, A LAPTERJEDELEM ÉS A FELDOLGOZOTT C I K K E K SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA ORSZÁGOK SZERIHT

R a n g s o r Megnevezés

A folyó­

i r a t o k i /

A f e l d o l g o z o t t c i k J c s k3'

Együtt százalékos megoszlása

Együtt

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10-11 10-11 12 13 14 15-16 15-16

USA A n g l i a H o l l a n d i a Szovjetunió' HSZK

Dánia Svájc CSSZSZK Magyar­

ország Japán F r a n c i a ­ ország K a n a d a NDK Románia L e n g y e l ­ ország K i n a

29,4 15,6

5,8 13,7 7,8 3,9 3,9 2,0 3,9 2,0 2,0 2,0 2 , 0 2,0 2,0 2,0

46,0 19,1 10,4

6,8 4,4 2,8 1,5 3,5 0,7 0,9 1,1 1,2 0,7 0,3 0,3 0,3

60,9 12.4 10,2

5,2 3.3 1.7 1,8 0,8 0,4 1.2 1,0 0,5 0,2 0,2 0,1 0,1

136,5 47,1 2 6, 4 25,7 15,5

8,4 7,2 6,3 5,0 4,1 4,1 3 , 7 2 , 9 2,5 2,4 2, 4

összesen: 100,0 100,0 100,0 300,0

y 5 1 folyóirat, ^ 137 900 o l d a l , ^ 1377 c i k k

A 1 0 . táblázat a d a t a i s z e r i n t e g y - e g y kutató átlagosan m i n t e g y 12 500 o l d a l n y i s z a k f o l y 6 i r a t - a n y a g o t vizsgált át, és abból a z a n y a g ­ ból átlagosan 125 c i k k e t dokumentált. E g y c i k k terjedelmét átlagosan 5 o l d a l n a k véve kitűnik, hogy a z 51 folyóirat összes c i k k e i n e k m l n t -

*&T 5 / m i n d e n h u s z a d i k c i k k / került feldolgozásra. A z 1 folyó­

i r a t r a eső átlagos o l d a l t e r j e d e l e m 2700 o l d a l . E g y - e g y folyóirat á t ­ l a g o s a n 27 dokumentálásra érdemesnek Ítélt c i k k e t t a r t a l m a z o t t . Az 1 kutató f o l y a m a t o s figyelésére bízott 12 500 o l d a l n y i s z a k i r o d a l m i a n y a g a z t j e l e n t i , hogy egy-egy kutató átlagosan 4-5 folyóiratot f i ­ g y e l t .

121

MOLKAB. 1. - itEIHHAKI) 7 . i P^lyőiratcikk-dokumentáoió

1 0 . táblázat A rOLXÓLRAT-AHYAG MEGOSZLÁSA KUTATÓK S2E R I S T

H a n g s o r

Kutató

s z á m3e l a O l d a l t e r j e d e l e m f e l d o l g o z o t t o i k k e k száma

O l d a l

t

t

1 S I . 29" 56Ö 2 1, 4 34,4

2 I I . 11 1 0 0 8,0 183 13,3

3 7 1 . 19 400 13,3 173 12,6

4 1 7 . 8 900 6,5 1 1 7 8,5

5 7 1 1 . 15 450 11,2 94 ^6,8

6 1 1 . 9 650 7,0 79 5,7

7 7 1 I I . 17 400 12,6 75 5,4

8 I . 11 400 6,3 66 4,8

9 7 . 5 750 4,2 65 4,7

10 X. 5 600 4,1 38 2,8

1 1 X I . 4 750 3,4 14 1,0

össze s e n t 1 3 7 900 ^100,0 1377 100,0

A táblásat rámutat a r e n d s z e r e g y i k alapvető fogyatékosságára, az a n y a g súlyosan aránytalan felosztására a kutatók között. Az ö s z - s z e s kiértékelt c i k k 1/7—át e g y e t l e n kutató dokumentálta az összes folyóirat l/5-éből. Az utána következő 3 kutató együttes teljesítmé­

nye a d j a a második h a r m a d o t , a folyóiratok további 30 £-áfaól. A kiér- tékelt c i k k e k h a r m a d i k harmadát 7 kutató teljesítménye szolgáltatta a z összes folyóirat 50 £-ából. Bár a z aránytalanság elsősorban a z t b i z o n y l t j a , hogy a nagyobb s z a k m a i t a p a s z t a l a t t a l /és n y e l v i s m e r e t ­ t e l / rendelkező kutatók vállalták a l e g f o n t o s a b b , l e g n a g y o b b v o l u ­ menű folyóiratok feltárását, a h e l y z e t mégsem állandósítható* E g y ­ két f i a t a l munkatárs dokumentációs tevékenységének minősége ée i n t e n ­ zitása tanúsítja, hogy e z e n a téren i s I n d o k o l a t l a n a f i a t a l szakem­

b e r e k k e l szemben o l y k o r kifejeződő tartózkodás. A r e n d s z e r életképes működése megköveteli a z a n y a g arányosabb felosztását, a nehéz és könnyű folyóiratok megfelelő társítását egy-egy kutató anyagában.

A 1 1 . táblásat a z t kísérli meg, hogy a kiértékelő s z e l l e m i t e ­ vékenység natékwiyságát, intenzitását mérje. A táblázat kvalitatív I n d e x e i a z o n b a n c s a k részben a l k a l m a s a k a kiértékelő tevékenység m i ­ nősítésére, m i v e l a z a d a t o k magukban foglalják a dokumentált folyó­

i r a t o k ' o b j e k t i v a különböző s z a k m a i érdekeseégét, tudományos színvo­

nalát i s . Érdektelen, v a g y i s a z Intését kutató tevékenysége szempont­

jából kevéssé f o n t o s c i k k e k e t tartalmazó folyóiratok dokumentálása­

k o r a legodaadóbb és legintenzívebb s z e l l e m i munka sem fejeződhet k i a dokumentált c i k k e k számában. A r r a a z o n b a n megfelelő a táblázat, hogy a kiértékelést végső kutatók tevékenyeége közötti tényleges k ü ­ lönbségeket megmutassa. A táblázat a d a t a i jól tükrözik a f o l y a m a t o s g y a k o r l a t i munkából s z e r z e t t t a p a s z t a l a t o k a t .

122

TMT 16.ért. 2.8sám 1969.február

1 1 . táblázat

& K I É R T É K E L Ő T E V É K É H Y S É G K V A L I T A T Í V I K D E X E

Az o l d a l t e r j e d e l e m A f e l d o l g o z o t t

t) « n /in A * Kutató

Az o l d a l t e r j e d e l e m

c i k k e k K r a l i t a t i T számjel*

százalékos megoszlása i n d e x

i I X . 8.0 13,3 1,66

2 I I I . 21,4 34,4 1,61

3 1 7 . 6,5 8,5 1.31

4 7 . 4,2 4,7 1,12

5 7 1 . 13,3 12,6 0,95

6 I I . 7,0 5,7 0,81

7 Z . 4,1 2,8 0,68

8 7 1 1 . 11,2 6,8 0,61

9 I . 8,3 4,8 0,58

10 í m . ^12,6 5.4 0,43

11 XX. 3.4 1.0 0,29

ö s s z e s e m 100,0 100,0 1,00

A 12. táblázat élesen példázza a túlnyomórészt a n g o l szorzói n e v e k betűinek aránytalan előfordulási gyakoriságát. Feltunó, hogy a n e v e k kezdőbetűje nagyrészt mássalhangzó. A 2554 névből c s a k 1 9 6 / 8 JÉ/ kezdődik magánhangzóval. A n e v második betűje v i s z o n t kiugró

többséget m u t a t a magánhangzók / 1 7 4 3 , 75 , a h a r m a d i k p e d i g I s ­ mét a mássalhangzók j a v a r a . I r t / 1 7 0 3 , 7 2 jtf mássalhangzó előfordulás m e l l e t t a magánhangzók 651 e s e t b e n f o r d u l n a k elő / 2 8 %/'. E g y névbetu átlagos előfordulási sűrűségei 2 3 5 4 / 2 6 - 9 0 , 5 .

A megvizsgált b e t ű k előfordulási r a n g s o r a Jő megegyezést m u t a t hasonló Jellegű külföldi vizsgálatok eredményeivel /Í/7

A lyukmezők e g y - e g y Jelhelyének átlagos megterhelése: 2 3 5 4 / 8 - 2 9 4 , 2 5 .

A 1 3 . táblázat s z e r i n t a z 1. lynkmszó e g y e s j e l h e l y e i n e k meg­

t e r h e l ésenE8zoTt~2T5-szeras d i f f e r e n c i a / a ,4 és 2 0 , 0 / m u t a t k o z i k , és a lyukmexő 8 j e l h e l y e közül 4 a megengedhető tűrési határokon kívül e s i k . A 2 . lyüknező 6 — s z o r o s differenciát m u t a t a szélsőértékek k ö ­ zött, és o j e l h e l y e s i k a megengedhető m e g t e r h e l é s ! határokon k í v ü l .

A 3 . lvukmesó 5-ssörös differenciát m u t a t a szélsőértékek között éa u g y a n c s a k S j e l h e l y megterhelés* rendkívüli. A három lyukmaző e g y e ­ sített m e g t e r h e l é s ! I n d e x e némileg kiegyenlíti a z e g y e s lyukmezők közötti m e g t e r h e l é s ! differenciákat, de még e z a z a d a t s o r i s több m i n t 2 - s z e r e s eltérést m u t a t . A kiszámított a d a t o k és a tényleges e ¬ lŐfordulások összevetése n e m c s a k a r r a u t a l , hogy a szerzői n e v e k k ó ­ dolásét módosítani k a l l , de a módosítás irányát l s m a g s z a b j a . A z t k e l l elérni, hogy e g y - e g y j e l h e l y ssgterheléss n e h a l a d j a t u l a 1 0 ¬ 15 5É-0S határokat.

123

BOLHÁÉ I . - B E I M AB T) T . i Polytílra-tcikk-dofcamentáoicí

a

i 5

4»

n O i a

mHOffliíiiiioiiiMi u\ ifi KI g> ív-* rfo-i-í"^of\tvioM^p.inpj C^IXJlOlTi-ÍJ'-a-rjClClJlVtMtVIPJfyrHr-lrfrí^lrH CVI

p

IS

•<tr

ajiA'AN^cyr^Mfac-c-KicricynjrHQCíjpJOCOiAr^íviirio

n f U H H H H H i - ( uS

f i CM

f

H h u ta a

El

• LTl-3- l-l CU .-t rH O Ol LT\>0 1T\ OA\0 [Tl-ÍCO PJ f\l C\J *-H H H R--^J I—i I—i K\

Pl

< o M H « a >a ta e< m o x >• A to a> *> a * M CQ > *» x

3

s

•o i v o in •* -í- H H H o w m n i a i i r\ i r i+ - 3- n ^ n j« H irt

r

•4

ti

a

M 01 B M

M f*\J- iri>o C-ÍO uio H ru f-i-* irwo t - i o m o r j w r>-,-3- UIMJ

H H H H H r l H H r t H n j W r j W Í J N C J

TMT 1 6 .é v i . 2.8zám 1 9 6 9 .f e b r u á r

13. tábláiat A SZEEZÖI LYUZMEZŐK JELHELYBrEBK TERHELÉSE

S a u g B o r

i . lyukmező 2 . lyukmezá _{3 .} lyukmező 1 - 3 . lyukmező S a u g B o r

J e l db

i

%

*

1 H-f 4 7 1 2 0 , 0 A - B 5 3 9 2 2 , 9 R - T 6 0 0 2 5 , 5 R - T 1 3 0 6 1 8 , 5 2 ? - H 4 0 1 1 7 , 0 H-Q 4 5 4 1 9 , 3 L - M 3 7 2 1 5 , 8 C - E 1 0 1 9 1 4 , 4 3 L - M 2 7 2 1 1 , 6 C - E 4 3 7 1 6 , 6 i - o 3 4 6 1 4 , 7 H-Q 9 9 8 1 4 , 1

4 C - E 2 7 1 1 1 , 5 I - K 2 7 1 U , 5 C - E 3 1 1 1 3 , 2 A - B 9 8 8 1 4 , 0 5 u-z 2 6 3 1 1 , 2 R - T 2 3 5 1 0 , 0 U-Z 2 0 9 8 , 9 L - M 7 6 2 1 0 , 8 6 A - B 2 5 7 1 0 , 9 u-z _{2 1 4 9 , 1} I - K 2 0 5 8 , 7 I - K 6 9 7 9 , 9 7 I - K 2 2 1 9 , 4 L - M 1 1 8 5 , 0 A - B 1 9 2 8 , 1 U-Z 6 6 6 9 , 7 8 H-Q 1 9 8 9 , 4 P-H _{8 6 3 , 6} ? - H 1 1 9 5 , 1 F - H 6 0 6 8 , 6 A - Z 2354 303,0 A - Z 2354 103,0 A - Z 2354 ico,o A - Z 7 0 6 2 E Q . 0

A RSSDSZER MÓDOSÍTÍSA

A s z a k i r o d a l m i dokumentációs r e n d s z e r e k hatékony működésének e ¬ lőfeltétele, hogy a s z a k s a i kiértékelő r e n d s z e r / d e s s k r i p t o r - r e n d - s z e r , kód-rendszer/ a szaktudományi és tájékoztatási s z a k e m b e r e k e ¬ gyüttes munkájából szülessen meg. így történt e z a kutatóintézeti lyukkártyás r e n d e z e r kidolgozásakor / 2 , 3 / , sőt a r e n d s z e r korszerű­

sítése e g y e t l e n h e l y e s utjául i s e z kínálkozott.

A r e n d s z e r módosításának lépései a következők v o l t a k :

1 . A könyvtár vezetőjének ós a kutatóintézet két t a p a a z t a l t v e ­ zető kutatójának részvételével bizottság létesült a módosítások elő­

készítésére,

A bizottság összetétele h e l y e s n e k b i z o n y u l t , m i v e l a kutatás információ-igényeinek megfelelő hangsúlyozása m e l l e t t a z információ­

tárolás és -visszakeresés módszertani és t e c h n i k a i megfontolása aem s z o r u l t háttérbe.

2 . A bizottság - a z 1 9 6 6 . évi t a p a s z t a l a t o k alapján - j a v a s l a ­ t o t kéBZitett a deszkriptor-táblázatok megváltóztatáséra, további bontására, i l l e t v e összevonására.

1 2 5