WW
PALLAGI OTTÓ :
A BEGYÚJTÉSI VÁLLALATOK STATISZTIKAI
! ELEMZÉSÉNEK KÉRDÉSEI *
I.
A jó statisztikusra jellemző, hogy az adatokat olyan csoportosításban bocsátja a vezetők rendelkezésére s a jelenségek elemzését úgy végzi el, hogy azokból a vezetők megállapíthassák a fenálló hiányosságokat s azo kiküszöbölése érdekében a szükséges intézkedéseket megtehessék._ *
Ennek érdekében nem elégséges csak számszerű adlatokat bocsátani a vezetők rendelkezésére, hanem a számszerű adatokat szöveges értékeléssel
is ki kell egészíteni.
A begyűjtés területén dolgozó statisztikusok az elemzés és az értékelés fontosságát nem tartják mindig szem előtt. Gyaakran vagy egyáltalán nem készítenek értékelést, s ha készítenek is, azok olyanok, hogy abból a vezetők munkájuk megjavítása érdekében következtetéseket levonni nem tudnak.
Nem tárják fel a meglévő hiányosságokat, a felmerülő problémákat s nem adnak megfelelő képet a begyűjtéssel kapcsolatos eredményekről és hiányos—
ságokról, ' ;
A vállalatok és az igazgatóságok statisztikusai gyakran hónapról hó- napra ugyanazt a sablonos, általános értékelést adják, anélkül, hogy a szá- mok elemzésével s a teljesítést befolyásoló körülmények vizsgálatával rész—
letesen foglalkoznának.
Az elemzésnél a legfontosabb, hogy a rendelkezésre álló adatokból következtetéseket vonjunk le, ennek alapján megjavítsuk a munkát és meg—
teremtsük a következő időszak tervezésének az alapjait. A munka megjaví- tásával azonban nem várhatunk a következő tervidőszak megkezdéséig, ha- nem azt folyamatosan, már menetközben kell elvégezni.
Ennek megfelelően az elemzésnek két fajtája van:
a) amikor a folyamatos munka megjavítása céljából szükséges openatív intézkedések elősegítése érdekében elemzünk;
b) amikor a befejezett teljes tervidőszakot elemezzük, hogy lerakjuk a
későbbi tervek alapjait.II.
A begyűjtés elemzésének a következő fontosabb jelenségekre kell kiter- jednie:
!. a tervteljesítés elemzése,
2. a begyűjtés előző időszakhoz viszonyított fejlődésének és megoszlá- sának vizsgálata,
!
PALLAGI: STATISZTIKAI ELEMZÉS A BEGYUJTÉSBEN 753
3. a begyűjtés ütemességének vizsgálata, 4. a begyűjtött áruk minőségének vizsgálata, 5. az áruveszteségek elemzése.
Mint minden más statisztikának, úgy .a begyűjtési statisztikának is egyik legfontosabb feladata a tervek teljesítésének ellenőrzése és elemzése.
Mindenekelőtt megvizsgáljuk azt, hogy az egyes cikkek globális tervét:
hogyan teljesítettük. Ahhoz azonban, hogy munkánkat helyesen értékelhes—
sük, izükséges, hogy a rendelkezésünkre álló adatokat részletesebben is érté-
keljii . '
Ezért megvizsgáljuk a tervteljesitést cím- és szektorbontásban is. Pl.:
A búzabeg'yüjtés címenkénti tervteljesíte'se
C i m _— Terv Telj. Tea'faolj'
% vagonban
(Állami gazdaság és állami vállalat beadása . , 500 497 99,4
Terület utáni kötelező beadás A 4-1?— ... 2 600 2 616 100,6 ÁMG talajmunka ... 300 305 101,7 Cséph'ígópkeresmény ... 200 193 96,5 Vámkeresmény ... 500 509 101,3 Szerződéses ... 100 101 1014) Szabad ... 50 49 101,0
összesen 4 250 4 270 100,5
Az elemzésnek ez a módja igen lényeges, mert megmutatja, hogy a be-
gyűjtési tervet címenkéntthogyan teljesítettük s az egyes begyűjtési címek tervteljesítése mennyiben befolyásolja a globális tervteljesíte'st. Láthatjuk, hogy mig a globális tervteljesite's lOO%—on felül van, addig a címenkénti vizsgálatnál egyes helyeken lemaradás mutatkozik.Az egyes címek tervteljesítését befolyásoló tényezőket ezután részlete—
sen vizsgálat alá kell venni. Pl, a szerződéses cimen begyűjtött mennyiség- nél meg kell vizsgálni területi egységenként, de szerződő felenként is, hogy mi az oka a lemaradásnak. Vizsgálni kell, hogy a termelők kellő gondot fo'r- dítottak-e a helyes növényápolásra, a szerződött termékeket nem szabadpia- , con értékesítették-e, a hizlalási szerződéseknél a rendelkezésükre bocsátott
takarmányt valóban hizlalásra, és nem más célra használták—e fel stb.
A cséplőgépkeresménynél részletesen elemezni kell a tervezett és a tényleges termést, valamint a tervezett és tényleges cséplőgépkeresmény alakulását, pl.:
Termés Cséplőgépkeresmény
C i k k .
terv ! telj. ! % terv [ telj. j % *
, , § ,
Búza ... 5 000 4 800 96,0 225 1 221 ( 98,2 Rozs ... 3 000 3 300 110,0 135 1 137 ( 101,5
, l
l i I
754 * , PALLAG! OTTÓ
A cséplőgépkeresmény alakulása mindenkor egyenes arányban kell hogy
legyen a termelés alakulásával. Amennyiben a számok nem azt mutatják,
úgy az eltérés okát meg kell Vizsgálni.A vámkeresmény alakulásának vizsgálatánál a különböző évek Vám- bevételét, a terméseredményét, k'enyérfogyasztását együttesen egymáshoz viszonyítva elemezhetjük.
A szabadfelvásárlás tervteljesítésénél vizsgálnunk kell az árutermelést, a szabadpiaci árak alakulását, annak hatását, a szabadfelvásárlási terv tel- _ jesítésére és, hogy a vállalatok milyen munkát végeztek a tervteljesítés
érdekében. *
A címenkénti vizsgálat után megvizsgáljuk, hogy az egyes termelőszek—
torok hogyan tettek eleget beadási kötelezettségüknek.
Nézzük meg ezt az alábbi példán:
A búzabegyüjtési terv szektoronkénti teljesítése
0
Terv lTeljesités Tervtelj.
Szektor -
(I—ban % 3
Állami Gazdaság ...' ... 4 50 465 1033 Állami Vállalat ... 250 240 96,0
TSz, TSzCs. III. ... 1 130 1 168 103,4 Dolgozó paraszt ... 3 125 3 040 97,3 Kulák ... 470 422 89,8
Összesen ! 5 425 I 5 335 ! 98,3
Ennek a táblánlak a segítségével megállapíthatjuk azt, hogy melyik szek- tor hogyan teljesítette tervét. Megmutatja azt is, hogy globális teljesítést melyik szektor jó vagy rossz munkája befolyásolta kedvezően, ill. kedvezőt- lenül s a tervteljesítés érdekében hol kell munkánkat megjavítani.
Abban :az esetben, ha az egyes szektoroktól többféle címen gyűjtünk be, szükséges annak megvizsgálása is, hogy az egyes szektorok a begyűjtési terv különböző címeit hogyan teljesítették. A globális tervteljesítés ugyanis sok esetben itt is elrejtheti a fennálló hiányosságokat. Pl. annak ellenére, hogy a tszcs-szektor globálisan teljesitette tervét, munkájában még hiá—
nyosság mutatkozhat, ha la címenkénti tervteljesítésben —— mondjuk — szer—
ződéses tervét nem teljesítette.
Az eddigiek során megállapítottuk, hogy az egyes címekből melyik cím-
nél és melyik termelőszektornál van lemaradás, illetve túlteljesítés. Ahhoz azonban, hogy ezeknek a jelenségeknek magyarázatára alapos és részletes feleletet tudjunk adni, elemzésünk során még tovább kell menni. Meg kell vizsgálni az egyes területek teljesítését. Ennek érdekében a tervteljesítést meg kel vizsgálnunk megyénként cím és sz—eiktorbontásban. Igy a globális tervteljesítés mellett ki fog tűnni az egyes megyék jó vagy rossz munkája.
A cim— és szektorbontásos vizsgálat megmutatja, hogy a megye rossz mun- kája minek a következménye, s mindjárt megállapíthatjuk azt is, hogy hol kell munkánkon javitani ahhoz, hogy a hiányosságokat felszámoljuk.
Az egyes megyék munkájának értékeléséhez nem elegendő csak a me- gyénkénti, címenkénti és szektoronkénti tervteljesités vizsgállata. Ennél
STATISZTIKAI ELEMZÉS A BEGYUJTÉSBEN 755
tovább kell mennünk. Az elemzés alá vett megyéket tovább kell bontani járá—
sokra, a járásokat pedig községekre. Ezeknek tervteljesítési adatait is rész—
letei-ben kell elemeznünk, mert csak ennek segítségével tudjuk megállapítani azt, hogy mi az oka a jó, vagy rossz munkának, s csak így tudjunk munkán- kat megjavítani.
A szocialista szektorok tervteljesítésénél az egyes gazdaságok tervtel- jesítését is meg kell vizsgálni.
A fenti elemzési táblákból általában csak azt állapíthatjuk meg, hogy mely területen dolgoztunk jól, ill. rosszul. A statisztikus további feladata az, hogy megkeresse ezeknek az eredményeknek az okát s azt a szöveges beszá- molóban a vezetés rendelkezésére bocsássa Meg kell vizsgálni azt, hogy a begyűjtő szervek, a tanácsok, a vállalatok megtettek--e mindent a terv telje- sítése e'rdekében, avagy hanyag munkájuk következménye a tervteljesítésben
mutatkozó lemaradás ,
A statisztikai elemzés során, feladatunk annak megállapítása is, hogy a rendelkezésre bocsátott terv reális—e. Abban az esetben, ha a jóváhagyott terv nem reális, akkor azt vagy könnyen lehet teljesíteni és túlteljesítení, vagy nem teljesíthető a terv. Meg kell vizsgálni tehát a tervek realitását glo- bálisan, de' különösen részleteiben, figyelembevéve azt, hogyan történt annak megyei, járásonkénti, szektoronkénti stb. bontása.
Meg kell vizsgálni azt is, hogy a beadási kötelezettség felbontásánál gondoskodtak e arról hogy a vállalt határidők valóban teljesíthetők legye- nek. (Pl. a sertés hízóbaállítása megtörtént- e.) Elemzéseink kapcsán fel kell tárni, hogy milyen a parasztság beadási kedve a versenyeket megszervez- ték—e s a parasztságot mennyiben vonták be a begyűjtési versenybe Ezekből a jó vagy rossz politikai előkészítő munkára következtethetünlk.
A begyűjtési tervek teljesítésének vizsgálatán túl meg kell vizsgálni azt is, hogy az egyéb tervek teljesítése hogyan befolyásolta a begyűjtési tervtel—
jesítést. Pl. ha a raktáriejlesztési terv teljesítésében lemaradtunk, akkor meg- ! felelő férőhely hiányában az áru átvételét nem tudjuk biztosítani, vagy ha a MÁV nem biztosított a tervezett szállításnak megfelelő mennyiségű vagOnt, akkor a szállítások lemiaradása következtében az árut a termelőtől nem tud—
juk átvenni és a begyűjtési tervet nem tudjuk teljesíteni. Vizsgálni kell emel- lett azt is, hogy nincsenek-e egyéb zavarok. (Az átvétel bürokratikus, nyom- tatványhiány van, nincs elegendő pénz, a termelők a szabad beadás után nem kapják meg járanldvóságaikat stb.), amelyek hátráltatják a begyűjtési terv teljesítését. Megállapíthatjuk tehát, hogy a statisztika számadatai alap- ján meg tudjuk vizsgálni azt, hogy hol mutatkoznak hibák a terv teljesíté- sében s hol kell keresni a terv teljesítését befolyásoló tényezőt A számszerű adatok azonban arra még nem adnak választ, hogy mik ezeknek a jelensé- geknek okai.
A statisztika csak figyelmeztet a hibákra, kimutatja a hibák vagy jó
eredmények helyét, de szükséges, hogy a statisztika figyelmeztetése alapján a helyszínen vizsgáljuk és keressük meg a jelenségek okait és ezeknek alap- ján vonjuk le a vegső következtetéseket. Szükséges ez azért is, mert a szám- szerű elemzés mellé szöveges kiértékelést is kell adni, amelyben számszerű elemzésünk eredményét következtetésünket megindokoljuk.PALLAG! OTTÓ
III.
Munkánk helyes megszervezéséhez elengedhetetlenül szükségesiaz, hogy ismerjük az egyes begyűjtési cikkek megoszlásának alakulását:
területenként, szektoronként, * címenként.
Ezeknek ismeretére és vizsgálatára azért van szükség, mert nem lehet közömbös az, hogy a tervteljesités lemaradása, vagy annak túlteljesítése melyik területen vagy melyik szektornál jelentkezett. Annak a területnek vagy szektornak a lemaradása, amely csak kis hányadát képezi a globális tervnek, kevésbbé jelentős a globálisrterv teljesítése szempontjából, mintha - nagyobb arányban részesülő terület vagy, szektor marad le.
A szektoronkénti begyűjtés megoszlásának vizsgálatával állapítjuk meg
azt, hogy az egyes szektorok hogyan veszik ki részüket az ország áruellátá—
sából s a begyűjtés mennyire tud mindinkább támaszkodni a szocialista szek- tor árutermelésére. Helyes, ha ezt nemcsak a beszámolási időszakban, ha— "
nem többéves viszonylatban is kimutatjuk.
A címenkénti vizsgálat megmutatja, hogy az összbegyűjtésben az egyes címek milyen súllyal szerepelnek. Nézzük meg az alábbi táblán :;
B ú !. a
1951. év 1952. év
C m e k ,
Begyüjtött Megosziási Begyüjiöát Megoszlási
mennyiség % mennyiség %
Állami Gazdaság ; *
és ... 1 190 8,5 2 242 11,8
Állami Vállalat
Kötelező beadás ... 6 230 44,5 11 419 60;1 Szabad ... 3 514 25,1 703 3,7
ÁMG lalajmuuka ... ' 406 ) 2.9 950 5,0
Cséplőgépkeresmény ... 1 092 7,8 1 501 7,9 Vámkeresmény ... 1 568 11,2 2 185 11,5
Összesen ... 14 000 mm 19 000 * 100,0
Ahhoz, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényét betarthalssuk, szükséges, hogy évről—évre nagyobb mennyiségű árut gyűjtsünk be. Bár az rtszcs és az egyénileg dolgozó parasztok beadásának meghatározása több—
évre előre történik, a begyűjtés globálisan mégis emelkedik. A nagyobb ter- méseredmény következtében természetszerűen emelkedik az ipari keresmé—
nyek bevétele, nő a cséplőgépkeresmény. A fogyasztás növekedése emeli a vámkeresme'nybevételt. A gépek fokozott használata emeli a talajmunkadíj' címén történő begyűjtést is, növekedik az állami gazdaságok árutermelése is. Ezért vizsgálnunk kell ia begyűjtés alakulását a különböző idősZakokban.
A begyűjtött cikkek különböző minőségűek és értékűek. Ezért fizikai mértékegységünkben azokat összeadni és a volumenváltozást ilyen alapon vizsgálni nem lehet. Szükséges tehát olyan mutató, amely alkalmas arra, hogy a különböző minőségű és értékű cikkeket közös nevezőre hozza. Ez;
STATISZTIKAI ELEMZÉS A BEGYÚJTÉSBEN 757
lehet az érték, vagy azoknál a cikkeknél, amelyeknélia búzakilogramm egyen- értéksúly meghatározott, a búzakilógramm.
A volumenindex kiszámításánál lényeges megvizsgálni a változatlan ár és a búzakilogramm használatának alkalmazását. Lehet, hogy az egyes cik—
kek bázisidőszakban érvényben volt címenkénti átlagárain kell-e a begyűj—
tés egyes fajtáit külön—külön értékelni, vagypedig a begyűjtés összmeny- nyiségét együttesen értékeljük-e az összes begyűjtési fajtáknak a bázisidő- szakban érvényben volt átlagos jára alapján. Az eredmény ugyanis az átlag—
áraik kiszámításának külömböző módszere miatt eltérő lesz, mint ahogy azt
az alábbi példánk is mutatja:
]. sz. táblázat
Bázisidőszak Beszámolási időszak
M e g n e v e z é s
,,A" "B" ,,A" "B"
termény termény termény termény
Állami Gazdaság Mennymeg . . . 300 -50 600 , 100
és Ár (Ft) ... 70 60 70 ( 60
. Érték
Állam! z'állfdai (1000 Ft) .. 21,0 3,0 42,0 6,0 ;
Mennyiség 600 100 1 200 200
kötelező Ár (Ft) ... 50 60 50 ' 60
Érték
* (1000 Ft) .. 30,0 6,0 60,0 12,0
Mennyiség 400 80 400 60
szabad Ár (Ft) ... 80 70 80 70
Érték
(1000 Ft) .. 32,0 5,6 32,0 4,2
Mennyiség 350 50 700 100
Egyéb Ár (Ft ) ... 60 40 60 40
Érték
(1000 Ft) .. 21 2 42,0 4,0
Mennyiség 1 650 200 2 900 450
Összesen Á lagar ... 63,0 59,3 00,7 57.0
Érték
(1000 Ft) .. 104 16,6 176,() 26,2
A táblázat szerint mind a beszolgáltatásoknál, mindpedig az állami felvásárlásoknál a tényleges árak a két időszak folyamán változatlanok ma- radtak. A mérlegelt átlagos árak azonban mindkét begyűjtési fajtánál csök- kentek azért, mert az alacsonyabb áron történő beszolgáltatások súlya az összmennyiségben jelentősen megnövekedett. Ez világosan mutatja, hogy a vizsgált sokaság összetételének változása befolyást gyakorol az átlagárra.
Ha mindkét módszer szerint kiszámítjuk a begyűjtés volumenének in- dexét, eltérö eredményt kapunk.
6758 , PALLAGI orTo
A) Az egyes begyűjtési módok szerint bázis, illetve beszámolási idő- szra kban begyűjtött mennyiségekkel mérlegelt bázisárak alapján számított
index : Iő7,.6
B) Az egyes begyűjtési módok szerint a bázis időszakban begyűjtött mennyiségekkel mérlegelt bázisárak (alapján számított index :: I74,.2
Az index mennyiségi jelentése különböző. Nézzük meg tehát azt, hogy meyik eredményt kell helyesnek elfogadni.
Erre a kérdésre a helyes válasz az hogy csak az az index lehet helyes amelyet a bázisidőszakban begyűjtött mennyiségekkel mérlegelt változatlan árak szerint számítottunk ki, vagyis példánkban a B) változat szerint. A be—
gyűjtés volumene tehát 174 ,2%-ot mutat. _
A másik számításnál a száni'lállóban is és a nevezőben is más——más átlagár szerepel, amint azt az alábbi számítás is mutatja:
,,A" termény
Számlálóban lévő ár ::
2000 x 70 % 1200 x 50 4, 400 x 80 Jr 700 x 601 176000 ——6070 600—j—1200—F400-j— 700 " 2900 "
Nevezőben levő ár :
2300X70—j—600X 50j—4OOX804—350X60M104000_6300
SCO—leőOO—j—IIOO—kSEO — 1650 "—
,,B" termény
Számlálóban levő ár :
__100X60—l—200x60—1—60X 70—i-50X40 :26200—5700 100 Jr 200 —j— 60 4- 100 460
Nevezőben levő ár _—
SOX60j—100X60—k80x704—50X40__16600—5930 SOj—IOO—j—SO—j-SO " 280 _
[levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a begyűjtés fizikai terje—
delmének indexét az egyes terményekből az összes begyűjtési cimek kereté- ben beszolgáltatott mennyiségek bázisidőszakbeli mérlegelt átlagos árai szerint kell kiszámítani. Abban az esetben, ha nemcsak a globális begyűjtés volumenét akarjuk vizsgálni, akkor a vizsgált mennyiségek átlagárát kell
alkalmazni. Például, ha azt vizsgáljuk, hogy a kötelező beszolgáltatások
címén bejött mennyiségek hogyan változtak, akkor ezeknek átlagárait alkal- mazzuk. Abban az esetben pedig, ha a szocialista szektor együttes válto- zását akarjuk kimutatni akkor az állami gazdaság, állami vállalat és tszcs.begyűjtésének átlagárait alkalmazzuk
IV.
A begyűjtésről szóló törvényerejű rendelet meghatározza azt, hogy az egyes cikkeknél milyen minőségű árut kell beszolgáltatni. Abban az esetben, ha az előírtnál jobb minőségű árut szolgálhatunk be, úgy kevesebb—mennyi- _
séget, amennyiben az előírtnál rosszabb minőséget szolgáltatunk be, úgy nagyobb mennyiséget kell beszolgáltatni. A természetes mértékegységet nevezzük fizikai súlynak. Azt ia mennyiséget pedig, amely a beadási kötele- zettségbe beszámít, beszámítási súlynak nevezzük.
STATISZTIKAI ELEMZÉS A BEGYÚJTÉSBEN 759
A beszámítási és fizikai súly összefüggésének vizsgálata— igen fontos, mert megmutatja, hogy hogyan alakul az egyes termények minősége és ennek segítségével mutathiatjuk ki a helyes tervteljesítés százalékát is. Abban
az esetben, ha az index 1 alatt van, úgy a beszolgáltatott cikkek minősége nem felel meg az előírásnak, abban az esetben pedig, ha ] felett van, úgy a
beadott cikkek minősége az előírtnál jobb. _A beszámítási súly és ia fizikai súly nyilvántartása alapján következő képlet segítségével számíthatjuk ki a begyűjtött cikkek minőségének indexét:
(] beszámítási
""(íiiiiiiáim
A minőségi indexeket különböző időszakokban össze lehet hasonlítani s akkor megkapjuk azt, hogy különböző időszakokban a minőség javult-e Viagy romlott.
Minőségi indexet a kötelező beszolgáltatások keretében begyűjtött vala- mennyi cikkre vonatkozóan ki lehet számítani, ha a begyűjtés tervteljesítése szempontjából a beszámítás meghatározott minőségi előírások alapján tör-
ténik.
, Kiszámítható a beszolgáltatások során begyűjtött valamennyi termény átlagos minőségének indexe is. Ebben az esetben, mivel a különböző cikkek nem összegezhetők, az összehasonlításra az árakat kell alapul venni.
A minőségi index vizsgálata azért fontos, mert a jobb minőségű áru begyűjtése a népgazdaság szempontjából előnyösebb. A begyűjtött termé- nyek minőségi indexe összefügg a begyűjtés fizikai terjedelmének indexével.
Vizsgáljuk meg ezt a borbegyűjtésre vontatkozó következő példán:
Bázis— Folyó Index ,
, idöszak idöszak 2:1
Mcgnevezes
1 ! 2 j :;
1. Fizikai súly ... 102 i 109 106,9 2. Beszámitási súly . . 99 111 ' 112,1 3. Minőségi index . . . . 97,1 101,9 X104,9
A begyűjtés fizikai terjedelmének indexe 106,9 %, a termékek minőségi indexe lO4,9% (vagyis a beadott termékek minősége javul), ezért a tény- leges fejiődést úgy kapjuk meg, ha a fizikai terjedelem indexét helyesbítjük.
Ezt úgy érjük el, ha a fizikai terjedelem indexét szorozzuk a begyűjtött ter—
mékek minőségi indexével, azaz
106,9 X lO4,9 :: 112,1
Ez a beszámítási súlybian számított begyűjtés fizikai terjedelmének indexe.
Abban az esetben, ha a begyűjtési tervezés fizikiai súlyban történik, de
előírt a minőség is, nem helyes, ha a tervteijesítést csak mechanikusan, fizi- kai súly szembeállításával végezzük el, hanem szükséges, hogy a fizikai súly alapján számított tervteljesítést helyesbítsük a minőségi indexxel. Pl.:A tervt—eljesítés fizikai súlyban ———————— 99,5%
A begyűjtött ter-mék minőségi indexe —_ ————— lOl,9%
760 . PALLAGI: STATISZTlKAl ELEMZÉS A BEGYÚJTÉSBEN
A helyesbített tervteljesítési mutató
995 x 101,9 ;; 101,4%.
A helyes elemzéshez természetesen szükséges, hogy még az egyéb minő- ségi ismérveket is megvizsgáljuk, pl.: az állatféleségeknél az átlagsúlyt, a borbegyűjtésne'l az átlag malligand-fokot, a tejnél a zsírtartalmat, a baromfi- nál a hízott és sovány baromfimegoszlást, a terménynél a fajsúly és egye- bek szerinti megoszlást.
Ahhoz, hogy a begyűjtés területén dolgozó statisztikusok szöveges be- számolójelentései betöltsék feladatukat, szükséges, hogy felhasználva az említett elemzési módokat, feltárják a vállalatoknál jelentkező hiányosságo-
kat és eredményeket és olyan szöveges kiértékelést adjanak a vezetés részére,
amelynek alapján a tervek jobb teljesítése érdekében a szükséges intézkedé—seket megtehetik. —
L Most, hogy a kormány a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé—
gének javaslatára a parasztság életszinvonalának emelése és a mezőgazda—
sági termelés fokozása érdekében jelentősen csökkenti ia beadási kötele- zettséget, még nagyobb feladatok várnak a statisztikusokra, hogy a beadott
mezőgazdasági termékeket pontosan számbavegyék és ellenőrizzék, hogy az
egyes begyűjtési szervek :betartják—e a kormánynak a parasztság támoga—tására hozott rendelkezéSeit.
A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"
című sorozat harmincötödik számaként megjelent
N. F. FUGELZANG—'N. I. ZOTIN:
AZ ÉPíTÖANYAGIPARI VÁLLALATOK MUNKÁJÁNAK ELEMZÉSE
című könyve.
* .
A könyv ismerteti a tervtelj esítés elemzésének felada—
tait és módszereit, foglalkozik a termelési programm teljesítésével, avállalat állóalapjainak kihasználásával, a munkaügyi mutatószámokkal, a műszaki és anyag—
ellátási terv teljesítésével, a termelési önköltség mu- tatószámaival.
Ára fűzve 19,—— Ft
K a p h a t ó valamennyi ÁLLAMI KÖNYVESBOLT—
ban, vagy megrendelhető az Eötvös Loránd Könyves—
boltban (Budapest, V., Kecskeméti—utca 2.)
