A műanyagipar egyes kérdései

képzés megszervezése a fiatal közgazdá—

szok részéről milyen határozott és egy—

értelmű kívánság, mutatja, hogy a meg—

kérdezettek 86,3 százaléka határozottan állást foglal a közgazdászok továbbkép—

zése mellett. A közgazdászok döntő hányada szakmai (terv, statisztika, szám—

viteli), műszaki vagy matematikai (öko- nometriai) továbbképzést igényel.

A szakmai és műszaki továbbképzés megoldását a fiatal közgazdászok termé—

szetesen a Közgazdasági Egyetemtől vár—

ják. Ennek érdekében —- véleményünk szerint is -- az első kezdeményező lépé-

seket az Egyetemnek kell megtennie.

A műanyagipar

A világ egyik legfiatalabb ipara, a mű- anyagipar alig több, mint 100 éves múltra tekint vissza. A múlt század 40—es éveihez viszonyítva a műanyagipar fej—

lődése túlszárnyalja minden más ipar- nak a fejlődését, és ma már műanyag- ipari termékekkel az élet minden terüle—

tén találkozunk. Ez a cikk a műanyag—

ipar (műszál és műgumi nélkül) fejlődé—

séről és helyzetéről kíván számot adni.

[. A -műanyagipar kialakulása és helyzete a világon

A XIX. század második felét és a XX.

század első harmadát világviszonylatban is a műanyagipar kísérletezési időszaká—

nak nevezhetjük. Ebben az időben, de különösen a XIX. században a műanyag—

féleségek száma nem sok, termelési mennyiségük nem számottevő. Időrendi sorrendben 1844-ben vált ismeretessé a linóleum, majd 1859—ben a vulkánfiber.

A celluloid gyártását 1867-ben kezdték meg és 1897—ben gyártották az első gala- litot. A termelt mennyiségre vonatkozó adatok 1900 előttről nem ismeretesek, de nyilvánvalóan nem képviseltek nagy vo- lument, minthogy 1900—ban is mindössze kb. 20000 tonna éves termeléssel lehetett világviszonylatban számolni. 1900 után meggyorsult a műanyagipar fejlődése, amihez nagymértékben hozzájárult egy sor új műanyagfajta feltalálása és gyár- tásának megkezdése. Ez megmutatkozik a termelés tonnában kifejezett mennyi- ségének növekedésében is.

Úgyszintén a Közgazdasági Egyetem-

nek, valamint a Közgazdaságtudományi Intézetnek kellene megtenniök az első lépéseket abban az irányban, hogy a fia- tal közgazdászok számára —-— az orvos-, a mérnök—, a jogász-, stb. egyesüle—

tekhez hasonlóan -— megfelelő szakmai—

tudományos egyesületet hozzanak létre, amelynek célja a fiatal és idősebb köz- gazdászok szakmai és tudományos össze—

fogása lenne a közgazdasági munka to- vábbi javítása érdekében.

Bendecki Jánosné Dr. Rácz Albert

egyes kérdései

1, tábla A világ műanyaglermelésének alakulása

az 1900—1957. évek között

É Termelés Index :

V (ezer tonna) 1929. év:—100

1900 ... 20 24

1913 ... 50 59

1920 ... 85 100

1933 ... 10 129

1935 * 20 259

1937 . . . 280 329

1939 . . . 350 412

1945 ... 500 588

1948 ... 950 1118

1949 ... 1050 1235

1950 ... 1300 1529

1951 ... 1500 1765

1952 ... 1800 2118

1953 ... . 2150 2520

1954 ... . . 2500 2941

1955 ... 3000 3529

1956 ... 3500 4118

1957 ... 4000 4706

A fejlődés átlagos üteme az 1929——

1957. évek között több mint tízszerese az 1900—1929. évek átlagos fejlődési üte—

mének, amit nemcsak az új műanyag—

fajták számának növekedése, hanem a műanyagfelhasználás Világviszonylatban való elterjedése is indokol.

A műanyagipar fejlődését, a termelés emelkedését még az 1929—1933—as válság sem állította meg. Ennek egyik okát nyilván abban találhatjuk, hogy a tőkés rendszer a válságból való kilábolása egyik fontos alapfeltételét a gyártmá—

nyok önköltségének csökkentésében látta.

Az ún. klasszikus anyagok termelésének korlátozott lehetősége új anyagok fel—

használásának kísérletezésére és széles—

körű alkalmazására gyelmet. Olyan amelyek alacsony üzemi méretekben,

nyersanyagigénnyel előállíthatók, és a klasszikus anyagok helyettesítése mel- lett még egy sor más anyagnál nem ta—

pasztalt jó tulajdonsággal rendelkeznek.

Az ilyen anyagok feltalálását és felhasz—

nálását bizonyítja, hogy a műanyagter—

melés még a válság éveiben is emelke—

dett, valamint az, hogy 1929—1933 között az új műanyagféleségek nagy számát (többek között például a PVC—t, az al- kidgyantákat stb.) kezdték üzemszerűen termelni.

Érdekes megvizsgálni hogyan reagált a válságra az egyes tőkés országok ipara, a legfontosabb cikkek termelése és a műanyagtermelés.

irányította a fi—

anyagokat kutattak, önköltséggel nagy—

viszonylag csekély

A gazdasági válság hatása egyes cikkek, illetve egyes országok ipari termelésére

Az 1933. évi termelés az

Cikk 1929. évi százalékában

Műanyag 129

Alumínium 51

Réz ... 50

Ólom ... 68

Cink ... 54

Az 1932. évi ipari termelés Ország az 1929. évi százalékában Amerikai Egyesült Államok . . 58

Anglia ... 84

Franciaország 73

Olaszország 67

Németország ... 58

A műanyagtermelés — a műanyagfel—

használás mind szélesebb körben való elterjedése következtében ——- a további években is rohamosan fejlődött, ütemé—

ben megelőzve nemcsak a fontosabb régi, hanem az újabb nyersanyagok (például az aluminium) fejlődésének alakulását is.

2. tábla A: ipari termelés, illetve egyes cikkek termelési indexének alakulása a vílcigon*

(1937. év : 100)

, 1 i ,, l '- '11 - , , , .

Ev tverligglés Muanyag illir? végig?; Kószen Kőola] Cement; Nyersvas Nyersacél

1937 ... 100 100 100 100 100 100 100 100 100

1947 ... 121 311 . . , 155 . . .

1948 ... 130 339 249 175 107 175 126 111 116

1949 ... 132 375 253 185 99 172 142 111 116

1950 ... 150 464 289 211 107 193 161 127 137

1951 ... 163 536 353 235 111 219 180 142 152

1952 ... 166 643 399 259 109 230 190 141 149

1953 ... 179 768 483 274 108 242 210 156 165

1954 ... 179 893 542 295 104 252 224 141 153

1955 ... illő 1071 585 331 112 282 248 176 188

1956 ... 205 1250 § (341 354 117 302 265 179 194

* A Szovjetunió és a népi (lenmkragikus országok adatai nélkül.

A műanyagtermelés az egyes fonto—

sabb kapitalista országokban az elmúlt években gyors ütemben növekedett. A növekedés üteme meghaladta az ipari termelés növekedésének ütemét.

3. tábla Az ipari termelés és a műanyagtermele's indexe

egyes tőkés országokban

Ipari Műanyag- termelés termelés Ország

1956. évben az 1950. év százalékában Amerikai Egyesült Államok 127 177 Német Szövetségi

Köztársaság ... 192 474 Anglia ... 120 217 Franciaorszag ... 152 346

53!

A műanyagipar fejlődésének üteme az egyes kapitalista országokban az elmúlt két évtizedben nem volt egyenletes. Amíg a második világháború előtt Németország a világ műanyagtermelésében az első helyen állt, addig a háború után (az 1947.

évi adatok szerint) a Német Szövetségi Köztársaság termelése minimálisra csök- kent, ugyanakkor az Egyesült Államok részesedése az eddig ismert maximális részarányt érte el. Az azóta eltelt idő—

szakban bár az Egyesült Államok terme—

lése több, mint kétszeresére növekedett, a világtermelésben elfoglalt súlya más kapitalista országok fokozott előtörése következtében csökkent, de a második világháború előtti szintnél még mindig

nagyobb súlyt képvisel a világ műanyag- termelésében.

4. tábla A kapitalista világ műanyagtermelésének megoszlása

a nagyobb műanyagtermeló országok között 1938. I 1947. ! 1956.

Ország

év (százalék) Amerikai Egyesült Államok 25 70 53 Német Szövetségi

Köztársaság* ... 40 3 14 Anglia ... 10 12 10 Franciaország ... 3 3 4

Japán ... 6 1 3

Olaszország . . . 2 l 1

Egyéb ... 14 10 14 Tőkés országok összesen 100 100 100

* 1938—ban egész Németország.

A műanyagtermelés gyors fejlődését és az egyes országok műanyagiparának fej—

lettségét jól szemlélteti az egy főre jutó műanyagtermelés alakulása. Míg a má- sodik világháború előtt a német mű—

anyagipar mind a világtermelésben való részesedés, mind az egy főre jutó terme- lés tekintetében messze maga mögött hagyta a főbb műanyagtermelő országo—

kat -—— az egy főre jutó termelése maga- sabb volt, mint a felsorolt öt tőkés or- szágé együtt — addig 1956-ban e mutató—

számok tekintetében az Egyesült Álla—

mok áll az első helyen a tőkés országok között.

5. tábla Az egy főre iuló műanyagiermelés alakulása

egyes tőkés országokban

1938. 1947. 1950. 1956.195fié"'

Ország 1938. év

évben százalé-

(kilogramm) kában Tőkés országok

; összesen 0,14 0,38 0,53 1.27 907 Amerikai

Egyesült

Államok ... 0,57 4,24 aso 11,1o 1947

Német Szövetségi

Köztársaság' 2,10 O,5O 2,33 9,70 462 Anvlia ... 0,66 2,18 2,69 6,65 1008 Franciaország 0,22 O,57 0,65 2,90 1818 Japán ... 0,27 0,09 022 272 1000 Olaszország

* 1938-ban egész Németország.

Annak megállapítása, hogy melyek azok a műanyagfajták, amelyeknek ter—

melése a legjelentősebb, nehézségekbe ütközik. A nehézségek oka az, hogy afo-

galmak értelmezése és a csoportosítások módszere nem egységes, hanem szinte országonként más és más. Ha a külön—

böző csoportosításoknak megfelelően néz—

zük az egyes országok műanyagtepmelé—

sének megoszlását, azt tapasztaljuk, hogy a természetes és a mesterséges műanya- gok közül a mesterséges, a hőre kemé—

nyedő és hőre lágyuló műanyagok közül pedig a hőre lágyuló műanyagok terme- lése terjed el mind nagyobb mértékben, amit az első esetben az alapanyagbiztosí- tás lehetősége, másik esetben pedig a felhasználhatóság indokol.

6. tábla Az Amerikai Egyesült Államok

műanyagtermelésének megoszlása

1938. 1 1945. 1950. 1956.

Műanyag

évben, százalék Természetes

alapú ... 20,4 10,1 5,7 3,4 Mesterséges

alapú ... 7943 sas 94,3 96,6_

Összesen fogol MM 1oo,o 1oo,o

A tábla szemléltetőbb képet nyújtana, ha az adatok a korábbi évekről is rendel- kezésre állanának, mert a természetes alapú műanyagok súlya az 1938—as évek előtt lényegesen nagyobb volt, ugyanis csak 1912—ben kezdődött a szintetikus műanyagok gyártása. A mesterséges alapú műanyagok — elsősorban a külön—

böző fenolszármazékok, alkidgyanták, polistirol, sztirolszármazékok és Vinilszár—

mazékok polimerjei stb. elterjedésére jel-—

lemző, hogy az Egyesült Államokban 1938 és 1956 között a természetes alapú műanya—

gok termelése négyszeresére emelkedett, a mesterséges alapú műanyagoké vi—

szont, több mint harmincszorosára.

A szintétikus műanyagokon belül külön csoportot alkotnak technológiai adottságainál fogva a polimerizáclós (PVC, polisztirol, polietilén stb.) műanya- gok és külön csoportot a kondenzációs (fenoplasztok, aminoplasztok stb.) mű—

anyagok. E két csoport fejlődési üteme nem azonos, a polimerizációs műanyagok termelése ma gyorSabban terjed széles—

körű alkalmazhatósága miatt. A Német Szövetségi Köztársaság műanyagtermelé—

sének megoszlása mutatja ezt. *

7. tábla A Német Szövetségi Köztársaság

múanuagtermelésének megoszlása 1949. 1956.

Műanyag

évben, százalék Természetes alapú ... 14,6 12,3 Mesterséges alapú ... 85,4 87,7 Ebböl :

Polimerlzációs ... 27,1 48,5 Kondenzáeiós ... 58,3 392

Összesen 100,0 ma,:r Az angol statisztika a műanyagfajtá—

kat hőre keményedő, illetve hőre lágyuló műanyagok szerint csoportosítja. 1950 és 1955 között az angol műanyagtermelés közel 120 százalékkal emelkedett. Ezen belül a hőre lágyuló műanyagoké mint—

egy 230, a hőre keményedő műanyagoké pedig alig több, mint 50 százalékkal.

8. tábla

Anglia műanyagtermelésének megoszlása 1950. , 1955.

Műanyag

évben, százalék Hóre lágyuló ... 32,2 50,6 Bőre keményedő ... 67,8 49,4

Összesen 100,o , mm

A hőre lágyuló műanyagok nagyará—

nyú előretörését szélesebb körben való alkalmazhatóságuk felismerése, a tech- nológiai eljárások fejlődése és a termé—

kek alacsony önköltsége indokolja.

II. A műanyagtermelés fejlődése és jelenlegi helyzete Magyarországon

Hazánkban a mai értelemben vett vegyészeti ipar a felszabadulás előtt je—

lentéktelen volt. Teljesen hiányoztak -——

különösen a harmincas évekig — a mű—

anyagipar alapanyagát szolgáltató szer- ves vegyipari ágak. Az ország mezőgaz- dasági jellegéből következően a vegy- iparon belül elsősorban a növényolaj— és a szappanipar fejlődött ki. A műanyag- ipar isaz állati eredetű kazein, illetve az ebből készített műszarú gyártásával in—

dult meg.

Az 1929—1933—as válság erősen vissza—

vetette fejlődésében a külföldtől erősen függő magyar vegyipart. 1929—ben a vegy—

iparban foglalkoztatottak létszáma 2000 fővel csökkent, ami több, mint 10 száza—

lékát jelentette a vegyiparban foglalkoz-

tatott dolgozók összes számának. 1930-ban hetente 3—4, 1931—ben már csak 2—3 napot dolgozott az üzemek nagy több—

sége, a folyamatos üzemek pedig évente mindössze 4—5 hónapot. A műanyagipar a válság időszakában a vegyiparral együtt hanyatlott. Ez a műanyag—alap—

anyaggyártás és különösen a szerves vegyipar teljes hiányával magyarázható.

A magas behozatali vámok és az elma—

radt technológiával dolgozó üzemek ma—

gas költségei gátolták a műanyagfeldol—

gozás fejlődését. A válságból való kilá—

bolás azonban előbb indult meg a mű—

anyagiparban, mint a vegyiparban vagy általában az iparban.

A műanyagipar egyik legnagyobb vál- lalatát a Kábel— és Műanyaggyár mű—

anyagüzemét 1928-ban létesítették. A vállalat kézi és hidraulikus présekkel elsősorban fenoplaszt présporok feldol- gozására rendezkedett be, és az alap—

anyagul szolgáló műgyanta főzését is 1931—től a Vállalat végezte. A harmincas években sorra alakultak az új üzemek, és kezdték meg a vegyipar eddig még nálunk nem gyártott cikkeinek termelé- sét. így többek között 1933—ban az Acetic Vegyiművek Rt. egy új üzemben meg- kezdi a műgyanta egyik fontos alap- anyagának a formaldehidnak a terme- lését. 1934—ben létesült a hanglemezipar, melynek nemcsak szerszámait, hanem alapanyagát is hazailag állították elő A későbbi évek során még néhány jelentősebb műanyagipari vállalat léte—

sült. (Többek között például a Dr. Dorogi Testvérek és Tuschák ruggyanta- és műanyaggyára, a 'Novalit Műgyanta és Vegyipari Rt stb.) 1938-ban a Salgótar- jáni Kőszénbánya Rt. fenol és krezol gyártását kezdte meg, és ugyanez a vál- lalat az Acetic Vegyiművekkel egyetem—

ben új műanyaggyárat létesített gyan—

ták és présporok gyártására.

A rendelkezésre álló adatok szerint nemcsak a vállalatok száma volt kevés, hanem termelésük sem volt jelentős.

1938-ban mindössze 9 gyár tartozott a műanyagiparba (beleértve a gyöngyház- és borostyánkői—árut gyártó vállalatokat, amelyek szintén ebbe az iparágba vol- tak sorolva), az összes iparvállalatok három ezreléke. A kilenc gyár mind—

össze 298 munkást foglalkoztatott, vagyis

egy gyár átlagos munkáslétszáma 33 fő_

volt a 72 fős ipari átlaggal szemben. Az iparág egész évi termelési értéke 1315 000 pengő volt (azaz az ipar ter- melési értékének kb. 0,03 százaléka).

Mindez azt bizonyítja, anyagipar a felszabadulás

hogy a mű- előtt még csak a kezdeti lépéseket tette meg, hi- szen az alapanyaggyártásban is csak a bőre keményedő műanyaggyártás ^alap—

jai voltak meg, és az sem teljesen hiány- talanul, ugyanakkor teljesen hiányzott a hőre lágyuló műanyaggyártás, a mű- anyagfeldolgozás pedig

fogva nem volt számottevő.

*

nagyságánál

A felszabadulást követő években a műanyagiparban is a háború előtti termelési színvonal elérése volt a cél. Az alapanyagtermelés tekintetében EZ az

1949—1950. években valósult meg. A ba—

kelitprésporgyártás az 1950. évben már túl is

színvonalat, sőt a háborús

haladta a felszabadulás előtti igények kö—

vetkeztében túlfeszített 1943. év terme- lési szintjét is.

9. tábla A magyar műanyagípar főbb adatai 1943—1907

_ Termelési

Év Gyárak Munkás Összes érték

szama (ezer

létszám (fő) forint)

1943 . . . . 18 443 521 804?

1945 . . . . 15 130 164 .

1946 .... 15 161, 204 2179

1947 . . . . 18 329 382 7848

* Ezer pengő.

A tábla nemcsak a foglalkoztatottság, hanem a termelési érték szempontjából is (az 1947. évi forintban kifejezett ter- melési érték abszolut nagyságban sem érte el az 1943. évi pengő értéket) a ter—

melés nagyarányú visszaesését mutatja, de ugyanakkor a háború befejezése óta elért

A műanyagipar lényeges

jelentős fejlődésről is számot ad.

fejlődéséről azonban csak 1950 óta beszélhetünk. Az 1950. utáni években a műanyaggyártás fejlődésének üteme meghaladta az egész ipar és a vegyipar fejlődésének ütemét.

Az 1957. évi termelés az 1950. évi százalékában Megnevezés

Allami ipaar ... . ...

Vegyipar

Műanyag-al—apanyaggyártás*

Százalék 265

* A termelt műanyag tonnában méri mennyisége ala/pján számítva.

A magyar statisztika a műanyag—alap- anyaggyártásra vonatkozó adatokat egy- részt a gyártott műanyag alapanyagának kémiai összetétele, másrészt megjelenési formája szerint csoportosítja.

10. tábla Műanyag—alapanyagok lermelése*

az alapanyag kémiai összetétele szerint, 1957-ben A termelés

Műanyag ***—"'*'—

mennyisége megoszlása (tonna) (százalék) Fenoplaszt ... . . 2874 M,!) Aminoplaszt ... 1120 17,5 Egyéb kondenzációs" és

addíciós müanyag ... 580 9,1 Kondenzaiciós és addíciós

műanyag összesen ... 4574 71,5 Polimerlzációs műanyag

összesen ... 17 0,3 Összes mesterséges alapú

müanyag 459] 71,8

Cellulóz alapú ... . , 1366 21,4 Fehérje alapú ... 74 1,2 Szurok alapú ... 363 5,6

Összes természetes alapú

müanyag 1 803 28, .?

Műanyagzermelés összesen 6394 100,0

* Műselyem és: műx—ost nélkül.

** Módosított alkidgyanta, lineáris telítetlen poliészter. poliamid és epoxidgya—nta.

111, tábla Műanyag-alapanyagok termelése*

a műanyag megjelenési formája szerint

A termelés Muanyag mennyisége megoszlása

(tonna) (százalék) Hőre keményedő sajt-oló

anyag ... 2631 41,l Hőre lágyuló saitoló,

illetve íröccsanyag ... 17 0,3 Oldat, diszperzió ... 352 5,5 Diszrergálószer mentes

gyanta ... 599 9,4

Szlvacs, habanyag 29 0,5

Fólia ... 257 4,0

Lakkgyanta . . 2046 82,0

Cső, rúd, lemez , 74- 1,1

Egyéb ... . . 389 6,1

M üanyagtermelés összesen 6394 100,0

A természetes alapú műanyagok közel 30 százalékos részesedése az összes mű—

anyagtermelésből a külföldi országok megfelelő adataival összehasonlítva kissé magasnak mondható, bár a természetes alapú műanyagból is jelentős importra szorulunk (például acetilcellulózból).

Hasonlóan nem kielégítő a polimerizá- ciós műanyagok (polietilén, PVC, polisz—

tirol stb.) részaránya a műanyagtermelé—

sen belül. Ezt a hiányt bizonyítja a hőre lágyuló sajtológ illetve 'fröccsanyagok termelésének alacsony aránya is. Az egy főre jutó műanyagtermele's tekintetében még jelentős az elmaradás a világ átla- gához képest. Az 1957. évben az egy főre jutó műanyagtermelés a világon előzetes számítások szerint átlagosan lAS, Magyarországon 0,65 kilogramm.

*

A műanyagfeldolgozó ipar helyzeté—

nek elemzése nehézségekbe ütközik. Ez abból adódik, hogy a műanyagfeldol- gozás igen szétszórt, kevés a speciálisan műanyagfeldolgozással foglalkozó gyár, a feldolgozás túlnyomórészt más ipar—

ágakhoz tartozó, különböző vállalatok üzemeiben, gyárrészlegeiben folyik. A statisztikai megfigyelés 1957 óta ugyan elkülöníti a gumi— és a műanyagfeldol—

gozó ipar adatait, de az 1957 előtti ada—

tok egyrészt a gumifeldolgozást is ma—

gukban foglalják, másrészt pedig mint—

hogy a statisztikai megfigyelés egysége

a vállalat, ezért az igen nagy műanyag—

értéket termelő (de a vállalat besorolá—

sánál fogva más iparágban jelentkező) gyáregységek és üzemrészek adatait nem

tartalmazzák. Igy a feldolgozó ipar 1950

óta megtett fejlődését csak a feldolgozott műanyag mennyisége alapján lehet szemléltetni. Az ipar 1957-ben az 1950.

évhez viszonyítva közel négyszer több műanyagot dolgozott fel. A lényeges el—

térés a műanyaggyártás- és feldolgozás volumenének alakulása között onnan adódik, hogy az elmúlt években nagy—

mértékben megnövekedett az import, elsősorban a hőre lágyuló műanyagok—

nál.

Az összes feldolgozott műanyagot fi—

gyelembe véve az egy főre jutó feldolgo—

zott műanyag mennyisége 1,01 kilo—

gramm, tehát több mint 50 százalékkal magasabb a termelt műanyag egy főre jutó mennyiségénél.

A műanyagfeldolgozás formáját te—

kintve igen különböző lehet. Ezt részben a feldolgozott műanyag sajátosságai, részben a fellépő igények szabják meg.

1—2. tábla A műanyagíeldolgozás formái, 1957

ő 6 Textllre Ö

_ ('S V vagy é _ ssze.

Meleg Fröccs- Legez rúddá: papirra. Kábel 13533 Egyéb sen sajto- öntés- Fóllává táblÉvá. profil— felvitt bevo- ter— ter- fel- Műanyag lással sel tömbbé, szalag- mű- nattá mékké mékk dolgo—

gá anyag zott

réteggé mű—

anyag

feldolgozott műanyagok aranya (százalék)

Hőre keményedő ... 82,4 — — —- — —— — 17,6 —- 100,0

Ebből fenolplaszt alapú

aaitoló anyag ... 78,6 __ —— ——— _ — — 21,4 — 100,0

Bőre lágyuló ... 0,0 14,D 8,4 23,3 16,4 18,6 4,4 6,2 7,8 100,0 Ebből PVC por, illetve

massza ... (LO 0,9 10,8 30,0 21,0 23,9 5,5 —— 7,9 100,0

Polisztirol ... ,, 100.0 —- —— -— — —- —— — 100,0

Műanyag összesen 40,9 7,5 4,3 11,8 8,2 9,4 2,2 11,8 3,9 100,0

Az ipar által 1957—ben feldolgozott mű- amid, polietilén stb. —— felhasználása még anyag-alapanyagok 49,6 százaléka hőre nem eléggé elterjedt.

keményedő (ebből fenoplaszt alapú saj— Muanyagfeldolgozassal ( az országban

toló anyag 40,9 százalék), 50,4 százaléka pedig hőre lágyuló (ebből 39,2 százalék PVC por, illetve massza, 5,6 százalék polisztirol) műanyag volt.

A külön kiemelt három műanyagféle—

ség tehát az összes feldolgozott mű—

anyagalapanyag 85,7 százalékát tette ki, ami azt jelenti, hogy az egyéb mű- anyagalapanyagok --— többek között a poli—

az 1957. évben több, mint 100 vállalat és

megközelítőleg mintegy 400 kisiparos fog- lalkozott. Az elkészült termékek értéke becslésem szerint —— meghaladja a 400 millió forintot,1 amit több, mint 6000 dolgozó állított elő.

1 A termelési érték kiszámításánál csak a mű—

anyagtárgyak értékét vettük figyelembe (például a rádiógyár által készített műanyag rádiószekrény—

nél csak a rádiószekrény anyag-. bér. és rezsi- költségét).

13. tábla A múanuagfeldolgozd vállalatok számának és

termelésének megoszlása*

Az A A feldolgozott elké;

válla- műanyag "m

latok termé-

Ipar számá- kek

Mk mennyi- érté- érté- ségének kenek kémek megoszlása (százalék) Minisztériumi . . . 46,0 74,9 71,8 62,5 Helyi ... 15,0 9,2 10,1 8,6 Szövetkezeti . . . . 39,0 15,9 18,1 28,9 Szocialista ipar

összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

* 90 százalékos reprezentációt képviselő ada!- Eelvétel alapj án.

A vállalatok számarányából és a ter—

melési érték megoszlásából megállapít- ható, hogy nagyobb üzemekkel elsősor—

ban a minisztériumi ipar rendelkezik.

Ugyanakkor a minisztériumi ipar és a helyi ipar is a feldolgozott műanyagok értékének aránylagosan nagyobb hánya—

dából a termelési értéknek csak viszony—

lag kisebb hányadát produkálta. Ez arra enged következtetni, hogy a mi—

nisztériumi és a helyi iparban a kevésbé munkaigényes termékek részaránya nagyobb, mint a szövetkezeti iparban.

A műanyagipar és különösen a mű- anyagfeldolgozó ipar jelentős fejlődésen ment át a felszabadulás után. A nagy- arányú fejlődés ellenére nem lehetünk elégedettek műanyagiparunk jelenlegi helyzetével, technikai színvonalával. Az egész világon előtérbe került a vegyipar és ezenbelül döntő súllyal a műanyag—

ipar fejlesztésének kérdése. A Szovjet- unió Kommunista Pártja Központi Bi- zottsága Plénumának a vegyipar és a szintétikus anyagok termeléséről Hruscsov elvtárs beszámolója alapján hozott hatá—

rozata a vegyipar és különösen a mű—

anyagipar gyorsütemű fejlesztését úgy jelöli meg, mint a kommunizmus építé—

sének egyik fontos előfeltételét. A mű—

anyagiparnak az egész ipar és a népgaz—

daság fejlesztésében betöltött szerepét a további évek magyar iparfejlesztési poli- tikája is megfelelően figyelembe veszi.

FORRÁS :

A Magyar Vegyészeti Gyámsok Egyesületének éves jelentései

Macskdsu Hugi—Eine László: Mit kell tudni a műanyagokról. Budapest. 1957.

Macskdsy Hugó: A műanyagipar fejlődése a ka—

pitalista országokban. Budapest.

Statisztikai Havi Közlemények 1957. és 1958. évi számai.

Kunslsloffe 1956. és 1957. évi számai.

Chemische Industrie illívfi. és 1957. évi számai.

Herczog György

A szántóföldi termelés értéke megyénként 1957—ben

Hazánk területileg a kisebb "államok közé tartozik. Mezőgazdasági termelés szempontjából azonban ez a viszonylag kis terület is rendkívül eltérő sajátossá—

gokat mutat. Az egyes gazdasági növé—

nyeknek, illetve állatfajtáknak élesen el—

határolt termelési, illetve tenyésztési kör- zetük van. Egy—egy termény — például a szabolcsi alma, a kecskeméti barack, a szegedi paprika stb. — szinte világhírűvé tette termelési helyét. Ezeknek a terme—- lési tájaknak jellegzetes talaj- és éghaj- lati viszonyait figyelembe véve, az ún.

tájfajták továbbfejlesztésével az egész mezőgazdasági termelés eredményességét fokozni lehet. Érthető tehát, hogy a táj—

termelési problémák mindig a mezőgaz- dasági tudományos kutatás előterében állnak, és a tájtermelés adta lehetősége—

ket a gyakorlati szakembereknek is fi—

gyelembe kell venniök a mezőgazdasági termelés irányításánál, a felvásárlás meg- szervezésénél, az árak kialakításánál és számos egyéb mezőgazdasági operatív in- tézkedés megtételénél.

A termelési sajátosságok tájankénti vizsgálata —— a kitűzött céltól függően ——

többféle módon történhet. Legegyszerűbb az egyes termékek területi termésátlagai- nak alkalmazása. A mennyiségi adatokon túlmenően egy-egy termelőszektorra vagy művelési ágra vonatkozóan pénzértékben kifejezett mutatók is használhatók. A mezőgazdasági kutatók azonban ez utóbbi módszert a tájankénti eredmények Vizy gálatához ritkán használják.

A mezőgazdaság termelésének értékét a Központi Statisztikai Hivatal minden