STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
ségi fok legmagasabb színvonala a teljes
automatizálás, amikor az élő munka vo—
lumene erősen redukálódik.
A munkaszervezéssel kapcsolatban a munkamormáknak van nagy jelentőségük, Az e téren elkövetett hibák a gyakorlat- ban sokat árthatnak a termelékenység
fejlődése szempontjából.
A dolgozóknak a munkához való viszo—
nyát, mint a termelékenység fokozásának tényezőjét, ki kell emelni a többi tényező sorából. A munkakedv a jó munka leg-
fontosabb előfeltétele. A tapasztalat azt
mutatja, hogy a legtökéletesebben felsze—relt munkás sem termel jó eredménnyel, ha kedv nélkül végzi munkáját. Ha a dol—
gozók magatartását a munkater-rnelékeny—
ség növelésével ellentétes tendenciák be—
folyásolják, akkor semmiféle eszközzel nem lehet optimális eredményt elérni. A tanulmány ismerteti a fejlett ipari orszá—
gokban e téren folyó kutatások temati—
káját és egyes eredményeit.
(Ism.: Hajpál Gyula)
RAKOWSKI, M.:
A BERUHÁZÁSOK HATÉKONYSÁGA VIZSGÁLATÁNAK ÚJ SZAKASZA
(O nowy etap badan efektywnosci inwesticjl.)
—- Gospodarka Planowa, 1962. 6. sz. 11—17. p.
A tanulmány ismerteti a lengyel Terv—
bizottság új módszertani irányelveit a beruházások hatékonyságának vizsgálatá- val kapcsolatosan. Rámutat a régi irány—
elvek hiányosságaira, amelyek főleg abból származtak, hogy elsősorban az új beru—
házások hatékonyságának vizsgálatával foglalkoztak és alig tértek ki a korszerű—
sítés, a likvidálás és a felújítás gyakran előforduló eseteire.
Az új irányelvek ezeket a hiányosságo—
kat jórészt pótolják. Emellett lehetővé teszik a számítási módszer jelentős egy—
szerűsítését, ami a gyakorlati alkalmazás szempontjából —— különösen Vállalati szin- ten —— nagy eredmény. Az új irányelvek
figyelemmel vannak arra is, hogy a haté—
konysági számításokra ne csupán a terve—
zés területén kerüljön sor, hanem a már használatba vett létesítmények hatékony- sága ,,menet közben" is, folyamatosan ellenőrizhető legyen.
A régi irányelvek szerint a hatékony-
sági számítások az alábbi alapképlet fel—
használásával történtek:
1
? I(l a-gznzvíc Y"
E:
P-Zn
1289
ahol:
117— a beruházások hatékonysága,
T— a megtérülési időszak,[_ a beruházások értékösszege,
92— az elkészülési együttható, nz— az elkészülés időszaka,
K— az évi kihasználási költség az
amortizáció és a nyersanyagkölt—
ség nélkül, de az évi karbantartási hányaddal növelve,
Y"_ költségkorrekciós együttható 20 évtől eltérő használati idő esetén,
P— évi termelés,
Zn— a termelési adatok korrekciója 20 évtől eltérő használati idő esetén,'
Az új irányelvek a számítások gyakor—
lati elvégzését több táblázat beiktatásával könnyítik meg, A táblázatokban közölt részeredményeket az alábbi leegyszerűsí- tett alapképlet felhasználásával lehet az egyes konkrét esetekre alkalmazni:
I
(— J 4— K) b T
E' : ———————-
P
Ez a képlet az előbbivel abban az eset—
ben azonos, ha
I J
—— 4— Y"
T K
: 1 J 1 z
—— 4-
K !!
amikor:
J :: az előző képletben szereplő I(1 % 92 nz)
Az új irányelvekben szereplő táblázatok
a b adatot tartalmazzák minden I/K—ra
és minden n—re vonatkozólag. A gyakor—lati számítás úgy történik, hogy a konkrét
esetnek megfelelő b adatot megszorozzuk a 20 éves (standard) kihasználásnak meg—felelő hatékonysági mutatóval.
Az új irányelvek az eddigi számítási módszeren számos kisebb változtatást is eszközölnek. Figyelemre méltó változtatás,
hogy a jövőben a nyersanyagköltségeket
teljes összegükkel veszik figyelembe és nem csupán az egyes változatok nyers—anyagköltsége közötti különbséggel.
A legnagyobb előrelépést az új irány—
elvek a régi beruházások hatékonyságá—
nak vizsgálatával kapcsolatos velvi és
1 A képlettel kapcsolatos módszertani kérdé—
seket a Gospodarka Planowa 1959. évi 10. szá- mában ismertette szerző részletesen.
1290
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖmódszertani kérdések területén jelentik.
A gyakorlatban előforduló nagyszámú
különböző eset problematikája jórészttisztázást nyert.
A számítások fejlesztését szolgálják az
irányelveknek a felhasznált alapadatok
megállapításának tökéletesítését célzószempontjai is. A beruházási költségek, a termelési költségek és a termelési érték
megállapítása terén egyaránt számos vál—toztatás történt. Új szempontok merültek
fel a beruházások tervezésénél is. Ezek részben az adatok helyességének fokozá- sára, részben pedig a számítások egysze—rűsítésére irányulnak.
A hatékonyság folyamatos fejlődésének
— az időbeli változások nagyságának — méréséhez szükséges összehasonlítási bá—
zis megválasztásával kapcsolatos problé- mák megoldása szempontjából is haladást
jelentenek az új irányelvek. A munkának alapja a belföldi és a külföldi számítási eredmények összegyűjtése és áttekinthető rendszerbe foglalása. A munkálatot nem—csak a hatékonyság szintetikus mutató—
számainak, hanem az ilyen vizsgálatok—
kal kapcsolatos összes műszaki—gazdasági mutatók feldolgozására is kiterjesztik.
Az új irányelvek szempontjainak figye—
lembevétele minden ilyen irányú nép—
gazdasági és vállalati számítás esetén kötelező. A szakmai szervek kötelesek az irányelvekkel összhangban levő szakmai szempontokat kidolgozni. E munka mi—
nőségi színvonalának emelése céljából az
irányelvek a káderek szaktudásának fet—
lesztését szolgáló szempontokat is tartal—
maznak.
(Ism.: Hajpál Gyula)
ú.; IPARI INDEX AZ EGYESULT KIRÁLYSÁGBAN
(Index of industrial production—United King- dom.) —- Monthly Bulletin of Statlstlcs, 1962. má- jus. 186. old.
Az Egyesült Királyságban az ipari össztermelés indexét megváltoztatták, bázisát kiszélesítették. A jelenlegi index—
sor is —— hasonlóan az előzőhöz — a bányászat, feldolgozóipar, építőipar, vil-
lamosenergia —, gáz— és vízszolgáltatás
adatait foglalja magában, de míg az előző index az 1954. évi nettó ipari termelés- nek csak 85 százalékát tartalmazza, ad—dig az új sor az 1958. évi nettó ipari ter—
melés 90 százalékának alakulását jelzi.
Ez az arány egyes iparágakban magasabb is 90 százaléknál, a vegyiparban, a tégla—
gyártásban és a kerámiaiparban a leg—
kisebb: 75 százalék.
Az új indexsor eredeti bázisa: 19583 :;100, melyet a bázis—súlyuknak megv
felelő számtani átlagként számítanak A
havi indexet a munkanapok számá—nak; _ változásaival korrigálják, azonbaxi az
állami, szünnapok és egyéb munkaszüs ;
neti napok, valamint a szezonális inga—f
dozások hatásait a termelésre az index—w számításnál változatlanul hagyják. Az úrindexsort (1958 : 100) láncolással kap—
csolták az előző ' időszakban számított (1954: 100) indexsorhoz. (Az ENSZ 'ki—
adványaiban — a többi országához haw sonlóan —— 1953 ::100 alapon közlik.) ,
A jelenleg számított indexsorban, 'a korábbi indexben figyelemmel kísért 800 mutató körét ESO—ra, főleg hadiipari ter- meléssel kiszélesítették. A legtöbb eset——
ben a sor a gyártott termék mennyiségét
tükrözi. _
Bizonyos esetekben adatokat használ—
nak a felhasznált nyersanyagok mennyi- , ségéről, az árváltozásokkal kiigazított"
termelési értékről (például az építőipar—'
ban), az eladások árváltozásokkal kiiga—zított értékéről vagy a foglalkoztatott—-
ságról (például a vízellátás esetében).Az index súlyait az egyes iparágakra vonatkozóan az 1958. évi nettó termelé—
sük becsült értéke alapján képezték. A becslések az 1958. évi ipari felvétel nettó termelési értékein alapultak, s azt egyes
szolgáltatások (reklámozás, biztosítás) díjaival kiigazították.Az egyes iparágak az új indexsorban a következő súlyokkal szerepelnek:
Bányászat és kitermelőipar ... 7153 Feldolgozőipar ... (74835)
Élelmiszer, élvezeti cikkek, dohány .. 85198 Textil (műszállal együtt) ... 5835 Ruházat, lábbeli ... 29451 Fa- és bútor (fémbútor nélkül) ... 19,95 Papír, nyomda, kiadó ... MAS
Bőr— és bőráru ... MW
Vegyi—, kőolaj— és szénfeldolgozó ipar
(műszáltermelés nélkül) ... 6183 Nemfém ásványi termékek
(tégla, porcelán, üveg) ... 28,08 Alapvető fémek ... 683!
Fémtermékek ... . ... (30937) Gépek és Villamossági cikkek
(szerszámokkal, optikai cikkekkel.
órákkal együtt) ... 16833 Közlekedési eszközök ... mos Hajógyártás ... 21,78 Egyéb fémeikkek (fémbútorokkal _
együtt) ... 4213 Egyéb (gumival együtt, szerszámmal, _ optikai cikkek, órák nélkül) ... MAB Építőipar ... 12195 Villamosenergia, gáz, víz ... 54437
Osszesen: mama
(Ism.: Kőszegi Lászlóné)