SZEMLE
AZ MTA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK 2000. MÁJUS 17-EI ÜLÉSE
Az MTA Statisztikai Bizottsága május 17-ei ülésén a „Keresetstatisztika, fogalmi és felvételi kor- szerűsítek” című témát vitatták meg. A kérdéskör előadója Lakatos Judit, a KSH főosztályvezetője volt. A bevezető előadáshoz a korreferátumokat Tóth Gábor, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője, valamint Villányi Katalin, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) főcsoportvezetője tartották. A vitát Csahók István, a Statisztikai Bizottság titkára vezette.
Lakatos Judit előadásában a téma több aspektu- sát érintette. Bevezetőként kitért arra, hogy a KSH szempontjából a keresetstatisztikai adatgyűjtés terü- letén az 1990-es évek eleje kritikusnak bizonyult az adatszolgáltatási hajlandóság romlása, valamint a gazdaságban és társadalomban lezajlott változások miatt. Különösen jelentős problémákat okozott a gazdálkodók számának rendkívül gyors emelkedése, továbbá a költségvetési szerveknél bekövetkezett jelentős változások.
A keresetstatisztika területén további számotte- vő módosulás volt a fogalmi rendszer EU-konform átalakítása, amely megkövetelte a társadalombizto- sítással, az adórendszerrel, a pénzügyi szabályozá- sokkal kapcsolatos egyeztetéseket, melyek eredmé- nyeképpen kialakították a munkavégzéshez kapcso- lódó jövedelem fogalmát. Nem kisebb problémát okozott a megfelelő viszonyítási alapok kiválasztása és fontos feladat volt a szezonálisan kiegyenlített ke- reseti mutatók kiszámítása is.
A végrehajtott változások következtében a ma- gyar keresetstatisztika az 1990-es évek elejétől 2000-ig alapvetően igazodott az EU-normákhoz és lényegében a magyar keresetstatisztika 2000-től megfelel az EU-előírásoknak.
Előadásában Lakatos Judit többek között kitért a munkaerőköltség-felvétel fontosságára (ugyanis a nemzetgazdaságban az alkalmazottak munkaerőkölt- ségéből 57 százalék a kereset), kiemelte továbbá a nemzetközi összehasonlítások szükségességét e te- rületen.
A keresetstatisztikai adatok értelmezésénél az előadó érintette a vonatkozási időszakok (időpont- ok) jelentőségét, mivel a véletlen hatások miatt például a havi adatok értelmezése problémás lehet.
Gondot jelenthetnek ezen kívül a bázisproblémák, illetve az adatkumuláció, ezért nagy jelentőségűek a hosszú időszakra vonatkozó homogén adatok.
Ugyanilyen fontossággal bírnak az időbeni ki- egyenlítések, valamint a trendek is. Az előadó rö- viden ismertette a KSH keresetstatisztikai publiká- ciós tevékenységét is.
A fentieken túl, a keresetstatisztika területén Lakatos Judit több olyan kérdést érintett, amelyek a kereseti adatok felhasználásának nehézségeit, il- letve a felhasználás korlátozott voltát mutatják. Így például kitért a bruttó, illetve nettó kereseti muta- tóra, megemlítve, hogy több szempont miatt is vi- tatható a nettó kereseti mutató, statisztikai érte- lemben nehezen vagy nem értelmezhető, ugyanak- kor a nettó kereseti mutatóhoz kötöttek bizonyos juttatások. Hasonló kérdéseket vet fel az adórend- szer keresetekre gyakorolt hatása is, különösen az összehasonlíthatóság valamint az értékelés szem- pontjából.
A keresetstatisztikai mutatók kapcsán az előadó utalt arra a nemzetközi gyakorlatra, amely, többek között, kiterjed a tarifális bérek mérésére, a mini- málbér felmérésére, az átlagkereset megfigyelésére stb. Hangsúlyozta, hogy a kereseti statisztikai adatok előállításánál széles körben használatosak külföldön az adatforrás-kombinációk. Ezen kívül az előadó említést tett arról is, hogy az EU-ban használatos a negyedéves munkaerőköltségindex-mutató, az Egye- sült Államokban pedig, a fogyasztói árindexhez ha- sonlóan, reprezentánsok alapján, munkaerő-ár- indexet is számítanak.
Tóth Gábor korreferátumában egyrészt az adat- felhasználó szemszögéből foglalkozott a bérstatisz- tikával, másrészt a rendszeres (minden évben május havi) szakmai–munkaköri bérstatisztikai felvétel
SZEMLE 651
sajátosságait vázolta. Az utóbbi vonatkozásában megemlítette, hogy az előzmények az 1980-as évek- re nyúlnak vissza, de az 1992-től már folyamatos megfigyelés módja, tartalma is jelentősen változott a kezdetekhez képest. A jelenlegi szakmai–munkaköri béradatfelvétel a versenyszférát reprezentatív módon fogja át, míg a költségvetési szférában (a közalkal- mazottakat, köztisztviselőket stb. foglalkoztató in- tézmények tekintetében) az adatfelvétel részben tel- jes körű, részben reprezentatív. A felvétel módszer- tanában illeszkedik a KSH havi rendszerességű bér- statisztikájához, rendkívül adatgazdag és hasznosít- ható a kormányszervek számára a különböző, bérek- kel kapcsolatos döntések előkészítésénél, továbbá használhatják a részletes adatokat a szociális partne- rek és mások is.
Villányi Katalin, korreferátumában hangsú- lyozta a keresetstatisztikai adatok sokoldalú felhasz- nálásainak szükségességét, az infláció, a jövedelem- alakulás megfigyelésének fontosságát, a munkaerő- piaci kép felvázolásának szükségességét, továbbá bizonyos ad hoc jellegű kérdések (például a mini- málbér) kapcsán felmerülő problémák vizsgálatát.
Korreferátumában felhasználói dilemmákat is meg- fogalmazott. Így például érintette több statisztika egyidejű felhasználásának nehézségeit egy adott kérdés vizsgálatánál, a foglalkoztatottság, valamint a keresetek alakulása elemzésének problémáit, az óra- bér mérésének fontosságát, a nettó átlagkereset szükségességének kérdését egyes területen, továbbá a kumulált kereseti adatok felhasználási, értelmezési problémáit.
A vitában több hozzászólás hangzott el, ame- lyek a felvetett kérdéskör összefüggéseit, problémá- it, illetve bizonyos szempontból vitatható megoldá- sait érintették.
Ferenczi Barnabás, az MNB munkatársa a bér-, illetve keresetadatok publikálásának célját érintve kitért arra, hogy véleménye szerint a nettó bér megjelentetése közgazdaságilag nem helytálló és véleménye szerint a nettó béradatot legfeljebb évente egyszer kellene közölni. Ugyanis a havi béradatokból számított indexek egyfajta inflációs mutatók, a kumulált index közlése viszont proble- matikus. Hozzászólásában érintette a felhasználók, többek között a piaci elemzők igényeit, továbbá az átlagszámítás, a szezonális kiigazítás módszertani nehézségeit, valamint az összetételhatás statisztikai mérését.
Katona Tamás, a Bizottság tagja, hozzászólásá- ban hangsúlyozta, hogy a statisztikai szolgálatok, fi- gyelembe véve adottságaikat és lehetőségeiket, sehol sem szolgálják ki teljesen a gazdaságelemzők igé- nyeit, ugyanis többek között e tekintetben mérlegelni
kell a kapacitásokat, valamint a statisztikai felvéte- lek finanszírozásának lehetőségét is. Kiemelte ezen kívül az állandóság fontosságát az indexszámítás- ban, továbbá az adatok publikálásában.
Mellár Tamás, a Bizottság elnöke, hozzászólá- sában érintette a KSH és az MNB felfogásának kü- lönbözőségeit statisztikai vonatkozásban. Ebben az összefüggésben, megítélése szerint, nehezen igazol- ható az olyan megközelítés, amely a „jó statisztiká- nak” azt tekinti, amely az MNB monetáris politikáját támasztja alá. Kiemelte többek között, hogy a kere- setstatisztikában nem a bérinfláció mérése az elsőd- leges cél és 1990-től Magyarországon bérinflációról nem is beszélhetünk. A különböző keresetstatisztikai módszertani kérdések kapcsán megemlítette, hogy az összetétel-változást figyelembe kell venni, a nettóbérszámítás az összes nehézsége ellenére is szükségszerű és természetszerűleg a szezonális ki- igazítások is fontosak.
Nyitrai Ferencné, a Bizottság tagja, hozzászólá- sában hangsúlyozta, hogy véleménye szerint minden adatot nyilvánosságra kell hozni, figyelembe kell venni, hogy vannak különböző érdekeltségű felhasz- nálók és a keresetstatisztika többcélú. Megemlítette azt is, hogy nem jogos a felhasználókkal való kap- csolat hiányáról beszélni. Ugyanakkor, megítélése szerint, a keresetstatisztika területen is több értékelő, elemző anyagra lenne szükség, az adatokat pedig a felhasználók rendelkezésére kell bocsátani.
A különböző megközelítésekre, vélekedésekre, illetve véleményekre reagálva a vita végén Lakatos Judit hangsúlyozta, hogy ezen a területen minden megoldás viszonylagos és megítélése szerint a je- lenlegi adatgyűjtési kör megfelelő és a kereseti adatok jónak tekinthetők.
Tóth Gábor lényegében alátámasztotta Lakatos Judit értékelését, miszerint a munkaügyi statisztika jelentős változtatása jelenleg nem indokolt, és a cél nem a bérinfláció mérése.
A Statisztikai Bizottság az ülésen, a Bizottság jövőbeni tevékenységét érintő több szervezeti és tematikus kérdést is áttekintett. A felvetéseket fi- gyelembe véve a Statisztikai Bizottság következő ülésére előreláthatólag 2000 szeptember végén ke- rül sor.
A Statisztikai Bizottság elnökének javaslatára a Bizottság Bagó Esztert, a KSH elnökhelyettesét, a közgazdaságtudományok kandidátusát, köztestületi tagot egyhangú döntéssel tagjai közé kooptálta. Ba- gó Eszter eddigi tudományos tevékenységét Nyitrai Ferencné, a közgazdaságtudományok doktora is- mertette.
Dr. Csahók István
