32
sek kiegyenlítése a Magyar Árucsereforgalmi intézet r. t., illetve a Lietuvos Bankas ú t j á n fog végbemenni. A fizetési szolgálat költségei- nek fedezésére mindkét intézmény minden befizetésre és kifizetésre- közösen megállapítandó jutalékot fog felszámitani. Az adós fizetési kötelezettségétől csak akkor szabadul, amikor a hitelező követelésé- nek teljes ellenértékét megkapta. Minden árfolyamkülönbség adott esetben az adós és hitelező között rendezendő.
A magyar-lett kereskedelmi árucsere szabályozása tárgyában, hozott 1937. december hó 1. napján hatályba lépett 7209/1937. M. E.
számú rendelet. (B. K. 273. sz.)
A rendelet lényegében azonos a magyar-litván szerződés szöve- gével azzal a különbséggel, hogy az aktív egyenleg 10.000 font ster- ling összeget nem haladhat meg. A kölcsönös bevitelből származó- követelések kiegyenlítése a Magyar áruosereforgalmi intézet r. t., il- letve a Latvias Banka ú t j á n fog végbemenni.
A külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőér- tékben való fizetéséről szóló 6900/1931. M. E. sz. rendelet hatályának további meghosszabbítása tárgyában 1937. december hó 23. n a p j á n hatályba lépett 7610/1937. M. E. sz. rendelet. (B. K . 288. sz.)
A kapcsolatos rendeletekkel módosított és kiegészített 6900/
1931. M. E. sz. rendelet hatálya 1938. december 22. napjáig bezáróan meghosszabbíttatik, minek folytán e rendeletekben 1937. december 22.
napjáig megállapított határidők és időszakok 1938. december 22. nap- jáig bezárólag terjednek.
A Magyar Állam által kibocsátott kötvényeken, kincstári váltó- kon, kincstári jegyeken és. pénztárjegyeken alapuló, továbbá a nem címletesített államadósságokból eredő kötelezettségekre- pengőben oly összeget kell letenni, amély — figyelemmel a kir. pénzügyminiszter és a Külföldi Hitelek Pénztára között a letett pengőösszegeknek kül- földi fizető eszközökre átváltása tekintetében mindenkor fennálló megállapodásra, — mégfelel a külföldi hitelezőkkel, illetőleg az ezek érdekképviseleteikkel a folyó adósságszolgálat tárgyában létesített, megállapodásnak, illetőleg a kincstár részéről e tárgyban tett aján- latnak. Ugyanígy letéti kötelezettség áll fenn az olyan kötvények tekintetében is, amely kötvényeken alapuló szolgáltatások teljesíté- séért a magyar állam vagy a kezelése alatt álló valamely alap mint adóstárs, kezes vagy sza-vatos felelős; ez a rendelkezés kiterjed a.
kötvénykibocsátó adósra is.
E rendelkezések alkalmazandók e rendelet hatályba lépése előtt,, de az 1937. évi július hó 31. n a p j a után esedékessé vált kötelezett- ségekre is. •
Perben vagy más eljárásban a MNB. nyilatkozata irányadó a
tekintetben, hogy a letétel a megállapodásnak, illetőleg a j á n l a t n a k
megfelel-e. .
33
(A 6900/1931. M. E. számú rendelettel kapcsolatos rendeletek:
1290/1933., 7600/1933., 16.300/1933., 16.301/ 1933., 10.800/1934., 10.900/
1935. és 7180/1936. M. E. számú rendeletek.)
Az a r a n y b a n teljesítendő fizetésekről szóló 410/1932. M. E . számú rendelet h a t á l y á n a k ú j a b b meghosszabbítása t á r g y á b a n 19371 december hó 23. n a p j á n h a t á l y b a lépett -7620/1937. M. E. sz. rendelet.
(B. K . 288. sz.)
A rendelet hatálya 1938. december 22. n a p j á i g bezárólag meg- hosszabbíttatik.
Az olyan hitelező, akinek j a v á r a valósággal aranyban v a g y aranyértékben való teljesítés v a n kikötve, és a k i e rendelet h a t á l y b a lépése előtt a követelés pengőértékben v a l ó elfogadása helyett a tel- jesítés elhalasztását választotta, a jelen rendelet h a t á l y b a lépésétől számított 30 n a p alatt közölheti adósával, hogy a követelésnek pen- gőértékben való kifizetését követeli. E nyilatkozat megtétele u t á n azonban nem térhet vissza arra a kívánságára, hogy a fizetés a 410/
1932. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében elhalasztassék.
Az egyes bíróságok v i t a t á r g y á v á tették, hogy m i u t á n a transz- fermoratóriumot meghosszabbító rendeletek nem sorolják fel az 1210/
1933. M. E. rendeletet, a n n a k 3. §-a h a t á l y á t vesztette.
A társadalombiztosításra v o n a t k o z ó egyes rendelkezések módo- sítása és kiegészítése t á r g y á b a n hozott 7800/1937. M. E. számú rende- let. (B. K . 1938. 1. szám.)
A rendelet
a biztosításra kötelezettek,
illetve nem kötelezettek tekintetében tartalmaz ú j a b b rendelkezéseket. Egyéb tekintetben lé- nyeges ú j í t á s o k a következők:Az intézet a vállalkozótól való behajtás megkísérlése nélkül közvetlenül is megállapíthatja
az építtető felelősségét
a n n a k a há- n y a d n a k erejéig, amelynek az építési vállalkozó intézeti folyószámlá- j á r a való befizetése az építtetőt a felelősség alól mentesítette v o l n a , feltéve, hogy a vállalkozó hiteltérdemlően igazolja, hogy az építtető a vállalati, illetőleg a kiviteli összegnek egy részét erre a célra vissza- tartotta. E n n e k a rendelkezésnek a l a p j á n az építtetőt nem lehet ma- gasabb összeg közvetlen befizetésre kötelezni, m i n t a m e n n y i t a fen- tebb említett jogszabályi rendelkezések értelmében közvetlen befize- tés céljára visszatartott.Az intézet mellőzheti a 2 P-n aluli összegű követelésének ér- vényesítését, h a az érvényesítéssel j á r ó ügyviteli költség a követelés összegével arányban nem áll.
A P . K . kötelékébe tartozó pénzintézetek által létesített közös pénzintézeti n y u g d í j p é n z t á r fenntartói közé a belügyminiszter előze- tes engedélyével beléphetnek olyan a P . K . kötelékébe tartózó p é n z , intézetek, az O. K . H. -kötelékébe tartozó szövetkezetek és a P . K . , illetőleg az O. K . H. kötelékébe nem tartozó közérdekű hitelintézetek,
Polgári Jog 1938. 1. sz. 3
