CSONKA-MAGYARORSZÁG N EM ZETI VAGYONA

106  Download (0)

Full text

(1)
(2)

'N l

I

(3)
(4)
(5)

ÍRTA

F E L L N E R FR IG Y ES

BUDAPEST

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIADÁSA

(6)

\

(7)

CSONKA-MAGYARORSZÁG N EM ZETI VAGYONA

ÍRTA

F E L L N E R FR IG Y E S

BUDAPEST

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIADÁSA

(8)

r í . i s t i

t.íK' * y

M. N. MUZEUM m'YVTÁM i. NjumíI. NövBdéK»rtf»ló W . v j

3

év^e v i u s 'i 8 Li

FRANKUN-TÁÍ18ULAT NYOMDÁJA.

(9)

A NEM ZETI VAGYON FOGALMA É S AZ ANNAK B E C SL É S É N É L ALKALMAZOTT

MÓDSZEREK.

A nemzeti vagyon egy bizonyos időben valamely állami­

lag szervezett népnek rendelkezésére álló gazdasági javak összesége, a külfölddel szemben fennálló tőkekövetelések hozzáadásával és tartozások levonásával. A nemzeti vagyon­

hoz csak olyan javak tartoznak, amelyek forgalom tárgyai (pl. földbirtok, bányák, épületek, ingó dolgok, követelések a külfölddel szemben), vagy pedig, ha nem is képezik forgalom tárgyát, de termelő tevékenység és tőkebefektetés eredményei (pl. kőutak, szabályozott és hajózhatóvá tett vízi utak). Nem tartoznak tehát a nemzeti vagyon elemei közé — bármily fontosak is a nemzeti termelés szempontjából — a szabad javak, amelyek ellenszolgáltatás nélkül, bármilyen mennyi­

ségben megszerezhetők, mert korlátlanul állnak rendelke­

zésre (aminő pl. a kedvező éghajlat, előnyös vízrajzi helyzet), továbbá a nép munkaereje, amely nem termelési tevékeny­

ség eredménye.

A nemzeti vagyon több, mint az államhoz tartozó egyes fizikai személyek vagyonának összesége. Mert a nemzeti vagyon nemcsak az egyes természeti személyek vagyonát alkotó javakból áll, hanem a jogi személyeknek (társulatok, községek, törvényhatóságok, testületek, alapítványok, állam

1*

I.

(10)

4

stb.) vagyonából is.1 A nemzeti vagyon a közületi és magán­

vagyonok közgazdasági értelemben vett összesége. Mint ilyen nem foglalja magában a népegészhez tartozó egyesek pénzköveteléseit egymással szemben (értékpapírok, takarék- betétek stb.), mert az egyik magángazdaság pénzkövetelése a másiknak tartozása. Kölcsönösen kompenzálódnak. Az értékpapír, a takarékbetét a hitelező birtokos kezében köve­

telés, tehát magángazdasági szempontból vagyonelem, de az értékpapírt kibocsátó adósnál tartozás. Az ország közgazda­

ságán belül tehát sem a kölcsönös követeléseknek, sem a köl­

csönös tartozásoknak befolyása a nemzeti vagyon mérvére és alakulására nincsen. Ellenben a belföldieknek pénzkövete­

lése a külfölddel szemben a nemzeti vagyon fokozására vezet, tehát ennek elemét alkotja, mert idegen ország vagyonát ter­

heli. Viszont a belföldiek tartozása a külfölddel szemben csök­

kenti a nemzeti vagyont.

A nemzeti vagyon ingatlan, ingó és (külfölddel való vonat­

kozásban) eszmei (immaterialis) javakból áll. A nemzeti va­

gyon elemei: az ingatlanok (földbirtok, bányák, épületek) ; a közlekedési eszközök (utak, hidak, vízi utak és hajóállo­

mány, vasutak, posta, távirda, távbeszélő, automobilok) ; az ingóságok ; a tőke-követelések a külfölddel szemben. Az így jelentkező bruttó nemzeti vagyonból levonandó a kül­

földdel szemben fennálló tőketartozás.2 * 6

1 D ieh l az állam és k ö zség ek v a g y o n á t «népvagyon»-nak, a m agán- szem ély ek v a g y o n á t tá r s a d a lm i vagyon»-nak n ev ezi. E k e tt ő e g y ü tt

^nem zeti v a g y o n i. (K a r i D ie h l: «E inleitende B em erkungen zűr D is- k u ssion über die B egriffe V olk sverm ögen u n d V olkseinkom m en». -—

S c h rifte n des V e re in s fü r S o zia lp o litik . 173. B á n d I . L eipzig, 1926.

6 . lap .) H ely eseb b v o ln a az állam és k özségek v a g y o n á t ^közületi vagyon»-nak, a m a g á n v a g y o n o k ö sszeség ét pedig tá r s a d a lm i v a g y o n i­

nak n evezn i. E k e tt ő e g y ü tt v o ln a n em zeti, illetv e n ép v a g y o n , m in t a z o n o s fogalom .

a V an n ak , a k ik a v á lla la tb a n rejlő gazd asági e rő t is a n em zeti v a g y o n elem ének v e sz ik . í g y W e y e r m a n n : «Vermögen und V olks- verm ögen» c. értek ezéséb en (S c h rifte n des V e re in s fü r S o zia lp o litik . 173. B á n d . I. 114. és 133. lap ). A v á lla la to k nem önálló elem ei a

(11)

5

A nemzeti vagyon a már letűnt nemzedékek és a még élő nép gazdasági erőkifejtésének eredménye.

A nemzeti vagyon becslésénél háromféle módszer alkal­

mazható. Az alanyi (szubjektív) módszer az egyes személyek vagyonából indul ki és az egyes vagyonok összesítése útján puhatolja ki az ossz vagyont. Ez a módszer ott alkalmazható, ahol általános vagyonadó van. A modern általános vagyon­

adó a legkisebb vagyonokat mentesíti az adó alól,1 nem annyira a létminimum társadalompolitikai követelményé­

nek érvényesítésével, mint inkább fiskális érdekből, mert a legkisebb vagyonok kinyomozásával és az ezekre kivetendő adó behajtásával járó költségek túlhaladnák a bevételt;

kettős adóztatás elkerülése végett pedig némely vagyonadó­

rendszer — mint a magyar is1 2 —- a jogi személyeket is ki­

veszi az adóztatás alól. Ennélfogva az adóstatisztikai anyag nem teljes, úgy hogy az egyes vagyonok összesítése — a szub­

jektív módszer alkalmazása mellett — csak a megadóztatott összvagyont fogja eredményezni, nem pedig a nemzeti va­

gyont.3 A megadóztatott vagyonok összesítése útján az adó

n em zeti v a g y o n n a k , h a n em csa k szervezetek a vag y o n o so d á s elő­

m ozd ítására. A v á lla la to k organizm usában a föld, az ép ü letek , in gó­

sá g o k ö ssz e té te le i m in t önálló jogi a lak u latok jelen tk ezn ek . S zét­

b o n tv a , a n em zeti v a g y o n eg y es elem einél v a n n a k leltá ro zv a . A tú l­

n yom óan részv én y tá rsa sá g o k alak jáb an jelen tk ező v á lla la to k szám á­

n a k em elkedése v a g y csök k en ése nem gyak orol b e fo ly á st a n em zeti v a g y o n m érvére, ép p ú g y a zo k tő k eereje sem . A v á lla la t csak a nem ­ z e ti v a g y o n m eg o szlá sá n a k té n y e z ő je , n em pedig a n n ak elem e.

D r. H e n r i G rossm an: «Avoir p u b lic du R ovau m é de Pologneu c.

értek ezéséb en is a v á lla la to k a t a n e m z e ti v a g y o n önálló elem einek te k in ti. (Revue M en su elle de S ta tistiq u e . V arsovie, 1922. — 276 lap.) 1 í g y M agyarországon a zo k a szem élyek , ak ik n ek nincsen 5000 p en g ő t, illető leg , h a a jöved elem ad ón ak nem alan yai, 25,000 p en g ő t m eghaladó értékű a d ó k ö teles t is z t a v a g yon u k , m en tesek a vagyon ad ó alól. (A jöved elem ad óra és a vagyon ad óra v o n a tk o zó tö rv én y es rendelkezések h iv a ta lo s ö sszeá llítá sa tárgyáb an k ib o c s á to tt 1927. évi

•500. P . M . sz. rendelet 27. §-a értelm ében.) 3 U. o. 23. §.

3 í g y a N ém etb iro d a lo m b a n 62.348,782 la k o sb ó l 2.523,042 v a g y o n ­ a d ók öteles, v a g y is a z ö sszlak osság 4-05 %-a, m ert az 5000 m árkán,

(12)

(i

alól mentes kis vagyonok hatalmas tömege nem lesz számba véve, éppígy a jogi személyek tulajdonában lévő nagy érté­

ket képviselő ingatlan és ingó vagyon sem. Másfelől, tekintet­

tel arra, hogy a megadóztatott vagyonok összesítése útján a magángazdasági szempontból vett vagyonok összeségéhez jutunk, ennélfogva számba vétetnek olyan imaginárius érté­

kek is (pl. záloglevelek, takarékbetétek stb.), amelyek nem elemei a nemzeti vagyonnak, mert egyúttal a kibocsátó adós­

nál tartozást jelentenek. Ha az adós fizikai személy, úgy a vagyonadóalapból a tartozás levonandó tételt képezvén, az imaginárius értékek nem szerepelnek a vagyonelemek k ö z t;

de ha az adós jogi személy, mint a közforgalom tárgyát képező értékpapíroknál és takarékbetéteknél, úgy a tartozás levonása útján nem lesznek a fizikai személyek vagyonában számba vett imaginárius értékek kompenzálva, mert a jogi személyek vagyonadómentesek.1 Az is a hátránya ennek a módszernek, hogy segítségével a használati vagyon nagy része nem ragad­

ható meg. mert mint pl. Magyarországon is — a vagyonadó alól mentesek a bútorok, ruházat, fehérnemű, műtárgyak, könyvek és házi eszközök.1 2

A szubjektív módszer alkalmazása, — bár érdekes bepillan­

tást enged a nemzeti vagyon alanyi tagozatába, a vagyon- eloszlásba, — a vagyonadó-statisztika sajátos természeténél fogva nem vezet elfogadható eredményre.

A nemzeti vagyon becslésére tehát alkalmasabb az objek­

tív, a tárgyi módszer, amely az egyes gazdasági javak (föld­

birtok. bányák, épületek, ingók stb.) értékének számszerű megállapítását célozza. Míg az alanyi módszerrel az össz- vagyon személyi megoszlásáról nyerünk felvilágosítást, addig

b izon yos esetek b en pedig a 20,000 m árkán aluli vagyon ok nem esnek adó a lá. («Die deutsche Verm ögensbesteuernng vor u nd nach dem Kriege.n S ta tistik des d eu tsch en R eichs. B á n d 337. B erlin, 1927. — 59. lap.)

1 E zért té v e s W e y e r m a n n á llá sp o n tja (id. értek ezés 110. lap), m ert abban a feltev ésb en v a n , h o g y a k ö v etelések , a m agán vagyon ok ö sszesítésén él, m in denkor k ie g y e n líté st nyernek a tartozásokból.

- Id. 500/1927. P. M . sz. rendelet 28. §-a.

(13)

7

a tárgyi módszer a nemzeti vagyon dologi tagozatát tárja elénk és az egyes vagyonelemek viszonylagos jelentőségéről ad számot. Az objektív módszer döntő előnye, hogy segélyé­

vel az egész nemzeti vagyon számszerű kifejezéséhez és túl­

nyomórészben megbízhatóbb eredményhez juthatunk.

A harmadik módszer Alfréd de Foville nevéhez fűződik.

A de Foville-féle módszer lényege a következő.1 Haláleset kö­

vetkeztében a nemzeti vagyonnak egy bizonyos hányadrésze örökösödés útján évről-évre birtokot cserél. Bizonyos idő el­

teltével tehát az összes magánvagyonok öröklés útján más kézre jutnak. Hány év múltán? Ahány év eltelik, amíg mind­

azok meghaltak, akiknek kezén a magánvagyonok összes­

sége van ; más szóval, az egész társadalmi vagyon annyi év elteltével lesz öröklés tárgyává, amennyi év átlag elválasztja azt a pillanatot, amelytől kezdve ki-ki a saját vagyonát örö­

költe. attól a pillanattól, amelyben azt, ha a sor reá kerül, utódjára fogja hagyni. Ez évek számát az örökösök v a ló ­ színű középélettartama» fejezi ki. Egy generáció kihaltával átlag a magánvagyonok összesége gazdát cserél; az egyik nemzedék kezéről a másikra száll át. Ha tehát ösmerjük az évenként öröklés folytán tulajdonost változtató vagyonok értékét, az öröklési annuitást, úgy ennek szorzata a valószínű középeiéttartamot kifejező évek számával, eredményezi az egy generáció kihaltával haláleset folytán gazdát cserélt összes magánvagyonok értékét. Egy országban, ahol a népesség pl.

átlag 29 éves, úgy még átlag 35 évi életre van kilátása ; mert egy 29 éves ember valószínű átlagos élettartama 35 év. Ahol tehát a valószínű közópélettartam (a túlélési coéfficiens, survie moyenne) pl. 35 év, azaz a vagyonok átlag 35 évig maradnak egy kézben, ott az öröklési annuitás 1/35, más szó­

val. az átruházható magánvagyonok összeségének átlag 1/35 része alakul át évenként hagyatékká. Problémánk szempont- 1

1 A lire d de F o ville: «La fortu n e de la F ra n cé.* N a n c y , 1883. (7 1.) K ü lön len yom at a «Journal de la S ociété de S ta tistiq u e de Paris*

1883 novem ber h a v i fü zetéb ől.

(14)

8

jából a hagyatékokkal azonosan kezelendők a halálesetre szóló ajándékozások is, mert hiszen a donatio mortis causa tulajdonképpen anticipált hagyaték, előlegezett örökség gya­

nánt jelentkezik.

Ha a hagyatékok és halálesetre szóló ajándékozások évi összegét, a túlélési együtthatóval, a fenti példában tehát 35-tel szorozzuk, úgy eredményül csak a magánvagyonok összeségét, a társadalmi vagyont1 kapjuk, nem pedig a nem­

zeti vagyont. Mind az a vagyon ugyanis, amely nem tárgya az öröklésnek, tehát nem esik öröklési adó vagy illeték alá, — mint amilyen a jogi személyek (társulatok, községek, törvény- hatóságok, egyházak, állam stb.) vagyona, vagyis az ú. n.

korlátolt forgalmú vagyon — nem szerepel az öröklési annui­

tásban sem. Ennélfogva a társadalmi vagyonhoz, azaz fizikai személyek öröklés tárgyát képező vagyonához — e módszer­

rel nyert eredmény kiegészítése céljából — hozzáadandó a jogi személyeknek öröklés tárgyát nem képező vagyona, a kötött forgalmú vagyon. Azokban az államokban, ahol (pl.

Magyarországon is) az ilyen kötött vagyonok öröklési illeték helyett, ennek pótlásául, illetékegyenértéket fizetnek, ez kü­

lönös nehézséget nem okoz, mert az illetékegyenérték ki­

szabása végett a jogi személyek vagyonának értéke hivatal­

ból lesz kipuhatolva. — Végül a társadalmi vagyonhoz adandó az állami vagyon, amely sem öröklési illeték, sem illeték­

egyenérték alá nem esik.

A de Foville-féle módszer ott alkalmazható, ahol a hagya­

tékok és halálesetre szóló ajándékozások kivétel nélkül illeték- kiszabás alá vonatnak, vagy megadóztattatnak, mert csak ott nyerhetők statisztikai adatok az évi örökségek mennyi­

ségéről, az évenként megnyíló hagyatékok (delatio heredi- tatis) értékéről.1 2

1 í g y n ev ezi a de F oville-féle m ódszerrel n y ert ered m én yt C. A . V e r r ijn -S tu a r t: «Über die M ethode dér B erechnung d es g esellsch a ft- lichen V erm ögens au s dér E rb sch a ftssta tistik * c. d o lgozatáb an . (A llgem eines S ta tistisc lie s A rchív. B d . I I I. 481. 1.)

2 A z eg y es országokban a kü lön b öző m ódszerekkel k eresztü l vitt/

(15)

9

Nálunk Magyarországon az öröklési és ajándékozási ille­

ték-alapokról rendszeresen gyűjtött adatok nem állanak ren­

delkezésre. A magyar szent korona országaira vonatkozólag dr. Teleszky János volt m. kir. pénzügyminiszter elrendelte, hogy kimutatás készíttessék azokról az ingó és ingatlan érté­

kekről, amelyek a Magyarbirodalomban 1906—1908. évek­

ben örökösödési, illetve ajándékozási illeték alá kerültek.

Míg Csonka-Magyarországra vonatkozólag dr. Wekerle Sándor m. kir. pénzügyminiszter rendelte el az öröklési és aján­

dékozási illeték-alapok összeírását.1 Ezek az adatok a jelen munkában először nyernek feldolgozást.

A kifejtettek alapján a következőkben a tárgyi módszer segítségével fogjuk Csonka-Magyarország nemzeti vagyoná­

nak becslését megkísérelni, vagyis ki fogjuk puhatolni a gaz­

dasági javak összértékét, főbb kategóriák szerint csoporto­

sítva, majd az eredmény megbízhatóságának ellenőrzése vé­

gett az öröklési adatok felhasználásával is kísérletet teszünk a vagyonelemek értékének megállapítására.

becslési eredm ényekről 1. F . F e lln e r: cL’éva lu a tio n de la richesse- nationalei) (B u lletin de l ’I n s tit u t in te r n a tio n a l de S ta tistiq u e . Tom e X I I I . 2. B u d a p e st, 1902. 96. lap) ; F . F e lln e r: «Das V olksverm ögen Ö sterreichs u n d U ngarns». (U . o . T om e X X . 2. V ien n e, 1915. 503 1.) ; D r. G. S c h n a p p er— A r n d t: «Sozialstatistik». L eip zig, 1908. (257. s köv.

lap ) ; H e in ric h P esch S . J .: «Lehrbuch dér Nationalökonomie>> II . B d.

T eil I. Freiburg i. B . 1909. (372. s k ö v . lap ) ; G. M ü h le m a n n : «Unter- suchungen über die E n tw ick lu n g dér w irtsch a ftlich en K u ltu r u n d die (xüterverteilung im K a n to n B e m .t 1905. (218. s k ö v . lap) ; C. G in i:

«L’am m on tare e la com posizione d ella richezza d ella nazioni.# Torino, 1914. (593. s k ö v . lap ) ; F . S c h in d le r: «Das V olksverm ögen Vorarl- bergso. Ferrara, 1923. (211. s k ö v . lap ) ; E ric h F u h r m a n n : «Das V olk sverm ögen u n d V olk sein k om m en d es K önigreichs Sachsen.»

Keipzig, 1914. (45. s k ö v . lap ) ; H e rm á n F e ld ste in : «Vermögens- und Z ahlungsbilanz Galiziensn. Ijeipzig, 1917 ; W e y e r m a n n M . R . : «Die sta tis tis c h e n V ersuche einer E rfassu n g d es V o lk sv erm ö g en s.» (Zeit- sc h r ift f. schw eizerisehe S ta t is t ik . 1915. (54. s k ö v . lap .)

1 A 1 5 5 ,5 5 5 /V II Ia . 1928. sz. P . M . körrendelet alap ján .

(16)

CSONKA-MAGYARORSZÁG NEMZETT VAGYONÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA.

Csonka-Magyarország nemzeti vagyona a következő alkotó­

részekből áll: 1. földbirtok; 2. bányák; 3. épületek; 4.

közlekedési eszközök ; 5. ingóságok ; 6. követelések és ta r­

tozások a külfölddel szemben.

Vizsgáljuk meg e vagyonelemek értékét egyenként.

1. A fö ld b ir to k .

Mezőgazdasági jellegű országban, mint Magyarországon,, a nemzeti vagyon legjelentékenyebb alkotórésze a föld.

A földbirtok értékviszonyainak ismerete nemcsak elméleti szempontból fontos, hanem az a gyakorlati pénzügyi politika céljait is hivatva van szolgálni. Ennek dacára nincs megálla­

pítva a Magyarországon lévő földterület művelési ágak sze­

rinti pénzértéke. Ennélfogva a földbirtok értékét a rendel­

kezésünkre álló megbízható adatok felhasználásával külön­

böző módon kell kipuhatolnunk, hogy elfogadható végered­

ményre jussunk.

Az első módszer abban áll, hogy a magyar föld tiszta hoza- dékát megfelelő kamatlábbal tőkésítjük. A mai Magyar- ország összes termő területének kataszteri tiszta hozadéka

II.

(17)

11

166.376,633'64 pengő.1 Tehát egy kát. hold termőterület á t­

lagos kataszteri tiszta hozadéka 10-93 P.

Tudvalévő, hogy a kataszteri tiszta hozadék, — amely évek hosszú sorára változatlanul van megállapítva és csak a hoza- dékképességet, nem pedig az egyes birtoktestek valóságos tiszta hozadékát van hivatva mutatni — a tényleges tiszta hozadéknál rendszerint jóval kisebb.1 2 A földadókataszter el­

készülte óta, a közlekedési eszközök tökéletesbedése, úgy­

szintén a drága emberi munkaerőt mindinkább pótló gépszerű művelés elterjedése folytán, a termelési költség nem emelke­

dett oly mérvben, mint a mezőgazdasági nyers-hozadék és termék-árak, és így a tényleges tiszta hozadék egyre jobban túlhaladta a kataszteri tiszta hozadékot. Bennünket — problémánk megoldása szempontjából — a tényleges tiszta hozadék mérve érdekel. Azt kell tehát megállapítanunk, hogy milyen az arány a kataszteri és a tényleges tiszta hozadék között. A tényleges tiszta hozadéknak egyik legpregnánsabb kifejezője a haszonbér. Ha tehát tudjuk, hogy milyen arány

1 A m ai M agyarország ö sszes m ezőgazd aságilag h a sz n o s íto tt terü ­ lete 16.215,104 k á t. hold , a m elyb ől 992,653 k á t. h old term ék etlen . A term ő terü let te h á t 15.222,451 k á t. hold, a m ely n ek k a ta s z te r i tis z ta jöved elm e 142.700,878 korona. A z ország terü letéb en tö r té n t p o litik a i v á lto zá s fo ly o m á n y a k én t p o n to s részletes felm érés és a föld ad ó­

k a ta szter h ely en k én ti k iig a z ítá sa fo ly a m a tb a n v a n , a m elyn ek ered­

m én ye g y a n á n t a földadó alapja, v a g y is az ország összes term ő terü ­ letén ek k a ta sz te r i tis z ta jöved elm e 143.613,840 koronára em elk ed ett, am i ( l K = 1-1585 P ) a fe n t k im u ta to t t 166,376,633-64 p en gőn ek felel m eg. (Az a d a to k a t V enczelly Béla d r. m in iszteri ta n á cso s úr, a m . kir. p én zü gym in isztériu m V II/c . fő o sztá ly á n a k v ezető je v o lt sz ív e s rendelkezésem re b o csá ta n i.)

2 E z t m ár a z adóreform ok tá rg y á b a n 1869 április 15. napjára ö ss z e h ív o tt sz a k b iz o ttm á n y is m e g á lla p íto tta , m időn k im u ta tta , h o g y a k a ta sz te r i tis z ta jövedelem a h aszon b érn él 75-77 % -kal kisebb.

( A z adóreform ok tárgyában a m a g y. k ir . p é n zü g y m in iszte r á lta l össze, hivott sza kb izo ttm á n yo k m u n k á la ta in a k összeállítása. I. R ész. F öld ad ó- B u d án , 1870. 67. lap 10/a. m ellék let.) U g y a n ez a h iv a ta lo s m u n k álat m e g á lla p íto tta , h o g y a v a ló d i t is z t a jöved elem az ad óalap u l fe lv e tt tis z ta jö v ed elem n él rendesen két.-, s ő t három szorta is n agyobb.

f U . o. 26. la p .)

(18)

12

van a haszonbérbe vett földbirtokok haszonbérösszege és kataszteri tiszta hozadéka között, akkor megközelítő tájéko­

zásunk lesz a tényleges és a kataszteri tiszta hozadék aránya felől.

A hivatalos adatok szerint Magyarországon az 1899-ben haszonbérbe vett földbirtokok haszonbérösszege 43.279.118-46 frt, ezeknek kataszteri tiszta hozadéka 17.922,109-58 frt volt.1 Ha ezt az arányt elfogadjuk a kataszteri és tényleges tiszta hozadék közötti arány gyanánt, úgy a tényleges tiszta hozadék 1899-ben csaknem két és félszer (2-41 : 1) oly nagy volt, mint a kataszteri.1 2 De ma már az eltérés ennél jóval nagyobb.

Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy már 1899-ben is a tényleges tiszta hozadék több mint két és félszer volt nagyobb a kataszterinél, mert a hivatalos adatok nem a viszonylag nagyobb haszonbérösszeget biztosító kishaszonbérletek, hanem a közép- és nagybirtokok haszonbérleti adatai alapján gyüj- tettek.3 Hivatalos adatok szerint,4 amelyek a szakköröktől nyert értesülésekkel egybevágnak, a 100 kát. holdon aluli földbirtokok haszonbére 1927-ben országos átlagban kát.

holdanként 56 pengő volt, a 100—1000 kát. holdig terjedő birtokoknál 40 pengő, az 1000 kát. holdon felülieknél 30 pengő.5 6 Míg tehát a közép- és nagybirtokok haszonbérösszege

1 A d a to k az egyenesadók reform jához. V . kötet. K iad ja a m . kir.

p én zü g y m in isztériu m . B u d a p e st, 1901. (50. lap .)

2 A z egyenesadók refo rm já n a k alapelvei és a földadókataszter k i ­ igazításáról és a földadó szá za léká n a k m egállapításáról szóló törvény­

ja v a sla t indokolása. 1907. 26. lap.

3 U. o. I. k ö t. B u d a p est, 1898. (IV . lap.)

* A z a d a to k a t dr. N a g y I v á n E dgár fö ld m ű v elésü g y i m . tan ácsos ű r v o lt sz ív e s rendelkezésem re b o csá ta n i.

6 A haszon b érösszeg nem p u sz tá n a föld járad ék ot foglalja m a g á ­ b an , h an em a m ező g a zd a sá g i ép ü letek n ek és a tö b b i állótőkének (a leltárn ak ) h o za d ék á t is. Erre m ár a kiváló o sztrá k statisztik u s,.

In a m a -S tern eg g is r á m u ta to tt. (K a r i Theodor v. In a m a -S te rn e g g :

«Die R ea litá ten w erto in ö ste r r e ic h im Jahre 1886 in V ergleichung m it dem Jahre 1866». S ta tistisc h e M o n a tssch rift. X I V . Já h rg . W ien , 1888. 272. la p .) L ásd to v á b b á u g y a n é problém áról P rib ra m p rofesszor

(19)

átlag kát. holdanként 35 P, addig a kis-, közép- és nagybirto­

koké átlag 42 P, ami kát. holdanként 7 P, vagyis 20°/0 több­

letnek felel meg. Az arány tehát a tényleges és kataszteri tiszta hozadék között már 1899-ben több mint két és félszeres volt (2-89 : 1).

De nem hagyandó figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy 30 év óta a földbirtok tényleges tiszta hozadéka — a háborús évek zavaró viszonyaitól eltekintve — egyre növekvő irányt mutat, ami a földhaszonbérek emelkedésében is ki­

fejezésre jut. Vagyis a tényleges tiszta jövedelem egyre jobban eltér a kataszteri tiszta jövedelemtől.

Az 1909 : V. te. alapján végrehajtott földadókataszter ki­

igazításának az 1916. évben történt befejezése óta eltelt több mint egy évtized alatt, a tényleges tiszta hozadék eltolódása a kataszteri állapottól aranyértékben 35 %-ra tehető.1 A tény­

leges tiszta hozadék 30 év előtti (2*89) arányszámát e százalék­

tétellel felemelve, megállapíthatjuk, hogy a kataszteri tiszta hozadék úgy aránylik a tényleges tiszta hozadékhoz, mint 1 : 3'90-hez.

Hogy ez az arány helyes, más módszer szerint is beigazol­

ható. Hivatalos adatok szerint,2 — amelyeket szakköröktől nyert értesüléseink megerősítenek — a földhaszonbérek Magyarországon az 1927. évben országos átlagban kát. hol­

danként a kisbirtokoknál (100 kát. holdon alul) legalább 150 kg búzának, a középbirtokoknál (100—1000 kát. holdig) 120 kg búzának, a nagybirtokoknál (1000 kát holdon felül)

éleselm éjű fe jte g e té se it. K a r i P rib r a m : '.'Dér W ert des landw irt- sch aftlich en G rundbesitzes in U n garn und Österreich.i) Statistische M o n a tssch rift. X L I . Ja h rg . B rü n n , 1915. 425. s k ö v . lapok.

1 U g y a n is a n agyk eresk ed elm i in d ex-szám 1913-tól 1927. óv v ég éig 100-ról 135-re em e lk e d e tt. (M a g ya r S ta tis z tik a i Szem le. 1928.

955. lap .) B ú d J á n o s p én zü g y m in iszter szerint a föld ad ók ataszter elk észítése ó ta e lte lt e g y év tiz e d a la t t a tén y leg es tis z ta hozad ék eltolód ása a ran yérték b en 40 % -nak felel m eg. (B úd J án os p én zü g y - m in iszter beszéde a n em zetg y ű lés 514. ülésén, 1 9 2 6 .február 26-án.)

2 D r. N a g y I v á n E dgár föld m ű velésü gyi m in iszteri ta n á cso s úr sz ív e s k özlése alap ján .

(20)

14

90 kg búzának feleltek meg. Az 1925—1927. évek átlagos búzaára Magyarországon 33-42 P volt 100 kg-ként.1 E szerint tehát a kisbirtokoknál a haszonbér összege kát. holdanként 50’ 13 P, a középbirtokoknál 40-10 P, a nagybirtokoknál 29-08 P. E haszonbér-átlagokat a megfelelő földbirtok-kate­

góriákra alkalmazva, a következő eredményre jutunk :

8.110,223 k á t, hold k isb irtok & 50-13 P = 406.565,478-99 P 3.398,647 « « k ö zép b irtok « 40-10 « = 136.285,744-70 « 4.639,444 « « n a g y b irto k « 29-08 « - 134.915,031-52 « 16.148.314 k á t. h old * 1 2 á 41-97 P 3 = 677.766,255-21 P

A haszonbérösszegeket a tényleges tiszta hozadékkal azo­

nosítva, megállapíthatjuk, hogy egy kát. hold mezőgazda­

ságilag hasznosított terület után országos átlagban a föld­

haszonbér 41-97 P, tehát a fent kim utatott kát. holdankénti tiszta hozadék : 10"93 P úgy aránylik egy kát. hold tényleges tiszta hozadékához : 41-97 P-höz, valamint 1 : 3-84-hez, ami csaknem azonos a fent nyert eredménnyel. Az első módszer alapján egy katasztrális hold tényleges tiszta hozadéka 42-62 P, a második módszer alapján pedig 41-97 P. E két eredmény átlaga gyanánt nyert 42-29 pengőben állapíthat­

juk meg a magyar föld kát. holdjának tényleges tiszta hoza- dékát. Ez azt jelenti, hogy mivel a kataszteri tiszta hozadék kát. holdanként — amint fentebb láttuk — 10-93 pengő, a kataszteri tiszta hozadék úgy aránylik a tényleges tiszta hoza- dokhoz, mint 1 : 3-87-hez.4

1 A b ú za ára é v i á tla g b a n m m -k én t M agyarországon 1925-ben 36-90 P , 1926-ban 31-50 P , 1927-ben 31-88 P v o lt. (B u lle tin m ensuel de l’O ffice p erm a n en t de l'I n s titu t In te rn a tio n a l de S ta tistiq u e. Octobre.

L a H aye, 1928. 4. lap.)

2 A m . kir. K ö zp o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta l á lta l k im u ta to tt 16.148.314 k á t. h old m ezőgazd aságilag h a sz n o s íto tt terü let eltér a m . kir. p én zü gym in isztériu m á lta l k im u ta to tt 16.215,104 k á t. hold te r ü le ttő l. E zért, h o g y h elyeseb b k ép et nyerjünk a tén y leg es tis z ta hozadékről, a z t k á t. holdra red u k álva m u ta tju k ki.

3 677-766 : 16-148 = 41-97.

* U g y a n e z t az ered m én yt a d ja a fe n t n y ert k é t arányszám nak k özép arán yosa :.** = 3.87. M egerősítik ez a rá n y szá m o t az

(21)

15

Ez adatok alapján most már megállapíthatjuk a föld­

birtok hozadék-értékét. A 166.376,633‘64 pengő kataszteri tiszta hozadék 3‘87-szorosát véve, 643.877,572-18 pengő tény­

leges tiszta hozadékot nyerünk. Ennek 22 ^-szerese (4:5 °/0-os tőkésítés) adja a magyar föld hozadéki értékét: 14,487.245,374 pengőt.1 Ebben a hozadékértékben úgy a mezőgazdasági üzemhez tartozó épületek, valamint az élő és holt leltár (fun- dus instructus) értéke is bennfoglaltatik. A földadóra vonat­

kozó végrehajtási utasítás1 2 szerint ugyanis a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása akként történt, hogy a föld tiszta jövedelmének vették a közönséges gazdálkodás mellett ta r­

tósan nyerhető középtermésnek az értékét, levonva belőle a gazdálkodási rendes költségeket. A termés értékében tehát az üzemi épületek, valamint a gazdasági felszerelések hoza- déka is reprodukálódik. Az épületek értéke a földbirtok össz­

értékének átlag 10’88 °/0-ra tehető.3 Ennélfogva, hogy a tiszta

osztrák ta p a s z ta la to k is. H a a k a ta szteri és valóságos tis z ta hozad ék azonos v o ln a , ú g y a földadó 70-szerese felelne m eg a föld b irtok for­

galm i érték én ek . A k orm án y á lta l a z e g y es p én zü g y i h a tó sá g o k n á l eszk ö zö lt felv ételek a zon b an a z t ered m én yezték , h o g y a földadó 200— 300-szorosa k ö z e líti m eg a v a ló sá g o s forgalm i érték et. (Re- tji-erunysvorlage, betreffend E rbschafts- u n d S chenkungssteuern. 070. dér B eilagen zu den sten ogr. P ro to k o llen d es A b geord n eten h au ses.

X I X . S ession 1909. 128. lap .)

1 T ő k ésítési ku lcs g y a n á n t az országos k a m a tlá b a t v e tt ü k , am ely a m indenkori h o za d ék leh ető ség et m u la tja . A bnorm ális k a m a tv isz o ­ n yok m e lle tt az éppen érv én y b en lév ő k a m a tlá b alk a lm a zá sa h ely ' télén eredm ényre v e z e tn e . Á tm e n e tile g érvén yb en lé v ő tú lm a g a s k am atláb alk alm azása tő k é s íté s i koefficiens g y a n á n t ren d k ívü l a la ­ c so n y tők eérték re v e zetn e, a m i az ország ta r tó s k ö zgazd asági h e ly ­ zetén ek nem felelne m eg. (A «tőkésítés» k ö zg a zd a sá g i értelm ét érdeke­

sen fejti k i Oerhard G oim : «Grundsátzliche B em erkungen zum B eg riff d es V olk sein k om m en s u n d d es V olksverm ögens.» S c h rifte n des V erein s fü r S o zia lp o litik . 173. B á n d . M ünchen u n d L eipzig, 1920. 46. lap .)

2 A földadóra v o n a tk o zó tö r v é n y e s rendelkezések h iv a ta lo s ö ssz e ­ á llítá sa (1927. évi 100IP. M . sz á m ) és az en n ek v ég reh a jtá sa tá r g y á ­ b a n k ia d o tt u ta s ítá s (1927. évi 10,000. s z á m ). I. Cím. I. F e je z e t.

S. § 2. b ek ezdés. (B u d a p e s ti K ö zlö n y 1927 má jus 29-i 121. szá m . 6. 1.) 3 A M agyar F ö ld h ite lin té z e t k im u ta tá sa szerin t a jelzálogi fed e­

zetü l le k ö tö tt 268.565,165-51 P -re rúgó összes b irtok érték b ől

(22)

16

talajértéket megkaphassuk, a 14'487 milliárdból a mező­

gazdasági épületek fejében levonandó 1,576.312,296 P, az élő leltár fejében 1,537.376,544 P.1 a holt leltár fejében 521.320,081 P,2 úgy hogy a földbirtok hozadékértéke a mező- gazdasági épületek és fundus instructus nélkül 10,852.236,453 pengő. Egy katasztrális hold átlagos hozadékértéke tehát 712‘99 pengő.

A magyar föld értékének becslésére más mód is kínálkozik.

És pedig a földbirtokok forgalmi értékének kipuhatolása egy bizonyos időben adás-vétel útján forgalomba került föld­

birtokok tényleges vételára alapján. A földművelésügyi mi­

nisztérium adatokat gyűjt arról, hogy az ország különböző vidékein eladásra került földbirtokok vételára miként alakul az egyes birtokkategóriákon belül. Tudvalévő, hogy a kis- birtokok forgalmi ára mindig viszonylag magasabb, mint a nagyobb birtokoké, mert a kisbirtokosnál a birtokszerzés a maga és családja munkaerejének állandó és független érté­

kesítését biztosítja, a földjét ingyenes munkaerővel dolgozza meg, holott a nagybirtokos fogadott munkásokkal, tehát drága napszámmal, műveli azt. Egy helyes földár-statisztiká­

nak tehát külön kell kimutatni a kis-, közép- és nagybirtokok forgalmi árait és pedig országrészenként elkülönítve, amint azt a földművelésügyi minisztérium földár-statisztikájánál

20.223,895-29 P a jelzálogos b irtok on lé v ő ép ü letek értéke, m íg a ta la jérték 239.341,270-22 P . A z összérték b ől eszerin t 10-88 % az ép ü letekre esik . E z az arán yszám országos á tla g n a k v e h e tő . ( A M agyar F öldhitelintézet L X V . évi jelentése a közgyűléshez az 1 9 2 7 -iki üzletévről.

B u d a p est, 1928. 23. lap on .) P oroszországb an h iv a ta lo s b ecslés szerint a z a d ók öteles m ezőgazd asági fö ld b ir to k a ra jta lév ő ép ületekkel e g y ü t t 27-405 m illiárd m árka, a m ely b ő l a m ezőgazd asági épületek érték e 3 m illiárdra te h e tő . V a g y is a n n a k 11-31 %-a, te h á t csaknem m egfelel a m i országos arán yszám u n k n ak . (E n tw u r f eines Ergcin- eungssteuergesetzes. N r. 6. H au s dér A b geord n eten . 17. L egislatur- periode. V . S ession 1892/93. 51. 1.)

1 L. jelen m unkához c sa to lt I. tá b lá z a to t.

2 L. jelen m u n k a 53. lap.

(23)

*

látjuk. E hivatalos adatok* 1 II. III. alapján kiszámítva, a 100 kát.

holdon aluli kisbirtokok kát. holdankénti forgalmi ára átlag 955 P, a 100—1000 kát. holdig terjedő középbirtokoké 795 P, az 1000 kát. holdat meghaladó nagybirtokoké 665 P. E szerint:

a 8.110,223 k á t. h old ra rúgó k isb irtok ok forg. é r t. 7,745.262,965-—

a 3.398,647 « « « k özép b irtok ok « « 2,697.924,365-—

a 4.639,444 « « « n a g y b irto k o k « « 3 ,0 8 5.230,260-—

16.148,-314 k á t, hold ... 13,528.417,590-—

Egy kát. hold forgalmi értéke 837'77 P, amely átlagos értéket2 a 15.222,451 kát. hold termő területre generalizálva, a magyar föld forgalmi értéke fejében 12,752.912,774 pengőt kapunk, amely eredmény némileg túlhaladja az előző mód­

szer útján nyert hozadéki értéket.

A magyar föld forgalmi értékének becslésére még egy mód­

szer szolgál. A forgalmi érték — amint láttuk — az adás­

vételek. tehát élők közötti jogügyletek során alakul ki és a földbirtok vételárában ju t hű kifejezésre. De a halálesetre szóló jogügyletek (öröklés és halálesetre szóló ajándékozás) során is találkozunk a földbirtok forgalmi értékével, amely­

nek kipuhatolása azonban már nem olyan egyszerű.

Hivatalos adataink vannak arra nézve, hogy évenként mennyi azoknak az ingatlanoknak az értéke, amelyek halál­

eset következtében cserélnek gazdát. A haláleset következ­

tében évről-évre beálló ingatlanbirtok-változások az egész ország összes ingatlanértékeinek periodikusan jelentkező hányadrészei. Mennyi év alatt cserél tulajdonost örökösödés

17

1 A z a d a to k a t N a g y I v á n E d g á r m in iszteri ta n á cso s úrnak k ö ­ szö n jü k . A föld ára k á t. h o ld a n k én t az 1927. évb en :

100 kát. holdig 100—1000 kát. 1000 kát.

holdig holdon felül I. D u n á n tú li d om b osvid ék en 760— 1190 630— 930 570— 750 II . É sz a k i d o m b o sv id ék en . . 680— 1060 610— 800 530— 670 I I I . A lf ö l d ö n ... 650— 1300 590— 1100 520— 890 O rszágos á t l a g b a n . 700— 1210 610— 980 540— 790

a 13,528.417,590

16.148,314 837-77 P m in ő s íte tt átlagár.

F e lln e r: Csonka-Magyarország nem zeti vagyona. 2

(24)

18

útján az összes ingatlanbirtok? Ahány év eltelik, amíg mind­

azok elhaltak, akiknek kezén az ingatlan van. Vagyis a gene­

ráció kihaltával. Más szóval, az ország összes ingatlana annyi év alatt lesz öröklés tárgyává, ahány év átlagosan elválasztja azt a pillanatot, amelytől kezdve kiki a saját ingatlanát örökölte, attól a pillanattól, melyben azokat az ingatlanokat, ha a sor reá kerül, utódjára fogja hagyni. Ez évek számát a valószínű középélettartam fejezi ki. Az örökösök valószínű középélettartama. Egy generáció kihaltával átlag az összes ingatlanbirtok gazdát cserél, vagyis az egyik generáció kezé­

ről a másikéra megy. Ha tehát ismerjük az évenként öröklés folytán bekövetkezett ingatlanbirtok-változások értékét, vagy­

is az ingatlanok örökösödési annuitását, úgy ennek a való­

színű középélettartamot kifejező évek számával való szorzata adja az egy generáció ki haltával haláleset folytán gazdát cserélt összes ingatlanok értékét. A hagyatéki ingatlanok ér­

téke kiegészítendő a halálesetre szóló ajándékozás folytán tulajdonost változtató ingatlanok értékével, mert az ilyen donatio mortis causa tulajdonképpen anticipált hagyaték.

Csonka-Magyarországon 1927-ben haláleset következté­

ben gazdát cserélt és ajándékozási illeték alá került ingatlanok összes értéke volt1 314.443,323 pengő. (Ebből 237.440,994 P volt az öröklés és 77.002,329 P az ajándékozás tárgyát képező ingatlan illeték-alapja).

A valószínű középélettartam a mai Magyarországon 33-1725 év.1 2 Ha tehát ezt a számot szorzási együtthatónak

1 D r. V argha Im r e p én zü g y i á lla m titk á r úr v o lt szív es rendelke­

zésünkre b o csá ta n i a 155,555/1928. V lI I /a . szám ú pén zü gym in iszteri k örrendelet értelm ében k im u ta to t t örök lési és ajándékozási illeték ­ alapokra v o n a tk o zó a d a to k a t.

2 A va ló szín ű k ö zép életta rta m m a tem a tik a i érték ét dr. A lten - burger G yula úrnak k öszön jü k , k in ek az 1920. é v i népszám lálás és a hozzákapcsolódó h a lan d ósági v izsg á la to k alapján v é g z e tt szakszerű szá m ítá sa szerin t az á tla g o s k ö zép életta rta m Csonka-M agyarországra n ézv e a férfiaknál 32-74512 év , a n ő k n él 33-22096 év . E g y 32-745 é v es férfi v a ló szín ű , h o g y m ég to v á b b i 33-22 é v e t fo g élni, eg y 33.220 é v es n ő 33-125 é v et. A v a ló szín ű á tla g o s k ö zép életta rta m e szerint

(25)

19

vesszük a 314'443 millió pengőhöz, amely az évi öröklési annuitást képviseli, úgy megkapjuk az egy generáció kihaltá­

val haláleset folytán gazdát cserélt összes ingatlanok értékét, ami 10,430.860,417-50 pengőnek felel meg. Meglepő az ered­

mény a fentebb nyert 12-752 milliárd mellett, főleg, ha tekin­

tetbe vesszük még azt is, hogy ez a 10,430 milliárd az épületek és magánbányák értékét is képviseli. Ezt az eredményt azonban két körülmény magyarázza meg. E 10'430 milliárd pengő értékben — és ezt elsősorban kell kiemelnünk — nem foglaltatnak az ország összes ingatlanai, mert ebben képvi­

selve nincsenek a jogi személyek tulajdonában lévő ingatla­

nok, amelyek nem tárgyai az öröklésnek, ennélfogva nem esnek öröklési illeték alá, hanem e helyett illetékegyenértéket fizetnek ; tehát nem szerepelnek az öröklési és ajándékozási illeték-alapokra vonatkozó kimutatásban. A természeti sze­

mélyek tulajdonában lévő és öröklés tárgyát képező ingat­

lanok értékéhez adandó még a holtkéz birtoka (egyházi bir­

tokok), a testületek (megyék, városok, községek), egyesületek, intézetek, társulatok, részvénytársaságok, szövetkezetek tu ­ lajdonában lévő ingatlanok, szóval mindazoknak az ingatla­

noknak az értéke, amelyek nem tárgyai az öröklésnek, hanem mint kötött forgalmú birtokok illetékegyenérték alá esnek (1920 : XXXVI. te. 118. §, továbbá 5004/1924. P. M. sz. ren­

delet). De a fenti 10-430 milliárd pengőhöz az állami tulajdon­

33-1725 év. j. részletezv e 90. 1. I . sz. tá b lá z a t.) A m agyar szen t korona országaiban az á tla g o s közép é le tta r ta m , u g y a n csa k A lten - burger sz á m ítá sa szerin t, 35-31215 é v v o lt. (F elln er F rig y e s: ((Ausztria és M agyarország n em zeti vagyon a.* B u d a p e st, 1913. 14. lap .) H iba v o ln a azonban ez a d atok b ól arra k ö v e tk e z te tn i, h o g y Csonka-Ma- gyarország la k o ssá g á n a k h alan d ósága a m agyar sz e n t korona országai­

n ak lak osságáh oz k é p e st lén yegesen m eg ro ssza b b o d o tt. S ő t, a közép- életta rta m o k a z e g y e s életk orb an lén yegesen m egn övek ed tek . H o g y a m eg n ö v ek ed ett k ö zép életta rta m o k dacára az átla g o s k özép élettartam kisebb le t t , en n ek a z a m a g y a rá za ta , h o g y a la k osság m egoszlása éle t­

korok szerin t teljesen eltér a b ék eb eli k orta g o zó d á stó l. E nn ek szo ­ m orú ok a eg y felő l az elm arad t szü letések b en , m ásfelől abban v a n , h o g y a háború éppen a javak orb an lé v ő k e t k ö v e te lte áld ozatu l.

2*

(26)

bán lévő ingatlanok értéke is adandó, mert ezek sem öröklési illeték, sem illetékegyenérték alá nem vonatnak.

Csonka-Magyarországon az 1927. évben illetékegyenérték alá vett ingatlanok értéke — a hivatalos adatok szerint1 — 540 millió pengő volt.

Tehát az öröklési illeték és illetékegyenérték alá eső összes ingatlanok 10,970.860,417 pengőt képviselnek. Ez az érték azonban lényegesen a tényleges érték mögött marad, mert úgy az öröklési illeték, mint az illetékegyenérték kiszabásá­

nál — az érvényben lévő pénzügyi rendelkezések értelmé­

ben — a közönséges forgalmi értéknél tetemesen alacsonyabb érték vétetik alapul. így az illetékegyenérték alapjául1 2 az ingatlanok értéke gyanánt a törvényszerű legkisebb értéket kell venni, ami a földadó alá eső ingatlanoknál a kataszteri tiszta jövedelem huszonötszörös összege.3 Az öröklési illeték alapjául pedig, a törvényes rendelkezés úgy szól ugyan, hogy az ingatlanok közönséges forgalmi értékét kell venni,4 de ez a gyakorlatban csak kivételesen kerül alkalmazásra. Mert az öröklés tárgyát képező ingatlanoknál, mint családi birtok­

nál, 5 éven belül történt átruházással kapcsolatban meg­

állapítható vételár alig fordul elő. Ez esetben a vagyonadó kivetésénél alapul vett érték veendő az öröklési illeték ki­

szabásánál számításba,5 ami lényegesen a tényleges forgalmi értéken alul marad. Mert az érvényben lévő törvényes ren­

1 A z a d a to t dr. V argha Im re p én zü gyi á lla m titk á r úr v o lt szíves rendelkezésünkre b o csá ta n i.

2 A z illeték eg y en érték n ek 1924—-1930. évekre va ló új k ivetéséről szóló 1924. évi 5004. sz. p é n zü g y m in iszte ri rendelet 2. §-a értelm ében.

(Az á lla m h á zta rtá s eg y en sú ly á n a k h elyreállításáról szóló 1924. évi IV . te . alap ján k ib o c s á to tt 27. ren d elet.)

3 A z in g a tla n o k n a k és a v issza térő szolgáltatások n ak az illetékek szem p o n tjá b ó l v a ló érték eléséről szóló 1924. évi 5003. sz. P . M . ren­

delet 3. §-a értelm éb en . (Az á lla m h á zta rtá s egyen sú lyán ak h ely re- állításáról szóló 1924 : IV . te . alap ján k ib o c s á to tt 26. rendelet.)

4 U . o. 2. §.

5 A v a g y o n á tru h á zá si illeték ek ről szóló 1920: X X X I V . te. 2 5 . sj-ának 1 —3. bek ezd ése, to v á b b á 27. §.

(27)

delkezés szerint1 — a mezőgazdasági ingatlanok forgalmi értékét katasztrális holdanként általában a kataszteri tiszta jövedelem alapján kell megállapítani és pedig olvkép, hogy a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 60 pengő (de holdanként legalább 240 pengő) vagyonértéket kell szá­

mításba venni a vagyonadó-alap megállapításánál. Ez azt jelenti, hogy miután1 2 egy katasztrális hold átlagos kataszteri tiszta jövedelme 10*93 P, ennélfogva a vagyonadónál, tehát az öröklési illeték kivetésénél is, a kát. holdankénti forgalmi értéket átlag 566 pengő 07 fillérben veszik számításba,3 ami 47’ 91 %-ka] alacsonyabb a katasztrális holdanként -— fent kimutatott — 837*77 P tényleges forgalmi értéknél. íme ez a második körülmény, amelyből megmagyarázható az öröklési illeték alapján nyert ingatlan-érték alacsony ered­

ménye.

Említettük, hogy az öröklési illeték és illetékegyenérték alá vont, összesen 10,970.860,417 P értékre rúgó ingatlanokban nemcsak a mezőgazdasági birtokok, hanem az épületek is bennfoglaltatnak. Ámbár a hivatalos adatokban e két ingat­

lancsoport elkülönítve kimutatva nincs, a mezőgazdasági bir­

tokokat mégis megközelítő pontossággal emelhetjük ki. Az 1928. évi vagyonadókivetés alapjául szolgált ingatlanok össz­

értékéből — a hivatalos adatok szerint — 59*36 °/0 esett a mező- és erdőgazdasági ingatlanra és 40*64 °/0 a házbirtokra.

Ezt az arányt alkalmazva, megállapíthatjuk, hogy a 10*970 milliárdból a mezőgazdasági birtokra 6,512.302,743 P érték esik. Ez az érték — amint kimutattuk — messze a tényleges forgalmi érték alatt van.

A valódi érték kipuhatolása végett az öröklési illeték és illetékegyenérték alapjául szolgált forgalmi értéket oly arány­

1 A jövedelem - és va g y o n a d ó 1928. é v i k iv etése tárgyában k ia d o tt 13,500/1928. P . M . sz. rendelet 3. §-ának 3. bekezdése.

2 L. jelen m u n k a 11. lap.

2 T ek in tettel arra, h o g y 1 korona = 1T 585 pen gő, en n élfogva 1 1585 : 60 = 10-93 : X . E szerin t X = 566-07 P .

(28)

bán kell felemelni, amilyen arányban meghaladja ezt az értéket a tényleges forgalmi érték.

Az illetékegyenérték alapjául vett 540 millió pengőre rúgó ingatlannak 59" 36 %-át képviselő mezőgazdasági birtok értéke 320.544 millió pengő, amely a kataszteri tiszta hozadék huszonötszörösével lett hivatalosan számítva ; tehát ka- tasztrális holdanként 273-25 pengővel (10-93 X 25). Holott, amint fentebb megállapítottuk, a tényleges forgalmi érték 837-77 P, tehát 206-59 °/0-kal magasabb a törvényszerű leg­

kisebb értéknél. Az illetékegyenérték alá vont mezőgazdasági birtokok tényleges forgalmi értéke e szerint 982.755,850 P.

Az öröklési illeték és illetékegyenérték alá vont 6,512.302,743 pengő értékű mezőgazdasági birtokból az illetékegyenérték alá eső rész levonása után fennmaradó 6.191,758.743 pengő ingatlan forgalmi értéke a tényleges forgalmi értéknél hivata­

losan 47 °/0-kal alacsonyabban lett számítva. Ennélfogva az öröklési illeték alá vont mezőgazdasági birtokok tényleges forgalmi értéke 9,101.885,352 pengő.

Az öröklési illeték és illetékegyenérték alá eső mezőgazda- sági birtokok forgalmi értéke — az állam tulajdonában lévő mezőgazdasági birtokok nélkül, amelyekre vonatkozólag ada­

tok nem állnak rendelkezésre — 10,084.641,202 pengő. Ez a teljesen más természetű adatokból kipuhatolt eredmény az adásvételi árak alapján nyert 12-752 milliárdra rugó forgalmi érték ellenőrzésére és igazolására van hivatva, mert az örök­

lési illeték és illetékegyenérték alá nem eső állami birtokok értékével együtt, a kétféle módszerrel kiszámított forgalmi érték teljesen megközelíti egymást.

Végül még egy módszer segítségével kísérelhetjük meg a földbirtok becsértékének kinyomozását, amely úton a magyar föld hitelértékéhez jutunk. Ez a módszer abban áll, hogy a jelzálogos kölcsönök fedezete gyanánt lekötött birtoktestek holdankénti átlagos becsértékét általánosítjuk az összes mező­

gazdaságilag hasznosított területre. Sajnos, hogy az összes hitelintézetek nem mutatják ki a jelzálogul szolgáló földterü­

(29)

letek térterjedelmét és becsértékét. Ezért csak a záloglevél­

kibocsátó intézetek statisztikai anyagára szorítkozhattunk, amely körülmény a végeredményt lényegesen nem befolyá­

solhatja, mert e nagyobb intézetek nyújtják a jelzálogkölcsö­

nök messze túlnyomó részét.1 E hitelintézetek javára jel­

zálogul lekötött földbirtokok területe 1927 december 31-én 1.057,086 kát. hold volt, 661.843,052 pengő értékben.1 2 A hitel- intézetek részére jelzálogul lekötött földbirtokok kát. holdan- kénti (1600 nsz.-öles) átlagos értéke tehát 626 pengő 10 fillér.

Ha ezt az értéket az egész ország mezőgazdaságilag haszno­

sított földbirtok-területére generalizáljuk, úgy ezen 626-10 P értéknek a mezőgazdasági területet kitevő holdak számával való szorzata adja a magyar földterület értékét. E szerint Magyarország 16.215,104 kát holdnyi3 mezőgazdasági területe

10,152.276,614 pengő értéket képvisel.

A hitelérték alacsonyabb, mint a hozadékérték és a for­

galmi érték. Mert a földbirtok értéke abban nem jut teljesen kifejezésre. A jelzálogkölcsönt folyósító hitelintézetek, hogy a fedezetül szolgáló földbirtok még a legkedvezőtlenebb viszo­

nyok mellett is teljes és bőséges biztosítékot nyújtson, a becs-

1 A s ta tis z tik a i ad a to k a t a k ö v e tk e z ő záloglevélk ib ocsátó in tézetek v o lta k szív esek rendelkezésünkre b o csá ta n i : M agyar F ö ld h itelin té­

z e t, P e sti H a za i E lső T akarékpénztár E g y esü let. M agyar Á ltalán os H itelb an k , P esti M agyar K ereskedelm i B a n k , M agyar-O lasz B an k r.-t., M agyar L eszám ítoló- és P é n z v á ltó B a n k , M agyar Á ltalán os T akarék­

pénztár r.-t., M agyar F ö ld h itelin tézetek O rsíágos S zö v etség e, M agyar Országos K ö zp o n ti T akarékpénztár, B elvárosi T akarékpénztár r.-t., A ngol-M agyar B a n k r.-t.

2 A z a d a to k a t a P én zin tézeti K ö zp o n t g a zd a sá g sta tisztik a i osztálya á llíto tta szak szerű en össze.

3 A zért v e t t ü k szá m ítá su n k alapjául a 16-215 m illió k á t. holdra rúgó egész m ezőgazd asági te r ü le te t a 15-222 m illió k á t. h old tisz ta term őterü let h e ly e t t, m ert a jelzálogu l le k ö tö tt földbirtokok ú g y a term ő, m in t a term ék etlen te r ü le te t is m agukban foglalják, am i a k á t. h oldak átlagérték éb en kifejezésre ju t. A tis z tá n term őterü letek k á t. h old an k én ti á tla g érték e term észetesen m agasabb v o ln a a fent k im u ta to tt átlagérték n él.

(30)

-24

■értéket rendszerint szigorúan állapítják meg és pedig nemcsak a forgalmi, hanem a hozadéki érték alatt is.

A magyar föld értéke a különböző módszerek szerint :

h ozad ék i érték ... 10,852.236,453 pengő forgalm i érték ... 12,752.912,774 h it e l é r t é k ... 10,152.270,614 «

á tla g o s érték . . . . 11,252.473,280 pengő.

E három érték átlaga 11,252.473,280 pengő, mint végered­

mény a magyar föld összértéke gyanánt állítandó a nemzeti vagyon leltárába. Egy katasztrális hold átlagos értéke 739-20 pengő. A magyar szent korona országaiban egy kát. hold á t­

lagos értéke 487‘84 pengő volt.1 (421-10 K) E lényegesen ma gasabb értékelésnek oka elsősorban a művelési ágakban be­

állott kedvező eltolódás a nagyobb értéket képviselő szántó­

földek és szőlők javára és a kisebb értékű erdők terhére. Míg a magyar szent korona országaiban a mezőgazdaságilag hasz­

nosított területnek csak 43-9 °/0-a volt szántóföld, addig Csonka-Magyarországon a szántóföld arányszáma 60-l °/0, tehát közel egy harmaddal nagyobb százalékos arányban sze- repel. Éppígy több mint 100 °/0-kal gyarapodott a szőlő vi­

szonylagos jelentősége az országterület művelési ágaiban, amennyiben az 1-1 °/0-ról 2‘3 %-ra emelkedett. Ezzel szem­

ben a kevesebb hozadékot szolgáltató, tehát kisebb értékű erdőterület, amely a magyar szent korona országainak mező­

gazdaságilag hasznosított területéből 27-0 %-ot foglalt le, Csonka-Magyarországon már csak 11*8 °/0-1 2

1 E g y k á t. hold á tla g érték ét u g y a n 350-92 K -ra b ecsü ltü k , de m iu tá n k im u ta ttu k (1. jelen dóig. 13. lap ), h o g y m ár 1899-ben a té n y ­ leges tis z ta hozad ék a rán ya a k a ta szterih ez nem — a m in t sz á m íto t­

tu k — 2-40 : 1, h an em 2-89 : 1 v o lt, en n élfogva a m ódszer azonossága érd ekében az ö sszeh a so n lít h a tá s céljából a fe n ti é rték et 20 % -kal 421-10 K -ra em eln i k e lle tt. (F ellner F .: ('Ausztria és M agyarország n e m z e ti vagyona*. B u d a p e st 1913. 16. lap.)

2 M a g ya r S ta tis z tik a i É v k ö n y v . 1916— 1918. B u d a p est, 1924.

4 3 8 . lap ) ; to v á b b á u . a z 1926. B u d a p est, 1928. (65. lap.)

(31)

25-

Következik ebből, hogy amidőn a föld értéke Csonka- Magyarországon országos átlagban kát. holdanként 51*52

°/0-kal nagyobb, mint amilyen a magyar szent korona orszá­

gaiban volt, ez nem jelenti azt, hogy a földbirtok értéke ennyivel emelkedett, az ország tehát ily mérvben gazdago­

dott, hanem csak azt mutatja, hogy Csonka-Magyarországon a művelési ágak tagozódása kedvezőbb, vagyis a kisebb terü­

leten nagyobb százalékos arányban szerepel a viszonylag értékesebb szántóföld és szőlő és alacsonyabb százalékos arányban a csekélyebb értéket képviselő erdő. A megmaradt csonka-terület holdankénti átlagos értéke nagyobb, mint volt a történeti Magyarország összterületének holdankénti átlagos értéke.

Hogy a holdankénti értéktöbblet erejéig nem lehet szó vagyonszaporodásról, az világosan kitűnik abból is, hogy a magyar szent korona országainak azon a részén, amely a mai Csonka-Magyarországnak megfelel, a földbirtok akkori értéke kát. holdanként 660'80 P volt,1 tehát jóval nagyobb, mint a történeti Magyarország összterületének kát. holdan­

kénti értéke, amely — mint láttuk — 487*84 pengőnek felelt meg.

Ellenben az a körülmény, hogy a föld kát. holdankénti átlagos értéke ma 739*20 P, tehát 11*86 °/0-kal nagyobb, mint Csonka-Magyarország mai területének megfelelő részén volt az utolsó béke-években, vagyis ez a csekély értékemelkedés a föld hozadékértékének gyarapodására mutat, mert az egyre jobb művelés folytán az átlagos nyers hozadék némileg emel- 1

1 A m ag y a r sz e n t korona országain ak am a te r ü le té n , a m ely a m ai C sonka-M agyarországnak felel m eg, a háború e lő t t a föld b irtok értéke 7-235 m illiárd K v o lt, te h á t eg y k á t. holdra tu lajd on k ép p en 475-33 K e s e tt, de e z t az é r té k e t 20 % -kal 570-39 K -ra (660-80 P ) k ell em elni, m ert a tén y leg es h o zad ék m ár 1899-ben ú g y a r á n y lo tt a k a ta sz te r i­

hez, m in t 2-89 : 1-hez és n em — a m in t ak k or sz á m íto tta k — 2 -4 0 : 1-hez. (F ellner F . : t A m a g y a r sz e n t korona országai n em zeti va g y o n á n a k és n em zeti jöved elm én ek m egoszlása a m ai M agyar- ország és az utód állam ok k özött.* B u d a p est, 1923. 7. lap.)

(32)

kedett. de főképpen, mert a termés-árak javultak. így a búza átlagtermése kát. holdanként 1913-ban 760 kg, 1925— 1926- ban átlag 785 kg volt ; a tengerié 1913-ban 1080 kg,1925/1926- ban átlag 1125kg. A búza átlag-ára métermázsánként 1913-ban 25-46 P-nek felelt meg, míg 1927-ben 3P88 pengő volt; a ten­

geri átlag-ára pedig 17-50 pengőről 22-40 pengőre emelkedett.1 A csekély hozadéktöbblet a földbirtok hozadékértékének némi növekedésében is kifejezésre jutott. Ha azonban meg­

fontoljuk. hogy a pénz vásárlóereje nálunk 35 %-kal csök­

kent 1913 óta,1 2 úgy az akkori 660-80 pengőnek megfelelő kát.

holdankénti hozadékértéknek ma átlag 892 pengőre kellett volna emelkedni, holott az átlag csak 739-20 P, tehát az érték- emelkedés a normális mérték mögött maradt.

A földbirtok hozadékértékének gyarapodása azonban nem jár szükségképpen együtt a föld forgalmi értékének is az emel­

kedésével. így megállapíthatjuk, hogy szemben a magyar szent korona országaival, Csonka-Magyarországon a föld­

birtoknak úgy forgalmi értéke, mint hitelértéke csökkent.

A föld ára 1913 óta hanyatlott. Míg 1913-ban — a hiva­

talos adatok szerint3 — egy kát. hold átlagos ára 961:93 P-nek felelt meg, addig 1927-ben 837-77 P volt. Kedvezőtlen hitel- viszonyok esetén, amikor bőséges és olcsó hitel nem áll ren­

delkezésre földszerzés céljaira, a kereslet csökkenése a föld­

birtok árhanyatlásában ju t kifejezésre, némileg emelkedő hozadékérték mellett is. A föld adóterhének növekedése szin­

tén bénítólag hatott a forgalmi érték kialakulásánál.

A föld forgalmi értékével együtt csökkent annak hitel-

26

1 M a g y a r S ta tis z tik a i É v k ö n y v . 1926. B u d a p est, 1928 (116. lap) ; to v á b b á M a g y a r S ta tis z tik a i Szem le. 1927 (949. lap).

2 1913-ban a nagyk eresk ed elm i á ra k a t 100-nak v é v e , 1927 végén a százalék szám 135. (M a g ya r S ta tis z tik a i S zem le 1928. (1267. lap.) 3 F ö ld á ra k és földhaszonbérek M agyarországon 1913. év végén.

K iadja a m . kir. fö ld m ív elésü g y i m in iszter. B u d a p est, 1914 (33. és 34. lapon). A k isb irto k á tla g o s ára k á t. h o ld a n k én t v o lt 1007-95 K (1167 P ), a k özép b irtok é 812-20 K (940-93 P ), a n a g y b irto k é 671-09 K (777-45 P ). V a g y is országos á tla g b a n 830-33 K (961-93 P ).

Figure

Updating...

References

Related subjects :
Outline : A föld b irtok