A Lengyel Statisztikai Társaság jubileuma

(1)

420

szembeni előitéletekben jelenik meg, de ha- tása érzékelhető a női egyenjogúság meg-

itélésében is.

Tapasztalhattuk, hogy mindezen jellemzők (vallásosság, erkölcsi megközelitésmód, elő- ítéletesség, intolerancia) erősen iüggvényei annak, hogy mennyire optimista, illetve pesz- szimista a lakosság, milyen esélyt látnak az emberek bizonyos fajta ,,társadalmi veszé-

lyek" bekövetkezésére, illetve mennyire gon- dolják e veszélyeket súlyosaknak.

.

A közvéleménykutatások módszere értelem- szerűen a reprezentatív minták személyes, kérdőíves megkérdezése. Kutatásainknak a- zonban részét képezi az is, hogy az eredmé—

nyeket más kutatásokkal (például családter- vezési vizsgálatok tapasztalataival), vagy de- mográfiai mutatókkal (például termékenysé- gi arányszámokkal) szembesítsük. Ez utóbbin alapul néhány speciális véleményindex ki—

munkálása (például ismeret—, hiedelem—, nor- mativa—indexek). leírásukat az összefoglaló kiadványok tartalmazzák.

SZEMLE

Ezen túlmenően arra is törekszünk. hogy a kutatásokba más módszerekkel és megkö—

zelítésmódokkal elérhető szférákat is bevon- junk: elsősorban az ún. kultúrakutatás más területeit, az értékek és normák közvetítésé—

vel foglalkozó, különböző kommunikációs csatornák dokumentumainak elemzését. Igy került sor az eddigiekben bizonyosfajta saj—

tókutatásokra, sajtószemlék, közmondások tartalomelemzésére. szerkesztőségekbe kül- dött olvasói levelek, véleménynyilvánitások vizsgálatára. Ezek nagyban hozzájárulnak a véleményeket befolyásoló tényezők megérté—

séhez, s nem utolsósorban a kérdőívek kérdéseinek a közgondolkodáshoz közel álló megfogalmazásához. Más oldalról pedig -— minthogy e kutatások jelenleg is a Ma—

gyar Közvéleménykutatá Intézettel való e- gyüttműködésben készülnek. amelynek ki—

emelt kutatási területe a tömegkommuniká- ció, (: propaganda hatásának vizsgálata -—

feladatunknak tartjuk annak időbeli megfi—

gyelését is, hogy változnak-e s ha igen, milyen irányba változnak a vélemények a né-

pesedéspropaganda hatására,

A LENGYEL STATISZTIKAI TÁRSASÁG JUBILEUMA

DR. GYULAY FERENC

1987-ben volt hetvenöt éve annak, hogy a krakkói statisztikusok és közgazdászok körében felmerült a statisztika népszerűsíté- sét. fejlesztését szolgáló statisztikai társaság létesítésének gondolata. A társaság létreho—

zását sürgette a három részre szakadt ország1 egész területére vonatkozó statiszti—

kai adatok iránt egyre növekvő igény. Ilyen adatok összegyűjtését és egyetlen kiadvány- ban (évkönyvben) való publikálását azonban az adott történelmi körülmények között csak az államigazgatás szerveitől független egye- sület, társaság vállalhatta.

A társaság létrehozásához a legkedvezőbb feltételek az első világháború előtt Ausztriá—

hoz tartozó krakkói területen voltak. Itt sem a statisztikai kutatásokat, sem egyesületek, társaságok alakítását nem gátolták.

A szándék 1912 tavaszán valóra vált, amikor is dr. K. W. Kumanieckínek, (: krakkói Statisztikai Iroda vezetőjének a Lengyel Sta- tisztikai Társaság tevékenységének enge- délyezése iránti kérelmére a lembergi Császári és Királyi Helytartótanács jóvá- hagyta az alapszabály-tervezetet és közölte ,,nem tiltja e társaság megalakítását".

( Lengyelországot az 1814—1815-i bécsi kongresszus Oroszország. Poroszország és Ausztria között felosz—

totta. (Az ekkor önállónak megmaradt Krakkót és környékét az 1846—os forradalom leverése után Ausz- tria magához csatolta.)

A mai Lengyel Statisztikai Társaság ezen elődjének szervezetéről, tevékenységéről, tagjairól, tisztségviselőíről —- levéltári anya—

gok hiányában — kevés adat áll rendelke- zésre. Annyit mégis tudni lehet, hogy első elnöke dr, ], Leo professzor, Krakkó polgár—

mestere, titkára dr, K. W, Kumaniecki volt.

A társaság publikációs tervei közül csak egy kiadvány, a Statystyka Polski2 kiadása valósult meg. A kiadvány, amelyet tankönyv- nek szántak, s amellyel meg akarták könnyí- teni a statisztikai adatokban való eligazo—

dást, valójában az első olyan lengyel sta—

tisztikai évkönyv volt, amely a három részre tagolt ország egész területéről közölt ada—

tokat.

Az első világháború évei alatt a Társaság nem működött, és a tagok a háború után újjászervezése're nem tettek kísérletet.

A Társaság történetében a következő sza—

kasz még az első világháború alatt meg- kezdődött. 1917 tavaszán a varsói lakhelyű' és az Ekonomista c. folyóirat köré tömörülő közgazdászok és statisztikusok elhatározták.

hogy Lengyel Közgazdászok és Statisztikusok Társasága néven egyesületet hoznak létre.

3 Szerzői: dr. A. Klzyzonowski professzor és dr. K.

W., Kumam'ecki docens. A kötet összeállításában szamos egyetemi tanár működött közre. a statisztikai táblákat a krakkói Statisztikai iroda dolgozói

készítették.

(2)

SZEMLE

Bár nincsenek bizonyítékok arra, hogy a lengyel statisztikusok korábbi egyesülése és a varsói társaság létrejötte között konkrét összefüggés (jogutódlás stb.) lenne, a Len—

gyel Statisztikai Társaság működésének a háború évei alatti szünetelése ellenére a statisztikusok tudományos egyesületben való tömörülésének gondolata, úgy látszik, to- vább élt, és az első alkalommal megvalósu—

last keresett.

A megfelelő előkészítés után az új társa—

ság 1917 december elején Varsóban tartotta alakuló ülését. Az ülésen 54 Dzíewulski professzor megnyitójában fontos kijelentést tett: ,,A mai időkben, amikor számítani le—

het arra, hogy a közgazdászok és a statisz—

tikusok számára a tudományos és gyakorlati tevékenységre nagyobb lehetőségek nyil—

nak, állandó kapcsolatot kell kialakítani az e területen dolgozók között".7l

A varsói társaság azonban sajátos formá- ban jött létre és működött. Az alapszabály például a társaság céljának megfogalmazá—

sában nem tett említést a statisztikáról. A közgazdászok vidéken létrehozott szerveze- teinek címében a ,,statisztikusok" szó nem szerepelt. Ám a társaság szakosztályai (köz- gazdaság-elméleti, pénzügyi, gazdaságpoli- tikai, társadalompolitikai, földrajzi és gaz—

daságtörténeti) között helyet kapott a sta—

tlsztikai szakosztály is, melynek elnöke L. Krzywicki szociológus professzor, alelnöke E, Grabowski professzor, titkára St. Szu/c lett. A szakosztály azonban lényegében csak 1918 első felében működött. Néhány statisztikai vonatkozású előadás azonban a továbbiakban is elhangzott mégpedig a közgyűléseken: 1921—ben a társaság tevé—

kenységének felélénkülése idején kettő is.

Ugyanebben az évben a társaság Tanácsa (vezetősége) a közgazdasági—statisztíkai profilú Ekonomista. c. folyóiratot a társaság sajtószervének ismerte el. A folyóiratban a következő években megjelent statisztikai tár—

gyú cikkek bizonyos mértékben tükrözik a társaság tagjainak statisztikai aktivitását.

1928—tól egyre inkább háttérbe szorult a társaságban a statisztika. A társaság veze- tősége ez évben munkatervet készitett, mely a végrehajtás útjait is megjelölte. A munka—

tervben a statisztika önálló kérdésként nem szerepelt, csupán a munkaterv egyik pontja utalt rá azzal, hogy megemlítette a lengyel gazdaság fejlődését bemutató adatok össze—

állítását és megvilágítását. 1928-ban a társaság ülésén egyetlen statisztikai tárgyú előadás nem hangzott el. Olyan határozatot hoztak, hogy a lengyel közgazdászok kana- resszusát külön rendezik mea. Ennek elle- nére a lengyel statisztika történetében, a lel- kes lengyel statisztikusok életében nagy ese-

3Ekonomísta. 1917. évi lV. sz. 301—303. old.

421

ményre került sor 1929-ben. Ez évben Varsó- ban tartották a Nemzetközi Statisztikai lnté—

zet (lSl) XVlll. ülésszakát. A lengyel statisz—

tikusok abban, hogy e fontos tudományos rendezvény megszervezésével Lengyelorszá- got bízták meg, a lengyel statisztika ered- ményeinek nemzetközi elismerését látták.

Ebben a tényben — azt hiszem — a korábbi Nemzetközi Statisztikai Kongresszusok egyes színhelyei kijelölése terén tapasztalt azon hagyomány tükröződését is felfedezhetjük.

mely az ülésszak megrendezésére történt fel- kéréssel lendületet, nagyobb nyilvánosságot (és természetesen elismerést is) igyekezett adni az illető ország statisztikájának.

Az ülésszakon a lengyel statisztikusok igen aktivan vettek részt, 6 előadással sze- repeltek: E. Szturm de Sztrem: A statisztikai módszer alkalmazása a gazdasági fejlődés mérésére; E. Lípinski: A Lengyel Gazdasági Konjunktúra- és Árkutató Intézet munkamód-

szerei; S. Rzepkiewícz: A kriminálstatisztikai adatok nemzetközi összehasonlításának le—

hetőségei; St. Szulc: A standardizálás, azaz az együtthatók feljavítása; !. Neyman:

Adalék a statisztikai hipotézis valószínűség—

elméleti alapjához; !. Piekalkiewícz: A köz- jogi alakulatok (intézmények) bevételei és kiadásai címmel nyújtottak be előadást.

Az 1929—1932. években a társaság szak—

osztályai nem működtek, majd 1933-ban újjászervezték őket, de most már csak négyet alakítottak: ezek a közgazdaság—elméleti, a gazdaságpolitikai, a statisztikai és az agrár- gazdaságtani szakosztályok voltak. A statisztikai szakosztály Z. Limanowskí, St. Szulc és ]. Derengowskí irányításával igen aktivan működött egészen 1937—ig, amit az Ekono- mistának leadott számos érdekes beszámoló tanúsít.

1937-ben új fordulat következett be a statisztikai szakosztály, illetve tagjai életében:

megalakult a Lengyel Statisztikai Társaság.

Az önálló egyesület megalakulásának szük- ségességét — az eddigi működés nehézségei mellett -— az országos statisztikai kongresszus megszervezésének gondolata, illetve előké- szitése (a tudományos program kidolgozása.

kapcsolat felvétele más hazai és külföldi szervezetekkel, intézményekkel stb.) vetette fel.

Az önállósulási törekvéseket befolyásol—

hatta továbbá az is, hogy a statisztikus tagok társadalmi és politikai nézetei az átla- gosnál általában haladóbbak voltak, és nem mindig egyeztek az akkori politikai és gaz- daságelméleti nézeteket képviselő egyes közgazdászok véleményével.

A Lengyel Statisztikai Társaság megalaku—

lásávol a Lengyel Közgazdászok és Statisz- tikusok Társasága — bár a statisztikai szak—

osztály feloszlott -— nem szüntette meg ket- tős érdeklődését. A statisztikusok számára

(3)

422 ^SZEMLE

ebben az időszakban két társadalmi szervezet létezett.

Az új egyesület, a Lengyel Statisztikai Társaság alakuló ülésére igen alapos elő- készítés után 1937 októberében került sor.

Az előkészítés során megszövegezték a tár- saság alapszabályát, kialakították szervezeti felépítését, kidolgozták munkatervét, a költ—

ségvetési tervet, a helyi tagozatok (vidéki szervezetek) és a szakosztályok ügyrendjét.

Jellemző az érdeklődésre, hogy az alakuló közgyűlés összehívásának időpontjában a társaságnak már 110 tagja volt, míg a meg—

szünt szakosztály csupán 30 tagot számlált.

Az alakuló közgyűlésen elnöklő ]. Czeka- news/(í professzor megnyitójában a társaság célját megfogalmazva többek között azt hangsúlyozta, hogy törekedni kell a statisztika minél szélesebb körű népszerűsítésére, hogy a társadalom megértse a statisztikai vizsgálatok szükségességét. Ennek érdekében statisztikai folyóirat kiadásáról is döntöttek.

A társaság elnöke E. Szturm de Sztrem, alelnöke !. Czekanowski, titkára !. Deren—

gowskí lett.

Az alakuló közgyűlés után tudományos ülést tartottak, melyen 17 előadás hanazott el. (Az előadások szövegét folyóiratukban.

a Przeglad Statysiycznyben közölték.)

A társaság elismerésre méltó lendülettel tevékenykedett: egymás után tartották meg alakuló üléseiket a matematikai statisztikai, a vállalati statisztikai, a társadalmi—gazda- sági és a népességstatisztikai szakosztályok.

A társaság vezetősége és a szakosztályok a második vilóaháború kitöréséig aktívan munkálkodtak. Közayűléseket, tudományos előadásokat tartottak, megszervezték a vidé—

ki taaozatokat, megindították a Statystyka Przedsiebiorstwie (Vállalati statisztika) c.

folyóiratot, szakkönyvtárat szerveztek, hozzá- fogtak a statisztikai adatforrásokról szóló kézikönyv összeállításához, bizottságot léte- sítettek a statisztikai terminológia kidolgo—

zására.

A iársasóa a viláaháború kitörése előtti Utolsó közgyűlését 1939, április 2—ón tartotta, A közgyűlésre már rávetette árnyékát a kö—

zelgő háború. Jelzi ezt az az emelkedett hanaú határozat is, amelyet a jelenlevők ez alkalommal elfogadtak, ..A Lengyel Statisz—

tikai Társaságban tömörülő statisztikusok éves közgyűlésükön ama történelmi vihar lát- tán, amely már a Köztársaság határainál tombol, csatlakoznak az orszáa aolgáraihoz attól az egybehangzó akarattól vezérelve, hoav Lengyelország területének sérthetet- lenségét, Lengyelország becsületét és az állam sorsáról hozandó döntések és vérrel szerzett joaok teljes függetlenségét feltétle—

nül meg kell őrizni. A közgyűlés kifejezést ad azon meggyőződésének, hogy e célok érde- kében tagsága minden áldozatra kész lesz,

fegyelmezetten indul harcba Lengyelország jövőjéért és az emberiség legnemesebb esz—

ményei védelmében. . ."4

A vészterhes légkör ellenére a közgyűlés behatóan foglalkozott az eddigi munkával és a jövőre vonatkozó tervekkel. (A vezető- ségvólasztás eredményeképpen az elnök. al- elnök és a titkár a helyükön maradtak.) Sőt még a szokásos tudományos ülésszakot is megtartották. 1939. június 15-én még meg—

jelent a Przeg/ad Statystyczny. A Tanács (a vezetőség) őszi ülésére azonban már nem

került sor.

A háború kitörésének időpontjában a Lengyel Statisztikai Társaságnak 291 rendes és 30 pártoló tagja volt.

A háború a társaság működését, fejlődé- sét derékba törte. A tagság szétszóródott. a tagok több mint 20 százaléka meghalt vagy eltünt a háborús események. az üldöztetés

következtében.

Létezett azonban egy központ, amely a társaság tagjait tömöriteni igyekezett. Ez volt a varsói városi elöljáróság statisztikai

osztálya Z, Límanowski, majd (1943 után) E. Streieckí vezetésével. itt dolgozott Sf.

Szulc, K. Romaniuk is. Egyes társasági tagok a Lengyel Szociális Gondozási Bizottság Fő- tanócsa különböző részlegeinél rejtőzködtek.

A társaság tagjai között a kapcsolatot ], Derengowski, a társaság titkára tartotta.

igen fontos szerepe volt egyes tagok éle- tének megmentésében és a háború utáni időszakra való felkészülés szervezésében L, Landaunak, aki T. Szturm de Sztremmel együtt az illegális Tórsadalomgazdasógi Intézetben dolgozott. Egyes társasági tagok a krakkói statisztikai hivatalban húzódtak

meg.

A második világháború után a társaság életben maradt tagjai elsősorban a Lengyel Statisztikai Főhivatal munkájának megindí- tósán tevékenykedtek. A társaság újjászerve—

zésére csak 1947 tavaszán kerülhetett sor.

Június közepén 31 fő részvételével, már az első közgyűlést is megtarthatták.

A társaság elnöke St. Szu/c professzor, titkára Z. Zaremba lett, (A vezetőség tagja lett többek között E. Vielrose és K. Romaniuk is.)

Hamarosan megkezdték működésüket az újjászervezett szakosztályok is. éspedig leg-

először a népesedésstatisztikai és a társa- dalmi—gazdasági, maid a matematikai statisztikai szakosztály. Új szakosztályként mea- alakult a városi statisztikai szakosztály.

Egymás után kezdték meg a munkájukat a társaság vidéki tagozatai is: számos tudo—

mányos ülést tartottak és tanfolyamokat szerveztek a statisztika területén dolgozók szá—

mára.

( Przeglad Statystyczny. 1939. évi 2. sz. 195. old.

(4)

SZEM LE 423

1948-ban a társaság nagy aktivitást tanú—

sított, és úgy tűnt, hogy tevékenységét 1949- ben is zavartalanul folytathatja. Május vé- gén megtartották a közgyűlést. Létrehozták a statisztikai szótárügyi és a statisztikai ok- tatási bizottságot.

A lendület azonban ismét megtört. A Lengyel Statisztikai Főhivatalt átszervezték, és az új hivatal felmondta azt a támogatást, amelyet pártoló tagként korábban a társa—

ságnak adott. A társaság 1950-ben formai- lag még működött, de anyagi támogatás hiányában a tevékenység folytatására tett kísérletek nem jártak sikerrel.

A társaság tevékenysége gyakorlatilag megszünt, amikor 1952-ben a Felsőoktatási Intézmények Statisztikai Tanszékei l, értekez—

letén felmerült az a követelés, hogy a Len—

gyel Közgazdasági Társaságon belül hozzák létre a statisztikai szakosztályt a téma fon—

tosságára tekintettel. A szakosztály 1953 márciusában meg is alakult. 1953. decem- 'ber 12-én pedig a társaság utolsó — csupán formális — közgyűlésén kimondták a Lengyel Statisztikai Társaság felszámolását, vagyonát, könyvtárát átadták a Lengyel Közgazdasági Társaságnak.

A Statisztikai Szakosztály a létrehozását követő első években (l954—1957-ben) viv szonylag élénk tevékenységet fejtett ki. Az üléseken részt vettek a társaság egyes volt tagjai is és a Közgazdasági Társaság vidéki tagozatain belül is létrejöttek a statisztikai szakosztályok. Később azonban a szakosztály tevékenysége fokozatosan megszűnt, 1974- ben a Przeglad Statystyczny a Lengyel Tudo—

mánvos Akadémia Statisztikai és Ökonomet—

riai Bizottságának folyóirata lett.

A lengyel statisztikusok körében azonban változatlanul tovább élt az önálló statisztikai társaság gondolata. 1980—ban a Lengyel Statisztikai Főhivatal munkatársai kezdemé—

nyezték is az új szervezet létrehozását. A ]. Kardos és L. Zienkowski vezetésével mű—

ködő szervezőbizottság előkészítő munkájá—

nak eredményeképpen 1981. április 16-án megtartották a Lengyel Statisztikai Társaság alakuló ülését. (A Társaságot 1981. szeptem-

ber 10-én jegyezték be.)

Az első küldöttközgyűlés idején. melyre 1982 novemberében került sor a társaság- nak 295 tagja volt. és már 8 vidéki tagozata

(szervezete) működött.

A Lengyel Statisztikai Főhivatal ismét vál- lalta a társasóa erkölcsi és anyagi támoga- tását. A közavűlésen dr. St. Róa elnökölt. és az ünneoi előadást dr. T, Walczok nrofesz- szor. a Lengyel Statisztikai Főhivatal elnök—

helyettese tartotta.

Az első küldöttközgyűlés után eltelt öt év—

ben a társaság tevékenysége egyre élénkeb- bé. szervezete egyre erősebbé vált. A társa—

ság tagjainak száma 1987—ben körülbelül

850 fő volt, a tagozatoké 25. A társaság törekszik arra, hogy szakmailag integrálja a

lengyel statisztikus társadalmat, és ennek

érdekében megfelelő lépéseket tesz a felső—

oktatás területén, a tudományos kutatóhelye—

ken és a vállalatoknál dolgozó statisztikusok bevonására, a tagságon belüli arányuk nö- velésére.

Változatlanul fontos feladatnak tekinti a társaság a statisztika tudományának nép—

szerűsítését. Ennek érdekében a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával előadássoro- zatokat szerveztek. 1986-ban és 1987—ben előadásokat tartottak a reprezentatív adat- felvétel módszertanáról (5 előadás), az ár- kutatás és árelemzés kérdéseiről (10 élő- adás), a lakosság életkörülményeinek vizs- gálatáról, és további előadássorozatok tematikáján dolgoznak, Emellett három tu—

dományos szemináriumot is tartottak ebben az időszakban. éspedig a statisztikai vizsgá—

lat szervezéséről, az ínformációrendszerek adatainak minőségéről és a kulturális statisztikai kutatásokról.

A társaság vezetősége (Főtanácsa) mellett számos bizottságot és munkaközösséget hoz—

tak létre, hogy a különböző területeken ak- tiv tudományos és szervező munkát folytas- sanak, E bizottságok közül kiemelkedő mun- kát végzett a statisztikatörténeti bizottság:

az általa megszervezett kollektíva élénk tevékenységet fejtett ki elsősorban a Lengyel Statisztikai Társaság 75 éves történetének

feldolgozásával kapcsolatban.

A társaság a tudományos horizont bővíté—

se érdekében együttműködésre törekszik a rokon tudományos társaságokkal, elsősorban a Lengyel Szociológiai Társasággal, a Len- gyel Demográfiai Társasággal és a Lengyel Közgazdasági Társaság varsói tagozatával.

A társaság tagságának és a közvélemény—

nek iobb táiékoztatása érdekében a Lengyel Statisztikai Főhivatal folyóiratában, a Wia—

domosci Statystycznyben rovatot nyitottak a társaságról szóló információk számára, a társaság tájékoztató szemléjét (Biuletvn ln- formacyjny), mely az operatív munkával kap- csolatos összes fontosabb információt tar- talmazza és statisztikai adatösszeállításokat is közöl, valamennyi tag megkapia. s a tár- sasáa tevékenységéről ismertetőket tettek

közzé a sajtóban. A lengyel statisztika jobb külföldi megismertetése érdekében angol nvelvű folyóirat (The Polish Statistícían) ki—

adását tervezik.

A társaság, elsősorban a tagozatok tevé-

kenységének finanszírozására, a pártoló ta-

gok intézményén túl úiszerű megoldást is keresett: létrehozta a Statisztikai Kutatások és Elemzések lrodáiát. (Biuro Badan i Analiz Statvstycznych). Az lroda 1987. máius véaén kezdte meg működését, és tevékenységének első öt hónapjában már 30 szerződéses

(5)

424 ^SZEMLE

megbízást kapott. Ezek statisztikai—szocioló- giai, valamint közgazdasági kutatásokra, elemzésekre szóltak, de az Iroda részt vett két országos ár— és háztartásstatisztikai fel—

vételben is.

A társaság taglétszámának és vidéki ta—

gozatainak jelentős bővülésére tekintettel 22—re növelték a Főtanács (a vezetőség) tagjainak számát, akik között a varsói tago—

zaton kívül 11 vidéki tagozat képviselői fog- lalnak helyet.

A Lengyel Statisztikai Társaság létének el- múlt 75 éve alatt számos megpróbáltatáson ment keresztül. Többször is feloszlott — tel- oszlatták —-, de mindig győzött a statisztiku—

sok hite abban, hogy a statisztikai szakmák szükséges integrálása, a statisztika népsze- rűsítése, a tudomány és a gyakorlat fejlesz- tése számára a legjobb út az együttműkö—

dés lehetőségét és kereteit biztosító társa—

ság. Minden nehézség, háborús pusztítások,

üldöztetések és sok más gátló körülmény ellenére (és közepette) mindig talpra állí- tották, újjászervezték a társaságot, amely háromnegyedszázados története folyamán je- lentős sikereket ért el az említett területeken, gazdagítva ezzel a hazai tudomány és gyakorlat kincsestárát és növelve a lengyel sta—

tisztika, a lengyel statisztikusok nemzetközi megbecsülését.

lRODALOM

(A Wiadomosci Statystyczny 1988. évi 2. számában között cikkek)

!. Kardos: 75-Iecie dziolainosci warzystwa Statystycznego. 1—2. old.

]. Berger: Pawstaníe i piemsze lata dzialalnosci Polskiego Tovarzystwa Statystycznego. 2—3. old.

]. Wojtyniak: Towarzystwo Ekonomistów i Statysty—

ków Polskich. 3—5, old.

M. Czarnowska: Polskie Towarzystwo Statystyczne:

1937—1955 oraz 1981—1987. 5—10. old.

Zebranie sprawozdawcze walnego zgromadzenia delegatów Polskiego Towarzystwa Statystycznego.

(Összeállította: Z. Ra/ewskí,) 20—22. old.

Polskiego To—

SIPOS BÉLA DOK'í'ORi ÉRTEKEZÉSÉNEK ViTÁlA

DR. HERMAN SÁNDOR

A Magyar Tudományos Akadémia Tudomá—

nyos Minősítő Bizottságának bírálóbizottsága 1988, október 25—én nyilvános vitára bocsá—

totta Sipos Bélának, a pécsi Janus Pannoni- us Tudományegyetem docensének ,,A gazda- sági hullámzás prognosztizálása (konjunktú—

raelemzés és prognosztizálás matematikai statisztikai módszerekkel)" című doktori érte—

kezését, A bírálóbizottság elnöke: Nyitrai Ferencné, a közgozdaságtudomány doktora;

titkára Gidai Erzsébet, a közgazdaságtudo—

mány doktora volt; tagjai: Román Zoltán, a közgazdaságtudomány doktora, Nemény Vil- mos, a közgozdaságtudomány doktora, Ligeti István, a közgazdaságtudomány kandidátusa voltak. Az opponensek: Berend Iván, a köz—

gazdaságtudomány doktora, Kovács Géza, a közaazdaságtudomány doktora és Pillls Pál, a közgazdaságtudomány doktora voltak.

AZ ERTEKEZÉS ISMERTETÉSE

A konjunktúraelemzés és prognosztizáiás terén a kutatásokat 1949 után több, mint há—

rom évtizedig elhanyagolta a magyar köz- gazdaságtan. 1980—ban jelentős változások történtek a vállalati prognosztika és tervezés területén. lgy bevezetésre került a ,,verseny- árrendszer". lényegesen módosult a közép- távú tervezés metodikája (például a vállalati prognózisok készítése önálló munka lett).

A vizsgált téma különösen aktuális most és a közeli jövőben, hiszen a gazdasági mecha—

nizmus továbbtejlesztése arra irányul, hogy még önállóbbá váljanak az iparvállalatok;

nagyobb döntési szabadsággal és felelősség- gel működjenek. Nagyobb szükségük lesz tehát arra, hogy megtervezzék saját tevé—

kenységüket, jobban előrelássák a várható piaci helyzetet s ezen belül az árak mozgá- sát, s ehhez felhasználják a matematikai sta—

tisztika és számítástechnika rendelkezésre ál—

ló eszközeit. Ugyanakkor a gazdálkodás fel—

tételei, a vagyanérdekeltség hiánya, a szűkös devizaheiyzet, a vállalati költségvetési korlát puhasága stb. mindeddig nem kényszerítet- ték igazán a gazdálkodó szervezeteket mo- netáris — mindenekelőtt az árkondíciókhoz történő — alkalmazkodásra. Ellenkezőleg: a kereslettúlsúlyos piacon a kínálati monopol—

pozíció gyakran még a relatíve kisebb mé—

retű vállalatok számára is lehetővé tette, hogy nyereségnövelési igényeiket esetenként áremeléssel érvényesítsék.

A magyar piac még nem minősíthető ár- szabályozó piacnak, ezért az Országos Terv- hivatal módszertani irányelvei is csak az export—, illetve importárak relációjában írják elő az árprognózisok készítését. Amilyen mér—

tékben érvényesülnek a hazai piac szabályo—

zó hatásai, olyan mértékben válnak alkal—

mazhatóvá —— az export—importárak példáján a disszertációban is bemutatott —- prognosz- tizálási módszerek.

Sipos Béla elméleti és gyakorlati vizsgá- latai szerint, ,.árkövető" helyzetünkből adó-