Külkereskedelmi forgalmunk az 1942. évben

(1)

KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS

Résumé. Pour 1942, la balance de notre commerce extérieur indigue 923 millions de pen- ,gős d'importatíons et 1.143'6 millions de p. d'exportations. Ainsi donc, notre trafíc commercial, représentant plus de deux milliards (2.066'6 míl- Jions de pengős), dépassaít plus dlun tiers (34'5%) celui de (*année d'avant. Cette forte progression .tenait surtoat á celle de nos exportations, gui ont auymenté de 43'5%. Nos importations ont dépassé d'un guart environ (de 24'8% ) celles de l'année

—d'avant.

Depuis le traité de Trianon, seule liannée 1929 avail, en Hongrie, un commerce exte'rieur supérieur, en valeur, á celui de 1942 (il représentail alars 2.102'2 millions de pengős). En 1928, le total -de nos importations et exportations dépassait égale- ment 2 milliards de pengős (2.037'4 millions), mais il était légérement iniérieur a celui de 1942.

-— Nous venons de dire gu,en 1942 nos importations et nos exportations ne prenaient pas part dans la méme mesure a l'augmentation de notre .commerce extéricur. Notamment, en 1942, nos im- ,portalions étaient nettement íniérieures a celles de 1928 et de 1929. Mais nos exportations ont atteint .leur maximum en 1942, dépassant de plus de 100 millions de p. celles de Pannée 1929, gui élait ravant 1942 la meilleure année a cet égard. Grace .a ceci, notre balance a eu en 1942 le plus grand excédent gu'on ait eu c'hez nous (220'6 millions de p.), et yui représentait presgue le double des maxi-

mums de 1938 et de 1939.

L'année derniére, d cause de la guerre, notre commerce eztérieur se faisait presaue tout a [ait -— sauf 0'11% —- avec des pays d'Europe. Parmi (nos importations, il y avait encore des marchandises entrées avant l'année derniére en Europe et ovi, entreposées iz l'étranger, ne sont arrivées gu'en '1942 en Hongrie. Celles-ci, d'une valeur de 1'6 million de pengős, représentaient 0'17% de toutes

les marchandises importées; de cette somme, il revenait 33 mille p. seulement a PAfrigue, avec .laguelle nous pouvions encore faire du commerce en 1942, gráce aux colonies italiennes.

Par contre, dans nos exportations de Pannée derniére, les marchandises empédíées vers les pays extra-européens ne fíguraient gue pour 671 mille pengős (0'06%), et celles-cí sont allées toutes en ,Afrigue.

En 1942, neuf pays ont pris part pour au moins 1% a notre commerce extérieur. C*étaíent,

Külkereskedelmi forgalmunk az 1942. évben.

Le commerce extérieur de la Hongrie en 1942.

par ordre d'importance, PAIlemagne (sans le Protectorat), I'Ilalíe, la Suisse, le Protectorat de Bohémc-Moravie, la Turguie, la Slovaguie, la Suede, la Bulgarie et la Belyigue. En 1941, il n'y avait gue huit pays de cette sorte, car la Belgígue ne parlicipaít gue pour 0'82% a notre trafic commercial. Pendant ces deux années, l'ordre d'impor—

tance était le merne, saui gue la Turauie, gui élait en 1941 la sixieme, aprés la .Slovaguie tenant la cinguéme place, a changé de place en 1942 avec cette derniére. -— En 1942, a l'égard de tous les—

dits neuf pays, notre balance commerciale e'tait excédenlaire au profit de la Hongrie; mais en 1941, elle accusait an déficit envers' l'Italie et la Turguie.

En 1942, l'Allemagne a pris part pour 53'5%

a notre commerce exte'rieur global (en 1941, pour 59%). Llltalie ,y a pris part pour 22% (en 1941, 17'5%); la Suisse, pour 4'2% (5'6%); lc Protectorat de Bohéme—Moravic, pour 3'7% (3'5%);

la Turguíe, pour 3'5% (2'5%); la Slovaguíe, pour 3'1% (2'6%); la Suede, pour 2'4% (2'1%); la Bulgarie, pour 1'8% (1'4)%; la Belgigue, pour 1% (0'8%).

Donc, Pannée derniére, presgue les '/5 de notre

commerce extérieur se faisaíent avec les pays de I'Axe, et les autres pays pariicipaient relativement peu a notre trafic commercial.

3!-

Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1942. évben 923 millió P-s behozatali és 1.143'6 millió P-s kiviteli értékkel zá- rult, a behozatal és kivitel összege, vagyis

az összes forgalom tehát 2.066'6 millió P—xt ért el. A két milliárdon felüli összes

forgalom több mint egyharmaddal, 34'o%—

kal haladta meg az előző évit. E nagy emel- kedés főként kivitelünkben következett be, amely 43'5%-os növekedést könyvelhetett el, míg behozatalunk mintegy lég-ével,

24'8%--ka1 volt magasabb az előző évinél.

Több —éV távlatából vizsgálva az 1942.

évi eredményeket, megállapítható, hogy az összes forgalmat tekintve, a Trianon utáni években egyetlen ízben, 1929—ben számol- hattunk ennél magasabb ézbékkel, amikor is az import és export együttvéve 2.102'2 millió P-t lett. A másik, ugyancsak 2 mil—

liárdon felüli érbéket elért évben, 1928—ban,

(2)

5—6. szám —— 286 —

1. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.

Commerce ewtérimr par mois.

A behozatal alakulása az — Varíaiíons des importation:

1929] 1929] 1930] 1931 ] 1932 ] 1933 ] 1934] 1935] 1930] 1937 ] 1938 ] 1939 ] 1940] 1941 ] 1942

évben, millió pengő — millions de pengős

Hónap Mais

I. . 870 833 66'8 43"? 273 223 231 27'5 40'9 28'5 27'1 39'4 46'6 38'4 70'6 II. . 98'4 70'5 60'6 41'9 25'5 216 220 277 304 328 31'5 39'4 41'5 40'6

III. . 110'1 93'8 68'4 54'4 30 5 260 29 5 29'8 35'3 38'6 354 434 55'7 556 IV. . 96'5 106'6 73'1 557 257 22"! 296 82'2 40'6 41'9 34'9 38'5 647 521 V. . 94'2 99'2 72'6 55'7 27'6 25'4 28'5 31'5 39'1 39'5 33'9 40'8 57'0 63'3 VI. . 93'3 911 627 493 292 25'7 30'7 26'7 35'0 41'8 33'8 42'1 56'9 60'9 VII. . 878 856 691) 46'5 23'2 25'2 28'2 31'5 37'1 42'5 34'2 40'1 61'9 70'3 VIII. . 98'9 87'0 697 361 246 26'5 27'6 30'4 82'2 42'0 31'4 42'9 44'3 6253 IX. . 106'5 89'7 76'8 40'6 25'9 26'3 279 334 338 434 809 800 46'6 678 X. . 118'7 89'9 71'9 40'4 26'5 32'4 33'1 394 367 44'1 33'1 37'9 418 808 XI. . 114'1 82'3 64'4 34'6 29'7 31'8 33'8 43'7 36'1 42'3 40'2 44'7 42'7 66'2 XII. . 1059 847 66'5 41'0 328 267 309 485 39'3 46'7 44'2 507 428 81'4 I.——XII. 1211'41063'7 823'4 539'4

328'5 312'6 344'9 402'3

436'5 4836 4106

489'9 602'5

7397

A kivitel alakulása az — Varíah'ons des exportations

1928] 1929] 1930] 1931 ] 1932] 1933] 1934] 1935] 1936] 1937] 1938] 1939] 1940] 1941 ] 1942 Hónap

Mais

I. . 54'7 53'3 79'6 39'9 24'1 23'2 28'6 29'4 34'8 45'8 43'5 49'9 47'0 34'8 74'5 II. . 61'0 52'6 60'4 41'1 23'6 257 288 28'8 41'0 50'7 43'3 49'5 40'2 51'6 69'7 Ill. . 73'8 772 786 50'2 254 292 386 40'8 37'8 53'4 470 42"? 610 660 1043 IV. . 59'6 744 72 5 40'3 26'9 23'1 30'9 30'6 32'8 49'6 41'6 489 568 418 91'5 V. . 62'5 69'3 85'2 44'6 260 281 26 5 313 31'7 48'3 40'0 46'7 44'3 63'4 79'5 VI. . 59 6 703 760 42'8 27'5 29'3 294 294 371 45'1 86'5 43'4 375 494 802 VII. . 580 820 60'6 404 232 29'9 28'0 31'9 40 5 401 382 479 33"? 534 81'1 VIII. . 75'7 871 762 470 259 34'5 32'4 31'5 49'2 48'5 46'9 60'9 32'4 68'1 79'5 IX. . 72'5 111'1 76'5 55'5 33'3 440 352 41'8 58'6 46'9 56'6 37'7 28'4 71'3 89'8 X. . 811 1181 867 62'4 31'7 413] 370 521 45'6 48'8 441 523 38'5 87'5 1110 XI. . 83'3 122'7 87'1 63'3 30'9 433] 422 530 493 50'6 40'1 59'3 46'2 928 1210 XII.. 842 1204 72'3 434 361) 897] 466 51'4 51'0 60'2 44'6 64'5 48'9 116'6 161'5 I.,—XII 826'0 1038'5

911'7 570'4 334'5 8913 4042

4515 504'4 5880 5224 603'7

514'9 796 7 1143'6

A kereskedelmi mérleg alakulása az — Variatíons de la balance du commerce extérimr

Én?!) 1928 ] 1929 ] 1930 ] 1931 ] 1932 ] 1933 ] 1934 ] 1935 ] 1936 ] 1937 ] 1938 ] 1939 ] 1940 ] 1941 ] 19-12

018

I. . —32-3 —30—0 4—12'8 — 3-3 — 3-2 4, 0-9 4- 5-5 _]— 1-9 — 6'1 417-3 4-16-4 1L10-5 _]— 0-4 — 3-6

11. . —-37-4 —17-9 — 0 2 — 0-8 — 1-9 4- 4-1 Jr 3-8 4— 1-1 4103 4179 4113 4101 — 1-3 4110

Ill. . ——36-3 -—16'6 4—10-2 — 4-2 _ 5-1 _]— 3 2 ju 9-1 410-5 _]— 2-5 _1—14-8 —]—11'6 —— 0-7 4— 5-3 4—10-4

IV. . ——36'9 —32'2 —— 0'6 —-15'4 —]— 1'2 —]— 0'4 —]— 1'3 — 1'6 —— 7'8 —]— 7 7 —l— 6"? -l—10'4 —— 7-9 -——10'3 V. . —31'7 —29'9 —]—12'6 —11'1 —— 1'6 -]— 2 7 —— 2'0— 0'2 — 7'4 —]— 88 %— 61 4— 59 -——12'7 -]— 01 VI. . —33'7 —20'8 -]—13'3 — 7'0 —— 1"? J,— 3'6 —— 1'3 —]— 27 4- 21 4]— 3'84— 2'7 —]— 1'3—19'4 ——11'5 VII. . ——29'8 — 3'6 —- 9'3 — 6'1 —— 4]— 4'7]— O'2—]— 0'4—l— 3'4 — 2'44— 4'04— 7'8 —28'2 —16'9 VIII. . ——23'2 -]— 0'1 —]—— 6'5 4—10'9 —]— 1'3 —]— 8'Ol—l— 4'8 —]— 1'1 —]—1'1"O —]— 6'5 4—15'5 4—18'0 —11'9 :Jr 58

IX. . —34-0 421-4 —- 0-3 4149 4 7-4 417-7 J,- 7-3 4- 8-4 -]—19'8 _]— 3-5 425-7 4— 7-7 —18-2 4— 3-5 x. . ——37'6 4—28'2 4149 7L22-0 _]— 5-2 _]- 8-9 _;— 3-9 4—12-7 ] 3-9 4— 47 4110 11441 — 3—3 4 6-7 XI. . —80'8 4404 4227 4—28'7 4— 1-2 ]11-551- 134 ] 9-3 4132 4— 8'3 _— 0-1 4446 4— 3—5 —]—26'6

XII.. —21'7 —]-35'7 4;— 5'8 4—— 2'4 —]—- 3'2 4—18'04—15'7 4— 29 4—11'7 J1—13'5 4— 0 4 4—13'8 —]— 6'1 4-35'2 I. ——XII —385'4 ——25'2 —]—88'3 4—31'0

]— 6'0 -]-78'7 4—59'3 4—49'2 -]—67'9 44044 4-111'8 ]113'8 -—87'6 —]—57 0

a 2.037'4 millió P-s össz-érték már vala- 1942. évi forgalom kialakításában. Behoza—

melyest az 1942.'évi érték alatt alakult ki talunk ezért jelentékenyen alatta maradt (1. sz. tábla). Kereskedelmi mérlegünk két mind az 1928. mind az 1929. évi import oldala, mint láttuk, nem egyforma m-ért-ék— értéke-inek, kivitelű-nk ellenben 1942-ben]

ben részesedett a csúcsérték körül mozgó érte el maximum—át, több mint 100 milli

(3)

-——287-—

5—6. szám 1943

2. Magyarország külkereskedelmi forgalmának megeszlása országok szerint az 1941. és 1942. évben.

Répartition, par pays, du commerce eztén'eur de la Hongrie en 1941 et 1942.

Behozatal Kivitel igfhlgffittaelli (H!) Osszes forgalom

' Importaiions Exportations többlet Mouvemmt total

Származási, illetőleg ___ Exc. des import.

rendeltetési országok sur les exp. (__)

Pa 5 de rovenance ou de 1941 1942 1941 1942 ou des exp. sur 1941 1942

)! dgsiínation _ 155 ""f' H')

1.000 0/ 1.000 0/ 1.000 0/0 1.000 % 1941 1942 1000? % 1000? 0/

1— 0 0 ' ' 0

P ) P P P 1.000 P ,

Németbirod. -— Etatallem!) 429414 5806 478089 51-80 471086 5.9'89 627817 54290 -I— 47.672—1—149.728 906500 59'00 1,105.906 53-52 Cseh-morva védnöksé

Prolectorat de Boheme'

Morauíe . . . . . . 21.980 297 28.135 3'05 81.662 3-9? 47.374 414 4- 9.682—1— 19.239 53.642 349 75.509 3'65 Lengyel főkormányzósá

Gouvernement généra pour le territoire polonaís

occupe' . . . . . . . 406 0'05 675 007 4.658 0'58 1.945 0'17—1— 4.252 1.270 5.064 0'33 2.620 015 Szlovákia — Slovaguie . 22.637 306 29.723 3'22 17.819 224 34.493 302 — 4.818 4.770 40.456 263 64.216 311 Románia —— Roumam'e 4.071 055 14.400 1'56 1.059 015" 1.149 0'10l— 3.012 —— 13.251 5.130 0'33 15.549 075 Volt Jugoszlávia — Ana.

Yougosl. . . . . 214.922 06? — — ,)6.994 088 -— — I—P) 2.072 — !) 11.916 078 _— —

Szerbia — Serbie . . . 3) 355 005 2.547 0'28l 8) 1.096 014 2.781 024 4-9) 741 4- 234 ') 1.451 009 5.828 0'26 Horvátország — Croaiíe . 3)1.921 026 6.997 0'76'8)1.510 019 5.382 047 —-—' 411 _ 1.615!) 3.481 022 12.379 0'60 Svájc —— Suisse . . . 21.591 292 33.301 3-6] 64.369 808 53.430 413? 42.778 20.129 85.960 5'60— 86.731 4'20 Olaszország — Italic . . . 155353 21'00 226619 2455 113460 1424 228.075 19294 — 41.898 1.456 268318 17'50 454394 2200 Spanyolország -—Espagne . 2.105 028 1958 0'21 988 0'12 2.263 0'20 —— 1.167 305 3.048 020 4.221 020 Portugália — Portugal . 3.512 047 6.948 075 315 004 1.121 010 — 3.197 — 5.827 3.827 0'25 8.069 039 Franciaország — France 2.601 035 4.327 047 1.891 024 7.723 068 — 710-1— 3.396 4.492 029 12.050 0'58 Belgium — Bel igue . 2.471 0333 4.841 052 10.186 128 15.763 1'38—1— 7.715-1— 10 922 12.657 082 20.604 1'00 Németalföld — ays—Bas 1.428 019 1.960 021 2.307 029 2.695 0'24-1— 879-1- 735 3.735 024 4.655 0'23 Nagy—Britannia —— Grande-

Brelagne . . ' . . . 191 003 55 0'01 —— —— —— — — 191 -— 55 191 0'01 55 0'

' Dánia — Danemark . 1.361 0'18 2.741 0'30' 1.575 0'20 3.962 0'3 —l— 214—1— 1.221 2.936 019 6.703 0372 Norvégia — Narva e . 958 0'13 2.088 023 2.711 034 4-813 04 4— 1.753—1— 2.780 3.669 024 6.896 0'33 , Svédország — Su de . 14.760 200 22.089 239 17.565 2'20 28.415 2'48-1— 2.805—1— 6.326 32.325 211 50.504 2'44

Szovjet Köztársaságok Uniója — Union des Ré- publíaues Socialisles So-

vie'tigues . . , . . , 11.330 1'53 —— — 1.494 079 -—— — —- 9.836 —— 12.824 0'84 —— ——

Finnország — Finland: . 3.161 043 7.437 081 3.906 049 7.648 0'6 4- 7451 211 7.067 046 15.085 073 Bulgária — Bulgaria. 6.393 0'87 13.802 1'44 15.386 193 22.784 1'9 —1— 8.993 9.482 21.779 1'42 36.086 175 Görögország -—— Gréce . 102 001 330 0'! 4 464 006 1.251 0-1 %- 362—1— 921 566 004 1.581 0'08 Törökország —— Turguíe. 21.128 286 32.047 3'47 17.162 2'15 39.407 3'44— 3.966-1— 7.360! 38.290 2'49 71.454 346 Egyéb európai országok

Autres pays d'Europe . 6 000 737 008 15 000 2.619 0'23—l— 9 4-— 1.882 21 (PM 8.366 016 Európa összesen — Europe 734.157 9925 921341 99-83 795628 99'8 1,142.910 9.9'94 4- 61.471-1—221.569l1,529.785 9.9'57 2.064.251 99—89 ela összesen -— Asie . . 3.912 053 1.553 017 131 002 -— —— — 3.781 —— 1.553 4.043 020 1.553 008 Afrika összesen —— Afrigue . 62 001 33 000! 168 0'02 671 0'06' -1— 106 4- 638 230 002 704 003

Amerika össz. - Amérigue 1.546 021 30 000 750 009 .— —— —— 796 — 30 2.296 015 80 0'00

Ausztrália összesen — Aus-

tralia . . . . — —- —- —— —— -—— —— — — —— — — —— —-

Mindössze —-— Total général 789677 10000 922957 117000 796377

100'00l1,148.581 100-00l-1- 57.000]—1—220.624I1,636.864 100'00

2,068.588 100170!

1) Luxemburggal együtt. -—— Avec le Luxembourg. — 2)Január-áprilisi adat. —— Donnf'es pour Janvier—atn'l. -— 3) Május-decemberi adat. -— Données pour mai-décembre. —— *) P : pengős.

pengővel haladva meg az 1929-ben kiala- tu—k le. Behozatalunk—ban a két időszak kult addigi kiviteli csúfcsértéket. Kivitel—ünk

nagy mértékű előretörésével párhuzamosan a mérleg 2206 millió P-s aktív egyenlege

is 1942—ben érte el a tetőfokot, csaknem kétszeresét jelentve az 1938. és 1939. évi addigi maximumokna—k.

Részletes adatok nélkül nem elemezhető ki, hogy behozatalun—kna'k és kivitelünknek mely szektorai hordozták az értéknöveke- dés nagyobb részét. A forgalom havi alaku- lását jelző adatok csak ezt valószínűsíti-k, hogy kivitelünkben bizonyára a mezőgaz- dasági cikkek domináltak: az egész évi

export 56'3%-át az év második felében, az 1941/2. gazdasági év lezártával bonyolítot-

csaknem teljesen egyforma mértékben tré-

szesedett: 50'4% jutott az első félévre. A

részletes adatok nélkül az sem állapítható meg, hogy ez áremelkedésnek, ennek a for- galmi értéket növelő legfontosabb tényező- nek, milyen szerepe volt az ismertetett eredmények létrehozásában.

A világháború következtében a forga-

lom 0'11% kivételével, tehát jóformán: ki—

zárólag .az europai kontinensre korlátozó—

dott. Ez a tény a kiviteli adatokban teljes mértékben érvényesül, míg a behozatali oldlalon még szerepelhetnek olyan tételek, amelyek nem az 1942. év folyamán, hanem

korábban kerültek az európai szárazföldre,

19

(4)

5—6. szám —288—— 1943 ( mindezideig valamelyik külföldi raktárban

tárol—talk, s csak 19424ben lépték át az or—

szághatárt (2. sz. tábla). Ennek következ-

ménye, hogy egész behozatalunkból még 16 millió P értékű áru, az egész behozatali

érték 0'17%—a szerepel nem európai orszá—

gokból származóként s ebből csak 33 ezer P ért—ék jut Aifrikára, amellyel az olasz gyarmatok révén forgalom 1942-ben is tényleg létrejöhetett, kivitelünlkben ellenben a tengerentúli export már csak 671 ezer P

értéket ért el (0'06%), teljes egészében az

afrikai szállítások révén.

Az európai szárazföldön kilenc olyan orsz-ággal bonyolítottun—k le forgalmat, amelyek összes forgalmunkban legalább 1

%kal részesedtek. Ezek az országok fon-

tosságuk sorrendjében a következők: Né-

metbirodalom (a Védnökség nélkül), Olasz—

ország, Svájc, Cseh-morva védnökség, Tö- rőkonszág, Szlovákia, Svédország, Bulgária és Belgium. Az előző évben nyolc ilyen ország találtatott, mert Belgium akkori vészesedése

még csak O'82%-os vol-t. A fontossági sor-

rend e két évben ugyanaz volt, mégis azzal a különbséggel, hogy 1942—ben— az ötödik helyet betöltő Törökország 1941-ben a ha—

todik helyen állott Szlovákia mögött, amely- lyel helyet csellélt. Mindezekkel az orszá- gokkal aktív mérl—egű volt a forgalom, mert az 1941-ben még behozatali többletű olasz- országi és törökországi viszonylatok is kiviteli többlettel zárták az évet.

A' Németbirodalommal lebonyolított be-

hozatalunk 48'7 millió P-s (11'3%-os), ki-

vitelünk 1507 millió P-s (31'6%-os) emel- kedése alatta marad egész importunk, ille- letőleg exportunk emelkedésének, így az összes forgalomban való nészesedés —— a

1994 millió P-s, 22%—os javulás ellenére

— az 1941. évi 59%—ról 53'52%—ra esett

vissza. Az olaszországi import 71'3 millió

P-vel (45-9% -kal), míg a kivitel — több

mint kétszeresére emelkedve— 114'6 millió

P-vel, 101 %—kal zárult magasabban. Főleg a

kivitel alakulása hozta magával tehát az ősz—

szes forgalom 185-9 millió P-s (69—1%-s) iz-

mosodását, minek következtében összforgal-

munkban 22%—os részesedést kötött le az előző évi 17'5%-kal szemben. Svájci vi-

szonylatban a lbehozaftalnál erőt—eljes növe- kedésről számolhatunk be H- 11'7 millió

P, 54-2%), míg a kivitel 10-9 millió P-vel, 17%—kal visszaesett. Minthogy azonban a

kiviteli érték még mindíg jelentékenyen nagyobb volt, mint a behozatali, továbbra

is jelentékeny, 201 millió P-s aktív egyen- leg állott elő. A kivitel visszaesésének az lett a következménye, hogy az összes for-

galom csak 0'9%—ka1, 771 ezer P-vel ha-

ladta meg az előző évit, s így az összes for-

galomba-n való részesedés 5'6%—ról 4'2%-ra

esett vissza. A Németbirodalommal közös vámterületet alkotó Cseh-morva védnökség

mind kivitelét H- 6'2 millió P, 2870), mind

főként bevitelét (—l— 15'7 millió P, 49'6%) növelte, s így az összes forgalmn 21'9 mil-

lió P-s (40'8%-os) javulása a részesedést 3'49%—iró*l 3'65%—ra emelte. A fontos or-

szágok között Törökországgal való forgalmunk növeked—ett viszonylag a legerősebb mértékben. A behozatal 109 millió P-s, illetőleg a kivitel 22'2 millió P—s javulása

51'7%—os, illetőleg 129'6%-—os emelkedést

idézett elő, minek hatására az összes forgalomban való részesedése 33'2' millió P—vel, 86'6%—kal volt nagyobb, mint 1941-ben, 5

így részesedési arányszáma ,a 2'49%—ról 3'46%-l'a ugrott. Szlovákiai forgalmunk,

főleg a kivitel oldal-án, szintén kedvezően alakult: a behozott áruk értéke 71 millió

P-vel (31'3%), a kivitt ciklkeké 16'7 millió Puvel, 93'6%—lka1, az összforgalom tehát 23'8 millió P-vel, 58'7%-kal volt magasabb,

mint az előző évben, 5 ez utóbbi részesedése

is 2'63%—ről 3'11%'-ral emelkedett. A for-

galom növekedését illetően kb. a szlovákiai színvonalon, de a behozatal és kivitel ala—

kulását tekintve egyenletesebben fejlődött a svédországi árucserénk: az import 73

millió P-s (49'7%—os), az export 10'9 mil- lió P—s (61'8%-os), illetőleg az összes for- galom 18'2 millió P—s (56'2%—os) emelke dése az összes forgalom arányszámának 2'11%l-ról 2'44%-ra való javulásával járt

együtt. A jóval kisebb bulgáriai forgalom jellemzője, hogy a behozatal a kilenc fonto- sabb ország között ebben a viszonylatban

érte el az aránylag legnagyobb, 108'1%-os

(6'9 millió P-s) növekedést. Ugyanekkor a

kivitel 74 millió P—vel (48'1%'-kal), az ősz-

szes lforgalom tehát 14'3 millió P—uvel (65'7—

%ekal) javult. Az összes forgalomban.,

való részesedés 1'75%-ot tett (194bben

1'42%-ort). Főleg a behozatal emelkedése ről számolhatunk be a belgiumi viszonylat—

ban is, amely 24 millió P—s (95'9%-os)

volt, a kivitel 5-6 millió P-s (54'8%-os),

illetőleg az összes forgalom 79 milliós (62'8%) növekedése mellett. ,

Talán nem lesz érdektelen, ha külkeres-

kedelmi forgalmunkat az összes forgalom

(5)

5—6. szám

mérőszámrai segítségével államcsoporton- kint tekintjük át. Ezek szerin-t a tengely- hatalmakkal kialakult forgalmat a követ- kező adatok jellemzik:

Összes forgalom

0 i' s z á g 1941—ben 1942—ben

millió P % millió ? % Németbirodalom . . . 906'5 59'00 1.105'9 53'52 Védnökség ... 53'7 3'49 75'5 3.6'5 Olaszország ... 268'8 17'50 4547 2200 Együtt . . ' 1.229'0i 79'99! 1.636'1] 79'17

A tengelyállamokkal való forgalom egész külkereskedelmi forgalmumknak kereken csaknem 4/5 részét, 80%-át teszi, mutatva azt a döntő szerepet, amelyet ezek az álla—

mok e tekintetben gazdasági életünkben visznek. A többi államcsoport jelentősége ehhez képest csak törtrészekben fejezhető

ki. így pl. a Németbirodalmon kívüli egyéb

szomszédos államokkal való forgalom így alakult:

Összes forgalom

0 : s z é. g 1941-ben 1942-ben millió P 0/0 millió P "lo

Szlovákia ... 405 263 64'2 3'11 Lengyel főkormányzóság . . 5'1 0'33 2'6 0'13 Románia ... 51 033 15.65 0'75 Volt Jugoszlávia ... 11'9 0'78 —— ——

Szerbia ... 14 009 53 026 Horvátország ... 34 022 124 060 Együtt. . ' 67'4' 438! 1001! 4'85

E csoportot a Lengyel főkormányzóság kivételével — a forgalom örvendetes izmo- sodása jellemzi. Közülük Szlovákiával szemben —— mint láttuk —— főleg a kivitel, Romá- niával szemben —— amely állammal egyéb- ként kereskedelmi egyezményünk sincs — túlnyomórészben a behozatal kedvező ala- kulása idézte elő a növekedést. A javulás aránylagosan a szerbiai és a horvátországi viszonylatokban 'a legjelentősebb. E viszonylatokban azonban az 1941. csonka évi forgalom rendkívül összezsugorodott az ott dúló harcok követk-eztében.

A nyugati államokkal lebonyolított forgalom jellemzésére a következő adatok szol—

gálnak:

Összes forgalom

0 r s z á ; 1941—ben 1942-ben

millió ? 0/0 millió P 0/0

Spanyolország . . . 31 020 42 020

Portugália ... 3'8 0 25 81 059 Franciaország . . 45 029 120 058

Belgium ... 127 082 206 100

Hollandia ... 87 024 4'7 0'23 Együtt ., 27'8' 1'80! 49'6' 2'40

— 289 -— 1943

A forgalom növekedéséről számolhatunk be ebben a csoportban is, ami aránylag a franciaországi viszonylatban volt a legerő- sebb, főként az oda irányuló kivitelünk fokozása következ-tében, minek folytán az összes forgalomban való részesedése meg—

kétszereződöt—t. Belgium és Portugália szin- tén növelték arányszámukwt, Spanyolor- szágé, minthogy a forgalom növekedés-e pontosan az egész forgalmunkf érlékemel'ke- désének arányában történt, változatlan ma—

radt, míg Hollandiáé jelentéktelen mérték- ben visszaesett.

Az északi országokkal való forgalom ala-

kulásáról tömören a következő adatok szá-

molnak be:

Összes forgalom

0 1- s z á ; 1941-ben 1942-ben

millió P % millió P %

Dánia ... 29 019 67 032

Norvégia ... 3'7 024 69 063

Svédország ... 32'8 211 505 244 Finnország ... ] 7 '1 0146 151 O' 73 Együtt. .! 46'0! 3'00! 79'2! 3'82

A kedvezően fejlődő forgalom súly—

pontja e csoportban Svédországban van. A forgalom kedvező kialakulásában mind a behozatal, mind a kivitel erősödése köz—re—

működött. E kapcsolatok erősbödése — főként a két északi skandináv állam és Finnország részéről — továbbna is várható, mert agrárcilnkeink és azok bányászati és ipari termékei jól kompenzálhatják egy- mást. Ugyancsak egymást kiegészítő nem- zetgazdaságek termelvényeinek és termé- keinek kicserélése folyik az egyéb balkáni államokkal is, de e viszonylatokban, ame—

lyek jellemzésére a következő adatok sora- koztlathatók fel, már a magyar ipar termé—

kei teszik a forgalom ellentételeit:

Összes forgalom

0 r s z 5. g 1941—ben 1942-ben

millió P '*'/0 millió ? "lo

Bulgária. ... 21'8 1'42 861 175 Görögország ... 0'5 0'04 1'6 0'08 Törökország ... 88'3 2149 714 3'46' Egyéb Balkán együtt . . 606 395 1091 529

A már ismertetett balkáni

országokl) ... 21'8 1'42 38'8 1'61 Egész Balkán összesen .? 824; 5'37' 14241 6'90

1) Románia, a volt Jugoszlávia, Szerbia, Horvát—

ország.

19.

(6)

5—6. szám

Ezek szerint a Balkán-nal való külkeres- kedelmi forgalom fele Törökországra, 1/4-8

Bulgárián, a maradék IA—e pedig a többi

államra esett. Az előbb nevezett két ország- gal kialakult kedvezőbb [kapcsolatok nyom—

ták tehát rá bélyegüket az egész Balkán—

forgalmunkra. A görögországi forgalom a javulás ellenére is még mindig jelentéktelen.

.A nem ismertetett európai országok kö- zül 1941—ben a Szovjet—Unióval bonyolítot—

tunk le jelentékeny, 12'8 millió P-t tevő forgalmat az év (első felében, ami az összes

forgalom 0'84%dáct tette. Ez a forgalom a

háború kitörésekor természetszerűen meg- szünt.

Az előadottak alapján külkereskedelmi forgalmunk országcsoportok szerint tömö- ren a következőképen jellemezhető:

Összes forgalom

Ország, országcsoport 1941-ben 1942-ben

millió P "lo millió P "[a Tengelyállamok . . . . 1.229'0 79'991.636'1 791?

,Egyéb' balkáni államok 60'6 3'95 109'1 5'29 Szomszéd államok. . . 67-4 438 1001 4'85

vájc ... 86'0 5'6'0 86'7 4-20

szaki államok . . . . 460 300 79-2 382

Nyugati államok . . . 27'8 1'80] 49-6 240

Egyéb európai országok 13-0 085 34 016 Európa együtt . . 1.529'8 99'57 2.064 2 99.89 Egyéb világrészek . . 66 043 23 0.11 Osszesen . . )1536'4'100'00 2.066'5t100 00

Míg 1941-ben a tengelyállamok után a

vezető helyet Svájc tartotta 5'6%—os része-

sedésével, addig 1942-ben e helyet az egyéb balkáni államok (Törökország, Bulgária, Görögország) igyekeztek megközelíteni, 5'29%—os részesedést érve el. A szomszédos

—290-———- 1 943

államok forgalma szintén figyelem—re mél—

tóan törekszik a volt svájci részesedés el- érés-ére. Mindkét államcsoport meghaladta az 1942. évi svájci részesedést, amelyet már az északi államok csoportja is erősen meg—

köz-elített. A nyugati államok jelentős elő- retörésük ellenére is még erősen. leszakadva követik a felsorolt országokat. A nem rész-

let—ezett egyéb európai országok 0'16%-os

részesedése jelentéktelen.

Az eddigiekből megállapíthatóan a semleges európai országok külkereskedelmi forgalmunkban a következő adatokkal jellemez-

hető szerepet játszák:

Összes forgalom

0 1- s z á g 1941-ben 1942—ben

millió P "lo millió ? %

Svájc ... 86'0 5'60 86'7 4'20 Spanyolország ... 31 0-20 4'2 0'20

Portugália ... 3' 025 81 039

Svédország ... 32'3 211 505 244 Törökország ... 88'3 2'49 71'4 3'46' Együtt . . ! 163'51 1065 2209! 1069

A semleges országokkal lebonyolí—tott forgalom a maga összességében csaknem teljesen olyan arányban növekedett, mint az egész forgalmunk, minek követk-eztében

részesedési arányszámwk jelentéktelenül változott az 1941. évivel szemben. A svájci forgalomban tbeállott részesedési visszaesés kiküszöbölése elsősorban a törökországi fongalom jelentős feltörés—ének köszönhető, amiben a svédországi s kis mértékben a portugáliai viszonylat is segédkezett. Már fentebb is megállapítottuk, hogy spanyol- országi forgalmunk részesedési aránya nem változott.

v. P. L. dr.