TARTÁSTECHNOLÓGIA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Előadás áttekintése
A KÖRNYEZETVÉDELEM SZEREPE A
TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN - Az állattartó telepek környezetterhelésének forrásai - A trágyatermelés éves mennyisége és fajonkénti
eltérései
- A levegőbe jutó szennyeződés forrásai, formái és mérésének lehetőségei
- A szennyvizek eredete és a szennyvizek felhasználásával foglalkozó előírások
A TECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Termeléspolitika
- igény kielégítés - intenzifikálás
Határ - túltermelés - kvóta
Az állat igénye - etológia
Határ - állatvédelmi törvény A környezet igénye
Határ -
környezetvédelmi rendeletek!!
KÖRNYEZETVÉDELEM - ÁLLATJÓLÉT
Jellemző az intenzív tömegtermelés – hatékony, gazdaságos Háttérbe szorul:
- környezetvédelem - állatvédelem
- ökológiai fenntarthatóság - génmegőrzés
A jelentkező többletköltség viselője:
- a fogyasztó - az állam
Érdekek ütközése – a gazdaságosság nyer!
A FELETETETT TAKARMÁNY KIÜRÍTETT RÉSZE (%)
Szárazanyag 40-50 %
Nitrogén 70-80 %
Foszfor 70-75 %
Kálium 85-90 %
NAPONTA ÜRÍTETT SZILÁRD ÉS HÍG ÜRÜLÉK SÚLYA KÜLÖNBÖZŐ ÁLLATFAJOKNÁL
Állatfaj Bélsár (kg) Vizelet (kg)
Szarvasmarha 20-30 10-15
Sertés 1,2-2,5 2,5-4,5
Juh 1,5-2,5 0,6-1,0
Ló 15-20 4-5
Forrás: NYIRI, 1993.
GAZDASÁGI ÁLLATOK ÉVI TRÁGYATERMELÉSE (t/év)
Faj és korcsoport Trágyatermelés (t)
Szarvasmarha
Borjú 6 hónapos korig 2,0
Növendék marha választástól 1 éves koráig 5,0 Növendék üsző 1 éves kortól 7 hónapos vemhességig 6,0 Tehén, 7 hónap feletti vemhes üsző 10,0
Hízómarha 11,0
Juh
Növendék juh 0,5
Tenyészkos, anya 0,7
Sertés
Süldő 0,8
Kan, koca, előhasi koca 1,2
Hízósertés 1,3
Baromfi
Liba 0,011
Kacsa 0,008
Tyúk 0,005
KÜLÖNBÖZŐ ALOMANYAGOK
FELSZÍVÓKÉPESSÉGE ÉS ÖSSZETÉTEL
Alomanyag Felszívó- képesség
(%)
Nedves- ség (%)
Szerves- anyag
(%)
N (%) P (%) K (%)
Gabona-
szalma 200-300 13-15 80-85 0,3-0,6 0,2-0,3 0,6-1,2 Szalm-
szecska 250-350 13-17 80-85 0,3-0,6 0,2-1,2 0,6-1,2 Hüvelyes-
szalma 250-350 15-17 75-80 1,2-1,5 0,3-0,4 1,0-2,0 Erdei avar 150-200 13-15 80-85 0,7-1,0 0,2-0,4 0,2-0,3 Tőzeg 250-350 35-40 35-40 1,3-3,0 0,2-0,4 0,3-0,5
Forrás: NYIRI, 1993.
A TERMELÉSI KÖRNYEZET ELLENŐRZÉSE
Semleges hőmérsékleti zóna a kívánatos – ha nem, az állat alkalmazkodik
Mérés a tartózkodási hely magasságában
Lehetőleg folyamatos regisztrálás – termográf Páratartalom – hőmérséklet-páratartalom index
Légáramlás – anemométer
Gázszennyezettség - széndioxid - ammónia
- kénhidrogén Szaghatások mérés
A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGE
Légszennyező gázok - mikroorganizmusok beépítik - de szabad ammónia is van
Ammónia (NH3)
a levegőnél könnyebb
forrása a bélsár és vizelet
a levegőbe jutó ammónia 85 %-a állattartó telepről
az egyes állatfajok részesedése - sertés 65 %
- szarvasmarha 18 % - juh 7%
- baromfi 9 % - ló 1 %
Kénhidrogén (H2S)
záptojás szag
erős toxicitás
forrása hígtrágya
aneorob körülmények között
7 > pH
A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGE
Széndioxid (CO2)
• levegőnél nehezebb
• padló szinten
• bélsár, vizelet, légzés
• égés, kipufogógáz
• Mérgező
Dinitrogén oxid (N2O)
• hígtrágyából keletkezik Metán
- aneorob - 30 ºC < pH
- fő forrás: sertés hígtrágya – nyáron Bűzös gázok
- kis koncentráció – jelentős szaghatás Gázelemző készülék – rendszeres mintavétel
A LEVEGŐ PORSZENNYEZETTSÉGE
Porszennyezés (db/ml) - 50 > jó levegő
- 400 < erős szennyeződés A levegő portartalma
• 10.000 sertés, 6 kg/óra
• forrás: főleg takarmány – szerves!
Mérési lehetőségek
- konimeter - számol
- perszometer - tömeget mér
Mikroba, por
- biológiai aerosol
- minél kisebb, annál tovább lebeg - páratartalom segíti a túlélést
- 80 % streptococcus, staphilococcus, szalmonella - forrás: bélsár, takarmány
A levegő mikrobatartalmának forrása - állatok kültakarója
- az állat szervezete - takarmány
- alom
Lehetnek
- penészgombák, élesztőgombák - baktériumok, vírusok
Fő keletkezési hely - baromfi almozott tartás - sertés fiaztató és hizlalda
A LEVEGŐ ÉLŐCSIRA SZENNYEZETTSÉGE
SZAGOK ÉS SZAGHATÁSOK
A szagok hatnak az állatra, a dolgozóra és a környezetben élőkre Szagok
• ammónia – szúrós
• kénhidrogén – záptojás
• allil merkaptán – fokhagyma
• piridin – irritáló
• tiofenon – hányingert keltő
• szkatol – bélsár Szaghatások
• táplálékfelvétel csökkenés
• légzési zavar
• allergia
• rosszullét, hányás
• egészségkárosodás, teljesítmény csökkenés
A SZAGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Faj, fajta, korcsoport
Állatsűrűség
Szellőztetés
Hőmérséklet
Almozás – almos, vagy alom nélkül
Takarmány - minősége, kijuttatása, összetétele
Alom, trágya – minősége, nedvességtartalma
A trágyaeltávolítás gyakorisága
Padozat vízelvezetése
Etető, itató berendezés
AMMÓNIA EMISSZIÓ CSÖKKENTÉSE AZ ÁLLATTARTÁSBAN
Szarvasmarhánál a kötött tartás előnyösebb – 50 % javulás - DE! nem jellemző tartásmód, állatjólét nincs biztosítva Sertésnél vízöblítés, részleges rácspadló
- 25 % emisszió csökkenés
Baromfinál szalagos trágyaeltávolítás - 60-80 %-os csökkenés
Hígtrágya a szilárd trágya helyett - ammónia növekedés
- növekedett metán emisszió - levegő és víz védelem
Szervestrágya kijuttatás
- nap, napszak megválasztása - gyors bedolgozás
A SZAGHATÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE
Szagmegkötő anyagok
takarmányban – emésztésre hat
alomhoz adagolva, pl.: zeolit, bentonit, yukka kivonat, aktív szén stb.
fedés közömbösítés
biológiai tisztítás – bioszűrők
- szennyező anyag abszorpciója vízben - a víz mikrobiológiai tisztítása
Fontos a technológia szaghatásának vizsgálata, szükség szerint a technológia változtatása!
A SZENNYVÍZ FORRÁSA ÁLLATTARTÓ TELEPEN
Bélsár, vizelet Gépek mosása
- fejő, tejhűtő berendezés – tejzsír, olajos víz Padozat tisztítás
Szociális helyiségek – WC Csapadék
Fekáliát tartalmazó víz és csapadékvíz külön
kezelése!
A SZENNYVÍZZEL KAPCSOLATOS HATÁRÉRTÉKEK, ELŐÍRÁSOK
BOI-érték – biológiailag lebontható szerves anyag
KOI-érték – a lebontáshoz szükséges oxigén mennyisége SZOE-érték – zsír- és olajjellegű szennyeződés
A szennyvíz távozhat - közcsatornába
- élővízbe - talajba
Előírások az élővízbe juttatásnál - a BOI-, KOI-, SZOE-értékre - ülepedő és lebegő anyagra
Befolyásolja az élővíz öntisztuló képessége
KÖRNYEZETVÉDELMI PROBLÉMÁK A SERTÉSTENYÉSZTÉSBEN
Nagy állatkoncentráció - 1000-nél több koca
- 5000-nél több hízóállat telepenként Veszélyt jelent a
- keletkező trágya
• talaj és víz viszonyok megváltoztatása
• üvegházhatás
- zaj és szaghatás (bűz)
- állatgyógyászati készítmények
A felvett nitrogén 33 %-os hatékonysággal hasznosul, 67 % a vizelet és bélsár!
A LEGELTETÉS
KÖRNYEZETTERHELÉSE
Dinitrogén-oxid képződés
• csökkentésére a legelési idő rövidítése szükséges DE! ammónium-emisszió szempontjából a legeltetés kedvező
Metántermelés
• tömegtakarmány etetésekor több
• koncentrált takarmány etetése csökkenti
• takarmánykiegészítők alkalmazása csökkenti
DE! kiegészítő drága, jelenleg is túl sok az abrak
AZ ISTÁLLÓ KIALAKÍTÁS
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI
33/2000. Kormány rendelet: A felszíni vizek minőségvédelme
49/2001. Kormány rendelet: Vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
• szervestrágyával kijuttatott nitrogén mennyiség 170 kg/ha alatt
• hígtrágya-tároló 6 havi tárolásra elegendő méretű (szivárgásmentes)
• istállótrágya-tároló 6 havi tárolásra (szigetelt alap, csurgalékvízgyűjtő-csatorna)
• istálló és tároló között szilárd útburkolat
• szervestrágya-termelés 20 tonna/tehén/év = 100 kg nitrogén
• tehenenként 0,6 ha kijuttatásra alkalmas földterület
A VISELKEDÉST MEGHATÁROZÓ ZOOTECHNIKAI HATÁSOK
Gépek szerepe
• zajhatás – pl. szellőztetés, trágyaeltávolítás
• sérülésveszély – trágyaeltávolítás
• reflex kiváltó hatás – takarmánykiosztó, fejőgép
• szociális rangsor változtatás – pl. lekötés
Előadás összefoglalása
A KÖRNYEZETVÉDELEM SZEREPE A
TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN - Az állattartó telepek környezetterhelésének forrásai - A trágyatermelés éves mennyisége és fajonkénti
eltérései
- A levegőbe jutó szennyeződés forrásai, formái és mérésének lehetőségei
- A szennyvizek eredete és a szennyvizek felhasználásával foglalkozó előírások
Előadás ellenőrző kérdései
• Milyen forrásból származhatnak környezetre veszélyes anyagok az állattartásban?
• Milyen lehetőség van az ammónia-kibocsátás csökkentésére?
• Melyek a szennyvíz forrásai egy állattartó telepek?
• Milyen mennyiségű trágyát termelnek évente az egyes állatfajok?
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!
Következő
ELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME:
AZ ÁLLATVÉDELEM SZEREPE A
TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN
• Előadás anyagát készítette:
Dr. Béri Béla, egyetemi docens
