TARTÁSTECHNOLÓGIA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Előadás áttekintése
TARTÁSTECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK A JUHTENYÉSZTÉSBEN
- A juhtartásban használt épületek jellemzése, az egyes korcsoportoknál jellemző istállórendszerek ismertetése
- A különböző korcsoportoknál alkalmazott tartástechnológiai megoldások
- A juhok tartásában alkalmazott gépek és berendezések ismertetése
- A juhok fejése és nyírása
ELVÁRÁSOK A JUHTARTÁSBAN HASZNÁLT ÉPÜLETEKKEL SZEMBEN
• Egyszerű, olcsó megoldás is lehetséges
• Lehetőleg szélvédett, lejtős helyre
• Tervezésnél igazodni a legelő helyéhez és hozamához
• Mélyfekvésű területet kerülni
• Az épület tegye lehetővé a gépesítés lehetőségét – 3-4 m magas
– 12 m széles
– legalább 2 kapu
• Vagyon és állatvédelem biztosítható legyen
TARTÁSTECHNOLÓGIAI RENDSZEREK A JUH TARTÁSÁBAN
• Elletés, báránynevelés
– zárt, nagy légtér (15-16 m széles) – fogadtatók, rekeszek
– döngölt agyag talaj – mélyalom - gépi kitrágyázás
• Tenyészkos, anyajuh
– aklos karám - oldalról zárt karám
• Tenyésznövendék – aklos karám – kifutó
– nyáron tető elegendő
• Hízóbárány
– oldalról zárt karám
– 20-30-as csoportok kialakítása – mélyalom
– ritkább a rácspadozat
A GÉPEK SZEREPE A JUH TARTÁSTECHNOLÓGIÁJÁBAN
Jellemzően extenzív tartás
Egyszerű gépek elegendőek és szükségesek
Korszerű, esetenként iparszerű tartás – elengedhetetlen
Általában használt gépek – traktor pótkocsival – silómaró
– takarmánykeverő, -kiosztó kocsi – markoló, rakodó
– tolólap
A BÁRÁNYNEVELÉS TECHNOLÓGIAI ELVEI
Szoptatási időszak – 30 és 180 nap között
korai - 4-5 hétre, 12-14 kg-mal
- tenyészanyagnál 1-2 héttel később
hagyományos
- „csecs alóli” értékesítés - kosbárány 100 napra
Elhelyezés - 30-40-es csoportban
- bárányiskola - 2 hetes kor után Mesterséges báránynevelés
elkülönítve nagy elhullás - nem javasolható
anyja alatt marad - kiegészítő tejtáplálás Tenyésztésre szánt egyedeknél farokkurtítás
HÍZLALÁSI MÓDOK A JUHTENYÉSZTÉSBEN
A hízlalás módszerét eldönti:
- piaci lehetőség – súly, kor, időpont
- rendelkezésre álló infrastruktúra – épület, férőhely - genotípus, takarmány
Hízlalási módok:
- tejes bárány – 2-3 hó, 14-18 kg
- pecsenyebárány – 5 hónap, 18-24, vagy 24-30 kg - nagy súlyú pecsenyebárány – 6-12 hónap, 35-45 kg - selejt juhok feljavítása
A JUHOK FÉRŐHELY- ÉS ETETŐTÉR-SZÜKSÉGLETE
Biológiai állapot, termelési irány
Férőhelyszük- séglet
etetőrácsokkal együtt
Férőhelyszük- séglet etetőrácsok
nélkül
Jászol- hossz
Javasolt csoport- nagyság
m2/állat m2/állat* cm n
Üres anya 1,00 0,70 0,40 50-200
Anya egy báránnyal 1,50 1,20 0,60 30-50
Anya két báránnyal 1,75 1,50 0,60 20-30
Szopós bárány 0,25 - 0,20 40-50
Hízó bárány 0,40 - 0,20 20-50
Növendék bárány 0,50 - 0,30 100-300
Toklyó tenyésztésbe vételig
0,70 0,50 0,40 100-300
Kos egyedi elhelyezésben
3,00 - 0,50 -
Kos csoportos elhelyezésben
1,50 - 0,50 -
* Központi etetőhelyen való takarmányozás esetén a takarmányfelvételi idő eléréséért egy helyen egymás után legfeljebb két csoport etethető
PADOZAT ÉS ALMOZÁS A JUHTENYÉSZTÉSBEN
Mélyalom - jellemző almozás
- agyag alapon homok, alomszalma - olcsó, DE munkaigényes
- állat számára kedvező - környezetbarát
- nehezen gépesíthető
Rácspadló - elsősorban a hízlalásnál jellemző - anyaga fém, vagy műanyag
- rácsméret 4-5 cm x 2 cm - drága
- környezetterhelő - hígtrágya - hatékony, jól gépesíthető
A JUHOK ETETÉSI, ITATÁSI TECHNOLÓGIÁJA
Etetési mód:
– etetőrács – etető jászol
– önetető – báránytáp Itatási mód:
– itatóvályú
– szelepes önitató – szopókás önitató – labdás itató
– szinttartó itató
A KORSZERŰ JUHTARTÁS ÉPÜLETTEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEI
Hő - jó hő- és hidegtűrő
- optimális termelési zóna – 10 + 18 ºC - napos korban akár 20 ºC alatt
- 3 hetes kortól akár 10 ºC alatt Páratartalom - fontos a huzatmentes
légcsere
- 75 %-os pára
Megvilágítás - természetes fény
- alapfelület 1/20-a ablak
ÉPÜLETET IGÉNYLŐ TEVÉKENYSÉGEK A JUHTENYÉSZTÉSBEN
• Elletés, báránynevelés
• Bárányhízlalás
• Intenzív tejhasznosítás Speciális feladatok:
• Nyírás
• Fejés
A JUHTARTÓ ÉPÜLET BERENDEZÉSI TÁRGYAI
Kiegészítő elemek
• kezelőkarám
• fürösztő medence
• mérleg, rakodó
• rekesztőkapu
• drankák
– 1-1,5 m magas – 2-5 m hosszú
JUH ETETŐK ÉS VÁLYUS ITATÁS
A JUHOK FEJÉSE
Gyors oxitocin hatás – rövidebb tejleadási idő – kézzel fejve fél perc - utócsepegtetés
– a fejő munkája – kehely feltétele, masszírozás, utófejés
– általában egy gép kezelése a jellemző – utófejés akár 30-40% és 15-18% zsír
A JUHOK FEJŐHÁZI FEJÉSE
A JUHOK NYÍRÁSA
Nyírás helye:
világos, száraz hely
padozat, vagy ponyva A nyírás technikája:
2-4 mm-es tarlómagasság
Sérülésmentesen, ha sérülés – fertőtlenítés
Szecskázás nem megengedett Teljesítmények:
kézi nyírás: 25-30 egyed/nap
gépi nyírás: 8-10 egyed/óra
A JUHOK NYÍRÁSA
Évente egyszer kihajtás előtt - hosszú gyapjas akár évente kétszer
Ideje: április vége, május eleje – korai esetén március Száraz, meleg idő
Csak száraz gyapjút szabad nyírni
Nyírás előtt – bogáncs és egyéb szennyeződés eltávolítása
Nyírás előtt 12 órával nincs etetés, itatás
STRESSZFORRÁSOK A JUH TARTÁSÁBAN
Izoláció a többi juhtól Ember, kutya közelsége Éhség, szomjúság
Új környezet
Szokatlan, vagy erős, magas frekvenciájú hang Nyugtatólag hat - társak jelenléte
- kis fényerejű világítás
- alacsony frekvenciájú hang
A JUHOK SZAKSZERŰ MEGFOGÁSA
Vakfolt felőli közelítés
Fogás fejénél fogva – áll alatt két kézzel Kampósbottal – tőgy, láb sérülés lehet Szarvalt állat – emberre veszélyes
Hátsó láb elkapás – felemelés
Ültetés - faron ülve megnyugszik
- felfúvódás veszélye
Előadás összefoglalása
TARTÁSTECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK A JUHTENYÉSZTÉSBEN
- A juhtartásban használt épületek jellemzése, az egyes korcsoportoknál jellemző istállórendszerek ismertetése
- A különböző korcsoportoknál alkalmazott tartástechnológiai megoldások
- A juhok tartásában alkalmazott gépek és berendezések ismertetése
- A juhok fejése és nyírása
Előadás ellenőrző kérdései
• Melyek a juhistállóval szemben támasztott követelmények?
• Milyen gépeket alkalmaznak egy korszerű telepen?
• Milyen specialitásai vannak a juhok fejésének?
• Hogyan történik a juhok nyírása?
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!
Következő
ELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME:
TARTÁSTECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK A SERTÉSTENYÉSZTÉSBEN
• Előadás anyagát készítette:
Dr. Béri Béla, egyetemi docens
