TARTÁSTECHNOLÓGIA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Előadás áttekintése
A GAZDASÁGI ÁLLATOK LEGELTETÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁJA I.
- A legeltetés hatás a gazdasági állatok értékmérőire - A különböző intenzitású gyepek hasznosításának
lehetősége
- A legeltetés hatása a legelő talajára és növényzetére - A különböző gazdasági állatfajok legelési
sajátosságainak ismertetése
- A legeltetés hatásának ismertetése a legelés intenzitása és a gyep típusa függvényében
A GAZDASÁGI ÁLLATOK LEGELTETÉSÉNEK ELŐNYEI
Természetes élőhely – stresszmentes környezet Olcsó takarmányforrás
Kedvező hatása az egészségre, szaporodásbiológiára – hasznos élettartam!
Gyógynövények felvétele – egészségjavítás Több mozgás – kedvező konstitúció
Napsugárzás – D-vitamin
Zöld növények – karotin – A-vitamin Környezet karbantartás – tájkép
KÜLÖNBÖZŐ GYEPTERÜLETEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI
Gyep típusának jellemzése
Szénahozam
(t/ha) Állattenyésztési ágazat
Intenzív gyep 10-15
Tejelő tehenészet Tejelő juhászat
Intenzív kettőshasznú
Juhászat (nagy szaporaságú, jó gyapjúhozam)
Tenyészüsző-nevelés Húslótartás
Hízóbika
Kasmír kecsketenyésztés
Félintenzív gyep 5-8
Húsmarhatartás Extenzív juhtartás
Gímszarvas-tenyésztés
Extenzív gyep 1-2 Dámvad-tenyésztés
Stefler (1992)
A MAGYARORSZÁGI GYEPEK TERMÉSÉNEK HAVI MEGOSZLÁSA
A LEGELŐ ÁLLAT HATÁSA A GYEPTERÜLETRE
• Szelektív fűfogyasztás
• Taposás
• Bélsár és vizelet
A TAPOSÁS HATÁSA
Eltérő taposástűrő növények - szelekció
Talajtömörödés
Csökkenő vízvezető-képesség
Felszíni egyenetlenség
Élénkülő talajélet
AZ ÜRÜLÉK ÉS VIZELET HATÁSA
• Visszajuttatott N, P, K kg (ürülékfoltra) – N – 800+400
– P
2O
5– 400+50 – K
2O – 300+800
• Fű visszautasítás
• Trágyalepény alatt fűpusztulás
A LEGELTETÉS HATÁSA FÜGG
• A legelő állat fajától
• A legelés intenzitásától
• A legelőterület típusától
A SZARVASMARHA
LEGELÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
• Nagy fajlagos talajnyomás
• Kevésbé válogat
• Menetközben válogat
• Magasan legel
• Távolságtartó
A SZARVASMARHA LEGELŐI VISELKEDÉSE
Szakaszos legelés
• 1. szakasz: 120-180 perc - 90-100 % legel
• 2., 3. szakasz: 100-150 perc - ősszel, tavasszal 60-80 % legel - nyáron: 5-10 %
Legelési idő: 6-8 óra
• 8 óránál többet akkor sem, ha éhes Kérődzési idő: 6-7 óra
• kevés fű – több legelés – kevesebb kérődzés Fekvési idő: 12 óra
• nyugodt környezet szükséges
A SZARVASMARHA LEGELŐI VISELKEDÉSE
Nappali táplálékszerző – 4-5 periódusból 1 éjszakai Legelési idő legelési módtól függően - 7-11 óra - tejelő tehenek kiegészítő legeltetése - 4-5 óra A legelés ciklusai
- kihajtás után – 100 %
- 3 órás legelés után akár 0 %
Szakaszhosszúság - reggel – hosszú - délután – rövid - este – közepes Legelési mélység - 1-2 cm (tépés)
Térköztartó - 2-3 m
A SZARVASMARHA LEGELŐI VISELKEDÉSE
Ivás gyakorisága: 2-4
• függ a hőmérséklettől, a fű mennyiségétől és szárazanyag-tartalmától
• itatóhoz egyszerre 10 % hozzáférjen Legelői munka
• 20-30ezer harapás
• 4-5 km mozgás
Állatok rangsora viszonylag stabil
• új egyed társítása csak akkor, ha a többi elfoglalt
• lehetőleg azonos súlyú, korú egyedek társítása
MIÉRT NEM LEGELTETIK A
TEJHASZNOSÍTÁSÚ TEHENEKET?
• A legelő elhelyezkedése és mérete nem megfelelő
• A legelő hozama nem megfelelő
• A pótlólagos befektetés nem térül meg
• A beltartalom nem biztosítja az intenzív tejelő tehén szükségletét
• Nem illeszthető a monodiétás takarmányozási elvhez
• Teljesítményorientált termelés nehezebben valósítható meg
A BIVALY LEGELÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
• Nagy fajlagos talajnyomás
• Kevésbé szelektív legelés
• Igénytelenség
• Mérsékelt hőtűrő-képesség
• Dagonyázás
• Munkavédelmi feladatok
A JUH LEGELÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
• Optimális fűmagasság 10-15 cm
• Mélyen legel
• Trágyája miatt más állat nem legeltethető utána
• Kisebb talajnyomás (eltérés a fajták között
• Nedves területen májmétely veszély
• Szelektív legelés (lágy,rövid fű)
• Átlagosan 210 nap-6 rotáció
A KECSKÉK LEGELÉSI SAJÁTOSSÁGAI
Agresszív legelés
Válogatás nélküli legelés
Beerdősödés ellen megfelelő
A JUHOK LEGELŐI VISELKEDÉSE
Válogatva legel
• elsősorban lédús pillangós növényt
• magasabb szárazanyag-tartalmúakat – csak ezek után
Szakaszok
• reggeli
• délelőtti
• délutáni
• ha kint van, éjjel is Anya-bárány kapcsolat
• szag, íz, ellési váladék alapján
• ezt hasznosítják dajkásításnál
A LÓ LEGELÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
• Elsősorban élőhely
• Nagy mozgásigény - 0,5-0,6ha/kanca
• Állandó pihenőhely
• Mélyen, válogatva legel –ló után szm.
• Egyedüli takarmányként –Ca hiány, fehérje többlet
A SERTÉS LEGELÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
• Őshonos, közepes genetikai képességű egyedek
• Rossz hasznosítás - 40%
• Csak kiegészítés mellett
• Szelektív legelés – aljfű, lédús, rostszegény fű
• Olasz perje, disznóparaj, libatop, porcsin
• Túrás - mocsár, állati fehérje, fertőzés
• Megszokott nyomvonal
A LÚD LEGELÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
• Emésztési sajátosság
• Szelektív legelés –levél, gyenge szár
• A szelektálás inkább fenofázisra vonatkozik
• Magas fűben nem legel - leűli
• Csipkedve, mélyen legel – 2-3 cm-ig szabad
• Perzselő, de értékes trágya
• Villanykarám alkalmazása lehetséges
A LEGELTETÉS HATÁSA FÜGG
• a legelő állat fajától
• a legelés intenzitásától
• a legelőterület típusától
0,6 0,7 0,8 0,9 1 1,1 1,2 1,3 1,4
0,01 0,03 3 10
intenzitás (számosállat-nap/m2)
g/cm3
KÜLÖNBÖZŐ INTENZITÁSÚ LEGELTETÉS HATÁSA A TALAJ TÉRFOGATTÖMEGÉRE
Gyökérkút, n=4, 0-20 cm
0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25 0,3 0,35
0,01 0,03 3 10
intenzitás (számosállat-nap/m2)
só%
Gyökérkút, n=4, 0-20 cm
KÜLÖNBÖZŐ INTENZITÁSÚ LEGELTETÉS HATÁSA A TALAJ SÓTARTALMÁRA
0 5 10 15 20 25 30 35 40
0,01 0,03 3 10
intenzitás (számosállat-nap/m2) NO3-N mg/kg
Gyökérkút, n=4, 0-20 cm
KÜLÖNBÖZŐ INTENZITÁSÚ LEGELTETÉS HATÁSA A TALAJ NITRÁT-TARTALMÁRA
NO3-N
A LEGELTETÉS HATÁSA FÜGG
• a legelő állat fajától
• a legelés intenzitásától
• a legelőterület típusától
HOMOKI GYEP
A homoki gyepek legnagyobb
természetvédelmi jelentőségét a bennszülött fajok nagy száma és a társulások sokfélesége adja.
A homoki gyepekre az igen alacsony produktivitás és nagyfokú sérülékenység jellemző.
Sérülékenységük miatt a homoki gyepek csak kis állatlétszámot (0,3-0,5 számosállat/
hektár) képesek eltartani
SZIKES LEGELŐK
A szikes puszták megfelelő állapotának és biológiai sokféleségének fenntartása
általában viszonylag erős legeltetést igényel.
A rövidfüvű területeket juhokkal, a magasabb füvű területeket szarvasmarhákkal kell legeltetni.
A "feltétlen gyepként" számon tartott szikes puszták egyetlen fenntartható hasznosítási módja a juh-, szarvasmarha- és lólegeltetés.
A széki lile, a széki csér és a sziki pacsirta eltűnése a pusztai területekről időben egybeesik a legelő állatok számának csökkenésével.
Előadás összefoglalása
A GAZDASÁGI ÁLLATOK LEGELTETÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁJA I.
- A legeltetés kedvező hatás a gazdasági állatok értékmérőire
- A különböző intenzitású gyepek hasznosításának lehetősége
- A legeltetés hatása a legelő talajára és növényzetére - A különböző gazdasági állatfajok legelési
sajátosságainak ismertetése
- A legeltetés hatásának ismertetése a legelés intenzitása és a gyep típusa függvényében
Előadás ellenőrző kérdései
• Milyen gazdasági állatfajok legeltethetők az eltérő intenzitású gyepterületeken?
• Hogyan hat a taposás a legelő talajára és növényzetére?
• Mennyiben befolyásolja a legeltetés környezetre gyakorolt hatását a legelés intenzitása, illetve a legelő állat faja?
• Melyek a kérődző állatok legelési sajátosságai?
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!
Következő
ELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME:
A GAZDASÁGI ÁLLATOK LEGELTETÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁJA II.
• Előadás anyagát készítette:
Dr. Béri Béla
