• Nem Talált Eredményt

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztéseTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztéseTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN"

Copied!
35
0
0

Teljes szövegt

(1)

NÖVÉNYÉLETTAN

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

(2)

Növényélettani kézikönyvek

Arteca, R.N. (1996): Plant Growth Substances. Principles and Applications. Chapman & Hall, New York, p. 332.

Davies, P.J. (Ed.) (2004): Plant Hormones. Biosynthesis, Signal Transduction, Action! Kluwer Academic Publishers, Dordrecht/Boston/London, p. 750.

Hopkins, W.G., Hüner, N.P.A. (2009): Introduction to Plant Physiology. John Wiley & Sons, Inc., Hoboken, p. 503.

Salisbury, F.B., Ross, C.W. (1992): Plant Physiology.

Wadsworth Publishing Co., Belmont, p. 682.

Taiz, L., Zeiger, E. (2010): Plant Physiology. Sinaurer

Associates Inc., Publishers, Sunderland, p. 782 + 137.

(3)

Víz és a növényi sejt,

vízpotenciál

(4)

Előadás áttekintése

1. A víz szerepe a növények életében

2. A vízmolekula szerkezete és tulajdonságai

3. A víz mozgása a növényben: diffúzió, ozmózis és áramlás

4. Vízpotenciál összetevői: hidrosztatikai és ozmotikus nyomás

5. Vízpotenciál mérése

(5)

1. A víz szerepe a növények életében

1.1. Víz nélkül nincs élet

1.2. A különböző növényi sejtek, szövetek és szervek víztartalma változó

1.3. Az éves csapadék mennyisége meghatározza a különböző ökoszisztémák termelőképességét

1.4. A fotoszintézisből következik a növények légköri

vízvesztése

(6)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 68.

Különböző ökoszisztémák termelőképessége az éves csapadék

függvényében

(7)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 97.

A víz mozgása a levélben

(8)

2. A vízmolekula szerkezete és tulajdonságai

2.1. A vízmolekulának különleges fizikai és kémiai tulajdonsága van

2.2. Biológiailag jelentős a vízmolekula hőmérsékleti jellemzője

2.3. A víz általános oldószer

2.4. A vízmolekulák polaritása kohéziót és adhéziót

eredményez

(9)

Forrás: Hopkins W.G., Hüner N.P.A. (2009): Introduction to Plant Physiology. p. 2.

A vízmolekula néhány kémiai jellemzője hasonló méretű molekulákkal

összehasonlítva

(10)

Forrás: Hopkins W.G., Hüner N.P.A. (2009): Introduction to Plant Physiology. p. 2.

A) A vízmolekula szerkezete

B) Hidrogén kötések a vízmolekulák között

(11)

Forrás: Hopkins W.G., Hüner N.P.A. (2009): Introduction to Plant Physiology. p. 4.

A vízmolekulák jellemzői, mint oldószerek

(12)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 70.

A) A vízcsepp alakja szilárd felületen

B) A kapillaritás megfigyelése

(13)

3. A víz mozgása a növényben: diffúzió, ozmózis és áramlás

3.1. A diffúzió a molekulák véletlenszerű hőmozgásának az eredménye

3.2.A diffúzió hatékony rövid távú szállítás során 3.3. Az ozmózis víz szállítást jelent a szelektíven áteresztő membránokon át

3.4. Az áramlás hajtóereje a hidrosztatikai nyomás

(14)

Forrás: Hopkins W.G., Hüner N.P.A. (2009): Introduction to Plant Physiology. p. 6.

A diffúzió a molekulák véletlenszerű hőmozgása révén

(15)

Forrás: Hopkins W.G., Hüner N.P.A. (2009): Introduction to Plant Physiology. p. 7.

Az ozmózis az oldószer molekulák (rendszerint víz) irányított mozgása

a szelektíven áteresztő membránokon keresztül

(16)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 71.

Lezárt fecskendővel modellezhetjük a folyadékokban, így a vízben,

keletkező pozitív és negatív nyomást

(17)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 71.

A nyomás mértékegységeinek az összehasonlítása

(18)

4. Vízpotenciál összetevői: hidrosztatikai és ozmotikus nyomás

4.1. Az ozmózis által létrehozott hidrosztatikai nyomás ozmométerrel modellezhető

4.2. A növényi sejt egy speciális ozmotikus rendszer

(19)

Forrás: Salisbury F.B., Ross C.W. (1992):

Plant Physiology. p. 44.

a) Mechanikai ozmométer

b) Növényi sejt, mint ozmotikus rendszer

(20)

Source: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 76.

A vízpotenciál fogalma és összetevői

(21)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 76.

A vízpotenciál fogalma és összetevői

(22)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 76.

A vízpotenciál fogalma és összetevői

(23)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 76.

A vízpotenciál fogalma és összetevői

(24)

5. Vízpotenciál mérése

5.1. A vízpotenciál bármelyik növényi szövetben és szervben mérhető

5.2. Vízpotenciál mérési módszerek: pszichrométer,

nyomáskamra, krioszkópos ozmométer és nyomás

szonda

(25)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. Web material, http://5e.plantphys.net

Vízpotenciál mérés izopiesztikus pszichrométerrel

(26)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. Web material, http://5e.plantphys.net

A nyomáskamrás vízpotenciál mérési módszer elve

(27)

Forrás: PMS Instrument Company, 1725 Geary Street SE, Albany, OR 97322 USA, http://pmsinstrument.com

Kereskedelmi forgalomban kapható, nyomáskamrán alapuló

vízpotenciál mérő elve

(28)

Forrás: PMS Instrument Company, 1725 Geary Street SE, Albany, OR 97322 USA, http://pmsinstrument.com

'Pump- up chamber': kereskedelemben kapható vízpotenciál mérő

(29)

Forrás: PMS Instrument Company, 1725 Geary Street SE, Albany, OR 97322 USA, http://pmsinstrument.com

Vízpotenciál mérés 'Pump-up chamber' -rel

(30)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. Web material, http://5e.plantphys.net

Az oldat koncentráció mérése krioszkopikus ozmométerrel, amely az

oldat fagyáspontjának a csökkenését jelzi

(31)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. Web material, http://5e.plantphys.net

A mikromanometer, mint nyomás szonda használata a sejt turgor

nyomásának mérésére

(32)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. Web material, http://5e.plantphys.net

Egyszerű nyomás szonda felépítése

(33)

Előadás összefoglalása

A víz meghatározó tényezője minden mezőgazdasági és egyéb természetes ökoszisztémának. A

vízmolekulák közötti hidrogén kötések különleges fizikai tulajdonságokat biztosítanak a víznek. Az

áramlás, diffúzió és ozmózis a vízmozgás hajtóereje a növényben. A koncentráció, hidrosztatikai nyomás és gravitáció a vízpotenciál összetevője. Az élő

növényi sejteknek negatív a vízpotenciálja. A

vízpotenciál mérése fontos adatokat szolgáltat a

növény és környezete kapcsolatáról.

(34)

Előadás ellenőrző kérdései

• Mi a víz szerepe a növények életében?

• Mi a vízmozgás hajtóereje a növényben?

• Melyek a vízpotenciál összetevői?

• Hogyan lehet mérni a növények vízpotenciálját?

(35)

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET

Következő előadás:

A víz felvétele és szállítása a növényben, transzspiráció

Előadás anyagát készítették:

Prof. Ördög Vince

Dr. Molnár Zoltán

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A növényi sejtek képesek érzékelni az őket széles körben ért külső és belső jeleket és válaszolnak azokra 3.2.. Az extracelluláris tényezők a

Az aktív növekedést serkentő anyag átdiffundál a zselatinba, koleoptil görbülési teszt az auxinok mennyiségi kimutatására... Az auxinok kémiai szerkezete

A levélöregedés késleltetett a citokinint túltermelő dohány növényekben, amelyek hordozzák a citokinin szintézis ipt-génjét.. Forrás: Taiz L.,

Az etilén szabályozza a gyümölcsök érését, a levelek és virágok öregedésével és lehullásával kapcsolatos. folyamatokat, a gyökérszőrök fejlődését és a nóduszok

A növényi hormonokat és más szabályozó vegyületeket elterjedten alkalmazzák a növények fejlődésének a

Fejlődésélettani és élettani mechanizmusok a környezeti stresszhatások leküzdésére..

Potenciális termőképesség : a genotípus (fajta, hibrid, stb) optimális környezeti feltételek esetén adott termése. = nincs környezeti

Növényi tápionok passzív és aktív mozgása A növényi tápanyag transzporterek típusai