• Nem Talált Eredményt

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztéseTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztéseTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN"

Copied!
31
0
0

Teljes szövegt

(1)

NÖVÉNYÉLETTAN

(2)

Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a

növények növekedésére és

fejlődésére

(3)

1. Sejtfal szerkezete és bioszintézise 2. A sejtfal megnyúlás és lebomlás

3. A növényi növekedés és fejlődés szabályozó tényezői

4. A környezeti tényezők hatása a növények életciklusára

Előadás áttekintése

(4)

1. Sejtfal szerkezete és bioszintézise

1.1. A növényi test felépítése, szerkezete és funkciója a sejtfalak szerkezetétől függ

1.2. A növényi sejtfalak alakja és összetétele a sejttípustól és a fajtól függően jelentős változatosságot mutat

1.3. Az elsődleges sejtfal cellulóz mikrofibrillumok

hálózata, amely hemicellulóz, pektin és strukturális fehérje mátrixba ágyazott

1.4. A fás szövetek másodlagos sejtfala több cellulózt, xilánt és lignint tartalmaz

(5)

A növényi sejtfalak változatos szerkezete:

(A) elsődeges és (B)-(C) másodlagos sejtfalak

(6)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 428.

Az elsődleges sejtfal fő alkotó elemeinek sematikus ábrázolása

(7)

A cellulóz mikrofibrillumok szerkezeti modellje

(8)

2. A sejtfal megnyúlás és lebomlás

2.1. A mikrofibrillumok irányultsága befolyásolja a sejtnövekedés irányát

2.2. A növényi hormonok és környezeti tényezők együttesen módosítják a sejtek megnyúlását

2.3. A savas környezet indukálta sejtfal megnyúlás az elsődleges sejtfalak jellemzője, amelyet az expanzin fehérje közvetít

2.4. A növényi sejtfalak fontos szerepet játszanak az ökoszisztémák szénáramlásában

2.5. Sejtfal lebomlás és a növény védekező mechanizmusa

(9)

Az újonnan képződő mikrofibrillumok irányultsága meghatározza a sejtmegnyúlás irányát

(10)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 447.

A sejt turgor nyomásának (vízpotenciál) csökkenése stressz hatására

(11)

A savas környezet indukálta sejtfal megnyúlás mérése extensométerrel

(12)

A gombafertőzés által indukált oligoszacharid szintézis a növényi sejtfalban

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. Web material, http://5e.plantphys.net

(13)

3. A növényi növekedés és fejlődés szabályozó tényezői

3.1. A növényi sejtek képesek érzékelni az őket széles körben ért külső és belső jeleket és válaszolnak azokra 3.2. A jelek két csoportba sorolhatók: a) külső, b) belső (intra- és extracelluláris) tényezők

3.3. A legfontosabb külső hatások a fény és a hőmérséklet 3.4. Az extracelluláris tényezők a növényi növekedés

(14)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 404.

A szignál transzdukció általános ábrázolása, néhány példával

(15)

4. A környezeti tényezők hatása a növények életciklusára

4.1. A fény szolgáltatja a jelet a fotomorfogenezishez

4.2. A fitokrómok a vegetatív és generatív fejlődés számos aspektusában közvetítenek

4.3. A fitokrómok indukálta válaszreakciók jellemzői 4.4. A fitokróm reakciók a szükséges fény mennyisége alapján megkülönböztethetők

4.5. A nagyon alacsony intenzitású hatásokra adott válaszok nem fotoreverzibilisek

(16)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 494.

Kukorica és mustár csíranövények növekedése fényen (A és C) és sötétben (B és D)

(17)

Salátamagok csírázása: a fitokrómok által szabályozott fotoreverzibilis változások tipikus példája

(18)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 498.

Az alacsony intenzitású akciós spektrum fotoreverzibilis serkentő és gátló hatása az Arabidopsis magvak csírázására

(19)

4. A környezeti tényezők hatása a növények életciklusára

4.7. A fitokrómok indukálta korai gének termékei

transzkripciós faktorok, amelyek más géneket aktiválnak 4.8. A legtöbb élőlény egy belső napi ritmust mutat,

amelyet egy belső oszcillátor vagy „óra” működtet

4.9. A természetben a fitokrómok biztosítják a növények válasz reakcióját az árnyékolásra

(20)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 512.

Ökológiailag fontos fény paraméterek

(21)

A fitokrómok meghatározó szerepet játszanak a fényt kedvelő növények szárának megnyúlásában, amit nem tapasztalunk árnyékkedvelőkben

(22)

(A) a Datura ferox csíranövények hajtásmegnyúlása nagyobb lesz a növénysűrűség növelésekor

(B) egyöntetű növényzet növekedésekor idővel a szomszédok érzékelése serkenti a szár megnyúlását

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. Web material, http://5e.plantphys.net

(23)

4. A környezeti tényezők hatása a növények életciklusára

4.11. A kék fény hatására létrejött válaszreakciók eltérnek a fitokróm válaszoktól

4.12. A kék fény serkenti a transzkripciót és transzlációt, amelyek hozzájárulnak a morfogenetikus

válaszreakciókban fontos géntermékek képzéséhez 4.13. A növények fotoperiodikus válaszaik alapján csoportosíthatók

(24)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 522.

A kék fény, mint jel számos válaszreakció kialakításában vesz részt, pl.

a növény képes lesz a fény jelenlétének és irányának az érzékelésére

(25)

A földrajzi hosszúság hatása a nappalok hosszára az északi féltekén egy naptári év során

(26)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 735.

A virágzás fotoperiodikus szabályozása: hatás a rövidnappalos és hosszúnappalos növényekre

(27)

A virágzás fitokrómok általi szabályozása: vörös (R) és sötétvörös (FR) fény

(28)

Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 742.

Az alacsony hőmérséklet hosszan tartó hatása növeli a vernalizációs hatás stabilitását

(29)

A növényi test felépítése, szerkezete és funkciója a sejtfalak szerkezetétől függ. A sejtfal kialakulása egy komplex szerkezetet eredményez, aminek alakja és összetétele a sejt differenciálódási irányától függően változik.

A növényi sejtek képesek érzékelni az őket széles körben ért külső és belső jeleket és azokra

válaszolnak. A legfontosabb külső hatások a fény és a hőmérséklet. A belső és külső környezeti hatások

Előadás összefoglalása

(30)

• Mely tulajdonságok járulnak hozzá a sejtfal erősségéhez és merevségéhez?

• Mennyiben korlátozza a sejtfal a sejtek növekedését?

• Mi az élettani jelentősége a különböző kritikus nappal hosszúságú élettani ökotípusoknak, másképpen a

fotoperiodikus rasszoknak egy fajon belül?

Előadás ellenőrző kérdései

(31)

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET

Következő előadás:

Auxinok

Előadás anyagát készítették:

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A növény fejlődése során a környezeti tényezők által kiváltott levél öregedés modellje.. A növényi növekedés a sejtek

Az aktív növekedést serkentő anyag átdiffundál a zselatinba, koleoptil görbülési teszt az auxinok mennyiségi kimutatására... Az auxinok kémiai szerkezete

A levélöregedés késleltetett a citokinint túltermelő dohány növényekben, amelyek hordozzák a citokinin szintézis ipt-génjét.. Forrás: Taiz L.,

Az etilén szabályozza a gyümölcsök érését, a levelek és virágok öregedésével és lehullásával kapcsolatos. folyamatokat, a gyökérszőrök fejlődését és a nóduszok

A növényi hormonokat és más szabályozó vegyületeket elterjedten alkalmazzák a növények fejlődésének a

Fejlődésélettani és élettani mechanizmusok a környezeti stresszhatások leküzdésére..

Potenciális termőképesség : a genotípus (fajta, hibrid, stb) optimális környezeti feltételek esetén adott termése. = nincs környezeti

Növényi tápionok passzív és aktív mozgása A növényi tápanyag transzporterek típusai