NÖVÉNYÉLETTAN
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Másodlagos anyagcsere termékek a növények
védelmében
1. Másodlagos anyagcsere termékek 2. Rovar kártevők indukálta védekező mechanizmusok
3. A növények védekezése patogénekkel szemben
Előadás áttekintése
1. Másodlagos anyagcsere termékek
1.1. Terpének
1.2. Fenolvegyületek
1.3. Nitrogéntartalmú vegyületek
A másodlagos anyagcsere termékek bioszintetikus útvonalainak áttekintése és kapcsolódása a primer anyagcseréhez
Terpének bioszintézise
A limonén (A) és mentol (B) szerkezete: a két leggyakrabban előforduló monoterpén vegyület, amely részt vesz a növények rovarok és más
szervezetek elleni védekező mechanizmusaiban
A mono- és szeszkviterpének gyakran megtalálhatók a növények mirigyszőrös felszínén
Két triterpén, az azadirachtin (A) és α-ecdysone (B) szerkezete, amelyek hatásos inszekticidnek bizonyultak
A növényi fenolok különböző bioszintetikus útvonalai
Fenol bioszintézis a fenil-alaninből kiindulva
Az egyszerű fenolvegyületek változatos szerepet töltenek be a növények életében
Néhány tannin szerkezete, melyek fenolsavakból vagy flavonoid egységekből épülnek fel
A tanninok és fehérjék kölcsönhatásának feltételezett mechanizmusa
Néhány példa az alkaloidokra, amely a nitrogéntartalmú másodlagos anyagcsere termékek változatos csoportját alkotják
A nikotin bioszintézise a nikotinsavval (niacin) kezdődik
A pirrolizidin alkaloidok két alakja fordul elő a természetben: a N-oxid és a tercier alkaloid alak
A cianogén glikozidok enzim katalizálta hidrolízise, amely során hidrogén cianid szabadul fel
Glükozinolátok hidrolízise során mustárszagú illékony vegyületek képződnek
2. Rovar kártevők indukálta védekező mechanizmusok
2.1. A növények felismerik a rovarok nyálának speciális komponenseit
2.1. A jázmonsav számos védekező válaszreakciót aktivál 2.3. Néhány fehérje gátolja a növényevő rovarok
emésztését
2.4. A növényevők indukálta illékony növényi vegyületeknek komplex ökológiai funkciója van
A linolénsav (18:3) jázmonsavvá alakulásának lépései
A jázmonsav jelátviteli modellje
3. A növények védekezése patogénekkel szemben
3.1. Néhány antimikrobiális vegyület szintézise még a patogén támadása előtt megindul
3.2. A fertőzés további reakciót vált ki a betegséggel szemben
3.3. A fitoalexinek mennyisége gyakran növekszik a fertőzést követően
3.4. Néhány növény felismeri a specifikus patogén eredetű vegyületeket
3.5. A patogénnel szembeni első válaszreakció növeli a jövőbeni sikeres védekezés lehetőségét
3.6. A nem-patogén baktériumok növényekkel történő kölcsönhatása hozzájárulhat az indukált szisztemikus rezisztenciához
A patogének elleni védekezés több típusát a fertőzés indukálja
Két növénycsaládban előforduló néhány fitoalexin szerkezete
A patogénnel szembeni első válaszreakció növeli a jövőbeni sikeres védekezés lehetőségét: szisztemikus megszerzett rezisztencia (SAR)
A nem-patogén baktériumokkal történő fertőzés az indukált szisztemikus rezisztencia (ISR) kialakulásával növelheti a növény ellenálló képességét a
patogénekkel szemben
