NÖVÉNYÉLETTAN
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Létfontosságú tápelemek,
Tápelem hiánytünetek
1. A növények tápelem ellátásának a vizsgálatára speciális eljárások használatosak
2. Létfontosságú tápelemek 3. Tápelem hiánytünetek
4. Talaj, gyökér és mikroszervezetek
Előadás áttekintése
1. A növények tápelem ellátásának a vizsgálatára speciális eljárások használatosak
1.1. A létfontosságú tápelemek speciális kísérleti körülmények között vizsgálhatók
1.2. Bizonyos tápelemek hiánya jelzi azt, hogy létfontosságúak
1.3. A tápelem ellátás vizsgálatára csak szervetlen sókból összeállított tápoldatokat használnak
Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 111.
Hidroponia: a növények oxigénnel telített tápoldatban növekednek
Tápanyagfilm eljárás
Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 111.
Aeroponia: tápoldat permetezése a gyökerekre
„Apál-dagály” rendszer: a gyökerek időnként belemerülnek a tápoldatba
2. Létfontosságú tápelemek
2.1. A létfontosságú tápelem meghatározása:
- a növény felépítésének vagy anyagcseréjének nélkülözhetetlen alkotórésze
- hiányában a növény növekedése, fejlődése vagy szaporodása károsodik
2.2. A létfontosságú tápelemek a növényi szövetekben kimutatható koncentrációjuk alapján mikro- és
makroelemekre oszthatók
A növények létfontosságú tápelemeinek mennyisége
3. Tápelem hiánytünetek
3.1. A növényi szövetek vizsgálatával meghatározható a tápelem hiány
3.2. Néhány tápelem újrahasznosul az idősebb levelekből a fiatalabbakba történő szállításuk révén, mások nem
szállítódnak a növényben
3.2. Egy létfontosságú tápelem nem megfelelő biztosítása jellemző hiánytünetekben mutatkozik meg
A termés mennyiség (vagy növekedés) és a növényi szövetek tápelem tartalmának kapcsolata
Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 113.
A tápelemek csoportosítása a növényen belüli mozgékonyságuk alapján
3. Tápelem hiánytünetek
3.3. Tápelemek hiánytüneteinek csoportosítása:
1. csoport: szénvegyületekben résztvevő tápelemek (N, S) 2. csoport: energia tárolásában vagy szerkezetépítésében fontos tápelemek (P, Si, B)
3. csoport: ionos alakban maradó tápelemek (K, Ca, Mg, Cl, Mn, Na)
4. csoport: redox reakciókban fontos tápelemek (Fe, Zn, Cu, Ni, Mo)
A számos lényeges makromolekula alkotásában résztvevő nitrogén hiánytünete
Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. Web material, http://5e.plantphys.net
A nukleinsavak vázának alkotásában és az intermedier anyagcserében részvevő foszfor hiánytünete
Az enzim aktivátor és ozmoregulátor kálium hiánytünete
Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. Web material, http://5e.plantphys.net
A sejtosztódásban, a sejtek összekapcsolódásában és a szignál transzdukcióban szerepet jászó kalcium hiánytünete
A klorofill molekulák alkotásában és enzimreakciók szabályozásában részt vevő magnézium hiánytünete
Forrás:
http://www.ipmimages.org/browse/subimages.cfm?sub=766
A klorofill szintézisben és elektron transzfer reakciókban fontos vas hiánytünete
A cink hiánytünete, amely számos enzim aktivátora
Forrás:
http://www.ipmimages.org/browse/subimages.cfm?sub=766
4. Talaj, gyökér és mikroszervezetek
4.1. A negatív töltésű talaj részecskék befolyásolják a tápelemek felvételét
4.2. A talaj pH értéke befolyásolja a tápelemek hozzáférhetőségét
4.3. A tápelemek túlzott mennyisége korlátozza a növény növekedését
4.4. A növények kiterjedt gyökérrendszert fejlesztenek a tápelemek felvételére
4.5. A tápelemek hozzáférhetősége befolyásolja a gyökerek növekedését
Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 120.
Kationcsere a talaj részecskék felszínén
A talaj pH értékének hatása a tápelemek hozzáférhetőségére
Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 121.
A búzanövény (egyszikű) bojtos gyökérrendszere
A gyökér biomassza mennyisége a talaj NH4+ és NO3- tartalma függvényében
4. Talaj, gyökér és mikroszervezetek
4.6. A mikorhiza gombák elősegítik a gyökerek tápelem felvételét
4.7. A mikorhizák finom gombafonalai kiterjesztik a gyökerek által elérhető talaj környezetet
4.8. A növények szénhidrátokkal látják el a gombákat 4.9. Légköri nitrogénkötés növény-baktérium
szimbiózissal
Ektotróf mikorhizával „fertőzött” gyökér
Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 126.
Vezikuláris-arbuszkuláris mikorhiza gomba egy növény gyökerén
Nitrogénkötő gyökérgümők a bab (Phaseolus vulgaris) gyökerén
Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 356.
A nitrogénkötő baktériumokat tartalmazó gyökérgümők kialakulásának fertőzési folyamata
