Religio, 1912.

5na:>o

R E L I G I O

TUDOMÁNYOS,

TARSADALMI ÉS IRODALMI KATH. FOLYÓIRAT

F E L E L Ő S S Z E R K E S Z T Ő

D U D E K J Á N O S dr.

NYITRAEGY HÁZMEGYEI Á L D O Z Ó P A 1 ' , P E T U R I C. A P Á T ,

A B U D A P E S T I KIR. MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEMEN A DOGMATIKA NY. R. TANÁRA

H E T V E N E G Y E D I K É V F O L Y A M

1912.

B U D A P E S T

S T E P H A N E U M N Y O M D A K. T .

1912.

TARTALOM.

I. É r t e k e z é s e k .

Lap

a) Az újszövetség nyelvi problémája. Hadzsega Gyula dr.-tói . ... ... 499, 517 Mit örökölt a hittudomány Krisztus Urunktól és az

apostoloktól a Szentirásban. Breznay Béla dr.-tói 433, 450, 465 A synoptikusok és a IV. evangelium jelentése az

utolsó vacsora idejéről. Hadzsega Gyula dr.-tól 182, 198, 214, 230

Pax hominibus . . . Dudek János dr.-tól 673 b) A modern filozófia lélektani okai. Reményitől ... 184, 198,

216, 231 Roger Baco a megismerésről. Czakó Ambrus dr.-tói

342, 358, 378 Hartmann Ede transcendentalis realizmusa. Madarász

István dr.-tól 370, 385 A «Mint ha» bölcselete. Trikál József dr.-tól ... 585, 599, 613, 631, 649, 663, 679, 693 A Reinke-féle dominánsok. Floznik György dr.-tól

225, 244, 258

Haeckel életelmélete. Madarász István dr.-tól 547 Anthropologia és darvinizmus. Wéber Pál dr.-tól — 453

Ha Isten létezhetik, bizton létezik. Rejőd Tibor dr.-tól 468, 486, 501 Isten léte milyen bizonyosságú igazság ? Végh Ferenc-

től 659 A vallás és az ember. Zachratka Józseftől 70

A dogma a ker. vallásban. U.-attót ... ... ... ... 257 A hitetlenség egvik oka a hiszékenység. Prónai

Rezsőtől I 177 Szent Ágoston tana az emberi lélek eredetéről. Wéber

Pál dr.-tól ... 660. 674 Az őskeresztény áldozat Ireneusig. Dudek János

dr.-tól. 189, 204, 221, 236, 253, 269, 285, 300, 316, 332, 348, 364, 378, 398 Krisztus halálának áldozati jellege. Bangha Bélától

550, 568, 582, 598, 612 Kenedi Géza és az eucharistia. Dudek János dr.-tól 478 A Szentháromság theophaniája sz. Máténál. U.-attól... 689 c) A jellem alapja és kiépítése szent Tamás szerint.

Faragó Jánostól 135, 151 A kath. erkölcstan nevelő értéke. Tóth Tihamér dr.-tól

545, 561, 577 Böjti fegyelem a szerzetesrendekben. P. Rogértöl 118 A probabilismus határai. Jehlicska Ferenc dr.-tól ...

275, 291, 307, 322, 337 Erkölcsi lehetetlenség. U.-attól 2, 19 Neomaltliusianismus. U.-attól 73, 89, 104, 120, 138, 152, 168 A szentszék döntése a papi pályára való hivatásról.

Nagy Sándor dr.-tól 615, 634 Az anthropologiai iskola és a beszámithatóság. ...

Takács Guidó dr.-tól ... 195, 211 Küzdjünk a testiség bűne ellen. Dudek János dr.-tól 641 dj «E jelben győzni fogsz.» Soltész Béla dr.-tól

435, 455, 471

A maconi zsinat és a nők. Tóth Ferenctől .. 247 Adatok a keresztes hadak részére engedélyezett

búcsúk történetéhez. Stöhr Gézától ... 68, 84, 100, 116 A domonkosrend első letelepedése Magvarországban.

Pfeiffer Miklóstól ... ~ 305 Assisi szent Ferenc és korunk. Molnár Arkangyaltól 497

A párisi immaculata-vita hitelessége. U.-attól 261, 279,294 Veszprém és Gizela királyné. Ádám Ivántól ... 466, 483 Hol van Gizela királyné, szent István nejének s i r j a ?

Stöhr Gézától ... ... 513

«Rabbia Dantesca.» (Dante-tanulmány), Floznik

György dr.-tói 38, 54 Enea Silvio Piccolomini. Stöhr Gézától . 390, 407

Róma. Zachratka Józseftől 492

Lap

Mikor lett Bajoni István nyitrai p ü s p ö k ? í-től ... 398 Néhány adat a nyitrai püspökség XVII. századából.

Cserenyelj István dr.-tól ... ... 276, 292, 386, 404, 419 Fogarasföldi Nádasdy László gróf. Sörös Pongráctól

180, 196, 213, 229 Héderváry István és a szigeti ellenreformáció. ...

Závodszky Levente dr.-tól 323 Az őskeresztény Menas város fölfedezése. Némethy

Gyula dr.-tól 166 Legújabb arameai nyelvemlékek Elephantine szige-

téről. Stöhr Gézától 227, 249, 260 Az ősegiptomiak sírépítményeiről. U.-attól 532, 551, 570 A Sinai-hegy autokephal egyháza. U.-attól ... 676, 690 Görögországi egyházi állapotok. Hadzsega Gyula

dr.-tól 4, 22

A görög kolóniák életéből. U.-attól 586 A Balkán-háború az unió szempontjából. U.-attól ... 601

Adatok a papnevelés történetéhez a munkácsi ...

egyházmegyében. Zsatkovics Kálmántól ... 40, 57, 72 Tanulságok a francia nemzet lelki életéből. Faust

Antaltól 401 A modernizmus történeti módszere. Mlinarovits...

Kelementől ... 36, 52 Magyar vonatkozású müvek az Indexen. T. L.-től ... 395 A pozsonyi nemzeti zsinat 1822-ben. Pál Mátyás ...

dr.-tól ... 470, 488, 503, 520 Visszapillantás a győri Oltáregyesület 50 éves múlt-

jára. Mohi Antal dr.-tól ... 563 A keleti kath. egyház válsága Magvarországon. B. M.

dr.-tól ... 629 Hauptmann Gellért. Szekeres Fábiántól 580, 595

e) Miként jelölte ki utódját szent Ágoston? Zubriczky Aladár dr.-tól ... 593, 610, 628, 642

Coelibatus. Hadzsega Gyula dr.-tól 289 A görög szert, katholikusok elkülönző privilégiumai

és a kath. egység. Jenei Bélától 423, 437

A görög egyházjog tanítása. —n-től 137 Meddig tartott a keleti egyház egyetemes jogfejlő-

dése ? Rusznák Miklós dr.-tól 531 Az unió fontossága. U.-attól 273 A «passiva assistentia» felélesztése. Hanuy Ferenc

dr.-tól 417 Ünnepredukció és a polgári szünnapok. U.-attól ... 451

Adatok a francia iskolák neutralitásához. Tóth ...

Tihamér dr.-tól 193, 209

Adminisztrator-e vagy p a r o c h u s ? Jogásztól 568 A választói jog. Halâszy Caesar dr.-tól 17 Az általános választói jog. U.-attól 354 Az általános és titkos választójog. U.-attól ... ... 387

Új könyv a kath. autonómiáról. (Kérészyé.) Dudek János dr.-tól 33, 49, 65, 81, 97, 113, 129, 145, 161 fl A kath. egyház és a modern irodalom. Vasvári

Ödöntől 321, 337, 353, 369, 481, 529, 657

Katii egyetem. V. A.-tól 1 Újból a kath. egyetemről. Schrotti Páltól ... ... 178

Az olasz papnevelés reformja. Halászy Caesar dr.-tól 644 Néhány szó nevelésünk gránitalapjáról. Schiff József

dr.-tól ... 6, 25 A koedukáció. Dudek János dr.-tól ... ... ... 534, 554 Utaljuk-e a vallástan tanítását a családi k ö r b e ? ...

U.-attól 424, 440

A népkönyvtárakról. U.-attól 421 A fővárosi pedagógiai szeminárium. U.-attól ... ... 143

Az evangeliumi vetésre rossz idők járnak. Pohlinger Bekénytöl ... 132, 148, 165 Szociális istenáldás-e a gyónás ? U.-attól ... ... 307, 325 A Foerster-hét Budapesten. Dudek János dr.-tól ... 240 Az esperanto-mozgalom és a kath. szervezkedés.

Giesswein Sándor dr.-tól 241 Papok Otthona. Ochaba János dr.-tól 309

Lap

Papok Otthona. II. L.-tői 373 A pszichiátria jelentősége a theologusra és a paeda-

gógusra. Takács Szeverin dr.-tói 341, 35(i

Egyházi színművészet. Kónya Vilmostól 87 A fémmetszés művészetéről. Velics Lászlótól 102

Amit a nép beszél. Aliquis-töl... ... 495 Az ünneprendelet végrehajtása. Páder Rezsőtől 511, 527

Lafargue nyomán. Kóza Györgytől 92 Mi volt a b ű n e ? Tomcsányi Lajostól ... 96 Mivel kell a kath. papságnak megküzdenie az anti-

alkoholizmus terjesztésénél ? Schürger Ödöntől ... 127 Heinrich Federer regényei. Lám Frigyestől 8, 27

Egerből. Dudek János dr.-tói 557 Stanczel Ferenc. Breznay Béla rf/\tól 638

Az új hercegprímás és az új biboros. Dudek János

dr .-tói - 625 Egy lapszerkesztő életéből. U.-attól ... ... 670, 686, 702

Tájképek. Bodnár Gáspártól 13, 61, 77, 108, 123, 155, 171, 218, 265, 281, 297, 313, 360, 375, 420,

444, 458, 507, 523, 604, 619, 697 II. E g y h á z i v i l á g k r ó n i k a .

Budapest. Zichy Nándor gróf emlékének. 10. — Újévi üdvöz- letül. 12, 29, 42. — Mit tesz az szabadkőmíves uralom alá k e r ü l n i ? 59. — Windhorst születésének százéves év- fordulója. 75. — Főpásztorunk kettős jubileuma. 90. — Kulturharcos csapatok fölvonulása Magyarország látó- határán. 106. — Európa legvirágzóbb állama. 140. — «Meg- halni annyi, mint a jóságos Istenhez jutni.» 154. — Figyel- meztetés a Szentföld iránti kath. kötelességekre. 232. — A magyar ajkúak gör. kath. püspöksége. 251. — Foerster előadasai. 263. — A szabadkőmívesség hadi fölvonu- lása az egyház ellen. 264, 280. — Kegyelet az ország hercegprímása iránt. 296. — Főpásztori vaïasz a budapesti esperesi kerület papságának. 327. — Apponyi Albert gróf eucharisztikus beszéde. 327. — Gyászjelentés királyunk bécsi udvartartása lelkipásztori főnökének haláláról. 328.—

Egy kis történetkritikai világszemle. 393. — Honfitársaink készülnek a bécsi euch, kongresszusra. 410. — Egy szent- életű pap jóslata. 410. -— A szünidő alatt történt neveze- tesebb eseményekre visszapillantás. 442. A német katho- likusok ezidei nagygyűlése. 457. — A természettudományok és a hit Angliában. 490. — Programm Magyarországban a filozófiai művelődés emelésére. 505. — Mi különbség van a francia és a német katholikusok között? 521. — Igaz-e, hogy a kath. egyház ellensége az anatómiának ? 536. — Szerzetesrendeink térfoglalása az ország szivében. 572. — Jellemképzés vagyis erkölcsi nevelés. 588. •— Világosítsuk föl a népet, míg nem késő. 616. — A Mária-kongregációk harmadik nagygyűlése. 652. — Templom Zichy Nándor gróf emlékére. 696. — A krónikás bucsúzása az «Egyházi Világkrónika» Írásától. 697.

Esztergom. Az új hercegprímás levele. 605.

Garamszentkereszt. Emlékezzünk régiekről. 427.

Nagyvárad. Belopotoczky püspök adománya a kath. kör- nek. 654.

Róma. Nagy Konstantin milánói ediktumának jubileuma. 107.—

A bibliai főiskola új épületének fölavatása. 187. — Angol katholikusok a pápánál. 636. — A pápa világi fejedelem- sége ügyében. 683.

Hees. Bavona nuncius emlékezete. 77. — Részlet az euch, világkongresszus programmjából. 233. — Zsidó támadás az euch, kongresszus ellen. 264. — Az euch, világkongresszus lefolyása. 47E.

Krakó. Lengyelek kalh. nagygyűlése. 538.

Ágosta. Zsidó elismerés a Centrumnak. 91.

München. A német katholicizmusra küzdelmes napok követ- keznek. 122. — Mit tervezett Bismarck a kath. egyház ellen? 155. •— «In senibus consilium.» 170. — A Hertling- miniszterium szelleme. 216. — Hertling báró utóda az egyetem bölcseleti tanszékén. 696.

Fulda. Kath. egyház és halotthamvasztás. 29.

Aachen. Megliivó a német katholikusok 59. nagygyűlésére 296.

Münster. Németország egyik legkitűnőbb theologusának pápai kitüntetése. 411.

Trier. Az idei Mária-kongresszusról. 443.

Köln. Az érseki szék betöltése. 603. Pápai döntés a keresz- tény szakszervezetek ügyében. 617. — Hogyan folyt le az érsekválasztás? 683.

Bruxelles. Minek köszönik a belga katholikusok győzelmü- ket ? 374. — Még egyszer a belgiumi választásokról. 394.—•

Beernaert halála. 556.

Berlin. A Centrum tornya ismét bevehetetlennek bizonyult.

Lap

60. — A forradalmi szocialismus haladása. 154. — A prot.

vallás képtelen magán segíteni. 186. — Hogy beszél a nemet szociáldemokrácia Krisztusról ? 281. — A bécsi euch, kon- gresszussal kapcsolatban a sajtó. 506. — Küzdelem a hitért a protestantizmus kebelében. 635. — A Bundesrat döntése a német katholikusok ellen. 665.

Paris. Miért szükséges katholikusoknak kath. egyetem? 44.—

Kemény lecke a szabadkőmivességgel kacérkodó katho- likusoknak. 91. — Az «Univers» Jézus szentséges Szivé- nek ajánlotta föl magát. 107. — Monarchia és dinasztia bukása Chinában. 123. —Mercier biboros böjti főpásztori levele. 171. — Mi történt az «Univers»-sel? 252. —A vallás a «Titanic» szerencsétlenségében. 311. — Száz év előtti dolgok emlékezete. 475. — A nagy francia forradalom vallási történelme. 491. — A jövő idők kereszténysége.

604, 618.

London. Hasadások és szakadások az anglikán egyházban.

201. — A kath. egyház gyarapodása Angliában. 233. — A «Titanic» katasztrófájához. 345.

Zürich. Keresztény tudósnak Zürichben nincs maradása.

217. — II. Vilmos császár mint theologus. 528.

Luzern. Végre megalakult a svájci néppárt. 344. — A svájci katholikusok életéből. 444.

Bázel. A rendkívüli nemzetközi szocialista kongresszusból. 666 Fribourg. A kath. egyetemről. 618.

Freiburg. A Görres-Társulat ezidei közgyűlése. 556.

Lissabon. Az egyház helyzete Portugáliában. 522, 539.

New-York. Hódolat zsidó részről a kath. egyháznak. 344. — Nem mind arany, ami fénylik. 590.

Cincinnati. A katholikusok az északamerikai Egyesült-Álla- mokban. 411.

Washington. Az új apostoli delegátus. 411.

Japánország. A karácsonvi kis Jézus esdeklése (levél Japán- ból). 696. * Breznay Béla dr.-tói.

III. I r o d a l m i i s m e r t e t é s e k .

lléderváry István joga. Karácsonyi János rfr.-tól 346

V E R E S S : Erdélyi történelmi források. Erdélyi László

rfr.-tól 78 Kállay András művei. Csepela Lajos dr.-tói 637

R I E D L : Ilárom jellemrajz (Toldy, Greguss, Katona Lajos)

Dudek János rfr.-tól 14

P E T H Ő : Politikai arcképek. U.-attól ... 3 0

D A N T E - B A R I T S : A pokol. U.-attól 6 8 4

G Ö R G E I : Gazdátlan levelek. U.-attól 4 6

G Y U L A I : Kritikai dolgozatok. U.-attól 1 7 4

P I N T É R : Békefi-Emlékkönyv. U.-attól 4 1 1

G Y Á R F Á S : A brassai ötvösség története. U.-attól 4 4 7 B Í R Ó : Az erdélyi fejedelem jogköre. U.-attól 5 7 3 E R D É L Y I : AZ első egyenes állami adó elmélete. U.-attól 6 6 7

H A R S Á N Y I : A Napkirály rokona. Lám Frigyestől 9 3 A N K A : Tengerszemek. Mlinarovits Kelementől 1 5 8

Kiss M. : A gyémántos harang. Dudek János dr.-tói — 234

P L A T Z : Tudományos kalandozások. U.-attól 1 4 H A E C K E L : Der Monismus. Madarász István dr.-tói 6 3 O E N N E R T : Die Wahrheit über E . Haeckel. U.-attól ... 6 4 R E I N K E : Naturwissenschaftliche Vorträge. U.-attól 141

S C H M I D T : AZ élet. U.-attól 2 0 3

H A E C K E L : Zellseelen und Seelenzellen. U.-attól 2 3 4 K L I M K E : Monistische Einheitsbestrebungen. U.-attól... 4 9 5 M A D A R Á S Z : A modern materializmus. Kőheqiji József

dr.-tól ' 377

HUDYMA : Az élet problémája. Dudek János dr.-tói ... 6 8 4

Kiss : A naturalizmus befolyása a gazdasági életre.

Csepela Lajos dr.-tól 268 Année sociale internationale 1912. U.-attól 362

B Ö L S C H E : A Z életfejlődés története. U.-attól 4 1 3 N É M E T H Y : Az ősember a paleontologia világánál. Dudek

János rfr.-tól 667

F I S C H E R : Was ist Religion? Tichy Sándortól 9 4 , 1 1 1 K O C H - W E C K E R : Religiös-wissenschaftliche Vorträge.

Tóth Tihamér rfr.-tól... 235, 253

R U V I L L E : Kath. Glaube. U.-attól 2 9 9 , 3 1 4 P F A N M Ü L L E R : Jesus im Urtheil der Jahrhunderte. Tichy

Sándor rfr.-tól 299, 316, 331, 357

M A U S E R : Das Verhältniss vom Glauben und Wissen bei Averroes. Faust Antaltól ... 360, 377

S C H W E I T Z E R : Az emberi természet első életeleme. Dudek

János rfr.-tól 330

S C I I A N Z : Apologie des Christentums. Tóth Tihamér rfr.-tól 432, 447

B O U G A U D : A kereszténvség és korunk. (I.) Dudek János rfr.-tól ;. 446, 461, 476, 493

Lap J E H L I C S K A : Erkölcs és vallás. Madarász István dr.-tól 5 2 0 K R U S : Paedagogischen Grundfragen. Tóth Kálmán dr.-tól 346

W I S E M A N N - H A U D E K : Fabiola. Dudek János dr.-tól 15

G I L L E T : Charakterbildung, Breznay Béla dr.-tói 7 9 BREZNAY : Egy szent szerzetes. Zubriczky Aladár dr.-tól 125

E R D Ő S : Fioretti. Mattyasovszky Kasszián dr.-tól 126

BÓTA : Házi káté. K. T.-tői 2 3 4

R O M A I S Z : Mentsd meg lelkedet ! Drebitka Ferenctől ... 2 8 4 K E R T É S Z : A kétezeréves menyasszony. Dudek János dr.-tói 3 6 2 S E M M E R : A munka megszeníelése. Mattyasovszky Kasz-

szián dr.-tól 378

V E R C R U Y S S E - T Ó T H : Elmélkedések. Dudek János dr.-tól 5 5 9

A C Z É L : A szabadkőművesség titkai. A'—A-tól 5 7 4

DALMADY : A Hold befolyása az emberre 15

SCHÜTZ : Kath. egyháztörténelem, l^óth Kálmán dr.-tól 30, 45

K A T O N A : A halottégetés. Dudek János dr.-tól ... — ... 32

K A S S O V I T Z : Szellemi áramlatok a XVI. század derekán.

U.-atlól - 188, 203

SZENTIMHEI : Stéger István. U.-attól 2 8 3

B E N E D E K : A garamszentbenedeki szent Vér ereklye

története. U.-attól r - 315

ZOLTVÁNYI : A pannonhalmi főiskola Evkönyve. U.-attól 4 1 3

TOMCSÁNYI : Wenckheim Frigyes gróf. U.-attól 462

L U T T O R : Biblia pauperum. U.-attól 510

SZENTIVÁNYI .• A szeretet útján. U.-attól 5 2 6

Három új folyóirat. U.-attól 94 Izsói- : Zászlónk. U.-attól 395 Zászlónk diáknaptára. U.-attól 432 A kritikáról. U.-attól - - 509, 524, 539

W O H L M U T H : «Jövőnk» (folyóirat). U.-attól 541

F Ü L Ö P : «Darwin» (folyóirat). U.-attól 591

W O H L M U T H : Tanítók évkönyve. U.-attól 637

S C H M I D : Ursprung des Menschen. Tóth Tihamér dr.-tól 1 1 0 M E R C I E R : Papjaimhoz. U.-attól 622, 638

K L U G : Internatserziehung. U.-attól ... ~ 6 5 5 M E S C H L E R : Die Gesselschaft Jesu. Wéber Pál dr.-tói ... 4 1 4

S T E L T / . I G - K Á B I K : Az iszákos. Fischer-Colbrie Ágost dr.-tól 2 5 2 G R I G E R : A lelkipásztor az antialkoholizmus szolgála-

tában, Dudek János dr.-tól 654

ACSAY : Ifjúsági szentbeszédek. U.-attól 396, 411

Samassa biboros beszédei. U.-attól 431

M I H Á L Y F I : Szentbeszédek. U.-attól 654

M I H Á L Y F Í : Igehirdetés. U.-attól 590, 606

F A R K A S E. : A hivatalos pártfogó. U.-attól 620 Ifjúsági regények. Mattyasovszky Kasszián dr.-tól ... 46, 62

K E N E D I : Száz eset az életből. U.-attól 202

HANUY : A jegyesség. Sipos István dr.-tól 157, 173

S Í P O S : Pécsegyházmegyei határozmánvok. Hanuy Ferenc

dr. tói - - 220

PONGRÁCZ : Az efezusi levél. Székely István dr.-tól ... ... 63

H O L Z H E Y : Kurzgef. Lehrb. der sp. Fini, in d. A. T.

Kmoskó Mihály dr.-tól 462

Lap H É D L Y - T R E F Á N : Bernardinus. Wolkenberg Alajos dr.-tól 477 Soós : Szent leckék és evangéliumok. Dudek János dr.-tól 495

BUZSÁKY : Gyakorlati hitelemzések. (I. II.) U.-attól 284, 559

M A R T O N : Cassiodorus ísagogikai gyűjteménye. Martin

Aurél dr.-tól 188

E R D É L Y I : A tihanyi apátság. Lukcsics József dr.-tól ... 174

Les fêtes celebrées. Walter Gyula dr.-tól 158

K O N C Z : A váci székesegyház kincstárának mutatója.

Velics Lászlótól 189

V E L I C S : Vándorelőadásaim az egyházi művészetről.

Dudek János dr.-tól 541

G E D E O N : A hitújítás terjedésének okai hazánkban 1541-ig.

U.-attól - 699

H A N A U E R : A lelkiismeret. U.-attól 699

W E B E R : Dürer's schriftlicher Nachlass. Stöhr Gézátót... 700 Az impressionizmus lélektanából. Czakó Ambró dr.-tól 220

Y O R I T O M O - T A S H I : La timidité vaincu. Jehlicska Ferenc

dr.-tól 559

C R O S N I E R : Les convertis d'hier. Wéber Pál dr.-tól ... 607

D U D E K : A kath. autonomia függő kérdései 352

D U D E K : Az őskereszténységből. I. kötet 448

D U D E K : Müvei 656

Az erdélyi kath. Status igazgatótanácsának évi jelentése.

Dudek János dr.-tól 668, 685

IV. V e y y e s e k .

Levelek a szerkesztőhöz (A «Cél» tévedéséről. P.-töl. 47. — A nyitrai itjusági védő-egyesületről. Kóza Györgytől. 170.—

A mai színházról. Androntól. 208. — Az angol kath. egy- házról. Erdélyi paptól. 271. — Zichy Nándor gróf szobrá- ról. Erdélyi paptól. 304. — A theol. tanárok fizetésének rendezéséről. Theol. tanártól. 351. — A görög kath. magyar püspökségről. Erdélyi paptól. 383. — Zichy Nándor gróf- nak állítandó emlékműről. Szuszai Antaltól. 415. — Han- gulatok ellenünk. Kóza Györgytől. 544. — Az eltörült ün- nepekről. Geller A. Józseftől. 560. — Az idegen nyelvek tanulásáról. K-e—s.-töl. 575. — A scliisma terjedése a ruthén vidéken. 608. — A ruthén papság coelibatusáról.

S. Gy.-töl. 623. — Arról a bizonyos hitvallomásról. T. M.

639. — Némely megfigyelések. Fe.-töl. 655.) - Annuario pontificio hiányai. Erdélyi paptól. 64. — Fraknói Vilmos dr.

irodalmi alapítványa. 267. — Magyar történettudományi intézet Rómaban. ~Gy. T.-tól. 283. — A magyarok római zarándoklatairól. Floznik György dr.-tól. 829. — Jelentés a Horváth-féle pályázatról. 384. — Vencsellői emlék. Csepela Lajos dr.-tól. 621. — Innsbrucki temetés. P. I.-tól. 623. — Sipos Ágostonnak Czobor síremléke ügyében. Dndektől.

624. — A szerkesztő búcsúzása. 704.

V. T e l e f o n . Minden számban.

LXXL évfolyam. f. szám. 1912. január 7.

R E L I G I O

TUDOMÁNYOS, TÁRSADALMI É S IRODALMI KATHOLIKUS FOLYÓIRAT

Megjelenik - július és augusztus hónapot kivéve - minden vasárnapon.

E L O F I Z E T E S I ARA

Egész évre...

Félévre

FELELŐS SZERKESZTŐ

K 12- D U D E K J Á N O S dr.

6 . EGYETEMI TANÁR

S Z E R K E S Z T O S E G E S K I A D Ó H I V A T A L

Budapest, IX. ker., Ferenc-körút 27,

TÇath. egyetem.

Az impozánsul lefolyt katholikus nagygyűlés után is mintha ismét csak azt kérdeznék maguktól az emberek: Honnan van az, hogy annyi nagy m u n k á - nak olyan kevés az eredménye ; honnan van az, hogy annyi önfeláldozó igyekvés m a j d n e m meddő marad, hogy annyi j ó mag hull kiszáradt, sziklás talajba? Igaz, az eredmény nem egészen megvetendő, de az áldozatokkal arányban legalább is tízszer akkorának kellene lennie. Sokan keresik az okot.

Legyen szabad nekünk is keresni ; hogy megtalál- tuk-e, azt itélje meg az olvasó.

Tagadhatatlan tény, hogy az emberiség gondol- kozásmódja megváltozott, alaposan megváltozott azon időtől fogva, mikor az egyház nagy tudósai az emberi gondolkodást és az isteni kinyilatkoztatást egy fen- séges nagy harmóniába olvasztották össze. Az azóta megtörtént nagyfontosságú természettudományi föl- fedezések elvakították az emberek szemeit. A sok új eredményt a középkori, a skolasztikus bölcselet, illetőleg annak eltorzulása, már nem birta befogadni;

kerestek tehát az emberek maguknak más bölcsele- tet, mely inkább a természettudományokra volt tekintettel, mint az isteni kinyilatkoztatásra. Találtak is olyant, mely az adott körülményeknek itt-ott megfelelt, de állandó érvényűt nem. Sikerült azon- ban ehelyett szétválasztani, egymással szembe állí- tani, mint két ellenséget, a hitet és a tudást. Kgv pillantás a modern bölcseletek és bölcseleti rend- szerek zűrzavarába, meggyőzhet bennünket e tétel helyességéről. És lia ilyen állapotok mellett tekin- tetbe vesszük szent Tamásnak azt az örökérvényű tételét, mely a természetesnek és a természetfölötti- nek egymáshoz való viszonyát állapítja meg: gratia supponit naturam, vagyis hogy a kegyelem föltéte- lezi a természetet, senki sem csodálkozhatik azon, hogy a katholikus munkálkodásnak, az irányadók minden erőlködésének aránylag olyan kevés a lát- szata. Az ok egyszerűen abban rejlik, hogy embereink természete, melyet az isteni kegyelem föltételez m ű - ködéséhez, nincsen eléggé előkészítve annak befoga- dására. Embereink gondolkozásmódja nem olyan, hogy alkalmas volna a természetfölöttinek befogadására.

Az emberek gondolkozásmódját kellene tehát átalakítani úgy, hogy újra alkalmas legyen a termé- szetfölöttinek befogadására. De hogyan? Ez a kér- dések kérdése. A felelet tulajdonkép nem is olyan nehéz. Tény az, hogy a természettudományoknak fölfedezései igazak. Az, hogy beváltak minden vona- lon, bizonyítja igazságukat. Meggyőződésünk szerint hitágazataink is igazak, mert az isteni csalatkozhatat- lan tekintélyen alapulnak végelemzésben. A hiba, a fogyatékosság tehát csak a kettőt, a természettudo- mányokat és a hitet összekapcsoló bölcseletben rej- tőzhetik. Tényleg ottan is van. A modern bölcselet ugyanis, megfeledkezve föladatáról, nem kapcsolja össze többé a természetes és a természetfölötti meg- ismerést, világnézetet, hanem ellenkezőlegszétválasztja.

Más bölcseletet, illetőleg a régi bölcseletet, az igazit, kellene újból föltámasztanunk Magyarországon, nem- csak a szűkebb tudóskörök számára, hanem az embe- rekben is, az emberek gondolkozásmódjában. Hadd nyújtson ez a bölcselet világnézetet a magyar katho- likus intelligenciának! Ha ezt megtettük, az emberi természetek akkor újból képesek lesznek arra, hogy Isten kegyelmét, Isten hitét könnyen, öntudatosan befogadják; és eredménnyel dolgozhatik akkor újból mindenki, akit Isten hivott, hogy szőlőkertjében munkálkodjék.

Könnyen azt válaszolhatná azonban valaki fej- tegetéseinkre: Nagyon elvont! Törődik is ma valaki a bölcselettel, kivéve a szaktudósokat, nálunk Magyar- országon ! A nagy közönség, pedig az ő megnyerésé- ről van szó, reá sem hederít egynéhány filozófus szőrszálhasogatásaira.

Erre az ellenvetésre a felelet igen egyszerű. Aki figyelő szemmel kiséri az emberi gondolatok fejlő- déseit, az előtt nem titok az a folyamat, amely nép- szerűsíti, aprópénzre váltja a bölcselők nehezen ért- hető, súlyos gondolatait. Az tudja, hogy a szépiro- dalom, a művészetek és a természettudományok las- sanként miképen állanak szolgálatába egy bölcseleti iránynak és egy világnézet elterjedésének. Az tudja, hog}- lia az emberek legnagyobb része egy bölcselet sarkigazságait vagy sarkhamisságait nem is fogja fel, de az ezekből levezethető következtetéseket, hamisa- kat és igazakat vegyesen annál makacsabbul hir-

2

R E L I G I O

deti. És ami a legszomorúbb, ez a lassú folyamat legnagyobbrészt öntudatlanul történik. A nagyközön- séget akarata ellenére is vezetik a század gondolat- áramlatai, melyeknek forrásai, lia n e m is kizáróla- gosan a tudósok szobáiban vannak, de mégis nagy- részt o n n a n nyernek irányítást, szabályozást.

Problémák p r o b l é m á k után vetődnek föl s ezek- ből születnek többé-kevésbbé helyes feleletekként világnézeteket alkotó bölcseletek, melyeket a szép- irodalom, a t u d o m á n y és művészet felhígítva újra

volna. Nevelne katholikus tudós kart a tudományok minden ágában, mely felvirágoztathatja a katho- likus újságokat, folyóiratokat, könyvpiacot. Egy ilyen egyetem t u d o m á n y o s a b b katholicizmust és katholikusabb tudományt öntene középiskoláinkba.

És végül a lelkipásztorkodás számára is oly k ö r ü l - ményeket teremtene, hogy ami eddig keserű m u n k a volt, az édes m u n k á v á változna.

Szóval a katholikus újjászületésnek alapköve

volna egy kath. egyetem.1 V. A.

világgá terjeszt, hogy behálózza velük a fejeket. Nem

egyszerű képzelődés tehát, ha a bölcseletek b e f o l y á s a - ^

erhölcsi lehetetlenség.

rnl knrnlírn PS pmhcrpkrp Jipe7plrinlí © ról korokra és e m b e r e k r e beszélünk.

A magyar keresztény társadalom legfontosabb feladata tehát mindenekelőtt ö n m a g á b a n és azután m á s o k b a n is a helyes világnézetet kialakítani, egy helyes bölcselet segítségével, hogy igy embereink gondolkozásmódja alkalmasabb legyen a hit t e r m é - szetfölötti tartalmát befogadni. Az egyedüli bölcselet pedig, amely alkalmas lenne erre a célra, az, amely egyszer m á r alkalmasnak bizonyult. Ez a bölcselet a régi skolasztikusok «Philosophia perennis»-e, melyet a boldogult XIII. Leó pápa is olyan melegen karolt fel. Ez volna a cél. Azonban ha az okoskodást a praktikus térre visszük át, azt kell kérdeznünk m a g u n k t ó l : Melyik volna az az intézmény, amely legelső sorban volna hivatva ezen terv megvaló- sítására ?

Könyvek, folyóiratok, újságok, előadások, iskolák talán ? Ezek is, de nemcsak ezek ! Hiszen ezekből m á r m i n d van és mégsem teljesül a cél, ahogyan szeretnők. Itt-ott, rövid időre érnek el hatást, de befolyásuk n e m m a r a d a n d ó .

Azért első sorban egy katholikus egyetem kellene Magyarországon. Nem állami egyetem katholikus theologiai fakultással, h a n e m katholikus egyetem, melynek m i n d e n tanára, a theologus épen úgy, mint a természettudós, a keresztény világnézet, a keresz- tény bölcselet lelkes apostola lenne. Amelyen böl- csész, jogász, theologus és orvos szövetséget kötnek a keresztény világnézet hirdetésére. Amelyen a keresz- tény világnézetet n e m zárják el légmentesen a theo- logiai fakultás kereteiben, h a n e m amelyen ez a szel- lem él és m i n d e n t behálóz.

Ez kellene ! Mert az ilyen egyetem élő példaként ottan lebeghet mindenki szeme előtt, mutatván a módot, miként kell a keresztény katholikus világ- felfogást, természetest és természetfölötlit, egy egy- séges h a r m ó n i á b a olvasztani az emberi lélekben.

Mert az ilyen egyetem egyszer és m i n d e n k o r r a véget vetne a leghatásosabb módon a n n a k az előítéletnek, hogy a hit és a tudomány hadilábon állnak egymás- sal, hogy áthidalhatatlan úr választja el egymástól.

Mert az ilyen egyetem üdvös hatásai kiszámíthatat- lanok lennének. Nevelne mindenekelőtt keresztény meggyőződésű intelligenciát, melynek a katholikus ügyek iránt sokkal nagyobb és megértőbb érzéke

A k e r e s z t é n y e r k ö l c s t a n k ö r é b ő l .8

I.

I. Bevezetés. II. Az erkölcsi lehetetlenség mibenléte és mértéke.

III. A lex naturalis tiltó rendelkezései és az erkölcsi lehetetlenség.

IV. A természeti törvények pozitív előirásai és az impotentia morá- lis. V. A pozitiv isteni törvény és az erkölcsi lehetetlenség. VI. Az emberi törvények és az impotentia morális. VII. Magasabb törvé- nyeknek közbejátszása; heroikus cselekedeteknek elöirása. VIII.

Részleges kimentés és részleges törvényteljesités. IX. Az epikia és az erkölcsi lehetetlenség.

1. Minden lelkésztől joggal elvárható, hogy biztos erkölcsi Ítélőképessége legyen. E nélkül nem boldo- gul a gyóntatószékben, sem azon kívül ; e nélkül hasonló oly ügyvédhez, aki a jog szellemével és a paragrafusokkal tisztában nincsen. De hát miben áll ez a biztos erkölcsi ítélőképesség? Abban, hogy az e m b e r a morálisnak főelveit az élet konkrét eseteire helyesen és gyorsan alkalmazni tudja. Ehhez pedig ezen erkölcsi alapelveknek beható ismerete szük- séges.

A morális alapelvek közül jelen értekezésünk- ben csak azt tesszük szóvá, amely az erkölcsi lehe- tetlenségről (impotentia morális) szól és egyike a legnehezebbeknek. Látszólag t. i. egyszerű az a tétel, hogy az erkölcsi lehetetlenség sok törvénynek meg- tartása alól kiment; á m nagyon komplikálja a dol- got az a körülmény, hogy a törvény sokféle: termé- szeti törvény, pozitiv isteni törvény, világi emberi törvény, egyházi emberi törvény s azonkívül m i n d -

1 Külföldön, épen egy kath. egyetem kebelében élö cikk- író-hazánkfia, abból a távlatból igy látja a mi legfontosabb

feladatunkat. Szerk.

2 Értekezésünkben a következő művekre fogunk hivat- kozni : Aqu. szent Tamás, Summa Theologica; Lig. szent Alfonz, Theologia morális, editio nova, cura et studio P. Leonardi Gaudé, Romae MDCCCCV. ; Theophil Simar, Lehrbuch der kath. Moraltheologie, Freiburg im Breisgau, 18G7. ; Joseph Schwane, Allgemeine Moraltheologie, Freiburg im Breisgau, 1885.; Aug. Lehmkuhl, Theologia morális, Friburgi Brisgoviae, 1883. ; Thomas Jos. Bouquillon, Theologia morális fundamen- tális, Brugis, ed. III., 1903.; Ernestus M ü l l e r - Adolplius Sclunuckenschlaeger, Theologia morális, Vindobonae, 1905. ; Franz M. Schindler, Lehrbuch der Moraltheologie, Wien, 1907.; Fr. A. Göpfert, Moraltheologie, Paderborn, 1897.;

H. Noldin S. J., Summa theologiae morális, Oeniponte, 1908.

Friedrich Wagner, Das natürliche Sittengesetz, Freiburg im Breisgau, 1911.

1. szám.

R E L I G I O

ugyanegy kategórián belül sem egyenlő súlyúak. Az erkölcsi lehetetlenségnek kimentő ereje pedig ezen körülmények által sokféleképen módosul.

Igaz ugyan, hogy a morálisnak különös része az egyes parancsolatoknál szóvá teszi azon eseteket, amelyekben nagy nehézség, számottevő akadály, k á r stb. a kötelesség alól f ö l m e n t ; á m ezen eseteknek tömege akkora, hogy épen sokaságuknál és kalei- doszkopszerű változatosságuknál fogva sok e m b e r szemében át nem tekinthető őserdővé válnak, mely- ben eligazodni s melyet a p r ó r a megjegyezni fölötte nehéz.

Kell tehát egy Ariadne-fonál, mely a labirintus- ban eligazít; ezt pedig csak úgy szerezhetjük meg, ha a szóbanforgó morális elvet tisztán szemünk elé állítjuk és az egyes kategóriák szerint azonnal meg- felelő példákkal gazdagon illusztráljuk. Az erkölcs- tani tankönyvek ellen úgyis azt a panaszt szokták fölhozni, hogy kevés példát nyújtanak épen ott, ahol az a legszükségesebb v o l n a : a legnehezebb princí- piumoknál (ilyen p. o. a probabilizmus is).

2. Először tehát tisztába kell j ö n n ü n k azzal, m i k o r m o n d h a t ó valamely kötelességteljesítés általá- ban erkölcsileg lehetetlennek? A parancsolatok bi- zonyos cselekedeteket vagy tartózkodásokat írnak elő és megtörténhetik, hogy ezek vagy fizikai, vagy erkölcsi nehézségbe, lehetetlenségbe ütköznek. A fizi- kai lehetetlenséget egész cikkünkben bátran mellőz- hetjük, hiszen világos, hogy ez m i n d e n n e m ű kötele- zettség alól fölment, quia ad impossibilia n e m o tenetur. A vak ember nem recitálhatja a breviá- r i u m o t ; akit leláncolva tartanak, n e m mehet el a szentmisére ; aki m i n d e n vagyonát elvesztette, nem restituálhat.

Erkölcsileg lehetetlennek azt az előírt cseleke- detet vagy tartózkodást m o n d j u k , melyet csak rend- kívüli nehézségekkel, túlnagy áldozatok árán tud- nánk teljesíteni.1 Rendes körülmények között a tör- vényhozók ily parancsolatokat nem is adhatnak és tényleg n e m is adnak. A nehézség tehát esetlegesen m e r ü l föl, bizonyos kivételes körülmények között.

Hiszen valamelyes áldozatot m i n d e n törvény kiván s amennyiben ezen áldozatok a törvény megtartásá- tól elválaszthatatlanok, annyiban az erkölcsi lehetet- lenség (impotentia morális) kategóriájába nem sorol- hatók. így p. o. m i n d e n bűnös ember köteles bűneit teljesen, a halálosakat szám szerint is meggyónni.

Lehet, hogy a bűnvallomás reá nézve nem csekély megszégyenüléssel j á r ; á m minthogy ez a kellemet- lenség a dolog természetével bensőleg összefügg, n e m mondható, hogy itt az erkölcsi lehetetlenség esete forog fönn s hogy igy egyes bűnöket el is lehet hallgatni.2 Ellenben mikor valaki nagyot hall

1 Schindler, 189. 1.

3 Notdin, 165. 1.

s így hangosabb beszédű és m á s emberek közelsé- gében kell gyónnia (ami p. o. budapesti k ó r h á z a i n k - ban igen sűrűn előfordul), az a b a j érheti, hogy bűnvallomását környezete is meghallja, miáltal ő j ó hírnevében súlyos kárt szenvedhet; ez m á r erkölcsi lehetetlenség számba megy, mert a b a j itt esetlegesen merül föl, a parancs teljesítésével külsőleg függ össze, tehát a teljes bűnvallomás kötelessége alól kiment.

Már most hogy ezen bajnak, kellemetlenségnek, kárnak m e k k o r á n a k kell lennie, hogy tényleg ex- kuzáljon, a r r a nézve általános szabályt fölállítani nem lehet. A figyelmes olvasó az egyes kategóriák tárgyalásánál megalkothatja m a j d a helyes ítéletet.

A moralisták általánosságban csak azt hangsúlyoz- zák, hogy a b a j nagyságra nézve egyenes arányban kell hogy álljon az előírt kötelezettség tárgyának és céljának fontosságával, a törvényhozónak méltóságá- val s az előírt parancs nemteljesítésének következ- ményeivel.1 Általában az is mondható, hogy a nega- tiv törvények súlyosabban köteleznek, mint a pozi- tivek, az isteniek súlyosabban, mint az emberiek s így a pozitiv és emberi törvények alól kisebb hát- rányok mentenek ki, mint a negativ és isteni tör- vények alól. Ám hangsúlyozzuk, hogy ez az elv is általános természetű, egyes esetekben tehát eltérések fordulhatnak elő. így p. o. közepes nagyságú nehéz- ség is elegendő, hogy fölmentve érezzük magunkat az abstinentia, a köteles misehallgatás, a breviárium recitálása alól; sokkal nagyobb baj kívántatik ahhoz, hogy valaki «non j e j u n u s » misézhessék s még ennél is nagyobb, hogy misézhessék előírt egyházi r u h a nélkül.2

Megkívántatik mindenesetre, hogy a nehézség tényleg fönnforogjon és hogy valóban jelentős legyen annyira, hogy komoly emberek is a n n a k tarthassák.

3. Mikor az erkölcsi törvény egyes kategóriáira térünk át, mindenekelőtt kiemeljük, hogy a termé- szeti törvény (lex naturalis) negativ előírásainak megtartása alól semmiféle baj, nehézség, áldozat ki n e m ment, azokat tehát még életünk árán is telje- sítenünk kell. Itt az impotentia morális kiesik a szerepéből. Ezek a törvények t. i. oly dolgokat til- tanak meg, melyek bensőleg rosszak,³ az ember ter- mészetével és alapviszonyaival, az erkölcsi rend alapjaival ellenkeznek.⁴ A természeti törvénynek ilyen tiltó előírásai p. o. ezek : hitedet ne tagadd meg, ne öld meg magad, ne esküdjél hamisan, ne káromkodjál, ne hazudj, ne paráználkodjál, a vallást ne ócsárold, törvényszerű elöljáródat ne vesd meg, szüléidét ne bántalmazd, ne rágalmazzál, hamis tanú-

1 Bouquillon, 388.; Notdin, 165.; Lehmkuhl, 109.; Schind- ler, 190.

2 Szent Alfonz L. I. n. 175. ; Miiller—Schniuckenschlaeger, 249. 1.

* Schindler, 189.

* Schwane, 84. ; Simnr. 49. ; Noldin, 202.

4

R E L I G I O

ságot ne tégy. Ezen parancsolatok alól tehát semmi- féle nehézség nem ment ki. E szerint öngyilkos az sem lehet, aki vagyonát, egészségéi, becsületét is elvesztette ; Macbeth-nek még a királyi korona kedvéért sem szabad gyilkolnia; hazudni a b b a n az esetben sem lenne szabad, ha egy országot, sőt az egész világot lehetne vele m e g m e n t e n i ; a hitet abban az esetben sem szabad megtagadni, ha valakit a kín- p a d r a vonszolnak; szándékos elvetélést előidézni a szégyen elkerülése kedvéért sem szabad és a ce- phalothripsia nevű gyermekgyilkosság abban az eset- ben is tilos, amikor bizonyos, hogy az anya ezen gyilkos operáció nélkül meghal. A Machiavelliknek, Raskolnikovoknak és Macbetheknek filozófiája a ke- resztény erkölcstannak ezen intranzigens alapelvén zúzódik össze. Itt az erkölcsi világrendnek alapjairól van szó, amelyek megingathatlanok.1

Ne zavarjon meg senkit az, hogy végső szükség- ben elveheti az e m b e r m á s n a k a jószágát és hogy jogos önvédelemből e m b e r t is szabad ölni. Mái-

szent Alfonz figyelmeztet erre, a m i k o r m o n d j a : «Et si a l i q u a n d o videatnr licere viol are praeceptum negatívum, v. gr. 11011 furandi, 11011 occidendi, puta ad defensionem vitae propriae, tune dicitur p r a e - ceptum non existere».² Ismeretes dolog t. i., hogy ily p a r a n c s : «végső szükségben másét el ne vedd», nem létezik, mert ily esetben suo m o d o a k o m m u - nizmus lép érvénybe; az ötödik parancsolat pedig csak az ártatlan e m b e r n e k a megölését tiltja.

4. A természeti törvénynek pozitív előírásai alól az impotentia morális, ha valóban fennforog, felment.

Ezek a parancsok t. i. nem m i n d e n pillanatban (semper et prosemper) köteleznek, h a n e m csak bi- zonyos időkben, bizonyos körülmények között és lia

előírásaik olykor nem teljesíttetnek, az erkölcsi vi- lágrend alapjai nem inognak meg. Mikor Isten a természeti törvény által cselekedeteket, teljesítéseket ír elő, tekintettel az ő jóságára és bölcsességére, joggal föltételezhetjük, hogy nem lehetett szándéká- ban kötelezni, amikor a teljesítés csak tülnagy ál- dozatok árán lehetséges. «Ad suavem Dei guberna- tionem pertinet, ut non obstringat cum valde magna difficultate.»³

A természeti törvénynek ily pozitív előírásai p.

o. ezek : fogadalmadat tartsd meg ; lelki veszedelem- ben forgó felebarátodat intsd meg (eorrectio f r a - t e r n a ) ; a jószágot, amit mástól eltulajdonítottál, mi- előbb add vissza; a r á d bizott dolgokat híven őriz- zed (depositum); végső testi veszedelemben szenvedő felebarátodon segíts. Mindezek a j ó z a n észnek és a szívnek diktátumai és pozitív isteni törvényhozás, kinyilatkoztatás nélkül is köteleznek.

1 A természeti törvények parancsait Wagner igyekszik taxatíve fölsorolni jelzett művében, 33—78. 11.

2 Sz. Alfonz L. I. Tr. II. de leg. n. 175.

3 Müller, 249.

Lehetnek azonban körülmények, amelyek e pa- rancsolatoknak megtartását nagyon nehézzé teszik s így ez alól felmentenek. P. o. lelki veszélyben forgó felebarátunkat n e m vagyunk kötelesek meginteni, hogyha előre látjuk, hogy az illető azt nagyon zokon venné és e miatt velünk a baráti viszonyt megsza- kítaná.¹ Ez azonban az elöljárókra, akik hivataluk- nál fogva kötelesek inteni, n e m vonatkozik. így kár- térítésre is rendes körülmények között kötelezve van az ember, mégpedig úgy, hogy mihelyest m ó d j á b a n áll, tegyen eleget ezen kötelességének. Erkölcsi lehe- tetlenség esetén azonban nem kell a kárt megtérí- tenie. Ilyen lehetetlenség forog fenn, lia p. o. az azonnali kártérítés által az illető nagy ínségbe ke- rülne. «Nobilis — írja szent Alfonz — sí non potest statim solvere nisi se privet famulis, equis, a r m i s ; mechanicus, nisi vendat i n s t r u m e n t a quibus vivit, potest differre et paulatim restituere sine iactura sui status.»² Erkölcsi lehetetlenség esete forogna fenn akkor is, hogyha a károsító a kártérítés által a k á r tetemes anyagi, akár nagyobb erkölcsi kárt szen- vedne, p. o. hogyha az a veszedelem fenyegetné, hogy felesége vagy leányai az inség miatt esetleg prostituálják magukat. Ily esetben a restitutióval várhat, míg abban a helyzetben n e m lesz, hogy ap- ránként visszaadhatja, amit eltulajdonított. «Item excusaris a restitutione — írja szent Alfonz — si fieri nequit absque periculo salutis animae tuae vei tuo- runi ; ut v. gr. si non possís absque peccato; ut si sit periculum ne uxor aut filiae se prostituant, ne filii se dent latrociniis, ne ipse per impatientiam incidas in desperationem. Quodsi t a m e n postea re- deas ad pinguiorem fortunam, teneris adhuc resti- tuere.»

Hasonlóan vagyunk a v o t u m m a l is. Ha valaki azt a fogadalmat tette, hogy kápolnát épít, n e m kö- teles azt teljesíteni, hogyha időközben valamely előre nem látott baleset folytán szegény sorba siilyed.³

Jehlicska Ferenc dr.

Görögországi egyházi állapotok-

I.

Görögország és a n n a k fővárosa Athén, E u r ó p a azon pontjai közé tartoznak, melyek úgy természeti fekvésüknél, m i n t azon helyzetnél fogva, melyet a klasszikus ó - k o r b a n elfoglaltak, m i n d e n k o r a művelt emberiség érdeklődésének központjában voltak és lesznek. Kétszeresen áll ez, lia különösen azon kapocsra gondolunk, mely Athént a keresztény ó-korhoz köti.

Hiszen eltekintve szent Pálnak jelentékeny athéni szerepétől, mely ennek keresztény egyházát a keresz-

1 Noldin, II. 109; Göpfert II. 39: «ohne grossen eigenen Nachteil.»

a Szent Alfonz L. III. sz. 698.

3 Lehmkuhl, I. 278; Göpfert, I. 59; Noldin, II. 236,

1. szám.

R E L I G I O

doknak számos nagy alakja itt kezdte tanulmányait.

A keleti egyháznak két nagy egyházatyája: Nagy szent Bazil és Nazianzi szent Gergely, Athén iskolái- ban acélozzák dialektikai fegyverüket, melyet azután a kereszténység védelmében fogatnak. Szóval, R ó m a és Konstantinápoly után, Athén a kereszténységnek legjelentékenyebb európai pontja. Ezen körülmény buzdított arra, hogy mult évi szünidőmnek egy részét Görögország egyházi állapotainak tanulmányozására fordítsam. Erről akarok — néhány főbb vonásban — számot adni.

Ha valaki azt kérdezné, hogyan tudnám a leg- rövidebben jellemezni a görögországi egyházi álla- potokat, r á m u t a t n é k az Akropolisra. Az Akropolis, a klasszikus görög építészetnek nagyszerű romja, de egyúttal szimbóluma az eltűnt pogány szellemnek és örök mementója az isteni gondviselés tervének, mely az eltűnt világ helyébe új világot emel. Otl, nem messze, n é h á n y kőhajításnyira az Akropolistól, az Areopágon alakult ki ezen új világ. Szent Pál ezen szavai terjesztették a hit szabadságának világosságát:

«Athéni férfiak! m i n d e n b ő l azt látom, mintha túl- buzgók volnátok az istenek s z o l g á l a t á b a n . . . találtam oly oltárt is, melyen írva vala: Az ismeretle-n Isten- n e k . . . azt hirdetem n e k t e k . . . » És hozzá teszi az evangelista: «Némely férfiak p e d i g . . . hivének; ezek közül az areopagita ü i e n e s . . . »1 Ez azon «tanítmány», melyre az evangelista szerint annyira kíváncsiak voltak az athéni férfiak és amelynek szent Pál, nagy- szerű szónoki fordulattal, m i n d j á r t híveket szerez.

Csakhogy ezen szabad evangéliumnak, mint a klasszi- kus pogány szellemnek is csak r o m j a i v a n n a k m á r meg. Az Akropolis tehát és különösen az egyházi Areopág helyét jelző sziklatömeg a letűnt keresztény dicsőségnek is szimbóluma.

A hitetlen Renan, midőn fölment az Akropolisra, Scipioként kesergett az Akropolis r o m j a i n á l az eltűnt pogány szellem fölött ; a hivő keresztény keseregve néz le azon sziklatömegről, hol egykor az Areopag állott, mert tudja, hogy a föl-fölhangzó h a r a n g o k játéka, n e m azon szabad egyházba szólítja az e m b e -

reket, melyet szent Pál alapított és melynek szabad szellemét ő annyira hangoztatta. A görögországi egy- ház többé n e m ennek a szabad szellemnek hive, de a külső formák rabja. A formalizmus az, ami a nacionalizmus mellett legjobban jellemzi a jelen- legi görögországi görög egyházat.

Nézzük csak ezek után, hogy minő reális alapot t u d u n k adni ezen elmélkedésnek és különösen az ebből levont következtetésnek.

Görög egyházról, ellentétben a byzanci egyház- zal, 1833., illetőleg 1850. év óta lehet beszélni. Kiala- kulását annak a nacionalista szellemnek köszöni, mely többé-kevésbbé minden keleti egyházban megvan és

1 Ap. Csel. 17, 22. 23. 34.

amelynek a konstantinápolyi patriarchatus a szülő- anyja.

A császári széknek Byzancba való áthelyezésétől (330.) kezdve az igazi romanizmust a byzanci csá- szárok képviselik. A byzanciak magukat Nagy Kon- stantin birodalma örököseinek tartották és többnek a Nyugatnál, mely annyi országra volt felosztva.

A h a r c a valódi romanizmusért folyt. A nyugatiak, mivel nálok m i n d e n téren a latin nyelv érvényesült, r ó m a i a k n a k szerették magokat nevezni, a byzanciakat ellenben görögöknek nevezték. Viszont a byzanciak őket latinoknak mondták, hogy ne m o n d j u k r ó m a i a k - nak. Szóval a byzanci császárok a régi római biro- dalom és az orthodoxia képviselőinek tartották m a - gokat. Ezért arra törekedtek, hogy ezt az orthodoxiát az egész birodalomban érvényesítsék. így a két gon- dolat teljesen össze volt forrva, vagyis byzanci és orthodox egy és ugyanazt jelentette. Konstantinápoly- nak eleste (1453.) a helyzetet a n n y i b a n változtatta meg, hogy a byzanci császárok szerepét a konstanti- nápolyi patriarchatus vette át. A konstantinápolyi patriarchák azon nagy előjogoknál fogva, melyeket számokra a hódító törökök biztosítottak, a császárok utódjainak tartották magokat. Szerintök tehát m i n d - azok, kik ide tartoztak és most török alattvalók, alájok tartoznak. Vagyis a nemzeti eszme gondolata és az orthodoxia gondolata, itt mindig együtt járt.

A török hódítás előtt ennek okát azon privilégiu- m o k b a n kell keresnünk, melyet az egyház az ural- k o d ó k n a k bizlosított, a török hódítás után pedig a törökök ravasz politikájában, kik az előjogok meg- adásával, a keleti keresztény világot még j o b b a n el- szakították a nyugattól. A konstantinápolyi patriar- chatus, ezen előjogokkal felruházva, a r o m a n i z m u s és orthodoxia jelszavával a legkülönfélébb nemzeti- ségeket tartotta össze és ugyanakkor az egyházi élet terén a byzanci rítusnak és szellemnek, a politikai élet terén pedig a görög nacionalizmusnak volt h o r - dozója és terjesztője. Ez azonban n e m tarthatott sokáig. Mint a mesterségesen összeszorított gőz előbb- utóbb utat tör magának, úgy a különböző nemzeti- ségeknek is előbb-utóbb fel kellett szabadulniok.

Ez pedig akkor következett be, midőn a különféle népek nemzeti öntudatra ébredtek és politikailag szabaddá lettek, amit kevés idő múlva az egyházi függetlenítés is követett. Azt hiszem tehát, hogy F r a n c o nem beszél egész világosan, midőn, a keleti egyházak nacionalizmusáról szólva, azt m o n d j a , hogy a roma- nizmust a görög fölkelés ölte meg.1

A konstantinápolyi patriarchatus r o m a n i z m u s a ö n m a g á b a n hordozta a bomlás csiráit és pedig azért, mivel a r o m a n i z m u s nála csak jelszó volt. Ennek leple alatt, mint előbb is említettem, a byzanci szellemet és a görög nemzeti érzést terjesztette. Ennek

1 Nicola Franco sacerdote di rito greco : La difesa del Cristianesimo per 1'unione delle chiese. Roma, 1911).

6

R E L I G I O

egyrészt az lett a következménye, hogy Konstanti- nápoly több régi ritust, minő az alexandriai és antiochiai, kiszoritott;másrészt pedig meghonosított egy h a m i s elvet, mely szerint a vallás és a nemzeti eszme ugyanazon dolog.

Ezzel azonban maga szolgáltatta a fegyvert a politikailag szabaddá lett nemzeteknek, hogv egy- házilag is függetlenítsék magokat. A hellenizmus 1833. mondta ki az egyházi függetlenséget, mit a világi hatalom is nagyban támogatotl. Attól tartottak ugyanis, hogy a görögországi egyháznak, a török állami hatalom alatt élő patriarchatustól való függő- sége, káros hatással lehet magára a görög államra.

A patriarchatus akarva nem akarva 1850-ben el- ismerte ezt a függetlenséget. Ezzel azután kezdetét vette a felbomlási procedura, minek következménye- ként Kostantinápoly tizennyolc egyházmegyét veszí- tett el.1 Ez m á r a P h a n a r t is gondolkozóba ejtette és ezért elutasított egy albán küldöttséget, mely az albán liturgikus nyelvet kérle. Igy azután a nemzeli eszme mindent absorbeál a keleti egyházakban. Ez a kapocs köti jelenleg is Görögország egyházát a Phanarhoz.

Egy alkalommal egy görög orvos ismerősömtől, a legújabb zavargásokra célozva, azt kérdeztem, hogyan v a n n a k megelégedve az uralkodó házzal?

Nálunk kérem — így szólt — a konstantinápolyi patriarcha több a királynál. Mi benne látjuk régi nemzeti nagyságunk élő képviselőjét. O nemzeti ál- maink reménye. Ebből bizonyára mindenki megérti, hogy mennyire össze van itt forrva a vallás a nacio- nalizmussal. De ez egyúttal megölője is m i n d e n igazi vallásosságnak. Ez a szülője az orthodox formaliz- musnak. A görög orthodoxot kielégíti az, hogy ő a maga t e m p l o m á b a n ott hallja a maga nemzeti nyel- vét; ott látja ősei szertartásait, amint azt egykor a görög császárok is gyakorolták. Mindezek benne a m ú l t dicsőségét ébresztik. I n n e n van, hogy az orthodox egyházakban — kevés kivétellel — művelt, műve- letlen körömszakadtáig ragaszkodik azokhoz, még h a hitetlen is. Ez nemzeti kincs az ő szemében, melyen nem szabad változtatni.

Hatványozva tapasztalja ezt az ember épen Görög- országban, a m i különben nem is csoda, hiszen Kon- stantinápoly a szülője. Ezzel pedig Görögország szel- lemi közösségben él. A görög el nem tudja képzelni, hogy ő katholikus, sőt épen latin szertartású legyen.

Ha megszűnt orthodox lenni, akkor többé n e m is görög. A háromszori keresztvetést úton-útfélen s a szentképek csókolását seholsem látjuk talán oly gyakran — Oroszországot kivéve — mint Athénben.

Isten ments, hogy ezt föltétlenül kárhoztassuk. Csak azért említjük, hogy ebben azután ki is merül m i n - den vallásosságuk. Orvos ismerősöm pl. Berlinből teljesen hitetlen eszmékkel tért vissza. Ez azonban

nem akadályozta abban, hogv, m i d ő n fölmentünk Athén egyik gyönyörű pontjára, a Lykabettosra, be ne térjen az ott lévő kis templomba, hol megcsinálta a háromszoros keresztvetést és meggyújtott egy gyer- tyácskát.

A formalizmus mellett szól az is, hogy a tem- p l o m o k b a n állandó a hullámzás. Katonatiszt, m u n - kás, asszonyok, férfiak egymásután jönnek, hogy keresztvetés és gyertyagyújtás után távozzanak. N e m formalizmus-e az, hogy míg az átlényegülésnél, vagy az áldoztatásnál egész közömbösen viselkednek, a proszfora (megáldott kenyér) kiosztásánál egymás hátán tolongnak és néha valóságos botrányos jele- neteket rögtönöznek. Ezért az orthodox görögöt a szertartások elvégzése ki is elégíti. A papságnak nincs semmi gondja a vallásos érzület továbbfejlesz- tésére.¹ I n n e n van, hogy míg a szertartások időrend- j é r e vonatkozólag minden egyes egyházmegyében

utasítás van, prédikációról egyáltalában nem történik említés. Tapasztalatból tudom, hogy a müveitek szerint nincs is szükség tanításra a templomban, hiszen a szentírásban úgyis megvan minden. Elég, ha az egy- ház felolvastatja az egyes evangeliumi szakaszokat.

Az orthodox görögöt, még ha a klérushoz tartozik is, n e m nagyon b á n t j á k a vallási disputák. Ha hitetlen eszmék terjesztéséről hallanak, egyszerűen a nemzeti vallás nevében tiltakoznak. Ezzel teljesen beérik.

Ezek után, ha azt kérdeznők, erős-e a görög orthodox vallás? a feleletet mindenki levonhatja a mondottakból. Ha valaki vallás alatt a külső szer- tartásokat érti, akkor a görög orthodox vallásnál nincs erősebb ; ha azonban ezalatt természetfölötti hiten alapuló meggyőződést értünk, melynek a szer- tartás csak külső kifejezése, akkor erős vallásról itt nem beszélhetünk. Nem is lehet ezt várni, hiszen a hitéletnek tanítás az alapja. «Eides ex auditu.» Ez pedig, mint az alábbiakban látni fogjuk, igen gyenge lábon áll Görögországban.

Hadzsega Ggula dr.

Néhány szó nevelésünk gránitalapjáról

I.

Világunkat az ellentétek világának is nevez- hetnők. Mi sem üdvösebb az egyénre és közre, mint épen az ellentétek megfigyelése és tanulmányozása.

És mit m o n d az élet? Akit műveltsége ily tanul- m á n y r a képesít, az eszmék országában elveszti a gyakorlati kivitel iránti érzékét : akiben ez utóbbi megvan, hiányzik a szükséges t u d o m á n y o s előké- szúltség. Nagyon kevés azoknak a száma, akik az életből merített kincset az életnek t u d j á k visszaadni.

E miatt nagyon sok a szélsőségekben csapongó ellen- tét, melyeknek találkozásából egészséges, elvi jelentő- ségű harc n e m fejlődhetik. A szélsőségek kezdete a 1 La Croix, 1909. márc. 20. 1 Hát akkor mi végre létezik, ha munkátlan? Szerk.