A H-atom kvantummechanikai tárgyalása
Tanulságok
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
1. Kiindulás: klasszikus mechanikai modell megalkotása
-
+
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
) E (
Hˆ
2. Schrödinger-egyenlet felírása:
Hamilton-operátor összeállítása
τ Tˆ x
e, y
e, z
e Tˆ x
p, y
p, z
p Vˆ x
e, y
e, z
e; x
p, y
p, z
p
Hˆ
Ekin(elektron) Ekin(proton) Epot(pr.-el. vonzás)
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
3. A Schrödinger-egyenlet megoldása Sajátértékek: E
nSajátfüggvények:
n fő kvantumszám
mellék-kvantumszám
m mágneses kvantumszám
m
Ψ
nA H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
4. sajátfüggvények:
más néven atompályák
Az elektronsűrűséget jellemzik az n, , m kvantumszámokkal
jellemzett állapotban
1s 2px 2py 2pz
3dX2- y2 3dz2
3dyz 3dxz 3dxy
z
y x
m
Ψ
n
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
5. Az
n,,m kvantumszámokkal jellemzett állapot jellemzői:En energia, En = - konst. 1/n2
n m atompálya (elektronsűrűség-eloszlás)
L imp. momentum absz. érték
Lz imp. momentum z-komp. Lz = m
M mág. momentum absz. érték
Mz mág. momentum z-komp. Mz = mB
( 1)
L
μB
1) (
L
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
6. A mágneses momentum megnyilvánulása:
mágneses térben a H-atom energiája:
E
nm= E
n+ V
m,ahol V
m m μ
B B
Az azonos n, különböző m kvantumszámokhoz tartozó állapotok energiája
mágneses tér távollétében megegyezik (degenerált állapotok)
mágneses térben különbözik (spektrumban Zeeman-effektus)
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
7. Spin: Relativisztikus hatás következménye
. Akkor is van imp. momentum és mágn. momentum,ha = 0, m = 0.
S imp. momentum absz. érték
Sz imp. momentum z-komp. Sz = s
MS mág. momentum absz. érték
mág. momentum z-komp.
( 1) S s s
B s
s e
S g ( 1) μ
M
S
Mz MSz gesμB
4. A TÖBBELEKTRONOS
ATOMOK SZERKEZETE
4.1 A többelektronos atomok
Schrödinger-egyenlete
Klasszikus mechanikai modell
Pozitív töltésű részecske (atommag), amely körül
több negatív töltésű részecske (elektronok) mozog.
A Schrödinger-egyenlet általános formában
E
Hˆ
V
Tˆ
Többelektronos atomok Schrödinger-egyenlete
Tˆ
eTˆ
nVˆ
neVˆ
eeZ : az atom töltése
i i ji o ij
2 i
o 2 2
n n
2 i
2 i e
2
EΨ r )Ψ
4π e r
4π Ze 2m
( 2m
Ezt a differenciál egyenletet nem lehet analitikusan
megoldani, csak közelítő módszerrel (numerikusan).
A többelektronos atomok energiaszintjei
Két közelítés:
Független részecske modell
Vektormodell
4.3. A független részecske-modell
• az elektronokat egymástól különválasztja
• minden elektron
gömbszimmetrikus pályán mozog, amely a mag
vonzásából és az
elektronok taszításából tevődik össze (a többi elektron által leárnyékolt mag tere).
(visszavezetjük a H-atomra)
A többelektronos atom energiája az egyes atompályák elektronjai energiáinak
összegeként adódik.
Eredmény:
Atompálya
m , ,
n
jellemzi.Az energia csak n és függvénye.
Atompályák energiájának sorrendje:
E
1s<E
2s<E
2p<E
3s<E
3p<E
4s<E
3d(kivétel pl. Cu-atom, E <E !)
18
A többelektronos atomok
hullámfüggvénye
Legegyszerűbb:
„szorzat-hullámfüggvény”
A többelektronos atom hullámfüggvényét egy-
elektron hullámfüggvényeknek szorzataként írjuk fel.
Ellentmond a 6. axiómának!!!
(3) χ
(2) χ
(1) χ
Ψ
1,0,0,
1,0,0,
2,0,0,θ)σ(s) ,
( (r)Y
R
χ
n,,m,s
n, ,m
ahol egyelektron-hullámfüggvény (mint a H-atomnál):
n, ,m,sχ
6. axióma
Felcserélés
6. axióma
Egy kvantummechanikai rendszer hullámfüggvénye
• előjelet vált ha két nem egész spinű részecskét felcserélünk;
• nem vált előjelet, ha a két egész spinű részecskét cserélünk fel.
Slater javaslata: determináns hullámfüggvény
Egy sor: egy elektron (annak a koordinátái a változók) Egy oszlop: egyféle hullámfüggvény
(N)
χ (N)
χ (N)
χ
(1) χ
(1) χ
(1) χ
2,0,0, 1,0,0,
1,0,0,
2,0,0, 1,0,0,
1,0,0,
Determináns kifejtése
c b d
d a c
b
a
a d b
b c a
d
c
Két sort felcserélve megváltozik az előjel.
Felépítési elv
(„Aufbau”-principle)
Az atomokat „felépítjük”, az atompályákra elektronokat helyezve.
Alapállapotban a legkisebb energiájú
atompályán 2 elektron, a következő atompályán
2 elektron stb. helyezkedik el.
Elektronkonfiguráció
Az elektronok elhelyezkedése az atompályákon.
Példa: alapállapotú foszfor:
1s
22s
22p
63s
23p
3Elektronhéj
Elektronok maximális száma:
Magyarázat:
) 1 2
(
2
0 , 1 , 2 m
Azonos n és kvantumszámú atompályák.
Zárt és nyílt konfiguráció
Zárt: csak teljesen betöltött és üres héjak vannak az atomban.
Példa: alapállapotú Ca
1s
22s
22p
63s
23p
64s
2Nyílt: van részlegesen betöltött héj.
Példa: alapállapotú P
1s
22s
22p
63s
23p
3Egy elektron kisebb energiájú pályáról nagyobb energiájú pályára lép.
Kiválasztási szabály:
Ionizáció:
Egy elektron eltávolítása az egyik atompályáról.
1
Elektrongerjesztés:
Független részecske modell Előnye: szemléletes, elektronszerkezetet, ionizációt, gerjesztést könnyű elképzelni
Hátránya: számítva az atomok energiáját az egyes
állapotokban a kísérleti értékektől messze eltérő
eredményt ad
4.4. A vektormodell
Figyelembe veszi a mozgó elektronok kölcsönhatását.
A zárt héjakon a töltés eloszlása gömbszimmetrikus
A nyílt héjakon, ha több elektron van, nem gömbszimmetrikus, függ az elektronok mellék-kvantumszámától
Mire utal a vektormodell név?
A H-atom elektronjának imp. momentuma
( 1) L
A több elektronos atomban az el.-ok imp.
momentumainak vektori összege adható meg:
L (L 1) L
L
a csoport-mellékkvantumszámEredmény:
Egyes konfigurációkhoz egy állapot tartozik Más konfigurációkhoz
több állapot, eltérő energiával
Az állapotokat jellemző kvantumszámok
n fő kvantumszám
és az ún. csoport-kvantumszámok
L csoport mellékkvantumszám S csoport spinkvantumszám J csoport belső kvantumszám
M
L, M
S, M
Jcsoport mágneses kvantumszámok
Az atomok energiája
n-től nagyon,
L-től, S-től közepesen, J-től kicsit függ.
Mágneses térben M
L, M
S, M
J– től is függ.
Az állapotok szimbólumai
J
n
2S1L
Példa:
3
1S
oAz atomi színképekre vonatkozó kiválasztási szabályok
n
1
L
0 S
1 ,
0
J
tetszés szerint
Csoportkvantumszámok lehetséges értékei:
a konfigurációt jellemző kvantumszámokból leszármaztatható
- Zárt konfiguráció, L = 0, S = 0, J = 0
- Nyílt konfiguráció: a nyílt héjon lévő elektronok kvantumszámaiból vezethető le
- nyílt héjon egy elektron:
L = ℓ1, S = ℓS1, J = L + S, L –S
Példa: Na atom D vonalai (sárga lángszín eredete)
2S1/2
n = 3 n = 4
2P3/2 2P1/2
n = 3 n = 3
586.0 nm D1
589.0 nm D2
Na alapállapotú konfigurációja: 1s22s22p63s1 Állapot: 32S1/2
Gerjesztett konfiguráció: 1s22s22p63p1 Állapotok: 32P3/2, 32P1/2
Nyílt konfiguráció, két elektron két különböző nyílt héjon
2 1
2 1
2
1
, 1
L
2 s 1
s 2
s 1
s
,
S
J = L+S, L+S-1 …, |L-S|
Példa: He atom energiaszintjei
triplett triplett szingulett szingulett
szingulett
Példa: He-atom elektronállapotai
A héliumatom energiaszint-diagramja
4.6 Az atomi színképek mérése
Atomspektroszkópia
Cél: az elemi összetétel meghatározása.
Mintakészítés: magas hőmérsékletre hevítés.
Az atomi színképek vonalasak
Katódüreglámpa
Katódüreglámpa abszorpciós
méréshez
Neonnal töltött katódüreglámpa
elnyelési színképe
Indukciósan csatolt
plazma égő
(ICP-égő)
Lézer-indukált letörési spektroszkópia
LIBS - laser induced breakdown spectroscopy
Csempe hátlapjának kisfelbontású spektruma
Nagy Balázs diplomamunkája (témav. Nemes 53