A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok

A H-atom kvantummechanikai tárgyalása

Tanulságok

A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok

1. Kiindulás: klasszikus mechanikai modell megalkotása

-

+

A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok

  ^{  }   ^



 ) E (

Hˆ

2. Schrödinger-egyenlet felírása:

Hamilton-operátor összeállítása

  ^{τ Tˆ}  ^x

^{, y}

^{, z}

 ^Tˆ  ^x

^{, y}

^{, z}

  ^{Vˆ x}

^{, y}

^{, z}

^{; x}

^{, y}

^{, z}



Hˆ   

E_kin(elektron) E_kin(proton) E_pot(pr.-el. vonzás)

A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok

3. A Schrödinger-egyenlet megoldása Sajátértékek: E

Sajátfüggvények:

n fő kvantumszám

mellék-kvantumszám

m mágneses kvantumszám



m

Ψ

A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok

4. sajátfüggvények:

más néven atompályák

Az elektronsűrűséget jellemzik az n, , m kvantumszámokkal

jellemzett állapotban

1s 2p_x 2py 2pz

3dX²- y² 3dz²

3dyz 3dxz 3dxy

z

y x

m

Ψ



A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok

5. Az

E_n energia, E_n = - konst. 1/n²

 _{n  m} atompálya (elektronsűrűség-eloszlás)

L imp. momentum absz. érték

L_z imp. momentum z-komp. L_z = m

M mág. momentum absz. érték

M_z mág. momentum z-komp. M_z = m_B





( 1)

L  

μB

1) (

L    

A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok

6. A mágneses momentum megnyilvánulása:

mágneses térben a H-atom energiája:

E

= E

+ V

ahol ^V

^{  m  μ}

^{ B }

A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok

7. Spin: Relativisztikus hatás következménye

ha = 0, m = 0.

S imp. momentum absz. érték

S_z imp. momentum z-komp. S_z = s

M^S mág. momentum absz. érték

 mág. momentum z-komp.





 ( 1) S  _{s s} 

B s

s e

S g ( 1) μ

M      

S

Mz M^S_z  g_esμ_B



4. A TÖBBELEKTRONOS

ATOMOK SZERKEZETE

4.1 A többelektronos atomok

Schrödinger-egyenlete

Klasszikus mechanikai modell

Pozitív töltésű részecske (atommag), amely körül

több negatív töltésű részecske (elektronok) mozog.

A Schrödinger-egyenlet általános formában

    ^{    E }   ^

Hˆ

  ^{  V}   ^

Tˆ

Többelektronos atomok Schrödinger-egyenlete

Tˆ

Tˆ

Vˆ

Vˆ

Z : az atom töltése

 

 ^{     }



i i ji o ij

2 i

o 2 2

n n

2 i

2 i e

2

EΨ r )Ψ

4π e r

4π Ze 2m

( 2m



 



Ezt a differenciál egyenletet nem lehet analitikusan

megoldani, csak közelítő módszerrel (numerikusan).

A többelektronos atomok energiaszintjei

Két közelítés:

 Független részecske modell

 Vektormodell

4.3. A független részecske-modell

• az elektronokat egymástól különválasztja

• minden elektron

gömbszimmetrikus pályán mozog, amely a mag

vonzásából és az

elektronok taszításából tevődik össze (a többi elektron által leárnyékolt mag tere).

A többelektronos atom energiája az egyes atompályák elektronjai energiáinak

összegeként adódik.

Eredmény:

Atompálya

m , ,

n 

Az energia csak n és függvénye.

Atompályák energiájának sorrendje:

E

<E

<E

<E

<E

<E

<E

(kivétel pl. Cu-atom, E_3d<E_4s!)



Felépítési elv

(„Aufbau”-principle)

Az atomokat „felépítjük”, az atompályákra elektronokat helyezve.

Alapállapotban a legkisebb energiájú

atompályán 2 elektron, a következő atompályán

2 elektron stb. helyezkedik el.

Elektronkonfiguráció

Az elektronok elhelyezkedése az atompályákon.

Példa: alapállapotú foszfor:

1s

2s

2p

3s

3p

Elektronhéj

Elektronok maximális száma:

Magyarázat:

) 1 2

(

2  



 





 0 , 1 , 2 m

Azonos n és kvantumszámú atompályák.



Zárt és nyílt konfiguráció

Zárt: csak teljesen betöltött és üres héjak vannak az atomban.

Példa: alapállapotú Ca

1s

2s

2p

3s

3p

4s

Nyílt: van részlegesen betöltött héj.

Példa: alapállapotú P

1s

2s

2p

3s

3p

Egy elektron kisebb energiájú pályáról nagyobb energiájú pályára lép.

Kiválasztási szabály:

Ionizáció:

Egy elektron eltávolítása az egyik atompályáról.

 1



 

Elektrongerjesztés:

4.4. A vektormodell

Figyelembe veszi a mozgó elektronok kölcsönhatását.

Mire utal a vektormodell név?

A H-atom elektronjának imp. momentuma





  

 ( 1) L

A több elektronos atomban az el.-ok imp.

momentumainak vektori összege adható meg:

 



 L (L 1) L

L

Eredmény:

Egyes konfigurációkhoz egy állapot tartozik Más konfigurációkhoz

több állapot, eltérő energiával

Az állapotokat jellemző kvantumszámok

n fő kvantumszám

és az ún. csoport-kvantumszámok

L csoport mellékkvantumszám S csoport spinkvantumszám J csoport belső kvantumszám

M , M , M csoport mágneses kvantumszámok

Az atomok energiája

n-től nagyon,

L-től, S-től közepesen, J-től kicsit függ.

Mágneses térben M

, M

, M

– től is függ.

Az állapotok szimbólumai

J

n

L

Példa:

3

S

Példa: He-atom állapotai

Konfiguráció Állapot

1s

1

S

1s

2s

2

S

2

S

1s

2p

2

P

2

P

2

P

2

P

Az atomi színképekre vonatkozó kiválasztási szabályok

 n

 1



L

0 S 



1 ,

0

J  



tetszés szerint

A héliumatom energiaszint-diagramja

4.6 Az atomi színképek mérése

Atomspektroszkópia

Cél: az elemi összetétel meghatározása.

Mintakészítés: magas hőmérsékletre hevítés.

A nap színképe

Katódüreglámpa

Katódüreglámpa abszorpciós

méréshez

Neonnal töltött katódüreglámpa

elnyelési színképe

Indukciósan csatolt

plazma égő

(ICP-égő)