M U Z E U M l
É S
KÖNYVTÁR] ÉRTESÍTŐ
A M U Z E U M O K É S K Ö N Y V T Á R A K
O R S Z Á G O S F Ő F E L Ü G Y E L Ő S É G É N E K É S O R S Z . T A N Á C S Á N A K
H I V A T A L O S K Ö Z L Ö N Y E
X U . É V F O L Y A M
S Z E R K E S Z T I
M l H A L I K J Ó Z S E F
M U Z E U M l É S K Ö N Y V T Á R I H . O R S Z . F Ő F E L Ü G Y E L Ő , E L Ő A D Ó
/
j 2 szöveg közé nyomott képpel
B U D A P E S T
S T E P H A N E U M N Y O M D A R . T .
1 9 1 8 .
T A R T A L O M :
A ) Önállc
Oldal B A L O G H B E R T A L A N : Iskolánkívüli o k t a t á -
sunk és a könyvtárügy ... . . . 178
C Z A K Ó E L E M É R : M ú z e u m i séták ( 9 képpel) 1 F A R K A S J Ó Z S E F D R . : A könyvtári p r o -
blémákról — . . . 183
G U L Y Á S P Á L D R . : A M ú z e u m o k és Könyvtárak O r s z . Tanácsa 1914—
1917. évi működése 81
1 VÁNYI B É L A D R . : E p e r j e s középkori k ő - faragói és szobrászai (11. és b e f e j e z ő
közlemény) 22 E p e r j e s város középkori építkezései és
építészei. (]. közlemény) . . . 1 12.
K R E M M E R D E Z S Ő D R . : M ú z e u m i tanul-
ságok 167
M I H A L I K J Ó Z S E F : E g y budai kerámikus
B) Kisebb
M I H A L I K J Ó Z S E F : A Márkusfalvi M á - riássy-család levéltára. (Könyvismer-
tetés) - 73
(M—K) : M i l k ó Izidor könyvtára a sza-
badkai közkönyvtárban 1 9 8
A z eperjesi Rákóczi-ház sorsa . 9 8
A Teleki-Könyvtár átvétele 1 9 8
E l l o p o t t úrmutató (1 képpel)... 1 9 9
A Szegedi Városi M ú z e u m b ó l ellopott
érmek 2 0 0
A Székesfehérvári M ú z e u m b ó l 1 4 2
C) Hivatalos
A vallás- és közoktatásügyi miniszté- rium ú j államtitkára. (Szalay László
kinevezése). 80 T é r e y G á b o r d r . kitüntetése ... . . . 80
A z O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g új cziklusa 80 M u n k á c s y - e r e k l y é k a Békéscsabai M ú -
zeumnak ... ... . . . 80 D r . Soóki T ó t h M i k l ó s halála 80
czikkek.
Oldal
a XVI11. s z á z a d b a n . Siklóssy László
könyve (22 képpel) 54 M é g egy szó a magyar közművelő-
dési könyvtárakról 9 4 Az Orsz. T a n á c s és az O r s z . Főfel-
ügyelőség h a t á s k ö r é b e t a r t o z ó in- tézmények állami s e g é l y e z é s e az
1 9 1 7 / 1 8 . költségvetési é v b e n . . . ... 1 6 1
E g y művészettörténeti tévedés helyre- igazítása. S z a n d e c z i Jakab képíró
Bártfán. 1. közi. ... 191 H . M I H A L I K S Á N D O R : Beszterczebányai
ötvösök a XV—XIX. században.
(1. közlemény) 36 Beszterczebányai ötvösök a XV—XIX.
században. (11. befejező közlemény) 127
közlemények.
A «Somogyvármegyei M ú z e u m e g y e -
sület» 7 8
A Beszterczebányai Városi M ú z e u m
emlékünnepe 71
A Váczi M ú z e u m e g y e s ü l e t közgyű-
lése 72
A Váczi M ú z e u m e g y e s ü l e t népszerű
tudományos előadásai 78
Adomány a Váczi M ú z e u m n a k 7 0
Ezüstkiállítás Budapesten 79
Folyóiratok c s e r é j e 79
közlemények.
D r . Majovszky Pál nyugalomba lépése ' 4 3
Kitüntetések >43
M o l n á r Viktor halála 1 . . . ... ' 4 3
Borsos István halála 1 4 3
A Főfelügyelőség 1 918. április 2 4 - é n
tartott üléséből.. 1 4 4
A z Országos T a n á c s 1918. május 11 -én
tartott üléséből >5°
Tartalom
í v
Oldal
Állami képletétek a N a g y v á r a d i M ú -
zeum számára 157 Változások és előléptetések a vall.-közokt.
minisztériumban 20 J A z O r s z . Tanács és O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g
csatlakozása a M a g y a r Nemzeti T a -
nácshoz ... 201 S e b e s t y é n Gyula d r . és Varjú E l e m é r
kitüntetése 201 M i n i s z t e r i köszönet P a u e r Imrének . . . 201
Olda
M i n i s z t e r i r e n d e l e t a királyi jelző és a czimzések mellőzése t á r g y á b a n ... 202 A pápai ref. főiskola új könyvtárnoka 202 A S o p r o n v á r m e g y e i Régészeti Társulat
új ü g y v e z e t ő másodelnöke ... . . . 202 D r . Jósa A n d r á s halála ... 202
D r . Szabó E r v i n halála 202 D r . Lauschmann Gyula halála . . . ... 203
D r . Csontosi J á n o s halála 203
Képek jegyzéke.
1. M u s e u m für Völkerkunde, B e r l i n . A T u r f a n - g y ü j t e m é n y falképei, l é g - üres t é r b e h e l y e z v e kolostorszerű
folyosókon 5 2. Adahlemi ázsiai múzeum egyik szárnya 1 3
3. A keletázsiai múzeum Kölnben . . . 15 4. A kiállítási s z e k r é n y szövetek szá-
mára a kölni keletázsiai múzeumban, kitárható kétablakos üvegszárnyakkal.
(Bostoni minta) 16 5. F o r g a t h a t ó üvegfalak a kölni k e l e t -
ázsiai múzeumban, képek és szövetek
számára 17 6. A kölni keletázsiai múzeum 2. t e r m é -
nek alaprajzi beosztása ... . . . . . . 18 7. A kölni keletázsiai múzeum 2. t e r -
mének balszárnya a fülkékkel . . . 19 8. A kölni keletázsiai múzeum második
t e r m e . . . 20 9. A kölni keletázsiai múzeum 2. t e r -
méhez készített elrendezési vázlat 21 10. Budai edények Kuny g y á r á b ó l a
Felsőmagyarországi R á k ó c z i - M ú -
zeumban Kassán 54 ] 1. Rákostányér a tatai K u n y - g y á r b ó l .
Glück Frigyes g y ű j t e m é n y é b e n . . . 55 1 2. D o b o z a tatai K u n y - g y á r b ó l , a z e l ő t t
Kilényi Pál g y ű j t e m é n y é b e n 55 13. Kosár a budai Kuny-gyárból. M e z e i
József g y ű j t e m é n y é b e n , B u d a p e s t 56 14. D o b o z a budai K u n y - g y á r b ó l . O r s z .
M a g y . Iparművészeti M ú z e u m , B u d a -
pest . . . ... . . . 56 1 5. C s é s z e a budai K u n y - g y á r b ó l . K i -
lényi H u g ó gyűjteményében, Buda-
pest — — 57 1 6. Tál a budai Kuny-gyárból. B. N y á r y
Albert g y ű j t e m é n y é b e n , Budapest 58 17. Tál, az ú. n. «danczigi e d é n y » a
budai K u n y - g y á r b ó l . Winkler Nán-
dor g y ű j t e m é n y é b e n , B u d a p e s t ... 58 1 8. Levesestál ú. n. «danczigi edény» a
budai K u n y - g y á r b ó l . W i n k l e r N . g y ű j t e m é n y é b e n , B u d a p e s t ... . . . 5 9 19. Tányér, K u n y budai g y á r á b ó l , gyári
jegy nélkül. Siklóssy L. g y ű j t e -
ményében, B u d a p e s t 59 20. F a y e n c e - t á n y é r a budai K u n y - g y á r -
ból. S i k l ó s s y L. g y ű j t e m é n y é b e n ,
Budapest . . . 60 2 1. Fayence-tál a budai K u n y - g y á r b ó l .
Delmár Emil tulajdona 61 22. F a y e n c e - d o b o z a budai K u n y - g y á r -
ból. Winkler N á n d o r tulajdona . . . 62 23. Váza a budai K u n y - g y á r b ó l . M e z e i
József g y ű j t e m é n y é b e n , B u d a p e s t 63 2 4 . Váza a budai Kuny-gyárból, Baross
János g y ű j t e m é n y é b ő l , B u d a p e s t . . . 64 25. Kanna a budai Kuny-gyárból. Siklóssy
L . g y ű j t e m é n y é b e n , B u d a p e s t ... 65 26. Levélalakú t á n y é r a budai Kuny-
gyárból. G á r d o s Alfréd g y ű j t e m é -
nyében, B u d a p e s t 67 2 7 — 3 0 . Kuny D o m o k o s budai g y á r á -
nak jegyei 6 8 31. Kuny háza és gyára Budán, jelenlegi
állapotában. Kintzler Ö d ö n rajza ... 6 9 32. A z ellopott szelesei úrmutató ... 199
M Ú Z E U M ] SÉTÁK.
I R T A : C Z A K Ó E L E M É R .
M Ú Z E U M O K N A K is van életük: születéssel, ifjúsággal és halállal tagolva. Vivódva
és fájdalommal jönnek létre, aztán leélik a maguk feladatának cselekvő és tel- j e s ü l ő korszakát, majd pedig elöregszenek ők is, mint minden vén szervezet, a sétáinkon, amelyekre most indulunk, háromfajta múzeumi élet képe tárul elénk. A z elsőnél csupa olyan múzeumba kopogunk be, amely csak volt, azonban túlélte önmagát s várja gazdagságának örököseit. A második sétánk múzeuma csak lesz, a régi múzeum anyagából megifjodva. V é g ü l egy olyan múzeumba is b e - nézünk, amely már van és eleven életet él.
M í g Berlinben ugyanis arról g y ő z ő d ü n k meg, h o g y a l e g n a g y s z e r ű b b gyűjtésből sem lesz önmagától múzeum, Dahlem pedig a rendező talentum f e l d o l g o z ó munkájá- nak menetébe világít bele, addig \ölnben egy kiváló m ú z e u m s z e r v e z ő azt mutatja meg, miként kell a jól gyűjtött s jól f e l d o l g o z o t t múzeumi anyagot — a tanító-múzeum czéljának megfelelően — a közönség javára hasznosítani. A kölni múzeum a kultur- többtermelés és a belterjes mívelődés mintagazdasága.
1. B e r l i n .
A berlini királyi m ú z e u m o k központi igazgatása alatt két külön intézmény foglal- kozik népismertetéssel: a Sammlung für Deutsche Volkskunde és a M u s e u m für V ö l - kerkunde, amely utóbbi ismét két részre tagozódik, a Vorgeschichtliche és az E t h n o - logische Abteilungra. A jövőre vonatkozó tervek azonban annyira szétágazóak, h o g y a népismertető gyűjtemények jelenbeli arczulatját e g é s z b e n meg fogják változtatni.
Sammlung für Deutsche Volkskunde czimén van a németség néprajzának külön múzeuma. E z a gyűjtemény társadalmi uton alapíttatott 1 8 8 8 - b a n » M u s e u m für deutsche Volkstrachten und Erzeugnisse des H a u s g e w e r b e » elnevezéssel. M e g akarták benne őrizni az utókor számára a veszendőbe menő népviseleteket, szerszámokat és eszközöket, továbbá a különféle háztípusokat, h o g y a városi lakosnak és ifjúságnak alkalma l e g y e n hazáját és népét megismerni és megszeretni. A múzeumi bizottság élén a nagytekintélyű Rudolf V i r c h o w állt s csatlakoztak hozzá tudósok, kereskedők és magánadakozók seregestül. A z iparművészeti múzeum is átadta ö s s z e s népies vonat- kozású anyagát: az erdélyi s az esthlandi viseleteket és tárgyakat, minden paraszt- majolikát és edényfélét. M é g V i r c h o w 7 0 éves születésnapját is akként ünnepelték, h o g y az a dédelgetett múzeum hasznára váljék. Külön gyűjtés eredményeként (jórészt S c h l e s w i g - H o l s t e i n b ó l ) külön « V i r c h o w - S t u b e » - t rendeztek be. Megszerezték a z o n - kívül az 1892-iki chicagói világkiállítás « D e u t s c h - E t h n o g r a p h i s c h e Ausstellung» e g é s z csoportját. A magánajándékozóknak p e d i g se szeri se száma, diszes névsorát maga a császár nyitja meg. U g y , h o g y aránylag rövid idő alatt e g y nagyszabású muzeális anyag
A z o k o n
• 6 Múzeumi séták
gyűlt egybe, melynek felállításáról, lajstromozásáról és külön kiadványokban való ismertetéséről a Virchow elnöklete alatt működő múzeumi egyesület gondoskodott mindaddig, míg aztán 1 9 0 4 - b e n törvényhozási intézkedés alapján állami kezelésbe nem kerül. Ez alkalommal kapcsolódik az őskori gyűjteménnyel. Az egyesület azonban továbbra is oldala mellett áll támogatásával és a múzeum Mitteilungen-jei kiadásáról is gondoskodik.
1908-ban nyilik meg a gyűjtemény jelenlegi formájában. Születésekor már nem fér bölcsőjében a gyermek s a mai összezsugorított és tömködött helyzetében is alig várja, hogy méltóbb helyen tagjait kinyújtóztathassa. A raktárszerűleg felhalmozott tárgyak, a gyors gyűjtés áradatától telitett termekben, földrajzi rendben vonulnak fel. A keleti, az éjszaki s a középnémetségre jellemző tárgyak a vendekkel és a litvánokkal egészül ki. A néptörzsenkint tagozott ismertetésnél a bútorok és a viseletek viszik a szót, míg az összehasonlító csoportokban házminták, ékszer, cserép, üveg, fogadalmi tárgyak, játék, szövés-fonás, világító testek, kézimalmok, munkaeszközök, — néphit, népszokás s a népélet e g y é b megnyilvánulásai szerint vannak a tárgyak osztályozva. A rend és a módszer nem szilárd, a múzeum még csak a lázas — a mulasztásokat helyrehozni akaró — gyűjtés korszakát éli. A Völkerkunde múzeum tudós nyelvészei eddig jobban érdeklődtek az idegen művelődés iránt. Bode szereplése óta azonban a szépészet fel- karolására esik a nagyobb hangsúly s így a nagy múzeumi rendezésben a Volkskunde népkultúrája és népművészete nagyobb szerephez f o g jutni a jövőben, mint aminővel birt a múltban.
A második népismertető múzeumnak, a Museum für Völkerkunde-mk két f ő o s z - tálya van.
A Vorgeschichtliche Abteilung megtölti csaknem az egész múzeum földszintjét.
Csupán a lépcsőházban van néhány nagyméretű tárgy elhelyezve s az egyik oldal- teremben most készül a Turfan-expediciók eredményeinek rendezése és kiállítása.
A történelem előtti idők tárgyi kulturvagyona kő, bronz, Hallstatt, La Téne, római császárság, népvándorlás, középkor, szláv ( V I — X l l . s z . ) , kelet balti (VI1—XI. sz.) kor- szakok szerint tagozódik, a leletek eredete szerint is jelölve (német, francia, román, magyar, albán, macedón, dél-orosz). Két külön termet töltenek meg Schliemann ásatá- sai trójai, g ö r ö g és egyiptomi eredetű tárgyaival. A gyűjtemény természetszerűleg támaszkodik a földtanra és az őslénytanra s minduntalan utal az embertanra. Így képes az emberiség legősibb, az irott feljegyzések előtti, kultúrájának fokozatos fejlődését szemléltetni. Ellentétben az idegen kulturákra figyelő ethnologiai osztállyal, a prehisztorikus rész elsősorban Európa történelemelőtti idejének megvilágítására vál- lalkozik s itt is főcéljául a németországi anyag feldolgozását tűzte ki, körülbelül a kereszténység felvételének s az irott kútfők szereplésének idejéig. Távolabbi pontok emlékeit csakis az összehasonlítás kedvéért vonta be gyűjtése körébe. A délnémet gyűjtés a leghézagosabb, viszont a külföldiek között a kaukázusi, a délorosz és a magyarországi sorozatok igen jól vannak összeállítva. Szarvas, Lengyel, Lengyeltóti, Csepel, Erősd, Szeremle, Borsod, H o n t - , Vas- és Komárom-megyék szerepelnek gyakrabban, mint közelebbről megadott lelőhelyek.
Die ethnologischen Jlbteilungen czime alatt van összefoglalva a Völkerkunde m ú - zeum törzse és nemcsak Berlin, hanem egész Németország leggazdagabb népismertető anyaga, melynek egyes osztálya valósággal világjelentőségű. Tárgyi emlékei, a múlt- ból és a jelenből, a földközi tengeri kulturán kívül eső kulturákra vonatkoznak.
• 6 Múzeumi séták
Munkaterve szerint elsősorban fejlődési és kapcsolódási sorozatok összeállítására törek- szik, azért is nevezi magát ethnologiainak. Gyűjteményében a kezdetleges népek (Natur- völker) foglalják el a legtöbb helyet, azután az önálló fejlődésű kulturák következnek:
India (mellékágaival), Kelet-Ázsia és az ős-amerikai népek. Európának csak az idegen kulturnyulványaival kíván foglalkozni, azzal is inkább elméletileg, mert kiállítva abból semmi sincs. A z e g y é b kulturák keretei is szűkre vannak szabva és tele tömve.
A múzeum hatalmas eszközei s a tisztviselők páratlan szorgalma folytán a gyűj- tés méretei akkorára nőttek, hogy minden termet szekrényekkel kellett megzsúfolni s a szekrényeket pedig telis-teli rakni tárgyakkal. A tisztviselők szobáiban mozogni sem lehet, a raktárakban nem férnek el a ládákba csomagolt holmik, idegen házban külön raktárakat kellett bérelni e célra. Ú g y , hogy a múzeum igazi gazdagságáról csak a növedéki napló lapozgatásából meríthetünk sejdítést. M i k o r a múzeum épült azt hitték, h o g y ez a földkerekség legnagyobb és legnagyszerűbb épülete s alig két év- tizedre rá már teljesen tarthatatlannak bizonyult a helyzet. M a pedig a gonosz nyel- vek Völkerverwirrungs-Museumnak nevezik, ahol a tisztviselők sem ismerik ki magukat. S a szaktudósok ezt nemcsak a múzeum, hanem az egész szaktudomány kárának vallják.
Azt a keveset, amit a látogatóknek is megmutatnak (a háborús idők folytán több rendbeli korlátozásokkal) raktármódra kapjuk felhalmozva. A z első emeleten Afrika, Oceania és Amerika. A másodikon India, Indokina, Indonézia, Tibet, Kina, Japán és Korea. A harmadikon pedig folytatólagosan India, Kina, Afrika, Óceánia és A m e - rika következik.
A Völkerkunde múzeum is, mint a legtöbb berlini múzeum, a fejedelmi Kunst- kammerből veszi eredetét (1. Bastian: Vorgeschichte der Ethnologie, Berlin, 1881.
4 7 . o.). Annak japán fegyverei s néprajzi Curiosa-i — melyeknek idevándorlása a nagy választófejedelemnek gyarmatosító gondolataival függenek össze adták az első tárgyakat az 1 8 5 6 - b a n a régiségtár egyik alosztályaként alakult néprajzi múzeúm- hoz. Vásárlás és expedicziók növelték az anyagot, melynek azonban sem válogatása és meghatározása, sem pedig elrendezése és feldolgozása nem ütötte meg a mai érte- lemben vett tudományos mértéket. A z első alapvető esemény a mintaszerűen rendezett Jagor-gyűjtemény megszerzése volt. Ezzel s Bastiannak 1 8 7 6 - b a n igazgatóvá való ki- nevezésével fordulat állott be a múzeum további sorsában. Bastian képes volt nagy stílusban megszervezni a gyűjtést. Az általa megmozgatott erők, a Jagor mintán isko- lázva, gazdag és jól meghatározott kulturtermékeket halmoztak fel. A hivatalos N é m e t - ország — a tengerre való gravitálás, az idegen világrészekkel való kereskedelmi kap- csolódás s gyarmati politikája érdekében — a tudomány embereiben segítő társakat látott kezdettől fogva s minden anyagi és erkölcsi támogatást megadott számukra.
Bastian érdeme, h o g y az eszközökkel élni is tudott s amit a politika s a gazdaság nyújtott, azt a tudomány javára tudta kamatoztatni. A hivatalos támogatáson kívül a magánérdeklődést a múzeum oldalán «Hilfscomitee» czime alatt tömörítette, mely anyagiakban s az irodalmi publikácziók megjelenítésénél segített a múzeum munkáján.
Eredetileg a földközi-tenger kulturleszármazottjainak néprajzával indult meg a gyűjtés. D e aztán a különleges viszonyok, a gazdaságpolitikai irányzat és más új múzeumok alakulása folytán, ép ez vált le legelőször a gyűjteményről s a berlini Völkerkunde múzeum korlátozta az ethnologiai kutatás körét s mindent gyűjtött, csak ép a földközi-tenger kulturájára s leágazásaira vonatkozó tárgyakat hagyta ki, más
• 6 Múzeumi séták
múzeumra bizván annak feladatát. Ez azonban veszedelmes példaképül szolgált a XIX. század folyamán alakult német Völkerkunde múzeumok számára, mert ez eset- legességből rendszert csináltak s Lipcse és Hamburgon kívül Európa népismertetését csaknem mindegyik kihagyta munkatervéből. A népkulturák gondozására külön Volks- kunde, Heimatskunde, Orts-, Provincial- és F r e i l u f t - M u s e u m - o k alakultak. Az antik világ kulturáját kisajátította a régészet, vele rokon módszerbeliséggel tették meg a kezdő lépéseket a középkori és modern művészeti tárak kialakulásai. A képírás és az ékirás kibetűzésével Elő-Ázsia kultúrtörténeti emlékei is új alapot nyertek.
A Völkerkunde múzeumban nem maradt más a kezdetleges (exotikus) népek kulturáján kivül, mint a jelentősebb ázsiai s amerikai kulturák szemléltető gyűjteménye. T u d o - mányos feldolgozási módszerének kialakítása körül egy emberöltő óta folyik a munka, de még lezárható befejezést ma sem nyert. M é g az encyklopedikus összefoglalás is hiányzik.
A berlini múzeum úttörő munkája az új épület létrehozásával emelkedett újabb magaslatra. 1 8 8 7 - b e n sikerült az iparművészeti múzeum k ö z ö s telkén palotát emelni a Völkerkunde számára, melybe a Bauprogramm a következő gyűjtemények felvételét helyezi kilátásba:
1. Prehisztorikus emlékek és az úgynevezett «Sammlung nordischer Alterthümer».
2. Schliemann trójai ásatásainak eredménye.
3. Ethnologiai gyűjtések olyan népek életének, dolgainak, szokásainak s bizonyos mértékig történetének köréből, akik az antik világ kulturnépeinek s e g y e n e s leszár- mazottjainak körén kívül esvén, megbízható okmányok multjukról nem tanúskodnak.
Kulturájuk megvilágítására szolgálnak a saját maguk készítette fegyverek, szerszámok, eszközök, ruházat, ékszer, jelvények, lakásmodellek, képek, vallási szertartások és s z o - kások tárgyai.
A régi porczellángyár telkére emelt épületnél a sarokmegoldású homlokzatból indultak ki az építők — kora reneszánsz palazzo! — s utólag kényszerítették bele az alaprajzot. Már maga a sarokbejárat súlyos belső nehézségeket idézett fel. A boltives lépcsőházból, mely kiállítási helyiségnek is van gondolva, 14 m. széles és 20 m.
magas kút lett. A z agomes-i 1 2 méteres csolnak alig fér el benne széltiben, viszont a japáni Amida szobor eltörpül, a 10 méteres indus kapu Santsiból s a haida indiánok kétemeletnyi magasságú kapu bálványának megszemléléséhez pedig nincs elég hátra- lépési lehetőségünk. Az olasz emelettagozási rithmus szerint a 3.50 m. magas alagsori helyiségek felett a földszint 6 . 5 9 , az emeletek 6.16, 5.65 és 4 . 9 0 m. magasak. A ter- mek között az igazgatói, asszisztensi és munkaszobák szétszórtan vannak elhelyezve, úgyszintén a három lakás (kapus, gépész és felügyelőé) sem különíthetők el a gyűj- teményektől. M é g az előadó terembe is a gyűjteményen át jutnak.
A lépcsőrendszer bonyolúlt. A tűzbiztonság kedvéért öntött vaskorláttal van el- látva s a termek mennyezetei pedig bordázott bádoggal. A bádog fényesre van befut- tatva s firnisszel élénkítve. Különösen a Schliemann teremben, ahol a g ö r ö g Orcho- menos kincsesházának ékítményeit utánozza, ragyogásával versenyre kél m é g az arany- ékszerekkel is, a többi tárgyat pedig még inkább túlharsogja. U g y a n ú g y a falakat vállmagasságig borító csempe is nagyon tolakodóan hívja fel magára a figyelmet. Arány- lag még legnyugodtabb elem a vörös keramit padló.
A múzeum építésének szerkezeti részét (a vas és a beton alkalmazását) s részletes költségvetését a Centraiblatt d. Bauverwaltung ( 1 8 8 2 . 4 4 8 . o.) ismerteti kimerítően.
• 6 Múzeumi séták
2 . 0 4 0 . 0 0 0 márkába került. 4 4 3 1 négyzetméter a beépített terület, e g y négyzetméter 4 6 0 , egy köbméter pedig 1 8 - 6 4 márka költséggel készült. A belső berendezésre 4 6 7 ezer márkát fordítottak.
A szekrények nagyobbrészt vasból vannak, elég nehézkes megoldássá'!. Az újabb rendezkedéseknél (Turfan-gyűjtemény) rabitzfallal elfödik a termek eredeti gazdag- ságát és sima fehér falra helyezik a tárgyakat (egy ilyen terem leegyszerűsítése a képek felszerelésével e g y ü t t 7 0 ezer márkát emésztett fel 1 9 1 4 - b e n ) . A freskóknál új rend- szerű eljárást alkalmaznak, üvegtetejű vas kazettákba légüres térbe helyezik a romlé- kony falrészeket. Állítólag ez a megőrzésnek legbiztosabb módja. A kazetták l é g - mentesen vannak lezárva s a falba befalazva, se nedvesség se por át nem hatol rajtuk.
Le Coq, a Turfan-gyűjtemény rendezője, az eredeti falak és boltozatok méreteit és hajlásait igyekezett visszaállítani, de még
úgy is erős bírálatot kapott S t r z y g o w s k i - tól, h o g y miért hozta el eredeti helyéről a freskókat és ha elhozta, miért helyezte üveg alá.
A múzeum gyűjteményének a sorsa a múzeum tisztviselőinek kezébe van le- téve s azoktól függ, hogy a köz számára miként teszik hozzáférhetővé, élvezhetővé és tanúlságossá. A berlini múzeum a világ legelsőrangú anyagát gyűjtötte össze, de — nem szólva a ládákban rejtőzködő értékekről — amit bemutat s ahogyan azt ma bemutatja, az nem felel meg sem a tudományos sem az esztétikai muzeolo- giának. N e m hiába zúgolódnak a tudo- mányos körök s nem hiába sürgeti a legfőbb vezetőség új épületek emelésé- vel a helyzetmegoldását. Bastian egységes vezető keze után ú g y fordult a múzeum
sorsa, hogy a jelenben öt osztályigazgató van s az ötféleképen dolgozik a rende- zésnél, csoportosításnál s feliratoknál. M i n d az öt filologus azonban, aki kitű- nően érti kutatási területének nyelvjárásait, tanulmányozta nyelvemlékeit, a kultusz' a vallás, a szocziális szervezet s jogszerzés módjait és intézményes jelenségeit, de nincs érzékük a tárgyi emlékek qualitásai iránt s főleg nagy tudományuk köze- pette a múzeum népszerűsítőén oktató eszközeit vagy keveslik vagy nem tudják meg- szervezni.
Már a belépésnél a lépcsőház térsége a maga összevisszaságában ú g y hat a szem- lélőre, mint egy teherpályaudvar ki- és berakodás közben. Széltibe és felfelé vannak benne tornyozva a legkülönfélébb tárgyak: mexikói oltárkövek, indus építészeti rész- letek, indiánok faragványai egymásfelett kucorgó emberi s állati alakjaikkal, csolnak és kosztüm stb. Az első emeleti körfolyosó sötétségébe vannak eldugva Kamerun legér- dekesebb faragásai és a zuluk fonott munkái. Fényes délben is csak zseblámpával tanulmányozhatók Catamarka és 1 iticaca régiségei. Az Inka-birodalom szines cserepei elrendezésükben, mintha valamilyen földrengést élték volna át. Benin legkiválóbb bronz-
Museum für Völkerkunde, Berlin. A Turfan-gyűjtemény fal- képei légüres t é r b e helyezve kolostorszerű folyosókon.
• 6 Múzeumi séták
domborművei úgy vannak elhelyezve a szekrények polcán, akárcsak a tárgyak a vidéki boltok kirakatában. A négerek Hellaszának harczos csontfaragásai egymásnak döntve. N e m tudunk tájékozódni, mi mire szolgált, hová alkalmazták... E g y busman állatfigurás szikladarab a földre van rakva, guggolva kell a mozdulatok pillanatnyiságát megrögzítő rajzot figyelni. Afrika mellett tán Oceania zavaros összevisszasága és élvezhetetlen zsúfoltsága a nagyobb. Olyan apró fejezetekre van tagolva, h o g y megértést csak a leg- világosabb elrendezés segíthetné kellően. Dél-Amerikából csak tarka tollas, vörös edé- nyekben, fonatokban és harci szerszámokban bővelkedő kaleidoszkopot kapok. Szamoa azonos kulturája Szavaii, Upolu, Tutuila és Manoa név alatt van külön-külön csopor- tosítva. Fonás, eszköz és tárgyban nincs külömbség, a tetováló szerszámok, a Kawa- készítés eszközei, a topa-szövetnek kézi ducznyomássál való díszítései teljesen azo- nosak; a tagolás tehát nem a kultura, hanem csak a földrajz tagolása. Az ilyen szét- választás több ismétlésre kényszerit a felállításnál, mint amennyi az áttekinthető ismer- tetéshez szükséges.
Ugyanígy a japán-résznél az ájtatossági szobrok szekták (Zen, Schingan, Jodo, Schin, Nichiren, Ritzu, M o z u és Yuzu Nembutsu) szerint vannak elkülönítve, mert az osztályvezető érti a keletázsiai nyelveket, ismeri a vallási és filozófiai rendszereket, de formák és színek iránt nincs érzéke. Mindenüvé felírja a kinai jegyeket is; nagy munka, de kevesen olvassák. Azonkívül vallási szekták lényegét szemelvényes szobrok- kal sohasem fogjuk megismerni, talán művészi, technikai vagy történeti szempontból sorakoztatva a szobrászati tevékenységről alkothatunk némi fogalmat. Aki megvette e tárgyakat, az tudta vallástörténetiig is, hogy mit vett, de nekünk ilyen elrendezésben nem tudja megmagyarázni az ő tudását. A közönséggel való nemtörődést nem lehet mindig a helyszűkének rovására írni. A kinai Turkistan hímzéséi, melyek o l y igen emlékeztetnek elemekben és elrendezésben a mezőkövesdiekre, halomra vannak rakva, mint a fehérnemű-szekrény szalvétái. Igaz, h o g y a szolgálatrakész osztályigazgató, Grünwede] úr, kinyitja a szekrényt szivesen; de ha egyiknek a csücske véletlenül ki nem látszik, láttatlanúl maradt volna a többi is. A kambodsai domborművek gipszmásolatai úgy szanaszét vannak rakva, h o g y összefüggésük egyáltalán nem kö- vethető nyomon. A helyes sorrendbe rakás pedig nem igényel nagyobb helyet csak gondosabb munkát.
D e mintha a múzeum nem is a közönség számára nyitná meg kapuit, annyira nincs figyelemmel a látogató tanítására. Inkább olyan intézmény jellegét öltötte magára, ahol a tisztviselők a saját tudományukat mívelik magáért a tudomány ked- véért. A múzeumi gyűjtés csak illusztráczió-téma kiadványaik számára. Azt venni észre, hogy az a fejezet, mely körül a kutatás e g y nagyobb publikáczió révén le van zárva, a múzeumban is legjobban el van hanyagolva. Mintha a megoldott probléma már nem birna v o n z ó erővel. Pedig a tanító múzeum szerepe épen a megoldott prob- lémák után kezdődik.
Ott azonban, ahol valamelyik tisztviselő érdeklődési köre a kiállított tárgyak sorozatával találkozik, igazán bő alkalom nyílik tudományos gazdagságot mutatni. Ilyen első sorban az, amit Le Coq szervez a Turfan-gyűjteménnyel. Egyetlen osztály, ahol a kulturtermék qualitás szerint is mérlegelve van s távol áll minden bazár és export holmitól. Azonkívül a felállítás is bizonyos csinnal van elintézve. Ha ez osztály meg- nyílik, jóleső oázis lesz és pihentető élvezetet f o g nyújtani. E mellett mint értékes szigetek emelkednek ki a káoszból az összehasonlító csoportok és a különféle technikák
• 6 Múzeumi séták
ismertetései. M e r t ezekben mindjárt felismerjük az összefoglalás rendjét és az oktatni akarást. A «Muschel-Technik» czíme alatt kagyló pénz, karperecz, füzér, fejdísz, szer- szám stb. van sorakoztatva. U g y a n ú g y vannak pénz és pénzt helyettesítő tárgyak, mér- legek és mérősúlyok, írószerszámok stb. csoportjai.
Mindig tanulságos és nagy érdeklődésre tarthat számot valaminek a megcsinálási módját megismerni. A berlini múzeum általán elhanyagolja a megértetést, szövőszékeit nem szereli fel, ruhaneműt felismerhetetlen helyzetben állít ki stb. Pedig az a tény, h o g y egy tárgy a múzeumban van, még nem elég. Annál dicséretre méltóbbak azok a technikai ismertetést czélzó összeállítások, amelyeket különösen Grünwedel kezdett a maga osztályán. Kimerítően illusztrálja a batikolást, a tetoválást, a czizellálást (badija), lakkfestést, czinmunkát (matriczba öntve), bidri-munkát (messzing-niello), tausirozást (koft-gari), zománczozást, papir- és kattunnyomást, tsunari díszítést (görcsbe kötött szövetfestés), esztergályozást, bombay-mozaikot, staniol díszítést stb. Mindenütt adja a nyersanyagot, a szerszámokat, a munka menetét feltüntető darabokat, a munka- eredményt és a leírást. A tárgyi emlékeket gyűjtő múzeumnál ez fontosabb, mint a szövegolvasás.
A berlini Völkerkunde múzeum sokat köszönhet a császári ház pártfogó támoga- tásának, a törvényhozás bőkezű gondoskodásának, a tengerészek, a missziónáriusok és a gyarmati tisztviselők szolgálatrakész segítségének. A H u m b o l d t - , a Ritter- és a nagy- szerű Bassler-alapítványok, az ethnologiai Segítőbizottság és az Afrika-Társaság olyan eszközöket nyújt rendelkezésre, melyekkel expedicziókat szervezhet s a legpompásabb kiadványokat bocsájthatja közkézre. Mindezzel elérte azt, h o g y gyűjteménye — külö- nösen Afrika és Oceania, mint ahol a gyarmati érdek is legnagyobb — az egész vilá- g o n páratlanul áll a maga nemében, ha mindjárt a jelenben a kincsek e nagyszerű raktárának feldolgozása nem is kielégítő.
A múzeumnak 10 időszakilag folytatódó kiadványa jelenik meg, köztük 6 f o l y ó - irat. Gyűjteményét 8 önálló kötet ismerteti, a Veröffentlichungen-ben pedig eddig i i kötet jelent meg. Három katalógusa már 16-ik kiadásban ( 1 9 1 3 — 1 4 . ) van forgalom- ban. Külön kis oktató füzetei közül legértékesebbek az Anleitung zum ethnolo- gischen Beobachten und Sammeln (1914.) és a Merkbuch für Ausgrabungen ( 1 9 1 4 . ) czíműek.
*
Märkisches Museum. A múzeumok nem készülnek e g y kaptafára. M i n d e g y i k akként állapítja meg czélját, irányítja gyűjtését, szervezi felállítását és alakítja épületét, amint azt művészi, ipari, természetrajzi vagy másmilyen feladata és helyzeti érdekeinek árnyalata megkívánja. A negyven éves Märkisches M u s e u m Berlin tulajdona, hivatása, h o g y a Mark kulturáját mutassa be őskori leletek, természetrajzi gyűjtések, czéh- emlékek, templomi tárgyak, ipari és iparművészeti alkotások, földmívelés, halászat, viselet, ékszer és fegyverek alakjában s mindehhez történeti áttekintést nyújtson a
Mark és Berlin városának múltjáról. Nevezetessége épen az, hogy ily sokféle feladatra kényszerült építője és rendezője Hoffmann Ludwig építész kiterjeszkedni és az, h o g y mindennek daczára összhangzó egységet igyekezett teremteni. Eljárása ugyan némileg erőszakos, mert a régi múzeum anyagából önkényesen csak azt választotta ki, ami az épületébe bele illett. Fejezeteit arányosítani akarta minden áron. M i n d e n t félre tett, ami az általa kieszelt egységet zavarta. N e m respektálta a tudomány követelményeit, csak a dekorativ elrendezés volt előtte döntő fontosságú. Amellett muzeális kompo-
• 6 Múzeumi séták
zicziója annyira lezárt, Hogy gátat vet a további gyűjtés, az átrendezés lehetősége s a terjeszkedés elé. Igen jó példa az építész túlzott beavatkozására. Múzeumi Procustes-ágy.
Hoffmann 12 évig dolgozott művén s 1 9 0 9 - b e n lett kész vele. Rengeteg tanul- mányt és ötletet fogott marokra. F ő l e g az épület érdekelte, külön 5 0 márkás dísz- munkát adott ki róla, e g y akadémiára való építészeti profillal. A szép Kölnische Park közepére helyezte el az építményét, mely nem városi palota, hanem vidéki kastélyok, zárdák és templomok stilusidézeteinek összefüzése. Kombinácziókban változatos, cso- portosításban festői. Minden fordulóra egy másik századbeli Ízléssel állunk szemben a budapesti mezőgazdasági múzeumhoz hasonlóan. E z t az e g y v e l e g e s homlokzat m e g - oldást a környékező ősi facsoport és a középre elhelyezett nagy t o r o n y tartja össze.
Belső kiképzésénél a müncheni bajor Nemzeti M u s e u m ihlette meg, csak dicséretes mérséklettel mellőzött mindenféle drága anyagot és feltűnő szint. Boltozatok, épí- tészeti elemek, ablakformák és tagozások tekintetében azonban igen bőkezű volt.
Ezekkel kisérő hangúlatot akart teremteni a tárgyakhoz. S o k s z o r azonban t ö b b a hangúlat, mint a világosság.
A prehisztoria a félhomályos boltozatú alagsorba került. A padlat kőtörmelékből van gyömöszkölve. Az üvegszekrények durván ácsolt deszkából faszögekkel összeépítve.
A szekrény-bélés zsákvászon. Pántos ajtók mindenfelé. N y o m a s z t ó földalatti érzés tart itt szorongásban, mint valami kriptában. A világítás azonban nem elég arra, h o g y a kiállított tárgyakat is megfigyeljük. A földalól kikerült tárgy f ö l d - és rozsda-szine belevész a levegőbe és a füstölt fenyőfa, kenderszövet s malterfal szürkéjébe. M i is kicsinek érezzük magunkat, a kőbalták, cserepek és fibulák meg még jelenték- telenebbnek mutatkoznak.-Egyedül az oszlopfők plasztikája emelkedik ki hangosabban, amelyeken Taschner szobrászművész azt ábrázolja — a Hallstatt és a La T é n e kor- szakkal foglalkozók figyelmeztetésére — hogy miként harapják meg a földalatt kutató prehisztorikust a borzok.
A földszinten templom épült az ájtatossági tárgyak befogadására, koczkakövezettel.
A csúcsíves ablak itt is fukarkodik a világítással. A kápolna csillagboltozatának rikító vöröstéglából épített hevederje sem kedvez a tárgyaknak. S ha a félhomály az oltá- rokhoz s a faragott szobrokhoz hangulatot is melléke], elnyeli az ötvöstárgyak fino- mabb részleteit.
Emeletenkint felfelé haladva finomodik az installáczió. A természetrajzi tárnak már fapadozat jutott, legfelül a rokokó teremben pedig fehérre lakkozott falambéria és fényesre kefélt parketta van. A természetrajz a szerint van csoportosítva, h o g y mi hasznos az embereknek és mi nem válik egészségére. Ennél népszerűbb felosztást képzelni sem lehet, alkalmazása kiterjeszthető a gombáktól kezdve a szocziális kér- désekig. Legizlésesebben vannak elrendezve Berlin múltjának emlékei: öntött vas holmik, porczellánok, bútorok, hírességek képei, építészet, grafika, színészet és egyéb fejezetei a város művelődés történetének. Itt már szőnyegen is jár a látogató.
A kiállítási termek kötöttsége, a beépített szekrények és installácziók elmozdít- hatatlansága most a megnyitás utáni 8-ik évben már érezteti merevítő hatását. A mú- zeum vezetősége a Schausammlung mellett már megtöltötte a padlásra szorult (fűt- hetetlen és sötét) Studiensammlungot is. Kiekebusch múzeumi őr úr ujabban külön raktárakat is szervezett, ahol a ki nem állított tárgyakat számozott szivarskatulákban őrzik. Tervbe van véve a Victoria and Albert fiókmúzeumai (Bethnal Green) mintá-
• 6 Múzeumi séták
jára az is, hogy Berlin különböző kerületeiben fiók városi múzeumokat nyitnak a másodpéldányok s a főmúzeumban el nem helyezhető anyag számára.
A múzeum tudós tisztviselői nagy agilitással szervezik a múzeum tanító eszkö- zeit. A feliratok és a magyarázó rajzok igen jók. A katalógus is czélnak megfelelő és olcsó (i o pf.). Részt vesznek kutatásokban, ásatásoknál s eredményeiket saját folyóiratukban teszik közzé. Különösen népszerűek és fontosak előadássorozataik s azok a szemináriumi gyakorlatok, melyeket a berlini néptanítók számára szok- tak tartani.
II. D a h l e m .
A berlini múzeumok átszervezése most van folyamatban. B o d e erős kézzel és széles látókörrel belenyúl a kérdés gyökeréig. Új átcsoportosításokkal új feladatokat tűz ki. Régi hagyomány sallangjait lefejti, ha azok nem képesek szolgálni a modern muzeális követelményeket. Legerősebben bolygatja ép a Völkerkunde múzeum dolgát s kihasítja belőle a földrészek szerint tagolt kultur-múzeumok gondolatát. Ázsia szá-
mára körvonalozta is az átszervezés mikéntjét (1. Bode, W i l h e l m : Bruno Pauls Pläne zum Asiatischen M u s e u m in Dahlem. Berlin, 1915.), sőt az új palota építését annak befogadására már meg is kezdte Dahlemben. Ázsia után Afrika, Amerika, Oceania s Európa kultur vagyona is külön-külön hajlékot f o g kapni ugyanott.
A berlini királyi gyűjteményeknek két telepe volt eddig Berlinben az ú. n.
múzeumi szigeten, ahová a művészet emlékei helyeztettek el (részben még most is folyik az építkezés) és a Prinz Albrecht-Strassen. Ez utóbbi helyre került az iparművészeti s a népismertető múzeum. A német néprajz jelenlegi otthona merőben ideiglenes.
Már 1 9 0 0 . óta nyilvánvalóvá lett, hogy a Völkerkunde múzeum épületében tart- hatatlan a helyzet. A gyors és nagyszámú gyűjtés folytán sem a tárgyak megőrzése, sem földolgozása és bemutatása nem tarthatott vele lépést. A szakférfiak legkomolyabban panaszkodtak, hogy ez gátolja a tudomány fejlődését, a tárgyak is idejüket múlják, ha késlekedik feldolgozásuk. Az áttekinthetőség hiánya akadályozza a tervszerű gyűjtés folyta- tását és kiegészítését. Csonka és érthetetlen tagokból pedig a l e g n a g y o b b tudomány sem képes egységet építeni. Lépésről-lépésre kell tehát menni a gyűjtésnek, a feldolgozás- nak és a bemutatásnak. A bemutatás figyelmeztet a hiányokra és a feldolgozás adja meg a későbbi gyűjtés programmját.
M i n d e z t egyenlőre az épület szűkvoltának számlájára írták s azt hitték, h o g y a hely bővítésével a múzeum életének vérkeringését is sikerülni f o g friss lüktetésre birni. Tisztviselők, építészek, tudósok, kormány, képviselőház és múzeumi vezetőség éveken át tárgyalta e kérdést. 1 9 0 4 - b e n a parlamentben megszavazták, hogy a mú- zeum mellé mégegyszer akkora toldalék építessék. Ez beárnyékozta volna az iparmű- vészeti múzeumot, meg ha a prehisztorikát kitették volna (a deutsche Volkskundevel szándékoztak számára egy kalap alatt új múzeumot építeni), akkor is kevés lett volna a Völkerkunde múzeum megkettőzött térfogata arra, hogy anyagának megfelelő ki- állítását befogadja.
Ugyanis a múzeum-technika modern fejlődése föltétlenül megkívánja, h o g y a tanító czél érdekében minden múzeum áttérjen a kétgarniturás rendszerre. Legyen egy beltára (Studiensammlung) és egy kültára (Schausammlung). Azonkívül B o d e
• 6 Múzeumi séták
irányzatával felszínre került Berlinben a kültár tudományos értékű bemutatása mellett az elrendezés csinossága és v o n z ó erejével való hatása. A Kaiser Friederich M u s e u m - mal mutatott erre példát, ahol a kellemes elrendezés hangulatot is kelt, g y ö n y ö r k ö d - tet. A tárgyakhoz gondosan m e g van válogatva a méret, a szin és az anyag. N e m zsúfol és nem fáraszt. Eddig a Völkerkunde múzeum igazgatói homlokegyenest ellen- kező módon dolgoztak.
A múzeumi gyűjtésből kihagyták a saját népük kulturáját, a deutsche Volkskunde múzeum anyagának beolvasztását mindenkor ellenezték. Hajlandók voltak inkább a Ratzel-féle felosztásban (primitiv népek — kulturnépek) külön Naturvölkerkunde mú- z e u m o t alakítani a prehisztorikával, Kolonialmuseummal s a Völkerkunde megfelelő anyagával kapcsolódva s a többit a magasabb kulturákban egyesíteni. A két garnitú- rára való tagozástól pedig féltették osztályuk egységét, tehát azt is ellenezték. A z ő tudományos fokozatukat olyan magasra taksálják, h o g y a mellett és annak ked- véért a publikum kiszolgálásának igénye és a múzeum oktató feladata szerintük elejt- hető volna. E g y nagyobb helyen kibontakoztatott e g y s é g e s tudományos tár fel- állítása mellett kardoskodnak. A legfőbb nehézséget pedig ott támasztják, hogy a művészi elrendezéssel szemben ellenszenvvel viseltetnek. Azt a tudományba való idegen beavatkozásnak hajlandók minősíteni. Ők a kulturjelenségeket csak nyelv- tani szabályok módszerével képesek megközelíteni; a qualitás és az ízlés tisztelete hiányzik szótárukból.
Bode azonban s a vele hasonló gondolkozásúak — örömmel látjuk, hogy ez a t ö b b s é g — másként itélik és jelölik meg a fejlődés útját. A z ethnologia területe ma akkora, hogy az óriási méreteket öltött gyűjtést specziálizálódva kell folytatni. Elkülö- nültek a feladatok, módosultak a módszerek és változott a múzeum irányzata.
Különösen előtérbe léptek Ázsia nagy kulturkörei Afrika és Ausztrália kisfokú mű- velődése mellett. Ugy, hogy mindez kifejezésre kell, h o g y jusson a további gyűjtés- ben és feldolgozásban. N e m az embertan, a néptan tartotta meg vezető szerepét, ha- nem a művelődéstan vette át, némi hangsúlyt adván a művelődés legszebb tárgyi virágjára, a művészetre. A földrajz sem nyújt már elég biztos felosztási alapot. A z o n o s klimatikus viszonyok (északamerikaiak, eszkimók, jakutok három különböző földrészen) azonos kulturát alakítanak ki. A z erdő, az alföld vagy a hegyvidék sok kulturazonos- ságot teremt. Ázsiának, mint a legnagyobb kulturák bölcsőjének, kisugárzása érezhető a földrajzi határokon túl Amerika, Afrika és Óceánia kulturáján is ősrégi vonatkozá- sokkal. Így sok földrajzi elkülönítő válaszfal ledől és eddigi osztályozások erőltetett- nek bizonyúlnak.
Ma már megérett a kérdés annyira, h o g y Ázsia megkapja a maga központi s z e - repét. A XVI ]. század m é g csak az antik világ emlékeit, a drága ötvösmunkákat és a kiválóbb képeket gyűjtötte. A XIX. század figyelme kiterjedt Egyiptom, Asszíria és Babilon múltjára, sőt a sokáig mostoha elbánásban részesült középkort is fel- karolja. A legutóbbi évtizedek pedig meghozták az érdeklődést Ázsia iránt is. Ú g y , h o g y a XX. század muzeális feladatai közé fog tartozni Ázsia kulturanyagának fel- dolgozása.
Mint a h o g y az antik világ emlékei megtermékenyítőleg hatottak a keresztény kul- turára, olyan elmaradhatatlanul be fog következni Kelet-Ázsia kultúrájának hatása is, mihelyst rendszeres megismerés révén annak igazi értékéhez sikerül közelebb jut- nunk. Már a XVI11. századi felületes ismerettségből sok hasznot húzott a keramia és
• 6 Múzeumi séták
a lakkmívesség, a rokoko mütyürkék gazdagodtak s még az irodalomban is kimutat- ható (Göthe, Lessing) hatásokat váltottak ki. A meisseni és bécsi porczellánok minta- képei Aritaból (Imari) valók. A távoli keletről adott régebbi jezsuita híradások ma már a tudomány magaslatára fejlesztettek. És ezzel kapcsolatban Ázsia tárgyi emlékei- nek nagyobb gondozása és megbecsülése fog elkövetkezni a népismertető múzeumok- ban, mert Új Seeland s Kilimandsaro rangján felül állnak, velük egyformán nem ke- zelhetők. A Buddha figurát és Amidát ki fogjuk emelni a bálványok sorából. S a köztudatból kitöröljük azt a hitet, hogy a keletázsiai ember nálunknál alacsonyabb rendű. A német császár «sárga veszedelem» kifejezése ú g y értelmezendő, mint e g y ismeretlenül is imponáló nagysággal szemben való megnyilatkozás. Múzeumainkban kultúrájúkkal szemben igazságosabb álláspontra fogunk helyezkedni s értelmesebb tanítást fogunk róla nyújtani.
A népismertető múzeumok feladala lesz ezt a fejezetenkint külön-külön zárt és egységes kulturát feldolgozni, mert a művészeti s az iparművészeti múzeumba utaló feldarabolást nem birja elviselni ép zártsága és egységessége folytán. Ázsia kulturája ugyanis nagyrészt más uton haladt előre, mint a földközi tenger vidékéről kiindult kulturák. Kina, Tibet és Korea; Japán; India Hátsó-Indiával és Indonéziával és az Iszlám képez e g y - e g y külön kulturcsoportot, mely utóbbi műveltsége valaha Indiától Spanyolországig s éjszakra Szamarkandig terjedt. E fő fejezetek mellett vannak kisebb epizódok — a kopt, a perzsa-szasszanida, a Ghandara nevekhez fűződő epizódok — amelyek az antik világ s Ázsia mívelődése közt állanak. (Erről Wickhoff, Härtel, Riegl és Strzygowski munkái nyújtanak tájékozódást.) M i n d e z t már nagyra becsülik nyugaton. Angliában gyűjtemények (India-Museum) s kiállítások (Burlington Fine Arts Club) szerveztettek, a British M u s e u m és Victoria and Albert M u s e u m is meg- nyitotta gyűjteményét alkotásaik számára. M é g inkább Párisban, már a 6 o - a s évek óta. A M u s é e Guimet egészen Ázsiának van szentelve, a Trocadero-ban külön osztálya van az extréme Orient-nek, amelyben az igen becses Ujfalvy-féle turánigyűjtemény is elhelyezést nyert. A Louvre is szívesen és nagy árakat ád keleti fajánsz, porczellán és egyéb tárgyakért, a Hayashi aukcziónak legjelesebb darabjait is az vette meg.
Londonban és Párisban a «Friends of the British Museum» s az «Amis du Louvre»
is előszeretettel vásárolnak Ázsia kincseiből. Amerikában a bostoni múzeumban van a világ leggazdagabb japán kép és fametszet gyűjteménye s azonkívül olyan magán- gyűjtők, mint Morse, BushelJ, Garland és M o r g a n milliókat érő műkincseket halmoztak fel Ázsiából.
Ausztriában a múzeumi eszmét mindjárt a kereskedelmi érdekek ápolásával i g y e - Keztek összekötni. Szőnyegkiállítás (Handelsmuseum) folyóirat stb. erősítette az érdek- lődést Keletázsia s India felé. A z Orientalisches Museum, mely kezdetben a keres- kedelmi múzeumban helyezkedett el, ujabban a Hofmuseumba vitetik át. Beolvasztása és rendezése most folyik.
Németország járt el e téren is a legczéltudatosabban, körültekintő rendszeresség- gel fogott e kérdés szervezéséhez. Először Brinckmann alakított a hamburgi ipar- művészeti múzeumban egy külön japán osztályt. A tárgyak megválasztása európai szemmel történt, a feldolgozáshoz japán munkaerőt szerződtetett. Düsseldorf, Frei- burg i / B és Berlin magángyűjtői (Liebermann, Stübel, Sarre) vitték az érdeklődést előbbre. A z ázsiai múzeum végleges megoldására azonban most került csak a sor.
A német esztétikai műveltség sokáig nem lépi át a Winckelmann-ideált; Kelet-Ázsia megértésének ideje csak lassan érkezhetett el s először a gazdasági érdekek révén
2*
• 6 Múzeumi séták
közelednek hozzá. A német kezek a missziók, a gyarmatosítás, a vasútépítés, a vállal- kozások és a kereskedelmi törekvések révén messze nyúlnak. Bankárok, társaságok Keleten is megcsinálják üzleteiket s nem felejtkeznek el közben hazájuk intézményei- ről sem, mint ahogy a berlini Völkerkunde múzeum ajándékozóinak lajstroma mutatja.
Konzulok és expedicziókat vezető katonák megtanulják a múzeum által kiadott kérdő- ívek s kézikönyvek alapján mit és hogyan kell gyűjteni. A keleti felfordulások mindig hoztak valamit a piaczra. S a Deutsche Morgenländische Gesellschaft, Orientalische Gesellschaft, Vorderasiatische Gesellschaft, Orient Comitee, Deutsche Orientgesell- schaft (élén a császárral) és más hasonló egyesületek gondos ápolói kelet kultúrájának.
H o g y már régebben nem állítottak fel egy központi Ázsiai múzeumot, annak oka egyrészt abban rejlett, h o g y Németországnak a tartományok szerint való tagozódása sok erőt szétforgácsol s másrészt az ébredező Kelet maga a legnagyobb akadálya a gyűjtés folytatásának és kiegészítésének és végül hiányzanak a kellő szakemberek ahhoz, hogy a gyűjtött tárgyakat kiválogassák s jelentőség szerint osztályozzák.
A z ázsiai múzeum kérdését B o d e akként oldotta meg, h o g y segítségül hívta Bruno Pault az ismert festő és lakásberendező művészt, aki jelenleg a berlini iparművészeti iskolát igazgatja s megbízta a népismertető múzeumok építésével, rendezésével és fel- állításává]. M i n t h o g y a város belsejében megfelelő telek nem kapható vagy pedig kép- telenül drága, a dahlemi kincstári telkeken jelöltek ki e czélra helyet az erdőktől ko- szorúzott villanegyed szomszédságában, ahol már a botanikus kert és múzeum m e g - telepedett s a Kaiser-Wilhelm-Gesellschaft is oda törekszik tudományos intézeteivel, valamint az egyetem e g y részének kitelepítése is tervbe van véve. Ez lesz Berlin har- madik muzeális telepe, az igaz, h o g y 11 földalatti villamosállomásnyira van a város központjától; de ha Potsdamba, Sanssouciba és Babenbergbe el tudnak menni az ér- deklődők, Dahlemet sem fogják messzinek találni.
Bruno Paul a XVI1. századi brandenburgi kastély jellegében tervezte meg épü- lete külső formáját, nehogy palotaszerűségéve] kiemelkedjék környezetéből s tömeg- hatásával a családi villák és a lombos fák fölé kerekedjék. Mansard tetős, oszloptor- náczos alacsony építmény, mely inkább szélességi kiterjedésével s egy belső udvart átkaroló szárnyépületeivel biztosítja a múzeum anyagának bofogadására szükségelt helyet. Három traktus van benne, a hátsó résznek alagsora is ki van használva a man- sard pedig vasbeton fedése folytán szintén múzeumi czélokat f o g szolgálni. Egyszerű sárgás «Putzbau», melyet vörös teteje s az emelet erőteljesen kiugró párkánya élénkít némileg. Külső-belső a legegyszerűbb eszközökkel készül. A legtöbb terem csak fehérre festett falat kap. Csupán a bejáró lesz fekete gránitlapokkal kirakva. Fehér az ablak- keret is, a lépcsőrács pedig vas. N a g y gonddal szerelik azonban a fűtő és a szellőz- tető készülékeket. A közönségnek nincs liftje, a tisztviselőknek s a tárgyaknak van.
Szelíden meneteles lépcsők biztosítják a kényelmes közlekedést. A jelenleg épülő rész csak Ázsiának van szánva, vele szemközt zárt teret alkotva később következik a sor másik három épület emelésére, Afrika, Amerika és Oczeánia számára, melyekből e g y e n - lőre csak az alaprajzi s homlokzati tervek vannak készen. Kisázsia emlékeit még a múzeum-szigeten szeretné elhelyezni Bode, az európai népkultúrának pedig ideiglenesen a mostani Völkerkunde múzeumot szánta, aminek a szomszédos iparművészeti iskola örül a legjobban azt tartván, h o g y a népművészet frissítőbb hatással van az egész modern stilustörekvésre, mint az iparművészeti múzeum tárgyai, amely utóbbiak ma- gukon viselik az elmúlt történelem súlyát.
• 6 Múzeumi séták
A dahlemi múzeum anyaga az összes királyi múzeumokból állítódik össze s a Völkerkunde múzeum eddigi irányzatán kulturminőségek válogatásával javít. Elrende- zésében pedig a modern iparművészeti elvek fognak érvényesülni. Mindenekelőtt két csoportra: kültárra (Schausammlung) és beltárra (Studiensammlung) való osztályozást hajt végre. A földszinti körbe futó nagy termekben helyeztetnek el a Ghandara, az indiai s keletázsiai művészi alkotások. A páratlan 4 5 méteres, Mschatta kastély h o m - lokzata a középrészen különtermet kap megfelelő magassági arányokkal s szomszéd- ságában ugyanilyen magas falra kerülnek a keleti szőnyegek s a kinai képek. Az emeleti helyiségek mindössze 4 . 3 0 méteresek felfelé való kiterjedésökben s az ethno- grafiai részt kapják, amelyek úgyszólván csak kisérő, kiegészítő és magyarázó szerepet töltenek be a művészeti alkotások mellett. Külön épült helyisége van a Turfan-expe- diczió falképeinek, mely az eredeti kolostori lokalitás boltozatát idézi vissza, csak szélességi méreteiben annyira igazodik a muzeális követelményekhez, hogy világosságot szolgáltató ablakok elhelyezését is lehetővé teszi.
A bal és a j o b b szárny végeit külön épülettag zárja le, eredetileg egyik könyv- tárnak, a másik előadó teremnek volt szánva, most azonban úgy alakult, h o g y egyikbe az a japán, másikba az a kinai gyűjtemény jön, melyet jelenleg Kümmel őriz az
S í é
H " ™
A dahlemi ázsiai múzeum egyik szárnya. Tervezte Bruno Paul. Jelenleg építés alatt, külseje már készen áll.
iparművészeti múzeumban nagyrészt ládákba csomagolva. Ez olyan f o l y o s ó rend- szerre] kapcsolódik a középrészhez, h o g y a bennejáró nem veszi észre, hol jár, mint a Pitti és Uffizi összeköttetésénél. A Baessler-könyvtárat — az alapító levél értelmében külön kell kezelni — tehát vagy a múzeumi könyvtár mellett helyezik el, vagy a múzeumi könyvtárat olvasztják be a Baessler-könyvtárba, hogy ez a tagoltság is megszűnjön.
A hely óriási terjedelmű, de mégsem akkora, hogy az összes meglévő ázsiai tár- gyak elférjenek benne. Nemcsak a kültár és beltár felosztását kell tehát keresztül vinni, hanem jut a raktárnak s más múzeumok gyűjteményei számára való ajándékozásra is.
El lehet képzelni, hogy a Völkerkunde múzeum 5 osztályigazgatója, kinek mindegyike szakmájának elsőrangú tudósa és tekintélye s akik eddig szinte korlátlan hatalommal intézkedtek osztályuk sorsa felől, milyen féltékenységgel védelmezik osztályuk érdekét s mennyire nehezen vetik maguk alá a művészi egységesítés gondolatának. Érzik, hogy a nyelvészetileg kezelt ethnologia is lassankint úgy lesorvad a népismertető múzeum testéről, mint az anthropologia és a prehisztoria lesorvadt, melynek ma már csak pár szekrény van szentelve vagy legfeljebb e g y - e g y terem. A z ethnografia bővülése a nép- művészettel, iparművészettel és művészettel csak kiegészítő fejezetként fogadja be az eddigi gyűjtés körét. A válogatás réme Dahlemben is a mansardra mutat, ahová a mostani Völkerkunde anyagának nagy része mint Studiensammlung kerülni fog. Ebbe a 3 . 3 0 méter magasságú helyiségekben megmarad a régi földrajzi rend, mellettük a
• 6 Múzeumi séták
tisztviselők s a kutatók dolgozó szobái. Lennt azonban Bruno Paul a publikum javára tanító és gyönyörködtető kiállítást akar rendezni. Vívják már harczaikat a demokrati- záló múzeum hivei, a tanítók, a tudósok és a művészek. A németeknél azonban az együttműködésre annyira beidegeződtek, h o g y mi a harczot nem is látjuk, csak a nagyszerű eredményt fogjuk csodálni. M e r t a legnagyobb tudós is megérti, h o g y a közczélnak magát alá kell rendelnie. Bruno Paul ép ezeket az egyezkedési tárgyaláso- kat tartja maga számára legélvezetesebbeknek, amiből sokat f o g tanulni és felfrissülni.
Az igaz, hogy ő sem léniák, szögmérők, léptékek és homlokzati gondolatok kényszerével kezdi tárgyalásait, hanem európai hírneve mellett is szelid engedékenységgel, megér- téssel, a gőg minden árnyalata nélkül. M e r t ő is német. Közczél előtt még a mű- vészetét is képes meghajtani.
III. K ö l n .
A világháború első évében e g y nevezetes múzeum nyilott meg Kölnben, mely nemcsak sikeresen irányítja a figyelmet Kelet-Ázsia kultúrájára, hanem múzeumtechni- kai szempontból egyesíti mindazokat az eszközöket, melyek a szabadoktatás szemléltető módszerét követő tanító-múzeumok igénybe vehetnek. Egyesül benne a tudomány, a pedagógia és az izlés.
Berlinben csaknem 15 év óta vajúdik a kelet-ázsiai múzeum gondolatának ki- bontakozása az egész világon — Japánt kivéve — úgyszólván sehol sem kapjuk a Keletnek összefoglaló képét; és ime Kölnben e g y ember fáradozása révén szinte tel- jességét nyerjük e művelődés szine-javának.
A kölni múzeum Fischer Adolfnak személyes alkotása. M a g a volt a gyűjtő, a meczénás, a tudós, a rendező és a szervező. Igazi reneszánsz értelemben vett «uomo universale», aki lángoló lélek a lelkesedésben, találékony a kigondolásban s hajthatlanúl következetes a kivitelben. Azonkívül mint ember is harmonikus egész. A gyermekiesen tiszta tekintetű katonás vállú ember «Der H i e b ist die beste Parade!» jelszavával képes volt minden eléje gördített akadályt legyőzni. 57 évet élt, ebből az utolsó hét év volt az igazi termő időszak. Közvetlenül múzeuma megnyílta után halt meg. A hálás város még életében díszpolgárává fogadta, halála után pedig feleségét tette meg az igazgatói székben — végrendelete szerint — utódjává; azonkívül szobrát, fehér már- ványból, a múzeum bejárata elé állíttatta, képét megfestette és nevét beiktatta a 1 0 0 év óta nagyrabecsült másik kölni múzeumalapító Wallraf neve mellé. A múzeum egyik kinai fogadalmi köve (501. Kr. u.) mondja az ilyen pályáról: «Az ember elmúlik, de gondolata megmarad, mint ez a kemény kő».
Érdekes e g y múzeum alakulási történetét n y o m o n követni, ha az mindjárt egy ember ténye is. Feltárul előttünk a reánk maradt gondolat kiépítési folyamata. Fischer, aki Bécsben született, 17 évig gyűjtött — 1 o - e t Keletázsiában — mint műkedvelő.
H á r o m évig a pekingi német nagykövetség tudományos attaséja volt. Első gyűjtését egészében a berlini Völkerkunde M u s e u m vásárolta meg, ezzel a tandíjat tulajdonké- pen az fizette. Második gyűjtését már olyan programmal kezdte, hogy abból e g y ön- álló keletázsiai művészeti múzeum alakuljon. A z oldalánál állott munkájában mindenütt a felesége, így lett belőle munkatársa, majd pedig utóda. Egyetlen női múzeumigazgató egész Európában.
A tudós házaspár más hijján a múzeum eszméjét fogadta gyermekévé. Egész
• 6 Múzeumi séták
jelentékeny vagyonukat Kelet-Ázsia kin- cseinek gyűjtésébe fektették. Mikor aztán együtt volt a kiváló érzékkel és tudással összeválogatott gazdagság, azon törték fejüket, hová helyezzék azt úgy el, h o g y a felállításnál és a további kezelésnél sa- ját elveik érvényesüljenek. Bécset kizár-
ták, mert ott minden «császári» s a bürokrata rendszabályok bénító korlá- tozásokat emelnek. Kielre gondoltak, ahol a tengerészet, a kereskedelmi s a gyarmati érdekek révén Kelet-Ázsia is- mertetése helyénvalónak látszott és m e g - becsülésre tarthatott számot. A város örömmel kapva-kapott az eszmén. S z e r - ződést kötött Fischerrel, mely szerint
szabad kezet, épületet és megfelelő évi költségfedezetet biztosított a szervezendő múzeumhoz. Az építési tervek készülte közben azonban a lelkes gyűjtő azt vette észre, hogy Kielt jobban érdekli a repülés, a buvárhajók s főleg a hadászati vonat- kozások, mint a művészet. Ennek folytán szabadulni igyekezett szerződésétől s mint- hogy Kiel 190O/O-OS pótadóját épp akkor emelte 2400 /o-ra, a város is szívesen m e n e - kült az új múzeum terhétől.
Ezután — tisztán kombinálás folytán — Kölnre esett figyelmük, mely kultur- góczpontnak elég nagy, fejedelmi vagy más hatalmasság hiánya folytán pedig elég szabad arra, h o g y Fischer minden gondolata megvalósuljon. Köln szakértőivel tanul- mányoztatta a páratlan gyűjteményt és minden kikötés és kívánság teljesítésébe b e l e - ment. Adott telket az iparművészeti múzeum szomszédságában, 3 0 0 ezer márkával épületet emeltetett, a belső installáczióra 100 ezer márkát juttatott, további 100 ezret a gyűjtemény kiegészítésére s a fentartás czéljára évi 5 0 ezer márkát biztosított. A z o n - kívül a kölni polgárok, mint az előcsarnok kőbe vésett táblájáról olvashatni, a várossal versenyezve magánadakozásaikkal és alapítványaikkal teljesen biztosították a múzeum sorsát.
Fischer lelkesedését, tudását és vagyonát áldozta Kölnnek a múzeummal. 1 9 0 0 - b e n kezdte meg a szervezést s aránylag rövid idő alatt sikerült neki czéltudatos programm- ját megvalósítania. Fejlődéstörténeti sorozatokat adott Kelet-Ázsia művészetéről. A z iparművészeti s az ethnographiai múzeumokban szétszórt anyagnak megfelelő körből önállóságra jogosult fejezeteket alakított ki. Mert értett ahhoz, h o g y e lezárt kultúra emlékeit qualitás szerint csoportosítsa. A művészi értékek megállapításánál és megválo- gatásánál sem hagyomány, sem előirás nem kötötte. Gyűjteményében jól kiválasztott példadarabokkal s nem tömegekkel illusztrál. Köln, elég okosan, építést, elrendezést, feldolgozást teljesen Fischerre bizta. Ennek folytán a gyűjtemény szerkezetileg e g y s é - ges, arányos, szemléletre pedig tanulságos és élvezetes. Lebilincsel, felfrissít és m e g - termékenyít. A válogatott minőség s a művészi elrendezés olyan konczentrált lelki éberségben tartja a látogatót, hogy órákon át képes levertség, g y ö t r ő d é s és kábultság nélkül a gyűjteményben örülni, lelkesedni s tanulni.
