Első közlemény. Irta: Dr. Iványi Béla.
g p g g p E R j E S szabad királyi város festőiről M f á í és kőfaragóiról szóló közleményeink1
fMWSkí,) ut á n foglalkozzunk immár a város középkori építkezéseinek és építészeinek t ö r -ténetével.
Forrásainkra nézve hivatkozom mindazokra, amiket a festőkről és a kőfaragókról szóló közlemények elején elmondtam. A f ő f o r r á s t itt is E p e r j e s város számadáskönyvei s a vá-ros levéltárában található egyéb i d e v á g ó írott emlékek szolgáltatták.
* * *
E p e r j e s város alapításának körülményeiről és évéről adataink — sajnos — nincsenek5
úgy h o g y a helység keletkezésének e s z t e n
-1 L d : A M ú z e u m i és K ö n y v t á r i É r t e s í t ő 1 9 1 7 . (XI.) évf. 1 — 4 . és 1 9 1 8 . (XII.) é v f o l y a m á n a k 1. f ü z e t é t .
dejét még hozzávetőleg sem tudjuk megmon-dani, mindenesetre azonban alapításának éve Kassa és Bártfa létesítésének korszaka közé esik.
A z a telepítési mozgalom, amely a X I I . században Kassa keletkezését e r e d m é n y e z t e és amely tovább g y ű r ű z v e végre a XI11. szá-zadban Bártfa alapításával befejezést nyert, a X l l . század vége felé, vagy a X I I I . század elején a két most említett város közt fekvő E p e r j e s t is létesítette, amelynek keletkezése tehát ugyanazon t e u t o n hospes, ugyanazon p o p u l u s saxonum1 t ö m e g további kirajzásának k ö s z ö n h e t ő , amely a S z e p e s s é g e t , A b a u j északi részét és S á r o s m e g y é t is benépesí-t e benépesí-t benépesí-t e . A z E p e r j e s n e k elnevezebenépesí-tbenépesí-t benépesí-telep nem-csak keletkezési körülményeit, de első sorsát sem ismerjük p o n t o s a n , mégis annyit meg
1 H a z a i O k m á n y t á r V i l i . k ö t . 154. 1.
Eperjes város középkori építkezései és építészei tudunk állapítani, h o g y a XI11. század k ö z e
-p é n a szászok által lakott E -p e r j e s «terra»
nemcsak hogy l é t e z e t t , d e sőt itt ekkor már az egri e g y h á z r é s z é r e t i z e d e k e t is szednek. 1
A XI11. században lassanlassan oda f e j l ő -dik a szászok E p e r j e s n e k elnevezett új telepe, h o g y 1299ben ] ] ] . E n d r e király, az Á r p á d -dinasztia «utolsó a r a n y á g a »2 méltónak t a r t j a az új telepet arra, h o g y b i z o n y o s (a szepesi szászokéval azonos) szabadságokkal ruházza f e l ,3 amelyeket azonban itt b ő v e b b e n részle-tezni nem ó h a j t o k .
Innen kezdve b á r lassú, de állandóan emel-k e d ő irányzatú a város f e j l ő d é s e , ettőlfogva már kezdik i t t - o t t a várost civitas-nak ne-vezni,4 melynek s z a b a d s á g a i t a következő ki-rályok nemcsak megerősítik, d e tetemesen bővítik is.5 Látnivaló tehát h o g y ha ezen lakott hely keletkezésének és első kibontakozásának kora a XI1—XI11. század, akkor v i -szont a telep várossá való átfejlődésének, a n é p e s s é g elsokasodásának ideje a XIV. s z á z a d r a esik és noha — amint azt már a k ő faragókról szóló közleményünk elején é r i n -tettük — Divald Kornél szerint az eperjesi S z e n t M i k l ó s t e m p l o m egyes részeinek e r e -d e t e állítólag a X l l l . száza-dra nyúlik vissza, mégis nézetünk szerint a t e l e p első temploma csak fatemplom l e h e t e t t , mert máskép nem kellett volna E r z s é b e t királynénak 1 347. d e c z e m ber 5én az eperjesi kőtemplom é p í t é s e t á r g y á -ban b i z o n y o s i n t é z k e d é s e k e t t e n n i .6 A királyné ebben az oklevélben a s z ó b a n f o r g ó templom é p í t é s é r e v o n a t k o z ó l a g a : constructio, prepa-ratio, edifcatio szavakat használja, amiből nem a templom átépítésére, kibővítésére, hanem csakis új templom építésére lehet következtetni. Ezzel nem állítjuk t e h á t azt, h o g y 1347. előtt nem
1 O r s z . L t á r , M . O . D . L . 3 2 4 . ; Jászai c o n v . l t á r a : P r o t . X . f o l i o i — 5 . ; F e j é r : C o d e x D i p l . Í V / 2 , k . 1 6 — 2 0 . 1. H o g y E p e r j e s B á r t f a előtt a l a p í t t a t o t t , a z t 1 4 4 8 b a n m a g a E p e r j e s v. b i z o -n y í t j a . E p e r j e s v. l t : 2 4 3 . sz.
2 A n j o u k o r i O k m t . 1. k . 5 2 . 1.
3 E p e r j e s v . l t . : 2 / a . s z á m .
4 E p e r j e s v . l t . : 2 / a . s z á m ; M e l c z e r l t á r . (Ld : A M e l c z e r - c s a l á d o k m t . 18. 1.) — D e m é g «villáinak is n e v e z i k , m é g p e d i g m a g a a h e l y s é g p l é b á -n o s a . L d : H a z a i O k i t . 2 1 8 . , 2 3 7 . 11.
5 E p e r j e s v á r o s l t . : 2/a.t 7 . , 8., 2 7 . , 4 0 . , 4 1 . , 4 3 . , 4 5 . s t b . s z á m o k .
6 E r e d e t i j e : M a g y a r N e m z . M ú z e u m : T ö r z s i t . , másolata E p e r j e s v. l t . r 2. sz. — K i a d v a : W a g n e r : D i p l . S á r o s . 4 6 7 . 1.; F e j é r : I X / 1 . 5 1 1 . 1.
volt t e m p l o m E p e r j e s e n , sőt ekkor már min-deneseire r é g e n meg volt a S z e n t M i k l ó s tiszteletére emelt plébániatemplom, amelynek
1347. előtti egyik p l é b á n o s á t , H e n r i k e t , név-szerint is ismerjük,1 a z o n b a n ez a t e m p l o m
— ismételjük — még csak f a t e m p l o m l e h e -t e -t -t . — F á b a n b ő v e l k e d ő , e r d ő d ú s v i d é k e n M a g y a r o r s z á g o n még ma is épülnek f a t e m plomok s nem is b e s z é l v e az i s k o l a p é l d a számba m e n ő késmárki f a t e m p l o m r ó l , a F e l -vidék, E r d é l y és É s z a k k e l e t i - M a g y a r o r s z á g számos h e l y é n találunk ma is f a t e m p l o m o t . Nyilvánvaló, h o g y az i r t o v á n y helyen épült E p e r j e s e n k e z d e t b e n m i n d e n épület, t e h á t még a templom is fából é p ü l h e t e t t , hiszen csak a XIV. század folyamán nyílnak meg Eperjes kör-nyékén a kőbányák s é p ü l n e k mészégetők, másrészt E p e r j e s lakóinak favágási, e r d ő h a s z n á -lati j o g á t a királyok az e g é s z XIV. s z á z a d o n át ismételten védelmezik.2 1370 körül, midőn E p e r j e s t fallal kezdik körülvenni, ennek é p í -téséhez fát, követ és m e s z e t szállítanak,3 s noha a X I V . század f o l y a m á n s a XV. század elején E p e r j e s e n m u r a t o r t , a r c h i t e c t o r t nem találunk, d e már, vagy i n k á b b : még 1415-ben is olvasunk eperjesi á c s o k r ó l ,4 amiből mind nyilvánvaló, hogy ekkor az építés a n y a g a inkább a fa, mint a kő s í g y annál i n k á b b ez volt a fő é p í t ő - a n y a g a X l l l . s z á z a d b a n .
D e nemcsak a fában b ő v e l k e d ő és k e z d e t ben még kisszerű E p e r j e s e n , de m é g az o r -szág fővárosában, Budán a X I V XV. száza-dokban is vannak f a h á z a k (edificia lignea), Pesten m é g 1493ban is van faház, P o z s o n y -ban még a XVI XVI1. századok-ban is s ű r ű n voltak f a é p ü l e t e k , nem is szólva holmi a p r ó b b helyekről, mint pl. S á t o r a l j a ú j h e l y r ő l , ahol m é g
1572-ben is olvasunk faépületről. A XV111.
század v é g é n a mármarosszigeti lyceum m é g faépületben van e l h e l y e z v e .5
1 M o n u m e n t a V a t i c a n a : J. s e r i e s 1. k . 2 6 . 1. ; u. o . 3 1 7 . 1. ; H a z a i O k i t . 2 17., 23 1., 2 3 6 . , 2 3 8 . 11.
2 E p e r j e s v . l t . : 16., 3 8 . , 4 7 . , 9 1 . s z á m o k .
3 E p e r j e s v. l t . : 4 8 . , 4 9 / a . s z á m o k .
4 1 4 1 5 . « C a r p e n t a r i i s in c i v i t a t e E p e r i e s c o m -m o r a n t i b u s j ) f á t adnak el a S ó v á r i S ó s o k . — M a g y . N e m z . M ú z e u m , S ó v á r i S o ó s cs. l e v é l t á r a .
5 1342. k ö r ü l . B u d a v á r o s tanácsa e l ő t t Váli I m r e b u d a i p o l g á r és társa a s z o m b a t i p i a c z k ö z e -l é b e n -l é v ő t e -l k ü k e t »cum . . . edificiis -l a p i d e i s e t ligneis» e l a d j á k . O r s z . L t á r , M . O . D . L . 2 4 . 6 7 8 . 1 3 5 0 . o k t . 4 . A b u d a i k á p t a l a n e l ő t t T a m á s fia E k u s M i k l ó s ó b u d a i t e l k é t « c u m edificiis l a p i d e i s et ligneis» e l a d j a . O r s z . L t . M . O . D . L . 4 1 4 9 .
' í
I ló
"Eperjes város középkori építkezései és építészei M i n d e z e k b ő l s főleg E r z s é b e t királyné már
ismert rendelkezéséből következik, hogy E p e r -jes első kőépülete a Szent M i k l ó s - t e m p l o m volt, mely kőtemplommá a X I V . század k ö z e -pén épült, s amelynek már csak azért is ma-radhatott fenn román stylű részlete, m e r t hiszen nálunk m é g román stylű templomot emelnek akkor, amidőn N y u g a t o n már á t m e neti s csúcsívest, amidőn külföldön már r e -naissance-stylű építmények készülnek.
Említettük már, h o g y a X I V . század f o l y a -mán fejlődő és izmosodó E p e r j e s n e k fallal való megerősítését N a g y L a j o s király 1370 körül r e n d e l t e el és 1374-ben már folyik a városfalak, kapuk, tornyok építése, amelynek előmozdítására a király E p e r j e s városát ki-váltsággal, pénzbeli segéllyel támogatta, sőt -— amint tudjuk — az építéshez A m b r u s
1363. jan. 13. A b u d a i k á p t a l a n e l ő t t e g y ó b u d a i telket «cum edificiis lapideis e t ligneis» e l a d n a k E r z s é b e t k i r á l y n é n a k . O r s z . L t . M . O . D . L. 5 1 8 6 .
1 3 7 0 . a u g . 12. B u d a város t a n á c s a előtt J a k a b s z a b ó b u d a i h á z á t «cum edificiis l a p i d e i s et ligneis»
P é t e r sziavon b á n és b u d a i p o l g á r n a k eladja. O r s z . L t . M . O . D . L . 5 8 6 5 .
1 3 8 8 . j a n . 5. B u d a . Z s i g m o n d k i r á l y m e g h a g y j a a pilisi i s p á n n a k , h o g y az ó b u d a i apáczák r é s z é r e a pilisi királyi e r d ő k b ő l s z a b a d o n e n g e d j e n f á k a t
« p r o edificiis» v i n n i . O r s z . Lt. M . O . D . L. 7 3 6 4 . 1388. aug. 18. B u d a város t a n á c s a előtt á t a d n a k Kanizsai J á n o s n a k e g y budai h á z a t : írsimulcum cunctis edificiis d o m o r u m . . . l a p i d e i s scilicit e t ligneis». E s z t e r g o m i k á p t . házi lt. L a d . 64. fasc. 1.
N r . 3.
1401. F a h á z B u d á n . F e j é r : C o d . D i p l . X / 4 . 7 1 . 1.
1473. jan. 3 0 . M á t y á s király e g y a b u d a i S z e n t G y ö r g y - t é r e n l é v ő h á z a t «simulcum curia n e c n o n o m n i b u s suis edificiis lapideis silicet (így !) e t ligneis» e l a d o m á n y o z . Gr. E r d ő d y l t . G a l g ó c z , L a d . 3 7 . fasc. 1. N r . 2.
1 4 9 3 . o k t ó b e r 12. P e s t . P e s t v á r o s tanácsa e l ő t t V e r e b é l y i G y ö r g y a pesti t ö r ö k t e m e t ő k ö z e l é b e n lévő faházát 4 0 f r t é r t S z o b i M i h á l y n a k a d j a el.
«Dornum suam ligneam extra m u r u m dicte civitatis n o s t r e in piatea p a r v a p r o p e s e p u l t u r a m T u r c o r u m h a b i t a m . » (Mai L i p ó t v á r o s . ) M . N e m z . M ú z e u m . T ö r z s lt.
1572. s z e p t . 2 9 . Kassa. K o c s o r d i I s t v á n n a k
« d o m u m suam ligneam in o p p i d o S á t o r allia V y h e l » m e n t e s í t i k . O r s z . L t . S z e p e s i k a m a r a : L i b e r e x p e d . cameral. 1572. fol. 148.
O r t v a y : P o z s o n y v á r o s t ö r t é n e t e : l l / i . 3 2 2 . 1.
B e s z é d e k , m e l y e k a m.-szigeti r e f . l y c e u m b a n . . . T . Pataki J á n o s b e i g t a t á s a alkalmára készültek. D e b -r e c z e n , 1 8 3 7 . 4 6 . 1.
diósgyőri kőművest is k i r e n d e l t e , ! amiből következik, h o g y ekkor E p e r j e s e n ilyen mun-kára alkalmas kőműves nem volt. Valószínű, hogy A m b r u s mester az építést nem is ve-zette, h a n e m inkább az e r ő d í t é s tervezője volt.
Az 1 3 7 4 - b e n már épülő e r ő d í t é s e k a XIV. században nem készültek el, folyik az építkezés még a k ö v e t k e z ő században is, illetve, ú g y látszik, e k k o r folyik csak teljes erővel, amint azt Z s i g m o n d király e g y 1404.
február 1 2-én Lőcsén k e l t okleveléből tudjuk, aki E p e r j e s városának k ő és f a e r ő d í t m é n y e k -kel való megerősítését s z o r g a l m a z z a2 és az erre v o n a t k o z ó intézkedéseket folytatja 1405-ben, amidőn meghagyja például S á r o s város lakóinak, h o g y az eperjesieknek az erődítési munkálatokban segédkezzenek, vagy a m i k o r az e p e r j e s i e k e t a kő, fahasználati és mész-égetési jogukban védi, v a g y amidőn 1408-ban a városfalak építhetése czéljából a d ó t en-ged el.3
Íme t e h á t , a XIV. s z á z a d b a n a S z e n t M i k -lós-kőtemplom és a városi erődítéseken kívül más monumentális és n a g y o b b s z a b á s ú épít-kezést E p e r j e s e n megállapítani nem tudunk, ami a z o n b a n nem zárja ki azt, h o g y ilyen építkezés ne lett, vagy l e h e t e t t volna. N e k ü n k csak adataink nincsenek ennek bizonyítására, annyi azonban tény, h o g y 1424-ben van már E p e r j e s e n városháza (pretorium), vannak kapu-, t o r o n y ő r ö k , tehát vannak kapuk és t o r n y o k is, 1429-ben pedig van már E p e r j e s e n plé-bániaépület, iskola, (kármelita)-kolostor, (hogy ez a k o l o s t o r a kármelita r e n d é volt, az e g y 1437-ben kelt oklevélből tűnik ki), f ü r d ő h á z , á g y u ö n t ő h á z , kórház v a g y szegényház, amely mellett a b o l d o g s á g o s S z ű z tiszteletére t e m p -lomot emelnek, van m á r városi f o g h á z4 és ekkor már az ácsok mellett találunk E p e r j e -sen kőműveseket, m u r a t o r o k a t is, t e h á t a fa-épületek h e l y é b e lassan-lassan kőfa-épületeket
1 1 3 7 0 . d e c z . 28. D i ó s g y ő r . M . N e m z . M ú z e u m , T ö r z s i t . ; E p e r j e s v. lt. 4 6 . szám. ( W a g n e r : D i p l . S á r o s . 2 1 7 . 1., F e j é r : C. D . I X / 4 . 5 7 5 . 1., 1X/6.
178. 1.); 4 8 . , 4 9 / a . szám.
2 E p e r j e s v. lt. 9 8 . s z á m .
3 U . o . : 101., 102., 1 0 3 . és 105. szám.
4 E p e r j e s v. 1424. évi s z á m a d á s k v e . M . N e m z . M ú z e u m t ö r z s i t . — E p e r j e s v. lt. 153. s z á m . Itt
1429-ből e f e l j e g y z é s : « I t e m d e d i m u s p o r t a n t i b u s calcem ad ecclesiam b e a t e V i r g i n i s in h o s p i t a l e L.
denarios m i n u s d u o b u s d e n a r i i s j i , n y i l v á n v a l ó t e h á t , h o g y e k k o r m é g e t e m p l o m é p ü l ő f é l b e n v o l t .
E p e r j e s v. l t . 181. szám ; W a g n e r : 1. m . 5 2 4 . 1.
I ló "Eperjes város középkori építkezései és építészei k e z d e n e k emelni. A most felsorolt
épületek-ről közelebbit mondani nem tudunk, nem is-merjük azoknak keletkezési, építési körülmé-n y e i t , körülmé-nem t u d j u k , h o g y ezeket ki, mikor, m e d d i g , h o g y a n és mennyiért é p í t e t t e , csak annyit állapíthatunk meg forrásainkból, h o g y ezek az épületek 1424-ben, illetve 1429-ben már mind készen állanak s n a g y o n könnyen l e h e t , hogy sok közülök már az előző szá-zadban készült el. E b b e n az időszakban már a kőművesek is kezdenek E p e r j e s e n soka-sodni, 1433-ban már két eperjesi kőművest ismerünk névszerint, nevezetesen a város szláv n e g y e d é b e n lakó M i k l ó s «mawrer»-t és az árokutcai részen lakó István «murator»-t, 1 akik valószínűleg az ekkor sürgősen befeje-z e n d ő erődítéseken dolgobefeje-ztak, amelyeket a város talán a huszita veszedelem miatt, a ki-rály r e n d e l e t é r e oly gyorsan t a r t o z o t t jó karba helyezni, h o g y Cesarini Julián b i b o r -nok m é g azt is m e g e n g e d t e , h o g y ezek az erődépítési munkák ünnepnapokon is f o l y t a t -hatók l e g y e n e k2 és tényleg az ekkor már készen lévő városfalakat, kapukat, tornyokat ki is javították és jó karba h e l y e z t é k .
E k k o r már, a XV. század első éveiben, E p e r j e s város erődítései nagy e g é s z b e n ké-szen állottak. E z t onnan következtethetjük, h o g y 1436ban Z s i g m o n d k i r á l y — a k i t ö b b -ször személyesen m e g f o r d u l v á n3 E p e r j e s e n , annak védőműveit jól ismerhette — elrendelte, h o g y a mai árokutcza felé eső e r ő d ö v e t ki kell szélesíteni s ú g y látszik, ekkor történt ennek az e r ő d ö v e z e t n e k a mai k ó r h á z vona-láig való kitolása, mert errefelé eső és a város árkában lévő malmokat rombolnak le, miután ezek a t e r j e s z k e d é s n e k útjában állottak.4
D a c z á r a annak, hogy E r z s é b e t királyné 1440. április 22-én kelt oklevelében E p e r j e s közönségének a v á r o s és a házak építéséhez S á r o s város t e r ü l e t é n kövek f e j t é s é t meg-e n g meg-e d t meg-e ,5 mégis nemcsak ekkor, de még
ké-1 E p e r j e s v. lt. 1 5 9 . szám.
2 U . o . : 161. s z á m ; W a g n e r : 1. m . 2 2 7 . 1., F e j é r : C . D . X. S z . 4 9 3 . 1. — H o g y a n a g y siet-s é g n e k ésiet-s g y o r siet-s a siet-s á g n a k t é n y l e g a h u siet-s z i t á k voltak okai, e r r e nézve Id : D r . T ó t h - S z a b ó : A csehhuszita m o z g a l m a k és uralom t ö r t é n e t e M a g y a r -o r s z á g -o n . B u d a p e s t , 1917- 1 1 7 — ' 8 . 11.
3 1 4 2 3 - b a n , m é g i n k á b b 1 4 2 4 - b e n E r i c h dán királlyal és n a g y k í s é r e t t e l m u l a t o t t Z s i g m o n d E p e r j e s e n . Ld : > 4 2 4 . évi s z á m a d á s k v - t ö r e d é k , M . N e m z . M ú z e u m t ö r z s i t .
4 E p e r j e s v. lt. 1 7 3 . , ' 7 5 - . 176. szám.
5 U . o. : 2 0 4 . s z á m . W a g n e r : 1. m . 2 3 1 . 1.
sőbb is sokat építenek E p e r j e s e n fából és ennélfogva sok ács dolgozik a városban. í g y például t u d j u k , h o g y 1441 — 1442-ben sok pénzt f o r d í t o t t a város «off dy Stat bawe», sok drága p é n z é b e került, «das man dy pos-teyen gebaivlh both», mégis a rendelkezésre álló k ő é p í t ő a n y a g mellett ekkor az építkezés-nél inkább ácsok, mint kőművesek dolgoznak (1441-ből J o d o k kőművest vagy kőfaragót ismerjük már, aki á g y ú g o l y ó k a t farag, t ö b b kőművesről a k k o r nem tudunk), ami azt jelenti, h o g y még m o s t is sok mindent építenek fá-ból. Így 1441-ben négy ács dolgozik a felső t o r o n y javításán. E z a n é g y ács névszerint is ismeretes, t. i. Antal, Ferencz, István és Venczel volt a nevük, akik gyakran t ö b b e d -magukkal is és hosszú ideig dolgoznak a vá-r o s b a n . ' U g y a n e z e n e s z t e n d ő b e n a vává-ros alsó kapuja — p o r t a inferior — mellett e g y ő r -házat — d o m u s custodie — emelnek ugyan-csak fából és e házat két ács javította.2 É s
1441-ben a Kassán resideáló Giskra János udvari ácsmestere, M i k l ó s is E p e r j e s város szolgálatában dolgozik, aki valami építkezés-nél kifejtett munkájáért 300 d é n á r t k a p .3
Ekkor már az E p e r j e s területén levő erdők r é g e n ki l e h e t t e k irtva (hiszen már a X I V . században máshonnan h o r d a n a k épületfát), ú g y hogy az építkezésekhez szükséges fát, deszkát a S z e p e s s é g r ő l , f ő l e g S z e p e s h e l y r ő l szállítják ide, ekkor tehát S z e p e s h e l y e n vagy környékén valami nagyobbszabású f ű r é s z t e l e p lehetett.4
Ugyancsak 1441-ben Antal és Pál ácsok a körbástyák javításán és a falakon levő ú g y nevezett W e h r g a n g o k javításán, építésén d o l -goztak, amiért 120 dénárt kaptak, két meg nem nevezett ács p e d i g (lehet, h o g y
ugyan-1 U . o . : 2 1 1 . , 2 1 3 . szám.
1441. Item q u a t u o r c a r p e n t a r i i s d e l a b o r é decern e t o c t o d i e r u m d e r e n o v a t i o n e t u r n ' s s u p e r i o r i s 11c. X V I . den. E p e r j e s v. It. 2 1 o/a. szám. 2. 1. s Id : a 3 . lapot is.
2 1441. I t e m p r o asseribus ad d o m u m c u s t o d i e a n t e p o r t a m i n f e r i o r e m LXXXV1. d e n . Item d u o b u s c a r p e n t a r i i s p r o r e p a r a t i o n e d o m u s c u s t o d i e a n t e p o r t a m i n f e r i o r e m LXXXV111. d e n . E p e r j e s v. It.
11 o/a. szám, 3. 1.
3 1441. Item N i c o l a o c a r p e n t a r i o d o m i n i J o h a n n i G y s g r a 111c. d e n . E p e r j e s v. It. 21 o/a. szám, 5. 1., a m e l y s z á m a d á s k ö n y v b ő l m e g l e h e t állapítani, h o g y e k k o r G i s k r á n a k Kassán r e n d e s u d v a r t a r t á s a van kancelláriával, kancellárral s t b .
4 E p e r j e s v. l t . : 21 o / a . szám, 5. és 6. 11.
. 5 *
"Eperjes város középkori építkezései és építészei
I ló
csak Antal és Pál) a városháza tetejének b e -fedését végezték, mindössze 48 dénárnyi bér f e j é b e n . 1 Ilyen W e h r g a n g - o k o n 1445-ben is dolgoznak a város falain ácsok, amely mun-kájukért ekkor e g y aranyforintot kaptak.2
1441-ben a város, vagy legalább is annak e g y r é s z e leégett és úgy a felső, mint az alsó városban sok r o n g á l t és desolált ház volt,3 amelyeknek felépítése vagy restaurálása ismét újabb munkaalkalmat adhatott az ácsoknak és kőműveseknek. É s t é n y l e g 1442-ben azt lát-juk, h o g y E p e r j e s e n néha tizenkét ács (majd meg 9, vagy 1 1) foglalkozik, ezek tehát való-szinűleg a leégett háztetők újraépítésén dol-g o z t a k .4 E z t ugyan a számadáskönyv nem m o n d j a meg, mert abból csak annyit látunk, h o g y dolgoznak és a város fizeti őket, való-színű azonban, h o g y a város által előlegezett p é n z e n az egyes l e é g e t t házakat reparálták.
D e nemcsak ácsok, hanem kőművesek is d o l g o z n a k ekkor valami munkán, nevezetesen egy ízben a városi nyilvános órán, azután Józa kőműves (aki nem más, mint a már ismert Jost vagy Jodok kőfaragó) dolgozik az alsó kapun, azutá/i két, majd három, azután hat, végül négy kőműves dolgozik r e n d s z e r e s e n és állandóan s b á r a számadáskönyv nem árulja el, hogy min, de valószínű, h o g y csakis a l e é g e t t é p ü l e t e k e n .5 1442-ben e g y é b k é n t
1 1 4 4 1 . Item A n t h o n i o e t P a u l o c a r p e n t a r i i s p r o r e p a r a t i o n e p r o p u g n a c u l o r u m e t c i r c u m f e r e n t i a r u m m u r i civitatis Ic. X X . d e n .
I t e m d u o b u s c a r p e n t a r i i s p r o t e c c i o n e p r e t o r i i X L V I I 1 . d e n .
E p e r j e s v. lt. 2 1 0 / a . s z á m , 9 . 1.
2 1 4 4 5 . Item c a r p e n t a r i i s a m b i t u m m u r i f a c i e n t e s fl. a u r i 1.
E p e r j e s v. l t . 2 1 0 / a . szám, 5 0 . 1.
3 1 4 4 1 . Item post combustionem civitatis p o r r e x i m u s d o m i n o F r u m s t e y n semel c u b u l o s t r i b i c i d u c e n t o s .
E p e r j e s v. lt. 2 1 0 / a . szám, 11. 1.
4 1 4 4 2 . I t e m c a r p e n t a r i i s duodecim d e l a b o r e d i e r u m X X H F / 2 — X c . LX1J1. d e n .
E p e r j e s v. lt. 2 1 0 / a . szám, 22. 1.
5 1 4 4 2 . Item muratori l a b o r a n t i ad h o r a l e g i u m Xlc. L H . d e n .
I t e m j o z a m u r a t o r i d e a l b a t i o n e p e r e b d o m a d a m 11c. d e n .
I t e m J o s t h m u r a t o r i p e r e b d o m a d a m IIc. d e n . I t e m d u o b u s m u r a t o r i b u s p e r u n a m e b d o m a d a m 1111c. d e n .
I t e m t r i b u s m u r a t o r i b u s e t c o a d j u t o r i b u s Xc. L . d e n . I t e m m u r a t o r i b u s s e x e t c o a d j u t o r i b u s p e r e b -d o m a -d a m XXVc. L . -d e n . s t b .
E p e r j e s v. lt. 2 1 0 / a . szám, 22., 2 3 . , 2 4 . , 2 5 . 11.
a p r ó b b kőművesmunkák és építkezések foly-nak a városban. Í g y nyolcz munkás az alsó kapu f u n d a m e n t u m a körül dolgozik vala-min (ezek úgylátszik Jodok segédmunkásai valának), ugyanezen esztendőben a nyilvános óra r é s z é r e valami h e l y e t (vályút) véstek a templom falán, amely nyilvános órának már ez időben állandó kezelője, gondozója volt, ekkor n é v s z e r i n t : Lőrincz mester. E g y e l ő t t ü n k is-meretlen kőművesmester belehelyezi az e czélra vésett kővályuba a felső kapu sarkait, ami nem lehetett n a g y o n könnyű és egyszerű munka, mert az illető kőműves e z é r t 250 dénárt k a p o t t .1
1443 — 1444-ben A n d r á s , János, J o d o k és Pál kőfaragók dolgoznak E p e r j e s e n és amint a kőfaragókról s z ó l ó részben láttuk, ezek ekkor leginkább k ő á g y ú g o l y ó k a t faragnak.
A z o n b a n dolgoznak ők más egyéb munkán is, o t t vannak építkezéseknél is, így pl. A n d r á s és Jodok 1444ben az alsó t o r o n y b o l t h a j t á -sát építik, amely munkáért ekkor 200 dénárt, ugyanezen munka folytatásáért és valószínű-leg b e f e j e z é s e é r t 1446-ban a kőművesek öt a r a n y f o r i n t o t kapnak.2
1444. február 3-án Giskra János e g y ok-levelében olvassuk, h o g y E p e r j e s városa ek-kor «ab inimicis quasi desolata e x i s t i t » ,3 ami-ben Giskra Jánosnak teljesen igaza volt, mert amióta 1440. őszén ez a zsebrák v e z é r E p e r -jes városát elfoglalta, harczi zajjal teli nyug-talan idők k ö s z ö n t ö t t e k a városra. E z é r t lát-juk J o d o k , János, A n d r á s és Pál k ő f a r a g ó k a t e z i d ő b e n kőgolyók faragásán fáradni, azonban ezeknek 1 4 4 3 — 4 4 - b e n és később is valószínű-leg sok dolguk a k a d h a t o t t a majdnem elpusz-tult város helyreállítása körül, n o h a erről a források részletes beszámolót nem adnak.
A n n y i mégis tény, h o g y 1445-ben és 1446-ban megerősítik a felső kapu b á s t y á j á t , alája
1 1 4 4 2 . I t e m o c t o l a b o r a t o r i b u s c i r c a f u n d a -m e n t u -m p o r t é i n f e r i o r e s Ic. Xll. d e n .
1 4 4 2 . I t e m d e d i m u s f o s s o r i b u s f o v e i h o r a l e g i i in ecclesia X L . d e n .
1 4 4 2 . I t e m m u r a t o r i i m p o n e n t i c a r d i n e s p o r t é s u p e r i o r i s I l ' / 2 c . d e n .
E p e r j e s v. It. 2 1 0 / a . s z á m , 23., 2 5 . , 2 6 . 11.
2 1 4 4 4 . I t e m l a p i c i d i s J o d o c o e t A n d r e e d e t e s t u d i n e t u r r i s i n f e r i o r i s 11c. (den.)
1 4 4 6 . I t e m s o l v i m u s d e t e s t u d i n e t u r r i s s u p e -r i o -r i s m u -r a t o -r i b u s f l o -r . a u -r i V .
E p e r j e s v . lt. 2 1 0 / a . szám, 4 2 . , 5 6 . 11.
3 E p e r j e s v. l t . 3 4 . s z á m .
I ló "Eperjes város középkori építkezései és építészei falaznak — mint a számadáskönyv m o n d j a '
és az is való tény, h o g y e b b e n az időben sok kő, mész, homok kellett a városnak és Sáska P é t e r , meg Vércse L ő r i n c z hivatásos kőtörők hosszú i d e i g dolgoztak kövek t ö r é -sén és nagyon könnyen lehet, h a g y ezek nem-csak a város erődítéseinek s nyilvános épüle-teinek helyreállításához, kijavításához szük-séges köveket t ö r t é k , hanem a magánépületek restaurálásához való kőanyagot is előkészí-tették, amire annál is inkább szükség volt, mert hiszen 1446. április 6-án már ismét a város recdificatio-járól beszélnek az oklevelek.2
1446—48-ban a város kórházán történik valami javítás, ekkor építik vagy átépítik a vászonfehérítő házat, építenek valamit a felső e r ő d t o r n y o n is, (1450-ben egy új e r ő d t o r o n y
— newe thurm — készül), továbbá ekkor akarnak a nyilvános óra — vagy talán órat o r o n y — f ü r d ő és f o g h á z épíóratésével is f o g -lalkozni, mert a hozzávaló köveket a város (1448-ban) gyűjti és 1450. körül van a város-nak e g y kiadási j e g y z é k e «pro edificio bal-nee s t u b e » . 1451. május 16-tól augusztus 29-ig t e r j e d ő l e g p e d i g megvan a város levél-tárában az új e r ő d t o r o n y r a f o r d í t o t t kőműves-munkák kiadási j e g y z é k e , mely s z e r i n t : 150 kamarai forintot és 5071/2 d é n á r t fordítottak a t o r o n y kőművesmunkáira, 1452-ben pedig az e d d i g ismeretes kőművesek mellett feltű-nik P é t e r kőműves (mawrer) is, végül ugyan-csak 1452-ben van már a városnak mészégető k e m e n c z é j e .3 M e g j e g y z e n d ő azonban, hogy a most említett építkezéseknél még min-denütt ácsokat látunk dolgozni, t e h á t a fából való építkezés még mindig túlnyomó.
' 1445. Item p r o submuratione p r o p u g n a c u l i p o r t é s u p e r i o r i s d e n . X X X ' / 2 c . XXXI]]. d e n .
1 4 4 6 . I t e m p r o m e d i o vase cerevisie m u r a t o r i -b u s p e n . L Y I I I .
Item solvimus m u r a t o r i b u s de s u b m u r a t i o n e p r o -p u g n a c u l i a n t e i n f e r i o r e m -p o r t á m u n u m l a r d o n e m , V I . c u b u l o s f r u m e n t i d e n . Xc.
E p e r j e s v. It. 210/a. s z á m , 51., 55. 11.
2 E p e r j e s v. It. 2 2 6 . s z á m .
3 1 4 4 6 . I t e m c a r p e n t a r i i s in hospitali l a b o r a n t i -b u s d e n . 1c. IUI.
1447. Item carpentariis d e b e n t e s edificare a l b a t u -r a m p -r o f a t i g a fi. au-ri 1.
1447. I t e m carpentariis l a b o r a n t i (így !) in s u p e r i o r i t u r r i s t u b e l l a m den L X X V .
Item p r o edificio ad t u r r i m s u p e r i o r e m d e n . L X . E p e r j e s v á r o s lt. 2 1 0 / a . szám, 57., 69., 7 0 . , 108., 9 0 . , 1 1 5 . II. — 2 4 5 / a . , 2 5 6 / a . , 2 6 2 . s z á m o k .
A z alaposan és t ö b b s z ö r desolált város restaurálása azonban, vagy p e d i g valamely más nagyobbszabású erődítési vagy e g y é b nyilvános építkezés, 1454-gyel indul m e g , amikor 15 h é t e n át állandóan hathét k ő -műves és m e g f e l e l ő számú s e g é d s z e m é l y z e t dolgozik a városban, de azt az a d a t o k b ó l pontosan megállapítani nem tudjuk, h o g y m i -csoda munkán és csak sejtetni engedik, h o g y itt a város erődítéseiről l e h e t szó.
A z ekkor E p e r j e s e n d o l g o z ó kőműveseket névszerint is ismerjük. E z e k : A n d r á s és Antal sárosi mewrer-ek, Z o r e r János, Kuncz (Kwncz) János, Lychtner Pál, Lukács és P e t r á s kőművesek, akik állandóan h é t n y o l e z s e g é d -munkással « h a n t r e y c h e r » - r e l dolgoznak.
Ezek a kőművesek h e t e n k é n t és fejenként egy fél f o r i n t o t kaptak, t e h á t munkabérük az akkori fogalmak szerint elég magas. ( M a körülbelül 6 koronának felelne meg.) E z e n -felül egy í z b e n a város a városi fürdősnek e kőművesek r é s z é r e készített f ü r d ő k é r t h a r -harmincz d é n á r t is fizetett, l
A n d r á s kőműves és társai ezt az előttünk ismeretlen munkát körülbelül május közepén kezdték el és augusztus végéig folytatták és h o g y ők valami erődítési építkezés körül s z o r -goskodtak, azt onnan sejtjük, m e r t a szám-adáskönyvek az « o b e r f o r t h o r » körüli mun-kákról itt-ott megemlékeznek, sőt ekkor e g y ízben 16 dénár ára sört fizet a város «den grossen steyn zu holen am oberthor».2 H o g y miféle nagy kő kellett a felső kapura, az a számadáskönyv feljegyzéseiből ki nem derít-h e t ő .
Ugyanezen esztendőben (1454-ben) a városi m é s z é g e t ő mellett már saját t é g l a v e t ő j e (czi-geloffin) vagy é g e t ő j e is van a városnak, sőt
1 1454. Item A n d r a s c h m e w r e r fl. ]/ 2 . I t e m Antal m e w r e r fl. 1h .
Jtem H a n n u s m e w r e r fl. V2.
I t e m Paul L y c h t n e r m e w r e r fl. '/2.
I t e m Lucas m e w r e r fl. 1/2.
I t e m P e t r a s c h m e w r e r fl. '/2.
I t e m s y b e n h a n t r e y c h e r n am o b e r t h o r d e n 111 ' / 2 c . É s í g y t o v á b b 15 h é t e n át.
1 4 5 4 . Dominica a m n e s g e n t e s .
I t e m dem B a d e r v o r d y m e w r e r d e n . XXX.
E p e r j e s v. lt. 2 1 0 / a . szám, 133- és kk. 11. ; 1 3 8 . I.
2 1 4 5 4 . Dominica ffactus est d o m i n u s e t c . I t e m v o r bir d e n g r o s s e n s t e y n zu holen am o b e r t h o r d e n X V I .
E p e r j e s v. It. 2 1 0 / a . szám, 136. 1.
I ló "Eperjes város középkori építkezései és építészei ebből az évből már névszerint ismerjük M á r
-ton téglavető (czigilstreycher) nevét. 1 A z 1454. tavaszán nagy apparátussal m e g indult erődítési építkezések 1455ben is f o l y hattak, ekkor ugyanis n é g y kőműves, hat s e -gédmunkás (hantreycher) és e g y kőműves-segéd (junge mawvernek nevezi a számadás-könyv) dolgoznak a város számlájára.2 É s h o g y az építkezés folyását tovább követni nem t u d -juk, annak oka az, h o g y a számadáskönyv ez e s z t e n d ő június 8-ikával elhallgat és innen el egészen az 1460as évekig számadások — s a j -nos — nem maradtak ránk, azonban E p e r j e s város 1455- évi bevételeinek és kiadásainak összegezéséből tudjuk, h o g y ez évben a k o -lostor mögötti t o r o n y é p í t é s é r e sokat köl-t ö köl-t köl-t e k é
A XV. század hatvanas éveiből ránk ma-r a d t számadáskönyv-töma-redékekből csak annyit tudunk megállapítani, h o g y 1464ben E p e r -jesnek kallósmalma és fűrészmalma is van (Walkmvl és sneydmvl) és talán nem téve-dünk, ha azt állítjuk, h o g y ez utóbbit a város épen folytonos építkezéseire, erődítéseire való tekintettel emeltette. 1466-ban már meg volt a város bormérőháza, a mai Fekete Sasnak korai elődje.4
*
A z eddig e l m o n d o t t a k b ó l is látjuk, h o g y a XV. században inkább csak a város e r ő d í tése körüli építkezések dominálnak E p e r j e -sen, legalább a források állandóan ezekkel foglalkoznak, ami nem is csoda, hiszen évtizedeken át folyton fegyverzajtól hangos E p e r -jes környéke.
A XIV. században el egészen a XV. szá-zad harmadik évtizedéig békés, nyugalmas életet élt E p e r j e s városa. E z t az i d ő t fel is használta a város a maga fejlesztésére, g y a -rapítására, kiépítésére, úgy h o g y 1428-ban az ekkor felvett és első előttünk ismeretes
1 E p e r j e s v. l t . 2 10/a. sz. 136., 137., 1 3 8 . s kk. 11.
1454. D o m i n i c a r e s p i c e D o m i n e et m i s e r e r e . I t e m v o r e y n K a l k o f f y n fl. X V . d e n . XXX111.
U . o . 1 3 6 . 1.
2 1455. D o m i n i c a factus est d o m i n u s . I t e m IUI M e y s t e r n M e w r e r n fl. 11.
A sex h a n t r e y c h e r u t á n :
Item s y n e m j u n g e n m e w r e r d . XXX11.
E p e r j e s v. l t . 2 1 0 / a . szám, 1 5 1 . 1.
3 E p e r j e s v. lt. 2 9 2 / 8 . szám.
4 E p e r j e s v. lt. 3 3 9 . szám, 8. 1. ; 3 4 9 . szám, 6. lap.
a d ó l a j s t r o m b ó l1 m e g t u d j u k már állapítani azt, hogy ezen esztendőben E p e r j e s e n körülbelül 400 család, tehát körülbelül 2000 lélek lakik, szóval e k k o r E p e r j e s lakossága már e g y h a r -mada a jóval n a g y o b b Kassa 1793-iki lakos-ságának, mely amint azt Townson R ó b e r t angol u t a z ó útleírásából tudjuk,2 1793-ban 6000 lélek volt. E b b e n a korszakban nem-csak a város falai, a kapuk, a t o r n y o k , hanem a S z e n t M i k l ó s parochiális egyház, a Szent H á r o m s á g - k o l o s t o r és templom, a boldogs.
Szűz tiszteletére e m e l t kórház és templom, a városház, f ü r d ő h á z , iskola stb. s t b . mind felépülnek, úgy, h o g y a XV. század elején, amint azt már említettük, nagy vonásokban kialakult az az E p e r j e s , amelynek topo-g r a p h i á j a azóta utopo-gyan lényetopo-gesen bővült, de alapjában nem sokat változott. Á m d e ezt az e g é s z s é g e s fejlődést, e z t a nekilendülést meg-akasztotta a XV. s z á z a d hatalmas vallási moz-galmának következménye, t. i. a felsőmagyar-országi cseh-huszita uralom és a nyomában járó ezernyi baj, pusztulás, romlás, amely a XV. század harminczas éveivel v e t t e kezdetét. 1440ben foglalta el a cseh Giskra E p e r -jest végleg és k e z é b e n tartotta körülbelül
m i n d a d d i g , míg e vidéken uralmon volt.
(1462-ben hódoltatta meg Giskrát 1. M á t y á s király.) E z az időszak E p e r j e s város fejlődé-sének nem k e d v e z e t t , ez a kor a városnak romlást, pusztulást, visszafejlődést jelentett.
M é g 1466-ban sem tudott a város a bajokból kilábolni és talpra állni, mert még ezen esztendő márczius 25-én kelt oklevélben 1. M á t y á s király az eperjesieknek «attentis e o r u n d e m civium inopiis et paupertatibus in quas ipsi cives hiis pre'teritis disturbiorum t e m p o r i b u s devenisse dicuntur» e n g e d el az a d ó b ó l ,3 tehát az elmúlt zavaros és nyugta-lan idők nyomorúságait most is n y ö g t e a város, lakói még szegények és szűkölködnek, í g y tehát haladásról, fejlődésről, építkezés-r ő l , váépítkezés-rosdiszítésépítkezés-ről szó nem l e h e t e t t .
1470ben K á z m é r lengyel király hadai r o -hanják meg S á r o s földjét és E p e r j e s ekkor természetesen ismét szenved.
1472-ben E p e r j e s város ó d o n , az öregség, az i d ő «vasfoga» miatt r o m l a d o z ó falait
javí-1 E p e r j e s v. l t . 1 2 7 . szám.
2 S z a m o t a : Régi u t a z á s o k . 4 8 9 . 1.
3 E p e r j e s v. l t . 3 5 0 . szám. rcAccepimus n o s t r a m c i v i t a t e m E p e r y e s v o c a t a m in m u r o et a n t e m u r a l i -b u s p r o p t e r v e t u s t a t e m r u p t u r a s p a t i . . . »
I ló "Eperjes város középkori építkezései és építészei tani kellene, de, úgy látszik, szegény a város,
szegény a lakosság, az ilyen építkezés p e d i g akkor is sok p é n z b e került, 1. M á t y á s király tehát tőle telhetőleg segíti a várost.1
1485-ben, ]. M á t y á s király sz vai szerint E p e r j e s és annak lakossága még mindig
«inopiáu-bzn, szükségben van és a királynak ismét adót kell elengednie, amelynek össze-gét, természetesen, városfalak építésére szánja a király.2
í g y éri a várost gondos patrónusának, 1. M á t y á s királynak halála, akinek elhunyta után E p e r j e s t ismét lengyel hadak f e n y e g e -tik. A város János A l b e r t t e l szemben azon-ban vagy nem tud, vagy nem akar védekezni és hadai előtt megnyitja kapuit. 11. Ulászló felülkerekedése után János A l b e r t kitakarod o t t az országból és 1 4 9 1 — 9 2 . telén Z á p o -lyai István és H u g v i t z János, 11. Ulászló ki-rály kapitányai, seregükkel ostrom alá f o g j á k a lengyel-párti E p e r j e s t . E kapitányok 1492.
január 6-án a város közönségének 11. Ulászló király nevében k e g y e l m e t ajánlanak, amelyhez a király maga január 18-án hozzájárulván, E p e r j e s nemcsak a m a g y a r hadak, de e g y -szersmind e g y 35 éves békés fejlődésben, g y a r a p o d á s b a n , haladásban gazdag korszak előtt nyitotta meg k a p u i t .3
1492. után E p e r j e s környékén elcsendese-dett a harczi zaj és békés nyugalom ült a tájon 1526-ig. E z alatt a 35 esztendő alatt E p e r j e s e n az építőművészet t e r é n t ö b b t ö r tént, mint az egész XV. században e g y ü t t -véve. H e l y e s e b b e n : ez alatt a 35 év alatt a rendelkezésünkre álló adatokból több e r e d -ményt tudunk az építészet terén megállapí-tani, mint az elmúlt XV. század egész folya-mán. A béke és biztonság évtizedeken át t a r t ó érzete (hiszen ekkor az erődfalakon bodza tenyészik)4 mindenesetre kedvezett a képzőművészeteknek és elkövetkezett E p e r -jesen nemcsak a festők, nemcsak a kőfaragók,
1492. után E p e r j e s környékén elcsendese-dett a harczi zaj és békés nyugalom ült a tájon 1526-ig. E z alatt a 35 esztendő alatt E p e r j e s e n az építőművészet t e r é n t ö b b t ö r tént, mint az egész XV. században e g y ü t t -véve. H e l y e s e b b e n : ez alatt a 35 év alatt a rendelkezésünkre álló adatokból több e r e d -ményt tudunk az építészet terén megállapí-tani, mint az elmúlt XV. század egész folya-mán. A béke és biztonság évtizedeken át t a r t ó érzete (hiszen ekkor az erődfalakon bodza tenyészik)4 mindenesetre kedvezett a képzőművészeteknek és elkövetkezett E p e r -jesen nemcsak a festők, nemcsak a kőfaragók,