MAGYAR közművelődési k ö n y v t á r a k
-SÍÍJÍLÍ^
ról b á r h o l is m e g j e l e n ő czikkeket V ^ v i ^ f m i n d i g figyelemmel és é r d e k l ő d é s s e l olvasom és valahányszor e k é r d é s r ő l szó esik, ú g y é r z e m , h o g y a közművelődési k ö n y v -t á r a k r ó l lehe-t ál-talános e l m é l e -t e k e -t m o n d a n i , d e o l y a n n o r m a t i v u m o k a t felállítani, m e l y e k a közművelődési k ö n y v t á r a k a t t i p u s o s k ö n y v -tárakká t e n n é k , nem l e h e t . A z elmélet és a g y a k o r l a t sokszor állanak h a r c z b a n és b i z o n y , a h a r c z b a n m i n d i g az e l m é l e t bukik el. S z i n t e jól e s e t t , amikor Mihalik József: « M é g e g y szó a m a g y a r közművelődési k ö n y v t á r a k r ó l » cz. czikkében a k ö v e t k e z ő k e t t a l á l t a m :« M e g kell itt említenem m é g azt is, h o g y
Irta: Dr. Tarkas József.
t e r v e z e t e m k i d o l g o z á s á r a e g y más k ö r ü l m é n y is e l h a t á r o z ó befolyással b i r t . Ugyanis a n é p k ö n y v t á r a k hivatalos megvizsgálása a l k a l m á -val s z á m o s h e l y e n azt t a p a s z t a l t a m , h o g y az e g y e s k ö n y v t á r t í p u s o k sok oly művel t a r t a l -maznak, amiket a falusi nép egyáltalában nem olvas, m e r t ezek nincsenek a lakosság é r t e l m i f o k á h o z m é r t e n s a helyi viszonyoknak m e g -f e l e l ő l e g összeválogatva s így e k ö n y v e k — h o z z á v e t ő l e g e s , d e minimális számítás s z e r i n t m i n t e g y 150.000 k o r o n á t é r ő a n y a g — tel-jesen kihasználatlanul fekszik az O r s z . T a n á c s
k ü l ö n b ö z ő n é p k ö n y v t á r a i b a n . E z e k n e k a h a s z -nálatlanul h e v e r ő s l e g n a g y o b b r é s z t t e l j e s e n ép á l l a p o t b a n lévő műveknek b e v o n á s a és
i84 Jl könyvtári közművelődési könyvtárak k ö z ö t t leendő s z é t -osztása amíg e g y r é s z t a könyvtárak készletét hasznosan növelné, másrészt — f ő k é p p p e d i g m a ! — megoldani segítené a jó könyvek n a g y hiányát s a közművelődési könyvtárak tetemes anyagi kiadásainak s ú l y o s kérdéseit.))
M i , vidéken működő könyvtárosok, akik feladatunkat nem találjuk megoldottnak a magunk könyvtárának rendezésével, hanem a mechanikai munkán kívül k ö r z e t ü n k közműve-lődési ügyeivel is foglalkozunk, szomorúan láttuk a népkönyvtári tipusok czélját t é v e s z t e t t mai r e n d j é t és a sok hiábavaló p é n z -áldozatot. Igen sokszor feljajdultunk e z é r t . Illetékes helyen e jajunk visszhangja Mihalik fentidézett pár sora.
N e m tudom, mint van másutt, én csak a magam körzetét ismerem s tisztán gyakorlati szempontok vezetnek, amikor a kialakuló magyar közművelődési könyvtárak nagy h o r d -erejű kérdéséhez néhány adattal hozzájárulok.
M á r most m e g kell állapítani, hogy minden helyen más és más nézőpontok szerint kell könyvtárat létesíteni, mert m i n d e n vidéknek más és más kulturális foka van, amelyet p e d i g a könyvtárnak figyelmen kívül hagynia nem szabad. Ha számításba vesszük, h o g y M a g y a r -o r s z á g nagyszámú analfabétái miként - oszla-nak meg az o r s z á g területén, lehetetlennek fogjuk tartani, h o g y ezt a k ü l ö n b ö z ő művelt-ségi fokon álló n é p e t egyenlő könyvkészlettel lássuk el. M a g y a r o r s z á g o n a hat évnél i d ő -sebb lakóknak csak 6 8 ' o - a tud írni és olvasni. E z az arányszám igen megoszló.
A m í g S o p r o n m e g y é b e n csak 5°/0, M á r a m a -rosban 73°/0 az analfabéták száma. H o g y t u d j a a soproni e m b e r a máramarosi k u l t ú r á -jához mért k ö n y v t á r a t használni, avagy mit é r t meg a soproni kulturához szabott k ö n y v -tárból a máramarosi atyafi ? !
A magam részéről nem volnék kielégítve akkor sem, ha azt hallanám, h o g y valahol a középen van az igazság és össze lehet állí-tani olyan tipusú könyvtárat, amelyben a két pólus lakói megtalálnák a magukét. Ilyenek a Múzeumok és Könyvtárak O r s z . T a n á c s á -nak mostani típusai is és — valljuk be —•
mégsem felelnek meg a czélnak. H o g y miért, é p az aradi esetekből f o g j u k látni, amely esetek teljesen igazolják Mihalik József h.
orsz. főfelügyelőnek igen h e l y e s megfigye-léseit.
A könyvtári problémák közül, melyeket Gulyás Pá! értekezéseiben és javaslataiban
problémákról
fejteget, engem csupán két k é r d é s érdekel ez alkalommal, bár é r d e m e s volna gyakorlati szemmel nézve a dolgot, a javaslat egészével foglalkozni. E két kérdés e g y i k e a VI. fejezetben f e j t e g e t e t t helyi vonatkozású i r o d a lomnak a vidéki könyvtárakban való e l h e l y e zésével kapcsolatos javaslatok, másika a k ö z -művelődési könyvtárak k é r d é s e .
A helyi irodalom g y ű j t é s e minden könyv-tárosnak a főfeladata s amidőn ezt teszi, tisztán t u d o m á n y o s érdekek vezetik. H o g y e feladatát a vidéki könyvtáros meg is o l d -hassa, szüksége van az állam támogatására.
A közművelődési könyvtárak sajnosan g y e n g e dotácziójából alig lehet valamit ennek a t u d o -mányos czélnak áldozni, m e r t az áldozat mindig magának a közművelődésnek a r o v á -sára esik. A z állam támogatásának p e d i g nem csupán pénzbeli támogatásnak, hanem állami intézkedésekkel elért erkölcsi t á m o g a -tásnak kell lenni.
A b b a n e g y e t é r t e k Gulyás doktorral, h o g y a kulturát deczentralizálni k e l l ; ott is e g y ü t t vagyunk, h o g y az országban közművelődési szekcziókat kell létesíteni, m e r t a túlságosan sematikus eljárás veszedelmeitől csak úgy óv-hatók meg a könyvtárak, ha a szekcziók kulturális viszonyait e g y e n k i n t vesszük figye-lembe, de a kivitel módozataiban nem t u d o m követni őt.
Gulyás a statisztikai hivatal közleményei-ben szokásos beosztást veszi alapul, h o l o t t a közművelődési kerületek felállítása egész más s z e m p o n t o k a t igényel. A m í g a statisztikai hivatal áttekintés s z e m p o n t j á b ó l megelégszik az országnak geográfiailag egységes r é s z e k r e való bontásával, a kulturát nem lehet t e r m é -szetes geográfiai határok közé szorítani.
A kulturális területeket a gazdasági és s z o cziális körülmények h a t á r o z z á k meg. E g y e g y város csak akkor lehet kulturális g ó c z -pont, ha a hozzá közel eső területek (közsé-gek, városok) gazdaságilag feléje gravitálnak.
Hiábavaló munka volna A r a d k ö r n y é k é t Temesvárhoz csatolni, ha azt minden vitális érdek A r a d h o z és nem Temesvárhoz köti.
Ujarad (Temesmegye), B a t t o n y a ( C s a n á d -megye) semmiféle p a p i r o s k é n y s z e r alatt sem fogják é r d e k e i k e t Temesvárra] összekötni.
Hiábavaló a Dunántúl k u l t ú r á j á t G y ő r b e k ö z -pontosítani, amikor G y ő r ö n kívül még más városok is tudnak, mint központok, kultúrájúkkal n a g y o b b t e r ü l e t e k r e hatást g y a k o -rolni.
Jl könyvtári problémákról A Gulyás-féle beosztás teljesen
czélszerűt-len. A kötelespéldányok elosztását például, a statisztikai hivatal beosztása alapján, hét, illetve Fiumét is beleszámítva, nyolcz körzet k ö z ö t t kívánja felosztani és p e d i g nyolcz regionális könyvtár útján. Lássunk ezek közül n é h á n y a t . 1. A D u n a j o b b p a r t j á n G y ő r . A győri városi k ö n y v t á r b a utalja Gulyás a pécsi királyi f ő ü g y é s z s é g és a budapesti kir.
főügyészség székesfehérvári ügyészségének t e r ü l e t é r ő l b e f o l y ó sajtórendészeti köteles-p é l d á n y o k a t . A z V. kerületben, a Tisza bal-p a r t j á n , D e b r e c z e n a regionális könyvtári székhely. Ide utaltatnának a d e b r e c z e n i , a nagyváradi és a gyulai ü g y é s z s é g e k h e z befolyó k ö t e l e s p é l d á n y o k ; a V I . kerületnek T e m e s -vár a góczpontja, itt nyernének elhelyezést a temesvári és az aradi ügyészségekhez szállított kötelespéldányok.
Figyelemmel vizsgálva ezt a beosztást, azonnal szembetűnik, h o g y virágzó nagy vá-rosok, amelyek földrajzi fekvésüknél fogva, lakosságuk műveltségi viszonyainál, anyagi helyzetüknél és f ő k é n t k ö r n y é k ü k h ö z való viszonyuknál fogva predesztinálva vannak arra, h o g y közművelődési szekczió k ö z é p p o n t j á b a kerüljenek, teljesen mellőzöttek. I l y e n e k : Pécs, M i s k o l c z , N a g y v á r a d , A r a d , Brassó és M a r o s -vásárhely.
Aki ismeri a vidéki városok egészséges versengését, igazat ad abban, h o g y a kultu-rális téren való versengést csak hátráltatná, ha ez a nevezett városokra b á n t ó beosztás valóra válnék. A r a d , Temesvár, S z e g e d és N a g y v á r a d minden t é r e n riválisak. M i l y e n hatással volna A r a d r a és N a g y v á r a d r a , ha eddigi áldozatkészségük még annyira sem honoráltatnék, h o g y ők valamely közművelődési kerület székhelyévé lehetnének ! ? M o r a -liter lehetetlen, h o g y például A r a d Temes-várnál egy jottányival is kevesebb jusst k a p j o n .
E morális szemponttól is eltekintve, a Gulyás szavai szerint «legczélszerűbb»-nek talált beosztás é p p czélszerűségi okokból nem áll meg. Gulyás t e r v e z e t e szerint például a pécsi ügyészség G y ő r b e , a nagyváradi D e b r e -czenbe, az aradi T e m e s v á r r a küldi köteles-p é l d á n y a i t , viszont kiválogatás után e nyom-tatványok Pécsre, N a g y v á r a d r a , illetőleg A r a d r a kerülnének vissza.
E z a beosztás, a statisztikai hivatal be-osztásától eltekintve, ellenkezik a már meg-lévő tankerületi, vagy igazságügyi
beosztá-sokkal s még annyira sem felelnek meg a czélnak, mint az igazságügyi kerületek vagy a tankerületek. E n n e k alapján t e h á t a helyi vonatkozású irodalmat gyűjteni sem nem czél-irányos, sem nem gazdaságos. AAennyivel ü d v ö s e b b volna például a következő kerületi beosztás ?
1. Pécsi k e r ü l e t (Baranya-, Tolna és S o m o g y m e g y é k ) .
11. Szombathelyi kerület (Vas és Z a l a -megyék).
I I I . Győri k e r ü l e t (Győr-, V e s z p r é m - , Ko-márom-, E s z t e r g o m - és Fejérmegyék).
IV. Pozsonyi kerület ( P o z s o n y , M o s o n -és S o p r o n m e g y é k ) .
V. Nyitrai kerület ( N y i t r a - , Trencsén-, Túrócz-, Á r v a - és L i p t ó m e g y é k ) . V I . Selmeczbányai kerület ( H o n t - , Bars-,
N ó g r á d - és Z ó l y o m m e g y é k ) . V l l . Kassai k e r ü l e t ( A b a ú j T o r n a , S z e p e s
-és S á r o s m e g y é k ) .
V i l i . Ungvári kerület (Ung-, Z e m p l é n - és B e r e g m e g y é k ) .
IX. Szatmári kerület (Szatmár, U g o c s a -és M á r a m a r o s m e g y é k ) .
X. Debreczeni kerület ( H a j d ú és S z a -bolcsmegyék).
XL Miskolczi kerület (Borsod-, H e v e s - , G ö m ö r - és Kishontmegyék).
X l l . Budapest.
X I I I . Kecskeméti kerület ( P e s t P i l i s S o l t -Kiskún vármegye).
X I V . Szabadkai kerület ( B á c s B o d r o g -megye).
XV. Szegedi kerület ( C s o n g r á d - és Jász-nagykúnszolnokmegyék).
X V I . Aradi kerület (Arad-, Csanád-, Békés-és H u n y a d m e g y é k ) .
XVI1. Temesvári kerület (Tentes, T o r o n t á l -és Krassószörénymegyék).
XV111. N a g y v á r a d i kerület ( B i h a r é s S z i l á g y -megyék).
XIX. Kolozsvári kerület (Kolozs, T o r d a A r a n y o s , S z o l n o k D o b o k a , A l s ó f e h é r -megyék).
XX. Marosvásárhelyi kerület ( M a r o s t o r d a - , Beszterczenaszód, Csik, U d v a r h e l y -és Háromszékmegyék).
XXI. Brassói kerület (Brassó-, Fogaras-, S z e b e n - , Kis- és Nagyküküllőmegyék).
Azonkívül volna a zágrábi kerület és külön Fiume.
E z a beosztás sem fedi teljesen a való kívánalmakat, m e r t csupán a m e g y é k határait
24
Jl könyvtári problémákról 189 veszi a közművelődési kerületek beosztásánál
alapul, holott m é g preczizebben, m é g h e l y e -sebben kellene azt megállapítani. H o g y csak e g y példát m o n d j a k , megemlítem U j a r a d o t , amely T e m e s m e g y é b e n van, de az egész újaradi járás gazdaságilag és kulturában A r a d -hoz tartozik, az aradi kerület t e h á t teljes kötelespéldányokat Temesvárra utalná. A r a d már régen kérte, h o g y az aradi ügyészségi gondolom, h o g y az aradi nyomtatványokat e g y e t l e n kutató sem fogja T e m e s v á r o n máramaros-megyei községnek. E z a tisztán sematikus r e n d s z e r még f o k o z o t t a b b m é r t é k b e n juttatná maradtak, elsenyvedtek anélkül, h o g y kul-túránkat szolgálták volna. M i ó t a A r a d r a
Jl könyvtári problémákról 189 E kimutatásból látható, hogy a könyvtárak
körülbelül JO — 12 év óta állanak fenn. M a tehát e könyvtárak, akár használták őket, akár nem, közművelődési szempontból é r t é k t e l e -nek, vagy l e g j o b b esetben holt tőkék. H a figyelembe vesszük a könyvtárak g y a r a p í tására szánt összegeket és a könyvtárak f o r -galmát, teljesen igazoltnak vehető a fentebbi állítás.
A M ú z e u m o k és Könyvtárak O r s z . Tanácsa által alapított könyvtárak ugyanis az aradi K ö l c s e y E g y e s ü l e t f e l ü g y e l e t e alá voltak r e n delve. A K ö l c s e y E g y e s ü l e t a 25 n é p k ö n y v -tár fejlesztésére évenként mindössze 500 K államsegélyt kapott, a maga jövedelméből ezt a dotácziót növelni nem t u d t a s b i z o n y a r e n d e l k e z é s r e álló pénzzel igen-igen kellett takarékoskodnia, h o g y e r e d m é n y t is fel t u d -jon mutatni az egyesület. Hisz az 500 K a
25 könyvtár könyvkötői számláját sem f e d e z -hette, mert 20 K-nál -— ami e g y - e g y könyv-t á r r a arányos eloszkönyv-tás mellekönyv-tkönyv-t jukönyv-tokönyv-tkönyv-t volna — a használat folytán megrongált könyvek helyrehozása is t ö b b e került. A Kölcsey-E g y e s ü l e t tehát arra az álláspontra helyez-kedett, hogy a megyei könyvtárakat nem támogatta, csupán a városban elhelyezett 8 népkönyvtár fejlesztésével foglalkozott a m e g e n g e d e t t anyagi keretek között. M i sem természetesebb, m i n t h o g y a perifériákon lévő könyvtárak olvasóközönségének igényét ebből az 500 K-ból kielégíteni nem l e h e t e t t . A könyvtárak sohasem tudtak odáig emel-kedni, h o g y rendeltetésüknek meg is felel-jenek.
A z 500 K kevés a fejlesztéshez. A f e j l ő -désben mutatkozó n e h é z s é g csak kisebb hiba, az e r e d e n d ő hiba az egytípusú könyvtárak-ban van, melyeket annakidején a helyi viszo-nyok teljes mellőzésével állított fel a Tanács.
E z az oka annak, h o g y a könyvtárkezelők a l e g j o b b akarat mellett sem tudják a k ö r z e t ü k olvasási vágyát kielégíteni. A könyvtárakban a könyvkészlet nagy része érintetlen, e g y kis rész p e d i g az idők folyamán annyira elhasz-nálódott, hogy olvasó kezébe adni nem lehet.
A körültekintés hiányának folyománya azután a könyvtárak teljesítőképességének teljes csökkenése. A s z e n t p é t e r t é r i népkönyvtárban p é l -dául a gazdasági könyvekhez még h o z z á sem nyúlt a közönség. T e r m é s z e t e s is, m e r t a könyvtár k ö r z e t é h e z iparosok tartoznak, a markódűlői tanyai n é p k ö n y v t á r a t viszont olyan munkákkal látta el a Tanács, melyek a
földmívelőnép é r d e k l ő d é s é t felkelteni nem t u d j á k .
A r a d o n nincs e g y e t l e n népkönyvtár sem, amely olyan könyvkészlettel rendelkeznék, amilyen a körzete kulturális fokának és é r -deklődésének m e g f e l e l ő volna. A KölcseyE g y e s ü l e t ezen e r e d e n d ő hibát m e g v á l t o z tatni nem tudta. K ö n y v t á r á t átadta a v á r o s -nak, a Tanácstól k a p o t t 500 K p e d i g ennek a hibának a korrigálására nem volt e l e g e n d ő . A z egyetlen helyes és czélszerű megoldási mód az lett volna, h o g y e népkönyvtárak, mint fiókkönyvtárak, szorosabb kapcsolatba kerüljenek a Kultúrpalota könyvtárával. A Kölcsey-Egyesület a z o n b a n a l e g ú j a b b időkig hatalmi kérdést csinált e kulturális kérdésből s r a g a s z k o d o t t egy j o g h o z , amelyből a közre csak h á t r á n y o k származtak s csak most, a K ö l c s e y - E g y e s ü l e t új vezetősége j u t o t t arra a belátásra, hogy minden kulturális érdek p a r a n c s o l ó kötelességévé teszi azt, h o g y a kezelésére bizott népkönyvtárakat, ú g y a vá-rosban, mint a m e g y é b e n , a Kultúrpalota f e l ü g y e l ő - b i z o t t s á g á n a k h a t á s k ö r é b e e n g e d j e át.
E z z e l a lépéssel az aradi K u l t ú r p a l o t a könyvtára a népkönyvtárak anyakönyvtárává lett s mint ilyennek j u t a feladat arra, h o g y p ó t o l j a az uniformirozás hiányait.
A m e g y e könyvtárait a K ö l c s e y - E g y e s ü l e t nem vizsgáltatta felül, de nem vizsgálta meg azok állapotát a T a n á c s sem s így tisztán következtetésekre v a g y u n k utalva. T e g y ü k fel azt a legjobb esetet, h o g y a könyvtáraknak volt forgalmuk, h o g y a könyveket olvasták, szóval, h o g y a könyvtárak kifogástalanul b e -váltották a hozzájuk fűzött r e m é n y e k e t . H a e l f o g a d j u k ezt a feltevést, el kell f o g a d n u n k azt is, h o g y 10 év alatt ezek a könyvtárak teljesen tönkrementek. Hisz ezek a könyv-tárak alig rendelkeztek k ö n y v á l l o m á n y n y a l ; a legkisebb könyvtárban 1 15 kötet, a leg-n a g y o b b köleg-nyvtárbaleg-n 482 kötet köleg-nyv volt.
H a csak 50 ember olvasott a k ö n y v t á r b ó l , 10 év alatt el kellett r o n g y o l ó d n i o k a k ö n y -veknek s így ma ezek a könyvtárak teljesen értéktelenek.
V e g y ü k most a másik e s e t e t : azt, h o g y nem használták a k ö n y v e k e t — ami a t í p u -sos könyvtáraknál valószinű — a könyvtárak ez e s e t b e n holt tőkék, a község művelő-d é s é r e teljesen é r t é k t e l e n e k . A viművelő-déki (megyei) könyvtárakat is b e l e kell kapcsolni a köz-ponti (itt az aradi) könyvtár forgalmába.
Jl könyvtári problémákról 189 Állapítsuk meg tehát elsősorban azt, h o g y
a mai típusok nem megfelelők, a mai r e n d -s z e r czélra nem v e z e t ő , hogy annak fenntartá-sa felesleges kiadásokkal terheli az államot s aztán nézzük a megoldási m ó d o k a t .
Gulyás Pál e g y e t l e n közművelődési könyv-t á r a könyv-t szán A r a d m e g y e r é s z é r e , az aradikönyv-t.
S a j n o s , a m e g y é b e n nincs még e g y második h e l y , ahol közművelődési központi könyv-t á r a könyv-t felállíkönyv-tani l e h e könyv-t n e . A r a d m e g y e könyv-terülekönyv-te 4 4 4 3 ' 3 9 km2. N é p e s s é g e 1917 v é g é n 344.949 lélek, ebből m a g y a r 78.130, az összlakosság 2 2 ° / 0 - a ; román 229.476, az össznépesség 66°/0-a s egyéb nemzetiségű 37.343, az össz-népesség 1 2 % - a .
E statisztika sajnosan mutatja, hogy A r a d -m e g y e egészen kivételes h e l y z e t b e n van s ennek megfelelően kell kulturális életét irá-nyítani. A megye analfabétáinak száma 209.1 34, vagyis az összesség 6o°/0-a, ebből csupán 4°/0 m a g y a r , 3 8 % r o m á n és i8°/o e g y é b nem-zetiségű.
A z aradi közművelődési szekczióra tehát a következő feladatok hárulnak:
a) a 15.240 (4°/o) analfabétát meg kell is-mertetni az írás- olvasás tudományával,
b) a középfokú műveltségű lakosokat, c) az intelligens osztályt el kell látnia könyvvel.
Evégből könyvtárpolitikája nem nélkülöz-heti azt az a n y a g o t , melyet az iskolán kívül való oktatásban az egyes társadalmi rétegek megkívánnak.
Akik figyelemmel kisérték az analfabéta tanfolyamokról kikerültek értelmiségi é r d e k -lődését, tapasztalhatták, hogy ezek a legkezd e t l e g e s e b b ifjúsági munkákat olvasták l e g -szívesebben, különös előszeretettel pedig a képes, az illusztrált könyveket forgatták.
M i n d e n ilynemű közművelődési könyvtár (nép-könyvtár) kell, h o g y a l e g n a g y o b b figyelem-mel válogassa m e g anyagát az itt közölt sémának szem e l ő t t tartásával.
a) kezdetleges műveltségűek r é s z é r e illusz-trált ifjúsági művek ;
b) fejlettebb műveltségűek r é s z é r e ifjúsági k ö n y v e k ;
c) könnyű s z é p i r o d a l o m ; d) fejlettebb s z é p i r o d a l o m ;
e) ismeretterjesztő munkák ; f ) tudományos munkák.
A z i s m e r e t t e r j e s z t ő munkákhoz az illető község lakóinak foglalkozásához való népszerű továbbfejlesztő munkákat, a m a g a s a b b
intelli-gencziájú lakosok részére komoly tudományos munkákat kell beszerezni.
Egyik l e g f o n t o s a b b kérdés, hogy A r a d -megye mi m ó d o n volna, a lakosság értelmi-ségét s z i g o r ú a n szem előtt tartva, a leg-helyesebben és legczélszerűbben könyvvel el-látható ?
E g y p e r e z r e sem szabad megfeledkeznünk arról, h o g y a n a g y o b b számú románság k ö -zött élő m a g y a r o k kultúrájáról van szó, melyet egyfelől oly erőssé kell kovácsolnunk, h o g y ellenállóképes legyen, másfelől rendszeres szervezettséggel, felszivóképessé kell tennünk.
E tekintetben igen sokat tanulhatunk a r o -mánoktól, akiknél a politikai szervezetek mellett a kulturális szervezetek a l e g e r ő s e b -bek, mert ezek is magasabb nemzetpolitikai czélok szolgálatában állanak. M i szomorúan tapasztaljuk ennek a c z é l t u d a t o s munkának káros következményeit, hisz egy sereg S z i -lágyi, N a g y , Kovács stb. m a g y a r család alig egy e m b e r ö l t ő alatt teljesen románná
lett.-Akik ezt tudják, örömmel csatlakoznak Mihalik tanához, mely szerint «minden egyes község és a járás arra hivatott egyéneinek bevonásával és közreműködésével előzetesen megállapítandó a könyvekre i g é n y t tartó né-pesség r é t e g e i n e k különböző műveltségi foka, h o g y meghatározhassuk, a vándoroltatás s z á -mára milyen művek, minő színvonalúak s minő arányban s z e r z e n d ő k be».
« H o g y mire s mennyire van szükség e g y -egy közművelődési könyvtárnak a felépítésé-nél, azt csak akkor s csak úgy t u d h a t o m meg, ha j ó e l ő r e a l e h e t ő l e g p o n t o s a b b a n megállapítottam a helyi körülményeket és ama feladatok méreteit, amelyek az illető közművelődési könyvtár életrehivását valóban szükségessé teszik. H a m i n d e z t előzetesen nem ismerem, gondosan nem mérlegelem s nem a felismert viszonyokhoz és szükséghez szabom a l k o t ó m ű k ö d é s e m e t : munkám csak pénzt, időt s f á r a d s á g o t fecsérlő kísérletezés s ennek e r e d m é n y e balsiker lesz.»
E balsikertől szeretném A r a d o t megóvni, amidőn a város és a m e g y e könyvtárpoliti-kájához hozzászólok és bár számszerinti p o n t o s kimutatást adni nem tudok arról, h o g y mennyibe kerülnek a könyvtárak, csu-pán vezérfonalat adhatok. E l ő s z ö r is tudni kellene, h o g y milyen összeg áll a r e n d e l k e zésünkre s csak annak alapján lehetne p o n -tosan k i d o l g o z o t t tervet bemutatni. Sajnos, ezzel az eljárással a g o m b h o z varrjuk a
ka-Jl könyvtári problémákról 189
b á t o t , de a mi viszonyainkhoz mérten most ez másként nem lehet, miután korlátlan összeg nem áll a rendelkezésünkre, reális munkát p e d i g csak akkor l e h e t végezni, ha a meg-szabott kereteket ismerjük.
A r a d 63.166 lakosságú város. E b b ő l 46.085 magyar s 1 0.279 r o m á n . A z analfabéták száma, a hat évnél fiatalabbakat is beleértve, 11.963, ezek közül 5918 m a g y a r , 4504 r o m á n . A hat évnél idősebbek száma 5 5 - 9 5 3 ; a románok közül csak 4547 tud írni és olvasni. A romá-nok általában a város periferiáin laknak.
A r a d n a k még nincs felsőiskolája, de a város g y o r s fejlődését tekintve, nem a messze jövő z e n é j e valamilyen felsőiskola; van azonban 2 főgimnáziuma, 1 főreáliskolája, 2 felső-kereskedelmi iskolája, tanítóképző-intézete, fa- és fémipari szakiskolája, 3 polgári iskolája s 21 népiskolája, azonkívül a román p a p -nevelő- és tanítóképző-intézete, román pol-gári iskolája, 4 román elemi iskolája. A tan-intézetek száma és milyensége elég j ó képet ad A r a d intelligencziájáról. A Kultúrpalota könyvtárának ú g y kell fejlődnie -— s én a magam részéről kezdettől fogva ú g y is fej-l e s z t e t t e m — mint egy kimondott közműve-lődési könyvtárnak, amely azonban számol a város főiskolásításával s készen van arra, h o g y a tudományos könyvtárnak alapjául szol-gáljon.
A könyvtár teljesítőképessége korántsincs kihasználva, de fejlődése igen szép irányt vett. A m í g 1912-ben alig 5000 k ö t e t e t köl-csönzött ki, a d d i g 1917-ben 30.000 kötetnyi forgalmat csinált. A z olvasók l e g n a g y o b b r é s z e még mindig a napi szépirodalmi mun-kákat használja, de emellett sikerült ifjúsági könyvek beszerzésével az ifjúságot a könyv-tárba szoktatni s figyelmüket az olvasmányaik által a komolyabb munka felé terelni. M a már a könyvtár kiegészítője az aradi iskolák-nak s ez a tanulóifjúságiskolák-nak annyira bent él a tudatában, h o g y dolgozataikhoz, magánmun-kálataikhoz a n y a g o t állandóan és r e n d s z e r i n t innen kérnek és kapnak. A z utóbbi két év alatt 200 0-ra emelkedett az ismeretterjesztő könyvek használata.
A népkönyvtárak úgy anyagukat, mint ke-zelésüket tekintve, elszomorító képet mutat-nak. E g y - e g y könyvtár annyira kiolvasott, h o g y lassanként elszoktatja a publikumát az olvasástól, mások meg éppen anyaguk hely-telen összeválogatása folytán nem képesek olvasóközönséget teremteni. A
népkönyvtárak-nál ú g y a városban, mint a m e g y é b e n tabula rasa-t kell csinálni s a könyvtárkezelőkkel e g y e t é r t v e újonnan kell azokat megszervezni.
M i n d e n könyvtár könyvkészletét be kell vonni, selejtezni és a megmaradt munkákat czélszerűségük szerint kell elhelyezni. E terv s z e r i n t A r a d o n kilencz könyvtár volna f e l -állítandó. N y o l c z a régi helyén, a kilencze-dik p e d i g a mihály-utczai elemi iskolában.
A kilencz könyvtár körzete olvasóközönségé-nek intelligencziájához mérten a Kultúrpalotá-ból kapná a szükséges könyveket és p e d i g a s z e n t p é t e r t é r i , továbbá a gáji, m e l y e k e t túl-nyomóan az iparosok használnak, a szépiro-dalmi műveken kívül az iparosok szakmájába vágó népies i s m e r e t t e r j e s z t ő munkákkal lesz-nek ellátva. A markódülői tanyai iskola ifjú-sági munkákon kívül mezőgazdaifjú-sági munkákkal ; a ségai ifjúsági, szépirodalmi és m e z ő -gazdasági ; a csutora-utczai és mihály-utczai ifjúsági és egész könnyű szépirodalmi mun-kákkal lesznek ellátva. A gizella-utczai iskolá-ban és az állomás épületében e l h e l y e z e t t népkönyvtárak könyvkészletét szépirodalmi és különböző i s m e r e t t e r j e s z t ő művek fogják képezni.
A z e g y e s könyvtárak könyvanyaga hat h ó -naponként f o g változni, és p e d i g olykép, h o g y az egyik könyvtárban kiolvasott kész-letek egy hasonló irányú k ö n y v e k r e igényt t a r t ó másik könyvtárban h e l y e z t e t n e k el. E z által lehetőleg csökkenni fog a t ö b b e s p é l d á -nyok száma. M i n d e n könyvtár megkapja az anyakönyvtár teljes katalógusát, amelynek alapján olvasóközönsége r é s z é r e minden k e d d e n és p é n t e k e n az addig kívánt és előj e g y z e t t könyvekhez hozzáelőjut — t e r m é s z e t e -sen díjtalanul.
A megyében szintén tabula rasa-t kell csi-nálni a népkönyvtárakkal s mert rendezésük s felállításuk személyzet és anyagiak hiányá-ban egyszerre nem t ö r t é n h e t n é k , a vármegye egész területe öt év alatt volna könyvtárral b e n é p e s í t h e t ő .
A nemzetiségi viszonyokat és népművelt-ségi állapotokat figyelembe véve, A r a d m e g y e keleti fele e g y e l ő r e kikapcsolható ebből a kulturális mozgalomból, miután a járási szék-helyeket kivéve, ahol a magyarságot a kevés számú hivatalos személyiségek képviselik, az egész keleti rész románajkú lakosok-ból áll.
A M ú z e u m o k és Könyvtárak O r s z . Tanácsa által alapított n é p k ö n y v t á r a k o n kívül A r a d
-Jl könyvtári problémákról 189 m e g y é b e n 74 gazdasági népkönyvtár van a
« M i n e r v a » ötödik kötete szerint. E könyvtárak egyikétmásikát a Tanács 100—100 k o -r o n á s alapítványnyal bővítette ki, de h o g y működnek-e s mily eredményt mutatnak fel, azt abból következtethetjük, h o g y ezek a
10, 12, sőt 18 évvel ezelőtt a l a p í t o t t könyv-tárak alapítási évüktől kezdve r e n d s z e r e s e n nem fejleszttettek. Kétségtelen, h o g y a m e g y é -ben szintén a l e g g y ö k e r e s e b b változásokra van szükség, ha azt nem akarjuk, hogy a könyvtárak felállításával a statisztikát meg-javítsuk, de a közművelődésnek e l ő n y e ebből ne származzék.
A megyei könyvtárak anyagának vándorol-tatása és felfrissítése hat havi i d ő k ö z ö k b e n m e g nem t ö r t é n h e t i k . Ezeket a könyvtárakat r e n d s z e r e s e n kell fejleszteni s h o g y teljesen kielégíthessen m i n d e n igényt, az aradi anya-k ö n y v t á r anyagánaanya-k is r e n d e l anya-k e z é s r e anya-kell állani.
H o g y melyik könyvtár milyen anyaggal láttassék el, azt tisztán és kizárólag a helyi körülmények m u t a t j á k meg és a r r a a közsé-g e k lélekszáma befolyással eközsé-gyáltalán nincs.
E g y példával illusztrálom. Pécska és Világos körülbelül e g y f o r m á n lakott községek, d e amíg Pécska m a g y a r , Világosnak alig 30°/o-a tud magyarul, P é c s k á n a nép alacsonyabb r é t e g e i r e is figyelemmel kell lenni, Világoson p e d i g csak a k a b á t o s ember kulturigényét kell kielégíteni.
A r a d m e g y é b e n helyes politikával a járási székhelyeken kívül Pankota,* Ú j szentanna,*
M e d g y e s e g y h á z a , * Soborsin, G y o r o k , S i monyifalva,* V a d á s z , N a g y z e r i n d , F e k e t e g y a r m a t , N a g y k a m a r á s , M e d g y e s b o d z á s , A l -máskamarás, N a g y i r a t o s , N a g y v a r j a s , Kisp e r e g , N é m e t Kisp e r e g , Szentleányfalva,* Z i -mándköz, Zimándújfalu, D e z s ő h á z a , Fakert, Zsigmondháza és Újmikelaka volnának könyv-tárral ellátandók.
N e m hallgathatom el, h o g y a könyvtári r e f o r m csak ú g y j á r h a t eredménynyel, ha a f e l ü g y e l e t e t is deczentralizálják. L e h e t e t l e n a k ö z p o n t b ó l a falusi népkönyvtárakat ellen-őrizni vagy ellenőrzését a kir. t a n f e l ü g y e l ő r e bizni. E d d i g í g y volt, az e r e d m é n y elég s ü r g ő s e n követel e téren változásokat. N é p -könyvtári szakmegbizottakat kell kinevezni, akik a kerületük könyvtárügyeivel állandóan A * - g a l jelzett h e l y e k e n már m o s t is van a M . K. O , T . - n a k k ö n y v t á r a .
foglalkoznak. A másik sürgős tennivaló, h o g y a könyvtárkezelőket díjazzuk, a harmadik, h o g y a könyvtárkezelést egyszerűsítsük. ( E r r e nézve is t e t t e m javaslatot a Tanácsnak, de ezideig még semmi választ nem kaptam.)
H á t r a volna m é g Gulyás Pál tervezetében felvett vándoroltatási költségek fedezetének
H á t r a volna m é g Gulyás Pál tervezetében felvett vándoroltatási költségek fedezetének