j á S j ^ f i D É K i kulturai életünknek l e g n a g y o b b ,
[WKKWI
eddig orvosolatlan h i b á j a , hogy nem r e n d s z e r e k e n alapszik, hanem sze-mélyekhez k ö t ö t t s mint ilyen, azoknak az egyéneknek e s z m é i h e z igazodik, akik a ma-guk városában, v a g y megyéjében az apostolk o d á s munapostolkáját vállaltáapostolk. E r t e m itt apostolk ü l ö n ö -sen a kulturegyesületeket, melyeknek ü g y e teljesen r e n d e z e t l e n és gazdátlan és amelyek-nek működése attól függ, vájjon akad-e e g y b u z g ó és lelkes ember, ki egyesületének rendszerint túlságosan bőbeszédű alapszabá-lyaiba tartalmat is önt és a d d i g tart, amíg ez a b u z g ó és lelkes e m b e r ki nem fá-r a d , vagy el nem távozik. I l y e n f o fá-r m á n a vi-déki kulturai élet annyiféle i r á n y b a igazodik, a h á n y tevékeny kulturai e g y e s ü l e t van s ha föl is tételezem, h o g y azok az irányok mind jók és helyesek, ámbár az ellenőrzésnélküligondolatok l e g j o b b szándékaik mellett leh e t n e k tévesek is, mégis ezeknek az e g y e s ü leteknek a még o l y nagy működési e r e d m é -nyei is csak helyi jelentőségűek, mert nem e g y országosan megállapított és keresztülvitt r e n d s z e r és e r e d m é n y részei.
A közművelődési egyesületeknek a jövő-ben a l e g f o n t o s a b b föladata a népművelés lesz, a l e g b e l t e r j e s e b b népművelés, amelynek az összes kereseti és társadalmi k a t e g ó -riákat, azok kulturigényeinek kielégítését föl kell ölelnie munkakörébe. E z az az irány, amelyet kulturegyesületeinknek egységesen és rendszeresen szolgálniok kell s már most is, az eddigi tapasztalatok alapján megálla-píthatjuk, hogy e d d i g i módszerükkel végképen szakítaniok kell. Iskolánkívüli oktatásunk ed-d i g szinte kizárólag csak az általános művelt-ség eszmekörébe tartozó ismeretek terjesz-tésével és közlésével foglalkozott s alig,
Irta: Balogh Bertalan.
csak elvétve nyúlt bele a gyakorlati életbe, már p e d i g ma, mikor a szocziális g o n d o l k o -zás fennen h i r d e t i az e g y é n n e k a jogait a könnyebb és j o b b boldoguláshoz, pusztán elméleti, a gyakorlati élettel nem érintkező, attól távol álló kérdések fejtegetésével isko-lánkívüli oktatásunk sohasem fogja teljesíthetni azokat a kötelességeit, amelyek e g y e -dül képezhetik czélját.
Ezeknek a kérdéseknek a fejtegetése nem czélom ezúttal, hiszen itt, ezeken a hasábo-kon nem is volna alkalomszerű az iskolán-kívüli oktatás n a g y és b o n y o l u l t problémáival foglalkozni. Ezúttal csak arra a b i z o n y o -san sokak, mindenki által elismert alapigaz-ságra akarom magam is a figyelmet fölhívni, hogy az iskolánkívüli oktatás csak ott érheti el a remélt e r e d m é n y e k e t , csak ott lehetnek ezek az e r e d m é n y e k m a r a d a n d ó , sőt f o k o z ó hatásúak, ahol könyvtárra támaszkodhatnak.
E b b ő l a közismert igazságból tehát nemcsak az következik, h o g y az iskolánkívüli oktatás-nak zászlaját voltaképen csak o t t volna szabad kibontanunk, ahol k ö n y v t á r r e n d e l k e -zésre áll, h a n e m az is, h o g y az iskolánkívüli oktatásnak a könyvtárak nyitásán kell kez-dődnie és p e d i g nemcsak kikölcsönző, hanem olvasószobás, t e h á t folyóiratokkal bőségesen ellátott könyvtárak nyitásán. A mai idő, mely a multak m i n d e n tapasztalatát felborította, amidőn a t ö m e g l é l e k is n a g y átalakuláson ment át, r ö v i d e s e n igazolni f o g j a , h o g y azok a néprétegek, melyeket az iskolánkívüli okta-tás eddig különösképen s z á n d é k o z o t t fölka-rolni, a g y a k o r l a t i kérdések felé fordultak.
Ebből t e r m é s z e t s z e r ű l e g következik, h o g y könyvtáraink szervezésében is változásnak kell jönnie és p e d i g olyannak, amely az ál-talános g o n d o l k o z á s t j o b b a n megközelíti,
Iskolánkívüli oktatásunk és a könyvtárügy <79 amelyik az e g y é n törekvéseit saját h e l y z e t é
-nek javítására j o b b a n kielégíti és szolgálja, t e h á t a könyves polczokra olyan könyveket is, m é g p e d i g b ő s é g e s e n kell elhelyeznünk, amelyekből az egyén azt a kíváncsiságát, azt a tudásvágyát elégítheti ki és azokat az isme-r e t e i t bővítheti és isme-részletezheti, amelyekisme-re az iskolánkívüli oktatás előadója hívta föl figyelmét.
E g y másik kérdés, amelyre szakköreink tekintetét ráterelni szeretném, ezeknek a könyvtáraknak a kezelése. Valamennyien örömmel üdvözöltük a népkönyvtárak új típu-sát, a közművelődési könyvtárakét, hiszen e g y n a g y o b b központi k ö n y v t á r b a n könnyeb-ben lehet e g y könyvtárgyarapítási r e n d s z e r t és p r o g r a m m o t végrehajtani, mint 15—20 a p r ó n é p - é s vándorkönyvtárban, sőt ezekben egyáltalán nem is lehet. E g y ilyen nagyobb központi könyvtár rendszeresen és p r o g r a m m -szerűen t ö r e k e d h e t i k arra, h o g y egy egész nagy vidék életigényeihez hozzá simuljon és azokat kielégítse s í g y ennek az egész nagy vidéknek a maga kulturai és közgazdasági életében irányító központjává f e j l ő d j é k . Ko-lumbus tojása a közművelődési könyvtárak gondolata, amely a k ö n y v t á r ü g y r e n d e z é s é t m e g k ö n n y í t e t t e és a l e g b e l t e r j e s e b b , leg-r e n d s z e leg-r e s e b b iskolánkívüli munkát fogja le-h e t ő v é tenni. E z t a kérdést is azonban, mint minden kérdést, a gyakorlati nézőpontok figyelembevételével kell kezelni, ha igazán jót akarunk, m é r t puszta teóriák, amelyek nem kapcsolódnak bele az é l e t b e , nagyon sokat árthatnak s még t ö b b e t á r t h a t a kicsi-nyesség, amely az úgyis nagyon érzékeny nép ellenszenvét válthatja ki ezek ellen a könyvtárak ellen.
A közművelődési könyvtárak kérdésénél ezt a két n é z ő p o n t o t , a gyakorlati érzék hiányát és a kicsinyességet látom megjelenni, a z é r t kötelességemnek tartom, h o g y azokra a közfigyelmet fölhívjam. A G u l y á s - f é l e tervre g o n d o l o k , mely a közművelődési könyvtárak-ból a falvakba kikölcsönzött könyvek árának tíz százalékát kéri az olvasóktól s ezzel a látszólag jelentéktelen és tetszetős javaslattal veszélyezteti mindazokat a reményeinket, amelyeket a közművelődési könyvtárakhoz fűzünk.
A terv szerint azok a községek, amelyek a könyvtárból kölcsönképen könyveket kap-nak, azok bolti árának i o ° / 0 - á t az anya-könyvtárnak megtéríteni tartoznak. Fölteszem
a kérdést, ki fizesse ezt a p é n z t , a község, vagy p e d i g az olvasók? H a az olvasók, ú g y melyik, az-e, aki elsőnek kapja a könyvet, vagy aki ö t ö d i k n e k ? Vagy m i n d e g y i k ? É s ha senki sem veszi ki a könyvet, mert a t í z koronás bolti árú könyvért drágálja az e g y -koronás kölcsönzési díjat, amit én magam már most uzsorakamatnak n y i l v á n í t o k ! ?
Tárgyaljuk külön ezeket a kérdéseket. A község csak községi p ó t a d ó b a n vethetné ki egész lakosságára a kölcsöndíjakat, emelnie kellene tehát a pótadót, amely már ma is a legtöbb k ö z s é g b e n felül van a 100 °/o-on.
E s mennyit vessen ki ? M e n n y i legyen a p ó t a d ó k é p e n kivetendő összeg ? Az első alka-lommal 500 korona értékű könyvet kap a község, már nem bizonyos azonban, h o g y a következő alkalommal is ugyanannyi lesz a kölcsönkönyvek értéke, lehet több, lehet k e vesebb. V a g y mindig a könyvek árai l e g y e -nek az i r á n y a d ó k az összeválogatásban és nem a szellemi n é z ő p o n t o k ? E z ellen n e m lehet elég e r ő s e n tiltakozni, ha pedig v á l t o -zik az összeg, azzal a k ö z s é g számadása, mely ma is elég komplikált, ú j a b b k o m p l i káczióknak tétetik ki. D e ezektől el is t e -kintve, s z a b a d - e a különféle adókat, melyek valamennyien közutálat t á r g y a i , még könyv-pótadóval is szaporítani s ezzel magát a könyvet közutálatnak kitenni ? E z a része a kérdésnek, azt hiszem, m á r is le van t á r -gyalva, de m é g hozzá kell tennem, h o g y a faluban is vannak okos e m b e r e k , akik t u d -nak számítani és kiszámítják, hogy j o b b a n járnak, ha a bankban 5 °/0-os pénzt vesznek föl s ö r ö k á r o n veszik meg a könyveket : 5 0/o-ot kamatképen és 5 °/0-ot t ö r l e s z t é s r e fizetnek.
A másik r é s z e a k é r d é s n e k : az olvasó fizessen. E z , ismétlem, uzsora s ha nem is volna az, p e d i g az, adminisztrálhatatlan.
M e r t itt ismét két kérdés merül föl. A z e g y i k : h o g y mindenki, aki az illető k ö n y -vet kikölcsönözte, egyénenkint vagy összesen fizesse-e a 1 o °/0-ot, és e g y másik: ki fizet az után a k ö n y v után, a m e l y e t senki sem k ö l -csönöz ki? H a mindenki külön-külön fizeti a
1 o % - o t , aki a könyvet ó h a j t j a , akkor senki sem fogja kikölcsönözni és tökéletesen igaza is lesz. G o n d o l o m különben, nem az a c z é lunk, h o g y a n é p e t annak a talánynak a m e g -fejtése elé állítsuk, vájjon é r d e m e s - e neki 5 0 fillért leszurkolni azért, h o g y a tanító úr két h é t r e kikölcsönözzön neki e g y 5 koronás
23*
I 80 Iskolánkívüli oktatásunk és a könyvtárügy
könyvet. D e t e g y ü k föl, hogy h a j l a n d ó a községben ily súlyos föltételek m e l l e t t is épen 10 e m b e r minden könyvet elolvasni.
E b b e n az e s e t b e n a közművelődési k ö n y v t á r az első évben visszakapná a könyv t e l j e s é r -tékét és magát a könyvet is. Tipikus, 100 °/o-ra d o l g o z ó uzsora, amelynek a bűnébe csak a z é r t nem fog eshetni az anyakönyvtár, m e r t ilyen föltételek mellett e g y e t l e n e m b e r sem fogja könyveit olvasni, kikölcsönözni. A másik eset, h o g y minden olvasó együtt, e g y e temlegesen fizesse a ío°<0okat, t e r m é s z e t e -sen az olvasási idény v é g é n . Itt már most közbevetve megjegyzem, h o g y ezzel a m ó d -szerrel csalásra neveinők a népet. F e k e t e János, aki t u d j a , h o g y a könyvért fizetni kell, miután azt elolvasta, szépen oda f o g j a adni Kiss P é t e r n e k és ez N a g y A n d r á s n a k , anélkül, h o g y a könyvelosztó tudna r ó l a . D e tegyük föl, h o g y Fekete János becsületes ember és kikölcsönzött könyveit szépen és azonnal visszaszolgáltatja és így tesz a k ö z -ség minden lakosa, akkor is egy olyan kom-plikált számadást kell vezetnie a kezelőnek, amely már az első évben kedvét fogja venni a további munkától. Folyószámlát kell nyitnia minden olvasónak és külön számlát m i n d e n könyvnek. E b b e n a számlában a tartozik ol-dalra ki kell vetnie a könyv bolti árának
10 °/oát, mondjuk 30 fillért, a követel o l d a -lán pedig ezt a 30 fillért szét kell osztania azok között, akik a k ö n y v e t kikölcsönözték.
A másik számlán, az olvasók egyéni számlá-ján, az egyik oldalon ki kell vetni a másik számláról az illető e g y é n r e eső kikölcsönzési díjakat, a másik oldalon a befizetett kikölcsönzési díjakat. T e r m é s z e t e s e n p é n z t á r n a p -lót is kell vezetni. Ki vállalja e z t ? Ki vál-lalja végül, az idény befejeztével, az e g y e s olvasókra eső néhány fillérnyi díjak b e s z e -d é s é t ? Es ha vállalja is, még min-dig van sok kérdés, amelyekre n e h é z feleletet adni.
I l y e n e k : Ki fizesse meg F e k e t e János kiköl-csönzési diját, aki nem h a j l a n d ó fizetni, v a g y aki m e g h a l t ? Pereljük F e k e t e Jánost, v a g y az ö r ö k ö s e i t ? Ki fizesse a i o ° / 0 - o t azok után a könyvek után, amelyeket senki nem vett kézbe? E z t p ó t a d ó b a vessük ki? V a g y a könyvkezelő fizesse, mert nem g o n d o s k o d o t t arról, hogy minden könyvnek akadjon olvasója ? M i b ő l fizesse?... H o g y a n békítsük ki azt a má-sik Fekete Jánost, aki e g y 10 koronás k ö n y v e t vett ki s mert annak más olvasója kívüle nem akadt, neki magának kell annak j o °/o-át,
1 k o r o n á t megfizetnie? Ki fogja a számadá"
sokat felülvizsgálni és ellenőrizni, m e r t köz-p é n z e k e t nem szabad ellenőrzés nélkül ke-zelni ? Ki fogja azt a t e n g e r felszólamlást el-intézni, amely a kölcsönzési díjak kivetéséből f o g származni ? É s végül ki lesz képes meg-értetni a falusi e m b e r r e ] , hogy neki, akinek csak 200 kötet k ö z ö t t van alkalma válogatnia, fizetnie kell, míg az anyakönyvtár olvasója, aki t ö b b ezer kötet k ö z ö t t válogathat, f o l y ó iratos, f ű t ö t t és világított olvasóterem áll r e n -delkezésére, mindezt i n g y e n k a p j a ?
A G u l y á s - f é l e t e r v nyilván nem számolt ezekkel a kérdésekkel, p e d i g a legsúlyosab-bat még nem is t e t t e m föl, mert az előbbiek a t e r v e t jobbára csak az adminisztráczió néző-p o n t j á b ó l világítják m e g . E fölött a n é z ő néző-p o n t fölött sem szabad k ö n n y e n átsiklani, m e r t az e g y s z e r ű és jó adminisztrácáió a siker előftétele. N e m szabad e z t a io°/0-os adót el-határozni anélkül, h o g y ennek behajthatását és következményeit minden oldalról meg ne világítsuk. S o r r a kell vennünk minden e s h e t ő -séget és ezek között különösképen és leg-e l s ő s o r b a n azt, vájjon leg-ez az adó nleg-em f o g j a - leg-e kedvét szegni, vagy csak csökkenteni is e g y e -seknek, vagy általában a népnek az olvasástól.
Ha u g y a n i s ez az e s h e t ő s é g föltételezhető, akkor valósággal bűn volna ezzel az adóval még kísérletezni is, nem hogy elhatározni.
A közművelődési könyvtárak egyik czélja, h o g y a szomszéd k ö n y v t á r a k a t könyvvel lássa el és h o g y a községek lakosságában az olva-sási k e d v e t fölkeltse. H ó d í t a n i akarunk a köz-művelődési könyvtárak útján új olvasóközön-séget. H a tudnám, h o g y a községek egész lakossága fogja a kikölcsönzött könyveket használni, tehát t u d n á m azt is, hogy a kiadott könyvek bolti árának 1 o°/0-ából e g y - e g y olva-sóra legfeljebb 20 fillér esnék, akkor is ellene volnék a megadóztatásnak, de inkább az ad-minisztráczió és a p é n z e k beszedésének kuszált-sága miatt. M i n t h o g y azonban t u d o m , h o g y különösen kezdetben 2 — 3 embernél t ö b b nem igen fogja a könyveket használni s ezek is csak rábeszélésre f o g j á k azokat kezükbe venni,»
tudom t e h á t azt is, h o g y a kikölcsönzött könyvek 500 korona értékének ioO/o-át, 50 koronát, az a 2 — 3 e m b e r lesz kénytelen fizetni, ellene v a g y o k mindenképen, m e r t a j ö v ő b e n ezt a 2—3 olvasót is, tehát az
út-törőket is elvesztem. E l l e n e vagyok a z é r t is, n e h o g y olvasóim, mielőtt a könyvet kivennék, annak bolti ára iránt érdeklődjenek s ha azt
I 80 Iskolánkívüli oktatásunk és a könyvtárügy magasnak találják, nem veszik át a könyvet.
E l l e n e vagyok azért is, n e h o g y szorgalmas olvasóim számon tartsák a kikölcsönzési díjat s e g y napon kijelentsék, h o g y t ö b b e t nem olvashatnak, m e r t a díj már olyan összegre s z a p o r o d o t t , amelynél magasabbat nem fizet-hetnek. M i n d e n k é p e n ellene vagyok, mert ez a terv olvasóközönségemet a könyvek bolti ára szerint való kiválogatására és olvasóked-vének korlátozására k é n y s z e r í t e n é : csak az olcsó könyvek jutnának kereslethez s azok is korlátozottan, föltételezve természetesen azt a ma még nagyon messze jövőt, amikor népünk á l d o z a t o t is h a j l a n d ó lesz azért hozni, h o g y olvashasson. Osmerni kell Fekete Jánost, Kiss P é t e r t és N a g y A n d r á s t s a G u l y á s - f é l e terv-nek éppen az az egyetlen, de menthetetlen hibája, hogy nem számolt azzal a néppel, melyet az olvasásnak meg akar hódítani. Fekete János és társai, ha fizetni kell a könyvért, feléje sem fognak menni, ha p e d i g p ó t a d ó -képen akarnák a 1 0 % - o t kivetni, akkor a képviselőtestület úgy f o g határozni, h o g y meg voltunk e d d i g is könyv nélkül, meg leszünk ezután is.
B á r m e n n y i r e tetszetős és jelentéktelen-nek látszó is a kérdés, mi, a vidék, akik várva-várjuk a könyvtár-ügy mentül szélesebb r e n d e z é s é t , kötelességünknek t a r t j u k , h o g y óvatosságra és m e g g o n d o l á s r a intsünk. Bár tartanánk már ott, h o g y népünk áldozatokat is l e g y e n hajlandó hozni azért, h o g y olvas-hasson ! D e amíg e g y e l ő r e annak kell örül-nünk, h o g y van néhány ember, aki keresi az olvasás alkalmát, addig nem az a kötelessé-günk, h o g y ez elé a néhány e m b e r elé is mesterséges akadályokat állítsunk, m e r t ez-zel é p p e n az ellenkezőjét érjük el szándékaink-nak : nem kedvessé, hanem ellenszenvessé tesszük a k ö n y v e t . É s ha így teszünk, akkor l e h e t e t l e n n é tesszük a népművelés és az iskolánkívüli oktatás jó e r e d m é n y e i t is. E z e k -nek morális és anyagi haszna p e d i g messze fölülmúlja azokat a i o °/o-okat, amelyeket a l e g j o b b esetben is t e n g e r kellemetlenkedés és kuszált adminisztráczió útján tudnánk csak behajtani a népen. E n n e k a i o °/o-nak a föl-v e t e t t eszméje különben bennem e g y egészen más gondolatot váltott ki : n e m h o g y nem t a r -tom m e g a d ó z t a t a n d ó n a k azt, aki olvas, hanem inkább inegjutalmazandónak. É s módokat f o -gok rá keresni és találni, h o g y azt a falusi polgárt, aki sokat és r e n d s z e r e s e n olvas, karácsonyi ajándékul e g y - e g y jó könyvvel
megajándékozzam. H á t h a így sikerül m e g -vetnem az ő saját külön könyvtárának az alapjait ? ! . . .
11.
Azok a vidéki kulturegyesületek, amelyek behatóbban és szélesebben akartak a múlt-ban és fognak akarni még inkább a jövőben foglalkozni az iskolánkívüli oktatással, alig tudtak számbavehető e r e d m é n y e k e t elérni és mert ennek a kérdésnek rendkívüli f o n t o s -ságára nemcsak a multak tapasztalatai, hanem a megváltozott idők még inkább rávezették a kulturegyesületeket, most bizonyára f o k o zottabb szorgalommal és m e l e g e b b b ü g y -szeretettel f o g j á k idejüket és erőiket az iskolán-kívüli oktatásnak szentelni. H a eddig nem jutottak el azok az egyesületek arra a m e g -g y ő z ő d é s r e , h o -g y le-gfőbb hivatásuk az iskolánkívüli oktatás, úgy most bizonyosan föl f o g -nak eszmélni, b e fogják látni a multak nagy s többé alig h e l y r e h o z h a t ó tévedéseit, hiszen összes energiáikat úgyszólván kizárólag a mű-veltebb n é p r é t e g e k n e k nem annyira kiművelé-sére, mint inkább szórakoztatására használták föl, ahelyett, h o g y minden igyekezetüket oda fordították volna, ahol közreműködé-sükre leginkább lett volna szükség, tehát a legalacsonyabb kulturszinvonalon levő r é t e gekre, vagyis a m a g á r a h a g y o t i népre. G o n -doljuk el, m e n n y i r e más volna ma helyzetünk, ha az összes m a g y a r közművelődési egyesü-letek, beszámítva az Emkét és Fmkét is, sőt különösen ezek intenziven és rendszeresen f o g -lalkoztak volna egy nagyszabású iskolánkívüli oktatási p r o g r a m m keretében a néppel, annak az általános műveltségben és a szakismeretek-ben való fejlesztésével. Keservesen igazolódik rajtunk ezúttal is a régi igazság, hogy a magunk kárán tanuljunk. D e hát most t a n u l -junk i s !
A falusi iskolánkívüli oktatás, már ameny-nyiben volt, nálunk kezdettől fogva rossz irányba tévedt, mert ahelyett, h o g y a nép előtt azokat az ismereteket i g y e k e z e t t volna föltárni, a m e l y e k e t az a maga életében, bol-dogulásában használhatott volna föl, amelyek-kel könnyebb boldogulását s e g í t h e t t e volna elő és amelyek a magyar birodalom egész lakosságának érzelmi és é r d e k k ö z ö s é g é t lettek volna hivatva megteremteni, mi a népet olyan igazságokkal t a r t o t t a k jól, amelyekre semmi szüksége nincs és ha adtunk is neki valamit, amit a gyakorlati életben föl is
használ-I 80 használ-Iskolánkívüli oktatásunk és a könyvtárügy h a t o t t volna, ez is é r t é k t e l e n volt, mert r e n d
-szertelenül, ötletszerűen adtuk. N e m akarok senkit megítélni, de kétségtelen, h o g y egész iskolánkívüli oktatásunknak az az alapvető hibája, h o g y nem r e n d s z e r e n alapul, nem határozta meg az irányt, melyben haladnia kell, nem tűzött ki czélokat, amelyeket el akarunk érni. Így lett, h o g y az iskolánkívüli oktatás annyi irányba tévedt, a hányan f o g -lalkoztak vele. Kétségtelen, h o g y ez így tovább nem t a r t h a t . M e g kell állapítani a czélokat, az irányokat és az eszközöket, m e r t ezek nélkül soha sem f o g u n k tudni oda jutni, ahová más nemzetek, különösen a skandinávok, iskolánkívüli oktatásuk r e n d s z e r e s s é g é -vel népüket kifejlesztették. M i n t h o g y p e d i g az iskolánkívüli oktatás alapja a könyvtár, a kérdés elbírálásánál az első tekintet a jövő népkönyvtárára, a második p e d i g a r r a a junktimra essék, amelyet az iskolánkívüli oktatás és a népkönyvtár kérdései k ö z ö t t múl-hatatlanul föl kell állítani.
M i n t új népkönyvtári tipus, a közművelő-dési könyvtár, mai fogalmaink szerint szinte ideális, mert lehetővé teszi nemcsak r o k o n foglalkozású n a g y o b b tömegeknek, t ö b b k ö z -ség ugyanazon életviszonyok között levő, ugyanabban az érzelmi világban és világ-nézetben élő lakosságának e g y n a g y o b b könyvtár köré való csoportosítását, hanem egyúttal egy olyan könyvtárfejlesztési, g y a r a -pítási és kezelési p r o g r a m m fölállítását, amely a könyvtár olvasóközönségét, annak érzelmi és é r d e k e g y s é g e s s é g e k ö v e t k e z t é b e n kielégítheti. V i l á g o s a b b a n : a M e z ő k ö v e s d e n fölállítandó közművelődési könyvtár a n y a g á t úgy állítom össze és úgy g y a r a p í t ó m , h o g y abban úgy M e z ő k ö v e s d és a s z o m s z é d községek kizárólag földmívelő népe a s z ó r a -koztató szépirodalmon kívül megtalálja azt, amiben f ö l d t ú r ó foglalkozásában szüksége van. Viszont egy n a g y o b b ipari g ó c z p o n t o n , p. o. Ó z d o n , a könyvtár összeállításánál és gyarapításánál figyelemmel kell len-nem ú g y Ó z d , mint a környékbeli falvak jobbára ipari, gyári és bányamunkás lakos-ságára, annak igényeire és szükségleteire.
A közművelődési könyvtár a k o r á b b i n é p - é s vándorkönyvtáraknak t e h á t végét, halálát kell h o g y jelentse, mert arra kellene törekednünk, h o g y ne egyes községeknek adjunk n é p - vagy vándorkönyvtárakat, hanem arra, h o g y e g y e s vidékeknek, kerületbe c s o p o r t o s í t a n d ó k ö z s é -geknek adjunk közművelődési könyvtárakat.
Ilyen közművelődési könyvtári kerületek t e h e t n é k lehetővé a legczéltudatosabb és a l e g r e n d s z e r e s e b b iskolánkívüli oktatást s a két t é n y e z ő , a k ö n y v t á r és az iskolánkívüli oktatás r e n d s z e r e olyan áldásává válhatnék .a kerületnek, amely r ö v i d időn belül a nép b o l d o g u l á s á b a n , vagyoni és szellemi m e g -g a z d a -g o d á s á b a n jelentkeznék. Junktimot kell tehát fölállítanunk a két kérdés k ö z ö t t s kimondanunk, h o g y az iskolánkívüli oktatás munkája csak ott folytatható, ahol könyv-tárra támaszkodhatik. M e r t tisztában kell azzal lennünk, h o g y az iskolánkívüli oktatás-nak még akkor is, ha tanfolyamszerűén, tehát a kiszemelt anyag b ő részletezése mellett folyhatik, a hallgatóság részére é r t é k e csak úgy van, ha az elsajátított új ismereteket rekapituláthatja és r é s z l e t e z h e t i . Ennek p e d i g egyetlen módja a könyv. M é g inkább áll ez az igazság a mi iskolánkívüli oktatásunkra, ahol — az ipari munkások kivételével — tanfolyamszerű előadásokról szó sem lehet, sorozatosak is csak elvétve vannak s általá-ban azok az előadások e g y - e g y ötletszerűen f ö l v e t e t t kérdésből folynak — a téli vasár-napok délutánjain, ritka kivétellel vetítéssel.
E z e k n e k az előadásoknak tehát voltaképen nem is volna szabad más hivatásuknak lenni, m i n t h o g y a kérdést t á r g y a l ó és a könyvtár-ban meglevő művekre a hallgatóság figyelmét fölhívják, mert ez l e h e t az egyetlen pozitív e r e d m é n y , amit e l é r h e t n e k . N e áltassuk ma-gunkat azzal, h o g y kitűnő előadók, ha még oly kitűnőek is, e g y előadási óra alatt b e v e -zethetik hallgatóságukat p. o. az okszerű talajművelés titkaiba. Gyakorlati érzékű elő-adó nem is vállalkozik e r r e és ha lelkiismeretes, ha használni akar és nem csupán t e h e t -ségeit csillogtatni, egyáltalán nem vállalkozik arra, h o g y a talajmíveléssel egy (i) előadásban végezzen, ha nem tudja, hogy h a l l g a t ó -ságának figyelmét a könyvtárban levő szak-munkákra fölhívhatja. Világossá lesz ebből, h o g y a könyvtárakat az iskolánkívüli oktatás irányelveihez, r e n d s z e r é h e z és czéljaihoz m é r -ten kell legalább r é s z b e n összeállítanunk és világossá az is, h o g y a két kérdés között junktim van, a melyet mentül s z o r o s a b b á kell tennünk. A magam részéről sietek azt is kijelenteni, hogy czélravezetőbbnek tartom e g y m a g á b a n a jó könyvtárt, mint a l e g j o b b előadást, ha az nem támaszkodhatik könyv-tárra. A kettő e g y ü t t — junktimban — meg fogja hozni a legleljesebb sikert.
Jl könyvtári problémákról 189
E g y ilyen junktimnak a fölállítása az első t e k i n t e t r e n a g y a k a d á l y o k b a ü t k ö z i k . A S z a -b a d o k t a t á s i T a n á c s n é z ő p o n t j á -b ó l nem l e h e t és nem s z a b a d az iskolánkívüli oktatás m u n -káját o t t m e g a k a s z t a n i , ahol ha k ö n y v t á r nincs is, d e van e g y v a g y t ö b b lelkes e m b e r , aki szívesen és n a g y lelkesedéssel f o g lalkozik a n é p oktatásával. V i s z o n t a M ú -z e u m o k és Könyvtárak O r s -z á g o s T a n á c s a nincsen a b b a n a h e l y z e t b e n , h o g y az ilyen k ö z s é g e k e t azonnal és olyan k ö n y v t á r r a l lássa el, a m e l y az iskolánkívüli o k t a t á s m u n k á j á t e l ő s e g í t s e . E z e k k é t s é g e n kívül n e h é z k é r -dések, d e nem á t h i d a l h a t a t l a n o k , ha azok m e g o l d á s á b a a két T a n á c s b e v o n j a a z o k a t a vidéki k u l t u r e g y e s ü l e t e k e t , amelyek ú g y az iskolánkívüli oktatás, mint a könyvtári ü g y e -ket a m a g u k t e r ü l e t é n v e z e t i k . B á r számítá-sainkat, t e r v e i n k e t és r e m é n y e i n k e t , ha nem is devalválták, de m i n d e n e s e t r e e l h a l a s z t o t t á k a viszonyok, mi b o r s o d i a k , a két T a n á c s n a k nem a n n y i r a a n y a g i , mint inkább morális t á m o g a t á s á r a számítva és azt r e m é l v e , nem m o n d -tunk le arról, h o g y az e g é s z v á r m e g y e valamennyi k ö z s é g é t magába f o g l a l ó olyan k ö z -művelődési könyvtári s z e r v e z e t e t és h á l ó z a t o t csináljunk, mely az iskolánkívüli o k t a t á s n a k az e g é s z v á r m e g y é r e k i t e r j e d ő p r o g r a m m j á t t e n n é l e h e t ő v é .
A h h o z a z o n b a n , h o g y ú g y a magunk, mint az e g é s z m a g y a r s á g n a k ez az é g e t ő e n f o n t o s
k é r d é s e helyes m e g o l d á s r a jusson, m ú l h a t a t -lanul s z ü k s é g e s volna, h o g y a M ú z e u m o k és K ö n y v t á r a k O r s z á g o s T a n á c s a és az O r s z á g o s S z a b a d o k t a t á s i T a n á c s , miután a j u n k t i m o t elvileg fölállították, k é r d e z z e n e k m e g m i n k e t , vidéket, a k i k r e a kivitel munkája v á r . M i nem s o k a t t a r t u n k m a g u n k r ó l s n e m g o n -dolunk arra, h o g y e b b e a k é r d é s b e f o r r a d a l m i új ideákkal a v a t k o z z u n k bele, de talán n e m v a g y u n k s z e r é n y t e l e n e k , amikor a z t h i s z -szük, h o g y a k é r d é s g y a k o r l a t i m e g o l d á s á h o z s z e r e n c s é s ötletekkel j á r u l h a t u n k h o z z á . A k é r désnek ugyanis két o l d a l a van, elvi és g y a -korlati. E l v i l e g sok m i n d e n t lehet e l h a t á r o z n i , p. o. a G u l y á s - f é l e J o % - o k a t is, sőt ennél a tervnél n a g y o b b a t és t e t s z e t ő s e b b e t is, d e ne felejtsük el, h o g y a l e g h a t a l m a s a b b g o n d o l a t -nak is csak annyi é r t é k e van, a m e n n y i t abból az é l e t ír alá. N e m hinném, h o g y t é v e d e k , ha azt állítom, h o g y az i s k o l á n kívüli o k t a t á s és a k ö n y v t á r ü g y közös r e n d -s z e r é n e k a h i á n y á t azzal m a g y a r á z h a t j u k , h o g y e z e k a k é r d é s e k a l e g e l s ő s o r b a n é r d e -kelt vidék m e g k é r d e z é s e és m e g h a l l g a t á s a nélkül i n t é z t e t t e k e d d i g . É s ha e d d i g ez í g y m e h e t e t t , ma e z e r okkal t ö b b lett, h o g y a k é r d é s az összes é r d e k e l t e k bevonásával a l e g b e h a t ó b b tanácskozás alá vétessék. K ö n y v -tári és iskolánkívüli oktatási közös a n k é t o t kérünk, a m e l y e n annak m e g ó v á s á r ó l t a n á c s -kozzunk, amit m e g m e n t e n ü n k sikerül.