• Nem Talált Eredményt

Eperjes középkori kőfaragói és szobrászai

Második és befejező közlemény.

Szervácz kőfaragó.

Brengiszeyn Jánossal majdnem egyidőben, csak alig n é h á n y esztendővel később tűnik fel E p e r j e s város adólajstromaiban Szervácz kőfaragó neve. Szervácz nevét legelőször

1486ban pillantjuk meg, amidőn az ezen é v -ben felvett a d ó l a j s t r o m szerint E p e r j e s város magyar n e g y e d é b e n lakik, o t t van ennélfogva h á z a . ' M á r h á r o m év múlva, 1489ben és k é -sőbb 1491-ben is, nem a m a g y a r , hanem a szláv n e g y e d b e n lakik S z e r v á c z mester,2

aki különben neve után itélve valószínűleg német vagy szláv származású e m b e r l e h e t e t t . 1497-ben a város a kolostor után (valószínűleg a kármelita kolostor lehetett) S z e r -vácznak (előttünk ismeretlen czímen) valami fizetést teljesít, adván ezen a czímen Szervácz mesternek előbb 3 5 0 dénárt (3 f o r i n t 50 dénárt), azután ismét 50 dénárt, majd p e d i g még két izben 300 d é n á r t , úgy hogy ekkor a fenti czímen Szervácznak a város összesen hét forintot fizet ki régi tartozásként (aide scholt beczalt),3 vagy ami még valószínűbb, tán a kolostori építkezés fejében f i z e t t e ki a város ezt a pénzt, mint hátralékot Szervácznak.

Ugyancsak 1497-ben a város t ö b b izben (vagy ötször) vásárol Szervácz mestertől k ö -vet, amelyekért a város kifizet neki összesen

1 i 4 8 6 , s z e p t e m b e r 24. körül k e l t a d ó l a j s t r o m : M a g y a r n e g y e d , C z y r w u s s t e n m e t c z . E p e r j e s v. l t : 4 8 9 . szám.

2 1489. o k t ó b e r 16. körül k e l t a d ó l a j s t r o m : Szláv negyed : C z i r b e s s t e y n m e t c z . E p e r j e s v. lt.

5 1 o . szám.

1491. április 2 4 . k ö r ü l kelt a d ó l a j s t r o m : Szláv n e g y e d : C z i r b e s s t e y n m e t c z . U. o t t .

3 1497. Aide s c h o l t beczalt.

Czirwes lapicide s u p e r debita c l a u s t r i III '/2c. d e n . Czirwes i t e r u m XXXXX. d e n .

Czirwes lapicide Jlc. den.

In vigilia p e n t e c o s t e n Czirwes Ic. d e n . E p e r j e s v. lt : 5 9 8 / a . szám 9 6 . 1.

Irta: dr. Iványi Béla.

négy forint 60 d é n á r t .1 E z e k e t a köveket a város, úgy látszik, azon alsó t o r n y o s kapu é p í t -kezéséhez vásárolta, amely kapun Simon kő-faragó is d o l g o z o t t .

Tizenkét e s z t e n d ő mult el Szervácz mes-ternek E p e r j e s e n való felbukkanása óta s még mindig nem láttuk őt kőfaragással f o g -lalkozni. V é g r e 1498-ban Szervácz mester megbízatást kap a város r é s z é r ő l egy díszesebb közkút faragására. U g y a n i s ezen e s z -tendő tavaszán Szervácz m e s t e r a város alsó kútjának valami díszesebb káváján (circum-ferentia) kezd dolgozni. ( H o g y hol l e h e t e t t a városnak ez az alsó kútja, ma már nem tudjuk m e g h a t á r o z n i , de valószinűleg valahol a fő-utczán, a mai g ö r ö g katholikus templom felé lehetett.) A számadáskönyv elejtett sza-vai szerint nem is a kút építésén, faragásán, hanem csak a már meglévőnek javításán, r e -formálásán d o l g o z i k . E z e n esztendő április 7ikétő] június 2ig f a r a g o t t a kúton S z e r -vácz mester és h o g y nem valami közönséges négy vagy t ö b b kőlapból ö s s z e r ó t t egyszerű kútkávát, hanem valami díszesebb közkutat faraghatott, v a g y ilyennek faragásait javít-hatta, azt bizonyítani látszik, h o g y Szervácz mester e z é r t a működéseért a várostól 8 f o -rintot (800 dénárt) k a p o t t ,2 t e h á t az akkori

1 1497. S a b b a t o p o s t c o n v e r s i o n e m beati Pauli (január 28.)

Servacio l a p i c i d e p r o l a p i d i b u s m a g n i s L X X V . d e n . S a b b a t o p o s t Blassii ( f e b r u á r 4.)

Servacio l a p i c i d e p r o l a p i d i b u s LXXXX. den.

S a b b a t o a n t e Valentini ( f e b r u á r 1 1.) Servacio p r o l a p i d i b u s )c. et L X X X 11 den.

S a b b a t o a n t e f e s t u m G e o r g i i (április 22.) Czirves p r o l a p i d i b u s magnis XXXXV111. d e n . In vigilia T r i n i t a t i s (május 20.)

Czirves p r o l a p i d i b u s X L V d e n . E p e r j e s v. lt : 5 9 8 / 3 . szám, 9 8 ; 107. II,

2 1498. S a b b a t o in p r o f e s t o P a l m a r u m (április 7.) S e r v a t i o l a p i c i d e p r o c i r c u m f e r e n t i a fontis 1c. d e n .

Eperjes középkori kőfaragói és szobrászai 27 fogalmak szerint nem kis ö s s z e g e t . M á r p e

-dig, h o g y ha csak valami egész egyszerű kő-kútkáva faragásáról és összerovásáról lett volna szó, akkor 5 0 — 8 0 dénárnyi bérnél aligha kapott volna többet, ennélfogva már maga ez a körülmény, a magas összegű bér is azt bizonyítja, h o g y itt csak valami na-g y o b b szabású k ő f a r a na-g ó műről lehet szó. E z volt Szervácz mesternek első és utolsó m e g -állapítható műve, innen fogva, bár találko-zunk még nevével, művészi kőfaragást már nem végez, vagy legalább is ezt nem tudjuk t ö b b é róla megállapítani.

1499-ben S z e r v á c z mester csak közönséges kőtöréssel van elfoglalva, majd pedig Simon k ő f a r a g ó társával e g y ü t t a város épülő ma-jorjának valamely épületén végez egyszerű falazó munkát.1 1500-ban ismét csak követ tör Szervácz, továbbá egy izben tőle követ vásárol a város, amivel ő, ú g y látszik, r e n d -szeresen k e r e s k e d e t t . E b b e n az esztendőben összesen 144 d é n á r t fizet neki a város.2

1500-tól kezdve Szervácz mesterről elhall-gatnak a források, nem említik nevét t ö b b é ,

S a b b a t o ante c o n d u c t u m Pasee (április 21.) S e r v a e i o lapicide f o n t i s i n f e r i o r i s 11c. den.

S a b b a t o in vigília J o h a n n i s a n t e p o r t á m latinam (május 5.)

S e r v a e i o l a p i c i d e p r o r e f o r m a t i o n e fontis 1c. d e n . S a b b a t i o a n t e S o p h i e v i d u e ( m á j u s 12.) S e r v a c o l a p i c i d e p r o r e f o r m a t i o n e fontis 1c. d e n . S a b b a t o a n t e ascensionis Cristi (május 19.) Servaeio lapicide p r o c i r c u m f e r e n t i a fontis le. d e n . S a b b a t o p o s t ascensionis Cristi (május 26.) Servaeio lapicide p r o f o n t é 1c. d e n . In vigília P e n t e c o s t e n e x p o s i t a (június 2.) S e r v a t i o l a p i c i d e solutio finalis ex p a r t e f o n t i s 1c. d e n .

E p e r j e s v. lt : 5 9 8 a. szám, 117, 118. 11,

1 1499. S a b b a t o ante R a m i s p a l m a r u m ( m á r -czius 23.)

S e r v a e i o lapicide et S c h a y e n f l e g e l super f r a c t u r a lapidum d e n . X L .

E p e r j e s v. lt : 5 9 8 / a szám, 1 4 5 . 1.

2 1500. In d i e f e s t ő P e t r i c a t h e d r a ( f e b r u á r 22.) S e r v a e i o lapicide s u p e r l a p i d e s d e n . L . t e n e t u r .

S a b b a t o a n t e d o m i n i c a m I n v o c a v i t (márczius 7.) S e r v a e i o l a p i c i d e s u p e r f r a c t u r a lapidum d e n . L . t e n e t u r iam LV1 d e n .

Reminiscere m i s e r a t i o n u m t u a r u m D o m i n e ( m á r -czius 15.)

S e r v a e i o l a p i c i d e s u p e r f r a c t u r a lapidum d. XL1111.

t e n e t u r .

E p e r j e s v. lt : 5 9 8 / a . szám, 165 — 1 6 6 . l a p .

úgy látszik meghalt, vagy elköltözött E p e r -jesről, ú g y h o g y ő már a város meginduló nagy építkezéseiben részt nem vett.

("Lőcsei) Miklós kőfaragó.

Az e d d i g felsorolt XV. századi k ő f a r a g ó -kon kívül — eltekintve e g y 1488-ban elő-tűnő névtelen kőfaragótól l — még csak e g y kőfaragó nevét látjuk a XV. században az ismeretlenség homályából előkerülni és e z : Miklós k ő f a r a g ó .

M i k l ó s mester nevét a XV. századi a d ó -lajstromokban hiába keressük. Ú g y látszik, Miklós a XV. század utolsó évtizedében ke-rült E p e r j e s r e , még p e d i g , a mint e g y róla szóló 1504. évi feljegyzésből olvassuk, L ő -cséről k e r ü l h e t e t t E p e r j e s r e .2 E p e r j e s e n h a -marosan megkedvelhették M i k l ó s t , mert már

1497-ben nevét a külső tanács, a centumvirek közt látjuk feltűnni.3

U g y a n e z e n e s z t e n d ő b e n M i k l ó s mestert egyúttal már k ő f a r a g ó munkánál is látjuk közreműködni, ugyanis ekkor Simon k ő f a r a g ó társával e g y ü t t a város alsó k a p u t o r n y á n d o l -gozik április elejétől (8-ikától) egészen jú-nius 3 - i k á i g és e k a p u t o r n y o n végzett mun-kálatokért 7 forint és 50 dénárnyi munkabért fizet ki neki a város.4

1 1 4 8 8 . s z e p t e m b e r 2 9 . k ö r ü l i a d ó l a j s t r o m . névtelen «steinmetez»."— E p e r j e s v. l t : 5 0 5 . szám.

2 1 5 0 4 . E x p o s i t a s u p e r d o m o vini 1504.

AHcolao de Lewtschovia ad r a t i o n e m s e p t i m a n e f u t u r e d e n . XII.

E p e r j e s v. l t : 5 9 8 / a . szám, 2 5 7 . 1.

3 1 4 9 7 - b e n c e n t u m v i r : N i c o l a u s S t e y n m e c z . E p e r j e s v . lt : 5 9 7 . szám.

4 ' 4 9 7

-A n n o 1 4 9 7 . s a b b a t o p o s t -A m b r o s i i (április 8.) i n f r a s e r i p t a s u n t e x p o s i t a ad l a b o r e s t u r n ' s seu p o r t é i n f e r i o r i s .

N i c o l a o lapicide 1c. d e n .

S a b b a t o ante Valeriani N i c o l a o 1c. d e n . S a b b a t o ante G e o r g i i (április 21.) N i c o l a o 1c. d e n . S a b b a t o ante Philippi e t Jacobi (április 29.) Nicolao 1c. d e n .

S a b b a t o p o s t ascensionis D o m i n i ( m á j u s 6.) N i c o l a o L . d e n .

In vigilia P e n t e c o s t e n ( m á j u s 13.) N i c o l a o 1c. d e n . In vigilia T r i n i t a t i s ( m á j u s 20.) Nicolao 1c. d e n . S a b b a t o p o s t C o r p o r i s C h r i s t i (május 27.) N i c o l a o 1c. d e n .

S a b b a t o p o s t octavas C o r p o r i s C h r i s t i (június 4.) Nicolao 1c. d e n .

F a b r o ad a c u a n d u m w u l g a r i t e r s c h e r f e n LX1111 d e n .

E p e r j e s v. lt : 598/3. szám, 107. 1,

H Eperjes középkori kőfaragói és szobrászai 28

Innen (1497-től) f o g v a egészen 1 5 0 2 - i g nem látjuk M i k l ó s m e s t e r t a város s z o l g á l a -tában d o l g o z n i , azonban 1 5 0 2 - b e n — amint már említettük — E p e r j e s város tanácsa a S z e n t M i k l ó s parochiális t e m p l o m k ő o s z l o -painak és k ő b o r d á i n a k f a r a g á s á t k e z d e t b e n ő reá és Mihály nevű t á r s á r a bízta. M i k l ó s mester a neki k i o s z t o t t m u n k á t meg is k e z d t e , azonban m i n d j á r t az o s z l o p o k faragásának m e g k e z d é s e k o r valami b a j , baleset vagy kár érte őt, amely k á r o s o d á s á t a város r é s z b e n meg is téríti neki, adván e z e n kár r é s z b e n i pótlására s e g é l y (subsidium) czímén 600 d é -nárt azaz 6 f o r i n t o t .1 S a j n o s a szűkszavú számadáskönyv nem r é s z l e t e z i és nem m o n d j a meg, h o g y miféle kár é r t e M i k l ó s t az o s z lopok f a r a g á s a k ö z b e n s í g y találgatásra v a -gyunk utalva. L e h e t , h o g y valami k ő t ö m b ö t e l r e p e s z t e t t , valami d r á g á b b szerszámot r o n -tott el, d e l e h e t az is, h o g y őt magát é r t e valami testi sérülés és í g y csak k ö z v e t e t t anyagi kár, t. i. ezen s é r ü l é s folytán vagyoni kár annyiban, h o g y a g y ó g y í t á s i költségek károsították M i k l ó s m e s t e r t . V é g s ő l e g ezen a számadáskönyv szerint «állítólagos» kár részbeni m e g t é r í t é s é t a várostól M i k l ó s m e g -kapta.

A S z e n t - M i k l ó s p a r o c h i á l i s f ő t e m p l o m n a k az építés k e z d e t é n M i k l ó s m e s t e r nemcsak kőoszlopait, hanem a n a g y k ő g e r e n d á k a t , a boltívek n a g y b o r d a k ö v e i t is véste még p e d i g nem e g y e d ü l , hanem t ö b b e d magával, s e g é d személyzettel, «cum sociis». A z említett k á r -térítéssel e g y ü t t 1502-ben M i k l ó s m e s t e r segédszemélyzetével e g y ü t t az oszlopok és nagy k ő b o r d á k f a r a g á s á é r t összesen 14 forint és 81 dénárnyi m u n k a b é r t k a p o t t a várostól.

1503-ban és 1504-ben — amint már tudjuk — kizárólag B r e n g i s z e y n J á n o s k ő f a r a g ó d o l -gozik a S z e n t - M i k l ó s f ő t e m p l o m o n , miután

1502ben e g é s z e n átvette M i k l ó s t ó l a f ő -templom k ő f a r a g ó munkáit.

Tudjuk, h o g y 1 504ben épül a városi b o r -mérőház, amelynek építkezéseinél B r e n g i s z e y n János mellett látjuk dolgozni M i k l ó s m e s t e r t is és itt árulja el a számadáskönyv azt, h o g y M i k l ó s m e s t e r voltaképen lőcsei (Nicolaus

«de Lewtschovia»). Ú g y látszik, a b o r m é r ő

-1 150a.

Nicolao lapicide p r o s u b s i d i o cum allegasset se in sculptione c o l u m p n a r u m ecclesie d a m p n u m p e r c e -pisse d e n . V I .

E p e r j e s v. I t : 5 9 8 / a . szám, 1 1 7 . 1.

ház építkezéseinél is M i k l ó s az, aki a munkát m e g k e z d i , hogy a z u t á n B r e n g i s z e y n J á n o s sal e g y ü t t folytassa, ú g y h o g y neve a s z á m a d á s k ö n y v b e n csak e l ő s z ö r és e g y e t l e n e g y szer f o r d u l elő e g y e d ü l , azután már r e n d -szerint B r e n g i s z e y n Jánoséval e g y ü t t .

1504-től 1506-ig M i k l ó s k ő f a r a g ó n e v é t a s z á m a d á s k ö n y v nem említi ugyan, d e a z é r t n a g y o n valószínű, h o g y B r e n g i s z e y n János mellett ő is dolgozik a városi b o r m é r ő h á z o n s őt a J á n o s mester « t á r s a i » elnevezés alatt könyveli el a s z á m a d á s k ö n y v . 1 5 0 6 - b a n a városi b o r m é r ő h á z é p í t é s i feljegyzéseinél M i k l ó s m e s t e r neve k é t s z e r külön is elő-fordul.

1506-tól 1511-ig M i k l ó s u n k nevével ismét nem t a l á l k o z u n k ; 1 5 1 1 - b e n újra olvassuk nevét, d e n a g y o n prózai v o n a t k o z á s b a n , e k k o r ugyanis a város e g y s e r t é s t vesz t ő l e p o t o m 60 d é n á r é r t és valami előttünk i s m e r e t l e n a p r ó b b m u n k á é r t ad neki a város I 6 ' / 2 d é -n á r t . 1

U g y a n e z e n e s z t e n d ő b e n M i k l ó s k ő f a r a g ó kőműves munkát, k ö z ö n s é g e s meszelést v é g e z , t. i. a v á r o s ő vele m e s z e l t e t i ki a v á r o s p l é b á n o s á n a k valamelyik s z o b á c s k á j á t .2

1 5 1 2 - b e n a város é p í t é s alatt lévő külső e r ő d f a l a i n , amelyeket 1 5 1 0 - b e n B r e n g i s z e y n János k e z d e t t építeni, m o s t már M i k l ó s mester d o l g o z i k , de n e m e g y e d ü l , h a n e m

«cum s o d a l i b u s suis» — segédeivel. E z a v á r o s f a l é p í t é s t e r m é s z e t e s e n k ö z ö n s é g e s f a -lazó munka volt, a m e l y h e z kevés m ű é r z é k kellett. E x f u n d a m e n t o f o l y i k ezen e r ő d f a l a k é p í t é s e , amelynél t e r m é s z e t e s e n nemcsak k ő faragók (lapicidák), hanem kőművesek ( m u r a -torok) is d o l g o z t a k . A z e r ő d f a l a k é p í t é s é n e k kőfaragási r é s z e M i k l ó s m e s t e r k e z é b e n volt, aki e m b e r e i v e l ezen e s z t e n d ő májusának v é gétől (22ikétől) egészen július 31ikéig d o l g o z o t t és aki segédmunkásaival e g y ü t t a m o n -d o t t i-dő alatt 24 forint és 681/2 -d é n á r n y i m u n k a b é r t v e t t fel a város p é n z t á r á b ó l .

U g y a n e z e n e s z t e n d ő b e n (1512) az é p ü l ő

1 1511. D i e solutionis p o s t Jacobi appostoli.

Nicolao lapicide p r o u n o p o r c o d e n . 60.

Die f e s t ő exaltationis sancte Crucis ( s z e p t e m -b e r 14.)

Nicolao lapicide d e n . X V ] ' / 2 .

E p e r j e s v. I t : 598 a. szám, 3 8 — 3 9 . 11.

2 1511.

Nicolao lapicide ex eo q u o d stubellam d o m i n i plebani d e a l b a v i t d e n . Xll.

E p e r j e s v. I t : 598/a. szám, 6 4 . 1.

Eperjes középkori kőfaragói és szobrászai 29 új városházán is dolgozik M i k l ó s mester, de

aránylag rövid ideig, nevezetesen július má-sodik felétől augusztus elejéig, tehát körül-belül csak három hétig, amely építkezésnél való k ö z r e m ű k ö d é s é r t a város összesen n é g y forintot és I6!/2 dénárt fizetett ki.

1513-ban M i k l ó s mester vagy a templom, vagy a város külső erődfalain dolgozik vala-mit. Részleteket nem árul el a számadás-könyv, csak annyit, hogy e munkáért e g y forint és 10 dénárnyi bért k a p o t t .1

1519ben a város új f o g h á z a t vagy g ú n y -ketrecz-félét (mediastrum)2 k e z d e t t építtetni.

E n n e k építésénél a k ő f a r a g ó munkát M i k l ó s mester végzi, még pedig Tamás kőfaragóval e g y ü t t . M á r c z i u s 26ától július 30ig d o l g o z -nak e munkán, amelyért k e t t e n együttvéve összesen 321/2 forintot kapnak a várostól.

1519 után M i k l ó s mestert nyilvános é p í t k e -zések k ő f a r a g ó rrrtxnkáin nem látjuk t ö b b é dolgozni. M i k l ó s mester E p e r j e s város 1510.

évi adólajstroma szerint a város harmadik n e g y e d é b e n lakott, ott volt háza, amely után azonban ezen esztendőben nem fizet adót, tehát vagy l e é g e t t az ő háza is, vagy p e d i g még csak ebben az évben v e t t e a házát s ez utóbbi feltevés a valószínűbb, m e r t az 1511-ben felvett adólajstrom szerint már 133 1/2 dénárnyi, t e h á t elég magas a d ó t é t e l t fizet, úgy h o g y M i k l ó s mestert vagyonos e m b e r -nek tekinthetjük. 1512-ben e g y forint 351/2 dénárnyi, 1513-ban pedig ismét egy forint és 33V2 dénárnyi adót fizet (ami azonban nem egészen bizonyos, m e r t a dénárok az a d ó l a j s t r o m b a n L ] ] - r e vannak utólag kiiga-zítva) a harmadik városnegyedben lévő háza u t á n .3

1526-ban M i k l ó s kőfaragónak még mindig

1 1 5 1 3 . I n f r a octavas C o r p o r i s C h r i s t i Jesu.

M a g i s t r o N i c o i a o lapicide f l o r . J. d e n . X.

E p e r j e s v. 1 t : 5 9 8 / a . szám, 17. 1.

2 Bartal : A m a g y a r o r s z á g i l a t i n s á g szótára, 4 1 4 . 1.

3 1510. s z e p t e m b e r 29. körül f e l v e t t a d ó l a j s t r o m . Q u a r t a l e t e r c i u m : Nicolaus S t e y n m e c z .

1511. j ú l i u s 13. körül felv. a d ó l a j s t r o m .

Q u a r t a l e t e r c i u m : Nicolaus S t e y n m e c z d e n . 1.

XXX1111/2.

1 5 1 2 . s z e p t e m b e r 29. k ö r ü l felv. a d ó l a j s t r o m . Q u a r t a l e t e r c i u m : Nicolaus lapicida fl. ]. (den.)

\ X X V ' / 2 .

1513. április 2 4 - é n felvett a d ó l a j s t r o m .

Q u a r t a l e t e r c i u m : Nicolaus lapicida fl. 1. (den.) XXX1111/2, ez kivakarva és r é s z b e n átírva LJ]-vel.

E p e r j e s v. l t : 8 4 6 / a . szám, 55, 63, 72, 8 2 . 11.

meg van harmadik v á r o s n e g y e d b e n lévő háza, de már ekkor látszólag jóval kevesebb a d ó t fizet utánna, nevezetesen csak 731/2 d é n á r t , amely 1527-ben leszáll 651/2 dénárra, m a j d pedig u g y a n e z e n e s z t e n d ő második f e l é b e n 64 d é n á r r a . E z a látszólagos adócsökkenés azonban az 1 526. évi a d ó t é t e l h e z képest a d ó -emelkedés, mert míg 1526-ban egy izben fizet M i k l ó s 731/2 d é n á r n y i rendkívüli a d ó t , addig 1527-ben r e n d e s adója voltaképen 651/2 + 64 dénár rendkívüli adó, azaz ösz-szesen e g y forint 29I/2 d é n á r , ami 1526-hoz képest l é n y e g e s emelkedés-számba menne, ha az 1526. évi adótétel r e n d e s és nem r e n d -kívüli v o l n a .1 Miklós k ő f a r a g ó mester neve

1527 után már nem f o r d u l t ö b b é elő a f o r -rásokban, úgy látszik 1527 után meghalt.

Mihály kőfaragó.

Azok a kőfaragók, akiknek életét és m ű -ködését e d d i g tárgyaltuk, mind még a XV.

században tűntek föl, e k k o r kezdenek a város közéletében részt venni, vagy p e d i g szakmá-jukban d o l g o z n i . A z e l ő b b méltatott M i k l ó s mesterrel azonban még a XV. század f o l y a mán e l ő t ű n ő eperjesi kőfaragók sora l e z á r ó -dik és a chronologiai r e n d szerint utána következő M i h á l y k ő f a r a g ó nevével már csak a XVI. század legelején, 1502-ben találkozunk első izben, aki ezen e s z t e n d ő b e n az épülni kezdő S z e n t - M i k l ó s parochiális templomnál van elfoglalva és v é g e z ott valami előttünk ismeretlen kőfaragó munkát, amelyért egy izben neki a város 76 d é n á r t fizet ki.2

N e m tudjuk tehát megállapítani, h o g y M i h á l y mester b e n s z ü l ö t t eperjesi v o l t - e vagy sem s ha nem az volt, honnan, mikor és h o g y a n került E p e r j e s r e . A valószínűség az, h o g y bevándorolt e m b e r volt, m e r t 1528ban G y ö r g y nevű fiát, aki tehát nem e p e r -jesi születésü és illetőségű volt, felveszik a városi p o l g á r o k közé.

' 1 5 2 6 . R e g e s t r u m c e n s u s e x t r a o r d i n a r i i in u s u m e x p e d i t i o n i s c o n t r a t h u r c a s impositi a n n o M D X X V 1 . Q u a r t a l e tercium : Nicies S t e y n m e c z d e n . LXX1111/2.

1 5 2 7 . á p r . 24. előtti r e n d e s a d ó l a j s t r o m . Q u a r t a l e t e r c i u m : Nicies S t e y n m e c z d e n . L X V ' / 2 . 1 5 2 7 . o k t ó b e r 18. u t á n i rendkívüli a d ó l a j s t r o m . Q u a r t a l e t e r c i u m : N i c i e s S t e y n m e c z d e n . LXUU.

E p e r j e s v. l t : 8 4 6 / a . s z á m , 2, 12. 21. 11.

2 1 5 0 2 .

M i c h a e l i lapicide s a b b a t o a n t e C o r p o r i s C h r i s t i d e n . L X X V 1 .

E p e r j e s v. I t : 5 9 8 / a . szám, 2 1 7 . 1.

4

Eperjes középkori kőfaragói és szobrászai 30 1504-ben a Szent-Miklós főtemplomon t ö b b

(lapicida) kőfaragó dolgozott, akiket azon-ban a számadáskönyv névszerint meg nem nevez, de megemlékszik ekkor egy M i h á l y nevű kőtörőről, lapidum fractorról, akiről viszont nem tudjuk megállapítani, h o g y váj-jon azonos-e M i h á l y kőfaragóval? 1509-ben ismét egy M i h á l y nevű lapidum fractor n e -vét olvassuk a számadás-könyvekben, aki fivérével Sároson dolgozik s úgy látszik, hogy ott valami kőbányában követ f e j t ,1

amely munkáért 78 dénárnyi bérrel jutalmazzák. Erről a Mihályról sem tudjuk m e g m o n -dani, hogy vájjon egy személy-e M i h á l y kőfaragóval. Valószínűleg nem az, mert u g y a n -ezen esztendőben Mihály mester E p e r j e s e n van elfoglalva és a S z e n t - M i k l ó s főtemplom oldal (északi) szentélyének bolthajtásán dol-gozik János mesterrel együtt. Itt a szám-adáskönyv eleinte szintén csak általánosság-ban két kőfaragóról beszél, nevüket eleinte nem említi, de azt természetesen tudjuk, h o g y egyik János mester volt, később azután el-árulja a számadáskönyv, h o g y János mester társa Mihály kőfaragó, akinek nevét a z é r t tudhatjuk meg, mert őt valami előttünk ismeretlen külön munkáért két izben külön h o -norálják a városi pénztárból, adván neki mun-kálkodásáért összesen 8 7 V 2 dénárt.

Innen fogva M i h á l y kőfaragót többé nem látjuk nyilvános építkezésnél közreműködni, ami természetesen nem zárja ki, hogy magán-építkezéseknél ne dolgozott légyen.

Azonban M i h á l y mester m é g azért életben van. E p e r j e s város 1510—1513. évi a d ó -lajstromai bizonyítják ezt, amelyek szerint ekkor a város szláv negyedében élt és lakott.

Adótételének csekély volta azt bizonyítja, hogy földi javakkal nem volt bőségesen meg-áldva. 1510-ben mindössze 16 dénár adót fizet, amely 1511 -ben mégis már kétszeresére, 32 dénárra, emelkedett és ennyi maradt 1 5 11-b e n é s 1 5 1 3 - 11-b a n i s .2

1 1509. Die solutionis ante L e t a r e Jerusalem.

Novellis f r a c t o r i b u s lapidum (videlicet Michaeli cum fratre) in t e r r i t o r i o Sárosiensi d e n . LXXV11J.

E p e r j e s v. I t : 5 9 8 / a . szám, 7 9 . 1.

2 1510. s z e p t e m b e r 29. körüli a d ó l a j s t r o m . Sclavorum piatea sequitur :

Michel S t e y n m e c z e n den. XVJ.

1511. július 13. körüli a d ó l a j s t r o m . Sclavorum piatea in civitate.

M i c h e l s t e y n m e c z e n den. XXXII.

1511. s z e p t e m b e r 19. körüli a d ó l a j s t r o m .

M i h á l y kőfaragó nevét 1513 után csak egyetlen egyszer olvassuk, még pedig jó ké-sőn, 1528-ban, amikor G y ö r g y nevű fiát fel-veszik az eperjesi p o l g á r o k sorába.1

M i h á l y mester neve azután többé nem ke-rül szemünk elé.

Albert kőfaragó.

1410-ben, amidőn Brengiszeyn János mester javában dolgozik a S z e n t M i k l ó s f ő t e m p -lom épülő új oldalszentélyének bolthajtásain és a régi szentélyen, e g y s z e r r e csak felmerül a számadáskönyvben az ismeretlenség homá-lyából A l b e r t kőfaragó neve, akiről tudjuk, hogy János mester fivére volt.

Albert kőfaragó 1510ben, a város a d ó -lajstromának tanúsága szerint a második vá-rosnegyedben lakott, o t t volt háza, amely után ezen esztendőben 36V2 dénárnyi adót fizetett. E z az adótétel a következő 1 5 1 1 -ik évben már 9 4 ' / 2 dénárra emelkedett, ami azt látszik bizonyítani, hogy A l b e r t mester a vagyonosodás útján volt. 1512-ben adótétele egy forint és 3 dénárra emelkedik és ennyi marad az 1513-ban is.2

1510ben (szeptember 21én) a S z e n t M i k -lós főtemplom szentélyének építkezése körüli munkáknál tűnik fel János fivérének, A l -bert kőfaragónak neve, aki ekkor E p e r j e s városával már szerződéses viszonyban is áll, mert ekkor «ad rationem condictaminis» a város pénztárából három f o r i n t o t (300 dénárt) fizetnek ki neki. Nyilvánvaló tehát, hogy

va-Sclavorum piatea s e q u i t u r . Michel schtaimecz den. XXXJ1.

1513. április 24-iki a d ó l a j s t r o m .

Sclavorum piatea : Michaeil S t a i m e c z den. XXX)].

E p e r j e s v. I t : 846/a. szám, 56, 65, 72, 8 3 . 11.

1 1528. M a t r i c a civitatis.

G i r g e , M i c h e l S t e y n m e c z swn vom E p p e r i e s . E p e r j e s v. I t : 5 9 8 / a . szám, a . lap.

2 1510. s z e p t e m b e r 29. körüli a d ó l a j s t r o m . Quartale s a e c u n d u m : A l b i r t S t e y m e c z d e n . XXXVP/2.

1 j 1 1. július 1 3. körüli a d ó l a j s t r o m . Quartale civitatis s a e c u n d u m

A l b e r t u s S t e y n m e c z d e n . LXXXXl)]]y2.

1512. s z e p t e m b e r 29. körüli a d ó l a j s t r o m . Quartale s e c u n d u m : A l b e r t u s schtaimecz fl. J.

(den.) 111.

1513. április 24. a d ó l a j s t r o m . Quartale s e c u n d u m .

Albertus S t a i m e c z fl. ). d e n . 111.

E p e r j e s v. I t : 846/a. 55, 63, 71, 81. 11.

Eperjes középkori £<5/aragd< és szobrászai *7 lami k ő f a r a g ó munkát illetőleg kötött e g y e z

-séget A l b e r t a várossal és e r r e a munkára a l e g n a g y o b b valószínűség szerint fivére, a vá-ros tanácsa és közönsége által jól ismert és kedvelt János mester ajánlotta őt. M i n t l e g -t ö b b s z ö r , ú g y sajnos, mos-t sem részle-tezi a számadáskönyv, h o g y miféle kőfaragó m u n -kát bizott a tanács A l b e r t mesterre, csak annyit tudunk mégis megállapítani, h o g y ez a templom s z e n t é l y boltozataival összefüggő valamelyes k ő f a r a g ó munka l e h e t e t t .

1511-ben Brengiszeyn János mester az új S z e n t - M i k l ó s főtemplom valami bolthajtásán dolgozott, amely munkában ezen év tavaszán fivére, A l b e r t k ő f a r a g ó is r é s z t vett, neve-zetesen kőoszlopokat f a r a g o t t , amiért 100 dénárt (egy forintot) fizetnek ki neki a város p é n z t á r á b ó l .

U g y a n e z e n e s z t e n d ő b e n , amint tudjuk, János mester intézte az új városház építését is, amely a város második n e g y e d é b e n épült, o t t , ahol a városháza ma is áll. E z e n e s z t e n d ő nyarán, mikor már A l b e r t a most említett kőoszlopok faragását b e f e j e z t e (július 12-ike előtt), János m e s t e r maga mellé vette fivérét és ettől kezdve e g y ü t t dolgoznak az új vá-rosház építésénél egészen őszig. 1511 után nem látjuk t ö b b é A l b e r t mestert nyilvános építkezéseknél közreműködni, ami azonban nem zárja ki azt, h o g y azoknál a lapicidák g y ű j t ő f o g a l m a alá rejtőzve, névtelenül ne d o l g o z o t t volna.

A l b e r t k ő f a r a g ó magánviszonyairól azon kívül, h o g y háza volt az előkelőbb második v á r o s n e g y e d b e n , még e g y e b e t is tudunk. N e -vezetesen m e g tudjuk róla állapítani azt, h o g y nős ember volt s h o g y feleségének neve M a r -git, akitől e g y István nevű fia s z á r m a z o t t . Nemcsak háza, de s ö r f ő z d é j e és m a j o r s á g a is volt, végül t u d j u k azt is, hogy 12 holdnál t ö b b szántóföld ura. E g y s z ó v a l : A l b e r t k ő -f a r a g ó j ó m ó d ú ember volt, akinek nemcsak ingatlanai, d e ennek megfelelően pénze, ingó-ságai is voltak.

M i n d e z e k e t A l b e r t mester v é g r e n d e l e t é b ő l tudjuk, amelyet — végső óráját érezvén kö-zeledni — 1520. augusztus 4-én m o n d o t t E p e r j e s város jegyzőjének tollba, amely v é g -intézkedésnél az egyik tanú G o d e r A l b e r t festő és esküdtpolgár volt.1

1 1 5 1 0 . a u g u s z t u s 4. ( E p e r j e s ) . A l b e r t lapicida v é g r e n d e l e t e :

« D o r n u m suam cum b r a s i a t o r i a legavit c o n t h o r a l i sue M a r g a r e t h e et allodium filio suo S t e p h a n o ,

1520. után, nemsokára a v é g r e n d e l k e z é s m e g t ö r t é n t e után, A l b e r t kőfaragó m e g h a l -hatott, m e r t nevéről t ö b b é a forrásokban em-lítés nem történik.

*

E p e r j e s város középkori kőfaragói közül a most felsoroltak azok, akiknek é l e t r a j z á t és működését részletesebben, vagy p e d i g ú g y a hogy, amennyire a r e n d e l k e z é s ü n k r e álló források adatai e n g e d t é k — össze t u d t u k ál-lítani. Brengiszeyn J á n o s o n és társain kívül a XVI. század elején, közvetlenül a mohácsi vészt megelőzőleg m é g kilencz eperjesi vagy E p e r j e s e n élt kőfaragó létezéséről van t u d o -másunk,! akiknek é l e t r a j z á t összeállítani a gyéren felbukkanó a d a t o k nem e n g e d i k , de akikről egyetmást m é g i s feljegyeztek a f o r -rások.

H a a k o r r e n d szerinti egymásutánt vesszük alapul, akkor ezek közül elsőnek valami Jánus nevű k ő f a r a g ó t kell említenünk. Ennek a János-nak (aki azonban semmiképen sem azonos B r e n g i s z e y n Jánossal) létezéséről csak e g y e t -len e g y adatunk van, t . i. az 1512. évi adó-lajstrom említi a város szláv n e g y e d é b e n ezt a János kőfaragót, akinek eszerint o t t háza van, amely után 55 dénárnyi a d ó t fizet.2

qui si m o r e r e t u r , e x t u n c i d e m allodium d e b e t ce-d e r e p r o ece-dificio ecclesie h u i u s p a r r o c h i a l i . . . Item ad f r a t e r n i t a t e m C o r p o r i s Christi fl. 1. in a n n o ad d e a u r a n d a m m i s e r i c o r d i a m . S o l u t u s e s t . I n s u p e r fassus e s t q u o m o d o n o b i l i s Johannes W a t h a y aput ( í g y ! ) e u m i m p i g n o r a s s e t u n u m discum a r g e n t e u m et d u o coclearia p r o fl. ]]]), ex q u i b u s p o s t re-d e m p t i o n e m fl. II. l e g a v i t monachis a re-d S o w a r , u n u m m o n a c h i s hic e x i s t e n t i b u s et fl. q u a r t u m ad t e s t u d i n e m t e s t u d i n i s ecclesie h o s p i t a l e n s i s . S c h u b a m suam r u b e a m similiter l e g a v i t ad f r a t e r n i t a t e m c o r -p o r i s C h r i s t i .

I t e m d u o d e e i m i u g e r a t e r r a r u m a r a b i l i u m d e b e n t v e n d i , e x quibus fl. I. d e b e t dari ad a l t a r e beate V i r g i n i s , ad altare O m n i u m S a n c t o r u m s i m i l i t e r fl. 1., ad a l t a r e sanete A n n e f l . I.

A d u n a m tricesimam l e g e n d á m p e r d u o s capel-lanos f l . 1.

E p e r j e s város Itára : 1 0 2 4 . szám.

1 E z z e l szemben p l . : Kassán u g y a n e z e n i d ő t á j -b a n k e v e s e -b -b k ő f a r a g ó él. í g y pl. az 1 5 2 4 . novem-b e r 2 9 - é n felvett kassai a d ó l a j s t r o m s z e r i n t itt há-r o m f e s t ő («Johá-rg, B e n d i g » és « S i m o n m o l e há-r » ) , de csak k é t k ő f a r a g ó « S t e f f e n stemeez» és « W o l f f g a n g s t e m e e z » él. — Kassa v á r o s nyilv. Itára : irreg.

1 1 8 0 / X szám.

2 1 5 1 3 . április 2 9 - é n kelt a d ó l a j s t r o m . S c l a v o r u m piatea : J o h a n n e s lapicida d e n . L Y . E p e r j e s v. i t : 8 4 6 / a . szám, 83. l a p .

Eperjes középkori kőfaragói és szobrászai 32 A megelőző 1512. évi a d ó l a j s t r o m nem

em-líti ezt a János kőfaragót, d e nem emlékeznek meg nevéről az 1510. és 1511. évi a d ó -lajstromok sem, így tehát fel kell tennünk, h o g y ez a J á n o s kőfaragó 1512 végén vagy a következő 1513. esztendő elején került valahonnan i d e g e n b ő l E p e r j e s r e és ott házat véve, m e g t e l e p e d e t t .

Arra a k é r d é s r e , hogy h o n n a n vándorolt ez a János k ő f a r a g ó E p e r j e s r e , a források választ nem a d n a k .

1513 után e z e n János k ő f a r a g ó neve t ö b b é nem kerül szemeink elé. Illetve 1519-ben találkozunk újra e g y János kőfaragóval, aki ekkor már néhai, d e erről nem tudjuk h a t á -r o z o t t a n megállapítani, h o g y vájjon azonos-e az 1513-ban előtűnő János kőfaragóval.

Ugyanis 1519- január 5-én E s z t e r g o m b ó l D ö m ö t ö r e s z t e r g o m i vicarius levelet ír E p e r -jes város tanácsához, melyben előadja, h o g y az elmúlt években ő (a vicarius) egyezséget kötött néhai János mester eperjesi kőfaragóval (lapicida) a nyási (ma nyársardói) parochiális templom felépítése tárgyában. J á n o s kőfaragó előleget is vett fel, azonban anélkül, hogy a megkezdett és vállalt munkát b e f e j e z t e volna, meghalt. E r r e ő (a vicarius) néhai János mes-ter javait zár alá vétette («bona eiusdem ar-restari et sequestrari feceram»), n e h o g y az il-lető nyási e g y h á z kárt szenvedjen, ami ellen azonban örökösei kifogást emeltek. Kéri tehát a vicarius E p e r j e s város tanácsát, h o g y ebben az ügyben szolgáltassanak olyanformán igaz-ságot, hogy a n e v e z e t t egyház károsodást ne szenvedjen. «Sciant etiam dominationes vestre

— folytatja a vicarius — conventionem inter nos isto modo factam fuisse, quod columpnas ecclesie predicte idem condam magister Johannes ex lapidibus quadralis et excisis facere debuisset, ut tamen p r o c e r t o intellexi, fecit columpnas ex parvis et minutis lapidibus, q u e iam ruinam minantur nec sunt duraturi, velim igitur ut cogerentur h e r e d e s illuis ad perficiendum o p u s et labores huiusmodi, p r o u t antea inter nos conventum et ordinatum f u e r a t . » !

Szóval ez a J á n o s mester vállalta a nyási templom építését és nem t e l j e s í t e t t e azt a kikötést, hogy a templom o s z l o p a i t n é g y -szögű faragott kövekből építse, h a n e m a meg-állapodás ellenére az oszlopokat hitvány, a p r ó kövekből e m e l t e , amelyek ennélfogva nem tartósak és máris düledeznek. A vicarius

1 E p e r j e s város l e v é l t á r a : 9 8 8 . s z á m .

szeretné J á n o s mester örököseit az e g y e z -ségnek megfelelően a munka b e f e j e z é s é r e szorítani. N e m tudjuk, l e t t e foganatja D ö mötör m e s t e r levelének s nem ismerjük t o -vábbi sorsát a nyási templomnak, de annyi tény, h o g y , úgy mint e k k o r t á j t E p e r j e s festői, a szobrászok, kőfaragók is a k ö r n y é k b e n bizonyos hírnévre v e r g ő d t e k , úgy h o g y szí-vesen hívják őket vidéki munkákra, de a jelen esetben J á n o s mester az eperjesi k ő f a r a g ó k jó hírnevét nem emelte, h a n e m inkább r o n -totta.

1515-ben E p e r j e s város zsellér-lajstromá-ban egy Colin nevű k ő f a r a g ó neve tűnik fel.

E z a szokatlan és különös nevű k ő f a r a g ó úgy látszik s z e g é n y ember volt, úgy h o g y zsellérsorban élt és ekkor összesen 16 d é -nárnyi a d ó t fizetett.1 Colin létezéséről ez az egyetlen a d a t u n k s így é l e t é r ő l és működéséről semmit sem t u d u n k .

M i h á l y k ő f a r a g ó életrajzánál említettük, h o g y ennek György nevű fia lehetett az, aki 1528-ban a városi p o l g á r o k anyakönyvében ( M a t r i c a civitatis) f o r d u l elő s aki M i -hály k ő f a r a g ó fiának m o n d a t i k . E b b e n az időben M i h á l y nevű k ő f a r a g ó t E p e r j e s e n csak e g y e t l e n e g y e t ismerünk, azt t. i. akinek nevét 1 5 0 2 — 1 5 1 3 közt g y a k r a n olvassuk a forrásokban s akinek rövid életrajzát f e n t e b b méltattuk. E z a valószínűleg a mi ismeretes M i h á l y kőfaragónk fia G y ö r g y , aki szintén kőfaragó, talán azonos lesz azzal a G y ö r g y kőfaragóval, aki 1519-ben az újonnan épülő eperjesi iskolánál van elfoglalva, M i k l ó s és Tamás k ő f a r a g ó k mellett szintén itt d o l -gozik és akinek a város p é n z t á r á b ó l az iskola épületén v é g z e t t kőfaragásért «ad rationem scole» egy f o r i n t n y i munkabért fizetnek ki.2

Ugyanez a G y ö r g y k ő f a r a g ó a város m e g -bízásából m é g 1522-ben is az új iskola kő-faragás! munkáival van elfoglalva. Nevezetesen ekkor, márczius hó végétől május 3-ikáig, az új iskolaépület valamelyik k ő a j t ó vagy k a p u -félfáját, bélletét faragja, valószínűleg olyan forma renaissance kapubélletet, mint amilyen a régi városházán (a mai fő-utczai Kerényi-ház) egy kiváló példányban reánk maradva

1 1515. — C e n s u s i n q u i l i n o r u m civitatis o m n i u m . C o l i n S t e y n m e c z den, XVJ.

E p e r j e s v á r o s I t : 8 9 0 / a . szám, 5. 1.

2 1519. S a b b a t o a n t e B a r b a r e virginis ( d e c z e m -b e r 3.)

G e o r g i o l a p i c i d e ad rationem scole fl. I.

E p e r j e s v. l t . 8 9 0 / a . szám, 1 0 5 . 1.

Eperjes középkori kőfaragói és szobrászai 39

ma is megvan. G y ö r g y mester a kapufélfa faragásáért egy forint és 75 dénárnyi jutal-mazást k a p o t t a v á r o s t ó l .1

G y ö r g y mester nevét •—- ha az előbb em-lített és csak valószínű személyazonosság megáll — még csak 1528-ban és 1532-ben olvassuk a forrásokban, még p e d i g ekkor utoljára.2 M i n t h o g y G y ö r g y k ő f a r a g ó ne-vét az 1526—1527. évi adólajstromokban nem látjuk, nagyon kétséges és alig való-színű, h o g y ez az 1528-ban inmatriculált G y ö r g y , meg a most említett kőfaragó G y ö r g y egy és u g y a n a z o n személy, bár másrészt az adólajstrom hallgatása épen azt bizonyítja, hogy G y ö r g y nem eperjesi és így nem is adóalany s ilyenné csak 1528 után lett.

S z ó l o t t u n k már arról, h o g y 1519-ben épül egy P é t e r nevű olasz ( P e t r u s Italus) vezetése és felügyelete mellett E p e r j e s város új iskola-épülete, amelynél t ö b b kőfaragó d o l g o z o t t ,

S z ó l o t t u n k már arról, h o g y 1519-ben épül egy P é t e r nevű olasz ( P e t r u s Italus) vezetése és felügyelete mellett E p e r j e s város új iskola-épülete, amelynél t ö b b kőfaragó d o l g o z o t t ,