Még egy szó a magyar közművelődési könyv- könyv-tárakról
02 JHég egy szó a magyar közművelődési könyvtárakról 106
p e d i g látható, h o g y amit ezekről fejteget, az túlnyomó részben már mind n a p f é n y r e került az elnöki m e g n y i t ó b e s z é d e k b e n , Ferenczi Z . tanulmányaiban és az előbb r ö v i d e n ismer-t e ismer-t e ismer-t ismer-t érismer-tekezésekben, a nélkül azonban, h o g y ez utóbbiakról G u l y á s Pál műve érdemleges módon megemlékeznék.
D e hát itt sem ez a l é n y e g e s s a z é r t visszatérek a tulajdonképeni t á r g y r a .
Dolgozataimban, a számvetés könnyebb keresztülvitele okából, a m e g é r t h e t é s kedvé-é r t s hogy az áttekintkedvé-és is e g y s z e r ű b b le-g y e n , ele-gyséle-ges típusú, illetve ilyeneknek látszó könyvtárakat s z e r e p e l t e t t e m ugyan, de m e r t az általam felvett évi segélyösszegek bármelyik városnál s bármely évben beszüntethetők, minden helyen olyan típusú (értékű) könyvtár alapítható, a minő az illető helynek megfelel és annak szükségletét kielégíti.
A z egységes típus tehát valóban csak lát-szólagos s mert a részletkérdésekkel az általános elvek felállítása k e r e t é b e n m e g e n g e d -h e t ő bőséggel is foglalkozom, tervezetem meggondolatlannak vagy túlságos sematikus-nak éppen nem nevezhető.
Gulyás Pál k ö n y v e V l l . fejezetében, a m i dőn csak néhány szóval reflektál az én — j o g -gal mondhatom — úttörő dolgozataimra, már bőven kifejezésre juttatja azt a véleményét, hogy az i d ő k ö z b e n kitört háborúszülte k é n y -telen halasztásnak meg van az a jó oldala, h o g y jobban átgondolhatjuk a közművelődési könyvtártípushoz f ű z ő d ő problémákat s oly kisebb részleteiben is kidolgozott munkaprogram-mal állhatunk elő, mely megóv bennünket at-tól a könnyen végzetessé válható hibáat-tól, h o g y túlságosan sematikusan eljárva, nem számolunk eléggé a helyi körülményekkel• E szépen el-m o n d o t t szavakat el-máskép neel-m értelel-mezheteel-m, mint hogy G u l y á s Pál az én dolgozataimat átgondolatlanoknak, könnyen végzetessé vál-h a t ó vál-hibákkal teljeseknek s a vál-helyi körülményekkel nem számoló túlságos sematikus t e r -vezeteknek t a r t j a .
Nézzük tehát, hogyan korrigálja Gulyás Pál az én hibáimat, hogyan küszöböli ki t é -vedéseimet s miféle jobbat t u d nyújtani ő az én tervezetem h e l y e t t ?
Gulyás Pál könyvében b e m u t a t ugyan e g y tervezetet, de érzi, hogy ez nem lehet az igazi, mert ő maga is csak kísérletnek tekinti azt, «kisebb részleteiben is k i d o l g o z o t t munka-programmot» azonban, melyre oly nagy súlyt fektet, egyáltalában nem ad.
Kísérlete első pontjában 57 tételszám alatt vidékek szerint csoportosítva felsorolja az Orsz. T a n á c s és O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g h a t á s -k ö r é b e t a r t o z ó ama -könyvtára-kat, a melye-k részint már teljesen ki vannak alakulva, r é -szint még csak a keletkezés állapotában van-nak s e h h e z képest v a g y már a közműv.
könyvtárak csoportjába sorolhatók, vagy némi fejlesztéssel e r r e a czélra adaptálhatók. L é -n y e g é b e -n azt teszi tehát, amit é-n cseleked-tem az én dolgozataimban, ha nem é p p e n 57 pontban soroltam is fel e könyvtárakat.
A 2-ik p o n t b a n ugyancsak vidékek szerint csoportosulva 49 tétel alatt felsorolja azokat a városokat, ahol «a legközelebbi években» — ha t. i. a városi hatóságok részéről m e g f e l e l ő áldozatkészség nyilvánul «elsősorban» vol-nának közművelődési könyvtárak létesítendők.
A városi hatóságok áldozatkészségét Gulyás Pál is r é s z l e t e z i . S z e r i n t e a könyvtár fent a r fent ó hafentóságának magára kell vállalnia a m e g -felelő könyvtári helyiség b é r - és fentartási költségeit, a személyi kiadásokat és dologi költségeket, vagyis mindazokat a köte-lezettségeket, a miket az én dolgozataim mint e l e n g e d h e t e t l e n hozzájárulást kikötöttek, az általam javasolt berendezési h o z z á -járulás h e l y e t t azonban G u l y á s P. a könyvtár-fejlesztés költségeinek «egy részét» követeli a
városoktól.
A z e p o n t b a n f e j t e g e t e t t e k tehát lényegileg szintén egybevágnak az én gondolataimmal.
A 3-ik p o n t — s t e r v e z e t é b e n ez az új g o n d o l a t — a lakosság számán alapuló kate-góriákat tünteti fel ]-—Xll sorozatban, az
i - s ő és 2-ik pontban m e g n e v e z e t t és A) és B) betűk alatt sorakoztatott városok beikta-tásával, ahol A ) a már létező s esetleg kifej-lesztendő könyvtárakat jelenti, B) p e d i g azo-kat a városoazo-kat, melyekben egészen új köz-műv. könyvtárak volnának felállítandók.
Végül a 4. pont a kategóriák és az A) B) c s o p o r t o k szerint összeállított könyvtárak alapbeszerzési, felszerelési és évi gyarapítási segélyeinek mértékét mutatja be.
Ú j e p o n t b a n csupán a kategóriák g o n d o lata, illetve azok k ü l ö n b ö z ő fokainak m e g -állapítása. A segélyezések nemeivel én már r é g e b b e n foglalkoztam.
Gulyás Pál e kísérletei azok, a melyek el-len nekem elsősorban észrevételeim vannak.
E l ő r e kell azonban bocsátanom, h o g y G u l y á s P. tervének az a része, melyben fix v á r o s -neveket s z e r e p e l t e t mint olyan helyeket, ahol
JHég egy szó a magyar közművelődési könyvtárakról 107
már a legközelebbi években ((elsősorban» volná-nak közműv. könyvtárak létesítendők, ez idő szerint csak merő illúzió, mert hiszen ma még nem tudhatjuk, h o g y a Gulyás P. által fel-soroltak közül mely városok hajlandók az ellen-szolgáltatást megadni, így tehát egyáltalában is-meretlen előttünk, mely városok reflektálnak arra, hogy bennük közművelődési könyvtár létesít-
tessékT e r v e z e t e m b e n fix nevek helyett ezért d o l -g o z t a m én puszta betűkkel, a Gulyás-féle XI1 k a t e g ó r i a helyett p e d i g — mely szintén csak illúzió — ezért is szerepeltettem egységes tipusúaknak látszó könyvtárakat.
E k k é p e n t e h á t Gulyás Pál kísérlete az, mely «túlságosan sematikus», hiszen éppen az hiányzik belőle, ami a tervezetnek a lelke v o l n a : a «kisebb részleteiben is kidol-g o z o t t m u n k a p r o kidol-g r a m m » , amit makidol-gam is m i n d e n k o r f ö l ö t t é b b szükségesnek h a n g o z -tattam s ma is ilyennek hirdetek, megismé-telve azt a fölfogásomat, h o g y a részleteiben kidolgozott munkaprogrammomnak az egyes helye-ken történendő könyvtáralapítást minden esetben meg kell előznie.
D e sematikus Gulyás P. kísérletének ez a r é s z e azért is, m e r t a XI1 kategória alap-jául ő pusztán a lakosság számát s ebben —
már t. i. ahol erről szó eshetik — a ma-gyarul tudók számát veszi fel egyetlen irányító pont gyanánt s ehhez tervezete egész
felépítésé-ben kérlelhetlenűl ragaszkodik is. A z annyira h a n g s ú l y o z o t t «helyi körülményekkel való számolásnak» nyoma sincs Gulyás t e r v e z e t é -ben, vagy h o g y bővebben s z ó l j a k : Gulyás Pál teljesen figyelmen kívül h a g y j a a terve-z e t b e bevont városok köterve-zművelődési visterve-zo- viszo-nyait, a lakosság k ü l ö n b ö z ő r é t e g e i n e k kul-turai fejlettségét, a városok és a k ö r n y e z e t szocziális, nemzetgazdasági, nemzetiségi és e g y é b olyan különleges viszonyait, a miknek a vizsgálata, ismerete és g o n d o s mérlegelése a közműv. könyvtárak létesítésének fontos-ságára, sürgős vagy halasztható felállítására, t e r j e d e l m é r e s könyvanyagainak különböző fokú mértékére nézve döntőknek kell lenniök.
D e az ilyen k é r d é s t nem is lehet a «kategóriák» száraz sablonelve vagy a p r o c r u -stesi ágy szabályai szerint elintézni. Beható és g o n d o s mérlegelés alapján kell esetről-esetre, városról-városra határozni a fölött, hogy az e g y e s helyeken a lakosság kulturális fokának m é r t é k e és számaránya szerint milyen terje-delmű, minő fokú könyvtárra van s z ü k s é g ;
hány és mely községek vonandók vagy von-hatók be vándoroltatás czéljából az anya-könyvtár h a t á s k ö r é b e ; miből álljon ezek könyv-anyaga ; gondoskodni kell a m e g f e l e l ő kezelő-személyzet m e g n y e r é s é r ő l ; garancziákat kell szerezni a k ö n y v t á r biztonságáról, állandó működésének biztosításáról és a könyvanyag vándoroltatásának akadálytalan lebonyolításá-ról. S z ó v a l : csak esetről-esetre, helyről-helyre kell és lehet dönteni e f ő b e n j á r ó kérdésben s a helyszínén s z e r z e t t t a p a s z t a l a t o k s a helyi beavatottaktól n y e r t igaz és lelkiismerete-sen megadott adatok alapján városok és köz-ségek szerint külön-külön, de mindig jó e l ő r e kell kidolgozni az illető közművelődési könyv-tár részletes m u n k a p r o g r a m m j á t és azután ennek alapján annak egész s z e r v e z e t é t .
H a ezt elmulasztjuk s pusztán csak a sta-tisztikán nyugvó kategóriákra építjük fel a közművelődési könyvtárakat, uniformirozásnál e g y e b e t nem végzünk. Lélek h e l y e t t holt és h o l t t á tevő sablont ültetünk az i n t é z m é n y b e s így éppen azt érjük el, amit elkerülni ó h a j t u n k : papíron meglesznek a sok áldozat-tal felállított közművelődési könyvtárak, mű-ködésük azonban a gyakorlati életbe bele nem fog kapcsolódni, így t e h á t nem a köz-művelődésnek élettel teli, friss, m o z g é k o n y és áldásos tényezői, hanem felesleges, holt t e h e r lesznek azok az állam s a városok nyakán.
A közművelődési könyvtárak czélja és r e n -d e l t e t é s e tu-dvalevően nem e g y é b , mint h o g y
— ellentétben az ú. n. t u d o m á n y o s könyv-tárakkal, melyek a kutatás eszközei — az önképzést, a tanulást és a nemes szórakozást t e g y é k lehetővé a nép minden, de leginkább ama rétegeiben, amelyek k ö n y v e k h e z éppen nem, vagy csak nehezen juthatnak s amelyek tájékozatlanságuknál fogva rá vannak utalva a czél megközelítését vagy e l é r é s é t munkáló vezetésre, támogatásra és s e g í t s é g r e . Kívána-t o s Kívána-teháKívána-t, h o g y minél Kívána-t ö b b h e l y e n léKívána-tesülje- létesülje-nek s hogy minden nehézség nélkül hozzá-f é r h e t ő k legyenek.
N a g y o n életrevalónak t a r t o m Gulyás P . -nak azt a g o n d o l a t á t , h o g y a közművelődési könyvtárak feladatává akarja tenni a helyi iro-dalom arra való anyagának a felgyüjtését is, a végrehajtás m ó d o z a t a i r a nézve azonban t ö b b pontban nem értek vele e g y e t .
Felsorolom e p o n t o k a t a következőkben : 1. Gulyás P. t e r v e z e t é b e n nyomára sem bukkanok annak a körülménynek, hogy ő
1 0 4 JHég egy szó a magyar közművelődési könyvtárakról 104
nagyobb ipari góczpontjainkra, ahol s z á z - és e z e r s z á m r a f o g l a l k o z t a t n a k állami vagy m a -gánvállalatok m u n k á s o k a t , ilyen k ö n y v t á r t s z á n t volna. H i á n y z a n a k a t e r v e z e t b ő l olyan h e l y e k , mint D i ó s g y ő r , Piski, Ó z d , R u t t k a s t b . , ahol czélszerű vezetéssel, ráutalással s — m o n d j u k ki b á t r a n — némi erkölcsi n y o m á s -sal végtelen n a g y s z o l g á l a t o t t e l j e s í t h e t n é n e k e k ö n y v t á r a k : a p o s t o l a i volnának a nemzeti k ö z m ű v e l ő d é s n e k , a m a g y a r o s o d á s n a k s e r ő s g á t j a i a r o m b o l ó és ártalmas i n t e r n a c z i o n á l i s e s z m é k n e k .
2. A v á r m e g y é k e t sem r é s z e s í t i G u l y á s P . m é l t á n y o s és a r á n y o s figyelemben, m e r t míg p é l d á u l A b a u j , S o m o g y , Zala, G ö m ö r , Z e m p -l é n és Szabo-lcs v á r m e g y é k t e r ü -l e t é r e csupán csak e g y - e g y k ö z m ű v e l ő d é s i k ö n y v t á r t szán s e z t például A b a u j m e g y é b e n Kassán, a F e l s ő -m a g y a r o r s z á g i R á k ó c z i - M ú z e u -m n á l s annak s z e r v e g y a n á n t a k a r j a létesíteni, ami e b b e n a kapcsolatban c z é l r a é p p e n nem v e z e t n e , a d d i g az a r á n y l a g n a g y o n kevés számú községgel b í r ó 'Hajdúmegyére öt közművelődési könyvtárt tervez. Bár mi is h a n g s ú l y o z z u k , h o g y a m ű -v e l ő d é s eszközeiben e l s ő s o r b a n a színtiszta m a g y a r lakosságot kell r é s z l e l t e t n ü n k , e b b e n az e s e t b e n m é g sem t á m o g a t h a t j u k G u l y á s t e r v é t , mert nem számol az o r s z á g mostani a n y a g i t e l j e s í t ő k é p e s s é g é v e l , m i n é l f o g v a más m e g y é k s városok h á t r á n y á r a ideális b ő k e z ű -ségével lő túl a c z é l o n .
3. N e m v e h e t j ü k kielégítő ténykedésnek a k ö n y v a n y a g olyan v á n d o r o l t a t á s á t , h o g y e g y -e g y J ooo-nél k -e v -e s -e b b lakóval b í r ó h -e l y s é g 1 o h ó n a p r a e g y e t l e n e g y 1 o k ö t e t b ő l álló k ö n y v c s o m a g o t k a p j o n kölcsön az a n y a k ö n y v -t á r b ó l s így -t o v á b b , a lakosság a r á n y á b a n : az 1 0 0 0 — 2 0 0 0 lakossal b í r ó h e l y s é g 2 c s o m a g o t (20 k ö t e t e t ) , a 2 0 0 0 — 3 0 0 0 lakosú k ö z -s é g 3 c-somagot (30 kötetet), a 3 0 0 0 - 4 0 0 0 lakosú 4 c s o m a g o t (40 k ö t e t e t ) , a 4 0 0 0 - n é l t ö b b lakossal b í r ó p e d i g 5 c s o m a g o t (50 k ö -t e -t e -t ) . E z a k ö -t e -t s z á m m é g « k e z d e -t n e k » is e l e n y é s z ő e n c s e k é l y s l e g f e l j e b b arra volna jó, h o g y vele az akczió k o m o l y s á g á n a k h i t é t r e n d í t s ü k meg. A v á n d o r o l t a t á s műveletének m á s k é p e n kell m e g i n d u l n i a s alakulnia. E r r e n é z v e alább e g y k o n k r é t p é l d á b a n n y ú j t o k t e r v e z e t e t .
4. N e m t a r t o m s z e r e n c s é s n e k G u l y á s P . -nak az O r s z . T a n á c s s z a k b i z o t t s á g a által is h e l y e s e l t ama t e r v é t sem, h o g y a k ö z m ű v e l ő -dési könyvtárakból — a f e n n f o r g ó e s e t b e n speciell a d e b r e c z e n i b ő l — csakis a könyvek
bolti ára 1 o százalékának lefizetése mellett v á n d o r o l t a s s a n a k k ö n y v e k e t a k ö r z e t b e o s z -t o -t -t k ö z s é g e k b e n . A s z a k b i z o -t -t s á g azzal in-d o k o l t a ennek e l f o g a in-d á s á t , h o g y fra föltétel (t. i. a 1 o°/0 lefizetése) annak a h e l y e s s mai a n y a g i viszonyaink mellett e l e n g e d h e t e t l e n k ö n y v t á r p o l i t i k a i elvnek a t e r m é s z e t e s k i f o -lyása, mely az állami segítés m i n d e n n e m ű m e g n y i l a t k o z á s á t a helyi t é n y e z ő k a r á n y o s á l d o z a t k é s z s é g é t ő l teszi f ü g g ő v é » . !
S z e r i n t e m h e l y t e l e n ennek az elvnek a f e l -állítása s hiba v o l n a annak k e r e s z t ü l v i t e l e a z é r t , m e r t a k ö z m ű v e l ő d é s i k ö n y v t á r a k l é t e -sítésével, azok f e n n t a r t á s á v a l , kiegészítésével és állandó g y a r a p í t á s á v a l az O r s z . Tanács j a v a d a l m a ú g y s z ó l v á n teljesen kimerül, ha a t e r v b e vett 4 8 — 5 0 közművelődési k ö n y v t á r m i n d létesül. A javadalomnak f e n n m a r a d ó c s e k é l y ö s s z e g é b ő l h e l y h e z k ö t ö t t s v á n d o i -n é p k ö -n y v t á r a k a t m á r csak -n a g y o -n csekély s z á m b a n s c s u p á n olyan e x p o n á l t h e l y e k e n á l l í t h a t u n k , ahová a közművelődési k ö n y v t á rak hatása el nem é r h e t . E v e n k é n t t e h á t l e g -f e l j e b b t i z - t i z e n k e t t ő t , ami ú g y s z ó l v á n semmi a k e r e s l e t h e z k é p e s t . D e nincs is szükség a r r a , h o g y ezeknek az alig b e v á l t k ö n y t á r a k -nak a s z á m á t t o v á b b l e n d ü l e t e s e n s z a p o r í t s u k . H i s z e n a közművelődési könyvtáraknak éppen azért véltük az előre bocsátottakban ismertetett szervezetei megadni, hogy anyaguk egy részének vándoroltatásával a fix- és vándorkönyviárakat pótolják, ezek helyét egészségesebb, mozgékonyabb és az élet által megkövetelt igényeknek jobban megfelelő tevékenységgel elfoglalják s úgy szol-gálják azt a nagy hivatást, amit helyenként fel-állított, de csakhamar kiolvasott, megúnt s azóta haszon nélkül heverő népkönyvtárainkkal kíván-tunk szolgálni idáig. S ha ez í g y van, mint a h o g y valóban í g y is van, j o g g a l k é r d h e t e m , milyen alapon rójjuk meg a közművelődési tárak anyagából vándoroltatni szándékolt könyv-anyagot a 10 százalékos adóval ? Igazságos cselekedet volna erre az akczióra adót kivetni akkor, amikor maguk a népkönyvtárak teljesen ingyenesek ? Okos és helyes dolog volna-e adóval sújtani ezt a közművelődési ténykedést akkor, amikor annak szerves társa — a népoktatás — teljesen ingyenes, amikor ingyenesek a múzeumok s amikor erről az akczióról egyelőre még azt sem tudjuk, rokonszenvvel fogadja-e a közönség s népszerű lesz-e annak körében ?
1 A z O r s z . Tanács szakbizottsága 1918. I. 10-iki ülésének j e g y z ő k ö n y v é b e n .
Még egy szó a magyar közművelődési könyvtárakról M e r t ne feledjük el, hogy nem élünk
pél-dául N é m e t o r s z á g b a n , ahol az olvasás a nép legszélesebb r é t e g e i n e k lelkiszükséglete, de S k ó t o r s z á g b a n sem, ahol « H i g h l a n d hegyi pásztorának, ha szabad órája üt, tüstént ott a kezében a k ö n y v » . !
M a g y a r o r s z á g r ó l van szó s arról a magyar népről, amely — általánosságban mondva — még mindig nem szeret olvasni, de éppen nem f o g olvasni akkor, ha fizetnie kell, h o g y köny-vet kapjon a kezébe s szórakozva nemesen tanuljon.
Lehet, h o g y tévedésben vagyok, vagy hogy túlságos pesszimizmussal itélek e dologban, de harmincz éven át vidéken s z e r z e t t tapasz-talataim alapján merem azt gondolni, hogy megszületendő közművelődési könytáraink tel-jes népszerűtlenségére vezetne, ha adót rónánk annak éppen arra a l e g é l e t b e v á g ó b b működé-sére, melynek a könyvanyag vándoroltatásá-val a községek százait és százait kell meg-nyernie a közművelődés számára s tennie a magyar nemzeti kultura nélkülözhetetlen, lassanlassan az o r s z á g egész területét b e -hálózó hatalmas, é l e t e r ő s munkatelepeivé.
S mert é p p e n ez okból m e g g y ő z ő d é s s é vált bennem az a g o n d o l a t , h o g y a fizetési kötele-zettségekkel súlyosbított közművelődési könyv-tárak intézménye nálunk a szegénység sorá-ban egyáltalásorá-ban nem, a színmagyar köznép körében p e d i g é p p e n nem válnék be : köteles-ségemnek t a r t o t t a m e m e g g y ő z ő d é s e m n e k itt is kifejezést adni, h o g y az a nyilvánosság előtt lehetőleg megfontolás s ami még kívánatosabb v o l n a : minél szélesebb körben való hozzászólás tárgya lehessen, ha már a sors é r d e -mesnek talált arra, h o g y a magyar kultura országos nevű s hivatott férfiainak oldalán szerényen dolgozva, én is homokszemeket h o r d h a t o k a magyar nemzeti közművelődés épületének alapjaihoz.
*
A z eddigi f e j t e g e t é s e k azonban inkább csak elméleti értékű eszmefuttatások voltak. M o s t lássuk egy konkrét példán, h o g y a n lehetne a közművelődési könyvtárt s annak feladatait a gyakorlati életben helyesen megteremteni.
Fontos kérdés ez és aktuális is, mert a Gu-lyás P . által összeállított könyv megjelenése alkalmából maga a legilletékesebb fórum hívta fel az O r s z . Főfelügyelőséget, h o g y a
1 G i n e v e r n é G y ő r y I l o n a : A n g o l o k , 169. 1.
könyvben felvetett kérdéseket megvitassa s ha kellő t á r g y a l á s után azokból egyet s mást helyeseknek s a megvalósításra érdemeseknek talál, m o n d j o n véleményt, mit, h o g y a n s mikor lehetne közülök megvalósítani.
Kimutattuk már r é g e b b e n s t ö b b s z ö r , h o g y a közművelődési könyvtárak nyomban való m e g t e r e m t é s é n e k nincs semmi számbavehető akadálya s az Orsz. Tanács m á r mintegy két év óta meg is t e t t e az előkészítő lépéseket ezek szervezése iránt. N a g y o b b anyagi se-gélylyel látta s látja el a nagykanizsai, soproni és debreczeni közkönyvtárakat, m e r t czélja az, h o g y elsősorban ezekből fejleszti ki m i n t e g y p r ó b a k é p e n a z o k a t a típusokat, amelyek k ö z -művelődési könyvtárak neve alatt volnának hivatva feladataikat betölteni, f ő k é p p e d i g a körzetükbe b e o s z t o t t községeket k ö l c s ö n k ö n y -vekkel állandóan ellátni.
A három közül ez ideig a debreczeni van már annyira előkészítve, h o g y a k ö r z e t b e n fekvő községeknek könyvekkel való ellátását s azok vándoroltatását is megvalósíthatja, azt a tervet a z o n b a n , melyet G u l y á s P . e könyv-tár munkálkodására s magának H a j d ú várme-gyének közművelődési könyvtárakkal l e e n d ő ellátására felállított, nem t a r t o m szerencsés gondolatnak.
M e r t mit tervez Gulyás Pál ?
Könyve 137. lapján azt írja, h o g y H a j d ú vármegye t e r ü l e t é n , mely mindössze 2386 k m2
területű s 189.193 lakossal b í r ,1 Debreczenen kívül még Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón és Püspökladányban is kell különkülön közművelődési könyvtárt l é t e -síteni. Ö s s z e s e n tehát ölöt kíván felállítani ebben a v á r m e g y é b e n , ahol három járásban (Debreczennel együtt) mindössze csak >9 számbavehető város és község van. E g y e g y k ö z m ű -velődési k ö n y v t á r r a tehát átlag csupán csak 4 község esnék, ami nagy s szinte pazarlásszámba menő bőkezűség akkor, ha m e g g o n -doljuk, h o g y például a 3 2 6 9 km2 területű, 265 községet számláló s 119.526 magyar la-kossal bíró A b a u j t o r n a v á r m e g y é r e csupán e g y könyvtárt szán.
M é g s z e m b e ö t l ő b b a G u l y á s f é l e t e r v e z e t -nek megvalósíthatatlan volta, ha H a j d ú m e g y é t néhány olyan más megyével vetjük össze, ahová
1 Itt s a k ö v e t k e z ő k b e n a d o t t statisztikai a d a t o k az 1891. évből v a l ó k , de ez a s z á m í t á s r a b e f o l y á s sal nincs, m e r t i t t nem a l a k o s s á g p o n t o s l é l e k -számának, h a n e m a számok arányának az i s m e r e t e a f o n t o s .
4
JHég egy szó a magyar közművelődési könyvtárakról 110 Gulyás P. szintén csak e g y - e g y
közművelő-dési könyvtárt tervezett.
Ilyenek például :
Gömörmegye: területe 4275 km2, van 281 községe és 5 járásban s 5 városban 93.695 magyar lakosa.
Szabolcsmegye: területe 4917 km2, van 134 községe és 7 járásban s 1 városban 234.920 magyar lakosa.
Zalamegye: területe 5121 km2, van 568 községe és 12 járásban és 2 városban 296.1 45 magyar lakosa.
Somogymegye: területe 6530 km2, van 308 községe és 8 járásban és 1 városban 294.242 magyar lakosa.
Amíg tehát a Gulyás-féle tervezet szerint H a j d ú m e g y é b e n minden 4 községnek volna egy-egy anyakönyvtárul szolgáló közművelő-dési könyvtára, Gömörben már csak 281 köz-ségre s ezekben 93.690 magyar lakosra jutna egyetlenegy ilyen könyvtár. S így t o v á b b : Szabolcsmegyében 134 községre (234.920 magyar lakosra), Zalamegyében 568 községre (296.145 magyar lakosra) és Somogy vár-megye 308 községére (294.242 magyar la-kosra) e g y - e g y .
Igaz, hogy Gulyás P . munkája csak «ter-vezet», de ő azt mondja, hogy a kimutatá-sában megnevezett helyeken amik között az imént megnevezett megyék is szerepel-nek — «elsősorban» volnának létesítendők a kérdéses könyvtárak, érthetetlennek látszik tehát előttem, miért részesíti oly túlzott bő-kezűségben H a j d ú m e g y é t akkor, amikor más magyar vármegyék magyar lakosaival szem-ben oly szűkmarkúan viselkedik?
A dolgok kellő át nem gondolásából e r e d ő aránytalanság e tervnél nemcsak szembeötlő, de a terv maga is elfogadhatatlan, mert Hajdúmegye területén a közművelődési könyv-tár ügyét s a könyvek vándoroltatását takaré-kosan és jól meg lehetne oldani például az itt következő mód szerint.
Hajdúvármegyét, amint a térképen látom, egy közvetlenül D e b r e c z e n alatt áthaladó vízszíntes vonallal körülbelül két e g y e n l ő félre lehet osztani. A megye felső részében Debreczen, E g y e k , Tiszacsege, Balmazújváros, Hajdúnánás, H a j d ú d o r o g , H a j d ú b ö s z ö r m é n y , Téglás, Hajdúhadház, Sámson és Vámospércs községek fekszenek. Az alsó részben p e d i g Hajdúszoboszló, N á d u d v a r , Püspökladány, Kaba, Hajdúszovát, Tetétlen, Földes és M i k e -pércs.
A felső rész 1 1 községe közül Debreczen-ben, az alsó rész 8 községe közül pedig Hajdúszoboszlón létesítendő e g y - e g y megfelelő közművelődési könyvtár, természetesen a helyi tényezők részéről megnyilvánuló arányos és t e l h e t ő áldozatkészség igénybe vételével.
E n n e k elvben való m e g t ö r t é n t e után a rész-letek kidolgozására kerülne a sor, a követ-kező tervezet és munkarend s z e r i n t :