Muzeumi és Könyvtári Értesítő 11. évfolyam (Budapest, 1917)

M U Z E U M l

É S

KÖNYVTÁRI ÉRTESÍTŐ

A M U Z E U M O K É S KÖNYVTÁRAK

ORSZÁGOS F Ő F E L Ü G Y E L Ő S É G É N E K ÉS ORSZ. T A N Á C S Á N A K

H I V A T A L O S K Ö Z L Ö N Y E

X I . É V F O L Y A M

S Z E R K E S Z T I

M l H A L I K J Ó Z S E F

M U Z E U M l ÉS KÖNYVTÁR] O R S Z . F E L Ü G Y E L Ő

4 szöveg közé nyomott képpel

B U D A P E S T

S T E P H A N E U M N Y O M D A R. T . 1917.

50044

T A R T A L O M :

A ) Önálló czikkek.

O l d a l D I V A L D K O R N É L : M ú z e u m a i n k a háború

után . . . . . . ... . . . 36 A z eperjesi h á b o r ú s műkiállítás ... 116

G U L Y Á S P Á L D R . : Könyvtári problémák

]., ]]., ] ] ] . (Első közlemény) . 9 Ugyanaz I V — X . (Második és befejező

közlemény) 1 20

I V Á N Y ] B É L A D R . : E p e r j e s középkori festői 88 E p e r j e s középkori kőfaragói és szob-

rászai. ]. közi,... . . . . . . ... . . . 236

M I H A L I K J Ó Z S E F : B á c s - B o d r o g vármegye

a n é p k ö n y v t á r a k é r t . . . 1 A Felsőmagyarországi R á k ó c z i - M ú -

zeum új épületének ü g y e ... ... 40

O l d a l

A z O r s z á g o s Tanács és az O r s z á - gos F ő f e l ü g y e l ő s é g hatáskörébe t a r - t o z ó intézmények állami s e g é l y e - zése az 1916/17-ik költségvetési é v b e n . . . 63 A M ú z e u m o k és Könyvtárak O r s z . F ő -

f e l ü g y e l ő s é g e h a t á s k ö r é b e t a r t o z ó k ö z g y ű j t e m é n y e k működése és f e j l ő - d é s e az 1916. évben ... . . . . . . 142 A b u d a p e s t i Városi Nyilvános K ö n y v -

tár . . . 2 2 7

H . M I H A L I K S Á N D O R : Nagyszombati ötvösmesterek a XVI XVI11. s z á -

z a d b ó l ... . . . 7 3

B) Kisebb közlemények.

D I V A L D K O R N É L : dr. L e c h n e r Jenő, Renaissance építési emlékek S z a m o s -

újvárott. (Könyvbírálat) . . . ... . . . 52

D O R N Y A Y B É L A D R . : A balatonkövesdi

római feliratos sírlelet . . . ... 253

G U L Y Á S P Á L D R . : Adalékok a M a g y a r

M i n e r v a V. kötetéhez 47

J Ó S A A N D R Á S D R . : A n y í r e g y h á z a i mú- zeumról és e g y é b r ő l . . . 257

M I H A L I K J Ó Z S E F : D e b r e c z e n szabad királyi város levéltára diploma- g y ű j t e m é n y é n e k regesztái. (Könyv-

bírálat) . . ... ... 45 Római téglák Vinkovczén . . . ... 51 (sz.): Szőnyi O t t ó dr., A pécsi székes-

egyház leírása az 1882. évi á t - építés előtti állapotban. (Könyv-

bírálat) . . . . . . 4 6

Erdélyi múzeumaink és az oláh b e t ö r é s 45 A S z é k e l y Nemzeti M ú z e u m r é s z é r e

vásárolt háborús k é p e k ... ... . . . 53 Római-kori emlékek M i t r o v i c z á n . . . 53 Könyvtáraink figyelmébe 53 A « B i b l i o g r a p h i e d e r Sozialwissenschaf-

ten» . . . ... . . . . . . 53 Rádl Ö d ö n hagyatéka ... ... . . . 54 A gyulafehérvári múzeum új tisztviselői 54 Vidéki múzeumokban elhelyezett régi

m a g y a r vár- és városképek ... . . . 54 Báró S z a l a y Imre halála ... ... . . . 219 A T u r ó c z s z e n t m á r t o n i T ó t M ú z e u m r ó l

és növénytani g y ű j t e m é n y é r ő l . . . . . . 256 Adalék az oláhok erdélyi pusztításai-

hoz 258 A könyvtári duplumok értékesítésének

ügye - - - 259

IV

Tartalom

Hivatalos közlemények.

O l d a l

G r ó f Klebelsberg Kunó államtitkár ki-

tüntetése 55 A múzeumok és könyvtárak új országos

főfelügyelője (Békefi Rémig kineve-

zése) 56 A z Iparművészeti M ú z e u m új igazgatója

(Végh Gyula kinevezése) 56 Előléptetések az Iparművészeti M ú z e u m -

ban 57 Kutasi Radisics J e n ő halála 57

Rád! Ö d ö n halála ... 57 S c h w e n g József halála 57 Ragyolczi Csorna József halála 58

Jedlicska Pál halála 58 D r . Gyárfás T i h a m é r h a l á l a . . . . . . ... 58

A z Orsz. F ő f e l ü g y e l ő s é g 1917- január

5-iki üléséből 58 A z Orsz. T a n á c s 1917. január 1 i-iki

üléséből... . . . 59 A z O r s z . T a n á c s 1916/17. első félévi

felhasználási tervezetének jóváhagyása 61

j . Római síremlék Pannoniából 62 2. Ö k ö r j á r o m Szaporczáról (Baranya-

megye) 6 1

O l d a l

M e g j u t a l m a z o t t népkönyvtárkezelők ... 61 Változások a magyar vallás- és közoktatás-

ügyi kormányzatban 220 A múzeumok és könyvtárak helyettes

országos főfelügyelője (Mihalik József

megbízatása) 221 A Szegedi S o m o g y i - K ö n y v t á r és Városi

M ú z e u m új igazgatója ( M ó r a Ferencz

megválasztása) 221 T ö m ö r k é n y István halála 221

Özv. Ráth G y ö r g y n é halála 222 Fényes D e z s ő halála . . . 223 A z O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g 1917- április

24-iki üléséből . . . 223 A « M a g y a r Iparművészet» ingyenpéldá-

nyai . . . 225 Kitüntetések 260 Telkes Pál halála . . . 260

D r . D a d a y Vilmos halála . 260

D r . Vángel J e n ő halála 260 Kuthy D e z s ő halála 260

3. A balatonkövesdi r ó m a i - k o r i sírlelet lelőhelyének térképe . . . 253 4. A balatonkövesdi római sírkő . . . 254

Képek jegyzéke.

BÁCS-BODROG VÁRMEGYE A NÉPKÖNYVTÁRAKÉRT.

ÁCS-BODROG v á r m e g y e k ö z ö n s é g e m á s t ö r v é n y h a t ó s á g o k n a k is k ö v e t e n d ő p é l d a - k é p s z o l g á l ó m a g a s k u l t u r á l i s é r z é k é r ő l tett t a n ú b i z o n y s á g o t , a m i d ő n m á r h a r m i n c z n y o l c z év e l ő t t , 1 8 7 9 . á p r i l i s h ó 1 - é n t a r t o t t k ö z g y ű l é s é n , e g é s z m e g y é j e t e r ü l e t é n az iskolai é s n é p k ö n y v t á r a k s z e r v e z é s é t e l h a t á r o z t a . A v á r m e g y e k ö z - i g a z g a t á s i b i z o t t s á g a e l k é s z í t e t t e a l é t e s í t e n d ő k ö n y v t á r a k r a v o n a t k o z ó s z a b á l y r e n d e l e t - j a v a s l a t o t s azt 1 8 7 9 . n o v e m b e r h ó 1 3 - á n a k ö z g y ű l é s n e k b e m u t a t v á n , B á c s - B o d r o g v á r m e g y e t ö r v é n y h a t ó s á g i b i z o t t s á g a m é g u g y a n e b b e n az é v b e n 4 7 . 0 8 6 . s z . a. az iskolai és népkönyvtárak, szervezése tárgyában e g y Szabályrendeletet b o c s á t o t t ki, m e l y e t a m a g a e r e d e t i s z ö v e g e z é s é b e n e g é s z t e r j e d e l m é b e n í m itt l e k ö z l ü n k .

«Az iskolai és népkönyvtárak czélja, h o g y az iskolába j á r ó gyermekek, s e r d ü l t e b b korúak és a nép ingyen elláttassék olvasmányokkal és p e d i g elláttassák neki való alkalmas olvasnivalókkal.

A z iskolai és népkönyvtárak létesülése és t e r j e s z t é s e é r d e k é b e n a k ö v e t k e z ő intézkedé- sek t é t e t n e k :

1. M i n d e n k ö z s é g köteles iskolai és n é p k ö n y v t á r t alapítani.

1. A községi iskolák tanítói könyvtára m i n d e n ü t t községi könyvtárrá l e g y e n s ennek gyarapítására az államilag segélyezett népiskolákban 25 kr, a f e l s ő n é p - és polgáriskolákban p e d i g 50 kr felvételi díj minden tanuló után kivétel nélkül beszedessék.

3. Államilag nem segélyezett községi elemi, felső nép- vagy polgáriskolai tanulóktól szedett felvételi díjból és a 2. pontban m e g h a t á r o z o t t összegnek fele ugyancsak e czélra fordíttassák.

4. M i n d e n iskolánál az iskolai mulasztásból bejövő pénznek felerésze szintén e czélra használtassák.

5. A z iskolai és népkönyvtárak létesítése é r d e k é b e n B á c s - B o d r o g megye m i n d e n községe és városa köteleztetik minden ezer lakos után évenként házi költségelőirányzatába 10 f r t o t felvenni.

6. A házi költségvetésbe e czélra fölvett ö s s z e g évi számadásában f o g elszámoltatni, miért is a kifizetett árjegyzékek mindig a községi számadáshoz lesznek csatolandók.

7. A házi költségvetésbe felvett ezen összegen csakis a m e g y e i népnevelési bizottság által a «népkönyvtárak t e r j e s z t é s é r e alakult b u d a p e s t i központi bizottság» véleményének ki- kérése után a hazai irodalmi t e r m é k e k r e való főfigyelemmel a j á n l o t t könyvek, folyóiratok stb.

vásárolhatók, más úton vásárolt k ö n y v e k r e kiadott összeg a községi számadásba jóvá nem hagyatik.

8. A z iskolai és népkönyvtárak gyarapítása magánúton is történhetvén, az így szerzett könyvek a községi számadások felülvizsgálati t á r g y á t nem k é p e z e n d i k , mindazonáltal azoknak czímjegyzéke a megyei kir. tanfelügyelőség útján a «népnevelési bizottsághoz» felülvizsgálás, illetőleg ellenőrzés végett, vájjon megfelelnek-e azon czélnak, h o g y általuk a s e r d ü l ő g y e r m e - kekben és népben a vallásos érzelem és hazafias szellem ébresztessék és növeltessék, a polgári kötelesség ápoltassák és minden e r k ö l c s r o n t ó irány megfékeztessék - b e t e r j e s z t e n d ő . Azon könyvtárkezelő, ki á t i n t e t t czímjegyzék beküldését elmulasztotta volna, m e g b ü n t e t e n d ő , a czél- nak meg nem felelő könyvek elkobzandók és az ekként befolyt ö s s z e g a k ö n y v t á r a l a p tulaj- donát képezendi.

9. A könyvtárak a népiskolákban állíttatnak fel, kezelője az illető n é p t a n í t ó , vagy hol t ö b b tanító van, egyik közülök, ki azzal az iskolaszék által m e g b i z a t i k , ott p e d i g , hol igaz- g a t ó - t a n í t ó működik, az iskolai k ö n y v t á r kezelése ennek tiszte és kötelessége. A z illető tanító tartozik a községnek és a megyei tanfelügyelőnek az iskolaszék ú t j á n évenként j e l e n t é s t tenni az iskolákban elhelyezett könyvtár állapotáról.

1

2 Bács-Bodrog vármegye a népkönyvtárakért

10. A könyvtárnak 3 főrészből kell állnia. Első r é s z e : iskolába j á r ó növendékek, második része iskolából kikerült serdült korúak, a harmadik p e d i g felnőttek vagy n é p számára tartalmazzon olvasnivalókat. A könyvtárt kezelő tanító a könyvtárról leltárt pontosan tartozik vezetni.

11. Azon községben, hol a különböző nemzetiségű felekezetek külön-külön tartanak iskolát, ott a községi előirányzatban felvett összeg lélekszám a r á n y á h o z képest osztatik meg a felekezetek közt, megjegyeztetik azonban, hogy a különböző felekezeti iskolák elöljárói (iskolaszéki elnök, lelkész), minden iskola 1 — 1 tanítója, községi j e g y z ő és a községi képvise- let által választott 3 — 4 tagból alakult «községi népkönyvtári bizottság», mely elnökét és jegyzőjét saját kebeléből maga választja meg, k o r o n k i n t el fogja határozni, h o g y a község házi költségvetésbe felvett összegből k a p o t t pénzen a különböző iskoláknál elhelyezett könyv- tárak számára minő könyveket fog ezen évben beszerezni és e h a t á r o z a t azonnal közlendő lesz a kir. tanfelügyelővel és az illetékes egyházi főhatóságokkal. E z e n különböző iskoláknál elhelyezett könyvtárak teljes összegükben egy osztatlan, általános községi népkönyvtárt képez- nek, mely mint ilyen, az egész község tulajdonát k é p e z i . Épen e z é r t az egyik felekezet a másik felekezetnél elhelyezett könyvtártól, térítmény mellett és z á r o s határidőre a könyveket kikölcsönözheti, mely szellemi érintkezés a felekezetek közt a bizalmat és s z e r e t e t e t nem kevésbé fogja ápolni, erősbbíteni.

11. A könyvtárak gyarapítására a községi előirányzatban jóváhagyott s ennek alapján kiutalványozott összeget a község népkönyvtári b i z o t t s á g elnöke kapja kezéhez, ki is ezen összegről kifizetett számlákkal leend köteles a községi számadást összeállító számadónak be- számolni.»

A t ö r v é n y h a t ó s á g i b i z o t t s á g i k ö z g y ű l é s e S z a b á l y r e n d e l e t e t k ö t e l e z ő n e k j e l e n t v é n ki, u t a s í t o t t a a v á r m e g y e összes k ö z s é g e i t és Z e n t a város t a n á c s á t , h o g y a z t h a l a d é k - t a l a n u l m e g h i r d e s s é k s a m e g t ö r t é n t k i h i r d e t é s r ő l s z ó l ó k ö z s é g i b i z o n y l a t o k a t a m e g y e a l i s p á n j á h o z 1 8 8 0 . j a n u á r hava v é g é i g m ú l h a t a t l a n u l b e t e r j e s z s z é k . A k ö z g y ű l é s e g y b e n m e g b í z t a az a l i s p á n t a j o g e r ő r e e m e l k e d e t t s z a b á l y r e n d e l e t v é g r e h a j t á s á v a l .

A v á r m e g y e e n a g y f o n t o s s á g ú k u l t u r á l i s h a t á r o z a t o t e r é l y l y e l és h a z a f i a s k ö t e l e s - s é g t u d á s s a l i g y e k e z e t t is m e g v a l ó s í t a n i . M i n d e n e k e l ő t t a f e l v é t e l i d í j a k b ó l , a m u l a s z - tási p é n z e k b ő l és a k ö z s é g i h o z z á j á r u l á s o k b ó l m i n d e n k ö z s é g b e n k ü l ö n n é p k ö n y v t á r a l a p o t t e r e m t e t t , a m e l y a l a p a S z a b á l y r e n d e l e t k i b o c s á t á s á t ó l s z á m í t o t t 29 év alatt az i d ő k ö z i k a m a t o k k a l és a k ö z s é g e k azévi h o z z á j á r u l á s á v a l e g y ü t t az 1 9 0 9 . év v é g é n ö s s z e s e n 3 1 7 . 8 1 1 k o r o n a 14 f i l l é r r e g y ü l e m l e t t f e l .

H o g y j á r á s o k és k ö z s é g e k s z e r i n t m i k é p a l a k u l t ki a g y ű j t é s , a n n a k f e l t ü n t e - t é s é r e s z o l g á l j o n e z a r o v a t o s k i m u t a t á s .

T ő k e az 1909. K a m a t az 1909. K ö z s . évi hozzá- Az 1910. év

Járás és község neve ^{év végén év végén} j á r u l á s végén

Járás és község neve

Korona Korona Korona Korona

J. 71 p a tini járás.

1. A p a t i n 8 2 2 1 - 5 3 3 1 6 - 0 9 —••— 8 5 3 7 - 6 2 2. B á c s k e r t e s 3 4 4 2 - 8 8 ' 5 4 ' 9 3 3 6 4 7 - 8 1 3- B á c s s z e n t i v á n 1 2 3 7 - 7 3 1 17-27 8 4 — 1 4 3 9 ' — 4- D o r o s z l ó ... ' 5 4 5 * ^ 9 7 4 - 2 9 4 0 - — 1 6 6 o - 1 8 5- G o m b o s 2 3 6 8 - 2 4 1 0 4 - 7 2 4 8 — 2 5 2 0 - 3 6 6 . M o n o s t o r s z e g . 3 8 0 5 - 1 9 I 5 2 - 2 1 8o- — 4 0 3 7 - 4 0

7- S z i l á g y i . . 31-32 1 - 4 0 10-— 4 2 - 7 2

8 . S z o n d 2 8 5 9 - 0 5 1 19-12 4 0 - - 3 0 1 8 - 1 7

9- S z t a p á r 2 4 6 2 - 6 7 , 5 8 - 5 6 — • — 2 6 2 1 - 2 3

3

Bács-Bodrog vármegye a népkönyvtárakért

T ő k e az 1909. Kamat az 1909. Közs. évi hozzá- A z 1910. év

Járás és község neve

^{év végén év végén} j á r u l á s v é g é n

Járás és község neve

Korona Korona Korona K o r o n a

77. Bácsalmási járás.

1 .

Bajmok 202

^{1 - 2 3} _{9 0 - 9 4}

50-

2 1 6 2 - 1 7

2. Bácsalmás..

2 4 7 5 - 0 4 » 2 3 - 7 5 9 0 - —

2 6 8 8 - 7 9

3 -

Borota ...

—'' • 2 0 " —

2 0-

4- Jánoshalma

8 1 8 0 - 5 5

368"

¹

2 170-— 8 7 1 8 - 6 7

5 -

Katymár

4 6 9 - 6 2 2 3 - 5 0

4°- 533-1 2

6. Kisszállás

^{. — • — — . — • —}

7 -

Kunbaja

9 7 7 * 9 5

48-89 1 0 7 6 - 8 4

8. Madaras ...

3 5 4 8 - 1 7 1 5 9 - 6 6

7 6 - 3 8 0 3 - 8 3

9 -

Mátételke ... 923-23

•

2

0*—

9 4 3 - 2 3

1 o. M é l y k ú t ... ... 261 6-95 1 04-67 40-— 2 7 6 1 -62

i i . Rém 650-94 26*07 20*— 6 9 7 - 0 1

i i. Tataháza 814-74 32-58

3 0 - —

877-32

777. Bajai járás.

i. Bácsbohod 1 692-93 9 3 ' 40-— 1 8 2 5 - 9 3 i. Bácsborsod ... ...

9 5 9 * 6 8

47-98 5°'~ 1 0 5 7 - 6 6

3 -

Bátmonostor 1 46 1 -90

_{5 9 - 0 5}

4°"— 1560-95

4- Béreg 2049-86 8 2 -

_{5 3 - 3 0}

2 185-16

5 -

Csátalja 1 2 1 5-83 48-64 30- 1 294-47

6. Csávoly ... 1 328-1 5 83-21 6o-— 1471-36

7 -

Dávod 1996-54 87-14 6o-— 2 1 43*68

8. Felsőszentiván.. 1 2 26-67 47-05

^{5 0 - 1 3 23 ' 72}

9 -

Gar a ... 3481 -70 238-52 8o*— 3 8 0 0 - 2 2 1 o . Herczegszántó 2237-87 98*40 6o- 2 396-27 i i . Nagybaracska 261 8-30 104-73 6 0 - 2 7 8 3 - 0 3

1 2. Regőcze 2437-27 1 15-07 6 0 - 26 1 2-34

>3- Vaskút ... ... 3116-72 1 24-64 1 oo-— 3 3 4 i ' 3 6 IV. Hódsági járás.

1. Bács ... 4614-14 2 28*7 2 8o- 4 9 2 2-86

2. Bácsordas 3101 89 1 28-36 6o- 3 2 9 0 - 2 5

3 -

Bácsujfalu 1923-16 76-92 5 6 - 205 6-08

4- Bogyán 5 3 3 1 3 18-56 2

^{0 *}

5 7 1 - 6 9

5 -

Dernye... 1 799-40 89-97 40-— 1 9 2 9 3 7

6. Hódság

3 3 9 0 - 7 7

1 56-20 8o- 3 6 2 7 - 0 6

7 -

Liliomos ... 2484*08 i OO-- 4 8 — 3 6 3 2-08

8. Militics 1785-44 82-80 40- 1 9 0 8 - 2 4

9

Paripás 3257-1 2

^•—•—

1 oo- 3357-1 2

I o. Pinczéd 4600-5 i 208-30 9 0 - - 4898-81

i i. Szentfülöp.. 2282-—

^-—•—

6o-— 2342-—

1 2. Szilberek ... 3044-80 1 20-99 20*— 3 1 85-79

' 3 -

Vajszka 1 903-67 72-15 40- 201 5-82

4

Bács-Bodrog vármegye a népkönyvtárakért

Tőke az 1909. Kamat az 1 909. Közs. évi hozzá- Az 1910. év

Járás és község neve

^{év végén év végén járulás végén}

Járás és község neve

Korona Korona Korona Korona

V. J{ulai járás.

1 .

Bácskeresztur ... ... ...

1 5 0 9 - 9 6 5 6 -

8o-

I 6 4 5 - 9 6

2. Cservenka

5 7 3 8 * 5 1 2 5 5 - 2 0 1

40-—

6 1 3 3 - 7 1 3 -

Kiskér ... ....

2 0 7 2 - 3 6 8 3 - 6 4 5 0 - —

2

2 O 6 - 4 -

Kuczora

2 3 3 6 - 3 7 7 0 * 0 9 — • ' — 2 4 0 6 - 4 6

5 -

Kula

3 8 8 4 - 1 6 ' 5 5 - 3 6

6o- 2468-08

6 .

Óverbász 1 326-98

6 5 - 5 6

S<>'—

' 4 4 2 - 5 4 7 -

Torzsa

2 3 1 6 - 9 1 9 1 - 1 7

6o-— 2468-08 8. Ujverbász

_{4 7 1 7 ' 4 9}

188-69

1 o o - — 5 0 0 6 - 1 8

9 -

Veprőd 1937-69

^{7 9 - Ó 1}

6o-— 2077-30

VI. Óbecsei járás.

i .

Bácsföldvár ... 2939-47 8 0 -

1 OO- 3 ' 1 9 - 4 7

2. Óbecse

^{— • — — • — — •—}

3 -

Péterréve 2456-94

_{5 4 ' ~ 3 4 ° -}

2850-94

4 -

Szenttamás 7676-77

3 8 3 - 8 5

2 2 0- 8280-62

5 -

Túrja 2862-54

¹

28-81 8o*—

3 ° 7 ' " 3 5

Vll. Palánkai járás.

i .

Bácstóváros 2958-97

8 6 - 1 9 1 O ' — 3 ° 5 5 " ' 6

2. Bácsujlak ... '. 1253-77

5 9 - 1 8 _{3 ° * —}

1 342-95

3 -

Borócz 2842-87 142-14

_{5 8 -}

3043-01

4 -

Bulkeszi 261 7-94

1 1

7-80

_{5 ° '}

2785-74

5 -

Dunabökény.

1 6 6 1 - 2

2 66-44

_{5 6 -}

1 783-66

6 .

Dunacséb

1 1 3 6 - 3 4 4 5 " 4 3

4 8 - - 1 229-74

7 -

Opalánka 3148-97

> 4 8 - 7 5

40-

3 3 3 7 * 7 2

8. Palánka 287 1-22 1

2 9 - 1 9 8 o - — 3 0 8 0 - 4 1

9 -

Palona

1 0 2 7 - 3 0 3 9 - 1 1

20*—

1 0 8 6 - 4 '

1 o. Parrag

1 4 4 3 ' 8 7 7 7 - 7 5

24-— 1545-62

i í .

Szépliget ...

2 0 8 5 - 7 1

83-40

_{5 0 - —} 2 2 1 9 - 1 1

1

2. Szilbács

_{3 5 52' 5 5} 1

52-01 60-—

3 7 6 4 - 5 6

> 3 -

Ujpalánka ...

_{1 ° 5 7 '}

1 o-— 1 o-— 1077-—

> 4 -

Wekerlefalva 732-22 36-61

5 0 - —

818-83

Vm. Titeli járás.

i .

Alsókabol

' 4 7 9 - 3 7

66-56 40-

' 5 8 5 - 9 3

2. Dunagárdony , 3 3 3 - 6 3 66-68

_{4 ° * ~} 1 4 4 0 - 3 1

3 -

Felsőkabol 1 762-43

_{7 9 * 3 '}

40-- 1881-74

4 -

Káty ... 3774-40 146-06 1 20*— 4 0 4 0 - 4 6

5 -

Mozsor

' 7 5 0 - 7 5 9 4 - —

50- 1894-75

6. Sajkáslak 3 9 1 0 3

1 5 - 8 0 2 0 * —

426-83

7 -

Sajkásszentivány 1 1 80-89

_{5 9 ' —}

40-— 1 279-89

9

Bács-Bodrog vármegye a népkönyvtárakért

Járás és község neve

T ő k e az 1909.

év végén

K a m a t az 1909.

év végén

Közs. évi hozzá- járulás

Az 1910. év végén

Járás és község neve

Korona Korona Korona K o r o n a

8. TiszakáJmánfalva 3 6 5 H 8 16-44 20*— 4 0 1 -92 9. Titel 3 9 3 9 6 5 1 70-8 2 80* 4 1 9 0 - 4 7 10. Tündéres ... __ 530-18 22-96 2 0- 5 7 3 '

1

4

JX. Topolyai járás.

1. Bajsa 1445-24 57-80 6o-- 1563-04

2. Bácsfeketehegy 2509-25 8o-— 8o- 2669-25

3. Csantavér ... ... 938-71 3 7 ' 5 4 1 oo-— 1076-25

4. Kishegyes. 2548-69 56-60 8o- 2 6 8 5 - 2 9

5. Kossuthfalva 3190-57 ' 4 3 - 5 6 50-— 3384->3

6. Pacsér 20 1 3-58 78-70 20*— 2 1 1 2-28

7. Szeghegy 2738-93 1 1 9-09 6o- 2917-95

8. Topolya 1 968-50 88-58 6o-~ 2 1 1 7-08

X. Újvidéki járás.

1. Begecs 1 202-34 6o-1 0 2 0-- 1 282-44

2. Dunagálos.. 1Ó88-20 67-53

5

0-— 1 805-73

3. Kiszács ... 375°'— 225-— 7 0 - 4045-—

4. Kölpény ... 3881-74 232-90 6o- 41 74-64

5. Ófuttak 1 8 5 0 - - 1 1 1 •— 40- 2001 •—

6. Ókér ... 4255-27 215-72 7 2 ' - 4 5 4 2 - 9 9

7. Ósóvé ... 1873-80 1 06-80 4 0 - 202 o*6o

8. Petrőcz 3014-84 135-64 1 40- 3 290-48

9. Piros 2035-80 9°"— 50- 2 175-80

10. Temerin

^{— • — — • —}

16o- 1 6o-

1 1. Tiszaistvánfalva . ... 9 16-30 41-23 40- 9 9 7 53

12. Ujfuttak 2348-94 1 00-36 40- 2489-30

13. Ujsóvé . . ... 1463-48 5°*— 40- • 5 5 3 - 4 8

14. Urszentiván 1 147-10 57*35 40- 1 244-45

XI. Zentai járás.

1. Ada..

— - — — • —

18o-— 1 8o-—

2. M a r t o n o s 4183-80 1 96-2 3 200- 4 5 8 0 - 0 3

3. M o h o l 6696-08 28 1-24 1 20*— 7097-32

XJJ. Zombori járás.

1. Bácsgyulafalva 898-64 53-92 40- 9 9 2 - 5 6

2. Bezdán 4 6 4 2 - 8 9

^{— •} 1

6o- 4 8 0 2 - 8 9 3. Csonoplya 2656-38 1 26-31

I

o o - - - 2752-69

4. Gádor 1546-30 77-26 40-™ 1 6 6 3 - 5 6

5. Kerény 3448-63 149-40 8 0 - 3678-03

6. Körtés 742*94 29-71 2 o*- 792-65

7. Küllőd 2 181-66

1

30- 6o- 2371 -66

6 Bács-Bodrog vármegye a népkönyvtárakért

Tőke az 1909. Kamat az 1909. Közs. évi hozzá- A z

1910.

^év

Járás és község neve

év v é g é n év végén j á r u l á s végén

Járás és község neve

K o r o n a Korona Korona Korona

8. Nemesmilitics ' 5 5 9 ' ' 8 77'95 6o- 1 697-1 3 9- Ószivácz ... 4 6 3 5 - 6 8

^{— • —}

1 20*— 4 7 5 5

- 6 8

1 0. őrszállás ... 4 1 7 9 - 4 2 1 56-8 1 1 20*— 4456-23

1 1. Ujszivácz 351 2-64 1 40-48 6o-— 3713-15

XJ1J. Zsablyai járás.

1. Boldogasszonyfalva >531- 70-38 4°'— 1 641-38 2. Csurog 5 4 6 4 - 5 0 218-58 1 2 0*— 5803-08

3- Nádalja 1604-35 70-87 1 oo-— 1775-22

4- Sajkásgyörgye... ... ... 2269-96 93-46 50-— 241 3-42 5- Zsablya ... ... 3 ' 5 5

-

— 1 2Ó-20

2 O " —

3301-20 Végösszeg:

₂

9 7 - 4 3 ° ' 7

²

1 2.467-1 2 7913-30 3 1 7.81 1-14

Vagyis: A vármegye 13 járásának 126 községében (helyesen: 124 községben, mert Kisszállás és Óbecse községekben sem folyt be semmi) az 1909. év végéig nép- könyvtári alap czímén begyűlt 2 9 7 . 4 3 0 K 72 fillér. Ehhez járult időközi kamatok czímén ugyancsak az 1909. év végén 12.467 K 12 fillér, az 1909. évi községi hozzá- járulások czímén pedig 7 9 1 3 . 3 0 fillér. E z együttesen az 1909. év végén 317.811 K

1 4 fillért tett ki.

A M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos Tanácsa 1912-ben magánúton nyert érte- sülésből szerezvén tudomást Bács-Bodrog vármegye e nagyszabású actiójáról és annak pénzügyi eredményeiről s mert a népkönyvtári alap az 191 1. év végéig már 3 % kamat- láb mellett is 4 0 1 . 5 3 9 - 8 0 koronára szaporodhatott fel, 191 2-ben elérkezettnek találta az időt arra, hogy Bács-Bodrog vármegye területén ha nem is egyszerre, de fokozatosan s legalább azokban a községekben állíttassanak fel népkönyvtárak, a melyekben az ala- pok már megfelelően meggyarapodtak. E h h e z képest 1912. május hó 14-én 379. sz. a.

átirattal fordúlt az alispánhoz és a Tanács elnöke, Wlassics Gyula kifejtette, hogy mi- után tudomása szerint a népkönyvtárak czéljaira gyűjtött alapok «bármikor rendelke- zésre állanak» s mert a népkönyvtárak szervezésére vonatkozó vármegyei Szabályren- delet 7. pontja kimondja, h o g y «a házi költségvetésbe felvett összegen csakis a megyei népnevelési bizottság által a népkönyvtárak terjesztésére alakult budapesti központi bizottság véleményének kikérése után» lesznek a megfelelő művek beszerezhetők s mert ez a «központi bizottság» a M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos Tanácsán kívül más intézmény nem lehet: nézete szerint immár elérkezett volna az az időpont, a melyben a bács-bodrogvármegyei könyvtárak felállításához sikerrel lehetne hozzálátni. A fontos és közművelődési kihatásában oly nagy horderejű ügyben az Orsz. Tanács elnöke egy- ben a legkészségesebben felajánlotta az alispánnak az Orsz. Tanács közreműködését s késznek nyilatkozott arra is, hogy ha ezt az alispán is a maga részéről időszerűnek tartja, a helyszinére leküldi a Tanács egyik szakférfiát, hogy ott az alispánnal egyet- értőleg a létesítésre váró könyvtárak ügyében az előzetes tárgyalásokat megkezdje.

B á c s - B o d r o g vármegye alispánja 1912. június 3-án 1 9 . 9 5 0 sz. a. válaszol Wlassics

Gyula átiratára. Hálás köszönettel veszi úgymond a megtisztelő ajánlatot, részé-

11

Bács-Bodrog vármegye a népkönyvtárakért

ről azonban egyrészt a községi autonomia szempontjából aggályosnak találja, hogy a községeket esetleg akaratuk ellenére erőltesse az actió megindítására, másrészt az idő- pontot sem tartja még elérkezettnek, mert habár az egybegyűlt alapok együttvéve tekintélyes összeget képviselnek is, külön-külön nem alkalmasak egy-egy könyvtár fel- állítására.

Az Orsz. Tanács elnöke az alispán aggályait nem oszthatván, 1912. november hó 24-én 5 2 7 . sz. alatt Bács-Bodrog vármegye főispánjához fordult, felkérve őt, hogy a vármegye kulturális életére döntő fontosságú ü g y e t s különösen az átiratában fel- hozott ténybeli adatok helyességét a maga részéről tanulmány tárgyává tenni s véle- ményét vele közölni szíveskedjék.

Ez átiratra válasz nem érkezvén, a Tanács elnöke 1913. j ú n i u s 7-én 4 3 6 . sz. a.

ilyen értelemben újból átírt Bács-Bodrog vármegye főispánjához. Az átirat ismét válasz nélkül hagyatván, a Tanács elnöke 1913. okt. hó 6 - á n a m. kir. belügyminiszterhez fordult. Feltárta előtte a helyzetet s felkérte, tegye az ügyet magáévá s a főispánt hívja fel, hogy az ügyet tanulmányozza és véleményét az Orsz. Tanácscsal közölje.

A főispán válasza 1913. decz. h ó 1 5-iki kelettel 1946. sz. alatt érkezett az Orsz.

Tanácshoz. Reflektálva a június 7-én kelt megkeresésre, tudatja a főispán, hogy a maga részéről is osztozik a vármegye alispánjának nézetében. Maga is egyrészt a községi autonómiába vágónak tartja a községeknek bizonyos könyvek vásárlására való kötele- zését, másrészt pedig az egyes községi alapokat külön-külön még nem tartja elég tekin- télyeseknek egy nagyobb arányú actió megindítására. E l s ő aggálya mellett folytatja a főispán — tanúskodik a Szabályrendelet 7. és 12. pontja, melyből kitetszőleg a könyveket a népkönyvtári bizottság útján maga a község vásárolja, maga határozza meg a könyvek minőségét, beállítja a költségvetésbe a fedezetet stb. A községi alapok pedig egyik-másik szegény községben tényleg nem valami tekintélyesek, mert i d ő - szakonként azok terhére vásárlások történnek. Végkonkluziókép kimondja a főispán, hogy ennélfogva a maga részéről sem tartja elérkezettnek az i d ő p o n t o t arra, hogy a kérdéses könyvtárak jelenleg felállíttassanak.

Ugyanilyen értelemben tett jelentést a főispán 1914. január h ó 1 o-én 1 o. sz. a.

a m. kir. belügyminiszternek is, aki ugyanaz évi febr. 2-án 12.335.

s z

-

a

- válaszol a főispán jelentésére. Értesíti, hogy a kormányzatára bízott vármegye területén létesí- tendő népkönyvtárak ügyében a vármegye alispánjával egyetértőleg elfoglalt álláspont- ját nem osztja. A főispán és az alispán ugyanis két okból tartja aggályosnak a szóban- lévő könyvtárak létesítésére irányuló actió megindítását. Az egyik ok az, hogy a közsé- gek, autonómiájuk sérelme nélkül, könyvek vásárlására nem kötelezhetők, a másik pedig, hogy egyes szegényebb községekben a könyvtáralap még mindig jelentéktelen s így az egyes alapok -— bár együttvéve tekintélyes összeget tesznek ki — külön-külön nem alkalmasak egy-egy könyvtár felállítására.

Az első okra nézve megjegyzi a miniszter, hogy a községek autonómiájának sérel-

méről a jelen esetben nem lehet szó, mert hiszen a főispán által másolatban felterjesz-

tett vármegyei Szabályrendelet 1. pontja határozottan elrendeli, hogy «minden község

köteles iskolai és népkönyvtárat alapítani, a második okra pedig az az észrevétele,

hogy az a körülmény, hogy egyik-másik községben az alapvagyon csekélysége miatt

könyvtár most még nem létesíthető, nem lehet akadálya annak, hogy legalább azokban

a községekben, melyek már megfelelő alappal rendelkeznek, könyvtár létesíttessék. Uta-

sítja tehát a főispánt, hogy a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsának hozzá, ille-

8

Bács-Bodrog vármegye a népkönyvtárakért

tőJeg a vármegye alispánjához intézett kérését az alispánnal együttesen újabb megfon- tolás tárgyává tegye és az ü g y e t hathatós támogatásában részesítse.

A m. kir. belügyminiszter imént ismertetett leiratára a válasz 1914. szept. hó 2-án 896. sz. a. érkezett le Bács-Bodrog vármegyétől. A főispáni szék üresedésben lévén, az alispán jelenti a m. kir. belügyminiszternek, hogy a hadi állapotra való tekintettel jelenleg minden téren takarékosság szükséges, sőt, mert ez a felsőbb hatósági r e n d e - lettel szigorúan elő is van írva, a M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos Tanácsa kérelmét ezúttal sem tartja teljesíthetőnek, annál kevésbbé, mivel a községek a szűkös pénzügyi viszonyok között előreláthatólag arra lesznek utalva, hogy kölcsönért a községi alapok- hoz s ezek között a népkönyvtári alapokhoz is forduljanak, amint az egyes községek- ben már is megtörtént. Kéri tehát az ügy megoldását a béke idejére halasztani.

E jelentést a m. kir. belügyminiszter 1916. szept. h ó 24-én 159.245. sz. a. t u d o - másul vette, felhívta azonban az alispánt, hogy a népkönyvtárak létesítésének ügyét kiváló figyelmére méltatva, a rendes viszonyok bekövetkezésével azok létesítése iránt a megfelelő intézkedéseket tegye meg.

Az előadottakból megállapíthatólag a Bács-Bodrog vármegyei iskolai és népkönyv- tárak ügye a jelen pillanatban tehát úgy áll, hogy bár létesült ott egy népkönyvtári alap, a mit a vármegye gyümölcsözőleg kezel s amely alap, csak 3 % - k a ] kalkulálva, az

1916. év végéig az interkaláris kamatokkal együtt mintegy 4 5 0 . 0 0 0 koronára nőtt fel, ez a tekintélyes összeg a háború-okozta viszonyok miatt ma rendeltetésére fel nem használható. Magasabb, emberibb és parancsolóbb szükségletek más irányú rendelte- tést szabtak e pénz, vagy egy részének a felhasználása elé, ez azonban csak ideig- lenes, átmeneti állapot. A világháborút követő békével e tekintélyes összeg vissza lesz adva eredeti rendeltetésének s akkor B á c s - B o d r o g vármegye egész területén, a vármegye hazafias közönségének bölcs és előrelátó gondoskodásából, létesíthetők lesz- nek mindazok az iskolai és népkönyvtárak, a melyek a közművelődés áldásait a nép legszélesebb, művelődésre leginkább rászoruló rétegeibe úgyszólván egy csapásra f o g - ják belevinni.

Az ügy nem halt meg tehát, csupán megpihent ma, a világfelforgató iszonyú háború kényszerítő hatása alatt. Életre kél azonban, mihelyt a béke első sugara újra ráhinti melegítő fényét a hazáért mindent feláldozott, sanyargatott népre s e k u l t u r - munkából Bács-Bodrog vármegye közönségével együtt a maga részét irányító és segítő- kézzel ki fogja venni a M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos Tanácsa is, mert erre a munkára rendeltetett s mert e munkát akarja is, t u d j a is szakértelemmel, következe- tesen és önzetlenül szolgálni.

Mihalik József.

J^önyvlári problémák.

(Első közlemény.) Irta: Dr. Gulyás Pál.

I. Könyvtárosképzés.

m ^{V )}

ZON p r o b l é m á k s o r á b a n , m e l y e k a h a z a i k ö n y v t á r ü g y t e r é n akár a t u - dományos kutatás, akár a nemzeti közművelődés é r d e k é b e n megoldásra várnak, természetszerűen első helyet foglal el a könyv- tárosképzés kérdése. A n n a k , hogy különböző jellegű és tipusú könyvtáraink úgy a tudomány, minta közművelődés szolgálatában méltókép be- tölthessék azt a szerepet, melyet tőlük joggal el- várhatunk, múlhatatlan előfeltétele a kezelésük- kel m e g b í z o t t személyzet czéltudatos, szak- szerű kiképzése. Kellőkép kiképzett, ü g y - b u z g ó könyvtárosi kar nélkül sem a tudomá- nyos g y ű j t e m é n y e k megfelelő rendezése és e r e n d e z é s alapján kincseik hozzáférhetővé tétele, sem pedig a közművelődési könyvtárak magasabb és alacsonyabb rendű fajainak ki- elégítő, czéltudatos üzemkezelése, a köztük létesítendő kapcsolatok sima és czélravezető megvalósítása el nem képzelhető. É p e n ezért szinte magától é r t e t ő d i k , ha a könyvtárügy terén megoldásra váró kérdések sorában elsőül a könyvtárosok képzésének p r o b l é m á j á t vet- jük fel, annyival is inkább, mivel ez a kérdés, könyvtárügyünk h a t á r o z o t t kárára, m i n d e d d i g csak kevés figyelemben részesült nálunk.

A nyugateurópai országokban s az oly fejlett könyvtári viszonyok közt lévő Északamerikai E g y e s ü l t Államokban, a könyvtárnoki szakokta- tás szükségessége már szinte átment a köztu- datba, s b á r a probléma mi nden tekintetben kielé- gítő megoldása ott sem sikerült, ily irányú évtizedes törekvéseik ismerete mindenkép használható kiinduló pontul szolgálhat a ná- lunk é l e t b e l é p t e t e n d ő intézkedések t á r g y á b a n t e e n d ő javaslatok kidolgozásánál. É p e n ezért fejtegetéseinkben mindenütt azon leszünk, h o g y a könyvtárosképzés egyes tagozataira vonatkozó javaslatainkat a külföld hasonló irányú t ö r e k - vései és intézményei vázolásával megalapozzuk.

A könyvtárosképzés különböző tagozatait említve, már ezzel is jeleztük, hogy mint min-

d e n szakképzésnél, a könyvtárosképzés terén sem érhetjük b e egy egyetemes értékű nor- ma felállításával, hanem oly és annyi s p e - ciális ágazat életbeléptetését kell kívánatosnak tartanunk, ahány könyvtártípus t é n y l e g van, illetve amennyinek megvalósítására törekszünk.

A könyvtárak különböző típusainak megfelelő szakképzés k é r d é s é t még az is bonyolítja, hogy számolnunk kell e g y r é s z t azzal a körülménnyel, miszerint a könyvtárosi pálya a könyvtárakat kezelőknek csupán egy, sajnos, nálunk még mindig elenyészően kisebb részénél k e n y é r - kereső főfoglalkozás, míg a t ú l n y o m ó t ö b b - ség csak mellékesen foglalkozhatik a reá bí- z o t t könyvtár ügyeivel, másrészt p e d i g a mai fennálló viszonyokkal, melyek szerint könyv- tárosaink túlnyomó többsége épen azon mos- t o h a elbánás következtében, melyben nálunk a k ö n y t á r o s k é p z é s részesült, r e n d s z e r e s szak- k é p z é s t egyáltalán nem nyert s ily irányú, empirikus vagy autodidaktikus úton szerzett, ismeretei kiegészítésre szorulnak.

M i n d e n e k e l ő t t a tudományos könyvtárak, sze- mélyzetének szakszerű kiképeztetését tesszük szóvá.

Itt különbséget kell tennünk a nagy köz- könyvtárak hivatásos tisztikarának s a t ö b b - kevesebb t u d o m á n y o s jelentőséggel biró ki- sebb g y ű j t e m é n y e k kezelőinek szakoktatása k ö z ö t t .

A nagy t u d o m á n y o s közkönyvtárak tiszti- karának kiképzése elsőrangú t u d o m á n y o s é r - dek, melyet az e g y e s államok r é g ó t a s kü- l ö n b ö z ő utakon, módokon i g y e k e z t e k m e g - valósítani.Talán legelsőnek A u s z t r i á b a n mondta ki a kormány a közkönyvtári szakvizsga szük- ségességét, ahol már 1858-ban kidolgozott a közoktatásügyi minisztérium egy E n t w u r f einer V o r s c h r i f t über die Prüfung der Kandidaten d e s Bibliotheksdieristes cz. t e r v e z e t e t .1 Á m d e ez a nekibuzdulás semmi pozitív e r e d m é n y -

1 V . ö. F r a n k f u r t e r : Die Qualification für den staatlichen B i b l i o t h e k s d i e n s t in Ö s t e r r e i c h . W i e n , 1898. 7 . 1.

'4

T^önyvtári problémák.

nyel sem járt s a könyvtárosi szakvizsga Ausztriában, akár csak nálunk, ma is csupán j á m b o r óhaj. P e d i g osztrák kollegáink k ö r é - ben m i n d n a g y o b b az elkeseredés ezzel az anomáliával s z e m b e n s 1912. évi k ö z g y ű l é s ü - kön egy könyvtártani egyetemi katedra f e l - állítását és a k ö t e l e z ő könyvtári vizsga elren- delését kívánták. A könyvtárosi kötelező szak- vizsgát tudtunkkal legelőbb O l a s z o r s z á g hozta be, ahol a magasabb és alacsonyabb fokú áll.

könyvtártisztviselők kétféle vizsgálatát 1870 június 25-én és 1871 márczius 22-én kiadott rendeletekkel szabályozták. 1 E z t követte a franczia közoktatásügyi kormány 1879 aug.

23-án kelt r e n d e l e t e , mely az egyetemi könyv- táraknál alkalmazandó tisztviselők szakvizs- gájáról intézkedik.2 E rendelet hatálya sem a Bibliothéque N a t i o n a l e , sem p e d i g a három e g y é b párisi áll. könyvtár (Bibliothéque M a - zarine, B. S t e Genevieve és B. de l'Arzenal) tisztviselőire nem t e r j e d ki. A B i b l i o t h é q u e Nationale tisztviselői részére azonban egy 1885 június 17-én kibocsátott r e n d e l e t két különböző fokozatú vizsgát ír elő, melyek mindegyike más-más követelményekkel lép föl, aszerint, amint a jelölt a nyomtatványi vagy a kézirattári osztályba pályázik.3 A többi párisi könyvtárak tisztviselő-jelöltjei r é s z é r e j 9 0 4 - b e n léptettek életbe külön szakvizsgát, mely alól azonban fölmentetnek az É c o l e des C h a r t e s és az É c o l e des langues orientales vivantes növendékei s ugyanekkor revideálták az egyetemi könyvtárak tisztviselői részére előírt vizsgálatot.4 Poroszországban, ahol az első egyetemi k a t e d r á t már 1886-ban szer- vezték a könyvtártan számára, csupán 1893 deczember 15-én kelt miniszteri rendelettel l é p t e t t é k életbe a porosz tudományos könyv- tárak szolgálatába állók szakvizsgáját.5 A N é - met Birodalom déli államainak legjelentőseb- bike, B a j o r o r s z á g 1905 április 14-én kelt miniszteri rendelettel állapította m e g az állami könyvtárak jövendő személyzetétől megkívánt 1 R. M u n z e l : D a s italienische B i b l i o t h e k s r e g l e - m e n t vom Jahre 1 8 8 5 . Z e n t r a l b l a t t f ü r B i b l i o t h e k s - w e s e n 1890. 1 2 3 . 1 . E r e n d e l e t e k e t azóta t ö b b s z ö r , í g y 1885., 1 8 8 9 - b e n és 1 9 0 7 - b e n m ó d o s í t o t t á k .

2 E r e n d e l e t e t 1 8 9 3 - b a n és 1 9 0 4 - b e n m ó d o - s í t o t t á k .

3 G e r h a r d - H a l l e : D i e V o r b i l d u n g zum biblio- t h e k a r i s c h e n B e r u f . Z e n t r a l b l a t t f ü r B i b l i o t h e k s w e - sen 1 9 0 4 : 6, 7 . 1.

4 Z e n t r a l b l a t t f ü r B i b l i o t h e k s w e s e n 1 9 0 4 : 4 6 8 . 1.

5 U . o. 1904 : 1 3 . I .

szakvizsgát.1 Belgiumban a közoktatásügyi miniszter E d o u a r d Fétis, a brüsszeli Biblio- t h é q u e Royale igazgatójának szorgalmazására

1897 deczember 24-én kibocsátott egy r e n - d e l e t e t , mely a brüsszeli kir. könyvtárba pá- lyázó jelöltektől szakvizsgát kíván meg, 1900 január 31-én kelt rendelettel azután ezt az intézkedést az e g y e t e m i könyvtárakra is ki- t e r j e s z t e t t é k .

Íme e néhány adatból is kiviláglik, hogy a l e g t ö b b s könyvtári viszonyainak fejlettségé- nél fogva különösen figyelemre méltó európai o r s z á g külön államvizsga sikeres megállásától teszi függővé a jelölteknek a t u d o m á n y o s köz- könyvtáraknál l e e n d ő végleges alkalmaztatását.

E z e k alapján b á t r a n kimondhatjuk, hogy áll. tu- dományos könyvtáraink tisztviselői státusába lé- pőktől nálunk is könyvtárosi államvizsgát kellene megkövetelni s az ily vizsga-szabályzat kibocsátá- sára a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztériumot felkérni.

A könyvtárosi államvizsga tárgyai egyrészt elméletiek, másrészt gyakorlatiak volnának.

Lássuk miként fogják fel a vizsgálat anyagát a legfontosabb külföldi k o r m á n y r e n d e l e t e k ?

A z olasz állami könyvtárakat szabályozó 1907 október 24-én kelt miniszteri rendelet a tudományos k é p z e t t s é g ű könyvtártisztvise- lőktől két szakvizsgát kíván. A z alkönyvtárosi állásra pályázók szakvizsgálatának tárgyai : a) egy ősnyomtatvány szakszerű leirása ; b) egy latin vagy olasz kézirat szakszerű leirása és e g y részletének m á s o l á s a ; c) szóbeli vizsgálat az érvényben lévő könyvtári szabályzatokból és az államszámviteli szabályokból. Az írás- belin segédkönyvek használata tilos. — A k ö n y v - tárosi, illetve kézirattárosi állás elnyerése újabb vizsgálathoz van kötve, melyen a már leg- a l á b b 6 éve kinevezett alkönyvtárosok vehet- nek részt. T á r g y a i : 1. Házi írásbeli dolgozat az oklevéltan, könyvészet vagy könyvtárigaz- g a t á s köréből, a jelölt saját tetszése szerint választva. Az é r t e k e z é s t legalább két héttel a vizsga határnapja előtt kell benyújtani.

11. Helybeli Í r á s b e l i : 1. A z olasz közmű- velődés köréből a b i z o t t s á g által kijelölt t á r g y fejtegetése. 2. A szakkatalógus egyik szaká- nak f ő - és alosztályozása azon rendszer sze- rint, melyet a jelölt legjobban ismer. A sza- kot sorshúzással döntik el, a szakba tartozó tudományokat l e h e t ő pontosan kell defineálni az odavágó l e g f o n t o s a b b bibliográfiai forrá-

1 U. o, 1 9 0 5 : 3 1 8 — 3 2 3 . 1.

'4 T^önyvtári problémák.

sok felsorolása kapcsán. 3. Tíz k ü l ö n b ö z ő nyelvű, korú és tartalmú nyomtatvány kata- logizálása és osztályozása a jelölt által b e - jelentett szakrendszer alapján. A nyomtatvá- nyok közt legalább egy inkunábulum is le- g y e n . 4. E g y a bizottság által feladott biblio- gráfiai téma megoldása valamely könyvtár anyaga alapján. Azokat a könyvrendeléseket, melyeket a jelölt munkaközben tesz, b e m u - tatják a bizottságnak. 5. E g y - e g y olasz, latin és g ö r ö g k ó d e x pontos leirása ; a g ö r ö g k ó - dexet latinul kell leírni. 6. O l a s z szöveg le- fordítása francziára. 7. Olasz fordítás n é m e t - ből, vagy más a vizsgázó által kijelölt m o - dern nyelvből. — 111. Szóbeli vizsgálat.

1. A b e n y ú j t o t t házi értekezés és a zárthelyi bibliográfiai dolgozatok megvitatása. 2. A ka- talógus előállítására és e l r e n d e z é s é r e v o n a t - kozó kérdések. 3. E g y olasz, továbbá e g y latin vagy g ö r ö g kéziratrészlet olvasása és a felmerülő paleográfiai kérdések megvitatása.

4. A könyvtári szolgálat és államszámviteli szabályokból vett kérdések.1

A franczia egyetemi könyvtárak tisztviselői- től megkívánt szakvizsga az 1893 d e c z e m b e r 20-án kelt miniszteri r e n d e l e t szerint2 két részből áll. A z írásbeli vizsga t á r g y a i : 1. É r - tekezés valamely általános bibliográfiai vagy egyetemi könyvtárigazgatási kérdésről, a r e n - delethez csatolt programmban felsorolt t á r - gyak sorából választva. 2. T i z e n ö t különböző tárgyú és a könyvnyomtatás különböző k o r - szakaiban megjelent munka könyvtári feldol- gozása. E könyvtári feldolgozás áll a k ö n y - vek leltári számozásából, a növedéki lel- t á r b a vezetéséből, a szakrendszerű és b e t ű - r e n d e s katalógusokba vezetéséből. A jelöltnek e munka folyamán sűrű és tökéletesen olvas- h a t ó írásról kell tanúbizonyságot tennie.

A szóbeli vizsga t á r g y a i : 1. A bibliográfia és egyetemi könyvtárigazgatás köréből vett kérdések. 2. Kérdések azokról az élő nyel- vekről, melyeket a jelölt a vizsgálat e n g e d é - lyezése t á r g y á b a n benyújtott folyamodása sze- rint ismer. E nyelvek egyike okvetlenül a német kell h o g y legyen, melyben való j á r - tasságát Graesel Bibliothekslehrejének elébe t e t t valamely passzusának lefordításával t a r - tozik bebizonyítani.

1 P . S c h w e n k e : Das n e u e italienische B i b l i o - t h e k s r e g l e m e n t . Z e n t r a l b l a t t f ü r B i b l i o t h e k s w e s e n .

1 9 0 8 : 3 1 1 . , 3 1 3 . 1.

2 Revue d e s B i b l i o t h é q u e s 1 8 9 3 : 4 9 7 — 4 9 9 . 1 .

Különös figyelmet érdemel a párisi Biblio- théque N a t i o n a l e b a lépő tisztviselőktől m e g - kívánt szakvizsga jól kidolgozott p r o g r a m m j a .1

M i n t említettük, itt a vizsga két fokozata áll fenn, melyek mindegyike ismét kétféle, asze- rint, amint a jelölt a nyomtatvány! v a g y a kézirattári osztályban kíván alkalmaztatást.

A nyomtatványi o s z t á l y b a lépésre j o g o s í t ó alsófokú szakvizsga tárgyai : 1. M i n t e g y húsz munka vagy füzet katalogizálása; ezek közt ősnyomtatványok, g ö r ö g , latin s i d e g e n - nyelvű, elsősorban német könyvek is l e g y e - nek. 2. Ki kell keresni e czímekből azt a jellegzetes szót, mely rendszóul szolgál a tárgyak szerinti b e t ű r e n d e s jegyzékben. E r e - pertórium azon alapelvek szerint készítendő, melyek a könyvtár kiadásában megjelenő "Bul- letin des publications frangaises t á r g y m u t a t ó j á - ban érvényesülnek. A kiemelendő rendszók franczia nyelven fejezendők ki. 3. E g y latinul vagy valamely európai élőnyelven írt előszó elemzése s ennek kapcsán rövid beszámoló a munka Írására és megjelenésére vonatkozó- lag az előszóban található adatokról. 4. Írás- beli válasz a f ő b b régi és modern, franczia és idegen bibliográfiái munkák beosztásáról és használatmódjáról a d o t t kérdésekre.

A z alkönyvtárosi czímre jogosító szakvizsga p r o g r a m m j a : 1. M i n t e g y tíz munka vagy f ü - zet katalogizálása, köztük inkunabulumok, g ö r ö g , latin és idegen nyelvű, elsősorban n é - met könyvek is legyenek. Ezzel kapcsolatban meg kell jelölni azokat a szakokat is, m e l y b e a Bibliothéque N a t i o n a l e gyakorlata szerint, az illető művek s o r o z a n d ó k . 1. Bibliográfiák és a nyomtatványi osztály repertóriumai se- gélyével meg kell állapítani mintegy tíz mun- kát, melyet a d o l g o z ó terem olvasói is t ö b b é - kevésbbé szabályosan kértek. 3. Írásbeli vá- lasz oly k é r d é s e k r e , melyekből kiderül, h o g y a jelölt ismeri a Bibliothéque Nationaleban divó osztályozási szabályokat, járatos a f ő b b bibliográfiai munkákban, vannak könyvnyom- tatás-történeti és bibliologiai ismeretei.

A k é z i r a t t á r b a lépésre jogosító vizsga t á r - gyai : 1. N é h á n y kéziratrészlet másolása.

2. N é g y - ö t kézirat leirása. 3. Kronologiai és diplomatikai kérdésekre a d a n d ó feleletek.

4. Kivonat valamely paleografiai vagy i r o d a - lomtörténeti kérdést f e j t e g e t ő latin vagy i d e - gennyelvű é r t e k e z é s b ő l .

1 V . ö . A. M a i r e : M a n u e l p r a t i q u e d u b i b l i o - t h é c a i r e . P a r i s , 1 8 9 7 . 3 4 — 3 5 . 1.

'4 T^önyvtári problémák.

A z alkönyvtárosi czímre jogosító kézirat- tári vizsga t á r g y a i : j . N é g y vagy öt kézirat leirása. 2. Írásbeli felelet paleográfiai, k é z i r a t - tani és könyvtártörténeti kérdésekre. 3. B e - bizonyítása annak, hogy jelölt jártas a Bib- liothéque Nationaleban a XVI1. század óta, valamint a könyvtárba olvadt f ő b b g y ű j t e m é - nyekben alkalmazott kézirattári r e n d s z e r e k b e n és katalógusokban.

A p o r o s z kultuszkormánynak a könyvtári szakvizsga t á r g y á b a n j 893 december 15-én kiadott r e n d e l e t e csupán szóbeli vizsgálatot kíván a jelölttől, melynek folyamán a jelölt igazolni tartozik, h o g y alaposan ismeri a könyv- tártant, a bibliográfiai segédeszközöket és az egyetemes i r o d a l o m t ö r t é n e t e t . Ezen kívül meg kell követelni tőle az angol, franczia és olasz nyelvnek oly fokú ismeretét, mely ily nyelvű könyvek bibliográfiai feldolgozását le- hetővé teszi, továbbá az irás és könyv váz- latos t ö r t é n e t é t . A jelölt e l ő n y é r e van, ha a paleográfia vagy inkunábulumkutatás t e r é n szükséges specziális ismeretekkel bir.1

A b a j o r kir. kormány 1905 április 24. r e n - delete szerint a bajorországi könyvtári szak- vizsga főleg szóbeli s úgy elméleti, mint g y a - korlati kérdésekre is kiterjed, de Írásbeli r é - szek sincsenek kizárva. A vizsgálat, mely e g y - egy jelöltnél legalább két óráig tart, f ő l e g a következő tárgyakra t e r j e d k i : j . Könyv- nyomtatás, könyvkereskedelem és kézirattan.

2. Könyvtártan. 3. Bibliográfia. 4. Nyelvis- meret a bibliográfiánál kívánt mértékben. R e á l - gimnáziumi érettségivel b i r ó jelöltek a g ö - rögből is vizsgát tesznek. A bibliográfiával kapcsolatban ált. irodalomtörténeti kérdések és a jelölt tudományszakjának t ö r t é n e t é r e vonatkozó kérdések is t e e n d ő k .2

A z ezen programmokból leszűrhető t a n ú - ságok alapján a magyar tudományos közkönyv- tárak jövő tisztviselői részére tervezett szak- vizsga tárgyait a következőkép állapíthatjuk meg.

A tervezett szakvizsga két részből állna, úgy mint írásbeli és szóbeli részből.

A z Írásbeli tárgyai volnának :

1. Tíz-tizenöt a könyvnyomtatás különböző korszakaiból való mű könyvtári feldolgozása.

E könyvek közt ősnyomtatványok, XVI. s z á - zadi g ö r ö g , régi magyar s idegen, elsősorban német és franczia könyvek szerepeljenek. H a

1 Z e n t r a l b l a t t f ü r B i b l i o t h e k s w e s e n . 1894 : 7 8 . 1.

2 Z e n t r a l b l a t t f ü r B i b l i o t h e k s w e s e n . 1905 : 3 2 2 . 1.

a jelölt a németen kívül még valamely más, hazánkban beszélt nemzetiségi nyelvhez ért, úgy a könyvek közt ily nyelvű nyomtatványok is lehetnek. — A könyvtári feldolgozás a k ö - vetkező műveletekből á l l a n a : a) A könyvek leltározása, b) A könyvek czímtározása a b e t ű - rendes czédulakatalogus r é s z é r e azon hazai könyvtár normái szerint, melyeket a jelölt l e g - jobban ismer. Ősnyomtatványok feldolgozásá- nál Hain, régi magyar könyveknél S z a b ó Ká- roly m ó d s z e r e k ö v e t e n d ő , c) A könyvek szak- beosztása azon hazai könyvtár szakrendszere szerint, melyet a jelölt legjobban ismer.

d) A z o n rendszók megállapítása, melyek alatt a feldolgozásra a d o t t művek egy magyar nyelvű tárgyi rendszókatalogusban helyet f o g - lalnának.

2. N é g y - ö t magyar, latin és német k é z - irat tüzetes leirása. A leírásnak keletnélküli kéziratoknál az irás hozzávetőleges korának megállapítására, keltezetteknél pedig, ha a kelet a mai szokott formától eltérő m ó d o n van kifejezve a mai naptári számításnak megfelelő á t k e l t e z é s é r e is ki kell t e r j e s z - kednie.

3. E g y magyar és e g y latin kodex-részlet lemásolása az eredetiből a rövidítések fel- oldásával.

A z Írásbelin szótárak, paleografiai és k r o - nologiai segédkönyvek használata m e g e n g e d - hető volna, de a jelöltek bizonyítványában fel kellene tüntetni, h o g y segédkönyvek i g é n y - bevételével, vagy anélkül oldották-e meg fel- adataikat.

A szóbeli vizsgálat tárgyai volnának : 1. Könyvtártani k é r d é s e k .

2. F ő b b bibliográfiai szakrendszerek és ki- adványok ismerete. B e h a t ó b b a n azon t u d o - mányszaké, mellyel a jelölt foglalkozik.

3. K ö n y v t á r t ö r t é n e t , különös tekintettel a hazai viszonyokra.

4. Könyvismerettan. (Könyvnyomtatás, könyv- kötés, könyvillusztrálás t ö r t é n e t e , exlibrisek, hires könyvgyűjtők, különös tekintettel a h a - zai viszonyokra.)

5. Kézirattan és miniatűr-festészet elemei.

(Különös tekintette] a hazai viszonyokra.) A z Írásbeli két d é l e l ő t t r e volna elosztható olykép, h o g y az egyik napon a bibliográfiai, a másikon a kézirattani feladatok oldatnának meg. A szóbeli i d ő t a r t a m a e g y - e g y jelöltnél legalább két óra volna.

A könyvtárosi vizsga életbeléptetésével kapcsolatban természetesen a vizsgára meg-

J^önyvtári problémák

•3

kívánt elméleti és gyakorlati ismeretek megszer- zése módjáról is gondoskodni kellene.

E r r e nézve legtanulságosabbak az olasz, poroszországi és bajorországi intézkedések.

Olaszországban a szaktanfolyam gondolatát már az 1869. évi rendelet m e g p e n d í t e t t e . A z 1876. évi szabályzat már a római nemzeti könyvtárral kapcsolatban létesítendő corso technico b ő v e b b programmját is adja. E sze- rint a szaktanfolyam tárgyai lettek v o l n a :

1. A könyv t ö r t é n e t e és alakja az ókortól napjainkig. 2. A tudományok meghatározása és osztályozása s mindegyikükre vonatkozó alapvető művek felsorolása. 3. A z irás e r e - dete és fajai, a könyvnyomtatás feltalálása és t ö r t é n e t e , könyvkereskedés t ö r t é n e t e . 4. A könyvtár fogalma és ügyvitele. 5. Katalógu- sok készítésmódja, a főbb bibliográfiai művek ismertetése. 6. Belső rend, állomány, a f ő b b európai g y ű j t e m é n y e k jelen állapota és t ö r - ténetük. 7. Paleografia. A két évre tervezett kurzust két tanár látta volna el. E megálla- podásokat, melyek sajnos sohasem léptek életbe, az 1886. évi rendelet t ö b b tekintet- ben módosította. Így az 1886. évi dekrétum már nem egy, hanem két kurzust tervez, me- lyek egyikét a római, másikát a firenzei Bib- lioteca Nazionale Centraleben t a r t o t t á k volna.

M i n d k e t t ő n két tanfolyamot akartak tartani egy egyéves elemi és egy kétéves felsőbb tanfolyamot. T á r g y a k lettek v o l n a : 1. P a l e o - gráfia. 2. Bibliologia. 3. Bibliográfia. 4. B i b - liotheconomia. 5. K ö n y v t á r k e z e l é s . ' Sajnos, mind e szép, miniszteri rendeletekben kör- vonalazott, tervek megvalósításra nem kerültek, mivel külön előadói állásokat nem szerveztek s e tisztség mellékfoglalkozásként való ellá- tását tiltották az olasz törvények. E n e h é z - ségen a miniszter 1907-ben a t ö r v é n y h o - zás elé t e r j e s z t e t t Ruolo organico t ö r v é n y - javaslatában segített, melynek 6. §-a kimondja, h o g y az 1. osztályú könyvtártisztviselők (v. i.

a bibliotecariók és conservatore dei mano- scrittik) az egyetemeken vagy szakiskolákon elvállalhatják a könyvtári szakismeretek taní- tását.2

P o r o s z o r s z á g b a n a vizsgán megkívánt könyv- tári szakismereteket a jelöltek az alatt a két év alatt kötelesek elsajátítani, melyet a vizs- gálatot megelőzőleg, mint önkéntes g y a k o r -

1 Zentralblatt für Bibliothekswesen. 1890: 230., 231. 1. Münzel idézett czikkében.

2 U. o. 1908: 313. 1. Schwenke id. czikke.

nokok (Volontärs) kell valamely könyvtárnál eltölteniök. E két év közül a másodikat az ö n - kéntes g y a k o r n o k a göttingai egyetemi könyv- tárban töltheti el, föltéve, h o g y két féléven keresztül könyvtártani előadásokat akar hall- gatni a göttingai egyetemen, ahol tudvalevő- leg i88ő ó t a r e n d e s tanszéke van e t u d o - mányszaknak.1

B a j o r o r s z á g b a n a könyvtári szakvizsgára jelentkezők másfélévi előkészítő szolgálatra bocsáttatnak, mely időnek első felét a jelölt bármelyik, saját tetszése szerint választott állami könyvtárban töltheti, míg a második felét a müncheni H o f - und S t a a t s b i b l i o t h e k - ban kell eltöltenie. A z előkészítő szolgálat első felében a jelölt a könyvtári szolgálat minden ágában nyer gyakorlati és tudomá- nyos kiképzést s a könyvtárvezetőség erről az idő leteltével bizonyítványt állít ki, me- lyet átutal a H o f - und Staatsbibliothek igaz- gatóságához. A jelöltnek már a p r ó b a i d ő ezen része alatt is meg kell engedni, hogy az egyetemen paleográfiai előadásokat hallgat- hasson. A próbaszolgálatnak a müncheni H o f - und Staatsbibliotheknál e l t ö l t ö t t második fele alatt kötelező a könyvtárban r e n d e z e n d ő szak- tanfolyam r e n d s z e r e s hallgatása. A tanfolyam a következő tárgyakat öleli f e l : 1. Könyv- nyomtatás és könyvkereskedelem t ö r t é n e t e . 2. Könyvtártan. (Építkezés, b e r e n d e z é s , ü g y - menet, könyvtártörténet.) 3. Könyvészet.2 A z első tanfolyam — 9 hallgatóval — ' 9 ° 5 októberétől 1906 áprilisáig t e r j e d t és a k ö - vetkező t á r g y a k a t ölelte f e l : i . katalogizálás

12 ó r á b a n ; 2. általános bibliográfia és bio- gráfia 12 ó r á b a n ; 3. különös bibliográfia 12 ó r á b a n ; 4. szakrendszerek 12 ó r á b a n ; 5.

könyvrendelés 12 ó r á b a n ; 6. k ö t é s és kiköl- csönzés 8 ó r á b a n ; 7. nyelvismerettan 9 ó r á - ban ; 8. n y o m d á s z a t t ö r t é n e t 29 ó r á b a n ; 9.

könyvkereskedelem 11 ó r á b a n ; 10. köteles- példányok 1 ó r á b a n ; 11. k ö n y v t á r t ö r t é n e t 8 ó r á b a n ; 12. kézirattan 13 ó r á b a n ; 13. könyv- tárépítkezés 8 ó r á b a n ; 14. autográfok isme- rete 2 ó r á b a n ; 15. zenekönyvtártan 2 órá- ban. Összesen tehát 151 óra ^olt.

E példákon elindulva és számolva a mi viszonyainkkal, a hazai könyvtári szakoktatás e részének megvalósítását a következőkép kép- zeljük. A könyvtári államvizsgálatra oly könyv- tári g y a k o r n o k o k bocsátandók, akik megelő-

1 U . o . 1 8 9 4 . 7 8 . 1.

2 U. o. 1905 : 3 2 1 . 1.