M U Z E U M 1
É S
KÖNYVTÁR] ÉRTESÍTŐ
A M U Z E U M O K ÉS K Ö N Y V T Á R A K
O R S Z Á G O S F Ő F E L Ü G Y E L Ő S É G É N E K ÉS ORSZ. T A N Á C S Á N A K
H I V A T A L O S K Ö Z L Ö N Y E
X. É V F O L Y A M
S Z E R K E S Z T I
M l H A L I K J Ó Z S E F
MUZEUML É S KÖNYVTÁRI O R S Z . FELÜGYELŐ
B U D A P E S T
S T E P H A N E U M N Y O M D A R T .
1 9 ) 6 .
T A R T A L O M :
Jl) Önálló czikkek.
O l d a l
] . F E R E N C Z J Ó Z S E F f 1 7 9
M i H A L I K J Ó Z S E F : Reformok 11. ... 1 Régi fa-műemlékeink m e g m e n t é s e ... 10 A F ő f e l ü g y e l ő s é g hatáskörébe tartozó
közgyűjtemények új csoportosítása 61 Két évi munkásság e r e d m é n y e i . ( B e -
számoló az O r s z . Tanács és az Orsz.
O l d a l
F ő f e l ü g y e l ő s é g munkálkodásáról, a
háború két éve alatt) 6 6 A M ú z e u m o k és Könyvtárak Orsz. Fő-
f e l ü g y e l ő s é g e hatáskörébe tartozó k ö z g y ű j t e m é n y e k m ű k ö d é s e és fejlő-
d é s e az 1915-ik évben 8 0 E r d é l y i múzeumaink és az oláh b e t ö r é s 1 8 0
B) Kisebb k(
G U L Y Á S P Á L D R . : D i e n e s L á s z l ó , Walter Hofmann könyvtári törekvései .. ... 165 Jóakaratú emberek figyelmébe 2 0 2 Városi nyilvános könyvtár Budapest 211 Y: Népkönyvtáraink háborús v e s z t e s é g e i 163
G . P. : A nagyváradi nyilvános könyvtár kiadványai . . . 2 1 0
J U R I S T A : Halász Aladár, A munkásbizto- sítás kézikönyve. (Könyvismertetés) ... 2 0 9 A : G y o m l a y László, Tarnopol felé.
(Könyvbírálat) . . . ... 2 0 8
M I H A L I K J Ó Z S E F : A Z emberi művelődés
korszakai . . . . . . ... 41 Kadic Ottokár : A S z e l e t a - b a r l a n g kuta-
tásának e r e d m é n y e i . (Könyvbírálat) 203 M — k : A P u l s z k y - R ó m e r - H a m p e l - e m l é k
felavatása . . . 194 A D e b r e c z e n i Városi M ú z e u m kurzusai 199
S Z E N T I V Á N Y I G Y U L A : Lázár B é l a , A ma- gyar m ű v é s z e t jövője. (Könyvbírálat) 2 0 4 Lux Kálmán, Árpádkori építészeti
maradványok Óbudán. (Könyvismer-
tetés) 2 0 7
>zlemények.
M i h á l y i E r n ő , D o r f m e i s t e r és a bárok képírás Sopronban. (Könyvbírálat) 2 0 8 S c h o e n A r n o l d , A budapest-krisztina-
városi templom. (Könyvbírálat) . . . 2 0 9 A Váczi M ú z e u m e g y e s ü l e t k ö z g y ű l é s e 53 A könyvtárak kiselejtezésére szánt fölös
példányok ... . . . . . . . . . . . . 5 3 Vidéki könyvtáraink sérelme . . . . . . 5 4 A D e b r e c z e n i Városi M ú z e u m m e g n y i -
tása 163 H e l y i nyomtatványok g y ű j t é s e a vidéki
könyvtárakban 164 A z Aradi K ö l c s e y - E g y e s ü l e t É v k ö n y v e 167
A B u n y i t a y - k ö n y v t á r duplumai 168 A losonczi áll. főgimnázium tanári k ö n y v -
tárának duplumai ... . 2 0 0 A berlini e g y e t e m magyar szemináriuma 201 Jelentés az E s z t e r g o m i R é g . és Tört.
Társulat múzeumának 1 91 5. évi műkö-
déséről é s állapotáról.. 201 Hazánk r é s z v é t e l e a « B i b l i o g r a p h i e der
S o c i a l w i s e n s s c h a f t e n » czimű vállalatban 2 0 2 A N é p k ö n y v t á r i czímjegyzék 2. p ó t f ü z e t e 2 0 7
Hivatalos közlemények.
B á r ó Szalay Imre múzeumi igazgató
nyugalomba l é p é s e . . . 55 Csejthei Varjassy Á r p á d halála ... 55
M o c s á r y S á n d o r halála Falusy G y u l a halála D r . N y á r i S á n d o r halála
55 55 55
IV
Tartalom
O l d a l
T é g l á s Gábor halála . . . 5 6 A Trencsénvármegyei M ú z e u m új tiszti-
kara 5 6 M ó r a F e r e n c z Petőfi-Társasági tagsága 5 6
A z aradi kultúrpalota új igazgatója ( F é -
n y e s D e z s ő ) . . 56 A L e h ó c z k y - f é l e g y ű j t e m é n y sorsa . . . 56
A F ő l e l ü g y e l ő s é g 1915. d e c z . 8-iki ülé-
séből 5 6 A F ő f e l ü g y e l ő s é g hatáskörébe tartozó
intézetek állami s e g é l y e z é s e az 1915/16.
költségvetési é v b e n 57 A z Orsz. Tanács 1 9 1 5 / 1 6 . évi költség-
v e t é s e első f e l é r e s z ó l ó felhasználási tervezetének miniszteri jóváhagyása ... 59 Hadtörténeti múzeum Zágrábban . . . 5 9 Kinevezés az O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g kebe-
lében (dr. Gulyás Pál) .. . . . ... 1 7 0 Gróf A p p o n y i A l b e r t ü d v ö z l é s e . . . 170 A S z é k e l y N e m z e t i M ú z e u m új őre
(Péter M ó z e s ) 170 Hadbavonult múzeumi tisztviselő (Orosz
Endre) 170 D r . Cserni Béla halála . . . . . . . . . 170
Kugler Alajos halála 170 Dr. B e n z e A d o l f halála . . . 170
N a g y G y ö r g y halála . . . 171 A d o m á n y a G ö m ö r m e g y e i Múzeumnak 171
A z Orsz. Tanács 1 91 6 . m á r c z . 9 - i k i üléséből 1 71 A z Orsz. Tanács hatáskörébe tartozó
népkönyvtárak é s intézmények áll. s e g é -
Ol dal
lyeinek utalványozása az 1915/16. év
második felében 176 H á r o m elismerő irat 177 Hazánk halrajzi adatainak g y ű j t é s e . . . 177
Zalánkeméni báró W l a s s i c s Gyula . . . 2 1 3
Fraknói V i l m o s lemondása 2 1 3 B á r ó S z a l a y Imre távozása ... . . . 2 1 3
K i n e v e z é s (Odor I l o n a ) . . . 2 1 3 M i n i s z t e r i köszönet a rimaszombati taka-
rékpénztárnak 2 1 3 A tordai m a g y . k ö z m ű v e l ő d é s i ház i g a z -
gatójának lemondása 2 1 4 A D e b r e c z e n i Városi M ú z e u m ujjárende-
z é s e 2 1 4 A soproni múzeum új f ő ő r e ... . . . 2 1 4
A sárosvármegyei múzeum őre 2 1 4 Tisztújítás a Vasvármegyei K ö z m ű v e l ő -
dési E g y e s ü l e t b e n . . 2 1 4 Állami f e l ü g y e l e t alá h e l y e z e t t ujabb
i n t é z e t (Jászberényi városi múzeum) 215 Ajándék a sümegi áll. D a r n a y - M ú z e u m n a k 2 1 5 O r t v a y Tivadar dr. h a l á l a . . . . . . . . . 215
K ó r ó d y P é t e r dr. halála 215 V é r t e s y Jenő halála . . . 215
Pantocsek József dr. halála 2 1 6 Gubitza Kálmán halála 216 A z O r s z . Tanács 1916. nov. 9-iki ülé-
séből 2 1 6 Fraknói Vilmos búcsú-irata 222
A z O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g 1916. nov. 29-iki
ü l é s é b ő l . _. ... 223
R E F O R M O K .
í i . i
R E F O R M M U N K A
másik része az Orsz. Főfelügyelőség hatáskörébe t a r t o z ó vidéki múzeumok és könyvtárak jövendő életére és sorsára vonatkozó teendőknek a g-^----^ preczíz és programmszerű megállapítására vonatkozik oly értelemben, amint azt a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrnak 1915. június hó 15-én kelt
i 1.971.
s zá m ú s e folyóiratban a «Reformok» czímú czikk 1. részében kiadott rende- lete meghatározza.
A mai helyzet az, hogy a M ú z e u m o k és Könyvtárak O r s z á g o s Főfelügyelősége felügyelete alá ez idő szerint 88 intézet (múzeum és t u d o m á n y o s jellegű könyvtár) tar- tozik, amely intézetek segélyezésére az 1 9 1 4 / 1 5 . évi állami költségvetésben rendes hitel czímén—r35.300 K, rendkívüliek (nz országos—frliigyg-l^t alatt lévő közpyryfg- mények építkezéseinek és berendezéseinek segélyei) czímén pedig 1 5 0 . 5 0 0 K állott rendelkezésre.
H a a 135.500 K rendes hitelből a 2 5 . 0 0 0 koronás ú. n. nagy beruházási állam- segélyt leszámítjuk, mert ezt a segélyt évenként egyösszegben szokta valamely intézet részére javaslatba hozni a Főfelügyelőség, a fennmaradó 1 1 0 . 3 0 0 koronát Orsz. F ő - felügyelőségünk évről-évre a bejelentett s méltányolt szükségletek figyelembevételével osztja szét a felügyelet alatt álló intézetek között, amelyek ilyenformán évenként 200 koronától 4 8 0 0 koronáig terjedő segélyeket kapnak.
Az Országos Főfelügyelőség fennállása óta a hatáskörébe tartozó intézmények rendes segélyezésére idáig 8 6 3 . 1 4 8 koronát, a rendkívüliek czímén pedig 1,813.092 koronát fizetett ki, ide nem számítva az utóbbi czímén megállapított segélyek amaz összegeit, amelyek csupán előirányozvák, de még csak ezután lesznek évi részletekben esedékesek, amely részletek a már kifizetett részösszegekkel együttvéve 3 , 0 3 3 . 2 5 0 koronára szöknek fel.
Az Orsz. Főfelügyelőség 1 8 évi működése már régóta megérlelte azt a tapasz- talatot, hogy a rendes segélyeknek a felügyelet alá helyezett intézetek k ö z ö t t történő elaprózása csak vegetáló életet tud adni az intézményeknek. M e r t ha valamennyi, vagy legalább is a hivatásukat betölteni t u d ó s a nemzeti közművelődést sikerre] szolgálni képes intézetet úgy óhajtanók segélyezni, amilyen mértékben az igények jelentkeznek, ma a javadalom háromszorosára-négyszeresére volna szükségünk.
D e mert az állami felügyelet alá helyezést k é r ő intézetek száma évről-évre szapo- rodik, kilátás pedig egyelőre nincs arra, hogy az államsegélyül szolgáló javadalom egyáltalában, vagy legalább is e növekvés arányában emelkedhetik, g o n d o l k o d n u n k kell egy olyan megoldás felől, mely egyrészt az arra valóban érdemes, élet- és fejlődés-
1 A z első k ö z l e m é n y m e g j e l e n t a M ú z e u m i és K ö n y v t á r i É r t e s í t ő I X . é v f . (1915) 151 — 1 6 5 . lapjain.
2
J^eformok képes intézetek intenzivebb fejlesztését lehetővé teszi, másrészt az államot megszabadítja azoktól a fölösleges terhektől, melyeknek viselése az államjavadalomnak szétforgácsolása mellett eredménytelen munkánál egyebet ú g y sem szülhet.
Országos Főfelügyelőségünk már r é g e b b e n foglalkozik e kérdéssel s ismételten hangoztatta, m e n n y i r e nem czélszerű a javadalomnak mind erősebb mértékben jelent- kező elaprózása, mint ahogy nem egészen helyes az sem, h o g y csaknem mindannyi- szor, ahányszor kérik, segítségére siet a f o l y t o n létesülő vidéki múzeumoknak, amelyek közül akárhány csak a megalakulás formalitásaira vet súlyt, de jövője biztosításával nem törődik, mert — nézetük szerint — ott az állam, mely a felügyeletet átveszi s ezzel szerintök — a t e r h e k e t is elvállalja. S ha a Főfelügyelőség a neki szánt ilyen szerepet idáig el is fogadta, ezt főkép azért tette, h o g y az új intézmény tulajdonában lévő gyűjteményes anyagnak, mint a nemzeti vagyon szerves részének, fennmaradását bizto- sítsa, de talán méginkább azért, nehogy az a szemrehányás érhesse, h o g y nem méltá- nyolja kellőképen a vidéken spontán keletkező ú. n. kulturmozgalmakat, holott ez czéljainak s feladatainak egyike volna.
Be kell ismernünk azt is, h o g y a F ő f e l ü g y e l ő s é g a hatáskörébe t a r t o z ó intézetek évi segélyezésénél bizonyos mértékig túl ment a korlátokon, történt ez azonban e g y - részt azért, h o g y a vidéken létesült közgyűjteményeknek alapvető munkáit minél szilárdabban biztosítsa, másrészt, mert mindig azt remélte, hogy a Főfelügyelőség állami javadalma évről-évre fokozatosan nőni fog s így a fennhatósága alá tartozó összes vidéki intézetek fejlesztésére együttesen olyan állami javadalmazást f o g tudni f o r - dítani, aminő javadalmazással ma például a M a g y a r Nemzeti M ú z e u m egymaga bír.
H a ezt megvalósítania sikerült volna, a 88 intézet fenntartásának s fejlesztésének k é r - dése ma már aggodalomra nem adna okot.
A fentebb röviden érintett felfogásból alakult ki lassan az a ferde helyzet, hogy a vidéki múzeumok és könyvtárak nagy részénél az intézetek jogszerű és természetes tulajdonosai mindinkább kevesebbet kezdtek intézeteik sorsával törődni. Elvetni vélték azok anyagi gondjait, mert az állami felügyelet lényegét úgy magyarázták, hogy miután a «felügyelet» már megvan, az azzal kapcsolatban járó anyagi segítség is minden fel- tétel és ellenszolgálat nélkül kijár és az intézetek fenntartása és szellemi működésé- nek zavartalan biztosítása most már kizárólag az állam kötelessége.
E téves felfogás következménye lett azután, hogy maga a polgári társadalom, mely régebben a legtöbb helyen az egészséges, a mozgékony és lüktető erővel dolgozó egyesületek útján szervesen kapcsolódott be a múzeumok és könyvtárak belső életébe, t ö b b intézmény iránt lassanként elvesztette é r d e k l ő d é s é t ; kiszakadt azok mozgékony, családias kötelékéből s testvéri munkatárs helyett már csak passzív szemlélőjévé vált az intézmények mindinkább elcsendesedő életének.
H o g y ez az állapot nem egészséges, azt mindannyian éreztük. De érezzük azt is, h o g y ennek a helyzetnek tovább való fenntartása már maga a dekadenczia volna, vál- toztatni kell tehát azon s mindenekelőtt azt szükséges biztosítani, hogy a társadalmi tevé- kenység az állami tevékenységhez csatlakozzék, vagyis: oda kell hatnunk, h o g y a tár- sadalomnak és államnak a kulturális téren való áldozatkész együttműködése a mostaninál mélyebb, egészségesebb gyökeret verjen.
S hogy erre éppen a mai idők utalnak a legjobban, azt élőpéldákban állítják elénk
az állam és a társadalom kezetfogó együttműködésének szemeink előtt megnyilatkozó
csodálatos, fölemelő eredményei. Ha még e h h e z hozzá vesszük azt is, h o g y a világ-
R e f o r m o k . 7
h á b o r ú eseményei föltétlenül új körülményeket fognak teremteni, a nemzet rétegeiben ú j vagyonokat s ezzel új alakulásokat hoznak l é t r e : bizonyos, hogy csakhamar ma még beláthatlan ú j és jogos törekvéseknek kell majd működési és érvényesülési tért e n g e d - nünk a hazai közművelődés és t u d o m á n y mezején is.
Ezek az új törekvések új feladatok elé fogják állítani az ország kormányát s annak szerveit is, de ha igaz, hogy a mai napok még aligha alkalmasak arra, hogy mélyre- ható, végleges reformok teremtessenek, mert még beláthatlanok maguk a feladatok is, viszont az is igaz, hogy e r e f o r m o k n a k az előkészítő-munkálataihoz már most kell hozzá- f o g n u n k , n e h o g y a cselekvés órája készületlenül találjon bennünket.
A M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége amilyen odaadó szere- tette] kísérte és támogatta idáig a vidéki múzeumok és könyvtárak ügyeit, olyan lelki- ismeretes gondossággal, beható részletességgel s a körülmények mérlegelésével vitatta meg azokat a módokat is, amelyekkel e n a g y h o r d e r e j ű kérdés a hazai közmű- velődés és t u d o m á n y vitális érdekeinek szemmeltartásával a miniszteri rendelet intencziói szempontjából a legkedvezőbben megoldható volna.
M i n d e n e k e l ő t t a felügyelete körébe tartozó tudományos jellegű könyvtárak ügyét vette vizsgálat alá. Elv gyanánt kimondotta, hogy a könyvtári ügyet szoros kapcso- latba kell hozni más kulturális intézményekkel, hogy ezek is közvetlen, élő tényezői legyenek a közművelődés munkájának s így a könyvtárak ezáltal is hatékonyabb, a lakosság minden rétegére kiterjedő s abban közérdeklődést keltő kulturális szervekké váljanak.
Be kell vonni tehát a könyvtárak működésébe a közművelődés és közélet minden m u n k á s á t : a kulturegyesületek tényezőit és a tanügy s a közigazgatási hatóságok mindama szerveit, melyek hivatali állásuknál s befolyásuknál fogva a népre hatással lehetnek s ezáltal a könyvtárak ügyét s azok használatát nemcsak előmozdíthatják, hanem a közönség számára valódi életszükségletté is tehetik.
Az Orsz. Főfelügyelőség mindenekelőtt azt a felfogását szögezte le, hogy e g y e - temmel bíró városokban, aminő Pozsony és Debreczen, a könyvtáraknak az egyetemek által leendő átvételét találja kívánatosnak. A pozsonyi volt városi közkönyvtár ü g y e máris megvan oldva, mert ezt a város 1 9 1 3 - b a n az ott létesített E r z s é b e t - t u d o m á n y - egyetemnek átadta. Ennek vezetéséről és fejlesztéséről tehát ez a főiskola fog ezentúl g o n d o s k o d n i ; a debreczeni ref. kollégium nagykönyvtárának ügye ellenben — jóllehet a tárgyalások már megindultak — még f ü g g ő kérdést képez, de remélhető, hogy ennek az ottani egyetemhez való kapcsolása, ami föltétlenül szükséges és az egyedüli helyes megoldási mód, mielőbb d ű l ő r e kerül. Addig is azonban kívánatos, hogy a kultura érdekében az állami segélyezés régi módja s mértéke e könyvtárra nézve fenntartassák.
E b b e a kategóriába sorozta az Orsz. Főfelügyelőség az JÍrvamegyei Csaplovits-
J^önyvtárat is. Ennek anyaga t ú l n y o m ó részben t u d o m á n y o s kutatásokra alkalmas
t u d o m á n y o s könyv lévén, a könyvtár jelenlegi helyén — Alsókubinban — nem felelhet
meg annak a feladatnak, amelyet más, t u d o m á n y o s búvárlásokra hivatott közönséggel
bíró n a g y o b b városban méltóképen betölthetne. Jóllehet e könyvtárt annak létesítője
az alapító-oklevélben Alsókubin városa számára biztosította, annak a pozsonyi e g y e -
temhez, Árvamegye tulajdonjogának fenntartása és az alapító emlékének megfelelő
m ó d o n való megörökítése mellett leendő áttétele érdekében az akczió föltétlenül megindí-
tandó. E megoldási mód esetén a könyvtár részére államköltségen emelt épületben
egy, a helyi és a környék lakosságának műveltségi fokához mért s annak igényeit
4
J^eformok
kielégítő közművelődési könyvtár foglalhatna helyet Alsókubinban, melynek magvát az Orsz. Tanács 1913-ban a d o m á n y o z o t t 1000 k o r o n á s népkönyvtára képezné.
Az Orsz. Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó könyvtárak közül több könyvtár fokozatosan olyan közművelődési könyvtárrá volna kifejlesztendő, aminők létesítésé- nek gondolatával Orsz. F ő f e l ü g y e l ő s é g ü n k és a M ú z e u m o k és Könyvtárak Orsz.
Tanácsa is már foglalkozik. Ennek eszméjét s a kivitel részletes tervezetét «Reformok»
czímű czikkünk 1-ső része tartalmazza.
E könyvtárak felállítása és fejlesztése az Orsz. Tanács javadalmát terhelné, t e r m é - szetesen, a Főfelügyelőség támogatásának arányos bekapcsolódásával ott és olyan esetekben, ahol és amikor ezt a F ő f e l ü g y e l ő s é g által képviselt t u d o m á n y o s érdekek úgy kívánnák.
E könyvtárak a következők v o l n á n a k :
1. Az aradi közművelődési ház k ö n y v - 12. A marosvásárhelyi közművelődés tára. ház könyvtára.
2. A balassagyarmati múzeum k ö n y v - 1 3. A nagyszombati városi könyvtár, tára. 14. A nagyváradi városi közkönyvtár.
3. A beszterczebányai múzeum k ö n y v - 15. A nyitrai m ú z e u m könyvtára.
tára. 1 6. A rimaszombati múzeum könyvtára.
4. A békéscsabai múzeum könyvtára. 1 7. A sepsiszentgyörgyi Székely N e m - 5. A budapesti Budai Könyvtár. zeti M ú z e u m könyvtára.
6. A győri városi közkönyvtár. 1 8. A szabadkai városi közkönyvtár.
7. A kecskeméti városi könyvtár. 1 9. A székelyudvarhelyi ref. kollégium 8. A kiskunfélegyházai múzeum könyv- könyvtára.
tára. 20. A szombathelyi múzeum könyvtára.
9. A komáromi vármegyei könyvtár. 2 1. A temesvári városi közkönyvtár.
10. A losonczi városi könyvtár. 22. A verseczi városi közkönyvtár.
11. A máramarosszigeti közművelődési 23. A veszprémi m ú z e u m könyvtára, ház könyvtára. 24. A zombori városi közkönyvtár.
E felsorolt könyvtárak közül az aradi, a komáromi, a sepsiszentgyörgyi, a szom- bathelyi, a temesvári és a veszprémi könyvtárakat az Orsz. F ő f e l ü g y e l ő s é g is részesí- tené évenként, vagy időközönként könyvtári államsegélyekben, a többi könyvtár ellen- ben, melyeknek anyaga és kulturális feladatai a közművelődési, vagyis a magasabb színvonalon álló népesség szellemi igényeihez alkalmazkodó könyvtárak feladat- körébe vágnak, az Orsz. Tanács hatáskörébe utaltatnék át. Ezek fenntartása és tovább- fejlesztése tehát ezentúl kizárólag ennek a javadalmát venné igénybe.
Végül azokat a könyvtárakat soroljuk fel, melyek m ű k ö d é s ü k eredményeinél, anyaguk értékénél, vagy a közművelődésre való hatásuk csekélyebb voltánál fogva állami segélyezésre legalább ez idő szerint nem tarthatnak igényt, avagy, ha értékesebb anyaggal bírnak is, segélyezésük ez idő szerint a dotáczió elégtelensége miatt lehetetlen.
Oda kellene tehát hatnunk, hogy e könyvtárak fenntartásáról, fejlesztéséről és hasz- nálatáról tulajdonosaik gondoskodjanak.
E könyvtárak a következők:
1. Az aranyosmaróti múzeum k ö n y v - 3. A budapesti t u d . egyetemi g y ó g y - tára. szerészhallgatók gyógyszerészi m ú z e u m á -
2. A békésgyulai múzeum könyvtára. nak könyvtára.
Reformok.
54. A Szolnokdobokamegyei Í r o d . , T ö r t .
és Ethnographiai Társulat könyvtára Désen.
5. A dévai m ú z e u m könyvtára.
6. Az esztergomi múzeum könyvtára.
7. Az ipolysági múzeum könyvtára.
8. A kolozsvári E K E - m ú z e u m könyv- tára.
9. A lőcsei ág. ev. egyház könyvtára.
1 o. A marosvásárhelyi ref. kollégium könyvtára.
1 1. A miskolczi ág. ev. egyház könyvtára.
1 2. A nagybányai m ú z e u m könyvtára.
13. A nagykárolyi m ú z e u m könyvtára.
1 4. A rózsahegyi múzeum könyvtára.
15. A szamosujvári ö r m é n y múzeum könyvtára.
1 6. A szatmári múzeum könyvtára.
1 7. A trencséni múzeum könyvtára.
1 8. A turóczszentmártoni T ó t M ú z e u m könyvtára.
1 9. A váczi múzeum könyvtára.
Az Országos F ő f e l ü g y e l ő s é g , amiként revízió alá vette a könyvtárakat, épen ú g y megvizsgálta a muzeális gyűjtemények ügyét is s szeme előtt tartva a vallás- és közokt.
m. kir. miniszter ú r rendeletében érintett irányelveket, behatóan mérlegelte mind- azokat a szempontokat, amelyek az egyes g y ű j t e m é n y e k fennmaradása, kulturai szük- ségessége és a közműveltségre s tudományra való hatás szempontjaiból mérvadók.
Beható és részletes tárgyalások után a Főfelügyelőség abban állapodott meg, h o g y a mód, amely a kérdést a mai viszonyok mellett s legalább egyelőre czélszerű megoldásra viheti, egyrészt az állami felügyelet alá helyezett intézeteknek a segélyezés szempontjából való új csoportosítása, másrészt az állami felügyeletnek megfelelő redukcziója, illetve megszüntetése volna. E h h e z képest készült az alábbi tervezet, mely a Főfelügye- lőség felügyelete alá jelenleg tartozó 8 8 intézetet (illetve a most állami felügyeletet kérő jászberényi m ú z e u m o t is ide számítva: 89-et), tekintet nélkül a könyvtárakról az e l ő b b kifejtett nézetekre, négy csoportba osztja.
I. Az első kategóriába azokat az intézeteket sorozta a Főfelügyelőség, amelyek föl- tétlenül állami felügyelet alatt meghagyandók oly értelemben, hogy azokat az állam anyagilag és erkölcsileg a lehető legmesszebbmenő támogatásban részesítse s a rendelkezésére álló esz- közökkel fejlődésükben és feladataik végzésében az eddiginél intenzivebb mértékben támogassa.
Ezeket az intézeteket egy-egy országrésznek vagy vidéknek tágasabb körre kiter- jedő kulturális góczpontjaiul szolgáló teljes, vagyis könyvtárral, régészeti, néprajzi, t e r - mészetrajzi és képzőművészeti gyüjteménycsoportokkal b í r ó múzeumokká kellene fej- leszteni s gyűjtési területüket földrajzilag meghatározni. H a ilyen kiszemelt helyen bizonyos g y ű j t e m é n y - c s o p o r t o k idáig már létesültek volna, oda kell hatni, hogy ezek közös intézményben egyesüljenek s gondoskodni kell arról is, hogy ezek az intézetek szakképzett erőkkel láttassanak el, hogy p o n t o s a n megállapított, czéltudatos munka- programmal bírjanak, hogy a szabályszerű könyveket vezessék s végül, h o g y mindezek megvalósítására állandó állami segélyezéssel képesíttessenek. Föltétel azonban, hogy az intézetek tulajdonosai lehetőleg olyan mértékű támogatásban részesítsék ez intézeteket, aminőt azok az állam részéről nyernek.
Ezek az intézetek a következő helyeken volnának:
1. Jlrad.
2. Debreczen.
3. J^assa.
4. Marosvásárhely.
5. Pécs.
6. Pozsony.
7. Sepsiszentgyörgy.
8. Szeged.
9. Szombathely.
1 o. Temesvár.
6
J^eformok
I I . A második kategóriába azok az intézetek soroztainak, amelyek meglévő külön épületeik s gyűjteményeik tartalmasságánál s értékénél fogva állami felügyelet alatt tartan- dók s évről-évre kisebb mértékű államsegélyben részesítendők volnának. Kikötendő azonban, hogy szabályszerű könyveket vezessenek s hogy az intézetek fenntartói lehe- tőleg oly összegű évi segélyben részesítsék ez intézeteket, aminő segélyt az állam ad.
Ezek a következő helyeken a következő intézetek volnának:
a) Csoport: Jlz állam által emelt, vagy államsegélylyel készült külön épülettel bíró intézetek •'
1. Balassagyarmat. M ú z e u m . 2. Bártfa. M ú z e u m .
3. Beszterczebánya. M ú z e u m . 4. Békéscsaba. M ú z e u m . 5. Gyulafehérvár. M ú z e u m . 6. Hódmezővásárhely. M ú z e u m . 7. Idomárom. M ú z e u m és Vármegyei Könyvtár.
8. Magyaróvár. M ú z e u m .
9. Máramarossziget. Közművelődési H á z .
1 o. Nagyvárad. M ú z e u m . 1 1. Rimaszombat. M ú z e u m . 1 2. Selmeczbánya. M ú z e u m . 1 3. Sopron. M ú z e u m .
14. Szekszárd. M ú z e u m .
1 5. Versecz. M ú z e u m és könyvtár.
1 6. Veszprém. M ú z e u m .
b) Csoport. Egyébként létesült, vagy csak ideiglenes épületben elhelyezett intézetek:
1 7. Hódmezővásárhely. Ref. főg. könyvtár.
1 8. J^ecskemét. M ú z e u m és könyvtár.
1 9. T^eszthely. M ú z e u m .
20. T^iskunhalas. Ref. főgimn. könyvtár.
21. Máramarossziget. Ref. főgimnáziumi könyvtár.
22. JHiskolcz. M ú z e u m .
23. J\agyenyed.ABethlen-kollég.gyüjte- ményei.
24. Vápa. A ref. főiskola gyűjteményei.
25. Sárospatak• A ref. főiskola nagy- könyvtára.
26. Sümeg. ÁH. D a r n a y - M ú z e u m . 27. Trencsén. M ú z e u m .
111. A harmadik kategóriába azok az intézetek soroztatnak, amelyek megtartatná- nak ugyan állami felügyelet alatt s állandóan élveznék annak erkölcsi támogatását is, de nem részesülnének állandó évi államsegélyekben. Ilyen segélyeket csakis esetről- esetre, a körülmények által megokolt s a F ő f e l ü g y e l ő s é g által méltánylást érdemlő esetekben nyerhetnének.
Fenntartásukról elsősorban tulajdonosaik (a vármegyék, városok, egyesületek, egy- házi vagy világi testületek) volnának hivatva gondoskodni s amennyiben ezt megtenni vonakodnának, vagy erre képtelenek volnának, kisérlet teendő, h o g y e gyűjtemények ha ezt jellegük megengedi — az 1. és 11. p o n t b a n feltüntetett amaz intézetek egyikébe olvasztassanak be, amely intézet az illető helyhez területileg a legközelebb fekszik.
Ezek az intézetek a következők:
1. Budapesti Ráday-könyvtár.
2. Budapesti P e t ő f i - H á z . 3. Dévai m ú z e u m .
4. Hperjesi ág. ev. koll. könyvtár.
5. Telkai m ú z e u m .
b. Gyulafehérvári Batthyány-Intézet.
7. T^ésmárki ág. ev. lie. könyvtár.
8. kiskunfélegyházai múzeum.
9 . Lőcsei múzeum.
1 o. J\yiregyházai múzeum, r 1. Poprádi múzeum.
1 2. Rózsahegyi múzeum.
1 3. Szászvárosi ref. koll. gyűjteményei.
1 4. Szentesi m ú z e u m .
1 5. Székesfehérvári múzeum.
1 6. Zombori m ú z e u m .
R e f o r m o k .
7IV. A negyedik kategóriába azok az intézetek sorolvák, amelyek állami felügyelet alatt hagyhatók ugyan, de ez a felügyelet csupán erkölcsi támogatást biztosít az inté- zeteknek. Nem részesülnek tehát pénzbeli segélyekben, ellenben a Főfelügyelőség az egyes intézeteket készséggel támogatja tanácscsal, szakfelügyelőivel időközönként meg- vizsgáltatja gyűjteményeiket és saját javadalma segítségével rendezteti azokat, ha a szükség ezt úgy hozná magával. Állami letétekben ez intézetek csak abban az eset- ben részesíttetnének, ha az állami letétül szolgáló tárgyak fölös száma ezt az 1-ső, 11.
és I I I . kategóriába tartozó intézetek sérelme nélkül megengedné. Olyan intézetekkel szemben azonban, amelyek különös helyi kapcsolatuknál fogva kiválóan alkalmasak arra, hogy képzőművészeti vagy más különleges irányú g y ű j t e m é n y k é n t kifejlesztes- senek, kivételt lehet tenni s ezek az állami beszerzések és a megfelelő állami letétek szempontjából esetleg akkor is fokozott figyelemben részesülnek, ha a I V . csoportba vannak is beosztva.
Ez intézetek közül némely könyvtár — mint azt már előzőleg megjegyez- t ü k — a M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos Tanácsa hatáskörébe volna átutalandó, avagy annak dotácziójából közművelődési könyvtárrá volna fejlesztendő. A többi inté- zet fenntartásáról és fejlesztéséről azok tulajdonosai tartoznának gondoskodni. H a ezt nem vállalnák, vagy abban korlátozva lennének, a t u l a j d o n o s o k felszólítandók volná- nak, hogy a gyűjteményeket a körzetükbe legközelebb eső 1-ső vagy 11. kategóriájú, vagy más országos jellegű intézetbe olvaszszák be. Ha ez a felszólítás eredménytelen volna, az illető intézetek még az állami felügyelet alól is kivonandók lennének.
A IV. kategóriába tartozó intézetek a következők v o l n á n a k : 1. Jllsókubin. Csaplovits-Könyvtár.
2. Jlranyosmarót. M ú z e u m . 3. Budapest. Budai Könyvtár.
4. Budapest. Gyógyszerészi Múzeum.
5. Dés. Könyvtár.
6. Esztergom. M ú z e u m . 7. Győr. Városi közkönyvtár.
8. Gyula. M ú z e u m . 9. Ipolyság. M ú z e u m . 1 o. Jászberény. M ú z e u m .
1 1. J^olozsvár. E . K. E . - m ú z e u m . 1 2. J^olozsvár. Dési régiség- és ethno- grafiai gyűjtemény.
1 3. J^rasznahorkaváralja. G r ó f Andrássy Francziska ereklyemúzeum. (Mindvégig megtartandó áll. felügyelet alatt, miután államsegélyre egyáltalában nem reflektál).
1 4. Losoncz. Városi közkönyvtár.
1 5. Lőcse. Ág. ev. könyvtár.
1 6. Marosvásárhely. Ref. koll. könyvtár.
1 7. Miskolcz. Ág. ev. könyvtár.
1 8. Nagybánya. M ú z e u m . 1 9. Nagykároly. M ú z e u m .
20. Nagyszombat. Városi közkönyvtár és emléktár.
2 1. J\agyvárad. Városi közkönyvtár.
22. ISyitra. M ú z e u m . 23. Pozsony. Könyvtár.
24. Szabadka. Városi m ú z e u m és könyv- tár.
25. Szamosujvár. M ú z e u m . 26. Szatmár. Múzeum.
27. Székelyudvarhely. Ref. kollégiumi könyvtár.
28. Temesvár. Városi közkönyvtár.
29. Tiszafüred. M ú z e u m .
30. Turóczszentmárton. T ó t M ú z e u m . 31. Vácz. M ú z e u m .
32. Zombor. Városi közkönyvtár.
Ezekben látja az Országos Főfelügyelőség a m ú z e u m o k és könyvtárak r e f o r m - jára vonatkozó eszmének megvalósítható módját abban a vonatkozásban, aminőben
annak keresztülvitelére a vallás- és közokt. m. kir. miniszter úr 1 1.971. számú r e n d e -
R e f o r m o k . 1 2
letében az Orsz. Főfelügyelőséget felhívta. C s u p á n három k ö r ü l m é n y t tartunk szüksé- gesnek még felemlíteni. Az egyik az, hogy az imént itt kifejtett megoldási m ó d o t az Országos Főfelügyelőség egyelőre csak ideiglenes, átmeneti tervezetnek, kívánja te- kinteni.
A másik k ö r ü l m é n y a specziális múzeumok (Balatoni M ú z e u m , T á t r a - M ú z e u m , bányászati múzeum) létesítésének kérdése. E z az ügy a várható új és nagy alakulá- sokkal lévén szoros összefüggésben, arról most, a dolog természetéből folyólag, beha- tóbban még nem nyilatkozhatik az Orsz. Főfelügyelőség, megjegyezzük azonban, hogy amely múzeumokkal ilyen specziális kérdések összekapcsolhatók, azoknak megoldása az egyes kategóriákon belül már most is megkezdhető és kellő főfel ügyel ősé gi irányí- tással következetesen keresztül is vihető.
A harmadik körülmény az, h o g y a Főfelügyelőség e reformtervezetének jóvá- hagyása esetén a Főfelügyelőség javadalmának segélyezésekre való felhasználása kizárttá tenné annak még a lehetőségét is, h o g y abból egyes intézetek tisztviselői vagy alkalma- zottai tiszteletdíjakat vagy díjazásokat élvezzenek• Az államsegélyek nem is e r r e valók, de azzal a rendeltetéssel adatnak, h o g y azokból az egyes gyűjteményes csoportok gyarapíttassanak s a gyarapítással szoros kapcsolatban lévő kiadások fedeztessenek.
A körülmények kényszerítő hatása alatt azonban az Orsz. F ő f e l ü g y e l ő s é g némely esetben eddig eltekintett ettől az elvtől s t ö b b intézetnél a tisztviselők tiszteletdíjaira s az alkalmazottak díjazására mintegy évi 7 5 0 0 k o r o n á t engedett át az államsegélyek- ből, de mert ez minden esetben a g y ű j t e m é n y e k gyarapításának a rovására történt, ez az abúzus tovább fenn nem tartható. E nehézségen ú g y lehetne segíteni, ha az említett s elkerülhetetlen személyi kiadások fedezésére a F ő f e l ü g y e l ő s é g állami költségvetésébe évi 1 0 . 0 0 0 korona ú j fedezet vétetnék fel, amivel a kérdést jó hosszú időre és méltá- nyosan lehetne megoldani.
Ami végül a vidéki szépművészeti g y ű j t e m é n y e k irányításának jövendő politi- káját illeti, arra nézve az Orsz. F ő f e l ü g y e l ő s é g , dr. Petrovics E l e k országos felügyelő részletesen kifejtett szakvéleménye alapján, úgy véli, hogy általánosan helyeselt elv az, miszerint a vidéki gyűjteményeket lehetőleg hozzuk kapcsolatba a helylyel, a k ö r n y é k - kel, ahol fennállanak, mert egyfelől minden g y ű j t e m é n y n e k saját környéke a legtermé- szetesebb gyűjtési terrénuma, másfelől ez az elv szolgáltatja a legegészségesebb alapot egy helyes munkafölosztásra. Ilyen módon minden gyűjtemény határozott rendeltetést nyer, magától adódó, természetes p r o g r a m m r a tesz szert s egyszersmind legjobban találhatja meg a módját annak, h o g y a helyi társadalmat érdeklődésre bírja, partiku- láris öntudatában erősítse és így saját muzeális munkájába bevonja.
A képzőművészeti termékekre alkalmazva ezt az elvet, az Orsz. Főfelügyelőség politikája a vidéki szépművészeti g y ű j t e m é n y e k irányításának dolgában csak az lehet, hogy a vidéki városok gyűjteményei elsősorban olyan művészek munkáival láttassanak el, akik működésük, vagy legalább származásuk révén az illető várossal vagy vidékkel kap- csolatban vannak. M á s o d s o r b a n azonban a mű tárgyát is helyes tekintetbe kell venni.
Olyan művek, amelyek az ábrázolt személynél, eseménynél vagy tájéknál fogva az illető vidékkel bizonyos vonatkozásban állanak, k ü l ö n ö s e n alkalmasak arra, hogy bensőbb, szervesebb kapcsolatot teremtsenek egy-egy g y ű j t e m é n y és vidéke között és a g y ű j t e - ménynek sajátos színt és irányt adjanak.
Ilyenféle elvek követtettek — bár talán nem elég következetességgel — az állami
birtokban levő képzőművészeti anyag szétosztásánál eddig is, de a Szépművészeti
Reformok.
9M ú z e u m vezetősége ezenfelül még arra is törekszik, hogy ezentúl még teljesebben és következetesebben érvényesüljenek ezek az elvek, sőt a már kiadott anyagot is revi- deálni óhajtaná. A helyi kapcsolatnak ez a figyelembevétele az Orsz. Főfelügyelőségnél szintén érvényesül, minélfogva szinte magától áll elő az a következtetés, hogy a vidéki gyűjteményekben elhelyezett képzőművészeti anyagnak egy részét, és pedig tekintélyes részét, vándoroltatni lehet.
A másik szempont, melyre szintén rá kell mutatnunk, a következő:
A vidéki gyűjtemények maguk is szereznek bizonyos művészeti anyagot s talán remélhető, hogy n a g y o b b és gazdagabb városokban idővel némi haladás lesz ebben az irányban. Ennek a szerzőtevékenységnek azonban tekintette] kell lennie az állami leté- tekre ; bizonyos összhangnak, kölcsönösségnek kell fennállania az állam, mint letevő és a múzeum, mint vásárló működése között, m e r t csak párhuzamos működéssel lehet elkerülni az erők fecsérlését. Ilyen tervszerű kooperáczió azonban csak akkor lehet- séges, ha a város számíthat a nála elhelyezett letéti anyagnak, vagy legalább ez anyag zömének némi stabilitására.
A vidékre kiadott anyagban vannak s mindig lesznek olyan művek, amelyeknek nincs különös helyi kapcsolatuk. Ilyenek különösen az idegen régi művészet termékei, amelyek egyszersmind kívül esnek a vidéki m ú z e u m o k gyűjtési körén is és igy az em- lített tervszerű e g y ü t t m ű k ö d é s szempontjából sem jönnek figyelembe. Ilyenek továbbá némiképen egyes olyan művészek munkái, akik annyira országos jelentőségűek, hogy mintegy felülemelkednek a helyi kötelékeken, akiknek munkáiból azonban nem lehet minden vidéki gyűjteménynek juttatni.
H a egész gyűjteményeknek vagy ezek zömének rendszeres vándoroltatása nehéz- séggel jár is, az u t ó b b említett művekre nézve n y u g o d t a n kimondható, hogy kívánatos azoknak időnkénti kicserélése.
Talán rámutathatunk ebből az alkalomból arra is, h o g y azt az elvitathatatlan hasznot, amellyel a közönség számára kiállított képzőművészeti anyagnak változato- sabbá-tétele jár, igen jól mozdíthatnák elő egyes szerencsés fekvésű vidéki g y ű j t e m é - nyek azzal, ha az illető környék magántulajdonban levő k é p z ő - és iparművészeti tár- gyaiból rendeznének kiállításokat, amivel egyúttal általánosabb tudományos érdekeket is szolgálnának.
Ezeknek az elveknek a megvalósításával elérhetővé válnék az irányító eszmékben gazdag miniszteri rendeletben kimondott ama szép czél, hogy «az illető intézet az illető hely, művészeti kolónia, vagy vármegye neves művészszülöttje t ö b b i , a művész oeuvre-je szempontjából fontos munkáinak egybegyüjtője s megőrzője lenne, ami egyfelől a jövőbeli művészettörténeti kutatások szempontjából lenne nagyjelentőségű tényező, másfelől az illető hely vagy vármegye kegyeletessége lerovásának is alkalmas módjául szolgálna, együttvéve azonban — a Szépművészeti M ú z e u m m a l együtt — a hazai m ű - vészet fejlődésének teljes képét nyújtaná.»
Mihalík József.
T\égi fa-műemlékeink megmentése.
^ ^ ^ ^ MI ÓTA az ujabb művészettörténeti kutatások és az e g é s z világon el- L W ^ ^ ! terjedtműgyüjtésa régi fa-műemlékek árait szinte hallatlan mértékben föllendítette, a mi középkori szárnyas oltáraink s nyilvános múzeumokban és m a g á n g y ű j t e m é n y e k b e n ő r - zött, de ma már e n y é s z e t n e k indult s már- már a végelpusztulás veszélyeivel f e n y e g e t ő hasonló s e g y é b régi fa-műemlékeink m e g - mentésének k é r d é s e is rendkívül fontos f e l - adattá vált.
A z z á tette azt elsősorban a hozzájuk f ű z ő d ő művészettörténeti érdek, másodsorban e mű- tárgyak nagy, szinte felbecsülhetetlen anyagi értéke.
Régi kérdés már, hogyan l e h e t n e e drága emlékeket m e g m e n t e n i . H u z a m o s a b b idők óta történtek is kisérletek a konzerválás és restau- rálás dolgában, d e ezek a kisérletek a l e g - újabb időkig nem vezettek m e g f e l e l ő e r e d - m é n y r e s így napjainkig úgy voltunk e tekin- tetben, h o g y a magyarországi középkori tábla- festés és fafaragás kincseket érő emlékeinek pusztulását t e h e t e t l e n ü l , sírva kellett szemlél- nünk.
A bártfai S z e n t E g y e d - t e m p l o m porrá o m - lott híres csúcsíves főoltáráról ma már csak két megcsonkult s z o b o r s e g y táblafestmény regél ; a lőcsei S z e n t Jakab-templom európai hírű főoltára e g é s z állományában o l y szúette, redves és e l t a p l ó s o d o t t , h o g y időnként kupa- czokban áll alatta a belőle kihulló szúpor, mert az idő s a férgek által m e g ő r ö l t puha testének bármely részén e g y g y e r m e k is minden különösebb megerőltetés nélkül át- tolhatja az ujjait. É p p e n így állunk a kassai S z e n t E r z s é b e t - t e m p l o m 1 4 7 4 — 7 6 - b a n f ö l - épített főoltárával is, amely oltár az E r z s é b e t - l e g e n d á t ábrázoló mesteri képsorozata révén egymagában álló hazai származású remekmű s minden l é t e z ő X V . századbeli hazai szárnyas oltár sorában a legkitűnőbb művészeti alkotás.
Eredeti régi fölrakványa, mely kisebbszobraival
Irta: Mihalik József.
e g y ü t t a XIX. század elején váratlanul hullott l e s csaknem halálra s e b e z t e a miséző lelki- pásztort, már száz év előtt porrá vált s í g y a hazai művészettörténet számára visszahozha- tatlanul e l v e s z e t t .
É s ez a sors érte oly tömérdek, sok száz darabra rugó szárnyas oltárunkat is, amelyekről ma már csupán a legenda b e s z é l , csak néhány irott szó maradt reánk, a v a g y e g y n é h á n y szuvas, csonka t ö r e d é k , sokan k ö z ü l ö k romjaik- ban is azt hirdetve, h o g y a középkori magyar szobrászat és f e s t é s z e t a v e z e t ő N y u g a t mű- velt népeinek művészeténél e g y fokkal sem állt alacsonyabban, sőt sokszor é p p e n fölötte, a még megmaradt emlékek egyike-másika p e d i g méreteiben, konczepcziójában v a g y művészi ki- vitelében olyan alkotásokat mutat be, aminők- h ö z foghatókat a szárnyas oltárok kultuszá- nak m e g h ó d o l t , nekünk i d e g e n földeken is alig, vagy csak n a g y ritkán találunk.
Napjainkig fönnmaradt X V — X V I . század- beli szárnyas oltáraink száma körülbelül százra rúg, ide nem értve azokat a s z e r é n y e b b méretű példányokat és az e g y h á z i és világi rendeltetésű e g y é b felszerelési fatárgyakat, a m e l y e k a csúcsíves műizlés-kora emberének vallási érzületét, m ű v é s z e t s z e r e t e t é t s magá- nak a művészetnek magas l e n d ü l e t é t és széles- körű térfoglalását b e s z é d e s e n dokumentálják.
Sajnos, e tiszteletreméltó alkotások é s nyilvános és m a g á n g y ű j t e m é n y e k b e n őrzött régi fa-műemlékeink ma már kivétel nélkül b e t e g e k . H a megkopogtatjuk vázaikat, az é p fa é l e s - e g é s z s é g e s hangja h e l y e t t tompa zörej árulja el, h o g y a belsejükben évszázadok óta d o l g o z ó ő r l ő f é r g e k a s z o b r o k , faragványok és deszkarészek b e l s ő állományát porrá rágták.
H a nyílást fúrunk beléjük, a testükből kiomló p o r nyomban elárulja, h o g y már csak a fes- tékréteg, az e n n e k alapjául s z o l g á l ó vászon és az aranyozás vékonyka hártyája tartja fönn ő k e t , — h o g y m e d d i g ? k ö n n y ű rá a f e l e l e t : ideig-óráig, mert ilyen állapot mellett valóban
f{égi fa-műemlékeink megmentése 15
minden pillanatban el l e h e t ü n k k é s z ü l v e rá, h o g y e g y s z é p napon egyik-másik r e m e k szárnyas oltárunk h e l y é n e g y kupacz s z ú p o r - nál s romhalmaznál e g y e b e t nem találunk.
P e d i g vitathatlan v a l ó s á g , h o g y e m ű e m l é - keink elpusztulása nemcsak a művészet törté- netet sújtaná m e g m é r h e t e t l e n v e s z t e s é g g e l , d e é r z é k e n y e n é r i n t e n é a n e m z e t i közvagyont is.
H o g y e z t é l ő példákkal b i z o n y í t s a m s h o g y számokkal f e j e z z e m ki, m i l y értéket k é p v i s e l - nek régi f a - m ű e m l é k e i n k é s t á b l a f e s t m é n y e i n k , az alábbiakban a m ű k e r e s k e d e l e m b e n a l e g - utóbbi i d ő k b e n m e g f o r d u l t s eladásra került l e h e t ő l e g analog műtárgyak pontokban f e l s o r o l t árainak s e g é l y é v e l kísérlem m e g a l ő c s e i s a kassai f ő o l t á r és a bártfai Krisztus s z ü l e t é s e - oltárának mai értékeit, ha nem is e g é s z p o n - tosan, d e reális s í g y e l f o g a d h a t ó a l a p o n m e g h a t á r o z n i .
Lássunk m i n d e n e k e l ő t t a modern árakból e g y n é h á n y p é l d á t .1
1. A k e r e s z t e l ő Szent János é l e t é b ő l v e t t három j e l e n e t e t : a s z ü l e t é s é t , f ő v é t e l é t és S z a l o m é t a fejjel á b r á z o l ó , 1 1 0 X 8 8 cm. m é r e t ű és W o h l g e m u t M i h á l y iskolájából a X V . s z á z a d v é g é r ő l s z á r m a z ó h á r s f a d o m b o m ü v e t 3 5 . 0 0 0 márkáért ( 4 2 . 0 0 0 K) vásárolták m e g a S c h w a r z - f é l e g y ű j t e m é n y b e .
2. Szent JJnna 146 cm. magas, h á r s f á b ó l faragott, 1 5 0 0 - b ó l s z á r m a z ó álló szobra 6 4 . 0 0 0 márkáért ( = 7 6 . 8 0 0 K) került a S c h w a r z - féle g y ű j t e m é n y b e .
3. Mária hársfából faragott, 58 cm. m a g a s s az ulmi m ű h e l y b ő l 1 4 8 0 — 1 5 0 0 - b ó l s z á r m a z ó h á r s f a s z o b r á é r t a H e f n e r - A l t e n e c k - a u k c z i ó n 1 0 . 0 0 0 márkát ( = 1 2 . 0 0 0 K) f i z e t t e k ; u g y a n e z a s z o b o r a S c h w a r z - f é l e g y ű j t e m é n y b e 1 7 . 6 0 0 márkáért ( = 2 0 . 1 2 0 K) került.
4. Ugyanennek párját, a Szent János a p o s t o l t á b r á z o l ó s z o b r o t 3 0 6 0 márkáért ( = 3 6 7 2 K) v e t t e m e g a frankfurti m ú z e u m .
5. Szent Jakab 57 cm. magas, 1 4 9 0 tájá- ról e r e d ő h á r s f a s z o b r á é r t 10.800 márkát (== 1 2 . 9 6 0 K) fizetett a S c h w a r z - f é l e g y ű j - t e m é n y tulajdonosa.
6. U g y a n e z a g y ű j t e m é n y Madonna 1 2 1 cm.
magas, 1 5 1 0 tájáról s z á r m a z ó hársfaszobrát 9 2 0 0 márkáért ( = 1 1 . 0 4 0 K) vette m e g .
7. A szent családot á b r á z o l ó , 1 35 cm. m a g a s , r é s z l e t e i b e n k i e g é s z í t e t t s Tilman R i e m e n -
1 Az a d a t o k a t Guenther J^och: « K u n s t w e r k e u n d Bücher am M a r k t e » czímű, 1915-ben E s z l i n g e n b e n megjelent n a g y művéből m e r í t e t t e m .
S c h n e i d e r müveivel r o k o n d o m b o r m ű 2 3 0 0 márkáért ( = 2 7 6 0 K) került a R o e t t g e n - g y ü j - t e m é n y b e .
8. Madonna 184 c m . magas, s z í n e z e t t s az U l m b a n és A u g s b u r g b a n 1 4 9 4 - t ő l m ű k ö d ö t t G r e g o r Erhard által f a r a g o t t h á r s f a s z o b r á é r t az O e r t l - g y ü j t e m é n y 1 5 . 5 0 0 márkát ( = 1 8 . 6 0 0 k o r o n á t ) fizetett.
9. E g y j nőt ábrázoló, az ulmi m ű h e l y b ő l a X V . század v é g é r ő l s z á r m a z ó f e s t e t t , hársfa- d o m b o r m ű 17.000 márkáért ( = 2 0 . 4 0 0 K) került az O e r t l - g y ü j t e m é n y b e .
10. A z angyali üdvözletet á b r á z o l ó , 108, i l l e t v e 116 cm. m a g a s , nyárfából f a r a g o t t , f e s t e t t s Passau v i d é k é r ő l s z á r m a z ó lapos d o m b o r m ű az 1 5 3 0 . é v tájáról az O e r t l - g y ü j t e - m é n y b ő l 2 4 . 0 0 0 m á r k á é r t ( = 2 8 . 9 0 0 K) jutott a B a y e r i s c h e s N a t i o n a l M u s e u m bir- t o k á b a .
1 1. E g y hársfából faragott, régi festéssel d í s z í t e t t , 5 9 X 5 5 c m . m é r e t ű Szent György- csoportozat, mely a f e l s ő Rajna v i d é k é r ő l a X V I . század e l e j é r ő l származik, az O e r t l - g y ü j t e m é n y b ő l 2 0 . 0 0 0 márkáért ( 2 4 . 0 0 0 K) került A r t a r i á h o z B é c s b e .
É s í g y tovább e l k e l t :
1 2 . János evangélista 8 9 cm. magas hársfa- s z o b r a 1 4 7 0 — 8 0 - b ó l 1 5.1 0 0 márkán ( 1 8 . 1 2 0 korona).
13. Szűz Mária 1 2 6 cm. magas hársfa fali- s z o b r a régi festés n y o m a i v a l 1 5 . 5 0 0 márkáért ( = 1 8 . 6 0 0 K).
14. E g y 163 cm. m a g a s hársfa Madonna- szobor a b o d e n s e e i m ű h e l y b ő l , a X V I . század elejéről 7 0 0 0 márkáért ( = 8 4 0 0 K).
1 5. Magdolnának hársfából f a r a g o t t , a f e l s ő s v á b f ö l d i iskolába t a r t o z ó faliszobra 1 5 2 0 tájáról 8 0 0 0 márkáért ( = 9 6 0 0 K).
16. A holdsarlón álló Máriának D a n i e l M a u c h modorában f a r a g o t t 137 cm. magas hársfa faliszobra 9 1 0 0 márkáért ( = 1 0 . 9 2 0 K).
17. A Szent Eligius c s o d a t é t e l é t á b r á z o l ó , 7 8 X 1 0 0 cm. méretű hársfa d o m b o r m ű a sváb i s k o l á b ó l , 1500 tájáról 17.500 márkáért ( = 2 1 . 0 0 0 K).
1 8 . A triumfáló Madonnának p u s z p á n g f á b ó l f a r a g o t t , sokszínűre f e s t e t t , 1 8 X 1 1 cm. méretű s 1 5 2 2 - b ő l e r e d ő d o m b o r m ű v e 1 5 . 5 0 0 márká- ért ( = 18.600 K).
1 9 . Szent J^atalin é s Szent 'Borbála n a g y o n m e g s é r ü l t s valamikor v a l a m e l y oltár p r e d e l - láján alkalmazott, m i n t e g y 50 c e n t i m é t e r magas, sokszínű f e s t é s s e l és aranyozással d í s z í t e t t két f a m e l l s z o b r a a X V I . század
5*
J(égi fa-műemlékeink, megmentése 16
elejéről a strassburgi iskolából 7 0 5 0 frankért ( = 7 0 5 0 K).
20. A Mária halálát s a c s o p o r t fölött a két angyal által kisért Máriát m a g á h o z f o g a d ó Atyaúristent ábrázoló, 28 cm. magas, t ö l g y - fából faragott s az alsó német iskolából az
1480. év körüli időből származó dombormű 19.000 márkáért ( = 2 2 . 8 0 0 K).
21. Szent JJdrian régi festéssel és aranyo- zással díszített t ö l g y f a szobra, németalföldi munka a X V I . s z á z a d legelejéről, 1 5 . 0 0 0 márká- ért ( = 18.000 K).
22. Tlótázó és dudát fújó alak tölgyfából, 36 cm. magas, flamand népies tipusok az i d ő - sebb Bruegel modorában, a X V I . század első feléből, 23.500 márkáért ( = 2 8 . 2 0 0 K).
23. E g y zsidónak avagy prófétának 37 cm.
magas tölgyfa szobrocskája e g y passiocsopor- tozatból, flamand vagy hollandi munka a X V I . század e l s ő feléből, 2 4 0 0 márkáért ( = 2 8 8 0 K).
24. A kulmbachi Hans S u e s n e k Mária szü- letése czímű, a m e s t e r főművét k é p e z ő s 1520- ban festett k é p e é r t ( 1 1 0 X 9 7 cm.) a L i p p - mann-gyüjtemény 52.000 márkát ( = 6 2 . 4 0 0 koronát) fizetett.
25. U g y a n e n n e k férfit és nőt félig ábrázoló, 1513-ban és 1 5 1 4 - b e n festett és szignált két képét ( 5 8 X 4 3 * 5 és 5 8 - 5 X 4 4 cm.) a W e b e r - képtár 4 0 . 0 0 0 márkán ( = 4 8 . 0 0 0 K) vásárolta meg.
26. A messkirchi mester 7\risztus feltáma- dásai ábrázoló, 6 3 X 57 cm. méretű, fára festett képe 19.000 márkán ( = 2 2 . 8 0 0 K) kelt el.
E z adatok alapján az 1 5 0 8 - b a n elkészült lőcsei főoltár anyagi értéke a következőkép becsülhető f e l :
a) S z ű z M á r i a s z o b r a a g y e r m e k
Jézussal . . . . . . 8 0 . 0 0 0 K b) S z e n t János apostol szobra 6 0 . 0 0 0 « c) l d . Jakab apostol szobra . . . 6 0 . 0 0 0 « d) A belső szárnyak 4 d o m b o r -
művű képe a 6 0 . 0 0 0 K . . . 2 4 0 . 0 0 0 « ej A külső szárnyak 8 f e s t e t t
képe ä 2 0 . 0 0 0 K ... . . . 160.000 « f ) A predella utolsó vacsorát
ábrázoló s z o b o r c s o p o r t o z a t a 6 0 . 0 0 0 « g) A predella lombdiszítésű fa-
ragványai é s czímerei . . . . . . 2 0 . 0 0 0 « h) A z oltárszekrény mennyezeti
faragott díszei s 4 apró szobra 6 0 . 0 0 0 « i) A z oltárszekrény szárnyain
lévő Szent Tamás apostol és
ifjú Jakab apostol s z o b r a
ä 2 0 . 0 0 0 K . . . 4 0 . 0 0 0 K j ) A z o r o m d í s z és annak kisebb
szobrai 4 0 . 0 0 0 « Ö s s z e s e n 8 2 0 . 0 0 0 K.
A kassai Szent 'Erzsébet-templom 1476-ban felállított főoltárának becsértéke a k ö v e t k e z ő -
kép alakul :
a) S z ű z M á r i a szobra a g y e r m e k
Jézussal . . . 6 0 . 0 0 0 K b) Ótestamentumi sz. E r z s é b e t
szobra . . . . . . 5 0 . 0 0 0 « c) M a g y a r o r s z á g i sz. E r z s é b e t
szobra 5 0 . 0 0 0 « d) A predella kisebb szobrai és
faragott d í s z e i :
1. A sírjából f e l t á m a d ó
Krisztus . . . . . . . . . . . . 3 0 0 0 « 2. M á r i a és János apostol
a 3 0 0 0 K ... 6 0 0 0 « 3. Két repülő angyalalak
a 2 0 0 0 K . . . 4 0 0 0 « 4. A lombfaragványos dí-
s z e k . . . 1 2 . 0 0 0 « e) A z oltárszekrény alsó l o m b -
diszítése, benne az öt o k o s és az öt balga szűz kisebb
domborművű mellképei... . . . 6 0 . 0 0 0 « f ) A s z . E r z s é b e t - l e g e n d á t ábrá-
z o l ó 12 kép ä 6 0 . 0 0 0 K . . . 7 2 0 . 0 0 0 « g) A M á r i a é l e t é t ábrázoló 12
f e s t m é n y a 2 0 . 0 0 0 K . . . 2 4 0 . 0 0 0 « h) A passiót ábrázoló 2 4 f e s t -
mény ä 2 0 . 0 0 0 K 4 8 0 . 0 0 0 « i) Az oltárszekrény s faragott
d í s z e i . . . . . . . . . 4 0 . 0 0 0 « j) A z oltárszekrény szélein al-
kalmazott kis s z o b o r m ü v e k . . . 10.000 « k) A X I X . századbeli o r o m d í s z
és ennek kisebb szobrai 10.000 « Ö s s z e s e n 1,745.000 K.
Végül a bártfai Szent Egyed-templom X V I . század elejéről származó J^risztus születése- oltárának b e c s é r t é k é t az előrebocsátottak alap- ján a k ö v e t k e z ő k é p lehet meghatározni :
a) A z oltárszekrénynek Krisztus s z ü l e t é s é t ábrázoló s z o b o r - müvei :
1. M á r i a szobra 50.000 K 2. Krisztus és 9 angyal
k i s e b b szobrai ä 2 0 0 0 K 2 0 . 0 0 0 « 3. E g y é b kisebb alakok
e g y ü t t e s e n . . ._ . . . 5 0 0 0 «
J(égi fa-műemlékeink, megmentése
17b) A z oltárszekrény oldalaira al- kalmazott 4 kisebb szobor
ä 4 0 0 0 K . . ... . . . . . . 1 6 . 0 0 0 K c) A predella s z o b o r c s o p o r t o -
zata és díszei . . . 3 0 . 0 0 0 « d) A belső szárnyak 4 festett
k é p e ä 2 0 . 0 0 0 K . . . . . . . . . 8 0 . 0 0 0 « e) A külső szárnyak 4 festett
k é p e a 10.000 K . . . ... . . . 4 0 . 0 0 0 « f ) A z o r o m d í s z és szobrocskái 5 0 0 0 « Ö s s z e s e n 2 4 6 . 0 0 0 K.
T e r m é s z e t e s , h o g y az itt feltüntetett becs- lési ö s s z e g e k e műemlékeknek pusztán keres- kedelmi értékeit fejezik ki. Ha e z e k h e z m é g a históriai s a nemzeti művészettörténeti s z e m - pontból jcgosult s az ezekkel méltán m e g - indokolható értékemelkedést is hozzászámítjuk, könnyen belátható, h o g y e műkincseink — eltekintve a t u d o m á n y o s értéktől — roppant anyagi tőkét képviselnek. Amiből ismét az következik, h o g y e műemlékeink megmentése érdekében minél előbb minden emberileg lehetői meg kell tennünk-
E k é r d é s a M ú z e u m o k és Könyvtárak Orsz.
F ő f e l ü g y e l ő s é g é r e n é z v e is elsőrendű f o n t o s - ságú, mert a fennhatósága alá tartozó múzeu- mokban sok és é r t é k e s régi fa műemlék van felhalmozva, már p e d i g a múzeumok feladata nem csupán a g y ű j t é s és a t u d o m á n y o s fel- d o l g o z á s , hanem a konzerválás is.
M i n d e z t átértve, átérezve és mert tudtom- mal e b b e n az országban én voltam az első, aki régi faműemlékeink megmentése érdekében sok utánjárással, buzdítással, tanácscsal és serkentéssel d o l g o z t a m azon, h o g y a konzer- válás kérdése e g y lehető legtökéletesebb technikai eljárással s m e g f e l e l ő hozzáértő állal m e g o l d a s - sék és mert sikerült is találnom o l y a n e g y é n t , Endrődi Sebő nyugalmazott m. kir. h o n v é d - százados festőművészt, aki már 1903-ban Kassán, 1 9 0 5 - b e n p e d i g Bártfán az ottani mú- zeumok több régi műemlékének restaurálá- sánál n a g y s e g í t s é g e m r e volt s aki sok ide- jének s m é g t ö b b pénzének feláldozásával hosszas küzdés után eredményre is vitte ezt a fontos kérdést é s hozzáértésével m e g f e l e l ő módon szolgálni is tudná a konzerválás és restaurálás ü g y é t : k ö t e l e s s é g e m n e k tartom, h o g y most a nyilvánosság előtt is s z ő n y e g r e vessem ennek a kérdésnek a mai állását.
M e g kell ezt tennem annyival inkább, mert jóllehet a kérdés e b b e n az órában már annyira megérett, h o g y a konzerválás gyakorlati m e g -
oldása elé k o m o l y akadály nem g ö r d í t h e t ő , ha azt lelkiismeretesen és jóakarattal akarjuk kezelni, a m e g o l d á s iránya s módja mégis—•
n é z e t e m szerint — helytelen útra terelődött.
Endrődi az ő eljárásával a két éven át próbadarabokon v é g z e t t e l ő z e t e s kísérletezés után azt a mosóczi M a d o n n a - s z o b r o t konzer- válta elsőnek, amelyikhez őt a M ű e m l é k e k O r s z . Bizottsága elnökének s z í v e s e l ő z é k e n y - s é g e s hivatalos eljárása juttatta.
A z Endrődi által konzervált s z o b r o t dr. Éber Lászlónak, a M ű e m l é k e k Orsz. B i z o t t s á g a e l ő - adójának i n t é z k e d é s é r e 1912. évi jún. hó 3-án e g y háromtagú bizottság vizsgálta m e g s a konzerválás e r e d m é n y é r ő l é s a bizottság e g y ü t t e s tapasztalatairól dr. Gasparetz Géza Elemér s z a k v é l e m é n y é b e n kijelentette, h o g y
«Endrődi Sebestyén kísérlete az anyag m e g - választásánál és a kivitelnél is jól sikerült s módszere nemcsak muzeális tárgyak konzerválá- sára, de ecclesiális czélokra használt faszobrok restaurálására is alkalmas». A b i z o t t s á g az er- ről s z ó l ó s z a k v é l e m é n y t a M ű e m l é k e k Orsz.
Bizottságához juttatta.
1912. július h ó 9 - é n e g y ujabb háromtagú bizottság, melynek tagjai sorában a M ű e m l é - kek Orsz. B i z o t t s á g a előadójának felkérése folytán én is h e l y e t foglaltam, m é g behatób- ban mérlegeli az Endrődi-féle módszert s minucziózus aprólékossággal vet ü g y e t minden o l y a n kérdésre, amelyeket a konzerválás mentül n a g y o b b t ö k é l e t e s s é g e szempontjából figye- l e m b e kellett venni s végül tájékoztatást ad a konzervátortól n y e r t adatok alapján a konzer- válás költségei felől is. A v é g e r e d m é n y most m é g kedvezőbb volt, mert Endrődi módszerét ez az ujabb bizottság is nemcsak muzeális fa- tárgyak konzerválására, de mivel azok meg- munkálása és befestése s így restaurálása, sőt rek nslruálása is lehetséges, ecclesiális használatra szolgáló faszobrok restaurálására is alkalmasnak találta.
A bizottság az erről felvett j e g y z ő k ö n y v e t szintén beterjesztette a M ű e m l é k e k Orsz.
Bizottságához.
H o g y Endrődi konzerváló-eljárásának e m e z e l s ő sikerével a M ű e m l é k e k Orsz. Bizottsága is teljes mértékben m e g volt e l é g e d v e , b i z o - nyíthatja az a t é n y , h o g y a B i z o t t s á g rövid i d ő múlva a kolozsvári református templom régi orgonadiszítésének konzerválásával és restaurálásával, majd rövid i d ő r e reá s f o l y - t a t ó l a g a pozsonyszentgyörgyi XV. századi szár- n y a s oltár m é g m e g l e v ő s M á r i a halálát
