M i n t e g y 1 8 5 0 — 1 7 5 0 évek között Kr. sz. e.
A rézeszközök mellett fellépnek az e l s ő bronzeszközök : f e g y v e r e k , ékszerek é s hasz-nálati tárgyak. A bronz ónban még s z e g é n y .
Jellemző emlékek s l e l e t e k : Kőkamra-sírok; a hullatemetkezés é s lapos sírok mel-lett a halotthamvasztás (urnatemetkezés) é s a halomsírok rendszere l é p fel s lesz g y a k o -rivá ; Északeurópában ugyanekkor m é g tisz-tán a hullatemetkezés d í v i k ; fatörzsből vájt koporsók.
Trója harmadik városa.
2. Az idősebb bronzkor "Európában. M i n t e g y 1 7 5 0 — 1 6 0 0 évek között Kr. sz. e.
A r é z e s z k ö z ö k eltűnnek, a bronztárgyak tökéletesebb, szebb formákat n y e r n e k ; jel-l e m z ő darabjaik: a p e r e m e s vésők, a kurta kardok (tőrök), a karpereczek, karspirálok, sarlók s t b . ; az olasz terramárék késekkel, beretvákkal, lándzsahegyekkel, g o m b o s f e j ű tűkkel stb.
A megalithemlékek v i r á g k o r a : s t o n e h e n -gék, kőkörök, menhírek, cycklopsfalak és c s é s z e k ö v e k .
Trója n e g y e d i k városa.
A mykénei kultúréra legkorábbi e m l é k e i . 1700 körül N i n i v e A s s z y r i a fővárosa l e s z . 1600 év körül a hyksosok kiűzése E g y i p -tomból. (111. Tutmosis.)
3. A középső bronzkor Európában. M i n t e g y 1 6 0 0 — 1 2 0 0 évek között Kr. sz. e.
A tiszta bronzkor a maga teljes virágzásá-ban. A régebbi szárnyas v é s ő k , a mykénei és a magyarországi típusú kardok, az ívelt sarlók és a nagymértékben f e l l é p ő g o m b o s -fejű tűk kora. Európa déli é s északi r é s z e i n a spiráldiszítés uralkodik. A b r o n z e s z k ö z ö k -höz a normális mennyiségű ( i o — i 2 ° / o ) ó n t keverik. A korszak végén jelennek m e g az
e l s ő fibulák s b e n n e v é g e t ér az olasz terra-márék korszaka.
A k ö z é p s ő bronzkorral kezdődik meg a b o r o s t y á n k ő - k e r e s k e d é s i s ; a b o r o s t y á n k ö v e t a Baltitenger partjairól K ö z é p é s D é l e u r ó -pába szállítják; a nyugatról kelet f e l é irá-n y u l ó óirá-nkereskedés éléirá-nkké válik; délkeletről színes ü v e g g y ö n g y ö t kezdenek behozni K ö z é p -európába.
E g y i p t o m b a n az új birodalom 1 5 5 0 — 1 1 0 0 k ö z ö t t : 1 8 — 2 0 . dynasztia. T h é b a virágzása.
Föníciában 1300 körül S i d o n virágkora.
M y k é n e i kultúra. M y k é n e i oroszlánkapu és kupolasírok a hegedűvonó-alakú fibulákkal.
M y k é n e i festett vázák.
Trója ötödik és hatodik városa. (Priamus Trójája.)
Kréta s z i g e t é n a minosi művészet kora.
A krétai írás k e z d e t e .
A z achájok f e l l é p é s e G ö r ö g o r s z á g b a n . 4. A késői bronzkor Európában. M i n t e g y 1 2 0 0 — 9 5 0 Kr. sz. e.
A f e l s ő részükön szárnynyal ellátott vésők mint átmeneti formák a tokos v é s ő k h ö z és a félköríves fibulák képezik a vezértípusokat.
É s z a k o n a hajóornamentum, délen a g e o m é t r i a i mustra, mint a dypilonstílus előfutára ural-kodik.
Svájczban és S a v o y á b a n a bronzkori c z ö l ö p -é p í t m -é n y e k virágzása. D-éleurópában megjelen-nek az első vastárgyak. A bronzhoz ón mel-lett ó l m o t és antimont kevernek.
É s z a k o n a halotthamvasztás dívik; K ö z é p -európában ez és a hullatemetés, de t ú l n y o m ó a hamvasztás.
E g y i p t o m b a n i d e g e n uralom; 1 1 0 0 — 6 6 3 k ö r ü l : 2 1 — 2 6 . d y n a s z t i a .
Trója hetedik városa.
M y k é n é b e n a fiatalabb kamra-sírok.
A dórok bevándorlása G ö r ö g o r s z á g b a 1 1 0 0 — 1 0 0 0 körül. G ö r ö g gyarmatok az itáliai partokon.
Kréta s z i g e t é n a minosi művészeti éra v é g e . Fönícia tengeri uralmának k e z d e t e ; Tirus virágkora 1 1 0 0 — 9 5 0 k ö z ö t t .
L) A vaskorszak Európában.
1. A régebbi ballstatti kor. M i n t e g y 9 5 0 — 7 0 0 év körül Kr. sz. e. D i p y l o n - és Villanova-korszaknak is nevezik.
V e z é r l e l e t e k : a m e g v a s t a g o d o t t í v - ( h e r n y ó - ) fibulák é s a csolnak- é s mandolin-alakú fibu-lák. (Villanova-fibufibu-lák.) A z e s z k ö z ö k e t hol bronzból, hol vasból, hol mind a k e t t ő b ő l készítik. A kardokon spirál markolatdíszek,
J(isebb közlemények.
S>az e d é n y e k e n a mértműves (geometrikus) orna-mentumok.
A svájczi és savoyai c z ö l ö p é p í t m é n y e k le-tűnése ; Hallstatt régebbi sírjai ; a trébelt bronzművek minderősebb f e l l é p é s e ; a keleti fantasztikus szárnyasalakoknak, kentauroknak stb. Európába, főkép etruszk földre való á t ü l t e t é s e ; Itáliában 8 0 0 körül a keramiká-ban a b u c h e r o s t y l u s k e z d e t e .
Itáliában a halotthamvasztás, K ö z é p e u r ó p á -ban ez és a hullatemetkezés lapos vagy halom-sírokban.
E g y i p t o m b a n i d e g e n uralom.
Palesztina 9 3 0 körül Judára és l z r a e l r e o s z l i k . A s s z y r - B a b y l o n i á b a n 9 0 0 körül a fiatalabb asszyr birodalom.
A föníciaiak 8 5 0 körül Karthagót alapítják.
Itáliában 8 0 0 körül az etruszkok.
7 5 0 körül Fönícia bukása; Karthagó világ-kora 7 0 0 körül.
7 0 0 körül a médek l e v e r e t é s e az asszyrok által.
2. A késői hallstaHi kor. M i n t e g y 7 0 0 — 5 0 0 körül Kr. sz. e.
A f e g y v e r e k és az e s z k ö z ö k készítésében a b r o n z o t teljesen l e g y ő z i a vas. Bronzból csaknem kizárólag már csak ékszerek készülnek.
V e z é r l e l e t e k : Situlák és bordázott cisták, (nálunk a kurdi cisták); mandolinformájú és az e l s ő g o m b o s v é g ű fibulák; trébelt ö v i e m e -zek, dongaalakban d o m b o r o d ó k a r p e r e c z e k ; a trébelés technikája a bronzöntést teljesen kiszorítja.
A borostyánkövek- és színes g y ö n g y ö k k e l való kereskedés virágzása; Hallstatt s ó b á nyáinak kiaknázása; a hallstatti leletek f ő t ö -m e g e .
A temetkezési mód mint a régebbi hall-statti korban.
Lydiában e l s ő ízben használják pénz g y a -nánt a b é l y e g e z e t t aranyrudakat (700 év körül Kr. sz. e . ) ; utánuk megjelennek az e l s ő archaikus érmek a g ö r ö g ö k n é l s más földközi tengeri népeknél. Archaikus feketealakos d í s z e d é n y e k é s archaikus kőszobrászat G ö r ö g -országban.
E g y i p t o m b a n késői kor, 6 6 3 — 3 3 2 k ö z ö t t : 2 6 — 3 0 . dynasztia.
A s s z y r i á t a babyloniaiak és médek 6 0 6 - b a n megsemmisítik. Ázsiában M é d i a lesz a l e g -hatalmasabb birodalom.
3. Az archaeo Ténekorszak• C e r t o s a p e -riódus. É s z a k o n az első vaskorszak. M i n t e g y 5 0 0 — 4 . 0 0 év körül Kr. sz. e.
V e z é r l e l e t e k : Certosafibulák és A r c h a e o -Téne-fibulák, g o m b o s v é g ű számszerijj-fibulák, csőrös kannák, hajlított kardok, harczi kocsik halomsírokból.
G ö r ö g o r s z á g b a n megjelennek a klasszikus stílusú érmek és a szigorú klasszikus i z l é s vörös-alakos d í s z e d é n y e i . A gallok Itáliába és a dunai tartományokká való vándorlásának kezdete.
Trója nyolczadik városa.
A t h é n b e n a Parthenon építése. Phidias és P o l y g n o t o s .
4 5 0 H e r o d o t o s . Ktesias é s X e n o p h o n .
A z etruszk birodalom virágzásának v é g e 4 0 0 körül.
4. A korai Téne-korszak• A keltakorszak.
( E p o q u e Galatienne.) M i n t e g y 4 0 0 — 2 5 0 körül Kr. sz. e.
V e z é r l e l e t e k : A visszahajlított lábú, g o m bosvégű korai T é n e f i b u l á k ; a korai T é n e -kardok; torquesek, esztruszk tükrök és f e s t e t t vázák az A l p o k o n innen. A Rhőne-melléki galloknál é s a Duna alsó folyásvidékén l e t e -lepült keltáknál a p é n z v e r é s kezdete.
A vörös-alakos vázák továbbvirágzása;
tanagra-szobrocskák; az arany Filippusok és Dareikosok uralkodása; az első római A s é r e m ; klasszikus gemmák ; az ezüst f e l h a s z -nálása ékszerekre és p é n z e k r e ; a kelták Fülöp macedóniai uralkodó érmeit utánozzák.
E g y i p t o m b a n 3 3 2 b e n megkezdődik a g ö r ö g -római korszak.
A kelták elfoglalják Felsőitáliát, D é l n é m e t -országot, megvetik lábukat az Adria és a Duna partjain, majd Thráciába és Kisázsiába vonulnak. 3 9 0 - b e n Brennus feldúlja R ó m á t .
S k o p a s ; Praxiteles ; A p e l l e s . 330 A r i s t o t e l e s .
T h e o p h r a s t o s . (372 — 287.)
5. A közép Téne-korszak• 250 — i o o körül Kr. sz. e.
V e z é r l e l e t e k : A lábával a hátára c s a v a r o d ó közép Téne-kori fibula s a vasfibula nagy s z á m b a n ; a közép Téne-kori v a s k a r d o k ; az első s a r k a n t y ú ; karpereczek üvegből ; g y a -koriak az etruszk fölirások. Tipikus l e l ő h e l y a neuenburgi tó mellett fekvő La T é n e .
Rómában a 111. század k ö z e p é n e z ü s t -dénárok v e r é s e ; késő-apuliai vázák a sárga szín é s az arany alkalmazásával. A halom-sírok ritkábbakká lesznek s gyakoriabbak a lapos sírok. Északról a germánok a d é l n é m e t területen lakó keltákra törnek, akiknek Itáliába
7 *
5*
\isebb közlemények.
és G ö r ö g o r s z á g b a való becsapásait m e g t ö r i k . A pergamoni gigantomachia szoborművei.
250 A r c h i m e d e s . 230 P h i l o n .
6. A késői Téne-korszak• Északon a második vaskorszak. 1 0 0 — 3 1 - i g Kr. sz. e.
V e z é r l e l e t e k : Késő T é n e - k o r i fibulák é s kardok; lakkfestésű e d é n y e k a fazekas-korong használatával. A kelta p é n z e k a rómaiakat utánozzák ; a délgermánok e l s ő é r m e i ; az e l s ő terra-sigillata és terra-nigra e d é n y e k .
A lapos sírok mind általánosabbakká l e s z -nek, de é s z a k o n az urnatemetkezés uralkodik halotthamvasztással; K ö z é p e u r ó p á b a n gallus soros sírok h u l l a t e m e t k e z é s s e l .
A gall háború kora ; a rómaiak Galliában, a germánok D é l n é m e t o r s z á g b a n és a Galliába való további előnyomulásban feltartóztatva a rómaiak által. (Caesar és Ariovist.)
Hazánkban a La Téne-kultúra v i r á g z á s a ; a pénzek latin betűkkel v a l ó jelzése.
M) A római császárság kora. Kr. sz. előtt
3 1 — 3 0 0 - i g Kr. sz. után.
1. Régibb kor. Kr. sz. e. 3 1 — K r . sz. u.
100-ig.
A kelta p é n z v e r é s m e g s z ű n é s e . Pannoniában, GalliáPannoniában, Helvétiában és D é l n é m e t -országban a római kultúra uralma. A római s z o b o r m ű v é s z e t n e k , a terrasigillatáknak, ü v e -geknek és érmeknek nagy t ö m e g e . A korai császárság i d e j é r e jellemző fibulák. A c a m e a -faragás l e g f e j l e t t e b b foka. A hildesheimi é s a boscorealei ezüstkincs.
M i n d e n ü t t a halotthamvasztás uralkodik.
Római f ö l d e r ő d ö k ; az első vakolatfalazás az A l p o k o n i n n e n ; a római utak elterjedése Germániában, Pannoniában stb. A z első k e -resztények.
2 4 Kr. e. Vitruvius.
9 Kr. e. T i b e r i u s meghódítja lllyriának é s Pannóniának S z á v á n túli r é s z é t .
12 Tiberius befejezi Pannónia m e g h ó d í -tását és elfoglalja annak Dunán túli részét.
18 Strabon.
6 0 Lucretius é s Seneca.
7 7 idősebb Plinius.
7 9 Pompéji é s Herculaneum elpusztulása.
9 0 Martialis.
9 8 Tacitus.
100 juvenalis é s Plutarchos.
2. Rözépkor. 1 0 0 — 2 0 0 - i g Kr. sz. u.
D o m b o r m ű v e s terra-sigillaták ; fibulák a csá-s z á r csá-s á g k ö z é p csá-s ő korából; vízticsá-szta ü v e g e k ; az antik enkausztikus arczkép-ábrázolás
virágkora ; a k e r e s z t é n y s é g emlékeinek g y a r a p o -dása. A római limes k i é p í t é s e ; a provinciák-ban villák és fürdők épülnek; k e r e s z t é n y katakombák Rómában és más h e l y e k e n . A szarmata, dák, markomann és k v á d h á b o -rúk. H a z á n k b ó l a s o m o d o r i , sárszentmiklósi, lóki, t é t é n y i kocsik, szárnyas fibulák; az aszari l e l e t .
1 0 1 — 1 0 2 az első dáciai hadjárat.
1 0 4 — 1 0 7 a második dáciai hadjárat. A p o l -lodorus ; a Traján-oszlop.
120 A q u i n c u m municipiummá lesz.
135 P t o l e m a i o s .
167 a szarmata- és a markomann-háborúk.
180 M a r c u s Aurelius Vindobonában meghal.
3. A késői kor. 2 0 0 — 3 0 0 - i g Kr. sz. u.
Fekete-szürkére l a k k o z o t t s fehér e n g o b b a l 'díszített e d é n y e k a Rajna vidékéről; a
terra-sigillata eldurvulása ; s z é l e s és e g y s z e r ű b b
«katonafibulák» ; aranylapokkal berakott ü v e g -csészék (fondi d'oro); az antik enkausztikus a r c z k é p f e s t é s z e t további v i r á g z á s a ; a c a m e a -faragás é s a pénzverés hanyatlása; a késői római éremveretek e l s ő alemann-utánzatai. S o k római k ő e r ő d í t m é n y é p ü l é s e ; a M i t h r a s - és más keleti kultusz m e g h o n o s o d á s a . A g e r -mánok ismételt előnyomulása délre s a római birodalomba. Hazánkban a visszahajlított lábú és a magassarkú fibulák.
Aquincum 2 0 0 táján a colonia rangot n y e r i . 2 7 1 - b e n Aurelianus császár föladja D á c i á t és kivonja onnan a római h e l y ő r s é g e t .
N) A népvándorlás kora.
/ . Az idősebb, a tulaj do nképeni népvándorlási kor. Konstantini, v a g y korai byzánczi érának is nevezik. Körülbelül 3 0 0 — 4 0 0 - i g Kr. sz. u.
Eldurvúlt, aranyozott s a keleten figurá-lisán is k i f e s t e t t terra-sigillaták; nielloval díszített és számszerijj-fibulák; a cameavésés megszűnése ; a színes kövek ékszerekbe való foglalásának erőteljesebb f e l l é p é s e ; az arany-betétes ü v e g e k virágkora. A z arany s o l i d u s és triens b e v e z e t é s e ; a k e r e s z t é n y s é g állam-vallássá l e s z ; a hullatemetkezés ismét ural-kodóvá válik ; a rúnák m e g j e l e n é s e . A római birodalom h a n y a t l á s a ; az alemannok uralma D é l n é m e t o r s z á g b a n ; a hunnok m e g j e l e n é s e ; a római t e l e p e k pusztulása.
2. A későbbi népvándorlási kor. A byzánczi éra v i r á g k o r a ; Justinián-, M e r o v i n g - , v a g y frank-, v a g y alemann-korszak. Körülbelül 4 0 0 — 6 5 0 - i g Kr. sz. u.
A római formák az ékszereknél és az ornamentikából eltűnnek s helyükbe a g e r