szelni. A f ü g g e t l e n s h o z z á é r t ő jury f e l a d a t a lenne aztán a kettő közötti d ö n t é s t és a j o b b -nak kiválasztását elvégezni.
•
Hiányos volna ez az írásom, ha elhallgatnám belőle a z t a l e g f o n t o s a b b m e g g y ő z ő d é -semet, h o g y fa-műemlékeink restaurálásának és konzerválásának kérdését én a magam részéről állami feladatnak tartom. T e l j e s sikert e n a g y -horderejű k é r d é s b e n csak ú g y érhetünk el, ha a pénzügyi m e g o l d á s mellett annak technikai-művészeti megoldását is maga az állam veszi a kezeibe.
A mód erre kézenfekvő. Jl konzerváló- és restauráló-intézetet a budapesti Állami Ipar-művészeti Iskolánál, az ott létesített szobrászati és asztalos-szakoknál kell megszervezni, illetőleg e Szakokat ilyen irányban kell kibővíteni.
T ö b b s z ö r ö s c z é l t érnénk el e z z e l e g y csapásra : a) A konzerválás é s restaurálás l e g -tökéletesebbnek felismert módját bárki r é s z é r e állami szervezettel biztosítanék e g y olyan s minden tekintetben garancziát nyújtó állami intézet kebelében, ahol a restaurálási és k o n
-zerválási munkák fölötti f e l ü g y e l e t e t s e z z e l a restaurálás és konzerválás sikerét a M ű -emlékek O r s z . B i z o t t s á g á n és az Iparművé-szeti Iskola illetékes tanárain kívül m é g az O r s z á g o s M a g y a r Iparművészeti M ú z e u m ingerencziájával is biztosítanék, ami muzeális szempontból volna kívánatos és m e g n y u g t a t ó ;
b) az Iparművészeti Iskola kebelében annak tanulói s o r á b ó l alkalmas erőket nevelnénk a szakszerű restaurálás és konzerválás számára s ezzel, tekintettel a restaurálandó műemlékek nagy számára s arra a körülményre, h o g y romlandó voltuknál fogva a faműemlékek k o n -zerválása állandó foglalkozást jelentene, a magyar iparművészek e g é s z nemzedékeit jut-tatnék megfelelő feladathoz és tisztességes kereset-forráshoz, végül
c) e g y i l y e n állami restauráló- és konzerváló-műhelynek a létesítésével minden időre ki volna zárva annak még a látszata is, h o g y e kérdés megoldásában bárkit is mellékczél, v a g y magánérdek irányított.
Erős a hitem, h o g y e feladatok b e t ö l t é s e és az erkölcsi é s anyagi czélok elérése méltó ellenérték volna az állam g o n d o s k o d á s á é r t .
K I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K .
J l z emberi művelődés korszakai.
A z alábbi kortáblaszerű tanulmány időszakok szerint foglalja össze az emberi művelődés kor-szakait a történelmi e s e m é n y e k rendje és ama elvi csoportosítás szerint, amelyek alapján a t u d o mány a leletek egymásutáni sorrendjét ma m e g -állapítani törekszik. A kortábla a könnyebb átte-kinthetés okából készült s röviden jellemzi az e g y e s művelődési korszakokat s az azok tartama alatt előállott változásokat. K o m o l y -ságának rovására nem eshetik az a körülmény, h o g y az összeállítás a történelemelőtti kor-szakok időpontjaira és tartamára nézve csak azzal a feltevéssel d o l g o z i k , mely a fantázia korlátozatlan szabadsága és nem exact t u d o -mány. M i n d e n é r e z h e t ő hiánya s hibája daczára e tanulmány m é g i s alkalmas l e h e t arra, h o g y tájékozást adjon a művelődés kor-szakainak rendjében s h o g y legalább vala-m e l y e s halvány k é p z e t e t nyújtson arról a roppant távolságról, m e l y a határtalan idők m é l y é b e n az emberi nem művelődésének bölcsőkorát és fejlődésének e g y e s periódusait a czivilizáczió későbbi, vagy éppen mai nívójától elválasztja. H a e z t a czélját csak r é s z -ben is elérte, máris s z o l g á l a t o t tett a hazai régészeti tudománynak, amelynek irodalmá-ban, tudtommal, ez az e l s ő ilynemű kísérlet, holott a külföldi szakirodalomban e l é g sűrűn találkozunk hasonló publikácziókkal.
A kortábla s z ö v e g é b e n az e o l i t h - és a paleolithkorral aránylag bővebben f o g l a l k o z -tam, mint a többi, hozzánk közelebb eső, tehát fiatalabb periódusokkal.
Ennek két oka van. A z egyik az, h o g y jóllehet az ősember kutatása szűkebb szak-köreinkben a t u d o m á n y o s törekvések h e l y e s alapon megindult s már jelentős e r e d m é n y e k e t felmutató legifjabb ágazata lett, e korok ismerete nálunk m é g i s csak igen kis mértékben terjedt el m é g azokban a hozzánk l e g -k ö z e l e b b álló művelt -körö-kben is, amelye-ktől méltán és joggal várhatnánk s e g í t ő k e z e t e fontos munkában. A másik és f ő b b ok az,
h o g y — hitem szerint — az e o l i t h - és paleolithkérdésnek e l d ö n t é s é b e n , h e l y e s e b ben : az e korszakok kultúrájának f e l d o l g o -zása é s megvilágítása terén, hazánkra még igen nagy, mondhatnám fényes szerep várakozik•
E korszakok hazai vonatkozású p r o b l é m á i -nak m e g f e j t é s e , n é z e t e m szerint, szoros és elválaszthatlan összefüggésben áll a tűzkő, vala-mint az obszidián nálunk való előfordulásával s kiterjedt nagy szereplésével. Nemcsak s z o r o s ö s s z e f ü g g é s b e n áll, de — a d o l o g t e r m é s z e -ténél f o g v a — csakis e z képezheti a kiindu-lási pontot e kultúr-érák kérdéseinek v é g l e g e s tisztázására.
M á s alkalommal s más h e l y ü t t1 rámutattam már arra, h o g y hazánk területén az E p e r j e s -Tokaji H e g y s é g számtalan helyén a tűzkőnek és az obszidiánnak t ö m e g e s lelőhelyei fordul-nak e l ő s h o g y a nyomok félreismerhetetlenül arra utalnak, bogy a tűzkőnek helyben történt kibányászása s feldolgozása a messze idők homá-lyába nyúlik vissza. E g y ilyen tűzkőbánya s vele kapcsolatosan e g y valóságos praehisto-rikus k o v a k ő e s z k ö z - g y á r a k°rláthi határban van, amelynek egyik dombterrasszából a f e l s ő -chellesi horizontba t a r t o z ó kőeszközök kerül-tek n a p f é n y r e .2 E tárgyak képezik a hazai alsó diluvium e d d i g e l é ismert, i d ő r e n d i l e g l e g r é g i b b e m l é k e i t ; követi ezeket a Herman O t t ó által ismertetett három miskolczi sza-kócza, amelyek az alsó-acheuli p e r i ó d u s b a tartoznak, végre a miskolczi n e g y e d i k sza-kócza következik a sorban, mely talán már az ifjabb-acheuli korszak produktuma.
F i g y e l m e t é r d e m l ő körülmény tehát, h o g y hazánk paleolithikumának l e g r é g i b b emlékei
1 Jt boldogkőváraljai neolithkori telepek, A r c h . K ö z -l e m é n y e k . XX. k ö t . B u d a p e s t , 1897.
2 E leletek p o n t o s stratigrafiai h i t e l e s í t é s e m é g e l d ö n t e n d ő u g y a n , d e a t á r g y a k t í p u s a és jellemző m e g d o l g o z á s a k é t s é g t e l e n n é teszi, h o g y itt paleolith leletekkel van d o l g u n k . Tfyska JH. : U j a b b adatok M a g y a r o r s z á g p a l a e o l i t h i k u m á h o z . D o l g o z a t o k , V .
i . 1 — 8 . 1,
6
5*
\ i s e b b közlemények.
a tűzkőnek eredeti termőhelyén s az ahhoz o l y a n közel e s ő p o n t o n fordulnak elő. Amiből az következik, h o g y a tűzkőnek e t e r m ő h e l y e i volnának mindenekelőtt s a l e g t ü z e t e s e b b e n felkutatandók, mert a siker, f ő k é p a korláthi lelőhelyre n é z v e , már most, a puszta felszíni vizsgálata alkalmával is, n a g y o n biztató. É n bizonyosra v e s z e m , h o g y az Eperjes-Tokaji H e g y l á n c z s a Hegyalja tűzkőben és o b s z i -diánban d ú s g a z d a g l e l ő h e l y e i n e k pontos átku-tatása a hazai archaeológia roppant f o n t o s kérdéseire adna feleletet é s mikroszkopi, mikrokémiai é s vegyi vizsgálatokkal társulva föltétlenül e l d ö n t e n é azt a kérdést, amit a magam részéről már évek óta vallok, h o g y t. i. a tűzkőnek e termőhelyei nemcsak a helyi telepeket és a közvetlen közeli környéket, hanem a nagy távolban fekvő vidékekel is az idők vég-telen hosszú folyásában állandóan ellátták nyers és feldolgozott
anyagukkal-Daczára ennek, hazánk tűzkövet termő telepeit idáig egyáltalában nem méltatták behatóbb figyelmükre archaeológusaink. Külföldi szaktársaink másként tekintették e f o n -tos kérdést é s nagyrészben ennek is tulaj-doníthatjuk, h o g y a francziaországi, angliai és belgiumi paleolith-kérdés a mienkéhez képest ma már jórészt tisztázva van. A z ő kutatásaik révén a nyitott praehistorikus tűzkő-bányák közül ismerjük a g r a n d - p r e s s i g n y - i t (Indre et Loir), a Páris melletti meudonit, az angolországi cissbury-it é s a belgiumi spiennes-it, ahol a bányaművelés által kelet-kezett gödrökön kívül nagy t ö m e g e k b e n talál-ták meg a n a g y o l t a n megmunkált tűzköveket, a nuclaeusokat s a megkezdett, de elrontott s emiatt f é l b e h a g y o t t eszközöket is. A f ö l d -alatti tűzkőbányák sorában a l e g n e v e z e t e s e b b a francziaországi Bellevueben lévő (közel M u r - d e - B a r r e z - h e z ) , amelyet m é g régi, el-h a g y o t t állapotában sikerült feltárni. L e f e l é fokozatosan szűkülő aknákat találtak itt a talajba ásva, a m e l y e k b ő l a tűzkő teljesen ki van bányászva, d e helyenként pillérszerű támaszokat hagytak, h o g y a tárnák beszakadását elhárítsák. A tűzkő bányászásánál s z e r -számok gyanánt a szarvasagancs-kalapácsot használták; a n a g y o b b tömböket tűz s e g í t s é -g é v e l robbantották szét, aminek hatását a kra-kelirozott felületen és a m e g f e s t é s e n még ma is jól észlelhetni. A tűzkő felvonására hasz-nált kötelek bevágásait is jól m e g f i g y e l h e t n i az aknák szélein.
E r ő s a hitem, h o g y hazai kutatóink hasonló
irányú munkáját s z é p é s b i z t o s siker jutal-mazná, azért mindenekelőtt vidéki múzeumaink figyelmét hívom fel elsősorban e t e l e p e k r e és ezzel kapcsolatosan e nagyhorderejű k é r -désre.
A kortáblában a népvándorlási kor v é g é -vel zártam le az emberi mű-velődés kor-szakainak felsorolását, mert a Wiking-korszak és újabb kor története a többit úgyis e l é g r é s z l e t e s s é g g e l s évek szerint szabatosan fixi-rozva tárgyalja.1
A) T r a n s e o l i t h . M i n t e g y hatmillió év előtt.
A z eolithoknak, vagyis azoknak a t ű z k ő -tárgyaknak a korszaka, amelyekről nem l e h e t bizonyosan tudni, vájjon az emberi kéz alko-tásai-e, a v a g y csupán a természet különös produktumai. A határt a természet és az ember munkája között megszabni nem l e h e t s ezért m é g nagyon kérdéses, h o g y ember, v a g y e m b e r h e z hasonló l é n y alakítottae e z e -ket a tárgyakat. Csak a harmadkori e m b e r kérdésének m e g o l d á s a döntheti el ezt a kér-dést v é g é r v é n y e s e n .
A z eolith a g ö r ö g e o s (hajnal) és lithos (kő) szavakból nyerte ö s s z e t é t e l é t ; értelme t e h á t : a kő(-eszköz, vagy kőkor) hajnala.
A z eolithok a paleolith kőeszközöktől
ab-1 F e l h a s z n á l t i r o d a l o m : F . M. Teldhaus: D i e T e c h n i k d e r V o r z e i t , d e r g e s c h i c h t l i c h e n Z e i t u n d d e r N a t u r v ö l k e r . 1 9 1 4 . — Pulszky F . . ' M a g y a r -o r s z á g a r c h a e -o l ó g i á j a . ]. 11. 1 8 9 7 . — T{-oska M. : A p a l a e l i t o s - k o r k é r d é s é n e k mai állása. « E r d é l y i M ú z e u m . » X X V ] , 121 — 1 4 3 . 1. — 1{oska JH.:
A diluviális e m b e r nyomai a csoklovinai C h o l n o k y -b a r l a n g -b a n . 1 9 1 1 . — Vorrer: Reallexikon d e r p r ä h i s t o r i s c h e n , klassischen u n d f r ü h c h r i s t l i c h e n A l -t e r -t ü m e r . 1 9 0 7 . — M. T-toernes: D i e U r g e s c h i c h -t e d e s M e n s c h e n . 1 8 9 1 . — JH. Ttoernes: U r g e s c h i c h t e d e r B i l d e n d e n K u n s t in E u r o p a . 1 8 9 8 . — M. Ttoer-nes: N a t u r - u n d U r g e s c h i c h t e des M e n s c h e n . ]. 11.
1 9 0 9 . — J . "Lubbock : A t ö r t é n e l e m e l ő t t i idők. ] . ]1.
1 8 7 6 . — Lenhossék Mihály : Az e m b e r h e l y e a t e r -m é s z e t b e n . 1915- — / • Ttoops: Reallexikon d e r G e r m a n i s c h e n A l t e r t u m s k u n d e . 1. ÍJ. H l . és f o l y t . 191 1 — 1 9 1 6 . -Barlangkutatás. 1. 11. 111. 191 3 — 1 6 . — C. Schuchhardt: S c h l i e m a n n ' s A u s g r a b u n g e n in T r ó j a , T i r y n s , M y k e n ä , O r c h o m e n o s , I t h a k a im Lichte d e r h e u t i g e n W i s s e n s c h a f t . 1891. — Tíampel József:
A b r o n z k o r emlékei M a g y a r h o n b a n . 1. 11. 1886 és 1 8 9 2 . — Pulszky F . .• A r é z k o r M a g y a r o r s z á g o n . 1 8 8 3 . — M. Much: D i e K u p f e r z e i t in E u r o p a u n d i h r V e r h ä l t n i s z u r K u l t u r d e r I n d o g e r m a n e n .
1 8 8 6 . — László "Ferencz: H á r o m s z é k v á r m e g y e i p r a e m y k e n a i jellegű t e l e p e k . 1 9 1 1 . — S. Müller:
N o r d i s c h e A l t e r t u m s k u n d e . 1 8 9 8 ,
\isebb közlemények.
43ban különböznek, Hogy ezeket az ember szándékosan formálta a m e g f e l e l ő alakra, az e o l i t h o k alakját ellenben a használat alkal-mával történt véletlen vagy e s e t l e g e s törés, pattintás hozta létre. Alkalmazásuk, illetve használatuk szerint az eolithok felületén a használat nyomait mutató lekoptatott lapok, z ú z ó d á s o k , törések é s pattintások észlelhetők.
Francziaországban, Angliában, Belgiumban és N é m e t o r s z á g b a n az Elba vidékén har-madkori rétegekben fordulnak e l ő . A tárgy e g y m a g á b a n m é g nem állapítja meg, h o g y ő valósággal eolith. S z ü k s é g e s m é g , h o g y paleolith előtti l e g y e n az, v a g y i s biztosan p a l e o l i t h előtti korú, azaz olyan harmadkori v a g y korai diluviális rétegből származzék, a m e l y m é g nincs megbolygatva. Ennek kon-statálása minden esetben g e o l o g u s r a és pa-leontologusra bizandó. Annyival inkább szük-s é g e szük-s ez, mert e o l i t h o k h o z h a szük-s o n l ó tárgyak a kőkorszak többi, későbbi periódusaiban is állandóan előfordulnak. Tűzkődarabok, n u -claeusok stb. e z e k , amiken az ember pilla-natnyi használat alkalmával minden szándék nélkül b i z o n y o s n y o m o k a t : töréseket, pattin-tásokat, zúzódásokat stb. i d é z e t t elő, de amely tárgyakat használat után nyomban e l -lökte.
Különösen a transeolith korszakban vannak ilyen, az eolithok jellegét feltüntető silexek.
H o g y valóban eolithok, a v a g y csak a későbbi korok szülöttjei-e ezek a tárgyak, azt csakis a geológiai h e l y z e t döntheti el. M a g á t ó l értetődik, h o g y emellett e s e t r ő l - e s e t r e m e g kell vizsgálni azt is, vájjon olyan silexekről van-e szó, amelyeknek alakítása az ember által való használat czéljából történt-e, avagy csak természeti o k o k : a hő és h i d e g , a n y o -más, esés stb. idézték elő azokat az illető tárgyakon.
/ . Jl thenayi állítólagos kultúra periódusa.
A geológiai Harmadkor F e l s ő - O l i g o c é n j é b e n (Aquitáni emelet). A l e g r é g i b b periódus, melyben a t ű z k ő - e s z k ö z ö k ö n az emberi kéz állítólagos nyomaival találkozunk. Ha b i z t o s eolithok, akkor ezek képezik az embernek idáig ismert l e g r é g i b b emlékeit. M o r t i l l e t szerint az e o l i t h o k készítésénél e korban az ember a tüzet használta fel, amelynek hatása alatt a n a g y o b b tűzkő-tömbök kisebb dara-bokra hullottak szét. N e v é t a francziaországi L o i r - e t - C h e r départementban lévő T h e n a y után nyerte, ahol a harmadkori rétegekben előforduló silexek — M o r t i l l e t szerint —
tűzzel vannak m e g d o l g o z v a (amit Rútot két-s é g b e von). A z itt e l ő f o r d u l ó két-silexek a hakét-sz- hasz-nálat következtében e l ő i d é z e t t g y ö n g e , de jellemző retusokat mutatnak a széleken. E m -berkéz által történt alakításukat Capitan kétségbe vonja, ellenben R ú t o t valószínű eolithoknak tartja őket.
B) R é g i b b E o l i t h . M i n t e g y ötmillió év előtt.
/ . Jl puycournyi vagy cantelii kultúra periódusa. A g e o l ó g i a i Harmadkor M i o c é n j é -ben. N e v é t a francziaországi, Aurillac mel-letti puycourny-i leletektől nyerte. Itt a F e l s ő - M i o c é n b e n (Szarmát-emelet), vagy az A l s ó - P l i o c é n b e n (Pontusi-emelet) a Hipparion maradványaival tűzkő-eolithokat találtak. H o g y ezek pattintásait emberkéz okozta, kétségbe nem vonható.
2. Jl kenti kultúra periódusa. A g e o l ó g i a i Harmadkor Pliocénjének alsó (Pontusi-emelet) és k ö z é p s ő r é t e g é b e n (Levanteiemelet). N e -vét az angliai kenti híres mészplató silex-leleteitől nyerte. E z e k szélein k i s e b b - n a g y o b b retusok láthatók, amiket a használat i d é -zett e l ő .
j . Jt saintpresti kultúra periódusa. A g e o l ó -giai Harmadkor Pliocénjének felső r é t e g é b e n (Thráciai-emelet). A saintpresti leletek után elnevezve. Kőülőket, z ú z ó k ö v e k e t és vakaró-késeket ismerünk e p e r i ó d u s b ó l .
C) Fiatalabb Eolith. M i n t e g y kétmillió év előtt.
1. A reuteli kultúra periódusa. A g e o l ó g i a i N e g y e d k o r kezdete. N e v é t a belgiumi Reutel mellett e l ő f o r d u l ó leletektől kapta, ahol Rútot e g y kőbányában találta az eolithokat. E l e l e -tek a N e g y e d k o r első jégkorszakának idejére esnek.
A z ember nyomát e periódusból a mauert állkapocs és a piltdozuni k o p o n y a t ö r e d é k k é p -viseli.
2. 71 mafflei kultúra periódusa. N e v é t a b e l -giumi M a f f l e b e n talált leletek után n y e r t e . Á t m e n e t e t k é p e z a reuteli indusztriából a mesvini indusztriába. A z első jégkorszak utáni m e l e g korszakba való átmenet kora.
j . Jl mesvini kultúra periódusa. N e v é t a b e l -giumi M e s v i n b e n talált leletek után n y e r t e . A z itt e l ő f o r d u l ó eolithok a geológiai N e -g y e d k o r u t o l s ó m e l e -g szakából, va-gyis az első interglaciális korszakból származnak.
D) T r a n s p a l e o l i t h . A strépyi kultúra pe-riódusa. Rútot szerint e z a periódus nyitja meg a g e o l ó g i a i N e g y e d k o r t . Á t m e n e t az
6 *