kutatónk nyomára jött a szegedi S o m o g y i -könyvtárban. Ily eset számtalan fordul elő a könyvtári g y a k o r l a t b a n .
M é g n a g y o b b azoknak az eseteknek a száma, h o g y például vidéki kutatók is, ha a közvetlenül kezük ü g y é b e eső könyvtárban nincs meg valamely sokszor egészen k ö z ö n -séges munka, egyszerűen a M . N . M ú z e u m vagy a b u d a p e s t i T u d . E g y e t e m példányát veszik igénybe, noha gyakran hozzájuk sokkal közelebb és ép ú g y rendelkezésre álló g y ű j -teményből is megkaphatnák. Í g y a használat egész t e r h é t azok a példányok viselik, melyek közismert könyvtárainkba kerültek, míg a ke-vésbbé ismert intézetekben lévő p é l d á n y o k használatlanul porosodnak el.
A használat ez aránytalanságának kiküszö-bölését, a ritkaságok, unikumok lelőhelyeinek földerítését szolgálják az e g y e t e m e s r e p e r t ó -riumok, melyek megvalósítása a tudományos kutatás megkönnyítését és sok, az ismeret-lenség t e m e t ő j é b e n sínylődő kincs n a p f é n y r e hozatalával a tudományos élet m e g t e r m é k e -nyítését okoznák. Ily r e p e r t ó r i u m o k létesítése tehát a czéltudatos könyvtárpolitika leghálá-sabb s egyúttal l e g s ü r g ő s e b b feladatai közé tartozik.
A legrégibb történeti múlttal a kéziratok egyetemes katalogizálásának a kérdése dicse-kedhetik. D ö l z l — R h e i n s b e r g n e k a kéziratok világrepertoriuma ügyében írt dolgozata s z e -r i n t1 már a X V I ] , század folyamán megjelent néhány országos kéziratjegyzék, így a B e l giumban található kéziratokról Antonius S a n derus műve és az Angliában lévőkről E . B e r -nardusé. 1736-ban adta ki M o n t f a u c o n B e r n á t hires Bibliotheca bibliothecarum manuscripto-rum nováját és 1830-ban Gustav Hanel lipcsei jogtanár mintegy 140 k i s e b b - n a g y o b b európai könyvtár kéziratállományáról beszámoló C a t a -logi librorum manuscriptorum cz. művét.
E korai kísérletek azonban ma már elavultak, sőt, mint magánvállalkozások, már keletkezé-sük alkalmával hiányosaknak bizonyultak.
A kéziratok egyetemes jegyzékének ü g y é t e g y - e g y ország területén belül kielégítően vagy állami megbizás, vagy valamely országos testület útján lehet megoldani. M i n d k é t meg-oldási m ó d r a van bevált példa.
A kéziratok egyetemes jegyzékének dolgát állami feladatnak fogta fel és szerencsésen
1 V . ö . M a g y a r K ö n y v s z e m l e 1 9 1 6 . , 250 1.
meg is o l d o t t a a franczia kormány. A z i r o dalomtörténetírónak is jeles Villemain k ö z -oktatásügyi miniszterségének idején, 1841 a u g . 3~án adta ki Lajos Fülöp franczia király azt a r e n d e l e t é t , melyben a d é p a r t e m e n t o k n y i l -vános könyvtáraiban lévő kéziratok kiadásáról intézkedik.' A kormány kiadásában m e g j e l e n t katalógus első n e g y e d r é t alakú kötete 1849-ben látott napvilágot, a 7-ik és utolsó k ö t e t pedig 1 8 8 5 - b e n .2 E vállalat azonban a d e -partementális könyvtárak alig egy n e g y e d é t dolgozta fel, azt sem egészen egyöntetűen és kifogástalanul. É p e n e z é r t 1884ben a k ö z oktatásügyi kormány e g y szakbizottságot s z e r -vezett, h o g y megállapítsák azt a szabályzatot, melynek alapján a franczia közkönyvtárak kéziratanyagát a t u d o m á n y o s igényeknek m e g felelően és teljes egyöntetűséggel újra és e z -úttal teljesen feldolgozzák. A b i z o t t s á g Francziaország legkiválóbb szakértőiből állott;
Delisle, D e s j a r d i n s , H a u r i a u , Lasteyrie, Paul M e i e r , M o l i n i e r , O m o n t és Ulysse R o b e r t voltak a b i z o t t s á g legkiválóbb tagjai, akik a kéziratok feldolgozására vonatkozó s z a b á l y o -kat hosszú évek g y a k o r l a t á b ó l l e s z ű r ő d ö t t tapasztalataik alapján a l e g n a g y o b b g o n d d a l dolgozták ki. A közös munkálat e r e d m é n y e volt a még 1884-ben m é g j e l e n t N o t e s sur la rédaction d e s catalogues d e manuscrits cz.
vezérkönyv, mely úgy t e r v e z e t b e n , mint végső kivitelben l e g n a g y o b b részt L é o p o l d Delisle, a legkiválóbb franczia szakember munkája volt.3 A z új szabályzat értelmében s z e r k e s z -tett e g y e t e m e s katalógus első kötete 1885-ben jelent meg nagy n y o l c z a d r é t alakban. 1908-ig 68 kötet l á t o t t napvilágot, mely t ö b b , mint 360 könyvtár 100.000-nél t ö b b kéziratát laj-s t r o m o z z a .4
N e m közvetlenül állami úton készül a n é -met kéziratok egyetemes leltára. Itt a berlini T u d . Akadémia határozta el, hogy a n é m e t nyelvű irodalmi jellegű kéziratok e g y e t e m e s leltárát elkészítteti. A munkálatot az akadémia Német Bizottsága hajtja v é g r e . A t e r v e z e t e t Rothe, E r i c h Schmidt és Konrad B u r d a c h t e r j e s z t e t t e elő a b i z o t t s á g 1904 jan. 28-iki ülésén. E szerint a kézirat-leirásokat, melyek szélső k o r h a t á r a a XVI. század, egyelőre kéziratban kezelik, de később csoportonként p u b l i kálni is fogják. A b e é r k e z ő leírásokról k ü l ö n
-1 M a g y a r K ö n y v s z e m l e i. h .
2 C e n t r a l b l a t t f ü r B i b l i o t h e k s w e s e n , 1908 : 141 1.
3 U . o. 1 8 8 7 : 2 6 3 1. 4 U . o . 1 9 0 8 : 1 4 1 . 1.
4
'4 T^önyvtári problémák.
külön czédulakatalogusokat készítenek a mű-vek czíme, a szerzők, másolók, e g y k o r i és jelenlegi tulajdonosok neve, a k e l e t k e -zési, beszerzési és őrzési helyek s z e r i n t . A bizottság minden válogatás nélkül d o l -gozza fel az irodalmi jellegű kéziratokat a XVI. sz. elejéig. N e m tartoznak az i r o -dalmi jellegű kéziratok fogalma alá a tisztán üzleti és gyakorlati jellegű f ö l j e g y z é s e k , minők az okmányok, akták, városi könyvek, j e g y z ő -könyvek s mindennemű m a g á n - vagy közjogi feljegyzések. Ellenben a t á g a b b é r t e l e m b e n vett irodalomhoz számíttatnak az elméleti irások, t e h á t a retorikai, levél- és oklevél-stilusra o k t a t ó előírások (formulás-könyvek), a vadászatra, harczra, naptárkészítésre és j á t é -kokra vonatkozó utasítások, orvosi könyvek, szakácskönyvek, imák és e g y é b ájtatossági iratok. T e r m é s z e t e s e n fölvétetnek az összes verses művek a tárgyra való tekintet nélkül.
A későbbi, vagyis a XVI. sz. második fele utáni időből való kéziratok közül csak azok kerülnek a jegyzékbe, melyek középkori (azaz 1350 előtti) művek ú j a b b másolatai. A z újabban keletkezett XVI. és X V I ] . századi irodalomból csakis az ú. n. szépirodalmat (versben és prózában), továbbá a leveleket, emlékiratokat lajstromozzák. H a a n é m e t darabok latin kéziratokba ékelve szerepelnek, az utóbbiakat is egész röviden katalogizálják.
Közép- és új latin kéziratokat egész a XVI1.
századig csak úgy vesznek fel, ha költői (verses) f o r m á b a n készültek. A kéziratleirás szabályait utasításban f e k t e t t é k le, melyet e g y minta és a honoráriumra v o n a t k o z ó t á b l á z a t egészít ki. A leirás technikájának meg kell felelni a m o d e r n tudományos követelményeknek, de irodalmi utalásokra nem kell k i t e r -jeszkednie. A z akadémia ez archívumából való közlés joga úgy magát az adalék b e küldőjét, mint az Akadémiát megilleti. A m u n -kálatban úgy helybeli, mint vándormunkatársak egész köre vesz részt. A K ö z é p és D é l -N é m e t o r s z á g , Ausztria, M a g y a r o r s z á g , S v á j c z , Olasz és O r o s z o r s z á g könyvtárainak f e l k u t a -tását Burdach ; É s z a k - N é m e t o r s z á g , H e s s e n , Luxemburg, Francziaország, A n g l i a , N é m e t -alföld és az északi államok könyvtárainak kiaknázását p e d i g Roethe v e z e t é s é r e b í z t á k .1
A berlini T u d o m á n y o s A k a d é m i a N é m e t B i
-1 Z e n t r a l b l a t t f ü r B i b l i o t h e k s w e s e n , 1 9 0 4 : 1 8 3 . , 184. 1. K o n r a d B u r d a c h : D i e I n v e n t a r i s i e r u n g ä l t e r e r d e u t s c h e n H a n d s c h r i f t e n .
zottsága 1906-ban 1000 kéziratleirást és mintegy 10.000 utalóczédulát, 1915-ben p e d i g már 871 1 kéziratleirást és közel 400.000 u t a l ó -czédulát ő r z ö t t l e v é l t á r á b a n .1
H a a magyarországi könyvtárakban talál-ható kéziratok e g y e t e m e s jegyzékét el akar-juk készíteni, a v é g r e h a j t á s e kétféle m ó d j a
közül kétségkívül a franczia példa é r d e m e -sebb az utánzásra. E s z e r i n t az állam venné kezébe az ügyet s az e r r e illetékes t é n y e z ő , a M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos F ő -f e l ü g y e l ő s é g e égisze alatt rendelné el a hazai összes k ö z g y ű j t e m é n y e k b e n található kéziratok katalogizálását. A katalogizáló szabályok kidolgozására és az egész munkálat m e g s z e r -vezésére és vezetésére a Főfelügyelőség külön b i z o t t s á g o t küldene ki, amelyben a M . T u d . Akadémia i r o d a l o m t ö r t é n e t i , nyelvészeti, klasz-szika-filologiai és t ö r t é n e t i bizottságának kiküldöttjei is helyet foglalnának. A f e l d o l g o -zás minden válogatás nélkül történnék, ú g y azonban, h o g y teljes részletességű aprólékos leirás csupán a XV. sz. végéig készült k é z -iratokról kívántatnék m e g . A magyar nyelvű kéziratok részletesebb leírásának korhatárát esetleg 1711-ig lehetne kitolni. A leírásokat azok a könyvtárak, melyek kellő s z a k k é p z e t t ségű tisztviselőkkel rendelkeznek, e k ö n y v -tárak saját hatáskörükben végezhetnék, esetleg, ha a f e l d o l g o z a n d ó a n y a g nagyobb t ö m e g e ezt megkívánja, a r e n d e s munkálatokra m e g -szabott időn kívül, megfelelő díjazás mellett.
Kisebb, m e g f e l e l ő k é p z e t t s é g ű szakemberek nélkül s z ű k ö l k ö d ő könyvtárak kéziratanyagát a F ő f e l ü g y e l ő s é g e Bizottsága által m e g b í z o t t szakemberek végeznék el a helyszínén. A fel-d o l g o z a n fel-d ó kéziratok számáról a következő adatok adnak k é p e t : A M a g y a r M i n e r v a V. k ö t e t é b e n felsorolt könyvtárak kimutatásai szerint,2 melyeket még 62, a M i n e r v á b a n nem s z e r e p l ő könyvtár adataival m e g s z e r e z -tünk, 91.741 kéziratot őriznek. E kéziratok-nak t ö b b mint f e l e : 5 0 . 6 9 9 a z állami és o r -szágos k ö z g y ű j t e m é n y e k3 birtokában van, tehát olyan h e l y e n , ahol szakszerű feldolgozásra képes munkatársakra bízvást számíthatunk.
Állami középiskolákban csupán 1 01 6 kéziratot
1 M a g y a r K ö n y v s z e m l e , 1 9 1 6 : 2 5 1 . 1.
2 A z a d a t o k t e t e m e s r é s z e a z o n b a n a M i n e r v a 111. k ö t e t é b ő l való, mivel az ú j a b b é v f o l y a m o k b a n az i n t é z e t e k sok e s e t b e n n e m részletezik á l l o m á -n y u k a t s csak a végső d a r a b s z á m o t t ü -n t e t i k f e l .
3 I d e s o r o l t u k a M . T u d . A k a d é m i a és az E r d é l y i M ú z e u m k ö n y v t á r á t .
Könyvtári problémák
4?őriznek, míg községi k ö z g y ű j t e m é n y e k b e n 1031-et. Sokkal jelentősebb az egyesületi közgyűjtemények kéziratos anyaga : 6022 d r b . Viszont a vármegyei g y ű j t e m é n y e k 795 kö-tetnyi kéziratukkal a legutolsó helyen állanak.
A z állami intézetek csoportja után leggazdagabbak kéziratos anyagban a felekezeti g y ű j -temények. Számításunk szerint 31.908 d r b kézirat van a felekezetek kezén. E b b ő l
13.288 drb esik a katholikus, 13.306 d r b a r e f o r m á t u s és 4951 d r b az evangelikus inté-zetekre, míg a g ö r . kel. román intézetek 3, az unitáriusok 290 s az O r s z . Rabbiképző I n t é z e t 70 kéziratról számolnak be. E z a d a -tok azonban a gyakorlati feldolgozás alkalmá-ból kétségkívül némi eltolódást fognak szen-vedni. Í g y pl. az O r s z . S z é c h é n y i - K ö n y v t á r és a M . T u d . A k a d é m i a Könyvtára fejenkint 2 0 — 2 0 ezerre becsüli kéziratainak számát, d e a tényleges állomány t ö b b is, kevesebb is lehet. Igen sok könyvtár, ahol valószínűleg kéziratok is vannak, e r r e nézve adatot e g y -általán nem szolgáltatott. Í g y pl. a Kegyes tanítórend 24 r e n d h á z a1 sorából 5 egyáltalán nem küldött a d a t o t ; egy, a rózsahegyi, 1916-ban «rendezés alatt állott» s a többi 18 intézet közül csupán 7 szolgáltatott a kéziratok számáról pozitiv adatokat. E b b e n a 7 házikönyvtárban 6514 k é z i r a t van s így legalább is közelfekvő az a föltevés, hogy a Kegyes tanítórend házaiban ő r z ö t t kéziratok tényleges száma tetemesen n a g y o b b a mi összeállításunkban szereplő összegnél. H i á n y -zik továbbá kimutatásunkból a szent Benedek-rend pannonhalmi könyvtárának kéziratállo-mánya, melyről a M i n e r v a csupán annyit tud, h o g y «számos» kézirattal rendelkezik.
A dominikánus rendházak sorában a becses régi anyagban b ő v e l k e d ő kassai r e n d h á z ma is «rendezés alatt áll», a vasvári rendház p e d i g kétrendbeli hivatalos megkeresésünkre sem válaszolt. Igen hiányosak továbbá a hazai művelődéstörténet t e r é n oly nagy s z e r e p e t játszott szent F e r e n c z r e n d három r e n d -tartományából r e n d e l k e z é s ü n k r e álló adatok.
A Szűz M á r i a r e n d t a r t o m á n y á b a t a r t o z ó 29 rendház közül ugyan 26tól sikerült a d a -tokat kapnom, de ezek közül h á r o m 1916-ban még rendezetlen volt. A f e n n m a r a d ó 23 r e n d -ház közül 9 kéziratanyagáról van számszerű
1 A r e n d h á z a k s z á m á t és e l h e l y e z é s é t T ó t h M i k e : A s z e r z e t e s r e n d e k M a g y a r o r s z á g o n (2. kiad.) c z . d e r é k m u n k á j á b ó l á l l a p í t o t t u k m e g .
tudomásunk. A z E r d é l y területén fennálló Szent István r e n d t a r t o m á n y a 24 háza közül é r t h e t ő o k o k b ó l 14 nem válaszolt 1916-ban kibocsátott körlevelünkre, a többi 10 közül 4 rendezés alatt áll, illetve közelebbi a d a tokkal nem szolgálhat s a f e n n m a r a d ó 6 r e n d -ház közül 3 - b a n van összesen 416 k é z i r a t . Végül a Kapisztrán szent J á n o s t a r t o m á n y á -hoz t a r t o z ó 28 rendházból 5-ről nem sike-rült semmi közelebbi h í r t k a p n u n k ; ismét 5-ről azt jelentették, h o g y r e n d e z e t l e n , illetve rendezés a l a t t áll; a t ö b b i 18 ház közül 6 mutatja ki számszerint kéziratállományát, mely 4 7 4 k ö t e t r e rug. A M i n o r i t a - r e n d 17 háza közül 1-tői nem é r k e z e t t hír, i - n e k nincs k ö n y v t á r a , 7-é r e n d e z é s alatt áll s csak 3 emlékezik meg kéziratairól, de csak e g y e t l e n e g y szolgál számszerű adatokkal.
M i n d e z e k alapján talán nem lesz túlzás, ha a hazai könyvtárakban őrzött kéziratok számát kereken százezer darabra becsüljük•
A t e r v b e v e t t Katalogizáló Bizottságnak tehát m i n t e g y 50.000 k é z i r a t szakszerű f e l dolgozásáról kellene kiküldöttjei útján g o n doskodnia. E g y e g y munkanapra átlag 10 k é z -irat f e l d o l g o z á s á t számítva, 6 szakember évi 6 hetes kiküldetés során 20 év alatt b i r k ó z -hatnék m e g az egész a n y a g g a l .
A katalogizálással p á r h u z a m o s a n f o l y h a t n é k az anyag kiadása, amire a M . T u d . A k a -démiát kellene megnyerni. A kéziratleirások g y ü j t e m é n y e n k i n t csoportosítva k ö z ö l t e t n é n e k e nagyszabású kiadványban s a g y ű j t e m é n y e k s o r r e n d j é t földrajzi elhelyezésük szabná m e g . A munkát a kéziratok nyelvéről, s z e r z ő i r ő l , koráról s tartalmáról s z ó l ó mutatók zárnák be, amelyek rendkívül m e g k ö n n y í t e n é k a t á j é kozódást. A g y ű j t e m é n y e k újabb g y a r a p o -dásáról i d ő n k é n t e g y - e g y p ó t k ö t e t b e n l e h e t n e beszámolni.
M í g a kéziratok e g y e t e m e s j e g y z é k é n e k elsősorban a hazai közművelődés s z e m p o n t -jából látnók hasznát, a d d i g a könyvtáraink-ban lévő ősnyomtatványok jegyzéke általános szempontból is figyelmet keltene. N é m e t szomszédaink 1904-ben szervezték m e g az ősnyomtatványok e g y e t e m e s jegyzékét e l ő -készítő b i z o t t s á g o t , mely munkálataival annyira előrehaladt, hogy a katalógus megjelenését csakis a világháború k i t ö r é s e gátolta meg.
M i n t h o g y a végső czél az ő s n y o m t a t v á n y o k -nak az egész világra k i t e r j e d ő j e g y z é k e , fontos é r d e k e k fűződnek ahhoz, h o g y hazánk se m a r a d j o n ki ebből a közös r e p e r t o r i u m
-4*
'4 T^önyvtári problémák.
ból. E z t azonban csakis ú g y érhetjük el, ha a közös munkához mi is hozzájárulunk l e g a l á b b annyival, h o g y kiadjuk a hazai k ö n y v -tárakban található inkunábulumok j e g y z é k é t . Részint a M a g y a r M i n e r v a különböző k ö t e -t e i b e n -találha-tó ada-tok, r é s z i n -t új kérdőívek alapján a hazai könyvtárakban található ő s -nyomtatványok számát 6 6 o o - r a tehetjük. E b b ő l
1519 esik az állami és o r s z á g o s k ö z g y ű j t e ményekre, 1008 a főiskolákra, 39 a k ö z é p iskolákra, 1 16 községi, 23 vármegyei s 5 e g y e sületi k ö n y v t á r a k r a ; 3513 katholikus, 206 r e -formátus, 138 evangelikus, 3 görög-keleti, 22 unitárius és 13 izraelita intézetek k ö n y v -táraira.
Inkunábulumaink e g y e t e m e s jegyzékét e s e t leg ugyanaz a bizottság k é s z í t h e t n é el, m e l y -nek a kéziratok r e p e r t o r i z á l á s a volna feladata.
A z adalékok nagy részét az e g y e s könyvtárak maguk küldenék meg a bizottságnak, míg o l y helyeken, ahol megfelelő m u n k a e r ő hiányzik, a bizottság kiküldöttei v é g e z n é k el az a d a t -g y ű j t é s munkáját. A z a d a t o k össze-gyűjtése csakis a helyszínén t ö r t é n h e t n é k , mert külön-ben könnyen megesnék, h o g y az inkunábulumtan terén járatlan könyvtárosok nem egy i d e -vágó darabot kihagynának. A kiküldöttek mindegyikét el kellene látni H a i n Lajos R e pertórium Bibliographicumával és l e g f o n t o -sabb pótlékával, C o p i n g e r függelékével. A ki-küldöttek azután konstatálnák, hogy az e g y e s könyvtárakban meglévő d a r a b o k H a i n — C o p i n g e r mely számának felelnek meg s csak azokat írnák le tüzetesen, amelyek Hainban nincsenek megcsillagozva, illetve teljesen h i á -nyoznak belőle. A z egyes könyvek leirását kiegészítenék a p é l d á n y o k o n található olyan bejegyzések felsorolásával, amelyek az e l ő z ő tulajdonosokra vonatkoznak, valamint a p é l d á n y könyvtári jelzetével. A mindenfelől beérkező adalékokat azután a b i z o t t s á g szerkesztője egyesítené s r e n d e z n é s a j t ó alá. Az e g é s z vállalat alig tenne ki t ö b b e t három kötetnél.
Ü g y a kéziratok, mint az inkunábulumok leirása egységes szabályok szerint történnék, melyeket a b i z o t t s á g állapítana meg, n y o -matna ki és osztana szét munkatársai között.
A pontokba foglalt leírási szabályokat l e g -czélszerűbb volna egy g a z d a g példatárral kiegészíteni, mely szemléletessé tenné az e l m é -leti szabályok gyakorlati alkalmazását.
M í g a kéziratok és inkunábulumok e g y e -temes jegyzékét egy b i z o t t s á g intézhetné, amelynek működése a két j e g y z é k
kinyoma-tásával v é g e t érne, e g é s z e n más módon kellene megvalósítani az e g y e t e m e s r e p e r t ó r i u m o k harmadik faját, a főbb közkönyvtárak nyomtat-ványairól szóló közös jegyzéket.
M á r ] . Miksa választófejedelem m e g p e n d í tette 1 5 9 5 b e n és 1610ben kelt r e n d e l e t e i -ben azt az eszmét, h o g y jó volna a választó-f e j e d e l e m s é g területén l é v ő és h o z z á választó-f é r h e t ő könyvtárak állományának közös j e g y z é k é t elő-állítani. Häffelin Kázmér chersonesi p ü s p ö k , később bibornok, mint a b a j o r udvari könyv-tárak elöljárója, 1799-ben a választófejede-lemségi könyvtárak újraszervezése t á r g y á b a n készült memorandumában ismét fölveti e g o n -d o l a t o t .1 Olaszországban Enrico N a r d u c c i , a római Biblioteca A l e s s a n d r i n a könyvtárosa már 1867ben javasolta az olasz k ö n y v t á r a k ban m e g l é v ő nyomtatványok közös j e g y z é k é -nek kinyomatását. 1883-ban újra előállott e tervéve] Dell'uso e della utilitá di un catalogo generale delle biblioteche d'11 alia cz. művében (Róma, 1883.), melyben a nagyszabású vállalat kivihetőségének beigazolására i 36 n e g y e d r é t ű hasábon felsorolja az A — A b . kezdetű czím-szók alá eső könyvanyagot, melyet 4 0 8 olasz könyvtárból gyűjtött ö s s z e .2 Indítványa a z o n -ban nem került kivitelre.
N a r d u c c i tervének e megújított f o r m á j á -val szinte e g y időben, 1884-ben jelent meg Heinrich von Treitschkének a berlini királyi könyvtárról írt czikke a Preussische J a h r -b ü c h e r -b e n ,3 melynek v é g é n azt indítványozta szerző, h o g y középpontosítsák a Királyi Könyvtárban egyelőre P o r o s z o r s z á g l e g f o n -tosabb vidéki könyvtárainak katalógusait má-solatban s így tegyék l e h e t ő v é a kutatóknak, hogy o t t tájékozódjanak a könyvtárak a n y a g á -ról s e k k é n t elkerüljék a kutatásaik közben oly s o k s z o r fölöslegesnek bizonyuló költséges utánjárást.
T r e i t s c h k e eszméjét a czéhbeliek m e g -lehetősen hűvösen, sőt elítélően f o g a d t á k .
Dziatzko például kifejtette, h o g y T r e i t s c h k e eszméjének megvalósítása óriási munkával, jelentékeny költségekkel s az áldozatokkal arányban nem álló igen kétséges előnyökkel járna. A p o r o s z állam a Királyi K ö n y v t á r o n kívül 3 országos, 1 1 e g y e t e m i és 3 m ű e g y e -temi k ö n y v t á r t tart fenn. H a a m ű e g y e t e m i könyvtárakat el is mellőzzük, összesen 14
1 Z e n t r a l b l a t t f ü r B i b l i o t h e k s w e s e n , 1 9 0 4 : 4 3 8 . 1 . 2 L. u . o . 1 8 8 4 : 7 j . 1.
3 L i l i . é v f . : 4 7 3 — 4 9 2 . 1.