Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának mezőgazdasági becslési és jelentőszolgálata

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEL'Ú

vetkezett volumenváltozás átlagolásakor az egész csoportnak a bázisidőszak ipari termelésében betöltött szerepét veszik fi—

gyelembe. A számítás általános képlete a következő:

m n gif, 1

2 ki :: "Ám— %

i 7— (th, () ahol:

lc,— —— az egyes iparágak vagy iparoso—

portok súlya (Zki : 1) (213131

2)" 0 —— az egyes termékek vagy termék—

1),

csoportok volumenváltozásának indexszámai, amelyeket az egyes iparágakban bekövetkezett volu—

menváltozás reprezentálására

használnak fel.

Vij —— az egyes termékek vagy termék—

csoportok súlyai.

Az ipari termelés indexszámainak nem—

zetközi összehasonlítását a reprezentáció mértékének országonkénti eltérő aránya is megnehezíti. Ez elsősorban az ipari sta- tisztika fejlettségétől és a termelt ipar—

cikkek számától függ. Befolyásolja ezt a termelés koncentrációjának mértéke is, mivel a kisüzemek nagy száma esetén a reprezentáció mértékének fokozása ví- szonylag nagy költségtöbbletet jelent. A

reprezentáció eltérő mértéke miatt nem-

zetközi összehasonlítások esetén gyakran az indexszámok korrekciója szükséges.

A reprezentatív módszer alkalmazása

továbbá megnehezíti az új termékek fi—

1023

gyelembevételét, ezért az indexszám idő—

vel nem áll összhangban az ipari terme- lés összetételével. Ezek a hibák különö—

sen hosszabb idősorok összehasonlítása

esetén éreztetik a hatásukat.

A nyugati szakemberek szerint az ipari termelés indexszámainak kiszámításakor a nettó termelés adatait kell felhasználni a mérlegelésre. Általában az úgynevezett értéktöbblet (value added) adatai szolgál—

nak a mérlegelési rendszer alapjául. Ez azonos az amortizáció levonása előtti tiszta termelési értékkel. Ezt az adatot egyes országokban a befejezetlen terme—

lés figyelembevételével állapítják meg.

A bázisidőszak súlyainak alkalmazása

miatt a kapitalista országok termelési in-4

dexei nincsenek összhangban az ipari ter—

melés tényleges struktúrájával. Minél tá—

volabbi bázist alkalmaznak, annál na—

gyobbak ezek az eltérések. A kapitalista

államok 20 százalékban még ma is a há'-_

ború előtti termelési adatok alapján meg—

állapított súlyokat használják.

Szerző fejtegetései végén utal arra, hogy a Csehszlovákiában alkalmazott tel—

jes felvételi módszer is több szempontból kifogásolható eredményre vezet. Különö—

sen a bruttó termelési érték struktúrája alapján történő mérlegelés következté—

ben érvényesülnek az eredményben olyan tendenciák, amelyek miatt az indexszá- mok által mutatott Változások nem adnak minden szempontból reális képet a ter—

melés terjedelmének fejlődéséről.

(Ism.: Hajpál Gyula)

MEZÖGAZDASÁGI STATISZTIKA

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági

Minisztériumának mezőgazdasági becslési

és jelentőszolgálata

(The a-gricnltural estimating and reporting ser—

vices of the United States Department of Agricul—

ture.) VVashingion. 1949. 266 p_

A könyv az amerikai Mezőgazdasági

Minisztérium (Department of Agriculture) hivatalos kiadványa, melynek célja a mezőgazdasági statisztika szervezetének és módszereinek ismertetése. A bevezetés—

ben általános szervezeti leírást ad, majd áttér az egyes ágazatok statisztikájának szakmai kérdéseire, végül a függelékben a kérdőívek mintáit közli.

9*

A mezőgazdasági tárgyú adatgyűjtések

végrehajtásában az Egyesült Államok te-

rületén különböző szervek vesznek részt.

A statisztikai adatközlés gerincét alkotó

rendszeres havi és éves tájékoztatás gaz—

dája a már említett Mezőgazdasági Mi—

nisztérium. A Kereskedelmi Minisztérium keretében működő Népszámlálási Hivatal öt évenként teljeskörű mezőgazdasági összeírást hajt végre, tehát mintegy 6 millió gazdaság adatait gyűjti be. Egyes államokban —— köztük a legfontosabb mezőgazdasági jellegű államok területén

—— a jövedelmi adó kivetésével kapcsola-

tos bevallásokat az illetékes hatóságok

1024

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

évente mezőgazdaáági összeírással kap—

csolják egybe. Ennek programját statisz- tikusok tervezik meg.

A Minisztériumon belül a statisztika gazdája az Agrárközgazdasági Hivatal (Bureau of Agricultural Economics). E hivatal vezetője alá négy ,,csoport" tar—

tozik, melyek élén helyettes hivatalveze- tők állnak. A csoportok egyike a Mező- gazdasági Becsle'si Csoport, melynek ve—

zetője egyben a Termésjelentési Tanács elnöke is. Ez a testület a Hivatal szak-—

értőiből, valamint 41 állam kiküldötteiből

tevődik össze és feladata a folyó munkák

tapasztalatainak megvitatása és ennek

alapján fejlesztési javaslatok kidolgozása.

A,Mezőgazdasági Becslési Csoport általá—

nos jellegű és szakosztályokra oszlik.

A minisztérium statisztikai tájékozta—

tása rendkivül széleskörű. Rendszeresen

közölnek becsléseket országosan és álla—

mok szerint 150 mezőgazdasági termék

várható és tényleges termésére, valamint

a készletekre és árakra vonatkozólag.

Közlik a vetésterületek és az átlaghozam adatait. Jelentést adnak az állatállomány alakulásáról (beleértve a baromfit is), a tej, tojás és gyapjútermelésről. Kiterjed

a megfigyelés a nyerstermékek feldolgo-

zására, így például 45 fajta tejtermék ter-

melésére. üzemgazdasági vonatkozásban

megfigyelik a mezőgazdaságban foglal—

koztatott munkaerőt, a földárakat, a far—

merek jövedelmét stb.

A jelentések forrásai a következők:

!. levelezés t'vűités,

2. kikérdezés útján történő

gyűjtés.

. az apparátus által végzett mérések.

* . az 5 évenkénti teljeskörű összelrás adatai, . az (egyes államokban végrehajtott) évenkénti

teljeskörű összeírás adatai,

. cevób som-iális információk. például cukor- gyárak. dohánygyárak, rizshántolók. öntö7ási vállalatok, vágóhidak, hajózási vállalatuk, rak—

tárak stb. közlései.

A források között tényleges különbség áll [fenn a felhasználás szempontjából. A

folyó (havi vagy egyéb periódikus) jelen- tések alapját ugyanis mindig az 1—3.

alatt felsorolt források alkotják. Ezeket az

alapadatokat azután a feldolgozás során helyesbítik a 4—6. alatti kiegészítő infor—

mációk figyelembevételével, a korábbi útján ,törtónő reprezentativ adat

reprezentativ ad al—

a01-53:

év'ek tapasztalataira támaszkodva.

A források részletes taglalása után a könyv a mintavételi eljárásokat ismerteti.

Három legfontosabb módszerként a réteg—

zett kiválasztást, a térkép alapján történő

mechanikus kiválasztást és a lépcsőzetes kiválasztást jelöli meg. A rétegzés leg—

gyakoribb alkalmazása a területi rétegzés, földrajzi körzetek szerint, a tájjelleg

figyelembevételével. Ritkábban fordul elő nagyság szerinti rétegze's. Vitás kérdés—

ként exponálgák a szerzők a rétegen be—

lüli kiválasztás kérdését: jelenleg mind a

tudatos (önkényes), mind a matematikai statisztika alapján szervezett, véletlen mintavétel előfordul. A jövőben ez, utób—

binak egyre nagyobb jelentősége lesz,

mert torzítatlan becslésre ad lehetőséget.

A begyűjtött adatok feldolgozása során ,, különféle számítási, becslési módszereket

alkalmaznak. A legjellemzőbb —— szinte általánosan használatos —- ezek közül a

regressziós becslés, melyet gyakran gra—

fikus formában alkalmaznak. Ennek kü—

lönös jelentősége van a már említett kor- relációk végrehajtásánál. Szerepel emel- lett a hányados becslés is a vetésterületi statisztikánál és az állatállomány nagysá—

gának megállapításánál. A becslés lebo—

nyolítása után a standard hiba kiszámí- tásával ellenőrzik, hogy a becslés meg—

felel—e a szokásos pontossági és megbiz—

hatósági követelményeknek.

A hiányos válaszadásból (csonka minta) eredő torzítás kiküszöbölésére különféle

módszerek terjedtek el. Újabban egy valószínűségszámítási módszert alkalmaz—

nak. _ * ,

(Ism.: Pármczky Gabor)

*

Felbzer, Stefan:

Helyes—e a mezőgazdasági árak mai

rendszere

(Czy obecny nkla—(l een artikulow rolnich jest wlasciwy.) — Gospodarka Planowa. 1958. No. 5.

12—17. 1).

A mezőgazdasági termelői áraknál a funkcionális összefüggés különleges ese—

tével találkozunk. Ez a különlegesség ab—

ból származik, hogy nincsen közvetlen kapcsolat a termelés és a kínálat között.

Ha a termelést P—vel, a kínálatot S—sel, az üzemen belüli felhasználást (termelői

és emberi fogyasztást) N—nel jelöljük, ak—

kor

S : P —— N

A kínálat a termelés változatlansága

esetén emelkedhet az esetben, ha az üzemen belüli felhasználás bármely oknál fogva csökken. A kínálat viszonylagos