1.924 ——'52l—— ll,———12. szám.
körök hasonló okokból a mezőgazdasági, kii- 1önösen a gabonatermelést akarják fokozni, ami természetesen csak az állattenyésztés rovására megy. Egyes külföldi államok pedig,
Svájc.
Suisse.
A SVáÉCi borpiac. ii Kvalitásos bor iKiízönséges bor
Bem, 1924 október 9—én. Megnevezés imult évi előtrglált- imult évi ellőrglát-
; ia ar ; - at ár
A virágzás idejében uralkodott kedvezőt- _ " 1925 M 1925 len időjárás és különféle betegségek fellépése m " '
következtében má): a nyáron látható volt, hogy Vörösbor
az ezévi bortermés gyönge lesz. Ezen köriil- Bülrlldgler'r Hegr- Er _ Fr Fr — Fr
niénv következtében az 1923— iki termés maia— 30 at 95 Lt ; í ; ' ' dékának ára mál nyái óta emelkedik is Igy §ag§i123§§2?nd 160"*200 180_200120_160 150480
a waadtlandi és valisi borokat azelőtt 090— tal és Werden-
1'20 fr-ig jegyeztek literenkint, most pedig Perg . . 180—200 180200 140—180 150-170
1-30—1-50 tig,
, , . .. .fekvesüekböl 2
' , . , . )- 123333 §?81l28188138 $$$—%%!
, _ a _ ' _A__f01YO CVI SVRJCÉ bortel'íles menPY'Segl' Zürich1Weinland150—2OO 170 240120—180 150
leg kozepesen alul all. A nemet-sváJm bor— Többi vidék _ 180_200 200_250 100_150 __
termőwdekeken hektáronkint 20'8 hl átlagos Aarg'au 150—180 160—200 110450 120460:
hozattal számolnak (az utolsó 12 év átlaga Iga" bBiegefsee 90110 áig—380. "" 1 _70
27-5 hl volt). Kedvezőbb ahelyzet a Sehafl'— xgggfgtjm— — ' — ' *— 0 _ 40'1
hauseni kantonban, hol 30—40 hl—es VÖl'ÖS- Neuenburgor-
bor— és 50—80 hl-es fehérborhozattal szá- Lseegebiet ,. —— _ 70— 80 120430
molnak hektáronkint. A többi bortermővidé— WM"- - 80420 160 70 _
_ .. ' , , . Wallis . . 140—280 260—300 130-160 220—250' ,
kelíenkkovetkező hozattal (per hektár) sza— Tessin 60_ 80 65— 75 50— 60 60— 65
mo na :
Gra'nbünden 20 hl, St. Gallen Rajna-völgy Fehérbor
—20 hl, Thurgan 8—30 hl, zürichi bor— St.GallerRliein- Vidék 7—30 hl, zürichi tóvidék 15—20 hl, tal és Werden—
Aargan 6——25 hl, Biel-i tóvidék 15—25 hl. 319133 au 800300 igg 609080 538438
. (, , ( . . ,_ D' _ _ _ _ 0 ..
Elég kedvezők a2kilatasok a gleuenbuigi Vide Sohaiihansen _ 100—120 _ 90_100 50— 7 .
ken, 110135? m -1'6 1'5—2'0 hl szamolnak- ZüriohÁVeinland 80—100 90410 65— 80 60— 8
A freibnrgi Vully és a Valis-Neuenburg-i tó- Többi xidék . 90—110 100—130 60— 80 80—10
vidéken hektáronkint átlag 30 hl—t várnak. Émff'la", 90—130 90—13 60— 85 60— 80 Waadt kantonban a hozam 10—22 hl közt Sügtheífm . _ 100190 130—150 80 _
váltakozik hektáronkint, amia rendes hozam Bem; gida-see 75400 120430 _ _ h—ls-ának felel meg. Tessmben a hozamot Nenenburgv _ . 85— 95 120—150 — _
anormális Lim/vára becsülik. Kvalitására nézve 391131th :W'UY 80 110—130 60— 70 —-
a termés az utóbbi időben mutatkozó javu- Égueribuwer-
lás következtében közepes és jó közt vál- seegebie? 70 120_ 150 60— 55 _—
takozxk. Lavmii' . 90—130 180—220 70—100 150—18
A Schweizerischer Banernverband őszre Gíffcote 70" 85 150 _180í gg— 33133425
iígíslnelnl a kovetkezo arakkal szamol (lil- Wallis 85—110180400 65— 85 150—180például Argentina, felhasználják a kedvező alkalmat, hogy nemcsak húst, de élőállatokat is szállítsanak és így az állattenyésztés fej- lődését megakadályozzák.