__3. szám.
vándorlásban. A kivándorlás útirányát illetőleg ma is az Amerikába irányuló kivándorlás áll első he- lyen, bár a magyar nem tartozik a ,,prefered race"
közé s így az Egyesült Államokba beengedett kontin- gens aránylag csekély. Jelenleg az európai államok közül Franciaországba és Belgiumba legerősebb a kivándorlás. Végül a be— és kivándorlás kérdéseit ismentette az előadó.
Az idő előrehaladott volta miatt az előadás fe- letti vita elhalasztatott.
Bud János elnök köszönetet mondott az elő- adásért, mely nagy alapossággal tárta fel a vándor—
mozgalom fontos problémáját. Véleménye szerint a kérdés szorosan összefügg a gazdasági helyzettel s abban, hogy a mostani válság ennyire kimélyült, szerepe van annak is, hogy az emberi munkának nincs: meg a szabad mozgása. Az autarebiára való törekvés nemcsak az áruk és a töke forgalmát szo- rítja korlátok közé, hanem a munkaerők vándorlá-
-— '218 —— 1932
sát is. A vándorlásnak bizonyos kiegyenlítő szerepe van, amit a multak története igazol. Amerika né- pességpolitikai alapon zárja el ugyan határait a be- vándorlás elől, de a háttérben gazdaságpolitikai okok lappanganak. Délamerikába sem csupán a rossz klimatikus viszonyok akadályozzák a kiván—
dorlást, hanem hatalmi problémák is közrejátsza- nak. A racionalizálás éppúgy szerepet játszik e téren, mint a gazdasági és társadalmi válság felidézésében.
Hiszen ma sok munka—körben egyetlen munkás végzi azt a munkát, amihez régen tíz munkás kellett.
Fontos tehát, ha a vándorlások problémájával abból a szempontból is foglalkozunk, hogy mint függ össze a gazdasági élet és a társadalom struktúrájá- val a válsággal, de különösen fontos a kérdést a jövő szempontjából taglalni. Nemzetpolitikai szem- pontból mindenesetre kívánatos, hogy a kivándor- lásra minél kevesebben legyenek rákényszerülve.
Kisebb közlemények.
Petites communications.
A világ műselyemgazdálkodása 1931-ben.
Production, consommation et commerce de la soie arti/icielle dans le monde, 1931.
A mesterséges vagy műselyem termelésének és fogyasztásának 1931-re vonatkozó adatai teljesség- ben még nem állanak rendelkezésre. Az itt ismerte—
tendő adatokba némely ország 1931. évi utolsó egy—
két hónapjának eredményei becsléssel állíttattak be?) A müselyemtermelés, amely az utolsó években hatalmas lendületet vett, az 1931. "évben az egyéb
téren mutatkozó termelési válság ellenére, maximá-
lis magasságba emelkedett. A főbb országok terme' lési adatai (műselyemszálak hulladék nélkül) a kö- vetkezők:
1930 1931
ezer tonna
Egyesült Államok . 53—20 56-64
Olaszország . 2880 3424
Németország 2060 2497
Nagy-Britannia 22'60 22'76
Japán 1580 2096
Franciaország . 1950 1707
Hollandia . 780 900
Belgium 5'30 4'50
Svájc. . . 470 440
Egyéb államok 9155 811
Összesen 18785 20265
A világtermelés 199 ezer tonnával 1929-ben az addig elért legnagyobb eredmény volt, 1930-ban 188
1) R. Flint (Párizs) által közölt adatok a Wirt- schaftdienst 1932. 9. füzetében.
ezer tonnára esett vissza, 1931—ben újabb rekord- ként, 203 ezer tonnára rúgott.
A termelésben egyre jobban előtérbe nyomul a Viscose—selyem gyártása.!) Míg 1929-ben az összes termelt műselyemnek 80%-a volt Viscose, 1930-ban 83'6, 1931—ben 89% volt ez effajta fonál termelési részesedése. A többi műselyemszálfajták gyártási aránya mindjobban visszaesik, így pl. a Viscose után legelterjedtebb Acetát—selyemé az 1929. évi 10%-ról 1931—ben 7'5%—ra,
A műselyemfonál világfogyasztásának főbb ada- tai ezek:
1930 1931
ezer tonna
Egyesült Államok 4880 5980
Németország 2650 2820
Nagy-Britannia 19'20 19'50
Japán 1390 1925
Franciaország . 13'80 10'95
Olaszország . 1240 940
Belgium 2'40 2'35
Svájc . 230 215
Hollandia . . . 140 110
Egyéb allamok 39'80 37'40 Összesen 179'80 190-10
A világfogyasztás, mely 1931-ben 190 ezer ton—
nát tett az előző évi 180 ezer tonnával szemben,
kisebb mértékben emelkedett a termelésnél. '
1) A nem robbanékony Viscose—selyemfonál úgy készül, hogy a cellulozét maró alkálival alkáli—cellu—
lozévá alakítják, ezt szénszultiddal keverik s vízzel higítják.
3. szam. ——219— 1932
Ezért a műselyemfonál-készletek az utolsó év- ben 126 ezer tonnával növekedtek, ami a normá- lisan megengedhető évi gyarapodást már meghaladja.
Különösen nagy volt a fogyasztás emelkedése az európánkívüli két nagytermelő országban, az Egye- sült Államokban és Japánban. Japánban a műselyem—
fonálfogyasztás nagy megnövekedése csak látszóla—
gos, minthogy a belföldön feldolgozott fonalakból készült selyemszövet nagy része kivitelre kerül. Ál- talában úgy látszik, hogy a mesterséges selyem- szálak feldolgozása a textiliparban az egyéb fona- lak feldolgozásának rovására előtérbe nyomult.
A műselyemfonál kiilforgalmi adatai:
Kivitel Behozatal
1930 1931 1930 1931
e z e r t o n n a
Olaszország 1489 2055 071 168
Hollandia 870 716 113 111
Franciaország 947 672 097 105
Németország . 716 556 1178 1147
Svájc . . 414 447 175 268
Belgium . . . . 322 288 085 076
Nagy-Britannia . 310 197 054 061
Japán . . . 110 131 035 072
Egyesült Államok . 0-78 0—14 2-34 062 Egyéb államok. 3-59 2-75 34-73 32-81 Összesen 55-15 53-51 55-15 53-51
A külforgalom 1931-ben az előző évhez képest kissé megcsappant. Feltűnő az olasz kivitel nagy
megduzzadása, dacára hogy az év sodik felében a kiviteli lehetőségek, elsősorban Né-
import
annak, má-
metország felé, erősen korlátozódtak. Az
szempontjából Németország helyzete azonban még mindig messze kimagaslóf) Az Egyesült Államok, mely 1929-ben 74 ezer tonnát importált, újabban távol—
tartja a külföldi műselyemfonalat s 1931—ben be—
hozatala már minimális volt.
A magyar műselyemipar, főleg a fonálfeldolgo- zás, az utóbbi években szép fejlődést mutatott. Az
elmult évi ideiglenes adatok szerint a fonáltermelés
pangott, a műselyemfonálfeldolgozás azonban meg- tartotta 1930. évi színvonalát.?)
A világ petróleumtermelése.
La production mondiale de pétrole.
Az 1931. évi nyersolajtermelés adatai immár elég teljesseggel állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a vi- lágtermelés mennyiségét felbecsülhessük. Az L'. S.
Bureau of Mines becslése szerint a világtermelés
1) Az elmult év legfontosabb eseménye a mű- selyemgazdálkodás terén a német Viskosenkunst- seidensyndikat megalakulása.
9
') A Magyar Gazdaságkutató Intézet közlése szerint 1927 : 100 alapon a fonáltermelés in- dexe 1930—ban 1302, 1931—ben 192 (ideiglenes adat), a fonálfeldolgozás indexe azonban 1930-ban 2224, 1931—ben 2295 (ideiglenes adat) volt.
millió barrelben (1 barrel 0143 tonna) az utolsó három évben a következő volt:
1929 1.484
1930 1.429
1931 1.379
A termelésben tehát az utolsó két válságévben számottevő visszaesés mutatkozik.
A legfőbb 4- petrdleumtermelő országban a Népszövetség közlése szerint az évi kitermelés adatai így alakultak (ezer barrelben):
Eáíügít Oroszország Venezuela Ragi?"
1921 472.188 27.984 1.418 8.172 1922 557.532 34.356 2.196 9.600 1923 732.408 37.032 4.200 10.572 1924 713.940 42.420 9.048 13.008 1925 763.740 48.900 19.692 16.200 1926 "(70.880 57.648 37224 22.692 1927 891.128 71.604 64.440 26.656 1928 901.476 80.484 108.096 29.952 1929 1,007.328 94.716 136.584 33.828 1930 896268 119412 134.844 40.500 1931 850272 156087 115932 44.520
Feltűnő, hogy mig az Egyesült Államokban és
Venezuelában a termelés 1929 óta, amikor maximu—
mon állott, jelentősen esett, Oroszországban az évek során át tartó fejlődés nem állott meg és a terme- lés 1931-ben ugrásszerűen emelkedett. Megtörés nél—
küli növekedést mutat a román nyersolajtermelés is. Mexikóban, amelynek kitermelése a mult évtized elején havonta 16 millió barrel volt, az utóbbi hő—
napok produkciója csak 2'4 millió barrel körül moz- gott. A mexikói termelést ma már Perzsia és Hol—
land—Keletindia termelése is meghaladja.
Nemzetközi vasútstatísztika.
Statístigue internationale des chemins de fer.
A vasutakra vonatkozó statisztikai adatok — melyek közül eddig évente a vonalhossz adatait közöltük — országonkint nem egészen egységesek.
Az itt bemutatott adatok') ama vasutak főbb ered—
ményeit foglalják össze, amelyeknek adatai — leg- alább nagyjából -— közös nevezőre hozhatók.
A legtöbb államban a vasutak adatai 1928-ban 5 még 1929-ben is kedvezően alakultak, 1930—ban azonban általános visszaesést mutatnak. Különösen a teherszállítás adatai jelzik a gazdasági válság mélyülését.
A mozdony- és kocsiállomány nagyságával az Egyesült Államok magaslik ki, de a személykocsi- park Németországban a leghatalmasabb. Megjegy- zendő, hogy az Egyesült Államokban csak az úgy—
nevezett elsőosztályú vasutak adatai szerepelnek táblázatunkban, melyek alatt a több mint 1 millió dollár bevétellel bíró vasutakat értik. Magyarország
1) A magyar adatok kivételével a Wirtschaft u. Statistik 1932. 5. sz. alapján,
—220— 1932
3. szám.'a Szállított ' É É 1 üzleti hossz.
3 "G .a x ;: km—re Jut
,, x :) 0 az s
:: 3— 0 e, . 3: : e, ;
o sa: § 3 ** m ; T) !:
a
oE
o ::a e
a, _:is
a)E
_;3 e
a, Es
: E__ N ? N a) N *- N x i. .s:
.a m H (A i.. m *42 to us
millió milliárd e z e r
ezer
Amerikai Egyesült Államok (Első osztályú 71.)
1929 576 523 2307 781 1215 500 653 129 1680 1930 565 521 2306 704 1046 432 560 111 1438
Ausztria (Állami és áll. kezelésű t).)
1929 26 5'9 33 113 37 38 5 646 778 1930 245 6'1 33 105 31 35 3 601 663
Belgium (Belga V. Nemzeti Ts.)
1929 4'2 9'1 116 244 101 6'4 10 1329 1995 1930 41 89 [116 2414 91 65 ( 8 1341 1690
, Brit-India .
1928/29 9'4 25'7 226 620 92 35'6 36 540 543 1929/30 95 261 226 634 89 37'1 35 553 524
Cseh-Szlovákia (Állami és áll. kezelésű e.)
1929 42 89 109 317 108 9'0 12 671 920 1930 43 91 108 209 94 8'7 10 643 778
— Dánia
1929/30 12 2'8 17 44 10 13 07 245 135 1930/31 12 . . 44 9 14 0'7 254 130
Franciaország (7 nagy 9.)
1929 201 353 531 772 346 281 47 667 1119 1930 202 353 537 795 339 291 46 690 1094
Japan (Korea nélkül)
1928/29 42 112 66 847 80 216 13 1580 934 1929/30 42 116 67 863 77 213 13 1512 891
Lengyelország (Állami rendesvágányú 17.)
1929 53 88 145 167 86 7'1 24 410 1364 1930 53 38 147 153 70 67 20 387 1144
Magyarország
1929/30 21 43 44 121 39 31 33 356 377 1930/31 21 43 44 111 33 27 29 314 324
Nagy-Britannia (Ir szabad állam nélkül) 1929 235 512 700 1705 335 . 31 1930 22'8 508 690 1685 809 . 29 Németalföld (Németalfó'ldi v. )
1929 14 38 34 107 24 37 990
1930 14 35 35 109 23 37 1009
Németország (Saarvidélc nélkül. Reichsbalm.) 1929 241 660 682 1980 486 47'1 76 909 1429 1930 23'7 67'9 676 1829 400 433 61 836 1142
Norvégia
1928/29 06 12 14 18 10 05 06 130 168 1929/31 06 12 14 17 12 05 07 135 186
Olaszország
1929/30 67 8'6 157 1)110 59 8'1 12 484 734
1930/31 . . . 97 49 73 11 437 659
Oroszország ( U. S. S. R.)
1928/29 17'7 236 487 343 153 30'0 101 386 1311 1929/30 509 208 475 125 "618 1627
Svájc (Állama)
1929 0'9 36 17 127 19 2'9 2 998 751 1930 1'0 36 17 128 19 30 2 1030 702
Svédország (Állama)
1929 09 19 25 30 21 14 3 217 474
1930 09 19 25 31 19 1'5 3 236 450
!) Időszaki jeggyel tett utak nélkül.
mozdony- és kocsiparkjánál a kimutatásban fel—
sorolt országok közül Dánia, Németalföld, Norvégia, Svájc és Svédország állománya kisebb, a teherkocsik száma Ausztriában is kevesebb. Itt is figyelembe veendő, hogy a magyar adatokkal ellentétben, a fel- sorolt államok közül Ausztria, Németalföld, Svájc és Svédország adatai nem az összes, hanem csak a főbb (állami vagy állami és állami kezelésű) vas—
utakra vonatkoznak.
A személyszállítás a német és brit vasutakon a legnagyobb. A személykilométerek száma a nagy- kiterjedésű Oroszországban a legmagasabb, mig Németország s az Egyesült Államok adata kb. egy- forma. A személyforgalom sűrűsége, vagyis az egy kilométernyi üzleti hosszra eső személykilométerek száma a japán vasutakon a legnagyobb, utána Bel—
gium következik.
A teherszállításban Belgium, Brit-India, az Egye- sült Államok, Japán és Németország csak a fuvar- forgalmat mutatják ki, Nagy—Britannia adataiban az állatszállitmányok sem szerepelnek. A teherforgalom az utolsó adatok szerint úgyszólván mindenütt erő- sen visszaesett, Oroszországban azonban az ötéves terv erőfeszítései folytán feltűnően emelkedett. Az Egyesült Államok teherforgalmának nagysága mel—
lett minden más állam adata eltörpül. Az áruszállí—
tás sűrűsége —— az üzleti hossz és a tonnakilométer- teljesítmény viszonya —— mégis Belgiumban a leg- magasabb, mely tudvalevőleg egyben a legsűrűbb vasúthálózatú ország. Csaknem ugyanilyen intenzív az utolsó adat szerint a teherforgalom az orosz
vasutakon is. ,
A magyar vasutak személy— és teherszállítására vonatkozó adatokat több ország (Dánia, Norvégia, részben Svájc, Svédország, Németalföld és Ausztria) adata nem éri el.
A kimutatásban nem szereplő adatok közül figyelmet érdemelnek a személy- és teherforgalom közepes távolságainak adatai. A személyszállításban Oroszország középtávolsága a legnagyobb: 93 km (mindig a rendelkezésre álló utolsó 3 év átlagát
véve), az utána következő Egyesült Államokban 63
km, mig a minimumot képviselő Svájcban 23 és Németországban 24 km, A teherszállításban a közép—
távolság Oroszországban maximális: 627 km, igen nagy az Egyesült Államokban: 539 km; minimális Norvégiában: 66 km és Dániában: 70 km.
A vasutak utóbbi évekbeli pénzügyi eredmé- nyeit vizsgálva, azt látjuk, hogy a dán és norvég vasutak több évben deficittel küzdöttek. Legnagyobb nyereséget a francia vasutak mutatnak ki. Viszony- lag azonban a legjobb eredményt a japán vasutak—
nál találjuk, itt az üzemi kiadások a bevételeknek az utolsó három év átlagában csak 57%-át tették.
Ugyanez az arány igen jó még Brit—Indiában: 6370 és Svájcban: 66%. A teherforgalombó] eredő be—
vétel a legtöbb vasútnál nagyobb, mint a személy-
3. szám
——221— 1932
forgalomból eredő. Igy pl. az e szempontból szél- sőséget jelentő Egyesült Államokban a személyforga- lomból eredő bevételek a teherforgalom bevételei- nek csak 18%-át teszik. Az ellenkeZÖ véglet Japán adata, ahol a személyforgalomból állandóan nagyobb a bevétel, mint a teherforgalomból A személykilo—
méterenkinti bevétel Norvégiában és az Egyesült Államokban a legnagyobb: az utolsó 3 év átlagában kb. 10 pengő, a tonnakilométerenkinti bevétel ma—
ximumával pedig Dániában talalkozunk: 14'6 pengő.
Az Egyesült Államok és a gazdasági válság.
Les Etals— Unis et la arise économigue.
A gazdasági válság hatásai különös élességgel s tipikus voltuk miatt sok tanulsággal szemlélhe'tők a világgazdaságban vezető helyet elfoglaló Egyesült Államok gazdaságstatisztikai adataiban. Azok-ról a jelenségekről, amelyekben a gazdasági üzletmenet leginkább tükröződik, a hivatalos statisztikai ki- advanyok különböző indexszámokat sorakoztat—
nak fel.
A Department of Commerce által kiadott Survey' oí Current Business a következö indexeket közli, amelyek az utolsó három év decemberi adatait az
1923—25. évi havi átlagokhoz viszonyítják.
1929 1930 1931 december
1923—25 havi átl. : 100 Ipari termelés általában 1) . . . . 100 82 71 Gyáripar termelésel) . . . 98 80 69 Bányászat termelésel) . . . 116 94 83 Gyári alkalmazottak számai) . . . . 97 80 69 Kifizetett illetmények összege. . . . 99 74 56 Teherkocsik rakományal). . . 102 84 67
Áruházak eladása (érték) ). 108 94 81
Kivitel (érték) 112 72 49
Behozatal (érték) . . . 96 65 47
Banktartozások (exel. New York City) 136 117 87 Épitési szerzoődések (érték) ) . . 102 78 38 Nagykereskedelmi árak (1926——— 100). 93 80 69 Mezőgazdasági árak (1926-_-— 100).102 75 57
1) Idényváltozásoktól mentesítve.
, Az adatokból az tűnik ki, hogy az 1929. év utolsó hónapjában a helyzet még nem volt kedve—
1930 decemberének adatai itt-ott már 3096 körüli depressziót mutatnak, míg az 1931. év végére az egész vonalon katasztrofális, több helyütt az in- dexek jegyzése óta nem észlelt mélypontok jelent- keznek (pl. a tehenkocsir—akomány indexe s több ár—
index). Az építési szerződések értékadata csak 38%—a az 1923/25. évi átlagnak, a behozatali érték mindössze 47%-a, a kivitel 49oo-a a viszonyítási
alapul vett értéknek. A mezőgazdasági árak 56%—ra,
a munkabérek ugyanilyen mértékben estek, a gyár- ipari termelés és munkáslétszám 69%—ra csökkent;
a 784 áru árából számitott nagykereskedelmi index hasonló szintre süllyedt.
zőtlen.
Nagyobb időtávla—tról nyujt áttekintést az alábbi néhány számsor, amelyet a Federal Reserve Bulletin alapján közlünk.
6 ;; % egg % -
ln w m
§ ÉÉN §§ 89? _az Ég
: 285 ga %% $$$ ige
1923—25:100
1919 83 107 98 94 63 199
1920 87 109 118 91 63 154
1921 67 92 77 79 56 99
1922 95 90 91 97 79 97
1923 102 104 103 100 84 101
1924 95 96 96 97 94 98
1925 104 100 101 103 122 104 1926 108 101 104 106 129 100 1927 106 99 102 103 129 95 1928 111 97 102 103 135 98 1929 119 101 108 106 117 97
1980 96 88 87 92 92 86
1931 81 74 66 75 63 71
E kimutatás szerint, melyben már évi adatok- ról van szó, ugyancsak 1923—25 :: 100 alapon, az általános üzletmenet 1928—ig, némely vonatko- zásban 1929-(ig mutat általában fokozódó lendületet, innen kezdve az indexek erösen visszaesnek. Leg—
mély—ebben jár az évi adatok szerint is az építési
értékindex (63), amelynek itt külön fel nem tün-
tetett Összetevője, a lakóházépítésekre vonatkozó index 1923—25 : alapon csupán 37.
Összefoglaló helyzetjelentés.
Résume' de la situation en Hongrie.
!. Az 1931. év adatai. — Chifres de 1931.
Népmozgalom -— Munkapiac. — Mezőgazdaság. — Ipar és fogyasztás. — Kereskedelem és közlekedés. —— Átalakulás. — Pénz és hitel.
Gazdasági jelzőtábla. —- Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.
Mom/amen! de la populalion —— M'arché du travail — Agricullure — Industria et consommaiion. — Commerce el transparis. —- Formation des prix —- Mommie el crédíi
Tableau écauomígue — Graphigues au tableau économígue.
Résume'. Én 1931, tant le nombre des mariages (]ue celui des nés-vivants ont fléchi; le dernier a baissé dans une proportion plus íorte gue le pre- mier. Le nombre des décés augmentait, mais la mortalilé par tuberculose, ainsi aue la mortalíté des
enfants en bas áge, ont continué á baisser. La popu—
lation ne slaccrut gue de 58.189 ámes contre 85.433 l'anne'e préce'dente. La situation du marche' du travail fut particuliérement aggrave'e par les per—
lurbations cause'es dans la circulation des capitaux 16
